Hirdetés

Hirdetés

Facebook-oldal

Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től komplex blogot is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, az MKE PEMEKSZ és a MANT tagja.

Ajánló

prusi_dosszie_fb_banner.png

 

prusi_dosszie_twitter_banner.png

  retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 

misztikus_zona_hird.jpg

 

tiltott_zona_ujhird.jpg

  

pislogas_hirdetes.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202002.jpg


PARADIGMAVÁLTÁS A SETI-KUTATÁSBAN

Prusi 2018.07.07. 17:56

Dr. Almár Iván csillagász–űrkutató nevét mindenki ismeri hazánkban, aki egy kicsit is érdeklődik az égbolt tudománya iránt. Neve összeforrott a magyarországi űrkutatás történetével, közérthető és élvezetes ismeretterjesztő cikkeinek, előadásainak köszönhetően sokan kerültek közelebb a világűr titkaihoz. A nemzetközi hírű tudóssal – egyetemi szakdolgozatom témájához kapcsolódóan – az űrkutatási és csillagászati információforrások hitelességéről, valamint a SETI-kutatás jövőjéről, ufóészlelésekről és a Mars-utazás lehetőségeiről beszélgettünk.

20180706_illusztracio_1.jpg

Címkék: interjú könyvtár–információ álhírdosszié

ELKÉPESZTŐ MÉRETEKET ÖLTÖTT AZ ÁLHÍREK TERJEDÉSE

Prusi 2017.09.02. 18:50

Az emberi hiszékenységnek, tájékozatlanságnak, elfogultságnak és az internetes közösségi oldalaknak köszönhetően soha nem látott mértékben terjednek az álhírek és az áltudományos nézetek a világhálón. Az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként írt diplomamunkámban – amelynek első része itt, második része itt olvasható – az elmúlt évtizedekben világszerte népszerű áltudománnyá vált ufológiát vetettem alaposabb vizsgálat alá ezen a téren. Különböző szakterületeken illetékes interjúalanyaim személyes tapasztalataikkal, véleményükkel járultak hozzá ahhoz, hogy minél pontosabb, hitelesebb képet lehessen nyújtani a sok esetben összetett, több tudományterületet érintő kérdésekben.

20170902_illusztracio_1.jpg

Címkék: szakdolgozat könyvtár–információ álhírdosszié

SZAKDOLGOZAT AZ INFORMÁCIÓK HITELESSÉGÉRŐL II.

Prusi 2017.09.02. 18:49

Az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként „Információk hitelességének mérlegelése hagyományos könyvtári és hálózati környezetben” címmel írtam diplomamunkát. Az alapszakos szakdolgozatot – sikeres védését követően – szerkesztett formában, több részben közlöm a blogon. Az előző rész itt olvasható.

20170902_illusztracio_1.jpg

Címkék: szakdolgozat könyvtár–információ álhírdosszié

SZAKDOLGOZAT AZ INFORMÁCIÓK HITELESSÉGÉRŐL I.

Prusi 2017.09.02. 18:48

Az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként „Információk hitelességének mérlegelése hagyományos könyvtári és hálózati környezetben” címmel írtam diplomamunkát. Az alapszakos szakdolgozatot – sikeres védését követően – szerkesztett formában, több részben közlöm a blogon.

20170902_illusztracio_1.jpg

Címkék: szakdolgozat könyvtár–információ álhírdosszié

SIKERES SZAKMAI RENDEZVÉNY NEONFÉNYBEN

Prusi 2017.06.03. 14:52

Évekkel ezelőtt személyes érdeklődéstől hajtva kutattam fel és fotóztam végig a „neonfényes Budapest” hírmondóit. Várostörténeti dokumentációs munkám dr. Fodor János adjunktus úrnak és hallgatótársaimnak köszönhetően az elmúlt tanévben izgalmas és tartalmas – a témában egyedülálló – egyetemi projektté nőtte ki magát. Gyűjteményünket, a projekt hátterét és eredményeit május 26-án szakmai rendezvény keretein belül mutattuk be az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében.

20170603_illusztracio.jpg

A Neon Budapest című webprojekt alapgyűjteményemre építve, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet Tartalomszolgáltatás-kutató Műhelyének két féléves munkájával készült el. A Budapesten még látható neonokat megörökítő, néhány éves fotósorozat témáit BA és MA hallgatótársaim ősszel újrafotózták, helyszínrajzot készítettek, regisztrálták a változásokat blogban, térképen és adattáblában. 2017 tavaszán gazdag információs kontextust gyűjtöttünk várostörténeti, kulturális, technikai területen, országos, nemzetközi és múltbéli szakirodalmi kitekintéseket állítottunk össze, a honlap arculatát Patkós Luca tervezőgrafikussal véglegesítettük.

A projektbemutatón is a téma komplexitásának érzékeltetésére törekedtünk: tanulságos nemzetközi összehasonlításra adott módot David S. Hill, a varsói Neonmúzeum igazgatója, a történészi, várostörténeti, bölcsész nézőpontot Zeke Gyula író képviselte. A technológia múltjáról dr. Antal Ildikó, az Elektrotechnikai Múzeum igazgatója tartott előadást, érdekes adalékokat mutatva még a rendezvényünket megtisztelő neonkészítő mestereknek is. Az új honlap oktatási és tartalomszolgáltatási hátteréről a projektet vezető Fodor János adjunktus tartott prezentációt, az adatbázis felépítését én mutattam be. Az intézet folyosóján ezen a délelőttön lekapcsoltuk a villanyt: csak az egyik utolsó neonkészítő manufaktúra egyedi neonja világított, megidézve a Deák tér sarkán sok nemzedék számára emlékezetes Főz-süt-fűt reklámot.

Az Index.hu eseményen részt vett képszerkesztőjének tollából már másnap nagy terjedelmű, részletes helyszíni tudósítás jelent meg intézetünk projektbemutatójáról. Június 1-jén a Kossuth rádió Napközben című műsora is tartalmas blokkot szentelt a témának. Velem – mint az alapgyűjtemény összeállítójával – Farkas Szabolcs szerkesztő–riporter készített helyszíni riportot a budapesti neonreklámokról, az élő adásban pedig dr. Fodor Jánost és Patkós Lucát kérdezte további érdekes részletekről és a projektről Kránitz Balázs műsorvezető.

Címkék: szubjektív Budapest könyvtár–információ

NEGYVENÉVES AZ ÜLLŐI ÚTI KÖNYVTÁR

Prusi 2016.12.12. 17:30

Egész napos rendkívüli nyitvatartással, negyedéves ingyenes beiratkozással, retrókiállítással, játékokkal és 1976-os slágerekkel, valamint különleges tombolával és zenés születésnapi műsorral ünnepelte alapításának 40. évfordulóját a kispesti Üllői úti könyvtár.

20161212_illusztracio.JPG

DR. FODOR PÉTER, A FSZEK FŐIGAZGATÓJA AZ ÜNNEPSÉGEN. FOTÓ: ERDŐS LÁSZLÓ

Címkék: könyvtár–információ

IZLANDI PÉLDAMUTATÁS AZ OLVASÁSBAN

Prusi 2016.05.15. 18:15

Napjainkban Izlandon a legmagasabb a világon az egy főre jutó könyvolvasók száma, és az e-könyvek megjelenése sem csökkentette a hagyományos könyvet olvasók számát. Ez megfelel annak a ténynek is, amely szerint az országban gyakorlatilag száz százalékos az írás- és olvasástudás. Izland az egy főre jutó publikált könyvek listáján is világelső, minden tizedik lakosa adott már ki saját könyvet.

20160515_illusztracio_1.jpg

Címkék: könyvtár–információ

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS A KÖNYVTÁRBAN

Prusi 2016.03.30. 17:53

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Üllői úti fiókkönyvtárában nem csupán a könyvek szeretete jelenti az összekötő kapcsot az olvasók között. A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett gyermekfoglalkozásokkal, kulturális és ismeretterjesztő programokkal várja a kispestieket az idén 40 éves intézmény, amely Holnapló címmel rendhagyó vetélkedősorozatot szervez, és falai között még a kertészkedésnek is helyet biztosít. Popovics Beatrix könyvtárvezetővel az olvasói szokások változásáról, a könyvtár közösségi szerepéről és hagyományteremtő kezdeményezéseiről beszélgettünk.

20160330_illusztracio.JPG

Címkék: interjú könyvtár–információ

„DÍSZES KÖNYVTÁRI PALOTÁRÓL HATÁROZTAK”

Prusi 2014.06.15. 09:33

A ferences templom és a mai Reáltanoda utca közötti területen egészen 1784-ig a ferences rend egyemeletes kolostora állt. Ebben az évben döntött úgy ugyanis II. József császár, hogy ide költözteti a Pázmány Péter által Nagyszombaton alapított, majd 1777-ben Budára helyezett királyi egyetemet. A rendház déli szárnyában a mérnökiskola, a nyugatiban a könyvtár kapott új otthont, a veteményes kertet pedig a botanikus kert számára sajátították ki. A ferences barátoknak így csupán a keleti szárny maradt meg.

20140615_illusztracio_1.jpg

A VASÁRNAPI UJSÁG 1875-ÖS RAJZA BUDAPEST ÚJ NEVEZETESSÉGÉRŐL

Címkék: Budapest könyvtár–információ

HUSZONÖT ÉVES A VILÁGHÁLÓ

Prusi 2014.03.13. 20:25

Hármas kerek évfordulót ünnepel az idén a tömegkommunikáció: 50 éve, 1964-ben vizionálta Marshall MacLuhan a „globális falu” elméletét a világ összezsugorodásáról, még ugyanabban az évben az amerikai Syncom műhold révén öt kontinens láthatta a tokiói nyári olimpiát, és 25 évvel később, 1989. március 12-én született meg az a kommunikációs rendszer, amelyből kialakult az egész Földet és mindennapjainkat beborító háló: a World Wide Web – írja a Népszava.

20140313_illusztracio.jpg

Címkék: retrospektív könyvtár–információ

SYLVESTER JÁNOS ÉS A SÁRVÁRI NYOMDA

Prusi 2013.12.15. 20:47

Buda elfoglalásának évében, 1541-ben a sárvári nyomdában jelent meg az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv, Sylvester János Újtestamentum-fordítása. Az 1536-ban alapított nyomda másik fennmaradt kiadványa a Grammatica Hungarolatina, Sylvester latin nyelven írt magyar nyelvtana, amelyben elsőként tette tudományos vizsgálat tárgyává nyelvünket. A XVI. század első felének egyetlen magyarul nyomtató műhelyének anyagi fedezetét Nádasdy Tamás biztosította, aki tehetséges politikusként a kultúra pártolását is kiemelt feladatának tekintette. A Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményeit mutatja be a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum 2013-ban nyílt időszaki kiállítása, amit – dolgozatom anyaggyűjtéséhez kapcsolódóan – személyesen is megtekintettem.

20131215_sylvester_nyomdaja_2.jpg

SYLVESTER JÁNOS EMLÉKPADJÁNÁL A SÁRVÁRI VÁRKERTBEN

Címkék: könyvtár–információ

MEGFIGYELÉS ALATT AZ EGÉSZ VILÁG

Prusi 2013.12.05. 21:15

Az amerikai titkosszolgálat adatgyűjtési módszereit leleplező fiatal informatikus, Edward Snowden története egy hidegháborús kémregényre emlékeztet. Az Egyesült Államokban kirobbant megfigyelési ügyben szinte az összes nagyhatalom érintett, és a nemzetközi diplomáciát is megrázó botrány napról napra újabb fordulatokat tartogat. Várhatóan még hosszú ideig folytatódnak a megdöbbentő leleplezések, s a világsajtó bőven válogathat az amerikai kiszivárogtató által nyilvánosságra hozott titkos dokumentumok közül.

20131205_illusztracio_1.jpg

Címkék: szubjektív könyvtár–információ

BORGES MÁGIKUS KÖNYVTÁRA

Prusi 2013.10.12. 08:36

Tételezzük fel, hogy az összes betűt és karaktert összekeverve, végtelen mennyiségű variáció lehetőségét felhasználva megalkotunk egy hatalmas könyvtárat, amely egy élet alatt sem bejárható, azonban rengeteg, felfoghatatlanul sok hajszálra egyforma terjedelmű és külsejű kötetet tartalmaz. Ez a könyvtár mindazt őrzi, amit valaha leírtak, elmondtak vagy ki fognak gondolni; minden nyelvet, amit beszélnek és amit már elfeledtek. És ez a hatalmas könyvtár az egész világ.

20131012_illusztracio_1.JPG

Címkék: könyvtár–információ

MÚZEUMLÁTOGATÁS ZIRCEN

Prusi 2013.09.18. 18:25

Ezúttal nem túrázás, hanem „múzeumlátogatás” céljából utaztam Zircre – a Bakony fővárosába –, ahol egymás közvetlen közelében található a ciszterci apátság közelmúltban megnyílt látogatóközpontja, a XVIII. században épült kolostorhoz kapcsolódó templom, a Reguly Antal Műemlékkönyvtár és a Bakonyi Természettudományi Múzeum.

DSCN6096.JPG

Címkék: utazás kiállítás könyvtár–információ

MIT TANUL EGY LEENDŐ KÖNYVTÁROS?

Prusi 2013.09.12. 16:24

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Társadalomtudomány képzési terület, informatikus könyvtáros alapképzés

20130912_illusztracio.jpg

Címkék: szubjektív könyvtár–információ

LÁTOGATÁS A RÁDAY GYŰJTEMÉNYBEN

Prusi 2012.10.13. 20:18

A teológia és a társadalomtudományok szakirodalmát, a Dunamelléki Református Egyházkerület hivatalos iratait és családi letéteket, valamint a református egyházművészet emlékeit mutatja be a könyvtári, levéltári és múzeumi egységekből álló Ráday Gyűjtemény, amelynek kiemelkedő muzeális értéke a Ráday család egykori magánkönyvtárának különgyűjteménye és a család teljes fennmaradt irattára.

A Ráday Könyvtár alapja, a mai könyvtár muzeális különgyűjteménye a Ráday család főúri magánkönyvtára. Bár hagyományosan Ráday Pált tekintik alapítónak, valószínűleg már a 17. században is tekintélyesebb könyvgyűjtemény lehetett a család birtokában. Ráday Pál – a maga korában szokatlan módon – a magyar nyelvű irodalom céltudatos gyűjtésére fordított gondot. A könyvtár fennmaradt állományának túlnyomó többségét Ráday Pál fia, Ráday Gedeon gyűjtötte össze a 18. században, külföldi aukciókon és hazai forrásokból. A család péceli kastélyában – amelyet Ráday Gedeon jelentősen átépíttetett – reprezentatív könyvtárterem készült a gyűjtemény számára.

Ráday Gedeon kimagasló tudományos és irodalmi felkészültségével a tudományterületek legfontosabb köteteinek beszerzésére törekedett. Gyűjteményében kiemelkedő arányban található meg a francia felvilágosodás és a protestáns teológia irodalma, valamint a 18. század második felének tiltott röpirat-irodalma. A gyarapítás szakértelme is megkülönbözteti a szokásos 18. századi magánkönyvtáraktól.

A könyvtár természetesen sok értékes könyvritkasággal rendelkezik. A legrégibb mű Bessarion Adversus calumniatorem Platonis című ősnyomtatványa 1469-ből. Az 1608-ban Hanauban kiadott ún. Rákóczi-Biblia I. Rákóczi György fejedelem bejegyzéseit tartalmazza; ám ezen kívül is számos ritka Biblia-kiadás található a gyűjteményben. Az unikumok közé tartozik Ráday Pál Lelki hódulás című művének első kiadása 1710-ből, amely Ráday Pál saját példánya volt.

Ráday Gedeon halála után a család több ízben megkísérelte értékesíteni a könyvtárat, de a teljes gyűjteményre évtizedekig nem akadt vevő. 1855-ben alakult meg a Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti Teológiai Akadémiája. Török Pál püspök javaslatára az egyházkerület úgy döntött, hogy megvásárolja a gyűjteményt az új oktatási intézmény jövendő könyvtárának alapjául. Anyagi fedezet híján országos közadakozás segítségével, 1861-ben köthették meg a vételi szerződést; a Ráday család a megállapított érték ötven százalékának elengedésével támogatta az ügyet.

Újabb ötven év telt el, míg az időközben más adományokkal és hagyatékokkal rohamosan növekvő könyvtár megfelelő elhelyezést kapott: 1912-ben költöztették a teljes állományt jelenlegi helyére, a Ráday utca 28. számú épülettömb földszinti részébe. 1913-tól a nagyközönség is használhatja, azaz kezdettől fogva nyilvános egyházi könyvtárként működik. A jelentősebb adományozók közé tartozott Fáy András, Szemere Pál, Heckenast Gusztáv, Árokháty Béla, Darányi Ignác és Szilassy Aladár. Miután a Ráday család utolsó férfitagja 1939-ben elhunyt, a teljes családi levéltár is az egyházkerület birtokába került; ma ez az egység a Ráday Levéltár egyik legjelentősebb értéke, egyúttal a könyvtár történetének is a legfontosabb forrásanyaga.

A második világháborúban a könyvtár nem szenvedett kárt. Az államosítás idején – a református egyház és az állam közötti szerződés értelmében – egyházi tulajdonban maradhatott, de az ezt követő évtizedekben jelentős fejlesztésekről, gyarapodásról nem lehetett szó. Az 1980-as évek közepén a könyvtárnak otthont adó épülettömböt bővítették és átépítették; ennek során a könyvtár és a levéltár területe gyarapodott ugyan, de az elavult architektúra a mai szakmai követelményeknek és az olvasói, kutatói igényeknek sajnos nem felel meg maradéktalanul. A nyolcvanas évek végén nyílt meg a könyvtár mellett a Biblia Múzeum és a kecskeméti egyházművészeti Ráday Múzeum.

A könyvtár teljes anyaga 6500 mű, 12-15 ezer kötetben; a korra jellemzően enciklopédikus jellegű, azaz valamennyi tudományágat felöleli a természettudományoktól az akkori szépirodalmi újdonságokig. A könyvtár napjainkban elsősorban a budapesti bölcsész egyetemisták és kutatók, tanárok igényeit szolgálja.

SZÖVEG: RÁDAY GYŰJTEMÉNY HONLAPJA

Címkék: Budapest könyvtár–információ