Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től komplex blogot is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, az MKE PEMEKSZ és a MANT tagja.

Ajánló

prusi_dosszie_fb_banner.png

 

prusi_dosszie_twitter_banner.png

  retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 

misztikus_zona_hird.jpg

 

tiltott_zona_ujhird.jpg

 

budapest_archivum_hird.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201904.jpg


TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2019.02.28. 17:52

DECEMBER 4. – MEGJELENT A KÖRMENDI FIGYELŐ 19. SZÁMA

20181204_illusztracio.jpg

A Körmendi Kulturális Műhely szervezésében bemutattuk a Körmendi Figyelő 19. számát a Batthyány-kastély aulájában. A Meridián Csoport alapító tagjaiként vettünk részt a rendezvényen, tanulmányaink idén először kaptak helyet a Körmendi Figyelő hasábjain. Az Eőry Szabó Ferenc által szerkesztett kiadványban az olvasó a körmendi gyökerektől indulva egészen az univerzum végtelenjéig szárnyalhat. A remek hangulatú eseményen többek között megismerkedhettünk a Körmendi Figyelő szerzőinek munkáival, és csodálatos baráti beszélgetéssel egybekötött estét tölthettünk együtt.

 

DECEMBER 12. – HUSZONÖT ÉVE HUNYT EL ANTALL JÓZSEF

„Kormánya eleve bukásra volt ítélve, de ez várt volna mindenkire, aki a hatalomátadós rendszerváltás után Magyarország vezetésére vállalkozik. Antall József miniszterelnöki tevékenységének megítélése mindazonáltal máig vitatott. Egyesek szerint az ő megfontoltságára volt szüksége az országnak a békés átmenethez, mások viszont úgy vélik, az ezredfordulóhoz közeledve inkább a múlt felé fordult példákért, mintsem egy korszerű Magyarországot építsen. Akárhogy is legyen, kormányzása idején az ország döntő lépéseket tett azért, hogy a nyugati világhoz közeledjen, ebben elévülhetetlen érdemei vannak. Kormánya bukását már nem élte meg. Súlyos beteg volt, de a gyógyulás helyett ő vállalt feladatát választotta, a gyilkos kór pedig végzett vele” – emlékezett vissza a HVG az éppen 25 éve elhunyt Antall Józsefre.

 

JANUÁR 21. – HATVANÉVES AZ ELSŐ MAGYAR SZÁMÍTÓGÉP

Pontosan hatvan évvel ezelőtt, 1959. január 21-én számolt be az Esti Hírlap az első magyar elektronikus számítógép – korabeli szóhasználattal: „számológép”–, az M-3 elkészültéről. Ez igazán kerek évforduló, a magyar informatika születésnapja. Az ünnepelt gép közel tíz évig működött, Budapesten, majd Szegeden, ahol végül 1968-ban leselejtezték. A magyar technikatörténet unikális értékének fontos darabjai láthatóak a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Kiállításán, további darabjai pedig a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában; a gép leírása, műszaki adatai, története jól feldolgozott az NJSZT Informatikatörténeti Adattárában is. A még élő munkatársak közül Dömölki Bálinttal, Németh Pállal és Szelezsán Jánossal, a magyar informatika kiemelkedő alakjaival Képes Gábor beszélgetett.

 

FEBRUÁR 5. – ELKEZDŐDÖTT A DISZNÓ ÉVE

20190205_illusztracio.jpg

A kínai holdnaptár szerint február 5-én vette kezdetét az új év, amely a Disznó éve lesz. A disznó a jólét és a szerencse szimbóluma a helyi kultúrában. A kínai újévet, más néven tavaszünnepet nemcsak Kínában, de több kelet-ázsiai országban is megtartják. A világ népességének egynegyede számára ez az év legnagyobb ünnepe. A kínai asztrológia szerint a Disznó éve a hivatás és az anyagi bőség időszaka, a Disznó évében született személy a legnyitottabb és legegyenesebb az állatövben.

 

FEBRUÁR 14. – KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT AZ ÍRÓGÉP FELTALÁLÓJA

Kétszáz éve, 1819. február 14-én született Christopher Latham Sholes amerikai újságíró, politikus, az első praktikus írógép és a ma is használatos QWERTY billentyűzetkiosztás megalkotója. Az írógépet a történelem során számos alkalommal találták fel, de csak a sorban ötvenkettedik Sholesnak sikerült a gyakorlatban is használható és kereskedelmileg sikeres masinát terveznie – írta a HVG.

Címkék: kaleidoszkóp

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2018.11.30. 20:52

SZEPTEMBER 6. – EXKLUZÍV IZSÁKY-EST TATÁN

Az erdélyi Izsáky László által 1974-ben végrehajtott ufólehívás több szakértője szólalt meg a tatai Magyary Zoltán Művelődési Központban rendezett exkluzív, interaktív Izsáky-esten: Perlaki Zsuzsanna Éva, a Meridián Csoport alapító tagja, A jel című könyv szerzője, valamint Eőry Szabó Ferenc és Eőri Szabó Ferenc, Izsáky László „Más lakott világok – A teremtés hat napja” című könyvének szerkesztői. Az előadásokat és könyvbemutatókat követően kötetlen beszélgetésre nyílt lehetőség.

 

SZEPTEMBER 12. – HATVANÉVES MINDEN CHIP ŐSE

Hatvan évvel ezelőtt, 1958. szeptember 12-én a Texas Instruments laboratóriumában megalkottak egy nem mindennapi szerkezetet: az első integrált áramkör nagyon kezdetlegesnek néz ki, mégis átalakította nemcsak az elektronikai ipart, hanem életünk legtöbb szegmensét is. Nem túlzás azt állítani, hogy világunk és mindennapi életünk biztosan nem így nézne ki a találmány nélkül. Jack Kilby 2000-ben fizikai Nobel-díjat kapott a félvezető feltalálásáért – olvasható az Index összeállításában.

 

SZEPTEMBER 29. – ALTERNATÍV VILÁGKÉPEK ELEMZÉSE

20180929_illusztracio.png

„Tapasztalatból hallottam... Alternatív világképek: Összeesküvés-elméletek társadalomtudományi elemzése” címmel, Povedák István és Hubbes László Attila szerkesztésében 2018-ban jelent meg a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság (MAKAT) Modern Mitológiakutató Műhely könyvsorozatának második kötete. Ezzel az újabb hiánypótló művel bővült a magánkönyvtárunk, ezúton is köszönet érte Juhász Péternek! Különösen ajánlom Povedák István tanulmányát az UFO-kultúra társadalomtudományi elemzéséről: objektív áttekintést ad arról a szubkultúráról, amelynek két évtizedig aktív tagja voltam, s most is több szállal kötődöm, bár nem éppen büszkeséggel telítve. Ennek hátteréről és a folytatás irányvonalairól bővebben a jövőre újrainduló Idegen Zóna blogon és készülő könyvemben, a Meridián-könyvek második kötetében írok majd – csak hogy teljesebb legyen a kép…

 

OKTÓBER 20. – EGYSZER FENT, EGYSZER LENT

20181019_illusztracio.JPG

 

OKTÓBER 22. – ÍNSÉG-SZIKLA A GELLÉRT-HEGY LÁBÁNÁL

20181022_illusztracio.JPG

Az augusztus óta tartó csapadékszegény időjárás miatt a Duna vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken. Október 19-én Budapestnél 49 centiméter – a valaha mért legkisebb szintnél két centiméterrel alacsonyabb – volt a vízállás, ezzel 71 éves rekord dőlt meg. Így száraz lábbal is ki lehetett sétálni a a Gellért-hegy lábánál, az Erzsébet híd és a Szabadság híd között található Ínség-sziklára, amely csak tartós aszály idején „mutatja meg magát”. Az október végi rekord alacsony vízállás láthatóvá tette a Szabadság híd helyén álló Ferenc József híd maradványait is a Duna medrében. Az 1896-ban átadott Ferenc József hidat a német hadsereg robbantotta fel Budapest ostromakor, 1945-ben.

 

OKTÓBER 23. – NAGY IMRE SZOBRÁNÁL A VÉRTANÚK TERÉN

20181023_illusztracio.JPG

 

OKTÓBER 30. – TRACCSPARTI AZ UFÓLEHÍVÓJELRŐL

20181030_illusztracio.JPG

Perlaki Zsuzsanna Éva, a Meridián Csoport alapító tagja volt a kispesti Párbeszéd Tere klubprogramjának vendége, akivel a szíriuszi aranylemezekről, az erdélyi Izsáky Lászlóról és az ufólehívásról beszélgethettek a baráti hangulatú Traccsparti résztvevői.

 

OKTÓBER 30. – NYOLCVANÉVES A VILÁGOK HARCA

Ezrek rémültek halálra és hagyták el pánikszerűen otthonaikat, a telefonvonalak pillanatok alatt felforrósodtak: 80 évvel ezelőtt, 1938. október 30-án Orson Welles A világok harca című H. G. Wells-mű rádiójáték-változatával megmutatta, milyen félelmetes hatása lehet a modern médiának. Az akkor mindössze 23 éves színházi „csodagyerek” társulatával „élő közvetítést” adott az ellenséges földönkívüliek New Jersey államban való landolásáról, majd a New York elleni sugár- és gáztámadásról. Howard Koch olyan realista forgatókönyvet írt Welleséknek – váratlan programmegszakításokkal, gyorshírekkel és különböző hanghatásokkal –, hogy rengetegen valóságosnak hitték a „tudósítást”, pedig az adás előtt, majd alatta többször is felhívták a figyelmet: csupán fikcióról van szó. De a pánik sokkal erősebb volt annál, hogy erre odafigyeljenek: sokan menekülni próbáltak, mások a rendőrséget és a lapszerkesztőségeket bombázták telefonhívásaikkal. Arról eltérőek az adatok, hogy mennyien estek a rettegés áldozatául, de egy tíz évvel későbbi tanulmány szerint legalább egymillióan kerültek a műsor hatása alá. Welles saját bevallása szerint arra akarta rádöbbenteni az embereket, hogy nem kell mindent rögtön elhinniük, amit a médiában hallanak.

  

NOVEMBER 9. – RÁKÓCZI-FA AZ ILONA-VÖLGYBEN

20181109_illusztracio.JPG

A parádfürdői Ilona-völgy közvetlen bejáratánál hatalmas kocsányos tölgy, az úgynevezett Rákóczi-fa állt. A legenda szerint 1710-ben II. Rákóczi Ferenc a Felvidékre tartva e fához kötötte lovát. A fa törzsének kerülete 9,5 méter, lombkoronája teljes pompájában 40 méter volt. A kocsányos tölgyet a Mátrában őshonos fafaj legszebb példányaként emlegették. A fa jó ideje kiszáradt, de még mindig fontos idegenforgalmi látványosságnak számított, azonban 2015. január 31-én egy viharos szélben kidőlt. A hatalmas kidőlt fatörzs jelenleg is megtekinthető az eredeti helyén.

 

NOVEMBER 15. – ÖTVENÉVES AZ OLSEN-BANDA

Idén ünnepelte 50. évfordulóját a legendás dán vígjátéksorozat, az 1968. október 11-én bemutatott Olsen-banda. Eredetileg nem terveztek sorozatgyártást, de az első rész olyan népszerű lett Dániában, hogy már a következő évben elkészült a folytatás, onnantól pedig majdnem minden évben bemutattak egy újabb filmet. A sorozat népszerű lett az egykori Kelet-Németországban, Magyarországon és Lengyelországban is, Norvégiában és Svédországban pedig saját verziót forgattak belőle. Az Olsen-banda bemutatásának 50. évfordulója után alig egy hónappal szomorú hírt közölt az MTI: 83 évesen elhunyt Morten Grunwald dán színész, akinek halálával a legendás filmbéli bűnözőcsoport utolsó tagja távozott az élők sorából. A két másik Olsen-színész közül Poul Bundgaard 1998-ban, Ove Sprogøe pedig 2004-ben hunyt el.

Címkék: kaleidoszkóp

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2018.08.31. 17:15

JÚNIUS 9. – LEVÉLTÁRI PIKNIK BUDAPESTEN

A Magyar Levéltárosok Egyesülete és Budapest Főváros Levéltára június 8–9-én – a nemzetközi levéltári naphoz kapcsolódóan – idén is megrendezte a Levéltári Pikniket, amelyen „Digitalizálj!” címmel az Arcanum Adatbázis Kft. tartott élő bemutatót munkájukról, szolgáltatásaikról. Az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) a teljesség igényével teszi hozzáférhetővé és kereshetővé múltunk legfontosabb nyomtatott forrásait, legyen szó újságokról, tudományos folyóiratokról, lexikonokról vagy éppen könyvekről. A jelenleg közel 18 millió oldalt tartalmazó adatbázisban tudományos és szakfolyóiratok, heti- és napilapok, valamint lexikonok és tematikus könyvgyűjtemények legjava érhető el.

 

JÚNIUS 25. – HÚSZÉVES A WINDOWS 98

Húsz éve, 1998. június 25-én jelent meg a boltokban a Windows 98, éppen amikor az internetezés világszerte terjedni kezdett, és ebben az operációs rendszerben már alapból minden összetevő megvolt ahhoz, hogy feltárcsázzuk a netszolgáltatónkat. A Microsoft-vezér Bill Gates április 20-án élőben mutatta be a rendszert Chris Capossela alelnökkel, és ez lett minden idők leghíresebb rendszerleállása – olvasható az Index összeállításában. A Windows 98 volt az első olyan Windows-verzió, amelyet kifejezetten otthoni felhasználóknak terveztek: leegyszerűsödött a számítógépen és az interneten való keresés művelete, gyorsabban lehetett megnyitni és bezárni az alkalmazásokat, támogatta a DVD-lemezek olvasását és az USB- eszközöket.

 

JÚLIUS 17. – SZÁZ ÉVE SÜLLYEDT EL A CARPATHIA

Kereken száz éve, 1918. július 17-én kora délelőtt – alig több mint hat évvel a Titanic hullámsírba merülése után – a könyörtelen végzet a legendás óceánjáró túlélőit megmentő, és emiatt világhírűvé vált Carpathia gőzöst is utolérte. A Titanic tragikus történetének hőse, a Carpathia nemcsak az egyetemes, hanem a magyar tengerhajózás történetébe is mindörökre beírta nevét – olvasható az Origo összeállításában.

 

JÚLIUS 18. – FÉL ÉVSZÁZADOS AZ INTEL

Ötven évvel ezelőtt, 1968. július 18-án alakult a világ egyik legfontosabb mikroelektronikai gyára, az Intel. Az Andrew Grove, Robert Noyce és Gordon E. Moore által Integrated Electronics Corporation néven alapított cég elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de gyárt még hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videokártyákat és egyéb számítógépes eszközöket. Kezdetben négy alkalmazottjuk volt, beleértve magyar származású Vadász Lászlót, aki 1975-től a cég elnökhelyettese, 1988–2002 között pedig az igazgatói tanács tagja. Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. A magyar származású, 1956-os menekült, Andrew Grove (Gróf András) 1968-tól 1997-ig, majd 1997–2005 között az igazgatótanács elnökeként azon munkálkodott nagy sikerrel, hogy az Intel egy nagy nemzetközi cég legyen. A cég részvénye jelenleg egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

 

AUGUSZTUS 4. – REGIOMONTANUS EMLÉKTÁBLÁJÁNÁL

20180804_illusztracio.JPG

 

AUGUSZTUS 7. – SAJTÓBEJÁRÁS A SHOPMARKBAN

20180807_illusztracio.jpg

Kreatív „ujjlenyomatozás” az átalakítás alatt álló Shopmark, a volt Europark sajtóbejárásán. A tervek szerint októberben nyitja meg újra kapuit az addigra teljesen modernizált, átépített kispesti bevásárlóközpont. Fotó: Erdős László

 

AUGUSZTUS 19. – NEHEZÍTETT „KRESZ-VIZSGA”

Időnként elég sajátságosan tartatja be a rendőrség a sebességhatárokat. Ma hajnali 04:45-kor a 11-es úton, Dunabogdány és Tahitótfalu között értem egy rendőrautó mögé, és Szentendre belvárosáig esélyem sem volt megelőzni. Lakott területen belül következetesen 40-45 km/h-val, lakott területen kívül 80-85 km/h-val, 70-es korlátozású szakaszokon 60-65 km/h-val haladt – egyértelműen szándékosan nem a megengedett legnagyobb sebességgel, de éppen annyival alatta, hogy az esetleges előzők biztosan bírságot kaptak volna. Közel húsz kilométeren át (!) haladtam a rendőrök mögött, és egy nehezített KRESZ-vizsgán éreztem magam a sötétben. Már azt hittem, soha nem lesz vége a felesleges cammogásnak, amikor a szentendrei kapitányságnál végre lekanyarodtak, és vezethettem tovább normális, életszerű és szabályszerű tempóban. Itt egyértelműen az előzés miatti bírságolás lett volna a cél – de miért kell ilyen idegőrlő módszerrel szívatni és provokálni az autósokat, tényleg ez az „elrettentő erő” a gyorshajtókkal szemben?...

Címkék: kaleidoszkóp

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2018.05.31. 05:57

MÁRCIUS 17. – „NAGYKORÚ” LETT AZ ELSŐ CIKKEM

20180317_illusztracio.jpg

Az akkor még fekete-fehér Népszabadság Budapest mellékletében 2000. március 17-én jelent meg nyomtatásban az első írásom. A 16 évesen (!) írt elsőt azóta több mint 1500 újságcikk követte a legkülönbözőbb lapokban, témákban és műfajokban. Az immár 18 évet átölelő statisztikában több ezer szerkesztett és/vagy korrektúrázott újságoldal és mintegy 500 blogbejegyzés is helyet követel: utóbbiakat eddig összesen 760 ezren olvasták.

 

MÁRCIUS 24. – VILÁGOKON ÁT

20180324_illusztracio.jpg

Egy rendkívül érdekes és értékes sorozat az utolsó időkből, amikor a Magyar Televízió még valóban értéket közvetített: a Lőrincz Gabriella szerkesztésében, rendezésében és műsorvezetői kalauzolásával, 1999–2005 között készült „Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában” 12 része az emberi élet nagy és örök dilemmáit veszi sorra, s ha nem is a teljesség, de az elmélyültség igényével, filozofikus hangvételben tolmácsolja a spirituális létszemlélet alapfogalmait. Az „összefüggések tudománya” meglátja a világ jelenségeiben az analógiás megfeleléseket, a materiális tényezők mellett a szellemi valóságok létezését. Az ismeretterjesztő sorozat közreműködői által megfogalmazott világszemléleti alternatívák egyaránt merítenek ősi kultúrkörök tudáskincséből és a modern, kísérleti tudomány sokszor merész hipotéziseiből. – A műsor szakértője és állandó közreműködője, Dúl Antal teológus–könyvtáros 2018. február 11-én elhunyt.

 

MÁRCIUS 31. – EGYRE TÖBB A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓ

A rendszerváltáskor 4179 települési könyvtár működött az országban, ám jellemzően a kisebb településeken olyan anyagi terhet jelentett a fenntartásuk, hogy 2006-ban már csak 2574 várta az olvasókat. Az 1990-es 1,48 milliós látogatószám 1996-ra 1,32 millióra csökkent, azóta viszont – ha csekély mértékben is, de – emelkedik a beiratkozottak száma, jelenleg 1,51 millióan élnek a lehetőséggel – írja a Népszava.

 

ÁPRILIS 1. – ÖT SZÁZALÉK

– Figyelj már, barátom, kérdezhetek valamit? – szólalt meg mellettem egy rekedtes férfihang, és egy dülöngélő alak lépett a látóterembe.
– Most nem érek rá, ne zavarjon – feleltem határozottan, rezzenéstelen arccal, fel sem pillantva. Éppen a jegyvásárlással voltam elfoglalva a KÖKI-n.
Mihelyst a MÁV automatája kiadta a jegyemet, megfordultam.
– Barátom, figyelj már, az a helyzet, hogy… – kezdte újra.
– Ez inkább kérés, mint kérdés – vágtam a szavába, és a kezébe nyomtam hatvan forintot.
Éppen annyit, amennyit az automatás jegyvétellel megspóroltam.
Ezeknek nyilván szerződésük van a MÁV-val – konstatáltam.

 

ÁPRILIS 2. – ÖTVENÉVES A 2001: ŰRODÜSSZEIA

Ötven évvel ezelőtt mutatták be Arthur C. Clarke egyik legismertebb, azonos című sci-fi regényének amerikai filmváltozatát, melyet Stanley Kubrick rendezett. A 2001: Űrodüsszeiát – eredeti címe: 2001: A Space Odyssey – a sci-fi műfaj egyik klasszikusaként tartják számon, több rétege és mély értelmű képi szimbolikája, a művész- és közönségfilm kategóriák közti átmeneti volta az egyik legtöbbet elemzett sci-fi filmmé tette, vizuális effektjeiért pedig Oscar-díjat kapott. A történet szerint négymillió évvel ezelőtt egy idegen civilizáció segített elindulni az emberré válás útján, az ő nyomukra bukkannak amerikai tudósok 1999-ben a Holdon. A felszínre került monolit a napfény hatására üzenetet küld a Jupiter irányába. Az amerikai kormány expedíciót indít a Jupiterhez, az űrhajó utasai az utat hibernált állapotban teszik meg. Az irányítást végző HAL 9000 számítógép egy programozási hiba miatt úgy ítéli meg, hogy a legénység veszélyt jelent az expedíció sikerére, ezért egy kivételével megöli őket. David Bowman egyedül érkezik meg a Szaturnusz 17. holdjához, a Iapetushoz, ahol a Holdon találthoz hasonló monolit beszippantja. Bowman egy, az idegenek által szimulált szobában ébred, ezután megöregszik, meghal, majd újjászületik a lét egy magasabb fokán.

 

ÁPRILIS 3. – CÍMLAPON AZ INDEXEN

Mindig nagy örömmel tölt el, amikor a legnépszerűbb hazai hírportál címlapon ajánlja egy-egy blogbejegyzésemet, erre az elmúlt héten kétszer is volt példa. Az Index kiajánlásának is köszönhetően – ráadásul 24 órán át volt a címlap tematikus felületén –közel 30 ezren (!) kattintottak a KÖKI állapotáról szóló posztomra, amely ezzel a harmadik legolvasottabb jegyzetté avanzsált a blogomon. A bizonnyal még sokáig megdönthetetlen rekordot az 1987-es nagy havazásról készített összeállításom tartja 208 ezer letöltéssel, és – számomra meglepő módon – 186 ezres letöltéssel nem sokkal marad el az „Elfeledett metróállomás Kőbányán”. A blog 2012-es indításakor nem gondoltam volna, hogy a közlekedéssel kapcsolatos bejegyzéseim viszik majd a prímet. Ez azonban a jövőben sem jár semmilyen elkötelezettséggel – soha nem keresem a témákat, a témák találnak meg engem.

 

ÁPRILIS 21. – ADIGZSI, A TUVA SÁMÁN

20180421_illusztracio.jpg

Egyedülálló néprajzi dokumentumfilm díszbemutatóján vehettünk részt az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Kanalas Éva „Adigzsi, a tuva sámán” című filmje az archaikus és napjainkban is élő tuva sámánhagyományt, az égi eredetű, örökölt tudású Adigzsi tuva kám mindennapi sámántevékenységét mutatja be a belső-ázsiai, dél-szibériai hegyláncok között élő őslakos tuva családok körében. A díszbemutatón a film főszereplője is részt vett.

 

ÁPRILIS 25. – CSILLAGÁSZATI ELŐADÁS SZENTENDRÉN

20180425_illusztracio.JPG

Kiss László csillagász „Exobolygók: karnyújtásnyira az idegenek?” címmel tartott előadást a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban. Lebilincselő előadásában betekintést adott a szakterület módszereibe, legfrissebb eredményeibe, a magyar részvételre a földi és űrcsillagászati kutatásokban, illetve – kissé szabadon eresztve a fantáziát – megpróbált választ adni a címben feltett kérdésre.

 

MÁJUS 31. – TITOKBAN MEGSZÜNTETTÉK AZ URÁNIÁT

A gellérthegyi TIT Uránia Csillagvizsgáló több generáció kíváncsiságát kielégítő, muzeális értékű távcsövét titokban leszerelték, a Sánc utcai villaépület üres kupolája alatt azóta az új orbáni népesedéspolitika lehetőségeit kutatják. Az intézmény bezárását a TIT jóformán titokban, a nyilvánosság tájékoztatása nélkül hajtotta végre, ráadásul az Urániát a mai napig saját intézményeként sorolja fel a TIT honlapja: egy ilyen emblematikus intézmény megérdemelt volna legalább egy hárommondatos közleményt – írja a Magyar Narancs. Immár csak egy közösségi csillagvizsgáló működik Budapesten, a Magyar Csillagászati Egyesület óbudai Polaris Csillagvizsgálója.

Címkék: kaleidoszkóp

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2018.02.28. 09:15

DECEMBER 1. – HUSZONÖT ÉVES AZ ELSŐ SMS

Negyed évszázad telt el azóta, hogy a Vodafone szoftverfejlesztőjeként dolgozó Neil Papworth elküldte az első szöveges üzenetet kollégájának. Az üzenet nemes egyszerűséggel a „Boldog karácsonyt!” volt. Papworth már évek óta nagy erőkkel dolgozott az akkor még 160 karakterből álló Short Message Service, vagyis az SMS létrejöttén, amelynek modernebb variációi nélkül ma már elképzelhetetlen lenne az élet.

 

DECEMBER 27. – HÁT ÍGY KÖNNYŰ!...

20171227_illusztracio.jpg

 

JANUÁR 17. – ZÁRÓVIZSGA AZ EGYETEMEN

20180117_illusztracio.JPG

Újabb fontos korszak zárult le az életemben: jeles szóbeli vizsgával befejeztem tanulmányaimat az Eötvös Loránd Tudományegyetem informatikus könyvtáros BA szakos hallgatójaként. Az előző félév végén – szintén jelesre – megvédett diplomamunkámban az elmúlt évtizedekben világszerte népszerű áltudománnyá vált ufológiát vetettem alaposabb vizsgálat alá ezen a téren. Különböző szakterületeken illetékes interjúalanyaim személyes tapasztalataikkal, véleményükkel járultak hozzá ahhoz, hogy minél pontosabb, hitelesebb képet lehessen nyújtani a sok esetben összetett, több tudományterületet érintő kérdésekben.

 

FEBRUÁR 21. – PEMEKSZ-KÖZGYŰLÉS AZ OPKM-BEN

Az MKE Pest Megyei Szervezete idén az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban tartotta éves közgyűlését. Péterfi Rita, a PEMEKSZ vezetőségi tagja, az OPKM igazgatója „Olvasunk-e? Járunk-e könyvtárba? Olvasási és könyvtárhasználati szokásaink egy országos vizsgálat tükrében” címmel tartott tartalmas előadást. Ennek alapját olvasási, használati szokások vizsgálata adta, melyről a közelmúltban tanulmányt is írt „Az életünket meghatározó rejtett kulturális összefüggések – A felnőttek és az olvasás” címmel. Részletes beszámoló a közgyűlésről és az előadás összefoglalója a PEMEKSZ honlapján olvasható.

 

FEBRUÁR 23. – SZÁZÉVES AZ ENIGMA

Éppen egy évszázaddal ezelőtt, 1918. február 23-án szabadalmaztatta feltalálója, Arthur Scherbius azt a ránézésre leginkább írógépre hasonlító elektromechanikus szerkezetet, amely a II. világháború egyik kulcsszereplőjévé, a gépi titkosítás leghíresebb eszközévé vált. Bár eleinte a német had- és külügyi vezetést sem érdekelte a készülék, 1926-tól a haditengerészet, 1928-tól a hadsereg, 1933-tól pedig már a légierő is használta az Enigmát. Az Enigma működését elsőként a korábbi nyelvészeti módszereket mellőző három lengyel matematikus fejtette meg 1932-ben. Felfedezésük nagyban segítette a brit kódfejtők munkáját a második világháború alatt. Számos történész becslése szerint az Enigma feltörésének révén a szövetségesek tudomására jutó információk két-három évvel rövidítették le a háborút.

 

FEBRUÁR 26. – MEGDŐLT A NAPPALI HIDEGREKORD

Budapesten megdőlt a nappali hidegrekord, a legmelegebb órában mínusz 6 Celsius-foknál is hidegebb volt – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. Mostanáig ezen a napon mínusz 5 fok volt a legalacsonyabb maximumhőmérséklet, amit 1986. február 26-án, a Széchenyi-hegy állomáson mértek. Most ennél is hidegebb volt napközben a János-hegyen, ahol mindössze mínusz 6,7 fokig melegedett a levegő. Az országos nappali hidegrekord mínusz 11,4 fok, ezt szintén 1986-ban mértek Kékestetőn. Ez a rekord nem dőlt meg, de „beállt”, ugyanis szintén Kékestetőn most is mínusz 11,4 fokos maximumértéket rögzítettek.

Címkék: kaleidoszkóp

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2017.11.30. 18:48

SZEPTEMBER 11. – PORTRÉ A KÖNYVTÁRVILÁGBAN

20170911_illusztracio.jpg

Megjelent a Könyvtárvilág, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által kiadott webmagazin legfrissebb száma, az alábbi linken olvasható a Portré rovatban velem készített interjú.

 

SZEPTEMBER 21. – KÖNYVTÁRMEGNYITÓ KISPESTEN

20170921_illusztracio.jpg

Barátságos hangulatban, kötetlen beszélgetéssel, novellahallgatással megnyitottuk a kispesti Párbeszéd Tere retró könyvtárát: a több ezer könyv rendezésében az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként, utolsó szakmai gyakorlatom keretében segítettem. „Varga Attila képviselő néhány percben elmondta az Ady Endre út 89 szám alatti helyiség előéletét, a közösségi tér megszületését és jövőbeli elképzeléseinket. A könyvtár létrehozásában, a több ezer könyv rendszerezésében jelentős szerepet vállaló Prusinszki István a könyvekről, a médiáról, az álhírekről írt diplomamunkájáról beszélt a jelenlévőknek. Lukácsy Tibor egy saját novellájának felolvasásával tette ünnepélyessé az estét, és ezután kezdődött a közel kétórás kötetlen beszélgetés, ahol sok mindenről szó esett: írásról, könyvkiadásról, a média szerepéről az életünkben, az ufókról, filmekről és természetesen arról, hogy milyen tartalommal töltsük meg a Párbeszéd Tere klubestjeit” – írta a Párbeszéd Tere Facebook-oldala, a fotót Anderlik Kriszta készítette a megnyitón. A klubban rendezett közéleti, ismeretterjesztő, szórakoztató beszélgetések sorában, október 18-án „Álhírek? Álhírek! Igazság a sorok között – Hamis valóság a közösségi médiában” tartottam – az egyetemi szakdolgozatomon alapuló – rövid előadást, amelyet kötetlen beszélgetés követett.

 

SZEPTEMBER 23. – TUDOMÁNYOK FŐVÁROSA A VÁRKERT BAZÁRBAN

A természettudományt és technológiai innovációt népszerűsítő interaktív kiállítás nyílt a Várkert Bazárban: a Tudományok Fővárosa címet viselő rendezvényen többek között a robotika, a csillagászat, az űrkutatás, a virtuális valóság és a környezetvédelem területéhez tartozó előadásokat és kísérleteket tekinthettek meg az érdeklődők. A több mint 40 kiállító standjánál egyebek mellett önjáró robotok, elektromos járművek és mobil planetárium várta a közönséget, de ki lehetett próbálni a Pulispace holdjáró-rovert, és volt drónverseny is.

 

OKTÓBER 4. – HATVAN ÉVE INDULT EL AZ ŰRVERSENY

Hatvan éve indult el az emberiség a világűr felé. A jubileum alkalmából a Magyar Asztronautikai Társaság és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartotta az Űrkutatás Napja elnevezésű ismeretterjesztő rendezvényt, amelyen – a MANT tagjaként – én is részt vettem. „Almár Iván egyébként úgy gondolja, hogy helyesebb lenne, ha ezt a dátumot nem az űrkorszak kezdetének, inkább az űrcivilizáció kezdetének neveznék” – írta tudósításában az mno.hu.

 

OKTÓBER 17. – REJTÉLYES VILLANÁS AZ ORSZÁG FELETT

Éjszaka hazánkban és a környező országokban is többen figyelmesek lettek egy óriási fényvillanásra az égbolton – párommal a 4-es úton hazafelé tartva figyeltünk fel a „rejtélyes jelenségre”. Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára a 24.hu megkeresésére arról tájékoztatott, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a jelenséget egy tűzgömb, azaz egy Vénusznál fényesebb meteor okozta. Mint fogalmazott, több észlelő arról számolt be, hogy a villanás annyira fényes volt, hogy árnyékot is vetett. „Az eddig beérkezett információk alapján úgy tűnik, hogy a tűzgömb Kelet-Szlovákia térségében ért be a légkörbe, és bár igen fényes volt, feltehetően a légkörben elégett” – magyarázta.

 

OKTÓBER 18. – IGAZSÁG A SOROK KÖZÖTT

A kispesti Párbeszéd Tere klubprogramjának vendégeként a napjainkban egyre aggasztóbb méreteket öltő álhírjelenségről tartottam előadást. Az interneten és a közösségi médiában terjedő hamis információk nemcsak a „régi” ufókutatókat viszik tévútra, hanem a különböző ufós csoportok tagjainak többségét is. De hogyan lehet megkülönböztetni a hiteles információkat az álhírektől, az áltudományos nézeteket a valódi ismeretektől? Hol ér véget a hazugság, és hol kezdődik az igazság? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat az előadással egybekötött, baráti hangulatú beszélgetésen.

 

NOVEMBER 4. – HAJNALI KÖD A 4-ES ÚTON

Hajnalban – a szinte áthatolhatatlan köd miatt – horrorfilmbe illően lehet autóval közlekedni, a látótávolság még távolsági fényszórókkal és ködfényszórókkal is alig néhány méter (!) a 4-es úton. Tényleg félelmetes és életveszélyes az „út a semmibe”: a megengedett 90 km/h-s sebesség helyett legfeljebb 40-nel haladsz, és rettegsz. Nem látsz semmit, tényleg semmit. Haladsz a bizonytalanba, az amúgy ismert út ismeretlen. Kapcsolod a távolságit, az első-hátsó ködlámpát, és még a vészvillogót is. KRESZ ide vagy oda, az életed és utasod élete a tét, mert valóban akkora a köd – és imádkozol, a többi autóssal együtt, akik hasonlóan gondolják… Ez már több mint köd: horror. De menned kell tovább...

 

NOVEMBER 9. – „ÖRÖKKÖN ÖRÖKKÉ ÉS MÉG AZUTÁN IS”

20171109_illusztracio.jpg

 

NOVEMBER 11. – MEGMENEKÜLHET A PLANETÁRIUM

A kormány döntött a Budapesti Planetárium épületének felújításáról, és ennek előkészítését 50 millió forinttal támogatja – közölte az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság. A közlemény emlékeztetett: a kormány 2017 júniusában döntött arról, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által fenntartott Budapesti Planetárium életveszélyes állapotának elhárítására 86 millió forintot biztosít. A kormány újabb döntésével támogatja az épület átfogó felújítását, műszaki-szakmai fejlesztését, és biztosítja az előkészítéshez szükséges fedezetet – olvasható a tájékoztatásban.

 

NOVEMBER 20. – MEGSZŰNIK A NYOMTATOTT VASÚTI MENETREND

A most használatos, december elején múlva lejáró menetrendkönyv az utolsó, a 2018-ast már nem nyomtatja ki a MÁV, de mindenki letöltheti magának PDF-ben. Egy 2014-ben végzett utaselégedettségi vizsgálat szerint az utazók mindössze 1,5 százaléka tájékozódik már csak a menetrendkönyvből. A menetrendkönyvek szerepét az elektronikus utastájékoztató csatornák mellett a jelenleginél hangsúlyosabban és szélesebb körben megjelenő vonali menetrendek veszik át. Továbbra is biztosított lesz a vasúti menetrend belföldi közszolgáltatási tartalmának naprakész elérhetősége és letölthetősége az Elvirában és a MÁV-csoport honlapján – válaszolta a MÁV a Fonódó blog megkeresésére.

 

NOVEMBER 28. – IZSÁKY-KUTATÓK ESZMECSERÉJE

20171128_illusztracio.JPG

Perlaki Zsuzsanna Éva „Az Izsáky-bőröndök titkai” címmel tartott előadást a körmendi Batthyány-kastély aulájában a Körmendi Kulturális Műhely rendezvényén. Az előadóval Eőry Szabó Ferenc mkl és Eőri Szabó Ferenc beszélgetett. November 30-án „Rejtélyes ufóesetek nyomában” címmel tartott előadást Perlaki Zsuzsanna Éva a Párbeszéd Tere XIX. kerületi klubhelyiségében.

 

NOVEMBER 30. – HARMINCÖT ÉVES A KÉPÚJSÁG

Az első teletext szolgáltatást a BBC indította 1975-ben, Magyarországon a Képújság 1982. november 30-án, a Magyar Távirati Iroda épületéből kezdte meg rendszeres kísérleti adását. Az akkor még bonyolultnak számító technikai követelmények miatt a kezdetben a mainál kétszer akkora létszámú szerkesztőség készítette és töltötte fel a híreket, közszolgálati információkat. Mint a NAVA által közzétett archív felvételen is látható, egy Aston klaviatúrával szerkesztették a miniatűr Sony monitoron látható szöveget, és floppyra mentették le a tartalmat. A szolgáltatás neve valójában Teletext volt, amely akár nevezhető a mai internet elődjének is, az akkori technológiára hangolva: bizonyos tévécsatornák a normál kép és hang sugárzásán túl még egy információs csatornát is sugároztak, melyet az azt venni képes televíziókészüléken nézve, egy „szöveges felületen” keresztül különféle híreket és érdekességeket olvashatott a néző. A Képújság valójában a Teletext aktuális híreit és egyéb információit tartalmazó szöveges oldalakat bemutató, alatta instrumentális zenét sugárzó, 3-5 perces műsorblokk volt, melyet általában a délutáni műsorkezdés előtt és a műsorzáráskor sugárzott a Magyar Televízió.

Címkék: kaleidoszkóp

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2017.08.31. 17:45

JÚNIUS 12. – „MESTERMUNKA” TIPOGRÁFIATÖRTÉNETBŐL

20170612_illusztracio.jpg

Egy oldalpár tipográfiatörténet gyakorlati feladatból: egyebek mellett Misztótfalusi Kis Miklós 1698-as szakácskönyvéből a címoldalt kellett reprodukálnom – azaz begépelni a szöveget és a 319 évvel későbbi (mai) technológiával úgy betördelni, hogy a legjobban hasonlítson az eredetihez. Nem hibátlan, de egészen vállalható lett! Ma tízszer ennyit dolgoztam a párom könyvének borító-előkészítésén, utóbbi „kicsit” modernebb lesz… Sajnos még nem mutathatom meg – eleget látjátok majd a könyvesboltokban.

 

AUGUSZTUS 15. – A SZÁMÍTÓGÉPIPAR „VOLKSWAGEN BOGARA”

Idén 35 éves minden idők egyik legnépszerűbb számítógépe, a nyolcvanas évek jelképe: a Commodore 64. A legtöbb forrás szerint 1982 augusztusában bemutatott, más írások szerint pedig szeptembertől forgalmazott C64 nem volt előzmények nélküli a maga idején rendkívül innovatív és sikeres Commodore cég palettáján. A kor professzionális személyi számítógépeivel is több paraméterben versenyképes tudással a gépet eleinte játékra és üzleti funkciókra egyaránt alkalmasnak találták. Később, a nagyobb tudású PC-k megjelenésével a C64 egyértelműen a játékgépek sorába tagozódott be; a géppel generált zenék egy szubkultúra körében mind a mai napig méltán népszerűek. A C64-et 11 éven keresztül, 1993-ig gyártották, mintegy 20 millió példányban. Egy nemzedék kedvencét, a számítógépipar „bogárhátú Volkswagenét” máig életben tartják rajongói – olvasható A jövő múltja informatikatörténeti kiállítás honlapján.

 

AUGUSZTUS 20. – NEGYVENÉVES A PLANETÁRIUM

20170820_illusztracio.jpg

1977. augusztus 20-án tartották a nyitó előadást, így már 40 éves a Népligetben álló Planetárium, amely nem tudott tovább dacolni az időjárással és a heves esőzésekkel, ezért június 18-án bezárta kapuit. Az intézménynek állami támogatásra van szüksége az újranyitáshoz, mert a javításokat, fejlesztéseket önerőből már nem tudja fedezni. A Planetárium jövőjéről őszre várható leghamarabb döntés – írta a pestbuda.hu.

 

AUGUSZTUS 30. – TANÉVNYITÓ SAJTÓBESZÉLGETÉSEN

20170830_illusztracio.jpg

A Külső-Pesti Tankerületi Központ által rendezett tanévnyitó sajtóbeszélgetésen, Ruzsa István fotóján. Maradtak megválaszolatlan kérdések…

Címkék: kaleidoszkóp

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2017.05.31. 18:25

MÁRCIUS 7. – INTERJÚ AZ ELSŐ MAGYAR ŰRHAJÓSSAL

20170307_illusztracio.jpg

Régi álmom valósult meg tegnap délután, amikor – az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként – interjút készíthettem Farkas Bertalan tábornok úrral. Hosszas tervezgetés és lelkes, kalandos önálló szervezés előzte meg a – végül közel egyórásra kerekedett – négyszemközti beszélgetést szakdolgozatom témája, az információk hitelességének mérlegelése kapcsán. Mivel az interjút egyetemi hallgatóként készítettem, a szakdolgozat védéséig munkaanyagnak számít, így most még nem árulhatok el részleteket. De „a csillagok állása szerint” nem hétköznapi személyiséggel – konkrétan milliók példaképével –, nem hétköznapi helyszínen készített interjú, nem hétköznapi kérdésekkel és válaszokkal – csak jót jelenthet! Tábornok úrról dolgozószobájában, a „C/II”-ben készítettem fotót, a festményt Agárdy Gábortól kapta ajándékba. Eddig alig több mint 560 ember járt a világűrben a 7,5 milliárdból… Farkas Bertalan 1980-as űrutazásával Magyarország a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak, és a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében.

 

MÁRCIUS 23. – EUROPARKBÓL SHOPMARK

A januári üzemeltetőváltás után hamarosan a nevét is megváltoztatja az Europark Bevásárlóközpont, és már elkészültek az épület felújításának koncepciótervei is. A jövőben várhatóan Shopmark néven működik tovább Budapest egyik első „harmadik generációs” bevásárlóközpontja. Ebben a tanulmányban bővebben lehet olvasni a „bevásárlóközpont-generációkról” az ezredfordulóig, már ez is történelem.

 

MÁRCIUS 28. – TALÁLKOZÁS UNGVÁRY RUDOLFFAL

Rendkívüli megtiszteltetés számomra, hogy a 80 éves Ungváry Rudolf író, mérnök, fogalom- és osztályozáselmélet-kutató – most ezeket a „titulusokat” emelném ki – szintén elfogadta az interjúfelkérésemet a szakdolgozathoz, és – miután már az előzetes emailváltás során is előremutató, értékes gondolatokat fogalmazott meg a témámmal kapcsolatban – a héten egy személyes beszélgetés keretein belül is segít az „információk hitelességének mérlegelésében”. Egy újabb élő legendával találkozhatok, számunkra az egyetemen Ungváry Rudolf több osztályozáselméleti tankönyve is kötelező olvasmány.

 

MÁRCIUS 29. – BIZTATÓ JÖVŐKÉP

Mától kapható az újságárusoknál Az Autó című szaklap legfrissebb, 2017/4. száma. Ettől a számtól kezdve az olvasószerkesztői–korrektori feladatokat látom el a lapnál, az idén havilappá avanzsált Retro Mobilhoz hasonlóan, ahol már az elmúlt évben belekóstolhattam az autós szakújságírás – azon belül is a műszaki helyesírás – rejtelmeibe. Ezzel párhuzamosan továbbra is munkám és hivatásom fontos részét képezi a Kispest újság és időszaki mellékleteinek szerkesztése, ameddig csak bizalmat és lehetőséget kapok rá. S bár furcsán hangzik, de én vagyok a hazai nyomtatott újságírás „legfiatalabb utolsó mohikánja”. Én még alapvetően print újságírást tanultam az ezredfordulón; soha nem is tudtam, nem is fogom tudni igazán szeretni a nem kézbe fogható, nem lapozható produktumot. Ha viszont végleg „kifut” a print sajtó – amit persze még mindig nem kell temetni –, a szerkesztői munkákban megszerzett tapasztalatokat egy kapcsolódó szakterületen, az információtudományban szeretném majd kamatoztatni. Remélem, addig azért még sok „hagyományos” lapzártám lesz!

 

ÁPRILIS 2. – HOGYAN ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT?

Az immár fél éve tartó, rendkívül sokrétű anyaggyűjtés során derült ki számomra, hogy a szakdolgozati témámmal „nemes egyszerűséggel” a világ legkeményebb fájába vágtam a fejszémet, s csupán az „ízelítő ízelítőjét” tudom majd nyújtani, de bizonnyal sokan voltak ezzel így, akik valóban komolyan gondolták az első komoly tudományos munkájukat. Miután olvastam az alapműnek számító „Hogyan írjunk szakdolgozatot?” Umberto Ecotól, megnyugodtam: „Ha kedvvel írják a szakdolgozatot, akkor később bizonyosan folytatni akarják. Miközben az ember a szakdolgozatot írja, általában csak arra a pillanatra gondol, amikor elkészül vele: az utána következő szabadságról álmodozik. Ha azonban jól végezte a munkáját, gyakran előfordul, hogy fellobban benne a munkaszenvedély. Olyankor el akarunk mélyedni minden olyan gondolatban, amely fölött átsiklottunk, nyomon akarjuk követni azokat a gondolatokat is, amelyek felmerültek ugyan, de el kellett vetnünk őket, újabb könyveket akarunk olvasni, tanulmányokat akarunk írni.” Így is lesz, és ezt nem most borítékoltam!

 

ÁPRILIS 7. – ELŐADÁS MAGYAR X-AKTÁKRÓL

20170407_illusztracio.jpg

A magyar rendőrség és honvédség X-aktáiról tartottam előadást a Meridián Csoport és a Magyar Ufókutatási Klub alapító tagjaként a kispesti Üllői úti könyvtárban. Az előadásról a Kispest TV készített riportot, amely erre a linkre kattintva megtekinthető.

 

ÁPRILIS 14. – TAVASZ A SÓSTÓI TELKEN

20170414_illusztracio.jpg

Számomra a húsvéti hosszú hétvége három napja munkával telik majd, de a mai napot kivettem szabadnapnak, és édesapámmal meglátogattuk nagypapámat Nyíregyházán. A délelőttöt a sóstói telken töltöttük, ahol hamisítatlan tavaszi hangulat fogadta a három Prusit.

 

ÁPRILIS 18. – ÚJSZERŰSÉG ÉS AKTUALITÁS

Ma hajnalban kitettem a pontot a 99 207 karakteres szakdolgozatom végére. Pontosan fél év és egy hét telt el a szakdolgozati címbejelentéstől a lezárásig, és komolyan vettem a munkát. Az „Információk hitelességének mérlegelése hagyományos könyvtári és hálózati környezetben” címet viselő dolgozat nem csupán könyvtár- és információtudományi szempontból érdekes és – nyugodtan mondhatom – egyedülálló munka, hanem újságírói szempontból is a jelenleg elérhető maximumot hozta ki belőlem: az újszerű megközelítés felrobban az aktualitástól. Sikeres védést követően a teljes szakdolgozatot elektronikusan elérhetővé teszem, addig szerzői jogi okokból egyetemi munkaanyagnak számít. Utána fogom tudni igazolni, betartottam az ígéretemet: jóval több lett mint „egyszerű” szakdolgozat.

 

ÁPRILIS 30. – MEGÚJULT A NÉPSZAVA

Végre jut időm olvasni – ráadásul az unokatestvéremtől kapott fotel igen kényelmes –, bepótolom a negyedéves elmaradást Magyar Narancsból, 168 Órából és Hócipőből. Határozottan jót tett a nyomtatott Népszavának a „vérfrissítés”, természetesen az első megújult szám fejlécében azonnal észrevettem egy tipográfiai hibát…

 

MÁJUS 11. – KULTURÁLT KÖZLEKEDÉS?

Hajnalban a sztrádán látom kiírva, napközben vonaton és buszon is hallom: ma van a közlekedési kultúra napja. Miközben a roggyant KÖKI átjárójából nézem a szakadt szovjet metrószerelvényeket, azon gondolkodom, az „ünnepléshez” előbb nem a kulturált közlekedés feltételeit kellene megteremteni?...

 

MÁJUS 18. – MÁSFÉL ÉVTIZED UTÁN

Az elmúlt években többször is beszámoltam arról, milyen rettenetesen nehezen, körülményesen tudtam rendezni a 2008-ban (!) megszüntetett sajtóügynöki egyéni (kényszer)vállalkozásnak „köszönhetően” felhalmozott – általam végig vitatott – több mint 3 millió forintos járuléktartozásomat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Már 2015 júliusában azt írtam, hosszú ideje húzódó ügy végére sikerült pontot tenni, de aztán mindig akadt a semmiből még egy kis késedelmi kamat, egy-egy számomra rejtélyes folyószámla-tétel, valamilyen újabb meglepetés… Másfél évtizeddel (!) az egyéni vállalkozásom indítása és egy évtizeddel a megszüntetése után az elmúlt héten az utolsó utáni tételt is rendeztem. Most már tényleg egy fillérrel nem tartozom a NAV-nak (sem). Közeleg a teljes anyagi függetlenség – az igazi szabadság.

 

MÁJUS 21. – ROBBANÁS A HATÁR ÚTON

Iszonyatos csattanásra figyeltünk fel, miután tegnap késő este megérkeztünk a Határ úti metróállomásra: mint kiderült, a lövéshez hasonló robajt egy lezuhanó armatúra okozta a feljáró szemközti oldalán. A fehér csíknál unottan várakozó ellenőrök egyike odalépett a földön heverő, széttört lámpatesthez, nemes egyszerűséggel arrébb rúgta a maradványokat, majd visszaállt a helyére. Ezután mentem oda hozzájuk megkérdezni, hogyan történhetett ilyen, mire azt a választ kaptam, hogy „nyilván az erős huzat tépte le a lámpát”. „Örülhetünk, hogy nem esett valakinek a fejére, mert akkor az biztosan ottmarad” – csóváltam a fejem. „Hát ez benne van a pakliban” – búcsúzott el kedélyesen az egyik ellenőr. Ezentúl csak munkavédelmi sisakban, életbiztosítási szerződéssel szállok fel a hármas metrónak nevezett ipari hulladékra.

Címkék: kaleidoszkóp

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2017.01.31. 18:50

DECEMBER 8. – KIHÍVÁS INFORMÁCIÓELMÉLETBŐL

A középfokú kommunikációs végzettség megszerzése után tíz évvel (!) döntöttem az egyetemi továbbtanulás mellett, amelynek első szakasza az idei tanév végén lezárul. Megérte „kivárni”. Számomra nem is lehetett volna jobb választás az informatikus könyvtárosnál, hiszen az információtudományi alapismereteket, információkereső nyelveket újságíró–szerkesztőként is tudom hasznosítani. De ez még mindig csak a kezdet. Már az egyetem első félévében felkeltette az érdeklődésemet az információelmélet, az ebben (is) rejlő kihívást Neumann János fogalmazta meg: „Bármely szellemi tevékenység természetének megismerése önmagában nehéz – mindenesetre nehezebb, mint ugyanazon szellemi erőfeszítés gyakorlása.” A kommunikáció matematikai elméletéről szóló Shannon–Weaver-tanulmány nem éppen könnyed esti olvasmány, de a témában alapműnek számít, ezért is örülök, hogy ma sikerült hozzájutnom egy saját példányhoz. Szakdolgozatomat is információtudományi területen írom, és – a tőlem elvárható módon – több szempontból is újszerű és érdekes lesz. De mindent a maga idejében!

 

DECEMBER 13. – UTOLSÓ ELŐTTI FÉLÉV AZ EGYETEMEN

Mai nappal véget ért számomra az utolsó előtti szorgalmi időszak az ELTE-n. Adatbázis-építésből és könyvtárgépesítésből – az általam kezdeményezett helytörténeti projektre alapozva – még bőven lesz munka, és meglepetésekkel is szolgálunk majd. A szabadkreditért felvett tárgyak közül kiemelném a nyomtatott és online tudományos újságírást (!) az ELTE TTK-n, amiből este írtam a második zárthelyit. Folyamatban az aktuális szakmai gyakorlatom a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, s persze maradt néhány vizsga januárra is, miközben már a szakdolgozathoz is elkezdtem az anyaggyűjtést. „Az UFO-jelenség iránti érdeklődés változásainak okait egy bővebb szakdolgozat keretében is lehetne vizsgálni” – ezzel zártam 2003-ban a Budapesti Kommunikációs Főiskolán jelesre értékelt újságírói szakdolgozatomat. Idén az ELTE BTK hallgatójaként készítendő egyetemi diplomamunkámban könyvtár- és információtudományi szempontból vizsgálom az akadémiai tudomány által elutasított alternatív elméleteket és kiadványokat.

 

DECEMBER 21. – KÖNYVTÁRI KULISSZÁK MÖGÖTT

20161221_illusztracio.JPG

Ma duplán betekintést nyerhettem a könyvtári kulisszák mögé, az egyetemi tanulmányoktól és szakmai gyakorlattól függetlenül. Zsuzsival délelőtt az Országos Széchényi Könyvtárban kutattunk fel eredeti sajtóanyagokat a készülő könyv kapcsán. Az OSZK könyvtárosai számára is feladta a leckét egy nemzetközi (!) könyvtárközi kölcsönzésre vonatkozó kérésünk, ezzel kapcsolatban több munkatársukkal is külön kellett egyeztetni különböző szolgálati helyeken és emeleteken, ahol eddig soha nem jártam. Még a központi katalógusokra „specializálódott” kolléga is csak hosszas keresgélés és telefonálgatás után tudott némi reményt felcsillantani, így folytatom az izgalmas nyomozást az ominózus kiadvány után. Kora este Zsuzsival és édesanyámmal a kispesti Üllői úti könyvtárba mentünk, ahol – a múltkori rendhagyó tombola nyereményeként – Popovics Beatrix könyvtárvezető személyesen kalauzolt végig a kulisszák mögött, az olvasók elől egyébként elzárt területeken. Édesanyámról és a páromról pedig egy-egy „utcát” is elneveztek a polcok között.

 

DECEMBER 31. – NEGYVENÉVES AZ ÉSZAK-DÉLI METRÓ

Negyven évvel ezelőtt indult meg a forgalom a budapesti 3-as metró első szakaszán, a Deák tér és a Nagyvárad tér között. A mai napig sok helyen kék metróként emlegetett vonalat 1976. december 31-én nyitották meg a Deák tér és a Nagyvárad tér között. 1980-ra épült meg az újabb rész Kőbánya-Kispestig. Egy évvel később a Deák tér és a Lehel tér közötti szakaszt helyezték üzembe, amit 1984-ben az Árpád hídig továbbépítettek. 1990-ben adták át az Árpád híd–Újpest-Központ közötti szakaszt, azóta változatlan hosszúságú a vonal. Napjainkban a metróhálózat leghosszabb vonala a 3-as – és felújítás elmaradása, illetve csúszása miatt egyben a legleromlottabb is jelenleg – írja a hvg.hu.

 

FEBRUÁR 2. – VOLT EGYSZER EGY MALÉV

20170202_illusztracio.jpg

Öt évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le 66 év működés után a Malév. A nemzeti légitársaság utolsó járata, az MA745-ös Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. „Volt egyszer egy Malév” címmel a kispesti Párbeszéd Tere rendezett visszaemlékező beszélgetést, amelynek vendége volt Dombi János repülőgépvezető, a Dash 8-as típus főpilótája és Veréczi László, a földi kiszolgálás egykori vezetője, valamint a Malév, a Budapest Airport és más társszervek több régi és mostani dolgozója.

 

FEBRUÁR 3. – KONFERENCIA A BÉLYEGMÚZEUMBAN

20170203_illusztracio.jpg

A nemzetközi tudománytörténet reneszánsz kori nagy alakjáról, az 550 évvel ezelőtt Magyarországra érkező Regiomontanusról (1436–1476) megjelent bélyeg alkalmából rendezett konferenciát a Bélyegmúzeum a bélyegek mellett számos más érdekességet, például Hold- és bolygógömböket, maketteket, könyvritkaságokat felvonultató látványos Asztro-trilógia kiállításhoz kapcsolódóan. A Regiomontanustól a Masat–1-ig című egész napos konferencia megnyitásként került sor a világhírű reneszánsz matematikust, csillagászt és asztrológust ábrázoló bélyeg ünnepélyes forgalomba helyezésére. Az első példányokat Nagy László, a Magyar Posta filatéliai igazgatója és Farkas Bertalan nyá. dandártábornok, az első magyar űrhajós látta el emlékbélyegzővel. Köszöntőt mondott még Almár Iván csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Farkas Bertalannal ezúttal is lehetőségem nyílt röviden beszélgetni, és ígéretet tett arra, hogy külön interjú keretein belül segíti szakdolgozatom elkészítését.

 

FEBRUÁR 8. – HATVAN ÉVE HUNYT EL NEUMANN JÁNOS

Hatvan éve, 1957. február 8-án halt meg Neumann János, a múlt század kiemelkedő matematikusa, a számítógép atyja, az egyetemes és a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakja. Neumann a matematika szinte minden területén maradandót alkotott, 150 dolgozata közül csak 20 fizikai tárgyú, a többi elméleti és alkalmazott matematikai, játék-, illetve számítógép-elméleti tanulmány. Kiemelkedő érdemeket szerzett az elektronikus számítógépek logikai tervezésében. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Tanácsadóként szerepelt az EDVAC tervezésénél 1944-től: az első olyan számítógépet, amely a memóriában tárolja a programot, 1952-ben helyeztek üzembe.

 

FEBRUÁR 15. – „A MENETREND BETARTÁSA ÉRDEKÉBEN”

Mai tapasztalataim szerint újabb alternatív megoldást eszelt ki a székesfőváros közlekedési központja a hármas metróvonal katasztrofális műszaki állapotának „leplezésére”. Szalóczy Pál hangja általában jót jelent a metrón – minden bemondott megállóval közelebb a célhoz –, ezúttal a következő szöveggel lepett meg a Felszabon, s onnantól minden egyes megállóban a Határ útig: „Tisztelt utasaink! A vonat a menetrend betartása érdekében néhány percig az állomáson várakozik.” Először arra gondoltam, mától „meglepetés-menetrendet” léptetett életbe a BKK, amelynek célja minél hosszabb ideig tartó, turisztikai célú tartózkodás az egyes metróállomásokon. Ebből számos kreatív ötletet ki lehetett volna hozni, de ezúttal természetesen nem erről, hanem nyilvánvalóan műszaki okokról volt szó, csak ezt már nem merik bemonda(t)ni. De ha már bemonda(t)nak valamit – különösen csúcsidőben –, legalább kevésbé átlátszó hazugság legyen. Vonat helyett pedig nyugodtan nevén lehet nevezni a metrót (ld. még: „Az utolsó vonat az állomásra érkezett”), az elfüstölt M3-as metró már úgyis közhellyé lett, legalább ezentúl valami másról, „leégett hármas vonatokról” beszélhetünk…

 

FEBRUÁR 16. – NYOMDÁBAN A KISPEST ÚJSÁG

Ma este a Mediaworks nyomdájában, a XXII. kerületi ProLogis Harbor Park Logisztikai Centrumban személyesen is meggyőződhettem az általam szerkesztett Kispest újság előállításának folyamatáról.

20170216_illusztracio.JPG

Címkék: kaleidoszkóp

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2016.11.30. 10:28

SZEPTEMBER 11. – KIRÁNDULÁS A BUDAI HEGYEKBEN

20160911_illusztracio.JPG

 

OKTÓBER 15. – HUSZONÖT ÉVES A MAGYAR INTERNET

Hat évvel az internet első bejegyzett domainneve után, 1991. október 15-én hajnali 2 órakor megszületett az első .hu-ra végződő internetes cím. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet weboldala, a sztaki.hu indulása után nem sokkal jött el a hazai internet elindulásának pillanata a SZTAKI és a bécsi műegyetem között. Bár az első bejegyzett cím a sztaki.hu, azonban az első igazi, megtekinthető magyar honlap a Budapesti Műszaki Egyetem által 1993-ban indított bme.hu volt – írta a hvg.hu.

 

NOVEMBER 5. – TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁN A MERIDIÁN CSOPORT

20161105_illusztracio.jpg

„The Anthropology of Encounters – A találkozások antropológiája” címmel rendezett konferenciát a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság 2016. november 4-5-én a Szegedi Tudományegyetemen. A MAKAT IV. vándorkonferenciáján Juhász Péter kulturális antropológus az „Evilág és túlvilág: mítosz és valóság találkozása” szekcióban tartott, Harmadik típusú idegenségek című előadásában a Meridián Csoport tagjaival – köztük a két alapítóval, Zsuzsival és velem – készült kutatás eredményeit ismertette.

 

NOVEMBER 9. – „UNIÓS SZÍNEKBEN”

20161109_illusztracio.jpg

Feszült figyelemmel kísérem a horvát testvérváros kereskedelmi delegációjának képviselőivel folytatott megbeszélést Kispesten, Erdős László fotóján.

 

NOVEMBER 17. – NEONPROJEKT AZ EGYETEMEN

A budapesti neonreklámok történetét feldolgozó és a még meglévő „retróneonokat” dokumentáló, általam kezdeményezett projekt sok hely- és kortörténeti érdekességet tartogat. Az elmúlt húsz évben indult, de be nem fejezett hasonló projektekkel ellentétben az én lelkesedésem töretlen maradt, amelynek rövidesen meg is lesz az eredménye, mihelyst az egyéni dokumentálásból idén egyetemi csoportmunkává avanzsált – és számos további lehetőséget rejtő – projekt jelenleg még folyamatban lévő fázisa lezárul. Ennek kapcsán jártam tegnap az Elektrotechnikai Múzeumban, ahol dr. Antal Ildikó igazgató megmutatta az átmenetileg pincébe száműzött, restaurálásra váró „kincseket”, például az egykori Tanács – azaz Károly – körúti bazársorról leszerelt neonokat. Remélhetőleg a végső pusztulástól is sikerül őket megmenteni, s ehhez a magam módján szeretnék majd hozzájárulni, hiszen minden leltári szám mögött rejlik egy történet.

 

NOVEMBER 24. – VÉGSŐ BÚCSÚ A NÉPSZABADSÁGTÓL

20130203_koltozes_margojara_1.JPG

Népszabadság-búcsúztatót tartottak a Politikatörténeti Intézetben, az egykori lap egykori munkatársai mellett régi olvasók, médiaszakemberek, társadalomtudósok, fiatalok és öregek, és még például néhány, messziről kortalannak tűnő, közelebbről viszont jobb sorsra érdemesnek mutatkozó költő jóvoltából gyakorlatilag telt ház mellett – tudósított a Népszava az eseményről, amelyen édesanyámmal együtt én is részt vettem. Tizenhat éves koromtól, 2000-től 2004-ig voltam a Népszabadság Budapest mellékletének állandó külső munkatársa. Erről az időszakról Egy költözés margójára címmel 2013-ban írtam visszatekintést.

Címkék: kaleidoszkóp

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2016.08.31. 21:34

JÚNIUS 1. – KELLEMESET A HASZNOSSAL

Ma zártkörű megbeszélésen vettem részt, ahol – számos más téma mellett – a szerkesztői munkám jövőjét is érintettük. Konklúzióként elmondható, hogy nem lehet elég magasra tenni a lécet, önkormányzati lapszerkesztőként számos kihívásnak és elvárásnak kell megfelelni, de ezeket örömmel vállalom, és megfelelő minőségű munka esetén hosszú távra lehet tervezni. Könyvtári szakmai gyakorlaton Zádor Anna művészettörténész hagyatékával foglalkozom az ELTE BTK Művészettörténeti Intézet könyvtárában a Múzeum körúton. Tegnap az aktuális törlési jegyzéket is ellenőriznem kellett – nosztalgikus élmény volt ismét katalóguscédulák között keresni… –, és több apróbb munkafolyamatban is segítek. Már elkezdtem a szakdolgozatom előkészületeit is, speciális és izgalmas témát dolgozok majd fel. Minden jel arra utal: az újságírás, a lapszerkesztés, a könyvtár- és információtudomány kiválóan kiegészíti egymást, ismét jó döntés volt ötvözni a kellemeset a hasznossal. És ehhez nem csak szerencse kell…

 

JÚNIUS 25. – KINÉL A LABDA?

20160625_illusztracio.JPG

Éppen egy évtizede, mióta Kispesten lakom, foglalkoztat a házunk előtt, a Lehel és az Eötvös utca között található kék-fehér tábla rejtélye, s keresem a választ arra: miért tilos labdázni? Talán még Dévényi Tibi bácsi fénykorában kerülhetett ki az aszfalt közepén, „kiskertben” ültetett satnya bokrokhoz a pontos labdázást tiltó, mára igencsak megfakult alumíniumlap. De vajon miért tiltotta meg a tanács a labdázást? És pontosan mely területen? Csak a bokor labdamentes terület, vagy az egész kispesti lakótelep? Csak pontos labdával nem szabad játszani, vagy kosárlabdával, teniszlabdával, hógolyóval, gömbhallal sem? Kerékpárral áthajthatok, gördeszkával átugrathatok a bokrokon, sőt a dohányzást, és fagyizást és a hamburgerzabálást sem tiltja tábla a környéken, itt bizony a fránya labda ellen irányul a merénylet, s ez a felvetés most, a foci EB idején ugyebár különösen megbotránkoztató. S akkor még nem tisztáztuk a legfontosabb kérdést: milyen büntetésre, szankcióra számíthat, aki hallatlan bátorsággal megszegi a különös tiltást, és labdába mer rúgni a megkopott tábla mellett?... Erről két módon bizonyosodhatok meg: közzéteszek egy újabb fotót, amin éppen egy – fehér alapon fehér pöttyös – labdával pózolok a tábla előtt, majd „jóakaróimnak” köszönhetően esetleg rettegve várhatom a bírósági idézést a labdatörvény megszegéséért. Vagy feldobom a labdát…

 

JÚLIUS 8. – ÖRÖKERDŐ PILISMARÓTON

A Pilisi Parkerdő Zrt. 3600 hektárral bővíti az örökerdő-állományát Pilismarót közelében, így 2017-től összesen 8600 hektáron folytatnak az erdő természetes egységét a lehető legjobban megőrző gazdálkodást. A társaságnak türingiai erdész szakemberek mutatták be, hogyan jelölik ki az erdei munkákhoz szükséges közelítőnyomokat, valamint az örökerdő vázának számító „javafákat”, illetve a spontán erdőfelújításhoz szükséges „jövőfákat”. Az örökerdőben többféle fajú és korú fa él együtt. Ezeken a területen tilos a tarvágás, az erdőborítás folyamatos és őshonos fajokból áll. Az örökerdő változatos, ellenállóbb a klímaváltozás hatásaival szemben és különleges erdőélményt nyújt – írja az ecolounge.hu.

 

JÚLIUS 20. – ELŐNYÖS VÁLASZTÁS

20160720_illusztracio.jpg

„Egykor kicsivel 2 millió forint alatt lehetett hozzájutni; a Suzukira több százezret rávert, de a többi kategóriatárshoz képest nem volt drága. A színre fényezett lökhárító, a napfénytető és a ködlámpa nem számított hétköznapinak a kisautók között” – írja Az Autó című szaklap 2016. júniusi lapszáma, amely a márciusban kapott Peugeot 106-osomról készített használtautó-tesztet. „Friss jogsis vezetőnek, nehéz anyagi helyzetben lévőknek ideális a kis Peugeot. Tesztautónk 17 éves, megkímélt, csupán 143 ezret futott, még sokáig szolgálhat” – olvasható a tesztben, így legyen! Városon belül továbbra sem szívesek vezetek – lehet választani dugóban araszolgatás és anyázás vagy szakadt Ikarusokon, füstölgő metrón, működő légkondi nélküli „légkondis” járműveken, alkoholistáktól és drogosoktól „fűtött” járatokon, penetráns szagú véglények társaságában történő utazás között –, de városon kívül egyre gyakrabban használom ki az alig fogyasztó kisautó nyújtotta előnyöket. Több mint tíz év kihagyás után, egyik pillanatról a másikra nehéz volt visszazökkenni a vezetésbe, a rutin visszaszerzéséhez kellett az elmúlt negyedévben összesen megtett 4000 kilométer a legváltozatosabb időjárási és terepviszonyok között – s bizony könnyen hozzá lehet szokni az autóval járó kényelemhez…

 

AUGUSZTUS 1. – LÁZADÁS AZ IKARUSON

Ma reggel valódi időutazáson vettem részt a Dunakanyarban, a „legfejlettebb” elővárosi vonalon: csúcsszuper 1979-es (!) Ikarus-trágyabuszt küldött Tatabányáról a Volán, kalauzüléssel és harmonikaajtókkal. A döbbent utasok „Ilyen ócska buszt!”, „Honnan szedték ezt a szart?”, „Hátulról tolják a fostaligát?” kiáltásokkal foglalták el helyeiket a MÉH-telepre való roncson. Szentendrén kis híján lázadás tört ki a nyithatatlan, beragadt ablakok miatt, ezért – az ájulás határára került öregasszonyokból álló utazóközönség biztatására – magamra vállaltam a hős megmentő szerepét, és egy határozott mozdulattal felnyomtam a nyithatatlan tetőablakot, amely hangos reccsenéssel kiszakadt a helyéről – a rozsdás kampót és a kitört csuklómat elraktam emlékbe. Végül két óra alatt csak betrotyogott Újpestre ez az ipari hulladék. Mint a sofőrtől megtudtam, leselejtezve még nem volt, de nem véletlenül láttam német nyelvű feliratokat a „busz” belsejében: a rendszerváltáskor a keletnémetektől hozták vissza (s valószínűleg még az NDK-ban takarították utoljára). A végállomásról irdatlan füstfelhő és hangrobbanás kíséretében száguldott tovább a pokolba a bűzös csotrogány, az utasok pedig fulladozva menekültek a roncsderbi újabb állomása, a szovjet metró alagútja felé…

 

AUGUSZTUS 9. – ÜDVÖZLET SOPRONBÓL

20160809_illusztracio.JPG

 

AUGUSZTUS 12. – HARMINCÖT ÉVES AZ IBM PC

20160812_illusztracio.jpg

Születésének 35. évfordulóját ünnepli a személyi számítógép első képviselője és eredeti őse, amely gyökeresen átformálta az életünket, a munkát, a kikapcsolódást és a kommunikációt. Az 1981. augusztus 12-én New Yorkban bemutatott, IBM 5150-es modellszámú típusban x86-os architektúrára épülő processzor, alaplap, cserélhető és modulárisan bővíthető memória és videovezérlő kapott helyet, PC DOS operációs rendszerét a Microsoft szállította. Processzora 4,77 MHz-en működött, az alapmodell memóriája pedig mindössze 16 KB volt.

Címkék: kaleidoszkóp

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2016.05.31. 18:50

MÁRCIUS 4. – REJTÉLYES ÖSSZEFÜGGÉS

Egykor oly kedves Lada 1300-asom közel egy évtized után (!) – legalábbis papíron – feltámadt hamvaiból. Mulatságos pillanatokat szerzett számomra az a fizetési felszólítás, amit ma kaptam postán Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Irodájától: 7000 Ft gépjárműadót kell befizetnem a „tulajdonomat képező” CVP-954 frsz. személygépkocsi után. Az ügy pikantériája, hogy korábban éveken át kellett küzdenem különböző hatóságokkal a gépkocsi forgalomból kivonása és a gépjárműadó törlése érdekében, majd – utánanéztem a lezárt ügyek dossziéjában – 2010. március 29-én (!) született határozat arról, hogy „az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nyilvántartása alapján a korábban tulajdonomat képező CVP-954 forgalmi rendszámú Lada 2101 gépjárművet 2007. január 1-jén forgalomból kivonták”, az adókötelezettség tehát 2007. január 31. napjával megszűnt. Természetesen azóta nem is kaptam csekket gépjárműadóról a nem létező gépjárműre. Vajon a most kézhez kapott fizetési felhívás kiküldése „egészen véletlenül” nem áll összefüggésben a közelmúltban – hosszas kihagyás után – újra érvényesített jogosítványommal?... De miért is lenne összefüggés a gépjárművezetői engedély és egy gépjármű tulajdonjoga között?... Joggal feltételezem, hogy csak a bürokrácia szálai gabalyodtak össze, de azt sem tartom kizártnak, hogy a hivatali ügyintéző titkolt jövőbelátó képességére derült fény. De ez már egy következő történet...

 

MÁRCIUS 10. – ŰRKIÁLLÍTÁS A MILLENÁRISON

20160310_illusztracio.JPG

Tegnap – a Galaktika által szervezett GFK 300. könyvbemutatóhoz kapcsolódóan – ingyen megnézhettük a nemzetközi űrkiállítást a Millenárison. Több ezer forintos jegyért hatalmas csalódás lett volna, így sem voltam elragadtatva, a Petőfi Csarnokban korábban megtekinthető űrhajózás-történeti kiállítás – amelynek magyar vonatkozású részeit láthattuk itt is – sokkal jobban tetszett, de azért a „kötelező” fotót elkészítettük.

 

ÁPRILIS 2. – SOROK KÖZÖTT AZ IGAZSÁG

20160402_illusztracio.jpg

Utolsó alkalommal tartottam előadást az Újpesti Kulturális Központ – Ifjúsági Házban megrendezett exopolitikai konferencián. Rendhagyó előadásomon utaltam arra, hogy elindultam egy úton, amire sokan nem mernek rálépni, és felvettem a harcot az ufókutatás hazugságaival az igazság oldalán.

 

ÁPRILIS 15. – EGY ÚJABB KORSZAK VÉGE

Éppen tizenhat évvel ezelőtt, 16 éves koromban jelent meg az első „ufós” cikkem az akkor még létező Színes UFO Ismeretterjesztő Képeslapban, amelynek 2007-es megszűnéséig voltam munkatársa. Ezzel párhuzamosan, egészen 2010-ig a Hihetetlen! magazin is összességében több száz oldalnyi szórakoztató írásomat és tanulmányomat közölte, majd 2010-től az Ufómagazin biztosított rendszeres „határtudományos” publikálási lehetőséget számomra. Idén áprilisban lezárult egy újabb korszak, az utolsó cikkem is megjelent a témában utolsó mohikánnak számító, de mára erősen megkopott színvonalú magazinban. Az egyik szemem sír, a másik nevet, de elérkezett az újabb váltás és változás ideje. A szakmai továbblépésre – a hobbiból szerkesztett blog színvonalának emelése mellett – a réteglapoknál jóval magasabb példányszámú és népszerűbb lapokban, és rövidesen önálló kiadványban is lehetőség nyílik. A „hagyományos” nyomtatott ufós lapok olvasóitól több mint másfél évtized után az alábbi cikkel búcsúztam.

 

ÁPRILIS 22. – ÓFEHÉRTÓI NOSZTALGIA

20160422_illusztracio.JPG

Évtizedeken át nagyszüleim voltak a postások Ófehértón, a nyolcvanas években még én is többször nyaraltam itt, hiszen a postaépület egyben szolgálati lakás is volt. Erdély felé, az „újonnan” épült M3-asról útba esett a falu – amire persze emberöltőnyi idő után rá sem lehet ismerni –, így betértünk egy rövid pihenőre.

  

ÁPRILIS 30. – HÉT VEZÉR PLATÁN A MARGITSZIGETEN

20160430_illusztracio.JPG

A budapestiek legkedveltebb parkjában, a Margitszigeten még József nádor (1776–1847) korabeli ősplatánok is állnak, amelyek igazi túlélőként átvészelték a szabadságharcot, területrendezéseket, a világháborúkat és árvizeket. A Palatinus strand bejáratával szemben álló platán az II. világháborúban bombatalálatot kapott. Ma „Hét vezér platánnak” hívják, mert a találat után hét új hajtást hozott, ezek erősödtek meg és láthatók a mai napig, teljesen egyedi és utánozhatatlan formát kölcsönözve a díszfának, illetve nem elhanyagolható, 300 négyzetméteres árnyékot adva az alatta sétálóknak.

Címkék: kaleidoszkóp

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2016.02.29. 18:25

DECEMBER 5. – MIT REJT IZSÁKY LÁSZLÓ TITKOS BŐRÖNDJE?

Perlaki Zsuzsanna Éva, a Meridián Csoport alapító tagja az erdélyi aranylemezekről és Izsáky László bőröndnyi hagyatékáról tartott előadást az egri Univerzum Klubban, az EKMK Bartakovics Béla Közösségi Házban. Telt házas előadásában – amelynek végén egyedülálló dokumentumokat is bemutatott – egyebek mellett arra kereste a válaszokat, hogyan sikerült megfejteni az aranylemezek üzenetét, s valóban működik-e az Izsáky László és társai által 1974-ben a Kakastaréj közelében felrajzolt lehívójel.

 

DECEMBER 9. – OROSZ RULETT A METRÓN

Nálam kicsit idősebbek emlékezhetnek még a kettes metrón – közel fél évszázaddal ezelőtt (!) – üzemelt beléptetőkapukra. Mekkora nóvum lesz, ha újra bevezetik őket! Addig is, az utasok rohanva, röhögve lobogtatják a bérletnek álcázott klotyópapírt, sajtcetlit a Kontroll című filmbe illő kétfogú, félszemű „ellenőrök” előtt, és sietnek – talán éppen a halál torkába. Különösen a KöKi–Újpest „viszonylaton”. A hármas metró felújításának odázásával a városvezetés és a kormány orosz rulettet játszik. Nem az a kérdés, hogy történik-e tragédia a kriminális műszaki állapotban lévő vonalon, hanem az, hogy mikor. Majd utána kezdődik az egymásra mutogatás, a felelősök keresése, s persze hirtelen, azonnal, mégis csak lesz pénz felújításra. Tudjuk, hiszen ez minden esetben így szokott lenni. Mivel én nem szeretnék a közeljövőben vizionálható tragédia áldozatai között lenni, addig is bojkottálom a hármas vonalat, és a Határ útról a 99-es busszal közelítem meg a Belvárost. Időben el kell indulni. Miután megtörtént a felújítás, és Rejtő-regénybe illő kétes fazonok helyett „csupán” a beléptetőkapuval kell megküzdeni, talán újra lemerészkedem a mélybe. Bár nem kevés optimizmus szükséges ahhoz, hogy ezt reméljem.

 

DECEMBER 16. – ISMÉT KAPHATÓ A LADA MAGYARORSZÁGON

20151216_illusztracio.JPG

Hónapokig tartó lendületvétellel, nem kevesebb mint három sajtótájékoztató után ma indult újra a Lada forgalmazása Magyarországon. Fontos nap volt ez a mai a budapesti Zay utcában felhúzott első hazai, és egyben első Európai uniós bemutatóterem dolgozóinak és annak a kilenc márkakereskedőnek, akik mostantól új orosz autókat árusítanak majd. Összesen ezer Ladát akarnak eladni az első évben és a menetelés tovább folytatódik majd más európai országokban, ahol az utóbbi években ismét élénkülni kezdett az autópiac és sokan keresik a legolcsóbb megoldást – olvasható a Totalcar cikkében. A mai sajtótájékoztatón elsők között láthattam kedvenc márkám, a Lada Niva megújult változatát.

 

DECEMBER 18. – TÉVES HÍVÁS

– Főnök, mikor pakolhatom az árut?
– Elnézést, nyilván rossz számot hívott.
– Maga nem a logisztikai igazgató? Most érkeztem Marosvásárhelyről, itt állok kint a kocsival.
– Én a főszerkesztő vagyok, szerintem rossz számot hívott.
– Milyen főszerkesztő?
– Milyen áru?
– Hát a Józsi mondta, hogy ezt a számot csörgessem meg, ha ideértem.
– A Józsi megadta az én számomat?...
– Miért, maga kicsoda?
– Nem a maga embere.
– És meg tudná adni a Józsi számát?
– Persze, ha elárulja nekem, hány éves a kapitány.
És itt „rejtélyes módon” megszakadt a vonal.

 

JANUÁR 7. – BÚCSÚ AZ UTOLSÓ MOHIKÁNTÓL

Negyed évszázad (!) után (nálam is) véget ért az asztali PC korszaka. Tegnap reggel a végső „kék halállal” búcsúztunk egymástól. A rendszeres biztonsági mentéseknek köszönhetően szerencsére nem veszett el fontos adat, bár ezúttal is csak hajszálon múlt… Eddig egy tíz éve már leselejtezett gépen végeztem a napi munkát, félig-meddig nosztalgiából. De amikor már a gépet gépekkel sem lehet életben tartani, a memória Alzheimer-kóros volt, és a gépházban is utolsót dobbant a szív, akkor könnyes szemekkel kell búcsúzni az utolsó mohikántól is…

 

JANUÁR 13. – SZÉLESEDŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS

Saját statisztikáim szerint eddig – az elmúlt 16 évben – bruttó 7,5 millió karakternyi írásom jelent meg nyomtatásban, és több mint 2,5 millió karakter korrektúrázott, aktualizált elektronikus utánközlésben. Ezzel 32 évesen elértem a 10 millió karaktert, amely összességében több mint kétezer – 75%-ban a helyi, regionális és az országos print médiában, 25%-ban elektronikus médiában publikált – anyagot jelent. Számomra nem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg – ráadásul az újságírás helyett egyre inkább a korrektúrázás és a szerkesztés kerül előtérbe –, s még így is havonta több mint 150 ezer olvasóhoz jutnak el nyomtatásban a különböző témákban és periodikákban írt cikkeim. Természetesen most is több kiadóval, megbízóval tárgyalok az együttműködés szélesítéséről, és okkal bízom a legjobbakban… Úgy legyen, ahogy megálmodtam!

 

JANUÁR 21. – EMLÉKTÁBLA-AVATÁS A VÁCI UTCÁBAN

Felavatták és megkoszorúzták dr. Dobozy Elemérné dr. Erdélyi Zsuzsanna emléktábláját lakóházában, a Váci utca 79. szám alatt, a házon belül, a bejárati kapunál. Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja itt élt és alkotott 66 éven át, 1949 júniusa és 2015 februárja között. Az emléktáblát Belváros-Lipótváros Önkormányzata állíttatta – olvasható a Magyar Művészeti Akadémia honlapján.

 

FEBRUÁR 13. – TITKOSÍTÁS ALÓL FELOLDVA

20160213_illusztracio.JPG

Magyar X-akták nyomában címmel tartottam előadást „titkos” hazai ufóesetekről és korábbi oknyomozásaim eredményeiről a Meridián Csoport első alkalommal megrendezett szabadegyetemén az újpesti Öreghalász étteremben.

Címkék: kaleidoszkóp

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2015.11.30. 07:55

SZEPTEMBER 16. – IRIGYSÉG ÉS BOLDOGSÁG

„Az irigység a középszerűek vallása. Megnyugtatja őket, csillapítja mardosó nyugtalanságukat, és végső soron szétrohasztja a lelküket, mert addig igazolják vele a kapzsiságukat és fukarságukat, amíg már maguk is elhiszik, hogy az jó, és hogy a mennyország kapui csak a magukfajta korcsok előtt nyílnak meg; akik úgy élik le az életüket, hogy semmi nyomot nem hagynak a szánalmas igyekezeten kívül, hogy másokat lehúzzanak, hogy kizárják, sőt ha lehet, tönkretegyék őket; akik puszta létükkel, önmagukkal bizonyítják, milyen szegények lélekben, szellemben és testben. Boldog az, akit a hülyék megugatnak, mert a lelke nem lesz a martalékuk.” Carlos Ruiz Zafón

 

SZEPTEMBER 19. – UFÓS PIKNIK A NÉPLIGETBEN

20150919_illusztracio.JPG

Hagyományteremtő céllal, első alkalommal rendeztünk ufós pikniket a Meridián – Magyar Ufókutatási Klub égisze alatt a Népligetben, ahol bemutatkozási lehetőséget nyújtottunk a klubban gyakran megosztott oldalak szerkesztőinek és bloggereinek, valamint az ufókkal, csillagászattal, paleoasztronautikával és tudatkutatással foglalkozó különböző csoportok vezetőinek. Az érdeklődők többek között a gyermekeltérítésekről, hagyományos ufóklubokról, a boszniai piramisokról, álmokról és megérzésekről, a média és az ufókutatás kapcsolatáról, földönkívülis képek leleplezéséről és Izsáky László titkos bőröndjéről hallhattak rövid előadásokat. Találkozónkról a TV10 forgatott előzetes beharangozót, saját összeállításunkban pedig az egész délutános programból, a fiatal kutatók legérdekesebb előadásaiból nyújtunk ízelítőt.

 

OKTÓBER 2. – ŰRKUTATÁS NAPJA AZ ÓBUDAI EGYETEMEN

A Magyar Asztronautikai Társaság az Óbudai Egyetemen tartotta az Űrkutatás Napja című hagyományos ismeretterjesztő rendezvényét, amelyen a Meridián Csoport alapító tagjaiként vettünk részt. A megjelenteket a vendéglátó intézmény, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának kutatási dékánhelyettese, Maros Dóra köszöntötte. Utána a szervező MANT elnöke, Solymosi János és a társszervező BME Űrfórum nevében Kovács Kálmán üdvözölte néhány mondatban a résztvevőket. Az első előadást Tari Fruzsina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban működő Magyar Űrkutatási Iroda vezetője tartotta. Tóth Imre, a MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa a Rosetta és a Philae legérdekesebb eredményeit foglalta össze. Both Előd, a MANT alelnöke a másik idei űrkutatási szenzációról, az amerikai New Horizons szonda Plútó melletti elrepüléséről, az első eredményekről beszélt.

 

OKTÓBER 15. – HUSZONÖT ÉVES A HAZAI MOBILSZOLGÁLTATÁS

Napra pontosan huszonöt éve vetette meg a lábát a frissen demokratizálódott Magyarországon a mobiltelefónia. A Westel 450, illetve körzetszáma után Westel 0660-nak is emlegetett Westel Rádiótelefon Kft. indulása egyben az első közép-európai mobilszolgáltatás is volt. Akkor még nem hét számjegyből álltak a mobilszámok, a telefongyártók pedig nem grammokban, hanem kilókban versenyeztek. Fizetni viszont majdnem ugyanannyit kell a mai csúcstelefonokért is, mint akkor a téglakategóriába tartozó bármelyikért – olvasható a HVG összeállításában.

 

OKTÓBER 25. – KILÁTÁS A MONORI STRÁZSA-HEGYRŐL

20151025_illusztracio.jpg

 

OKTÓBER 28. – MEGÚJULT AZ ORSZÁGOS KÉKKÖR

A Magyar Természetjáró Szövetség egy budapesti sajtótájékoztatón tartotta azt a projektzáró rendezvényét, amely során bemutatták az elmúlt évek – nagyrészt – uniós forrásból megvalósult turisztikai fejlesztéseit. A három önálló túramozgalmat magában foglaló Országos Kékkör közel 3 milliárd forintból újult meg és vált Európa egyik leghosszabb és legmodernebb túraútvonalává. Digitalizált nyomvonal, új bélyegződobozok és pecsétek, jelzések, információs táblák, felújított kilátók, pihenők, turistaházak várják a természetjárókat, és ez még csak a kezdet – olvasható a Turista Magazinban.

 

NOVEMBER 5. – HATÁRTUDOMÁNYOKRÓL AZ EGYETEMEN

Az ELTE BTK hallgatójaként is próbálom összekötni a kellemeset a hasznossal, és megtalálni a kapcsolódási pontokat a hobbijaimhoz. Legyen szó akár szemináriumi dolgozatról, szakdolgozatról, projektmunkáról vagy szakmai gyakorlatról: az információ- és könyvtártudomány a világon mindenhez kapcsolódik, így – a megfelelő keretek között – a legkülönbözőbb témákkal lehet foglalkozni. Ebben a félévben az ELTE BTK Néprajzi Intézet könyvtárában töltöm a gyűjteményszervezésre és állományfejlesztésre fókuszáló szakmai gyakorlatot, ahol több száz, határtudományokhoz kapcsolódó dokumentum is található. Információ- és könyvtártudományi ismeretek birtokában lényegesen egyszerűbb és gyorsabb az online információk keresése és „szelektálása” is, tehát az egyetemen töltött, tanulásra fordított idő hosszútávon megtérül. Természetesen az egyetemi szakdolgozatomat is az ufótémához kapcsolódóan fogom írni. Bár a téma tudományos „elfogadatlansága” okán rendkívül ingoványos terepen kell lavírozni, de – Magyarország egyetlen olyan újságírójaként, aki „ufós” oknyomozó riportért kapott sajtódíjat, és a szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakdolgozata szintén az ufótémával foglalkozott – nincs mitől tartanom. Egyelőre csupán ennyi publikus, hiszen már elkezdtem a rendkívül időigényes és összetett munkát, de belátható időn mindenki láthatja és véleményezheti az eredményt.

 

NOVEMBER 7. – ELŐADÁS AZ EXOPOLITIKAI KONFERENCIÁN

20151107_illusztracio.JPG

Összeesküvésektől a hiszékenységig címmel tartottam előadást az Újpesti Kulturális Központ – Ifjúsági Házban megrendezett őszi exopolitikai konferencián. Előadásomban az ufótéma objektív megítélésének fontosságát hangsúlyoztam, és felhívtam a figyelmet a média árnyoldalaira, a világhálón terjedő dezinformációkra, hamis fotókra és videókra.

 

NOVEMBER 13. – MEGNYUGTATÓ MEGOLDÁS

Újabb hosszú ideje, szinte napra pontosan tizenkét éve (!) húzódó hivatalos ügy végére sikerült pontot tenni úgy, hogy ezúttal nekem kedvezett a bürokrácia. Bár a történetet a mindenkori „jóakarókra” tekintettel nem részletezem, rengeteg felesleges utánajárástól és pénzkidobástól menekültem meg, s persze a jövőre nézve is hihetetlen energiát adott a megnyugtató megoldás. Megérdemelten lehet ünnepelni!

Címkék: kaleidoszkóp

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2015.08.31. 07:45

JÚNIUS 20. – ELŐSZÖR SZABADON

20150620_illusztracio.jpg

Az 1990-ben tartott első szabad választások a rendszerváltoztatás folyamatának mérföldkövét jelentették. Az akkor még kétfordulós, március 25-én és április 8-án tartott szavazással befejeződött a politikai-jogi átalakulás folyamata, Magyarország történetében új korszak kezdődött. Egy korszak lezárásaként egyben új kezdetet is jelentett: a független és demokratikus Magyarország kezdetét. Az első szabad választásokról nyílt időszaki kiállítás a Terror Háza Múzeumban.

 

JÚNIUS 26. – ÚJ HELYESÍRÁSI SZABÁLYZAT

„A magyar helyesírás bonyolult. Vagy ha nem is, a magyar helyesírás szabályozása mindenképpen az. Senkinek sem a napi olvasmánya A magyar helyesírás szabályai 1984-ben megjelent 11. kiadása, ezért az évek óta lebegtetett új verziótól azt vártuk volna, hogy közérthetőbb lesz, és ha nem is teljes nyelvi reformot hoz, de legalább el lehet olvasni. Tévedtünk. Kaptunk a használathoz igazodó, megengedő szabályokat, a kiejtéshez igazodó új szavakat, másfajta kötőjelezést és még bonyolultabb szótagszámlálást. Plusz az iskolásokat szívató betűrendezést. Néhány dolog viszont tényleg logikusabb lett” – írja az Index összefoglalója.

 

JÚLIUS 7. – MILLIÓS NYEREMÉNY

Tegnap kiderült, hogy „nyertem” 2 360 043 forintot a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, így közel egy évtizeddel a tényleges megszüntetés után (!) most már anyagilag is lezártnak tekinthetem az egyéni (kényszer)vállalkozásomat. Letéti számláról történő befizetések és elévülés miatti rendezések miatt nemrég megszűnt a személyi jövedelemadó 241 481 Ft-os, az egészségbiztosítási alapot illető 447 952 Ft-os, a nyugdíjbiztosítási alapot illető 642 911 Ft-os, az egészségügyi hozzájárulás 91 115 Ft-os és a vállalkozói járulék 97 632 Ft-os tartozása, továbbá – a már korábban méltányosságból elengedett jelentős összegen felül – nem kell kifizetnem 838 952 Ft késedelmi pótlékot. Hosszú ideje húzódó ügy végére sikerült tehát végre pontot tenni, és ennél jobb hír aligha érhetett volna ebben a kánikulában.

 

JÚLIUS 8. – KÉNYELMI SZOLGÁLTATÁS

Stadionokra és óriásplakátokra bőven jut pénz, de a kormányhivatal légkondicionálását még nem sikerült megoldani. Egy kancsó langyos víz és néhány olcsó papírtörlő biztosítja a 35 fokban ájuldozó ügyfelek „kényelmét”. Az ügyfélszolgálatra nem lehet előzetesen időpontot foglalni, elektronikusan nem tudtam elintézni az ügyemet, de alig egyórás várakozás után sorra kerültem. Közben – természetesen ülőhely híján álldogálva – volt időm megcsodálni a szocreál stílusú váróterem szépségeit a leszakadt plafonnal, a falból kilógó kábelekkel és a féltéglával alátámasztott asztallal. Csak így tovább, magyar közigazgatás, csak így tovább.

 

AUGUSZTUS 29. – VÉGET ÉRT EGY KORSZAK

Hatvanhárom év után bezárt a belvárosi Jégbüfé. A Párisi Udvarban található legendás cukrászda a felújítás áldozata lett. Ráadásul nemcsak a cukrászda, hanem a Párisi Udvarban még megtalálható összes üzlet lehúzza a rolót, a palotát tavaly megvásárló Mellow Mood Group ugyanis hamarosan megkezdi az épület felújítását és ötcsillagos apartmanhotellé történő átépítését. Az 1952-ben alapított ikonikus üzlet augusztus 29-én nyitott ki utoljára, és akciókkal várta a vásárlókat, hogy kiárusítsa a megmaradt készletet – írta az Origo.

Címkék: kaleidoszkóp

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2015.05.31. 18:15

MÁRCIUS 8. – AZ UFÓKONGRESSZUS SZÜNETÉBEN

20150308_illusztracio.JPG

 

MÁRCIUS 25. – AZ ELSŐ SZABAD VÁLASZTÁS

Huszonöt évvel ezelőtt – több mint negyven év után – ezen a napon ismét szabad választást tartottak hazánkban. Az első fordulóban mintegy 70 százalékos volt a részvétel. A többség rendszerváltást akart. Így végül a Magyar Demokrata Fórum győzött, a második helyen a Szabad Demokraták Szövetsége végzett. A koalíciós kormány élére Antall József került. Az akkori két nagy párt kompromisszumos megállapodása nyomán utóbb az SZDSZ-es Göncz Árpád lett az államfő.

 

MÁRCIUS 26. – HANGULATJELENTÉS

Néhány hónappal ezelőtt megfogadtam, hogy többet nem posztolok aktuálpolitikai témákban, és ehhez tartom is magam, pedig időnként nagyon nehéz megállni, hogy az ember ne adjon hangot megdöbbenésének, felháborodásának és elkeseredettségének az országban zajló eseményeket, folyamatokat látva. Talán éppen egy klasszikus idézet segít megoldani a dilemmát:
„– Milyen a hangulat tifelétek?
– Hááááát...
– Azt olvastam, kitűnő.
– Hol olvastad?
– A hangulatjelentésben.
– Akkor biztos kitűnő.”

 

ÁPRILIS 10. – EGYETLEN MÁSODPERC

Idős néni sietett át az Üllői út és a Lehel utca sarkán lévő zebrán, „természetesen” piros jelzésen, közvetlenül az éppen induló villamos előtt. Ez a nagy igyekezet egyenesen öngyilkossági kísérlettel ért fel. Az 50-es villamos vezetője a holttér miatt nem láthatta őt, de még ha észre is vette volna, vészfékezéssel sem tudott volna időben megállni. Ösztönös mozdulattal a hölgy felé nyúltam, elkaptam a karját, és felrántottam a járdaszigetre. Még így is súrolta őt az éppen induló villamos. „Jaj!” – kiáltotta. Mondom, „jaj, bizony! Hová a büdös francba tetszik sietni, amikor öt percen belül jön a következő villamos?” Tényleg kis híján a szemem előtt történt tragédia, egyetlen másodpercen múlt az egész. Egy másodperc az élet. Egyetlen rossz döntés, egy rohadt másodperc, és mindennek vége. Mondhatnám, hogy „jókor voltam jó helyen”, de az események láncolata ennél jóval bonyolultabb. Mondhatnám, hogy „feltehetően életet mentettem”, és el lehetne gondolkodni még számos dolgon. De legfőképpen azon, hogy ki mennyire becsüli a saját életét.

 

ÁPRILIS 15. – ELŐADÁS AZ ŰRTÁVCSŐRŐL

A Hubble-űrtávcsőről szóló tegnapi előadás a Polaris Csillagvizsgálóban a szakmabeliek és az „egyszerű érdeklődők” számára egyaránt érdekes volt. Rövidesen újra csatlakozom a Magyar Csillagászati Egyesülethez, hiszen a tagoknak ingyenes a belépés a hasonló rendezvényekre, engem pedig az „ufózással” párhuzamosan a tudományos ismeretterjesztés is érdekel. Szerintem egyébként is teljesen értelmetlen és felesleges az „ősi ellenségeskedés” a csillagászok és az ufósok között.

 

ÁPRILIS 16. – LÁTOGATÁS AZ ECSERI PIACON

20150416_illusztracio.JPG

 

MÁJUS 27. – TALÁLKOZÁS FARKAS BERTALANNAL

„Nem kopogtattak be kis zöld emberkék a Szojuz ablakán, és tudomásom szerint más űrhajósok sem találkoztak még idegen lényekkel, de hiszek abban, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban” – válaszolta a földönkívüliekkel kapcsolatban feltett kérdésemre Farkas Bertalan dandártábornok. Az első magyar űrhajós űrutazásának 35. évfordulója alkalmából, május 27-én a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ rendezett egész napos programsorozatot. Az előadásokat és az emlékkiállítás megnyitóját követően lehetőség nyílt kötetlen beszélgetésre és dedikálásra. Idén másodszor találkoztam „Bercivel”, a mellékelt autogramot még februárban kértem tőle. Kissé elszomorító, hogy az első magyar űrhajóst sokan nem tartják hősnek, és politikai okokból is mellőzve érezheti magát, pedig szerintem olyan példakép, köztünk élő igazi hős, akire mindannyian felnézhetünk. Büszke vagyok arra, hogy ismét találkozhattam vele!

20150527_illusztracio.jpg

 

MÁJUS 30. – HELYESÍRÁS, HELYES JAVÍTÁS

Antalné Szabó Ágnes tanárnő jóvoltából idén először javítóként vehettem részt a Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenyen, amelynek Kárpát-medencei döntőjét 1998-ban én nyertem meg, és amelynek döntőjét idén is az ELTE rendezi. Én pedig továbbra is Magyarország egyik legjobb helyesírója vagyok, idén már csak egy hallgatótársam előzött meg a házi versenyen. Egyébként szeptemberben érvénybe lép a helyesírási szabályzat 12. kiadása, és bár ez csak egy ajánlás, senkire nézve nem kötelező érvényű, legalább általános iskolai szinten érdemes volna mindenkinek ismerni és betartani...

Címkék: kaleidoszkóp

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2015.02.28. 17:58

DECEMBER 17. – FÉLMILLIÓS BÍRSÁG

Ma újabb szerelmes levelet hozott a postás „bírósági végrehajtói felhívás tartozás haladéktalan megfizetéséről” tartalommal. Ez egy olyan tartozás – 2006-ban (!) felvett forinthitel, majd felmondott szerződés –, amit soha nem is vitattam, csak nem tudtam visszafizetni, de nem is évült el. De hogyan lett 124 167 Ft-os tőketartozásból 622 972 Ft?... Miért lett félmillió (!) forinttal több? Hát ezért: tőke kamata 394 384 Ft (37,8%-os kamat), perköltség 5000 Ft, végrehajtást kérőnek felmerült költség 5000 Ft, munkadíj 16 494 Ft, költségátalány 8 247 Ft, készkiadás 11 660 Ft, kamarai általános költségátalány 5 165 Ft, jutalék 52 855 Ft. Mindez olyan mérhetetlenül felháborító – éppen azért, mert a módszer teljesen törvényes (!) –, hogy kis híján infarktust kaptam, miután végigolvastam a többoldalas részletezést. Természetesen a tartozást haladéktalanul rendezni fogom, nincs is más választásom. Ha korábban megtehettem volna, most nem lenne téma. Legszívesebben bemennék a végrehajtóhoz, és az asztalára borítanék 124 594 darab ötforintost: „Tartsd meg az aprót, te mocskos állat!”

 

DECEMBER 31. – BÚCSÚ A PUSKÁSTÓL

20141231_illusztracio.jpg

1983-ban „ide születtem”. 1996-ban itt interneteztem először, 2000-ben itt szereztem ECDL bizonyítványt, 2010-től 2014-ig itt dolgoztam. Ma az utolsó munkanapomat töltöm a sokat látott falak között. Kicsit hihetetlen, hogy ilyen gyorsan eljött ez a nap, még egy héttel ezelőtt is meglehetősen távolinak tűnt… Nagyon sokat köszönhetek a Puskásnak, de most tovább kell lépnem. Vissza a szakmámhoz, új lehetőségekhez. Nem búcsúzom – mert bár a portán többet nem találkozunk, de virtuálisan vagy személyesen bármikor, az újságok hasábjairól nem is szólva. Köszönöm, Puskás!

 

JANUÁR 10. – SZAKMAI IDENTITÁS

„Valószínűleg elérte azt a fejlődési szintet, amelyben saját maga választott foglalkozási irányt, pályacélt, amit sikerült realizálnia. A külső környezeti, társadalmi-gazdasági hatások, kapcsolatrendszere előnyös feltételeket és támogatást biztosítanak szakmai identitása fejlődéséhez. Olyan személyes jellemzőkkel, erőforrásokkal rendelkezik, amelyek segítik szakmai identitása fejlődését, megkönnyítik a pályacéljának megfelelő foglalkozás, munka iránti elköteleződését, hivatástudata kialakulását. Szakmai identitása erős, ami azt jelenti, hogy sikerült olyan pályacélt találnia, amellyel teljes mértékben azonosulni tud, elköteleződött választott pályája mellett. Életpályájával kapcsolatos önálló döntését pozitívan értékeli, örül annak, hogy a választott foglalkozási csoporthoz tartozhat. Optimista életpályája alakulásával kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy leendő munkája lehetőséget nyújt szaktudása hasznosítására, képességei kibontakoztatására, az önmegvalósítására. Környezete támogatása és a társadalmi gazdasági feltételek egyaránt adottak ahhoz, hogy hosszú távon megtartsa szilárd és stabil szakmai identitását.”

 

JANUÁR 6. – TIZENÖT ÉVE A PÁLYÁN

20150106_illusztracio.JPG

Eddig szó szerint ennyit tettem le az asztalra… Ez a néhány köteg újság – mintegy 2000 lapszám – 8,5 millió forintot ér, ha a bennük megjelent cikkeimért és fotóimért kapott honoráriumot, szerzői jogdíjat és munkadíjat veszem alapul. Első cikkem 15 évvel ezelőtt, 2000. március 17-én jelent meg a Népszabadság Budapest mellékletében.

 

FEBRUÁR 15. – NYOMTATOTT VONZALOM

Miközben folyamatosan csökken a print lappiac részesedése, és valóban egyre kevesebb ember olvassa a „fizetős” nyomtatott sajtótermékeket, én már tényleg a generációm kivételei közé tartozom. Már alsó tagozatos (!) általános iskolásként vettem a Népszavát, akkor még 19,50 Ft volt egy lapszám – persze mindig adtam ötven fillér jattot az újságosnak –, jelenleg 39 600 Ft az éves előfizetés. A Szabad Föld éves előfizetése 11 640 Ft, a Magyar Narancs 23 880 Ft, az RTV Részletes 6600 Ft, A Mi Erdőnk 2500 Ft, tehát mindösszesen évi 84 220 Ft-ot költök újságokra. Természetesen „valamit valamiért”. Számomra nem a legújabb okostelefon vagy egyéb modern kütyük birtoklása fontos, hanem a nyomtatott sajtóhoz történő „nosztalgikus ragaszkodás” presztízskérdés. Ez pedig két okból szűnhet meg: az előfizető halálával vagy az előfizetett újság megszűnésével. Remélhetőleg egyikre sem kerül sor belátható időn belül.

Címkék: kaleidoszkóp

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2014.11.30. 15:25

SZEPTEMBER 1. – SZIRÉNAPRÓBA BUDAPESTEN

A budapesti lakossági riasztó-tájékoztató rendszer első szirénapróbáját délelőtt 11 órakor tartották. Budapesten három veszélyes üzem – Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Zrt., Richter Gedeon Nyrt., Egis Gyógyszergyár Zrt. – környezetében 52 monitoring- és 317 riasztó-tájékoztató végpontot telepítettek, a riasztható lakosok száma megközelíti a 190 ezret. A riasztókat a IV., a IX., a X., a XIII., a XIV., a XV., a XVI. és a XIX. kerületben helyezték el, ezeket a szirénákat minden hónap első hétfőjén tesztelik, de októberben, novemberben és decemberben csak csökkentett üzemidejű próbát tartanak. A katasztrófavédelem vegyvédelmi riasztórendszere abban az esetben riasztja a lakosságot, ha egy ipari üzemből veszélyes anyag kerül a levegőbe. A meteorológiai, vegyi monitoring- és lakossági riasztórendszer a riasztáson és a lakosság tájékoztatásán túl a veszélyes anyag terjedéséről is szolgáltat információkat.

 

SZEPTEMBER 20. – PIHENŐ A KÉT-BÜKKFA-NYEREGNÉL

20140920_illusztracio.JPG

Délelőtt felmentem Pilismarótról Dobogókőre a „kerékpározásra kijelölt erdészeti magánúton”. Tizenöt kilométert csak felfelé kell tekerni megállás nélkül, cserébe visszafelé lehet végig száguldani, már amennyire az út minősége engedi. Vigyázat, egyetlen rossz mozdulat, és meg sem áll az ember a szakadék aljáig... De csak ajánlani tudom az útvonalat, mert nagyon hangulatos, és a Két-bükkfától Huta, Esztergom vagy Pomáz felé is tovább lehet menni.

 

SZEPTEMBER 27. – SZÉLMALMOK A TÉSI-FENNSÍKON

Tés, a Bakony legmagasabb települése Várpalotától 14, Zirctől 32 kilométerre fekszik. A Tési-fennsík egykor királyi vadaskert volt, és a környékhez több Mátyás-monda is fűződik. A tési szélmalmok ipartörténeti emlékek, ma is működőképes állapotban. Az 1840-ben épült Helt-féle és az 1924-ben épült Ozi-féle szélmalmok jellegzetessége a körbe forgatható zsindelytető, a kőből készült malomtörzs és a hat vitorla. A dunántúli szélmalomipar utolsó emlékei fénykorukban gabonát őröltek, maximális kapacitásuk kedvező szélviszonyok mellett napi négy mázsa volt. A Táncsics Mihály utca 20. szám alatt található egy század eleji, eredeti szerszámokkal felszerelt kovácsműhely, valamint régi földművelő eszközöket és használati tárgyakat bemutató udvar, amely naponta 9–18 óra között tekinthető meg.

 

SZEPTEMBER 28. – BÁTORKŐ VÁRA

20140928_illusztracio.JPGBátorkő várát a XIII. században építették a Vár-völgy hajlatában, egy kimagasló kőszirtre. A Bakony magasabb hegyoldalai jól elrejtették az ódon sasfészket. A XIII-XIV. században egy váruradalom központja volt, és egyben a hegységen átmenő utak ellenőrzésére, vámszedésre is szolgált. 1326-ban Károly Róbert király birtokába került, majd később a Kont családnak adományozták. A XV. század elején megépült a palotai vár, Bátorkő vára elvesztette a jelentőségét. Állapota fokozatosan romlott, a XVII. századtól Puszta-palotának kezdték nevezni. A vár egy háromemeletes toronyból és egy szűk lépcsőfolyosón megközelíthető, mélyebb szintű bástyából állt. Bátorkő a hagyomány szerint Mátyás király vadászkastélya volt. A Várpalotán többször megforduló Petőfi Sándor egy kirándulás alkalmával, 1843-ban itt írta a Szeget szeggel című versét – olvasható a vár aljában elhelyezett tájékoztató táblán.

 

OKTÓBER 9. – SZEGÉNY AZ ORSZÁG

Tisztelt Szerkesztőség!

Minden hónap elején, a fizetésnapok környékén elcsodálkozom azon, hogy ebben az országban még nem tört ki éhséglázadás. Bármit is harsog a mindenkori kormánypropaganda, szlogenekből nem lehet kenyeret venni a közértben. Elég sokat utazom az országban, és mindenhol mérhetetlen szegénységet, lepusztultságot és elkeseredettséget látok. Szinte minden fejlesztés uniós forrásokból valósul meg, de még így is – és ezt a statisztikák is alátámasztják – balkáni szinten állunk, az utolsók között kullogunk. Ez a valóság, amit nem lehet nem tudomásul venni, hiába ámítanak minket vagy ámítjuk magunkat. Miből él, pontosabban tengődik a magyar emberek többsége? Már önmagában is sokatmondó, hogy a minimálbér összege nem éri el a létminimumot, ezen nincs mit magyarázni. Az állam hivatalosan éhezteti, nyomorba és eladósodottságba taszítja a polgárait, az ördögi körből pedig nincs visszaút. Állítólag „szerényen, de meg lehet élni” a 28 500 Ft-os öregségi nyugdíjminimumból, de még a 22 800 Ft-os foglalkoztatást helyettesítő támogatásból is, ehhez képest a havi 50 632 Ft-ot érő közmunka már ideig-óráig luxuskörülményeket biztosít. Valóban meg lehet élni, egész hónapban paprikás krumplin és zsíros kenyéren, a fűtés, meleg víz és áram nélküli penészes lakásban, depresszióba zuhanva, adósságokban vergődve, életcél és jövőkép nélkül. Megértem azokat, akik ez elől menekülnek külföldre – a számuk százezrekben mérhető –, mert egyszerűen nincs más választásuk. Talán éppen nekik köszönhető, hogy nem tört még ki újabb forradalom, mert a bölcsebb utat választják, és lázadás helyett egyszerűen elhagyják az országot. Ők már nem fognak visszajönni. És vajon mi meddig tűrünk még?

Prusinszki István, a Népszava előfizetője

 

OKTÓBER 11. – FANTOMBUSZ AZ ÜLLŐI ÚTON

Hajnalban, miközben a 950-es buszt vártam, nem kis meglepetésemre villogott nekem egy „SZ27 – Észak-déli metró járműtelep” feliratú rejtélyes busz. De szellemjáratra nem akartam felszállni, így intettem neki, hogy nem kell megállnia. Némi keresgélést követően kiderült, hogy ez egy szolgálati járat, de – mint a VEKE oldalán olvasom – „ezen járatok menetrendjét annak ellenére nem kívánják az utazóközönséggel meghirdetni, hogy az utasoknak joguk van igénybe venni a szolgálati járatok által nyújtott szolgáltatást”. Ímhol például az SZ27-es régi menetrendje, de erre a 2012-es menetrendi átszervezés után nem lehet alapozni, újabb információt pedig nem találtam. Én a 03:09-kor induló SZ27-essel utazhattam volna, de majd talán legközelebb...

 

OKTÓBER 28. – KIHALLGATÁS A SEMMIRŐL

Ma reggel az ügyészségen kezdtem, mert beidéztek tanúnak egy olyan ügyben, amelyben feltehetőleg én tudom a legkevesebb hasznos információt szolgáltatni. Konkrétan semmit. Így is közel egy órát tartott a kihallgatás. Többször is jegyzőkönyvet kellett módosítani, az ügyész kis híján rám borította az asztalt a végén. Pedig én csak pontosan, őszintén, legjobb tudásom szerint próbáltam válaszolni minden kérdésre… Bár nem szó szerinti jegyzőkönyv készült, a kihallgatás menetéről sokat elárul az alábbi, emlékezetből írt részlet:

– Ön ismeri-e X. Y.-t? – kérdezte az ügyész.
– Kérem, pontosítsa a kérdést, mert erre így nem tudok válaszolni.
– Mit nem ért ezen? Ismeri vagy nem az illetőt?
– Nem azt mondtam, hogy nem értem, hanem azt, hogy nem tudok rá válaszolni. Ugyanis nem mindegy, hogy csak látásból ismerem-e vagy név szerint is, esetleg mindkettő, tehát előbb az ismeretség fogalmát kellene tisztázni.
– Megismétlem a kérdést: ismeri vagy nem? – tajtékzott az ügyész.
– Látásból talán igen, ezt a lehetőséget nem zárom ki, de név szerint nem.

Végül így is került jegyzőkönyvbe. Hasonlóan „precíz” beszélgetés folyt egy órán keresztül. Borítékolhatóan nem én leszek az ügy koronatanúja, de igazság szerint nem is bánom...

 

OKTÓBER 29. – NEGYVENÉVES AZ INTERNET

Az internet ősének tekintett ARPANET-en 1969. október 29-én küldtek először üzenetet, stílszerűen a rendszer rögtön le is fagyott. Negyven évvel ezelőtt kiépült az állandó kapcsolat a Stanford Egyetem és a UCLA között, és megpróbálkoztak az üzenetküldéssel. Charles Kline, a UCLA egyik hallgatója gépelte be a „login” szót, amiből csak annyi ment át, hogy „lo”, aztán a rendszer lefagyott. Ezután egy óra alatt újra létrehozták a kapcsolatot, és sikerült a teljes üzenetküldés. Részletesebb internettörténelem itt olvasható.

 

NOVEMBER 3. – KILÁTÓ A PILIS-TETŐN

20141103_illusztracio.jpg

Új kilátó épült a Pilisben, a Pilisi Parkerdő Zrt. emblematikus helyszínén, Pilisszentkereszt és Pilisszántó közelében. A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján, a 756 méter magas Pilis-tetőn kialakított, mintegy 17 méter magas építmény Boldog Özsébről kapta nevét, aki a 13. században a térségben élő remetéket összegyűjtve alapította meg az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét. A kilátó egy meglévő vasbeton geodéziai torony átépítésével jött létre, több mint 50 millió forintból. A költségeket a Pilisi Parkerdő Zrt. fele-fele részben saját és pályázati forrásokból fedezte – tudósított az erdőgazdaság honlapja, a fotót a Turista Magazin készítette.

 

NOVEMBER 8. – ÚJPESTI CSENDÉLET

20141108_illusztracio.JPG

 

NOVEMBER 20. – MAGYARUL NEM LEHETNE?

Részlet a Horánszky utca 13. szám alatt – a Vörösmarty Gimnázium mellett – nemrégiben nyílt Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központ (sic!) „magyar” nyelvű tájékoztatójából: „A H13 rendezvényei között startup workshopok, klubok és meetupok találhatók. Itt találod többek között a Corvinus Egyetem Spin-off Klubját, a népszerű startup reggeli meetupot, a Business Espressot, emellett képzési és networking programokat kínálunk a hozzánk forduló fiatal vállalkozóknak, vállalkozni vágyóknak.” Miért kell idegen szavak szótára egy sima szórólaphoz? Biztosan ettől lesz „menőbb”, „trendi” az egész…

 

NOVEMBER 24. – KALANDOS METRÓPÓTLÁS

Több száz utas gyülekezett már a Nagyvárad téren, az első metrópótló buszra nem is fértek volna fel többen, amikor egy láthatósági mellényben üvöltöző BKK-s leparancsolta az embereket, hogy nem tud indulni a busz, mert „tönkretették az ajtókat”. Így a mögötte álló jármű metrópótló-pótlóbusszá avanzsált, a feldühödött tömeg pedig úgy rohamozta meg az éppen beálló buszokat, mintha az élet múlt volna rajta. Én megvártam, míg néhány tucatnyian maradunk, ráadásul éppen újraindult a metró is. Utoljára egy garázsmenetből – vagy talán egyenesen a bontóból... – kiálló szóló Ikarus érkezett hatalmas füstfelhő kíséretében, amire „Ez már tényleg vicc!” felkiáltással felpattantam, és már döcögtünk is végig az Üllőin. Egészen az Ecseri útig, ahol ez a busz is szétesett. Ekkor már át lehetett szállni a metrópótló buszt pótló metróra – de én inkább gyalog folytattam az utamat, magam mögött hagyva az Ikarus bűzölgő roncsait. És hálát mondtam a sorsnak, hogy ezt az utazást is élve megúsztam.

Címkék: kaleidoszkóp

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2014.08.31. 11:54

JÚNIUS 4. – MENETREND A TOLBUHIN UTCÁBAN

20140604_illusztracio.jpg

Délelőtt Martonvásáron a Tolbuhin utcában (!) szálltam fel a pesti buszra. Szerencsére nem a kint maradt 1987-es menetrend szerint (nem) érkezett...

De ki volt Tolbuhin? „Fjodor Ivanovics Tolbuhin (1894–1949) szovjet marsall. Szolgált a cári hadseregben. 1918-ban csatlakozott a Vörös Hadsereghez, és végigharcolta a polgárháborút. A második világháborúban előbb a krími front parancsnoka (1941–42), majd az 57. hadsereg vezetője a sztálingrádi csatában (1942–43). 1943–45 között frontparancsnok. 1943-ban a Donyec-medence több jelentős városát is visszafoglalta a németektől, majd Jerjomenkoval együttműködve felszabadította a Krím-félszigetet. 1944 májusától a 3. ukrán front vezetője, ezúttal Malinovszkij fegyvertársa, a iasi-kisinyovi nagy győzelmet követően mindketten megkapták a marsallbotot. Ezután Tito partizánjaival együttműködve részt vett a belgrádi hadműveletben. Csapatait ezt követően Magyarországra rendelték, ahol azok főszerepet játszottak Budapest bevételében és a balatoni csatában. A háború után a délkelet-európai szovjet erők, később a Kaukázusontúli Katonai Körzet parancsnoka volt” – írja a Ki kicsoda.

 

JÚNIUS 12. – MÉG NAGYOBB A NYOMOR

Tavaly 87 510 forint volt a létminimum összege, ennyi pénz kellett egy felnőttnek a létfenntartáshoz szükséges igények kielégítésére – közölte a KSH-ra hivatkozva a Világgazdaság. Két aktív korú felnőttnek egy gyermekkel már 210 024 forintra volt szüksége a minimális igények biztosítására, a nyugdíjasoknak 78 759 forintra. A létminimumhoz 134 ezer forintos bruttó fizetésre volt szükség. A minimálbér bruttó összege 98 ezer forint volt, ebből 64 190 forintot vihettek haza. Nyolc órás közmunkáért nettó 47 ezer forint járt, a szociális segély összege 22 800 forint. Eközben egyre nagyobb a nyomor, még a munkavállalók negyedének keresete sem éri el a létminimumot – írja a Népszava.

 

JÚNIUS 13. – MAGYARORSZÁG NAPJAINKBAN

20140613_illusztracio.jpg

 

JÚNIUS 15. – EGYENESEN TOVÁBB

– Elnézést, ez a busz elkanyarodik? – fordult hozzám egy termetes asszonyság a 181-esen.
– Hát előbb-utóbb valamerre nyilván kanyarodik majd – válaszoltam informatívan.– Miért, hová szeretne menni, az Aszódi vagy a Távíró utca felé?
– Egyenesen – hangzott az értelmes felelet, miközben a busz élesen jobbra fordult.
– Egyenesen a…?
– Hát tovább.
Ez nem komplett, mondom magamban.
– Nézze, ha úgy vesszük, az út végén végül mindenki egyenesbe kerül – vetettem oda a napi bölcsességet, és leszálltam a következő megállónál.

 

JÚNIUS 28. – ELHUNYT HEGYI IMRE

20140628_illusztracio.jpg

Nyolcvankét éves korában elhunyt Hegyi Imre karnagy, újságíró, riporter. Építészhallgatóként az alakuló Állami Népi Együttesbe került, hivatásos énekes volt, majd betanító karnagy harmincöt éven át. Pászti Miklóssal az első magyar profi oratórium-énekkart szervezte meg. A Magyar Rádióban tényfeltáró, oknyomozó dokumentumműsorokat készített 1965-től. Nevéhez fűződik a Névjegy című portréműsor és a Kovalik Mártával közösen készített Húszas Stúdió több ezer, egyórás műsora, a magyar dokumentumműfaj kiemelkedő alkotásai, mint például a Kék vér kutyabőr és a Vállalom. A Józsefváros című lap szerkesztője 1995-től volt. Az Állami Népi Együttes, a Magyar Rádió és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége örökös tagja. Munkásságát egyebek mellett SZOT-díjjal, Pour l’Ensemble-díjjal, Magyar Rádiózásért díjjal, Pulitzer-emlékdíjjal és többször Tolerancia-díjjal jutalmazták, megkapta a Magyar Rádió nívódíját és a MÚOSZ Aranytoll díját is. Hegyi Imrét a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. saját halottjának tekinti. A Fortepanon elérhető fotón Kovalik Márta szerkesztő és Hegyi Imre riporter a Magyar Rádió VIII. stúdiójában 1980-ban.

 

JÚLIUS 12. – PÁLOS CÍMER A REFORMÁTUS TEMPLOMON

20140712_illusztracio.JPGPilismarót református egyháza 1560 és 1590 között alakult meg, amikor is templomot emeltek a falu közepén lévő dombtetőn. A főutcáról kétszáz lépcső vezet a templomig, amelynek kőkeretes kapuját a pálos rend címere díszíti, míg a bejárat feletti évszám az 1686-os átépítésre utal. A maróti földbirtokot 1493-ban II. Ulászló adományozta a pálosoknak, és a falu közel háromszáz évig, a rend 1786-os feloszlatásáig a szerzetesi közösség tulajdonában maradt. Ezt követően, több évtizedes bujkálás és nélkülözés után szerveződött újjá a református gyülekezet. A Szent Lőrinc tiszteletére felszentelt templomot 1820-ban Feigler Ferenc építőmester tervei szerint klasszicista stílusban átalakították, húsz méter magas tornya 1921-ben épült újjá egy tűzvész után.

 

JÚLIUS 30. – BABITS MIHÁLY NYARALÓJÁNÁL

20140730_illusztracio.jpg

Esztergomban található Babits Mihály (1883–1941) egykori nyaralója, emlékfalán kortársainak, barátainak, íróknak, költőknek, művészeknek az aláírásaival. Babits közel 60 műve született a présházból átalakított előhegyi villában, amelyet 1924-ben vett meg, és egészen haláláig itt töltötte a nyarakat feleségével, Török Sophie-val.

 

AUGUSZTUS 1. – VÉRADÁS A KAROLINA ÚTON

20140801_illusztracio.jpg

Ma délután – életemben másodszor – véradáson voltam az Országos Vérellátó Szolgálat Karolina úti központjában. Kértem véradó igazolványt, a „nemes cselekedet” honoráriuma pedig egy 500 Ft-os étkezési utalvány. Évente legfeljebb ötször lehet vért adni, és két teljes véradás között legalább 56 napnak kell eltelnie.

 

AUGUSZTUS 13. – ÚJ DIMENZIÓ A FOTÓZÁSBAN

20140813_illusztracio.jpgPontosan négy évet és húszezer fotót bírt ki az eddigi fényképezőgépem, és ahhoz képest, hogy a Nikon Coolpix L21 akkor a legolcsóbb kompakt gép volt, bőven kihoztam belőle a maximumot, sőt időnként még annál is többet… Most elérkezett az idő a váltásra.

Nagypapámtól kaptam 50 ezer forintos keretet, amiből három héttel ezelőtt a WestEnd Media Marktban vettem egy Sony DSC-H300 típusú gépet, de szinte azonnal bekrepált. Nem tudtam három napon belül visszavinni, így már csak javításra vették vissza. Két hetet kellett várnom az üzenetre, miszerint a fényképezőgép javíthatatlan, de kicserélik. Persze ugyanilyen típusúból addigra már nem maradt, így visszaadták a pénzt... Végül a Mammutban gond nélkül sikerült beszereznem, ráadásul kevesebb adminisztrációval, normális eladók közreműködésével. Sőt – legnagyobb meglepetésemre – pontosan ötezer forinttal, azaz 10%-kal olcsóbban! Mint megtudtam, az egyes Media Marktok árai eltér(het)nek egymástól, erre eddig nem is gondoltam. Lényeg, hogy tulajdonképpen nem is jártam rosszul!...

Ezzel egy „kicsit” jobb élmény lesz a fotózás, mint az eddigi kompakt géppel, amit a mai napon végleg nyugdíjba küldök. Fotós soha nem leszek, de „egyre jobban fotózó ember” egészen biztosan...

Címkék: kaleidoszkóp

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2014.05.31. 11:38

MÁRCIUS 2. – NEMERE ISTVÁNNAL AZ UFÓKONGRESSZUSON

20140302_illusztracio.jpg

Az Ufómagazin és az Ufószövetség március 1-jén Kozmikus kaland címmel rendezte meg hagyományos tavaszi ufó- és energetikai kongresszusát az Újpesti Kulturális Központban. Nemere Istvánnal – aki Kalandok a Naprendszerben címmel tartott előadást – a művelődési ház bejáratánál sikerült egy közös fotót készíteni.

 

MÁRCIUS 8. – ELSZOMORÍTÓ VALÓSÁG

Az óriásplakátok árnyékában, a választási hirdetések hazugságdömpingjével szemben elég csak körbenézni az országban és fővárosában. Néhány perces szemlélődés az utcán, metrón, buszon, villamoson lesújtó látvánnyal szembesít. És most elsősorban nem a mindent ellepő mocsokra és szemétre gondolok – persze arra is –, hanem a rettenetes szegénységre. Szinte rossz ránézni az emberekre. Mert az igazság az, hogy nemcsak az ország lepusztult és lerobbant, hanem a lakói is. Ócska ruhákat viselő, ápolatlan, foghíjas, rozzant, magukba roskadt emberek mindenhol. Nem csövesek – hanem a magyar átlag. A középosztály gyakorlatilag eltűnt, és maradt az, amit magunk körül látunk: egy balkáni ország elszomorító valósága.

 

MÁRCIUS 15. – HÁROMMILLIÁRD HELYETT

Még három számot kellett volna eltalálni, de erre az egyszerű feladatra képtelen voltam... Így 3 054 187 380 Ft helyett be kell érnem 1335 Ft-tal. Persze a kicsit is becsülöm... És igazat kell adnom az egyik ismerősömnek: „Mit is kezdtél volna hárommilliárd forinttal? Ezt legalább el tudod költeni...”

 

MÁRCIUS 16. – JÓZSEF ATTILA SZOBRÁNÁL

20140316_illusztracio.JPG

 

MÁRCIUS 18. – TALÁN MEG LEHET ÉRTENI

Megértem azokat, akik az Orbán-rezsim alatt jobban jártak – ezáltal úgy érzik, hogy Magyarország jobban teljesít –, a Fiatal Demokraták Szövetségére szavaznak majd. Én egyáltalán nem jártam jobban, és ezt bérpapírokkal, közüzemi számlákkal, bevételi és kiadási nyilvántartásokkal is igazolni tudom. Pedig milyen jó lenne most azt mondani, hogy „sokkal jobban élek, mint négy éve”! Milyen egyértelmű, egyszerű és nagyszerű lenne a szavazólapon a Fidesz rubrikájába tenni az ikszet! Ezt sajnos nem tehetem. De az ellenzéki oldalról sem győzött meg igazán egyetlen párt vagy pártszövetség sem. Szavazni mégis el kell menni, de a voksomat – most először – nem valami mellett, hanem valami ellen fogom letenni. Nem éppen magasztos érzés, de lelkiismeretesen nem szavazhatok a folytatásra. Talán meg lehet érteni.

 

MÁRCIUS 21. – SEGÉDHÁZFELÜGYELŐ A BELVÁROSBAN

20140321_illusztracio.JPG

Mai belvárosi sétámon napjainkban már alighanem ritkaságszámba menő kiírást pillantottam meg az egyik Irányi utcai lakóház kapucsengőjén…

 

ÁPRILIS 6. – VASÁRNAPI ELSŐ SZAVAZÓKÉNT

Budapest 09. számú egyéni választókerületében, a XIX. kerület 2. számú szavazókörben – szokás szerint – én voltam az első szavazó. Miután a láthatóan izguló bizottság előtt, rutinos választópolgárként ellenőriztem az üres urnákat, aláírtam négy jegyzőkönyvet és az ellenőrző lapot, 06:09-kor leszavaztam, és negyed hétre már haza is értem. Itt tehát biztosan rendben indult a választás...

 

ÁPRILIS 8. – MENNYI A PONTOS IDŐ?

Öt-hatéves lehettem, amikor egyszer édesapám mondta, hogy hívjam fel ezt a számot, és udvariasan kérdezzem meg, mennyi az idő. Én szépen bemutatkoztam, megkérdeztem, a néni elmondta, megköszöntem. Utána apukám kinevetett és „felvilágosított”… Érdekes, hogy a szolgáltatás a mai napig működik – az imént ellenőriztem –, de hogy milyen rejtélyes célból, nem tudom. Talán nem bunkóság, hogy ezúttal nem mutatkoztam be, és az információt sem köszöntem meg. Úgyis azonnal elévült.

 

ÁPRILIS 12. – KÜLÖNÖS MARKETING

20140412_illusztracio.JPG

Vajon hol érdemes sertés-egészségügyi szoftvereket reklámozni? – tette fel a kérdést nemrégiben az Urbanista. Jelentem, nemcsak Újpesten, hanem nálunk, Kispesten is – természetesen hasonló kivitelben. Csak azt sajnálom, hogy a szomszéd társasház falára került, és nem a miénkre. Lehet, hogy ott sokkal több disznóság történik?

 

ÁPRILIS 17. – KATTINS ÉS MEGTUDOD!

„Ha csak egy videót nézel meg a héten, mindenképpen ez legyen!” „Ilyet még biztosan nem láttál!” „Ha ezt elolvasod, más szemmel tekintesz majd a világra!” – Már rendkívüli módon unom az ilyen és hasonló címeket és felkonfokat. Sőt, általában rá sem kattintok az efféle anyagokra, és nemcsak azért, mert agresszív és manipulatív módon próbálják növelni a nézettséget és az olvasottságot, hanem mert a „valóban elképesztő, igazán döbbenetes, soha nem látott” tartalmat ígérő, semmitmondó cím az esetek többségében még csak újdonságot sem takar.

E futószalagon készülő álszenzációk senkiházi szerzői arra sem veszik a fáradságot – feltehetően agyi kapacitásuk sincs hozzá –, hogy normális címet adjanak a közzétett anyagnak. Sajnos egyre több ilyennel találkozom a neten, egyúttal szelektálni is könnyebb: amikor felszólítanak (!), hogy „kattintsak rá és megtudom” vagy „lájkoljam az oldalt” – akkor természetesen csak azért sem teszem. És semmiről nem maradok le.

 

MÁJUS 2. – ÜZEMZÁRÁS A FERENC KÖRÚTON

20140502_illusztracio.JPG

 

MÁJUS 6. – KÉTHARMADOS VÉLEMÉNY

Elgondolkodtató, bár új adatokkal nem igazán szolgáló felmérés látott nyilvánosságot az érettségi megkezdésével egy időben. A 20 és 35 év közötti fiatalok 48 százaléka végleg elköltözne Magyarországról, ha erre lehetősége lenne – derült ki a Bridge Budapest felméréséből. A megkérdezettek fele szerint Magyarországon nem érték, ha valaki sikeres, kétharmaduk szerint minden a szerencsén és a kapcsolatokon múlik, nem pedig a teljesítményen és a tudáson. A fiatalok közül egyre többen tartják fontosnak a külföldi tanulást vagy munkát, a megkérdezettek negyven százaléka dolgozna külföldön – írja a Népszava.

 

MÁJUS 10. – KÁRTYAGYÁR A KAZINCZY UTCÁBAN

20140510_illusztracio.jpg

Szerény emléktábla hirdeti a Kazinczy utca 55. szám alatti ház homlokzatán, hogy hajdan „e helyen állt Schneider József kártyafestő műhelye. Itt készült a magyar kártya 1836-ban, amely Tell Vilmos szabadságharcának felidézésével, a játékos kedvű honpolgárok nemzeti öntudatát élesztgetve, azóta is kézről kézre jár.” Az 1903-ban emelt egyemeletes épület elődjében nemcsak a városszerte ismert kártyagyár működött, hanem – mint a kapun rejtőző szimbólum bizonyítja – a Magyar Teozófiai Társaság székhelyének is otthont adott.

 

MÁJUS 14. – KÉMFOTÓ A TROLIBUSZGARÁZSBÓL

20140514_illusztracio.JPG

Ma délelőtt a kőbányai trolibuszgarázs mellett sétáltam el, és amikor megpillantottam a kellős közepén árválkodó, leselejtezett „ZIU-9-es típusú szovjet trolibuszt”, könnybe lábadt szemmel jutott eszembe, hogy ezen a rozsdásodó ócskavason néhány évvel ezelőtt még utaztunk… Később utánanéztem, a Budapesti Közlekedési Központ 2013. január 1-jén vonta ki a „rendszeres budapesti utasforgalomból a ma már korszerűtlen, de a budapesti városképet sokáig befolyásoló járműtípust”. A Wikipedia szerint a BKV összesen 172 ilyen trolibuszt vásárolt 1975–1982 között, 2011-ben a legidősebb forgalomban lévő kocsi élettartama elérte a 33 évet. Jellemző a budapesti közlekedésre…

 

MÁJUS 23. – PARFÜMÜGYNÖK SZELETELVE

Kopognak. Félálomból magamhoz térve nyitom az ajtót. Egy „szimpatikus, kedves” fiatal pár áll a folyosón, kezükben parfümökkel és szórólapokkal.

– Szia! – mosolyog rám a lány.

– Hatvan másodpercetek van arra, hogy eltakarodjatok a házból, különben hívom a rendőrséget – válaszolom köszönés helyett.

– Hogy merészel így beszélni? Hívja nyugodtan a rendőrséget – mondja a srác pofátlanul nyugodtan. Még hogy a saját lakásomban nem beszélhetek úgy, ahogy akarok…

– Csak addig felszeletellek ebédre! – üvöltöm, és hirtelen ötlettől vezérelve felkapom a konyhaasztalon lévő kést.

Hanyatt-homlok menekültek le a lépcsőn, válogatott káromkodások közepette…

Én pedig jót nevettem a félálomban rögtönzött jeleneten. Nem is kellett kávé a mai ébresztéshez! És megúsztam, hogy hívatlan parfümügynököket kelljen ebédelnem. Már úgyis elkészült a rakott krumpli.

Címkék: kaleidoszkóp

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2014.02.28. 11:28

DECEMBER 6. – HATÁROZOTT VÉLEMÉNY

Kopognak a lakás ajtaján.
– Ki az és mit akar?
– Jó napot kívánok, elnézést a zavarásért, egy közvélemény-kutatást végzünk, lenne pár percre válaszolni néhány kérdésünkre?
– Mi a kérdés?
– Először is, önnek mi a legfontosabb az életében?
– Most éppen az, hogy villámgyorsan takarodjál innen.

 

DECEMBER 10. – „MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT”

Hazánkban immár a statisztikák szerint is balkáni állapotok uralkodnak. Az EU legszegényebb 20 régiójának listáján már csak román, magyar és bolgár térségek szerepelnek; a magyar vidék olyan országoknál is szegényebb, mint Dél-Afrika vagy Kolumbia. Bevételeink tekintetében Európa utolsói között kullogunk, a megyék rangsorát vezető Budapest egy főre jutó éves vásárlóereje csak a balti államok szintjét éri el… De azért – mint tudjuk – „Magyarország jobban teljesít!”. És mi lenne akkor, ha nem teljesítene jobban?...

 

DECEMBER 12. – GYÁSZOS MEGSZAKÍTÁS

Éppen húsz évvel ezelőtt, 1993. december 12-én, vasárnap délután 5 órakor szokás szerint leültem nézni a Walt Disneyt… És egyszer csak váratlanul elsötétült a képernyő, gyászinduló kezdődött. Ez a pillanat örökre egy generáció agyába vésődött. Húsz éve halt meg Antall József, Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke. Hozzáteszem, azóta sem tudtuk meg, hogy mi történt Dagobert bácsi fagylaltrakományával. Ezzel még adós nekünk a Magyar Televízió. Ideje volna befejezni a mesét.

 

DECEMBER 16. – BESZÍVOTT LÉPCSŐHÁZ

Hajnalban olvasom a kiírást a liftajtónkon: „Megkérem azt a kedves lakótársat, aki rendszeresen szív füvet otthon, hogy fejezze be ezt a tevékenységét, különben kénytelen leszek a hatóságokhoz fordulni. A szellőző az összes füstöt a felsőbb szintekre viszi. Köszönettel: egy 11. emeleti lakó”

 

DECEMBER 18. – LÁTOGATÁS ZSUZSA NÉNINÉL

20131218_illusztracio.jpg

Tegnap meglátogattam Erdélyi Zsuzsannát. Az idén 92 éves Kossuth-díjas néprajztudóst 2000-ben ismertem meg, amikor az első cikkemet írtam a Népszabadság Budapest mellékletébe az első négyemeletes pesti ház történetéről.

Előző könyve, a „…Századokon át paptalanúl…” két éve jelent meg, és már tervezi a folytatást… Én a „Hegyet hágék, lőtőt lépék” harmadik, 1999-es kiadását vittem neki dedikálni, de kiderült, hogy ez nem ilyen egyszerű, mert ő „fércmunkát nem ad ki a kezéből”, és aki könyvet visz neki dedikálni, annak az adott kötetben kijavítja a sajtóhibákat. Így hát leültetett maga mellé, és egy lista alapján elkezdtünk tollal és korrektorral javítani… Másfél óra alatt végeztünk az 1100 oldalas könyvvel, ezután dedikálta a könyvet. Nem mindennapi élmény volt…

 

DECEMBER 20. – HARMINC ÉVEN FELÜLIEKNEK

„Az X-eket az évtizedek szinonimájaként használók rosszul ismerik a római számokat. Mert bár a római X valóban az arab 10-nek felel meg, és a XX valóban a 20-nak, ez a számozás nem használható a végtelenségig, csak 30-ig (XXX). A 40 ugyanis már XL. Amiben – mint láthatjuk – nincs négy darab (negyedik) X. Sőt, az 50 az már végképp L, amiben pedig már egyetlen X sincsen. Következtetés: legfeljebb a harmadik X-et lépheti át valaki, azon túl az X-ekkel már ne próbálkozzunk.” (Kulcsár István: Ezek is „visszaköszönnek”. In: Édes Anyanyelvünk 2013/5., p. 6.)

 

DECEMBER 21. – NYUGDÍJAZÁS 2050-BEN

Jelen állás szerint – ha jól tudom – 40 év munkaviszony után, legkorábban 65 évesen mehetek nyugdíjba. Hiába dolgozom már 2003 óta, az egyéni vállalkozás nem számít, a közalkalmazotti munkaviszonyom pedig 2010-ben kezdődött. Ez esetben 2050-ben, 67 évesen nyugdíjaznak majd. Születéskor várható élettartamom 65 év, tehát „statisztikailag” és nyugdíjkifizetés szempontjából velem nem lesz sok probléma, mert ledolgozom az életemet – és ennyi volt. Sőt, még én jövök majd két évvel…

 

DECEMBER 26. – ÉTELOSZTÁS A BLAHÁN

Magyarország már az éhezők számát tekintve is „jobban teljesít”!... Még soha nem láttam annyi embert sorban állni a Rákóczi úton, mint ma délben, ételosztás előtt: majdnem a Vas utcáig, az Urániáig kígyóztak a sorok, teljes járdaszélességben… Ezt látva bizony megbecsüli az ember, hogy a szentestét munkával töltötte – és nem nélkülözéssel!

Az MTI fotóján „a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének szegényélelmezési programját megvalósító Ételt az Életért Közhasznú Alapítvány munkatársai meleg étellel segítenek a rászorulóknak. A háromnapos karácsonyi élelmiszer- és ebédosztáson 4500 adag, mintegy 32 tonna élelmiszert osztanak ki.”

 

DECEMBER 27. – VÁLASZTÁSI BÉRPÓTLÉK

„Bérpótlékot kapnak a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti ágazatban dolgozók januártól. Az ágazati bérpótlék összege személyenként 5-11 százalékos béremelést jelent, amely havi 6-17 ezer forinttal emeli meg a fizetést. Az érintettek a magasabb összeget először jövő márciusban kapják majd meg, de az visszamenőleg, tehát már a januári bérükre is vonatkozik” – hallom a rádióban. Micsoda véletlen, hogy éppen márciusban – a választások előtt egy hónappal –, ráadásul visszamenőleg kapnak majd pótlékot, hogy egyszerre nagyobbnak tűnjön az összeg!... Nem mintha nem tudnának már korábban utalni. Ki van ez találva, kérem szépen.

 

JANUÁR 6. – „SZELEKTÍV” HULLADÉKGYŰJTÉS

Tegnap kiraktam tíz zsák zöldhulladékot – az erre rendszeresített „Kerti zöldhulladék” feliratú zsákban –, az imént jött a kukásautó, és a saját szememmel láttam, amint laza mozdulatokkal az összes zsákot belehajigálták a rendes kukába, majd borították is a többi szemét közé. Eddig a begyűjtési időszakon kívül is külön elvitték a kihelyezett zsákokat. „Tegyünk együtt környezetünkért!...” – olvasom az FKF Zrt. honlapján, némi iróniával. Egy százliteres zsák 230 Ft – az ár tartalmazza az elszállítás és a komposztálás költségeit, hát persze... –, így most 2300 Ft ment szó szerint a kukába. Ennyit a „szelektív” gyűjtésről.

 

JANUÁR 10. – EGY FOKOZATTAL FELJEBB

Immár három éve dolgozom közalkalmazottként, így a mai naptól egy fizetési fokozattal feljebb ugrottam: C1-ről C2-re. Ennek azonban nincs érdemi jelentősége, hiszen ezt az összeget fel kell kerekíteni a garantált bérminimumra, azaz 118 ezer forintra, amely bruttó négyezer forinttal, nettó 2620 Ft-tal több az előző évinél. Tehát – aki nem tudná (!) – az úton-útfélen reklámozott „több mint százezres” minimálbér nem a kézhez kapott összeg, erről szó sincs! A „B” kategória ezentúl 66 480 Ft-ból vegetál, a „C” kategóriások pedig 77 290 Ft-ból próbálnak életben maradni. Sok sikert magunknak – és a valódi megélhetéshez a lehető legtöbb túlórát, pluszmunkát!...

 

JANUÁR 12. – DÉLSZLÁV HÓDOLTSÁG MAGYARORSZÁGON

A Szabad Föld legfrissebb számában – LXX. évfolyam 2. szám, 2014. január 10. – jelent meg egy érdekes összeállítás, ebből idézem az alábbiakat. „A török hódoltságot valójában nem is a török etnikumnak »köszönhetjük« – lepte meg az egri konferencia hallgatóságát dr. Sudár Balázs történész. A kutatásokból ugyanis kiderült, hogy a nálunk tartózkodó oszmán alattvalók a délszláv népességből kerültek ki: hódítóink javarészt bosnyákok, szerbek és albánok voltak. A korabeli zsoldlisták tanúsága szerint hódítóink több mint kilenctizede a Balkánról érkezett, született törökök csak elvétve vetődtek ide. A lófarkas zászlót kitűző sereg negyede-ötöde keresztényekből állt. Az Oszmán Birodalomnak két magyar származású nagyvezíre is volt a XVI. században. Ha valaki tehetséges volt, rabszolgasorból kiemelkedve is felkapaszkodhatott a ranglétrán. Nem a vérségi származás, hanem az oszmán kultúra volt az összetartó erő. Mindez arra utal: ideje lenne átírni a történelemkönyveket. Nem olyan egyszerű a képlet, miszerint a törökök elfoglalták az országot, és 150 évig az ellenőrzésük alatt tartották.”

 

JANUÁR 15. – LÁTOGATÁS A NÉPSZABADSÁGNÁL

Délelőtt az egyik volt kollégámmal találkoztam, és először jártam a Népszabadság új szerkesztőségében. Három emeletről egyetlen szintre csökkent az egész szerki, ráadásul egy plázához kapcsolódó irodaházban, közvetlenül a Blikk felett kapott helyet. Nagyon modern, bár éppen olyan idegen is az egész. Viszont megérte bemenni, mert csak meg kellett kérdeznem, hogy „segíthetek-e valamiben”, és rögtön kaptam pluszmunkát. Érdekes, testhez álló feladat lesz. De mindent a maga idejében!...

 

JANUÁR 18. – KUDARCBA FULLADT ELKÉPZELÉS

Megbukott a kormány ócsai szociális lakóparkja: a 2,7 milliárdból épült 80 házat átminősítették a katasztrófa sújtotta területekről kitelepítettek átmeneti szállásává, ezzel a lépéssel a kormány beismerte, csúfos kudarcba fulladt az elképzelés – írja tegnapi közleményében Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja.

Mint ismeretes, a kormány eredetileg 500 házat szeretett volna felhúzni az ócsai lakótelepen, végül csak 80 ház készült el, és csak 42-t sikerült benépesíteni bajba jutott devizahitelesekkel. Nem csoda: a mesterségesen létrehozott, 80 házból álló lakópark csaknem 5 kilométerre fekszik Ócsától, a közlekedés Budapestre meglehetősen nehézkes. Ráadásul az ország más részéből ideköltöző devizahitelesnek fel kellene adnia a munkáját a költözés miatt. A lakópark házai egyenként 70 millió forintba kerültek, holott a vidéki kisvárosokban 8-10 millió forintért is lehet házakat, lakásokat vásárolni – olvasható a Népszava mai számában.

 

FEBRUÁR 3. – HASZNOS INFORMÁCIÓ

20140203_illusztracio.JPG

 

FEBRUÁR 8. – KERESZTAPA A BÖRTÖNKÖNYVTÁRBAN

Egy érdekes téma a Könyv, Könyvtár, Könyvtárosból: „A Szegedi Fegyház és Börtönben 2005-ben megvizsgálták, hogy melyek a legkeresettebb könyvek: Mario Puzo A Keresztapa című műve, Ajtmatov Vesztőhely című regénye, valamint John Fowles-tól a Lepkegyűjtő. Mindez nyilván a bűnmítosz iránti érdeklődésre utal. Népszerű még a cigány nyelvkönyv, amit a nem roma származásúak is előszeretettel forgatnak, hogy jobban el tudjanak igazodni a börtönvilágban.”

 

FEBRUÁR 10. – A BARCSAY UTCA MÚZSÁI

20140210_illusztracio.JPG

Az erzsébetvárosi Magyar Királyi Állami Főgimnázium – a mai Madách Imre Gimnázium – Barcsay utca 5. szám alatti épületét több mint 120 évvel ezelőtt, 1892 szeptemberében adták át. Az 1881-től a Klauzál utcában működő iskola új helyszínének keresése már 1886-ban megkezdődött. A bőséges telekkínálat ellenére az építkezés megkezdése körüli huzavona négy évig tartott. Bobula János építőmester a teljes Barcsay utcai frontot kívánta beépíteni. A költségek azonban meghaladták volna a lehetőségeket, így aztán egy klasszicista saroképületet tervezett.

A Barcsay utca 5. számú iskolaépület homlokzatának legszebb, leglátványosabb dísze az a négy allegorikus kép, amely a középrizalitot keretezi. A „Barcsay” két múzsáját és két szibilláját, azaz jósnőjét Stettka Gyula festőművész alakjai után a világhírű velencei Candiani cég készítette a századfordulót megelőző években. Az elegáns itáliai mozaikképek szerencsére ma is eredeti állapotukban láthatóak, hiszen 2000 novemberében igényesen felújították őket.

 

FEBRUÁR 22. – NOSZTALGIA A VIDÉKI ÉLET IRÁNT

„Kétféle ember létezik: az egyik csak vidéken tudja elképzelni az életét, a másik pedig – még ha jól érzi is magát városon – nosztalgikus hangulatot érez a vidéki élet egyedi íze iránt. Nekik készül a péntekenként megjelenő Szabad Föld. Magyarország egyik legnagyobb múltú, 70. évfolyamába lépő hetilapja büszkélkedhet egyúttal az egyik legnagyobb és legstabilabb előfizetői táborral is, bizonyítván, hogy olvasóink mindig nagy bizalommal fordultak hozzánk, újságkészítőkhöz és a nálunk publikáló szakemberekhez.” Épp most hosszabbítottam meg az előfizetést újabb negyed évre.

 

FEBRUÁR 25. – PORTÁSHUMOR A RÁDIÓKABARÉBAN

Kétfajta portás dolgozik a magyar közintézményekben: az egyiket azért nem lehet kijátszani, mert nagyon ravasz, a másikat meg azért, mert nem is ül ott. Az előbbi kategóriának adózott tisztelettel Litkai Gergő és Lorán Barnabás A portás című jelenettel, melyben a portás Mogács Dániel, az alábbi Rádiókabaréban 34:45-től.

„– Hogy hívják a kisméretű szemcsés anyag tárolására alkalmas szatyrot?
– Mondja, hogy nem tudja, különben elakad.
– Nem tudom.
– Portáska.
– Na ilyen egy vicc! És még azt mondják, hogy felesleges ide a biztonsági őr.”

Címkék: kaleidoszkóp

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2013.11.30. 10:55

SZEPTEMBER 15. – REZSICSÖKKENTÉS MÁSKÉNT

Amit a kormány az egyik kezével adott, a másikkal elvette. „A rezsidíjcsökkentésre vonatkozó kormányhatározat értelmében az Ön megtakarítása ebben az elszámolási időszakban 376 Ft” – olvasom az aktuális gázszámlán. Viszont – a burkolt áremelésnek számító gyorsvonati pótjegy miatt – tegnap 380 Ft-tal többet kellett fizetnem a 260 kilométeres utazásért... Erről ennyit.

 

SZEPTEMBER 17. – KÖNYVTÁROS VÉGZETTSÉG NÉLKÜL

Szakembereken spórolnak a tankerületek, emiatt egyes fővárosi iskolákban még rendszergazda sincs. Könnyen elképzelhető, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatói – spórolási szándékból – mellőzik majd a teljes munkaidős szakszolgálati dolgozók alkalmazását. Rendszergazdának és könyvtárosnak pedig – szakirányú végzettség nélkül is – bármelyik pedagógus alkalmazható lesz majd, aki rendelkezik „elégséges” informatikai ismeretekkel – számol be a Népszava mai számában az újabb közoktatási „agyrémről” .

 

SZEPTEMBER 19. – MUTYILAND ÉS A VALÓSÁG

„A mikszáthi urambátyám világ és az egykori szocializmus sajátos valóságkeverékében élünk – s már nem is nagyon csodálkozunk. Ami most van, az a tragédia és a komédia, a szabadság és a rabság, az igazság és a hazugság, a képmutatás és a bátorság alakjában rejti magában a lényeget: a régi és az új társadalmi tapasztalatokat. Mintha visszafelé lépdelnénk az időben, de a régi világ nem távolodik tőlünk, ellenkezőleg, szembejön. Csak éppen a feje tetején áll benne minden” – írja Lévai Katalin a mai Népszavában, és egyet lehet vele érteni.

 

SZEPTEMBER 24. – VISSZA A HETVENES ÉVEKBE

Sokan nem is tudják, milyen hatalmas „újdonság” a beléptető kapus rendszer a budapesti metróban, amit júniustól a Corvin negyednél – leánykori nevén a Ferenc körúton – tesztel a Budapesti Közlekedési Központ. Ilyen kapukat már a kettes vonal 1970-es (!) megnyitását követően használtak: 43 évvel ezelőtt... Körülbelül ennyivel vagyunk lemaradva – még saját magunktól is. Érdekes, a régi képeken nem a Kontroll című filmbe illő fazonokat látom a mozgólépcsőknél, hanem egy-egy (!) teljesen normális kinézetű ellenőrt. Látványos archív fotók a „retro-metró” gyűjteményben a kelet–nyugati és az észak–déli vonalról.

 

SZEPTEMBER 29. – SZENT MIHÁLY NAPJÁN

Szeptember 29. Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint Mihály a katolikus egyház oltalmazója, a mennyei seregek fejedelme, az utolsó ítélet angyalaként a lélek jó és gonosz cselekedeteit mérlegeli. E nap az úgynevezett kisfarsang időszakának kezdete, azaz a lakodalmak ideje, amely egészen Katalin-napig, azaz november 25-ig tart. S tulajdonképpen ez az első igazi őszi nap is, amelyhez egykor főként a gazdasági élettel összefüggő hiedelmeket és szokásokat, időjárási megfigyeléseket fűztek: „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet”. Ekkortól lehetett szűrni a bort, s eddig legeltették a Szent György napján kihajtott marhákat, a Székelyföldön pedig a pásztorok ekkor térnek vissza a havasokról, a jószágokat a gazda gondjaira bízva.

 

OKTÓBER 2. – IDŐPONTFOGLALÁS HELYETT

Percre pontosan 08:00-ra, nyitásra értem az okmányirodába, azaz a „járási hivatalba”. Mondtam a bejáratnál tébláboló „személy- és vagyonőrnek”, hogy NEK-azonosítót szeretnék kérni. Nem tudta, mi az. Mondtam, hogy én sem, de valami sajtpapír, amit itt adnak új diákigazolvány igényléséhez. Így kaptam sorszámot a „személyazonosító igazolvány” menüpontból. Interneten is foglalhattam volna időpontot, ha tudtam volna, hogy ehhez a menüponthoz tartozik. Így időpontfoglalás helyett személyesen foglaltam helyet. Százharmincöt percnyi várakozás után – mialatt hatvanketten kerültek sorra előttem –, 10:15-kor végre nekem is megadatott, hogy belépjek az ügyintézési „szentélybe”. És két percen belül kézhez kaptam a NEK-azonosítómat. Mint kiderült, a rövidítés „nemzeti egységes kártyarendszert” jelent. Így már értem…

 

OKTÓBER 5. – ŐSZI TÚRA A VELENCEI-TÓNÁL

20131005_illusztracio.jpg

Félúton Gárdony és Velence között ahhoz az elhagyatott laktanyához, ahol egykor az 54/8. Honi Rádiótechnikai Század állomásozott.

 

OKTÓBER 7. – LESZÁLLNI MÁR NEM LEHET

„Felszállás az első ajtón, leszállás a hátsó ajtókon!” Felszálltam, hátramentem. Felirat a hátsó ajtón: „Este nyolc óra után leszálláshoz fáradjon az első ajtóhoz!” Jellemző, BKV! Erről a buszról nem lehet leszállni – állapítottam meg. Fél órája zötykölődöm az Ikaruson, most kezdtük a második kört a lakótelepen. Még nem találtam megoldást a patthelyzetre.

 

OKTÓBER 8. – NÉPZENE KORÁN KELŐKNEK

Késő esténként – az éjféli híradás után – a Kossuth rádió hallgatása közben szoktam elaludni, és amikor éjszakára bekapcsolva marad a rádió, 03:59-kor mindig megkapom a „közszolgálati ébresztést” a mérőjelnek nevezett rettenetes sípolás és zúgás formájában. Ezt követi a 04:03-kor kezdődő „Népzene korán kelőknek” című, szavakkal leírhatatlan cincogás, vinnyogás és nyekergés. Ma nem akartam hajnalban kelni, de a fenti brutális ébresztés után már nem bírtam visszaaludni. Így volt néhány órám a reggeli készülődésre… Holnaptól mellőzöm a Kossuth rádió hallgatását.

 

OKTÓBER 10. – MOSOLY A MÉSZÁRSZÉKEN

Ma reggel a Semmelweis Egyetem Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján kezdtem a napot. Nem először volt „szerencsém” a Mária utca és a Pál utca sarkán található intézményhez, de csak a mai naptól mondhatom el, hogy – ismeretség révén – végre jó kezekbe kerültem. A köznyelvben nemes egyszerűséggel „mészárszéknek” becézett ambulancia horrorisztikus hírnevét annak köszönheti, hogy a páciensek reggeltől estig – a Szentkirályi utcában éjszaka is – „futószalagon érkeznek”, az örökké zsúfolt várótermekben nehéz barátságos légkörről beszélni, az orvosoktól pedig gyakran egy biztató félmosolyra sem futja. Szerencsére a fenti negatívumokból ma semmit nem tapasztaltam, hiszen időpontra mehettem, biztató mosolyt is kaptam, és az idézőjeles „műtét” is sikeres volt.

 

OKTÓBER 13. – SEMMELWEIS SZÜLŐHÁZÁBAN

20131013_illusztracio.jpg

Semmelweis Ignác szülőházában, a budai Apród utca 1-3. szám alatti műemlék épületben működő Semmelweis Orvostörténeti Múzeum az orvostudomány és gyógyszerészet hazai és nemzetközi történetéből ad ízelítőt. Az állandó kiállítás az ókortól a 20. század elejéig tartó fejlődés tárgyi, művészeti és írásos emlékeit mutatja be, míg az időszaki kiállítások egy-egy különös téma köré csoportosítják olykor meghökkentő, más múzeumokban ritkán látható anyagukat.

A látogató nem csak ismeretekben, hanem élményekben is gazdagodhat ebben a sajátos légkörű múzeumban: beléphet Semmelweis egykori dolgozószobájába vagy a kétszáz éves, pesti Szent Lélek patika faragott bútorai közé, gyönyörködhet a művészi kivitelű, 18. századi anatómiai viaszpreparátumokban, a miniatűr fogászati rendelőmodellben és a furcsa, ódon orvosi műszerekben egyaránt. Semmelweis szülőházában a múzeum megnyitásakor, 1964-ben helyezték el „az anyák megmentőjének” földi maradványait.

 

OKTÓBER 15. – DOHÁNYBOLTI IGAZOLTATÁS

Megtiszteltetés volt számomra, hogy ma arra kértek az egyik nemzeti dohányboltban, igazoljam az életkoromat. Hasonló „igazoltatásra” üzletben 2004 óta nem volt példa... Mondtam a szimpatikus eladónak, hogy ’83-ban születtem a Magyar Népköztársaságban, de „úri becsületszavam” természetesen nem volt elég, meg kellett mutatnom a személyazonosító igazolványomat is. „Látja, több mint négyezer napja múltam tizennyolc. Beszéljünk inkább a dohányról.”

 

OKTÓBER 19. – EGY ŐSI MAGYAR ÉTEL

A tüttyölt ratyli eredete az évszázadok homályába vész, még az is lehet, hogy a honfoglalás előtti ősi magyar hagyományokból származik. Szerencsére a recept fennmaradt, sok helyen fellelhető, ennek ellenére ezt az ételt ma már igen ritkán készítik az eredeti leírás alapján. Én is közreadom, hátha többen kedvet kapnak az elkészítésére.

Hozzávalók: másfél kiló nyersratyli, egy jókora pese, két csobolyó gönyézde – lehetőleg pöcörgősi –, és három csipet ciháta.

A nyersratylit fertályórát posvásztjuk, míg csurmot nem enged. Szépen höllyén kipicskázzuk, a nyesedékből pedig apró csulmákat gyúrunk, ezek kerülnek a koshadtba. Közben a pocadékot megpeccsentjük, a ratylit pedig hagyjuk slottyanni. Tüttyölni csak akkor kezdjük, ha már jó vatyálós. A pesét lesolyvasztjuk, aztán már csak töttyenthetjük, mert hamar odakaphat – ahová nem szeretnénk.

 

OKTÓBER 21. – PESTI BÜROKRÁCIA

Diákbérlet mellé nem megfelelő az iskolalátogatási igazolás, hanem „ideiglenes diákigazolványnak minősülő igazolás” kell. Nekem előbbit és – a diákigazolvány megrongálódása miatt – utóbbit is be kell szereznem a héten, kíváncsi leszek a különbségre. Az új diákigazolvány elkészüléséig – lehet, hogy hónapokig – egy gyűrött A/4-es papírral a zsebemben kell majd rohangálnom mindenhová, és azt kell lóbálgatni az ellenőröknek a bérlettel és a személyi igazolvánnyal együtt? Szabály szerint igen. Nevetséges.

 

NOVEMBER 5. – UTOLSÓ MOHIKÁNKÉNT

Egy pótkézbesítés kapcsán kiderült, hogy „utolsó mohikán” lettem a 130 lakásos társasházban: novembertől már csak nekem jár nyomtatott napi- és hetilap. Az elmúlt években fokozatosan kihaltak az olvasók, illetve – anyagi okokból – mindenki lemondta a különböző előfizetéseket. Én most még újabb negyedévre meg tudtam hosszabbítani hármat – a Népszavát 8700 Ft-ért, Szabad Földet 2700 Ft-ért és az RTV Részletest 1650 Ft-ért –, mert egy utolsó mohikán tartson ki a végsőkig…

 

NOVEMBER 8. – ANONYMUS A VÁROSLIGETBEN

20131108_illusztracio.JPG

Száztíz évvel ezelőtt, 1903. november 8-án leplezték le Anonymus szobrát, Ligeti Miklós alkotását a Városligetben. Az avatóbeszédet gróf Tisza István miniszterelnök mondta. Az életnagyságnál nagyobb, ülő alak lehajtott fejét csuklya takarja, jobbjában írószerszámot, baljában nyitott könyvet tart. A Gesta Hungarorum szerzője nyugalmat, bölcsességet, titokzatosságot sugároz. Az emlékmű a mai napig Budapest egyik jelképe.

 

NOVEMBER 24. – FEJLESZTÉS A PILISI PARKERDŐBEN

Az Országos Kéktúra Magyarország leghosszabb és legrégebbi gyalogos túraútvonala, melyet kék sáv jelzések mutatnak az Írott-kőtől Budapesten át Hollóházáig. A Pilisi Parkerdő Zrt. a nyár és az ősz folyamán felújította az Országos Kéktúra erdőgazdasági területen futó 113 kilométeres szakaszát. A fejlesztés eredményeként a közkedvelt túraútvonal többi népszerű célpontja után mostantól az Árpád-kilátó is gazdag múltjához méltó külsővel és infrastruktúrával fogadja az ide érkezőket – írja honlapján a Pilisi Parkerdő Zrt.

 

NOVEMBER 26. – FELESLEGES DIPLOMA

Címlapon hozott az Index egy összeállítást „Íme, a legfeleslegesebb diplomák” címmel, amely azonban merő ferdítés. Mert nem az adott diploma „felesleges”, hanem a fizetés alacsony, s ez igazán nem mindegy. Ráadásul aki informatikus könyvtárosnak tanul – mint például én –, pontosan tudja, mire számíthat. Hasonlóan a tanárokhoz, ápolókhoz vagy szociális munkásokhoz. Lehet, hogy a végzettség megszerzését követően én sem „hagyományos” könyvtárosként dolgozom majd, de biztosan olyan munkakörben, amihez kell diploma, és hasznosíthatom az egyetemen megszerzett tudást. Nyilván soha nem leszek túlfizetve – talán még rendesen megfizetve sem –, de ettől még nem kell lenézni.

 

NOVEMBER 27. – LEGYŐZÖTT A REZSIDÉMON

Közalkalmazotti „álomfizetésem” – a garantált bérminimum emelése miatt – idén havi 3570 Ft-tal átlépi a 71 ezer forintos „álomhatárt”, így immár nem vagyok jogosult a havi 2500 Ft-os (!) normatív lakásfenntartási támogatásra, amit most kellett volna meghosszabbítani. De nem lehet, ahhoz már túlságosan jómódúnak számítok… Ez volt az utolsó támogatás, amit igénybe vehettem, hiánya éves szinten 30 ezer forint „veszteséget” jelent.

Ehhez képest „a rezsidíj csökkentésére vonatkozó kormányhatározat értelmében” a megtakarításom – 2013. január 1-je óta, november végi állapot szerint: a FŐTÁV-nál 21 212 Ft, az ELMŰ-nél 6097 Ft, a FŐGÁZ-nál 2256 Ft, a Vízműveknél július 1-je óta 509 Ft, a Csatornázási Műveknél 752 Ft; azaz a „nyereség” eddig összesen 30 826 Ft. Magyarán amit az egyik kéz ad, elveszi a másik – és fordítva. Ezt majd a szavazófülkében is értékelni fogom.

Címkék: kaleidoszkóp

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2013.08.31. 10:35

JÚNIUS 2. – DÍJCSÖKKENTÉS MÁSKÉNT

Budapesttől Nyíregyházáig – a többletszolgáltatást nem nyújtó gyorsvonati pótjegy miatt – immár 410 Ft-tal kerül többe az utazás, ezzel a retúrjegy ára meghaladta a „lélektani” 10 ezer Ft-os határt. Számos európai fővárosba ennél jóval olcsóbban, gyorsabban és kényelmesebben el lehet jutni – repülőgéppel!... Ez jellemző a Magyar Államvasutakra. Az MTV tegnap esti híradója „természetesen” az aktuális vasúti „díjcsökkenést” (!) emelte ki.

Ismerem például az Esztergom–Almásfüzitő vonalat, az ominózus 42 kilométert 72 perc alatt (!) teszi meg a vonat, és a pályaszakasz már húsz évvel ezelőtt is balkáni állapotban volt. Június elsejétől itt ugyan kicsit kevesebbet kell fizetni – és még országosan további 500 kilométeren –, de a korábban látványosan beharangozott „árcsökkenés” eltörpül a gyorsvonati pótjeggyel álcázott áremelés mellett. Érdekes módon az utóbbi egészen másként lett „tálalva”!...

 

JÚNIUS 5. – VÖRÖS HADSEREGTŐL A FELSZABADÍTÓKIG

20130605_illusztracio.jpg

Vöröshadsereg, Felszabadítók és Zalka Máté – ma is használatos „kommunista” utcanevek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bogács községben. Feltehetően már nem sokáig maradnak így...

 

JÚNIUS 6. – ERDÉSZETI ÚTON PILISMARÓTRA

A Duna áradása miatt Dömös és Visegrád, valamint Esztergom és Pilismarót között ma délelőtt lezárták a 11-es főutat. Pilismarót és Dömös áru- és személyforgalmának ellátására a Pilisi Parkerdő Zrt. megnyitotta a Pilismarót és a Két-bükkfa-nyereg közötti, Pilisszentlélek és Pilisszentkereszt irányába vezető erdészeti utat. Az ún. Hoffmann-kunyhói úton személygépkocsik és 7,5 tonnánál kisebb tehergépjárművek haladhatnak. A sofőröktől azonban fokozott óvatosságot kér az erdőgazdaság, hiszen a keskeny, kanyargós üzemi úton vadon élő állatok felbukkanására lehet számítani. Az erdészeti út teljes hosszán 30 km/óra a megengedett maximális sebesség. Az érintett útszakaszon a 11-es főút újbóli megnyitásáig a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőrendészete és a helyi rendőrség fokozott ellenőrzést végez – adta hírül az erdészet honlapja.

 

JÚNIUS 9. – TETŐZÉS ELŐTT A PESTI RAKPARTON

20130609_illusztracio.jpg

Az előrejelzések szerint ma késő este várható a Duna tetőzése Budapesten, minden eddigi szintet meghaladó mértékben, 890 centiméteres vízállásnál, amely 30 centiméterrel több az eddigi rekordot jelentő 2006-os vízszintnél. Az Erzsébet híd pesti hídfőjéről készítettem fotókat olyan látványról, amelyben még soha nem volt – és remélhetőleg soha többet nem is lesz – részem.

 

JÚNIUS 11. – ÖRKÉNY ISTVÁN: INFORMÁCIÓ

„Tizennégy éve ül a kapubejáratban, egy kis tolóablak előtt. Mindössze kétfélét kérdeznek tőle.
– Merre vannak a Montex irodái?
Erre így válaszol:
– Az első emeleten, balra.
A második kérdés így szól:
– Hol található a Ruggyanta Hulladék Feldolgozó?
Amire ő így felel:
– Második emelet, jobbra a második ajtó.
Tizennégy év óta még sohasem tévedett, mindenki megkapta a kellő útbaigazítást. Egyszer történt csak, hogy ablakához odaállt egy hölgy, és föltette a szokásos kérdések egyikét:
– Kérem szépen, merre van a Montex?
Erre ő kivételesen elnézett a messzeségbe, aztán így szólt:
– Mindnyájan a semmiből jövünk, és visszamegyünk a nagy büdös semmibe.
A hölgy panaszt tett. A panaszt kivizsgálták, megvitatták, aztán elejtették.
Tényleg, nem olyan nagy eset.”

 

JÚNIUS 18. – ISMÉT MEGKÖZELÍTHETŐ PILISMARÓT

A dunai áradás levonulása után Pilismarót és Dömös ismét megközelíthető a 11-es főúton. A közút megnyitásával párhuzamosan a Pilisi Parkerdő Zrt. megszüntette az erdészeti út ideiglenes megnyitását, amely tizenhárom napon keresztül a két település egyetlen megközelítési lehetőségét jelentette.

A kéthetes időszakban az erdőgazdaság munkatársai a helyi rendőrség segítségével irányították a napi öt-hatszáz jármű áthaladását a mintegy 10 kilométeres útszakaszon. Az ún. Hoffmann-kunyhói úton bonyolódott az árvízi védekezés forgalma, amely nem egy esetben nehézgépjárművekből álló konvojok áthaladását jelentette. Szintén ezen az úton érkezett az élelmiszer, a posta és az egyéb alapvető ellátás is a két településre, amelyek lakosai szintén az erdei úton keresztül juthattak ki a közúton nem megközelíthető településekről.

A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai már a megnyitás előtti napokban több napon át dolgoztak az út járhatóvá tételén, levágták a belógó ágakat, 56 tonna zúzalék felhasználásával kijavították a nagyobb kátyúkat. A javítás az elmúlt két hét erős forgalma, különösen a nehézgépjárművek közlekedése miatt ismét szükséges lesz – olvasható az erdőgazdaság honlapján.

 

JÚLIUS 3. – EGYÜTTMŰKÖDÉS A TERMÉSZETJÁRÓKKAL

Együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és a Magyar Természetjáró Szövetség, amelynek köszönhetően hamarosan európai színvonalú turistautak és turistaházak lehetnek Magyarországon. A dokumentumot július 3-án Orbán Viktor miniszterelnök és Garancsi István, az MTSZ elnöke látta el kézjegyével az ország első turistaháza, a dobogókői Báró Eötvös Loránd Menedékház előtt. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy az MTSZ fejlesztéséhez szükséges, állami tulajdonban lévő területeket, létesítményeket megkaphatja a szövetség, sőt, azok felújítását, karbantartását is támogatja a kormány. A természetjáráshoz kapcsolódó jelrendszer kiépítéséhez nélkülözhetetlen jogszabályok megalkotásában, valamint a kerékpárutak rendbetételében is számíthat központi segítségre a szövetség – olvasható a Turista Magazin honlapján.

 

JÚLIUS 6. – AZ ORSZÁG LEGIDŐSEBB BLOGGERE

Tegnap találtam rá Antalffy Tibor honlapjára, egyszerűen szenzációs. Az ország legidősebb bloggere túl a nyolcvanon is fiatalosan és szórakoztatóan „mondja meg a frankót” a legkülönbözőbb témákban, nehéz abbahagyni az olvasást.

Tibor bácsi 1933-ban született, az ’56-os forradalom után elhagyta az országot. Hat évet töltött Ausztráliában, majd visszatért Magyarországra. A Kádár-korszak alatt évtizedeken át műszaki és tudományos munkákat fordított magyarra. Egész életében szabadúszó volt, 57 évesen írta meg első könyvét – amit később több hasonló, „tudományosan szórakoztató olvasmány” követett –, jelenleg az interneten folytatja az írást. „Eredeti egyéniség. Nézeteivel olykor vitába lehet szállni, általában nem is örökérvényű, általános igazságokat hangoztat, hanem sajátos véleményt, de az biztos, hogy mindig állásfoglalásra késztet” – írja bemutatkozásában. Érdemes olvasgatni a honlapját, amit naponta frissít.

 

JÚLIUS 9. – PIHENŐ A KAÁN-FORRÁSNÁL

20130709_illusztracio.JPG

Előző túrám során, Pilisszentlászlóról Visegrád felé tartva a Kaán-forrást is érintettem. Kaán Károly (1867–1940) erdőmérnök, gazdaságpolitikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Nevéhez fűződik az országos erdőgazdálkodás újjászervezése, az Alföld fásítási programja és a korszerű állami természetvédelem megszületése. Erőfeszítéseinek köszönhetően született meg 1935-ben az erdő- és természetvédelemről szóló első törvény. Nevét viseli a Nagy-Hárs-hegy csúcsán álló Kaán Károly-kilátó és a Visegrád közelében található Kaán-forrás.

 

JÚLIUS 12. – NÉGYMILLIÓAN SZEGÉNYSÉGBEN

Mint a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból kiderül, az egyedül élőknek legalább 85 960 forintra, míg a kétgyermekes családoknak 250 ezer forintra volna szükségük a létminimumhoz. Ezzel szemben a minimálbér nettó összege 25 ezer forinttal marad el az egyedül élőkre vonatkozó adattól. Az MSZP üdvözölte a KSH publikációját, amelyből kiderül, hogy több mint négymillióan élnek az egy főre jutó létminimum alatt – írja a Népszava.

A KSH 1991 óta közli évente a számított létminimumértéket. Meghatározásuk szerint ez egy olyan összeg, amely biztosítja a háztartásokban élőknek a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését. A szakmunkás-minimálbér nettója 70 740 forint volt, tehát több mint 15 ezer forinttal maradt el a létminimum összegétől. A statisztika ezúttal is önmagáért beszél...

 

JÚLIUS 15. – BEZÁRT A VILÁG UTOLSÓ TÁVÍRÓCÉGE

Újabb technikatörténeti korszak zárult le: két évvel az utolsó írógépgyár megszűnése után, 2013. július 14-én a világ utolsó távírócége is befejezte működését – adta hírül az Index. Az indiai állami telefonvállalat, a BSNL azért hagyott fel a 160 éves múltra visszatekintő távírószolgálat üzemeltetésével, mert a fenntartása évente 23 millió dollár veszteséget termelt. 1985-ben még napi 60 millió üzenetet küldtek villamos távíróval, ez a szám 2013-ra ötezerre csökkent. Harminc évvel ezelőtt több mint 45 ezer távíróállomás működött az országban, de napjainkra mindössze 75 maradt.

A világ első táviratát Samuel Morse továbbította 1838-ban, de az első indiai táviratot csak a brit orvos és feltaláló, William O’Shaughnessy küldte el 1850-ben. Bár a hálózatot folyamatosan karbantartották, és az üzeneteket ma már számítógéppel írják morzekód helyett, a klasszikus távirat modellje véglegesen elavult, amely az internet, a mobiltelefonok és a szöveges üzenetküldő rendszerek elterjedését ismerve nem meglepő.

 

AUGUSZTUS 3. – MADAS LÁSZLÓ EMLÉKEZETÉRE

20130803_illusztracio.JPG

Legutóbbi túrámon, Pilisszentlászló és Visegrád között félúton, a Vízverés-nyergében Madas László emlékművének közelében pihentem néhány percet. Dr. Madas László (1920–2009) vasdiplomás, Európa-díjas erdőmérnök, az Országos Erdészeti Egyesület tiszteletbeli tagja, Visegrád díszpolgára, a közjóléti és természetvédelmi szempontú erdőgazdálkodás egyik hazai úttörője 1969-től 1983-ig volt a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatója.

 

AUGUSZTUS 10. – VILÁGVÉGE KEDVEZMÉNNYEL

20130810_illusztracio.jpg

Az Esztergom és Almásfüzitő közötti szárnyvonalon 2009-ben – „gazdaságossági okokra” hivatkozva – megszüntették a személyszállítást, de az új kormány egy évvel később újranyitotta a vonalat. Esztergom és Komárom között jelenleg mindössze két vonatpár, Bzmot motorvonat szállít utasokat, a pálya rossz állapota miatt Esztergom–Kertváros és Almásfüzitő között 15 százalékos kedvezménnyel, ún. regionális menetjeggyel. Tegnap – kizárásos alapon – 06:56-kor indultunk Komáromba, és a 14:31-es vonattal mentünk vissza Esztergomba. Az oda-vissza mintegy 100 kilométer megtételéhez három óra (!) kellett… Fenti képeken: balra az „elképesztő forgalmat lebonyolító” esztergomi vasútállomáson várakozó motorkocsi, jobbra mutatom a vonat kihasználtságát… Ez nem is meglepő, hiszen napjainkra a mellékvonal által érintett szinte összes településen megszűnt az ipari termelés. Az egykor virágzó Duna-parti iparvidék sorsukra hagyott, elhanyagolt régi üzemépületei világvége-hangulatot idéző környezetben várják a végső pusztulást. Mindez „kedvezményesen” megtekinthető a Fidesz-kormány „vasútfejlesztésének” egyik példájaként felhozott Esztergom–Almásfüzitő közötti szakaszon döcögve…

 

AUGUSZTUS 22. – CSOBÁNKA SZENT KÚTJA

20130822_illusztracio.JPG

Messze földön híres gyógyító vizéről. Eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt. Évszázadokkal ezelőtt „lázkutacska” néven ismerték, egy Mária-jelenés után kapta a Mária-kút, Szent-kút nevet. A legenda szerint 1842-ben egy nyáját legeltető pásztor előtt a forrás közelében jelent meg Szűz Mária. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak. Hálából 1844-ben a mocsaras területet kitisztították, kutat ástak és fölé kápolnát emeltek, amit július 2-án, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel. A nyitott forrás fölé 1913-ban lourdes-i barlangot emeltek, ahová hamarosan sok hálatábla került az első világháborús katonákért. Itt áll a szerbek keresztje is, amelyen egykor Illés próféta képe volt látható. A kápolna általában zárva tart, csak búcsú idején vagy különleges alkalmakkor nyitják ki.

 

AUGUSZTUS 23. – TURISTAHÁZ A KEVÉLY-NYERGEN

Tegnapi túrám során a Csobánka közelében található Kevély-nyerget is érintettem. Mint az itt elhelyezett ismertető táblán olvasható, a múlt században ezen a – 430 méter magasan fekvő – tisztáson állt a Kevély-nyergi menedékház, amely az 1920-as években épült. A Természetbarátok Turista Egyesületének tagjai vasárnaponként hátizsákban hordták fel az építőanyagot, és kétkezi munkával építették fel a házat. Az öt hálószobás, manzárdos, ebédlős, 60 férőhelyes épület öt év alatt készült fel. Felépülésében jelentős szerepe volt Redlinger Adolfnak, a TTE akkori elnökének. A turistaházat 1928-ban avatták fel, nevét Stromfeld Aurélról kapta, aki nagyon sokat tett a természetbarátok képzéséért és a turista-útjelzések felfestéséért. Pad őrzi emlékét itt a tisztáson.

1992-ben – egy nappal azelőtt, hogy az épületet a Pilisi Parkerdőgazdaságtól a Budapesti Természetbarát Szövetség átvette volna – a ház tisztázatlan körülmények között porig égett. Évekig csúfította a területet az üszkös rom, végül 2000-ben eldózerolták. A ház emlékét ma már csak néhány régi fénykép és a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozat őrzi.

 

AUGUSZTUS 24. – AZ EGRI VÁR ROMJAI A PILISBEN

20130824_illusztracio.JPG

A látogató számára úgy tűnhet, valódi középkori várromhoz érkezett, pedig az „egri vár” az 1968-ban forgatott Egri csillagok című filmhez épült. Gárdonyi Géza 1901-ben írt regénye, amely a forgatókönyv alapjául szolgált, az egri vár legendás ostromát örökíti meg, amelynek során 1552-ben Dobó István várkapitány a harmincszoros túlerőben lévő török hadsereggel szemben győzedelmeskedett. Várkonyi Zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a Nagy-Kevély lábánál, Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül. A forgatások alatt a nagyrészt fából készült vár egy része leégett, de rögtön újjá is építették. Sajnos a film elkészülte után a vár magára maradt, így az ember és a természet romboló hatása mára romossá tette. A forgatás 40. évfordulójára, 2008 nyarán a vár környékét a Pilisborosjenői Önkormányzat rendbehozatta – olvasható a várfalon elhelyezett ismertető táblán.

Címkék: kaleidoszkóp

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2013.05.31. 10:27

MÁRCIUS 8. – DIGITÁLIS HELYESÍRÁSI VERSENY

Hatodik helyezett lettem az ELTE Egyetemi Anyanyelvi Napok keretein belül megrendezett – szavazógéppel lebonyolított – digitális helyesírási versenyen, ahol holtversenyben hárman is 85,94%-os eredményt értünk el. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Hiszen tudom, hogy képes vagyok ennél jobb teljesítményre is, de a számomra szokatlan „szavazógépes megoldás” miatt – ahol elméletileg csak pontegyenlőség esetén számított volna az időeredmény – a kelleténél jobban siettem a válaszadásokkal. De levontam a tanulságot, jövőre is mindenképpen indulok, és nem fogom zavartatni magam az idő miatt. Örülök viszont annak, hogy a versenyt az egyik informatikus könyvtáros csoporttársam nyerte meg, a díjakat pedig Antalné dr. Szabó Ágnes tanárnő, a zsűri elnöke adta át. Tőle éppen 15 évvel ezelőtt, 1998-ban a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny országos döntőjében vehettem át az első helyezésért járó oklevelet. Hasonló sikert akár jövőre is el lehet érni, immár egyetemi keretek között…

 

MÁRCIUS 10. – DÍSZES MOZAIK AZ ÓRÁSISKOLÁN

20130310_illusztracio.JPG

A világhírű üvegfestő, Róth Miksa műhelyében készült velencei üvegmozaik díszíti a Tavaszmező utca 15. szám alatti, eklektikus stílusú épület homlokzatát, amelyet Pártos Gyula tervei alapján 1901-ben emeltek. A kétemeletes, díszes téglával burkolt palota hajdan a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskolának adott otthont, ahol kiválóan felszerelt termek – köztük egy 320 négyzetméteres, 60 főre berendezett műhely – várták a hallgatókat. De a századfordulón tervezett épület rövidesen szűknek bizonyult, ezért 1937-ben új szárnnyal bővítették. Falai között négy évvel később megnyílt a villamosipari középiskola, és Kandó Kálmán nevét vette fel. Az intézmény 2000-től Budapesti Műszaki Főiskolaként működött tovább, majd 2010-ben – Óbudai Egyetem néven – összeolvadt a Bánki Donát Műszaki Főiskolával és a Könnyűipari Műszaki Főiskolával.

 

MÁRCIUS 12. – SOROKBA SZORÍTVA

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez beérkezett adatok szerint 164 pénzügyi szervezetből 154 áthárította ügyfeleire a csekkadóként ismert tranzakciós illetéket, vagyis ezzel összefüggő díjmódosítást hajtott végre valamely termékén – derült ki a PSZÁF által készített, tegnap nyilvánosságra hozott háttéranyagból. „Ez borítékolható volt” – tehetjük hozzá.

Korábban korlátlan alkalommal ingyenesen vehettem fel készpénzt a bankom automatáiból. Február 1-jétől alkalmanként 210 Ft-ért juthatok hozzá a saját pénzemhez. Jelenleg a „havi zárlati díj” 567 Ft, az eseti átutalásokért 0,35%-ot, de legalább 225 Ft-ot kell fizetnem, míg egy-egy számlainformációs sms díja 36 Ft. Ennek megfelelően az elmúlt hónapban a havi számlavezetési díjért, egyetlen ATM-es kifizetésért, négy internetes átutalásért és a számlainformációs sms-ekért összesen 2145 Ft-ot (!) számított fel a bank.

Ettől függetlenül egyelőre nem szeretnék bankot váltani, viszont – első lépésben – módosítottam a tarifacsomagot. Havi 899 Ft-os csomagra váltottam át, ahol az első – és számomra egyetlen – készpénzfelvétel, valamint egy eseti átutalás ingyenes. Ezzel a lépéssel máris száz forintot spóroltam. Látványosabb – az eddigiekhez képest akár 900 Ft-os (!) – megtakarítást azonban csak az utalások csökkentése jelenthet.

Ősszel döntöttem úgy, hogy kényelmi szempontból a továbbiakban elektronikusan – eseti átutalásokkal – fizetem a közüzemi számláimat. Ezt azonban a továbbiakban nem engedhetem meg magamnak. Így „vissza a középkorba”, marad a sorban állás sárga csekkekkel a postán minden hónap elején. Erről jut eszembe „a sorban állás lélektana”… De legalább ingyen kivehetem az automatából azt a pénzt, amiért egész hónapban dolgoztam…

 

MÁRCIUS 16. – PUSKÁS TIVADAR SÍRJÁNÁL

20130316_illusztracio.jpg

Százhúsz évvel ezelőtt, 1893. március 16-án halt meg Puskás Tivadar, és a szomorú hírt – ironikus módon – az általa feltalált Telefonhírmondó tudatta először a világgal.

Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten. Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte, majd a Műegyetemen tanult. Családja elszegényedése miatt azonban nem tudta befejezni tanulmányait, 1866-ban Londonba utazott, később Bécsben vállalt állást. 1874-ben Amerikában próbált szerencsét, majd visszatért Európába, ahol a legújabb távírógépekről és a városon belüli távíróhálózat kiépítéséről folytatott tárgyalásokat. Bell találmányának hírére ismét az Egyesült Államokba utazott, ahol később Edison munkatársa, 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Edison szerint a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a – magyar „hallom” szóból származó – „hallót”, amely azóta az egész világon elterjedt.

Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok Bostonban és Párizsban. Hazatérése után, 1881-ben öccsével, Puskás Ferenccel megkezdte a telefonközpontok kiépítését a monarchia területén. Öccse halála után, 1884-ben átvette a pesti telefonhálózat fejlesztésének irányítását, és felszereltette Budapest első nyilvános telefonállomásait. Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a Telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít. A Telefonhírmondó adásának megkezdését alig egy hónappal élte túl, 1893. március 16-án a Hungária szállóban bérelt lakásában elhunyt.

 

MÁRCIUS 25. – JÖVEDELMEZŐ DALLAM

20130325_illusztracio.JPG

Titokzatos kotta olvasható az egyemeletes, romantikus stílusú Vajdahunyad utca 7. számú ház oromzatán, amelyet még muzsikáló puttók is őriznek. A szerény épület első tulajdonosa a 19. század végén Schauer Ferenc (1855–1913), a Kerepesi úti első Nemzeti Színház szerzője volt, akinek 1881-ben mutatták be az első operáját. Az Atala című darab olyan sikert aratott, hogy három évadon át nem vették le a Nemzeti repertoárjáról, sőt még zongorakivonatát is kiadták. Schauer az ebből szerzett jövedelemből építhette fel az akkori külvárosban álló kicsiny házat, és hálája jeleként a jövedelmező dallam egy részlete is felkerült a homlokzatra.

 

ÁPRILIS 3. – NEGYVENÉVES A MOBILTELEFON

Ma ünnepli 40. születésnapját a mobiltelefon. Első készülékem „természetesen” egy Nokia 3210-es volt, amit 2000-ben vettem. Nem meglepő, hogy „a Nokia egyik legsikeresebb néptelefonja, a rejtett antennás korszak egyik úttörője minden idők legsikeresebb és legnagyobb példányszámban eladott mobiltelefonjává vált”. Nem lehetett megunni, főleg a kígyós játékot... De azért „időnként” telefonáltam is, és persze rengeteget sms-eztem. Még 0660-as (!) számokat is hívtam róla, emlékszem a kegyetlen hangminőségre... Később cserélhető előlapokkal „bolondítottam”. És ezt a telefonomat tartottam meg a leghosszabb ideig.

 

ÁPRILIS 4. – ISTEN HOZOTT MAGYARORSZÁGON!

Ha a szerencsétlen barát, rokon, ismerős – netán „eltévedt” külföldi turista – gépe késő este száll le Ferihegyen (pardon: a Liszt Ferenc Airport 2-n), akkor szinte biztosan nem éri el az utolsó, 22.52-kor (!) induló 200E jelű buszt. Így lemarad arról az élményről is, amikor az „expressz” nevezetes helyszíneken, például a Felsőcsatári úton vagy a Csévéző utcánál megáll. Bizonyára „luxus” lenne valódi gyorsjáratot biztosítani a nemzetközi repülőtérről a főváros központjába, avagy legalább a metró végállomásáig. Éjjel-nappal, Budapesten.

De a BKK úgy döntött, hogy 23 órától másnap reggel 4 óráig nem kell busz a repülőtérig, sem oda, sem vissza, sem gyorsjárat, sem közvetlen, és punktum. Igaz, nagylelkűen felajánlják, és büszkén hirdetik kétnyelvű „bejutási tájékoztatójukban” az éjjeli alternatívát: szállj fel a 900-as buszra, aztán szállj át a 950-esre, a XVIII. kerületi Bajcsy-Zsilinszky útnál. Hogy hol szálljak át?... (Hát a Selmecbánya utca után!) És miért kell egyáltalán átszállnom – a bizalomgerjesztő külvárosban – egyik éjszakai buszról a másikra ahhoz, hogy eljussak a repülőtérről a belvárosba? Nyilván azért, hogy még egy jegyet kelljen lyukasztanom. Isten hozott Magyarországon!

 

ÁPRILIS 8. – FIDESZ-ÉVFORDULÓ

„Hallgass a szívedre, szavazz a…” Ezzel a címmel jelent meg alábbi olvasói levelem a Népszava 2013. április 8-i számában.

Természetesen eszem ágában sincs a Fideszre szavazni, de 1990-ben még nyilván másként gondoltam volna.

Mindenesetre a Fidesz 25 éves, ezáltal édesapám – aki az első ciklusban volt képviselő – szintén a történelem részévé vált egy kicsit. Az elsüllyesztett történelem, a poli-Titanic áldozatává.

Így talán mégsem említeném őt egy lapon a Kedves Vezérrel…

És ez elég szomorú, hiszen büszkeség és ünneplés helyett legfeljebb szánalom töltheti el az embert, amikor megpillantja O. V.-t és mostani, gyalázatos holdudvarát… Erről szó nem volt a Fidesz alapításakor, jele nem mutatkozott, O. V. közben veszítette el a józan eszét (látványosan beleőszült) –, de vajon a következő választást elveszíti-e?

Ez azokon is múlik, akik 25 évvel ezelőtt részt vettek a párt alapításában. Azokon is, akik akkor, közvetlenül a rendszerváltás után képviselték a pártot. Legyen szó akár az országgyűlésről, akár adott kerületről. Nekik talán nagyobb is a felelősségük a jövő alakításban. Akik a rendszerváltás után néhány évvel kiléptek a Fideszből – mint édesapám –, nem véletlenül tették meg ezt a lépést. Most sem véletlenül kellene összefogniuk. Az összefogásra biztatom édesapámat is, másokat is: nem a hallgatásra.

 

ÁPRILIS 15. – ÁTNEVEZÉS ELŐTT A GYÁLI ÚT

20130415_illusztracio.JPG

Utcát neveznek el az egyetlen aranylabdás magyar labdarúgóról, Albert Flóriánról – adta hírül a Hír24. Az ötletet – nem meglepő módon – Tarlós István vetette fel néhány héttel ezelőtt, miután megtekintette az újonnan nyílt Albert Flórián Múzeumot. Az Albert Flórián út nevet a IX. kerületi a Gyáli út Vágóhíd utca és a Fék utca közötti – a Nagyvárad tértől a vasúti átjáróig tartó – szakasza kapja, ha a közgyűlés rábólint a főpolgármester javaslatára.

Albert Flórián – a Nemzet sportolója, Budapest díszpolgára – pályafutása alatt, 1952 és 1974 között mindvégig a Ferencváros játékosa volt, 2007-től az Üllői úti stadion is az ő nevét viseli. Ferencváros új labdarúgó-stadionjának alapkövét március végén tették le, s egyben megkezdődött a régi Albert Stadion bontása. Az FTC új, 22-26 ezer fős stadionja a tervek szerint 2014 őszére készül el.

 

ÁPRILIS 19. – ZÁRÓRA A PLÁZÁBAN

Félrészeg fiatalok – helyi vagány csávók és félmeztelen kiscsajok, nemzetiségiek és magyarok vegyesen – őrjöngenek bandákba verődve a KÖKI pláza teszkójában, tíz perccel zárás előtt. Céljuk: „csak olcsó és ütős legyen”. Az átlagéletkor talán 16 év, ehhez képest a szeszes italos polcoknál valódi lincshangulat uralkodik. Azért csodálkozom, mert eddig még soha nem voltam közvetlenül zárás előtt teszkóban, főleg nem péntek este. A pénztárnál dülöngélő fiatalok kosaraiból három százalékos sörök, kis vodkák és narancslevek, kannás borok kerülnek elő. Bulizik az ifjúság. Minőségi buli, minőségi italok, minőségi helyről: így kell ezt. Mihelyst beállok a sorba, szól a pénztáros, hogy csukjam be magam mögött a „kiskaput”, utánam már nem állhat senki. Egy félmeztelen cigánygyerek – valamiféle bennszülött – még megpróbál mögém furakodni egy kétdekás vodkával, de egy gúnyos félmosollyal másik pénztárhoz küldöm. Ő meg engem az anyámba. Záróra.

 

ÁPRILIS 23. – ÉJSZAKAI FÖLDRENGÉS

Fél egy előtt két perccel, 00:28-kor 4,8-as erősségű földrengés rázta meg az országot, a centruma Heves város térségében, mintegy 10 km-es mélységben lehetett az MTA szeizmológiai obszervatóriumának adatai alapján. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a földmozgás csak kisebb károkat okozott: a legtöbb bejelentés a Heves megyei Tenkről érkezett, ahol mintegy háromszáz épület rongálódott meg kisebb-nagyobb mértékben.

A földrengést Kispesten is lehetett érezni, enyhén megremegett a harmadik emeleti lakásom fala. Eddig egy alkalommal, 2006. december 31-én éreztem földrengést, amikor 13:39-kor Budapesttől 25 kilométerre, Maglódhoz közel volt egy 4,1-es erősségű remegés epicentruma.

 

ÁPRILIS 24. – NYUGDÍJBA MEHET AZ IFJÚMUNKÁS?

20130424_illusztracio.jpg

„Bár a kifejezést a második világháború előtt elsősorban a fiatal ipari munkások megnevezésére használták (például Európai Keresztény Ifjúmunkás Szövetség, illetve Keresztény Ifjúmunkások Internacionáléja), a második világháború után a kifejezés a közterek és közintézmények elnevezésében a kommunista diktatúrának a munkásosztály vezető szerepét deklaráló, hivatalos ideológiájának hatására terjedt el. A kifejezés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal, így köztéri elnevezésként használata nem javasolt.” A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről (MTA BTK-T/1833-2-1/2013), bővebben az Indexen.

 

ÁPRILIS 28. – NYÁRIAS HÉTVÉGE PILISMARÓTON

20130428_illusztracio.JPG

Virágba borultak a körtefák a pilismaróti Dobozi Mihály utcában: a természet alig két hét leforgása alatt, látványosan behozta a „tavaszi lemaradást”. Az első nyárias napot töltöttem tegnap Pilismaróton, és kihasználtam a jó időt egy kis biciklizésre, még ebéd előtt felkerekeztem a Hamvas-kői vadászházhoz, de jártam a Duna-parton is.

 

MÁJUS 4. – LESZÁMOLÁS AZ INDEXEKKEL

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetősége úgy döntött, hogy a 2013/2014-es tanév első felétől a hosszú múltra visszatekintő hagyományos leckekönyv helyét átveszi az E-index, az eddig ismert index teljesen megszűnik az egyetemen. Az ELTE sajátos elektronikus indexét az összes karon egységesen bevezetik, és természetesen felmenő rendszerben is alkalmazni fogják – számolt be az örvendetes újításról az ELTE Online.

 

MÁJUS 6. – BIBERVÁR ÓRIÁSAI

20130506_illusztracio.JPG

A Kóspallag déli határában található Bibervár a Kis-Hanta-patak és a Korompa-patak találkozása felett emelkedő dombtetőre épült. Az egykori őrtorony maradványa a községtől három kilométerre, a Kismaros felé vezető út bal oldalán áll. Az 1980-as években végzett ásatás szerint kis méretű, lakótoronyból és udvarból álló erődítmény volt, amely az 1260-as években épülhetett. A várat egyszerűen Toronynak nevezték. Pusztulását ellenséges támadás okozhatta a XIII. század végén vagy a XIV. század elején. A Pusztatorony-dűlőben talált leletek korabeli településre utalnak, amit feltehetően Toronyaljának hívtak.

A népi emlékezet szerint a Torony lakói óriások voltak. Utolsóként egy Mnyi nevű öregember és leánya élt itt. Hatalmas étvágyukkal egy egész ökröt meg tudtak enni. A lány sokat sétált a környéken, és egyszer meglátott egy szántóvető embert. Nemigen ismerte a halandó embereket, így kötényében hazavitte új játékszerét. Az apja azonban ráparancsolt, hogy vigye vissza szekerestül a rémült parasztembert, és ne bántsa többé sem őt, sem társait, mert az ő munkájuk tartja el mindkettőjüket. Forrás: Kóspallag község honlapja

 

MÁJUS 8. – PARKERDŐ TERMÉSZETESEN

Több mint 230 millió forint uniós támogatásból valósul meg természetvédelmi rehabilitáció a Pilisi Parkerdő Zrt. három erdészetének területén – Pilismarót, Pilisszentkereszt és Bajna környékén – 2012 és 2015 között. A „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” című projekt keretében vizes élőhelyek rekonstrukcióját, erdei kistavak rehabilitációját, invazív fafajok visszaszorítását végzi az erdőgazdaság, az illegális hulladéklerakást pedig sorompók kihelyezésével próbálja megakadályozni.

A Pilisi Parkerdő Zrt. az élőhely-megőrzési projekt keretében kitakarítja a kétéltű fajok számára fontos erdei kistavakat, a pilismaróti Miklós deák-völgyben elbontja a tájat régóta elcsúfító betongátakat, és helyettük a vízi élőlények mozgását lehetővé tevő vízrendszert épít ki. Jelentős, nagy szakmai kihívást jelentő feladat az őshonos erdőtársulások létét fenyegető, agresszívan terjedő fafajok – elsősorban a bálványfa és az akác – visszaszorítása a Bajnai Erdészet területén. A tájkép helyreállítását szolgálja egy funkcióját vesztett mezőgazdasági épület maradványainak elbontása és elszállítása Nyergesújfalu határában. Szintén pályázati forrásból számos sorompó kerül az országos védettségű erdőkbe vezető utak bejáratához.

 

MÁJUS 11. – INDULÁSRA KÉSZEN

20130511_illusztracio.JPG

 

MÁJUS 15. – FEJLESZTÉS ELŐTT AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRA

Három éven belül közel kétezer kilométernyi túraösvényt, valamint kerékpáros és túrasíútvonalat újítanak fel európai színvonalon – adta hírül a Turista Magazin. A Magyar Természetjáró Szövetség milliárdos nagyságrendű uniós pályázati támogatást nyert el konzorciumi formában, hét regionális és egy kiemelt pályázati program keretében. A támogatás 1964 kilométer turistaút felmérésére, felújítására, jelzésfestésére és kitáblázására ad lehetőséget, így 2015 márciusára szerte az országban színvonalas pihenőhelyek, források és kilátóhelyek épülnek.

Az MTSZ immár 50 éve emblematikus programja a legnépszerűbb hazai jelvényszerző túramozgalom, az Országos Kéktúra szervezése, koordinálása, népszerűsítése, útvonalának karbantartása és fejlesztése. Az Írott-kőtől Hollóházáig tartó, középhegységeinken áthaladó, 1128 kilométer hosszú útvonal Európa első hosszú távú turistaútja.

 

MÁJUS 19. – MATRICA

– Jó reggelt kívánok. Piliscsabára kérek egy diákjegyet, Budapest-bérlettel.
– Száznyolcvanöt forint. A diákigazolvány matricáját is mutassa.
Nagy nehezen kiszedem a – nem átlátszó – tokból.
– Rendben – mondja a Volán sofőrje.
– Tessék?... – kérdezek vissza.
– Rendben – ismétli a sofőr.
– De azért nézze meg alaposabban, maga akarta látni a matricát, akkor nézze.
– Látom, rendben.
– Akkor jó – válaszolom fenyegető tekintettel. Majd leülök a második ajtónál, de csak nem hagy nyugodni a dolog. Engem, Prusinszki Istvánt azzal gyanúsítanak, hogy jogosulatlanul veszem igénybe az utazási kedvezményt? Ráadásul szemeszter végén?... Az isten verje meg, tényleg, ezzel kell szórakozni vasárnap hajnalban, a kibaszott matricával.
Úgy tűnik, kissé hangosabban gondolkodtam a kelleténél… A sofőr bezárja a vezetőfülke ajtaját, és hátrajön hozzám.
– Mi a gond? – kérdezi.
– Hát az, hogy mit gondol rólam, egész félévben mindenhol blicceltem?...
– Azt.
– És honnan tudja a matricáról, hogy nem hamis? Lehet, hogy hamis a matrica.
– Ugyan, egy ilyen jóarcú fiatalemberről ezt nem tudom elképzelni – mondja békülékenyen, teljes komolysággal.
– Bezzeg azt el tudta képzelni, hogy nincs matrica a diákigazolványon.
Erre már nem tud mit mondani. Hátat fordít, visszaül a vezetőfülkébe, indulunk.
Két perc késéssel. Persze „miattam”.

 

MÁJUS 20. – ZERIND VEZÉR UTCÁJA

20130520_illusztracio.JPG

Tegnapi túrám Budaliget határában, a Zerind vezér utcában ért véget. Bevallom, erről a vezérről most hallottam először, így utánanéztem a Wikipédián.

Tar Zerind Szent István király rokona, a fellázadt Koppány somogyi vezér apja volt, 971 körül halt meg. Szent István és Zerind rokonsági foka bizonytalan, a rokonság azonban bizonyosra vehető, mert fia, Koppány csak erre alapozhatta trónigényét. Hóman Bálint történész szerint Zerind Árpád fejedelem dédunokája volt. Taksony fejedelem idején a Duna alsó szakaszán és a bihari dukátusban rendelkezett szállásokkal. Neve a Duna bal partján innen a Dráva torkolatáig fordul elő helynevekben. Dukátusi szálláshelyét az Arad megyei Zerind község őrzi.

Címkék: kaleidoszkóp

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2013.02.28. 09:42

DECEMBER 3. – JÓZSEF ATTILA EMLÉKÉRE

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1937. december 3-án a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb tehetségű és legtragikusabb sorsú költője véget vetett életének. December 3-án délután a ferencvárosi József Attila-emlékhely udvarán emlékeztek meg tisztelői a költő halálának 75. évfordulójáról, és helyezték el gyertyáikat, mécseseiket, koszorúikat a Gát utcai emlékhely bejáratánál kialakított emelvényen.

 

DECEMBER 5. – „SZÍVESKEDJEN SÜRGŐSEN FELHÍVNI!”

20121205_illusztracio.jpg

Bár a hagyományos távirat szép lassan feledésbe merül – nem is értem, hogy miért… –, de a „régi” szép időkben még én is kaptam vagy küldtem egyet-egyet. Egyébként a Magyar Postánál napjainkban is lehet táviratot feladni – bár ez a szolgáltatás mára egyértelműen a dísz- és gyásztáviratokra korlátozódott –, már potom 1580 Ft-tól

 

DECEMBER 27. – TITOKZATOS SÍRKŐ A VÁROSLIGETBEN

20121227_illusztracio.JPG

Ez olvasható a sírkő hátulján: „Egy 1809-ben elhunyt, magát megnevezni nem akaró pesti ügyvéd sírja, ki végrendeletében Pest városának hagyományt juttatott azzal a kéréssel, hogy a Városligetben temessék el, és sírkövére csupán egy szót véssenek: FUIT (volt).” A történetet eddig is ismertem ‒ részletesen itt olvasható ‒, de a helyszínt nem volt egyszerű megtalálni.

 

DECEMBER 30. – SZÉKELY KÁPOSZTÁJA

„Talán nem éppen diétás menü, ámde hogyan is fejeződhetne be az év székelykáposzta nélkül? Mindenki azt hinné, e kolosszális étel a Székelyföldről származik. De nem, és ha helyesen akarjuk írni a nevét, így tegyük: Székely-káposzta. Szülőatyja Székely József (1825‒1895) író, újságíró, levéltáros. Petőfi barátja, akit a költő tréfásan Sekszpír Jóskának nevezett. Maga is részt vett a szabadságharcban, emiatt később általános tiszteletnek örvendett. Ebédelni a híres Arany Sas fogadóba járt (a mai Kossuth Lajos és Semmelweis utca sarkán). Más források szerint nem itt, hanem a közeli Komló-kertben (ma Városház utca) történt a történelmi tett. Lényeg az, hogy kipattant fejéből az ötlet: mi lenne, ha a sertéspörkölt együtt főne a savanyú káposztával? Először összekeverték neki, aztán másnapra már direkte így készítették. Elindult hát diadalútjára a székelygulyás vagy székelykáposzta néven ismert, mára hungarikumnak számító étel.” Forrás: Szabad Föld, 2012. december 21., p. 21.

 

JANUÁR 12. – KÉKFOGÚ HARALD ÉS A BLUETOOTH

Vajon mi a közös egy középkori királyban és egy modern adatátviteli szabványban? Harald Blåtand, azaz I. Harald dán király ‒ aki 958-tól, majd 976‒986 között volt Dánia és Norvégia uralkodója ‒ az anekdota szerint nagyon szerette az áfonyát, amely kékre színezte a fogait, ezért kapta a Kékfogú ‒ angolul Bluetooth ‒ jelzőt. Róla nevezték el a Bluetooth vezeték nélküli adatátviteli szabványt. Harald azzal a tettével vonult be a történelembe, hogy egyesítette a lázongó dán, norvég és svéd törzseket. Ehhez hasonlóan az Ericsson által 1994-ben szabadalmaztatott Bluetooth-t is arra szánták, hogy egyesítsen és összekössön olyan különböző eszközöket, mint a számítógép vagy a mobiltelefon. Így az sem véletlen, hogy a Bluetooth logója a H és B betűknek megfelelő skandináv rúnákat, a Haglazt és a Berkanant idézi ‒ olvasom a technológia nevének eredetéről.

 

JANUÁR 17. – „VEGYEN KRÉTÁT A TANÁR!”

A TV2 ma reggeli műsorában arra a riporteri felvetésre, hogy az államosítás ellenére azért működnek látszólag normálisan az iskolák, mert „még mindig viszi előre a tantestületet a lendület, és még mindig maradt egy kis tartalékuk krétából és más eszközökből”, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár így reagált: „Arra még nem volt szükség, hogy a pedagógus saját maga vegyen krétát. De mondok valamit. Hogyha adott esetben szükséges, ez is hozzátartozik a tanári hivatáshoz, mint ahogy a pedagógusok nagyon régóta saját maguk készítenek szemléltető eszközöket, óvodától a középiskoláig.”

 

JANUÁR 18. – KÖNYVTÁRTAN ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM

A tegnapi szóbeli vizsgán ezt húztam gyűjteményszervezésből: „Az állományapasztás lehetséges okai: kényszerű és tervszerű. Ez utóbbi szempontjai. Az állományapasztás adminisztrációja.” A kényszerű állományapasztás „jelszavát” a polgári védelemtől kölcsönöztem: „természeti és civilizációs katasztrófa esetén”. Miután lelkesen vázoltam a könyvtárak megsemmisülésének összes lehetséges forgatókönyvét, nyert ügyem volt, ötösre tudtam a legszürreálisabb tételt. S ez ebben a formában biztosan nem sikerülhetett volna a korábban külön tanult katasztrófavédelmi ismeretek híján. Pedig a két szakma látszólag igen messze áll egymástól…

 

JANUÁR 20. – GYALOGTÚRA A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉN

Tartalmas gyalogtúrát szerveztem egyik ismerősömmel tegnap a Velencei-tó keleti partjához. Korábbi vonattal nem is indulhattunk volna, 04:47-re (!) már meg is érkeztünk Velencére. Még sötétben értünk fel a Bence-hegyre, amely nem tartozik a Velencei-hegység legmagasabb pontjai közé, de a tó közelsége és a kopár hegytető miatt a környék legkedveltebb kilátóhelye. Innen néztük végig a napfelkeltét, pontosabban inkább a pirkadatot, hiszen a felhős égbolt miatt fokozatosan, egyenletesen kezdett világosodni.

Ezután Pusztaszabolcs felé vettük az irányt, Velence télen is hangulatos, szinte néptelen belvárosán keresztül. Csupán egyszer álltunk meg útközben, és nem keveset gyalogoltunk a régi laktanyáig, ahol egykor az 54/8. Honi Rádiótechnikai Század állomásozott, és napjainkban is szigorúan őrzött, zárt terület. Visszafelé ‒ közel 30 kilométeres séta után kellemesen elfáradva ‒ a Vörösmarty Tsz. megállójában szálltunk fel a naponta erre közlekedő három (!) busz egyikére, majd Velencéről vonattal utaztunk Pestre, délután kettőkor érkeztünk meg. A túrán készült legjobb fotókat ide töltöttem fel.

 

JANUÁR 25. – FEKETELISTA

Minden eddiginél több, 336 700 adóvégrehajtást folytat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az adósok listája pedig 124 ezer névvel bővült az elmúlt évben. A NAV adatbázisában 1 millió 670 ezer olyan cég, illetve magánszemély szerepel, akik összesen 1962 milliárd forint adó befizetésével tartoznak ‒ olvasom a Napi Gazdaságban a feketelista.hu összesítését. Felmerül bennem a kérdés: nem lehetséges, hogy ‒ esetleg, talán, nagyon kicsit ‒ ezért a magyar adózási rendszer is hibás?

 

JANUÁR 30. – SZÍNTISZTA CINIZMUS

Többszörösen alázza meg a kormány az úgynevezett „szociális, üdülési pályázatával” a közmunkásokat. A Belügyminisztérium 50 millió forintot szán a pályázatra, ám az utazás költségeit nem fizetik a nyerteseknek, így azt a 49 ezer forintjukból kell kigazdálkodniuk a családoknak. Ugyanakkor sokan még addig sem juthatnak el, hogy elutasítsák őket, hiszen a jelentkezés feltétele egy nyomtató, egy szkenner és internetkapcsolat. A pályázható szállodák között egy jachtklub is szerepel. Az ingyenes üdülésre azért sem lesz könnyű jelentkezni, mert a munkanélküli közmunkásoknak kevesebb mint három hete marad majd arra, hogy munkát is találjanak, és jelentkezzenek a pályázatra ‒ írja a Népszava. Az „üdültetési terv” életszerűtlenségére és visszásságaira a Blikk számítása is rámutat.

 

FEBRUÁR 6. – HELYESÍRÁSI ALAPVIZSGA

Nem az volt a kérdés, hogy ötös lesz-e a helyesírásom – szabadkreditért felvett tárgy vizsgája –, hanem az, hogy hány hibával. Mint ma kiderült, három hibát vétettem – de még így is az enyém lett a legjobb dolgozat. Ezzel „leköröztem” az ELTE–BTK összes magyar szakosát, akiknek ebben a félévben kötelező tárgy volt… Az eredmény emlékeztet az 1998-as országos első helyezésemre, és a mai tizen-, huszonéves, félig analfabéta fiatalokat látva nem is meglepő.

 

FEBRUÁR 8. – VERNE JÓSLATAI

Éppen 185 évvel ezelőtt, 1828. február 8-án született Jules Verne (1828‒1905) francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja, a sci-fi megteremtője. Ismert földrajzi helyekre és kitalált tájakra egyaránt elkalauzoló regényeiben a valóság és képzelet határán egyensúlyozott. Számos művében írt le olyan szerkezeteket, amelyekkel szinte megálmodta a jövőt. Munkáiban összesen száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említett, amelyek közül hetven már megvalósult ‒ például az űrhajó, a helikopter, a tengeralattjáró, az atombomba, a hangosfilm, a televízió, a légkondicionálás, a televízió vagy a mobiltelefon ‒, ugyanakkor a tudományos-technikai fejlődés átkait is megjósolta.

Kiemelkedő művei között szerepel a Nemo kapitány, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, az Utazás a Holdba, a Hódító Robur, A dunai hajós, a Nyolcszáz mérföld az Amazonason, A tizenöt éves kapitány és a Kétévi vakáció, amelyekből számtalan sikeres filmfeldolgozás is készült. Verne évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők közé tartozik, művei 148 nyelven jelentek meg.

A XX. század elejének szokása szerint magyarosították a nevét, ezért a mai napig gyakran emlegetik „Verne Gyula” néven. Több regényének témája is kapcsolódik hazánkhoz. Az Unikornis Kiadó 1997 és 2005 között 80 kötetes sorozatban jelentette meg összes művét.

 

FEBRUÁR 12. – EGYETEMFOGLALÁS HELYETT

Újraéledtek a decemberi hallgatói tiltakozások, miután kiderült, a Fidesz alkotmányba foglalná a röghöz kötés lehetőségét. Tegnap délután és este Budapesten és az ország hat városában volt demonstráció. A fővárosban „blokádot” hirdettek: a tüntetők elfoglalták az ELTE három előadóját, és több teremben fórumot tartottak, néhányan az éjszakát is a Múzeum körúti kampuszon töltötték. Az oktatási államtitkárság „pár forrófejű agitátor” akciójaként jellemezte az eseményeket.

Mivel a kormány a hallgatói és az oktatói szervezetek lényegében egyetlen követelését sem teljesítette – a „lefokozásra ítélt” Hoffmann Rózsa neve pedig összeforrt a népszerűtlen intézkedésekkel a röghöz kötéstől a keretszámok lenullázásán át a felsőoktatási forráselvonásokig –, teljes mértékben érthető a diákok megdöbbenése és felháborodása. A hallgatói ösztöndíjszerződésnek akkor volna értelme, ha a kormány minden frissen végzett diplomásnak munkahelyet és tisztességes megélhetést biztosító fizetést garantálna. Ez esetben valószínűleg senki nem tiltakozna, és nem fontolgatnák fiatalok ezrei, hogy elhagyják ezt a nyomorúságos országot.

De a „forrófejű agitátorok” az egyetemi blokáddal biztosan nem érik el a céljukat – csak ezt ők még nem tudják. Ráadásul a tiltakozás „bázisául” szolgáló ELTE nem tehet semmiről, sőt, az egyetem az idei pénzosztás legnagyobb vesztese, a tavalyi 19,4 milliárd helyett 2013-ban már csak 14,5 milliárd forintból gazdálkodhat.

Mindenkinek szíve joga véleményt nyilvánítani, de ezt a megfelelő fórumokon és helyszíneken kellene tenni. Egyetemfoglalás helyett jövőre a szavazófülkékben lenne a leghelyesebb.

 

FEBRUÁR 20. – MÉDIATÖRTÉNETI KURIÓZUM

20130220_illusztracio.jpg

Egyedi mementót örökítettem meg ma: az adását 120 évvel ezelőtt, 1893-ban megkezdő – és a második világháború után már nem üzemelő (!) – Telefonhírmondó hírmondónak maradt utolsó emlékét a VI. kerületi Jókai utca és Dessewffy utca sarkán álló lakóház falán.

 

FEBRUÁR 27. – KRISZTUS A KOSZORÚ UTCÁBAN

20130227_illusztracio.jpg

Szinte csodával határos módon maradt fenn az utókorra a józsefvárosi Koszorú utca és a Tavaszmező utca sarkán álló 18. századi fakereszt, amelyet hajdan azzal a céllal állítottak, hogy elhárítsa a bajokat, betegségeket és a mezőgazdasági károkat. A kereszt egyúttal a kialakuló házsornak is nevet adott: Kreutze Gasseként, vagyis Kereszt utcaként vált ismertté, s csak 1850-ben „magyarosították” Koszorú utcára. A bádoglemezre festett, gerendákra erősített Krisztus-alakot félkör alakú fémszalag védi az időjárás viszontagságaitól, míg a talapzaton elhelyezett friss virágok a környéken élők gondoskodását dicsérik.

 

FEBRUÁR 28. – REJTÉLYES ROSSZULLÉTEK

„A BKK közleménye szerint a hármas metró ma 16.30-tól és 17.15-ig a Nagyvárad tér és a Deák Ferenc tér között – egy utas váratlan rosszulléte miatt – nem közlekedik majd.” Akár így is kezdődhetne egy valódi közlemény, nem lepődnék meg.

Az észak-déli metróvonal infrastruktúrája és műszaki állapota olyan szinten kritikus állapotú, hogy szinte a csodával határos módon nem történt eddig halálos áldozatokkal is járó tragédia. Az elmúlt hónapokban – a teljesség igénye nélkül – síntörés, sorozatos váltó-meghibásodás, a biztosítóberendezés üzemzavara, leszakadó burkolat vagy éppen vízvezetéktörés miatt kellett időszakos sebességkorlátozásokat elrendelni, de egyre több az „utasrosszullét” is, amikor teljesen leállítják a közlekedést rövid időre az érintett szakaszon.

Érdekes módon minél jobban rohad szét a metró, annál több a rejtélyes rosszullét. Természetesen nincs semmilyen összefüggés.

Címkék: kaleidoszkóp