Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202011.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg


VÁROSI SKANZEN ÉS MESEAUTÓ A MÚZEUMBAN

Prusi 2015.06.14. 20:15

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban „Vendéget látni, vendégnek lenni” címmel nyílt állandó kiállítás, „A Meseautótól a Merkurig” című időszaki kiállítás pedig a hazai gépjármű-kereskedelem történetét mutatja be.

A „Vendéget látni, vendégnek lenni” című vendéglátás-történeti állandó kiállítás a 19. század végi és 20. század eleji otthoni és hivatásszerű hazai vendéglátás tereit mutatja be egy városi skanzen jellegét öltve, elsősorban enteriőrökön keresztül. A látogatók megismerhetik, hol és hogyan töltötte szabadidejét a hajdani polgár, hova utazott, hol szállt meg, mit rendelt asztalához. Megelevenedik egy korabeli szálloda, egy kávéház és egy étterem, továbbá egy cukrászda cukrászműhellyel és egy középpolgári család otthona. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a korabeli mulatók és fürdőhelyek világába is. De azt is megtudhatják, mi volt a szállodai boyok feladata, vagy kipróbálhatják, milyen sommelier válna belőlük. Megtanulhatják és otthon is kipróbálhatják a leghíresebb magyar ételek és édességek eredeti receptjeit is, amelyek méltán tették konyhánkat világhírűvé.

A szeptember 27-ig megtekinthető időszaki tárlat 1900-tól 1989-ig ismerteti a hazai automobil- és motorkerékpár-kereskedelem múltját. A Meseautótól a Merkurig című kiállítás bemutatja a magyar gépjármű-kereskedelem történetét a 20. század elején létesített első kereskedésektől az 1989-es rendszerváltásig. Feltárul egy érdekes, izgalmas szakma múltja, szó esik budapesti és vidéki kereskedésekről, az autókereskedelem szociológiájáról, a reklám és az autók kapcsolatáról. Külön részt szentelnek az autó- és motorkerékpársport históriájának, amely számos ponton kapcsolódott a kereskedelemhez.

SZÖVEG: AZ MKVM HONLAPJA
FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN

Címkék: Retrospektív

ELFELEDETT METRÓÁLLOMÁS KŐBÁNYÁN

Prusi 2015.03.05. 19:48

A budapesti metrótervekben több, soha meg nem épült vonal és állomás szerepelt. Kevesen tudják, hogy van közöttük egy olyan, amely félig el is készült.

A hetvenes évek elején, Kőbánya központjának rendezési terveivel együtt született a kettes metró szárnyvonalának ötlete is. Az akkor még Népstadionnak hívott állomásról kiágazva egy dél-délkelet irányú ívvel a metró előbb a BNV bejáratánál állt volna meg, a végállomás pedig a Zalka Máté (ma Liget) tér lett volna.

Aki esetleg a hetvenes években költözött el messzire Kőbányáról, és bő tíz év múlva tért vissza, idegenül kapkodta a fejét. Apró házak sorát bontották le, eltűnt két olyan emblematikus intézmény is, mint a Munkás mozi és a Makkhetes névre hallgató kocsma. A régi városrész helyén új, széles út terpeszkedett, amelyet tízemeletes, lakótelepi házak szegélyeztek. Az új Kőrösi Csoma Sándor út és a Kápolna utca találkozásánál hatalmas, egykor impozánsnak szánt aluljárórendszer húzódott a föld alatt, amely a korszak építkezéseinek megfelelően élelmiszerboltot, fodrászüzletet, eszpresszót magában rejtő szolgáltatóházban folytatódott.

A tervek szerint a metrónak 1990-re kellett volna Kőbányát elérnie, de akkorra nemhogy a szárnyvonalak, de az egész metró építkezése lelassult, a 3-as metró máig utolsó, Árpád híd–Újpest-központ szakaszát ebben az évben adták át, hatévnyi építés után. A kőbányai aluljáró és a hozzá tartozó szolgáltatóház csendben az enyészeté lett. A gyalogosok inkább a felszíni, igen balesetveszélyes átkelést választották a kétes elemek búvóhelyéül szolgáló, állandóan sötétbe borult aluljáró helyett, amelyet aztán 2008-ban befedtek, a felszínen pedig lámpás átkelőket alakítottak ki.

SZÖVEG: KEMSEI ZOLTÁN, IHO.HU
FOTÓ: PRUSINSZKI ISTVÁN

Címkék: Retrospektív

BUDAPEST SÖTÉT TITKAI

Prusi 2014.07.27. 18:25

Mítoszok és városi legendák sora fűződik azokhoz a titokzatos, ismeretlen föld alatti rendszerekhez, amelyeket egykor a közművekhez, a hadviseléshez és a közlekedéshez kapcsolódóan építettek ki, és napjainkra szinte egész Budapestet behálózzák. Annak ellenére, hogy e rejtelmes világ szerves része a nyüzsgő főváros mindennapi életének, nagyrészt mégis rejtve marad, misztikus félhomályba burkolózik. E különleges helyszínek felfedezésére induljanak velünk rendhagyó sétára!

20140727_illusztracio_1.jpg

Címkék: Retrospektív Misztikus Zóna Tiltott Zóna Misztikus Pest-Buda

AZ UTOLSÓ SZOVJET KATONA MAGYARORSZÁGON

Prusi 2014.06.19. 14:12

Huszonhárom évvel ezelőtt, 1991. június 19-én hagyta el – Silov altábornagy személyében – az utolsó szovjet katona Magyarország területét, ezzel hazánk visszaszerezte teljes szuverenitását. A szovjet hadsereg kivonásával 1944. március 19-e után először fordult elő, hogy nem állomásozott idegen fegyveres erő a magyar határokon belül – olvasható a Rubicon visszatekintésében.

20140619_illusztracio.jpg

1991. JÚNIUS 19-ÉN 15:01-KOR UTOLSÓKÉNT VIKTOR SILOV ALTÁBORNAGY LÉPTE ÁT A SZOVJET–MAGYAR HATÁRT ZÁHONYNÁL. FOTÓ: KLEB ATTILA, MTI

Címkék: Retrospektív

AZ ÚJRATEMETÉS 25. ÉVFORDULÓJA

Prusi 2014.06.16. 15:17

Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. június 16-án több százezer ember volt kíváncsi, hogy ravatalozzák fel és temetik újra Budapesten Nagy Imrét és társait. A szertartás, amit Kádár is megélt, a rendszerváltás egyik legemlékezetesebb eseménye volt, a szocialista korszak végének jelképe. De még ennél is jelképszerűbb, hogy a kivégzettek ítéletét Kádár János halálának napján helyezték hatályon kívül „bűncselekmény hiányában”, a Hősök terén pedig egy fiatal politikus, Orbán Viktor karrierje látványosan elstartolt – olvasható az Index összefoglalójában.

20140616_illusztracio_1.jpg

A TEMETÉSI MENET A HŐSÖK TERÉRŐL A TEMETŐBE INDUL.
FOTÓ: KLEB ATTILA, MTI

Címkék: Retrospektív

NEONVADÁSZAT BUDAPESTEN V.

Prusi 2014.05.15. 16:48

Budapesten már a két világháború között is neonreklámok ezrei emelték a világváros esti hangulatát, majd a hatvanas, hetvenes években ismét fogalommá vált a „neonfényes Budapest”. A rendszerváltás után folyamatosan épült le a fővárost oly meghatározó neonkultúra, köszönhetően az új, könnyedén változtatható cégtábláknak, reklámfeliratoknak. Több mint kétezer neonreklám pusztult el alig húsz év alatt, a neonmentésre szövetkezett civilek önkéntes munkája csak töredéküket tudta és tudja megmenteni. Az egykor reklámozásra hivatott neonmonstrumokból napjainkra alig kétszáz maradt a fővárosi épületek homlokzatain, s ezek töredéke működőképes csupán: többségükből funkció nélküli, omladozó vasszerkezet maradt. Sorozatom célja, hogy a város különböző pontjain készített saját fotókkal dokumentáljam a még látható egykori neonreklámokat és régen világító cégtáblákat – egy letűnt korszak jelképeit.

Címkék: Retrospektív

NEONVADÁSZAT BUDAPESTEN IV.

Prusi 2014.04.22. 16:25

Budapesten már a két világháború között is neonreklámok ezrei emelték a világváros esti hangulatát, majd a hatvanas, hetvenes években ismét fogalommá vált a „neonfényes Budapest”. A rendszerváltás után folyamatosan épült le a fővárost oly meghatározó neonkultúra, köszönhetően az új, könnyedén változtatható cégtábláknak, reklámfeliratoknak. Több mint kétezer neonreklám pusztult el alig húsz év alatt, a neonmentésre szövetkezett civilek önkéntes munkája csak töredéküket tudta és tudja megmenteni. Az egykor reklámozásra hivatott neonmonstrumokból napjainkra alig kétszáz maradt a fővárosi épületek homlokzatain, s ezek töredéke működőképes csupán: többségükből funkció nélküli, omladozó vasszerkezet maradt. Sorozatom célja, hogy a város különböző pontjain készített saját fotókkal dokumentáljam a még látható egykori neonreklámokat és régen világító cégtáblákat – egy letűnt korszak jelképeit.

Címkék: Retrospektív

BÚCSÚ A 17-ES VILLAMOSTÓL

Prusi 2014.04.14. 18:15

Ismét búcsúzni kellett egy villamosvonaltól – szerencsére csak a számától. A Frankel Leó utcában és a Bécsi úton a pályakorszerűsítés után is közlekedik majd a villamos, a 17-es járatszám azonban 2014. április 13-án üzemzáráskor megszűnt. Az utolsó kocsi 23:48-kor indult a Bécsi úttól, és 00:12-kor érkezett a Széll Kálmán térre, ahol én szálltam le „menetrend szerinti” utolsó utasként. Az alábbiakban az iho.hu beszámolójával és fotóival emlékezem arra a vonalra, amelyhez engem is több személyes emlék fűz.

20140414_illusztracio_1.JPG

UTOLJÁRA LÁTJUK ITT EZT A SZÁMOT ÉS A HUROK MARADVÁNYÁT VILLAMOSSAL.
A MAI NAPRA KÜLÖNLEGES VISZONYLATTÁBLÁK IS KÉSZÜLTEK.
FOTÓ: BERKY DÉNES, IHO.HU

Hétfőtől építkeznek a Margit híd és a Bécsi út között, már csak pótlóbusz jár a villamosvonal helyén. Az utolsó körre a Margit hídi végállomástól 23.30-kor indult a 17-es villamos, azonban 2014. április 13-án ez nemcsak egy átlagos utolsó indulás volt, tényleg ez volt az utolsó 17-es. Maga a vonal nem szűnik meg, ám a Budai fonódó villamoshálózat projekt keretében ismét létrejön a kötöttpályás kapcsolat a Batthyány tér és a Margit híd budai hídfője között, illetve a Török utcai vágányok ismét életre kelnek. Ezzel együtt a 17-es viszonylatszám megszűnik, helyét a 19-es, 41-es és 61-es villamosok veszik át, ezzel jócskán növelve a kötöttpályás kínálatot Óbudán.

20140414_illusztracio_2.JPG

AZ UTOLSÓ 17-ES VILLAMOS A LUKÁCS FÜRDŐNÉL.
FOTÓ: BERKY DÉNES, IHO.HU

Most tehát nem villamosvonalat, csak egy viszonylatszámot búcsúztattunk, azonban egy olyan számot, amely nagyon régóta része Buda közlekedésének. Az utolsó menetet a 1330-as pályaszámú KCSV7-es teljesítette. Este fél tizenkettőkor az átlagosnál több emberrel, de még több fotóssal indult el a Margit híd budai hídfő végállomásról, és pattogott végig a Bécsi útig a már igencsak leromlott állapotú pályán, ám ez ekkor senkit sem zavart. Sok utas kérdezgette, hogy mi ez, hogy utolsó, miért fotózzuk, de voltak, akik nem közlekedésrajongásból, egyszerűen csak a vonal szeretetéből voltak ott. Láttunk útközben is állványokkal felszerelkezett fotósokat, sőt még kerékpárral is követték a menetet, és a Bécsi úti végállomáson is sokan vártak az utolsó járatra. Visszaútban több fotómegállásra is volt lehetőség, de ezekről beszéljenek inkább a képek. Ez a menet már nem ment el a Margit hídig, helyette a Török utcán és a Nagykörúton át a Széll Kálmán térig szállította az utasokat. Itt mindenki elkészíthette felvételeit a tizenhetesről a Combinókkal, majd beálló kocsiként a leglelkesebb fotósok a Nagykörút–Jászai Mari tér–Közvágóhíd–Mester utca–Könyves Kálmán körút útvonalon végigutazhattak a Ferencváros kocsiszínig, ahova utoljára tért be 17-es jelzéssel villamoskocsi.

FORRÁS: IHO.HU

Címkék: Szubjektív Retrospektív

HÚSZÉVES A HAZAI GSM-SZOLGÁLTATÁS

Prusi 2014.03.25. 15:54

Húsz éve, 1994 márciusában indult el Magyarországon a GSM-rendszerű digitális mobilszolgáltatás. Az egységes nemzetközi szabványon alapuló GSM – Global System for Mobile Communication – rendszernek számos előnye volt a korábban már működő analóg rádiótelefon-hálózatokkal szemben, így például a jobb minőségű beszédkódolás és a nagyobb hálózati kapacitás. Emellett a GSM tette lehetővé a nemzetközi roamingolást.

20140325_illusztracio.jpg

A GSM-szolgáltatás bevezetésével egy időben jelentek meg az első kisebb méretű, már zsebben is elférő mobiltelefonok, amelyek felváltották a korábban táska méretű, 4 kilogramm súlyú mobilkészülékeket – emlékeztet a Magyar Telekom és az Ericsson évforduló alkalmából készült összeállítása.

A GSM-rendszereken kezdetben még csak hangalapú szolgáltatásokat és rövid szöveges üzenet szolgáltatást (SMS) lehetett nyújtani, a csomagkapcsolt adatszolgáltatások csak az ezredforduló után indultak el. 2001-ben a mobilinternettel elérhető sebesség 9,6 kbps (kilobit per szekundum) volt, a mai legkorszerűbb 4G technológia ennél több ezerszer gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé. Egy DVD-filmet az akkori technológiával 45 nap alatt lehetett volna letölteni, ma ez 10 percet vesz igénybe.

Magyarországon az analóg rádiótelefon-szolgáltatást 1990. október 15-én indította el a Westel Kft., amelyet a Matáv és az amerikai US West International Holding alapított. A hálózathoz csatlakozásért akkor 75 ezer forintot kellett fizetni, a szolgáltatás havidíja 6300 forint volt, a készülékek pedig 70-115 ezer forintba kerültek.

A GSM szolgáltatásra 1993 októberében kapott koncessziót a skandináv-magyar tulajdonú Pannon GSM, továbbá a Matáv és a US West vegyesvállalata, a Westel 900. A Pannon GSM 1994. március 25-én, a Westel 900 pedig 1994. március 31-én indította el mobilszolgáltatását a 900 megahertzes frekvenciasávban. A hálózatok kiépítése Budapesten kezdődött, majd a kiemelt főútvonalakra, a Balaton térségére és a megye-székhelyekre terjedt ki.

A harmadik mobilszolgáltató, a Vodafone 1999. november 30-án lépett a piacra, miután az amerikai-brit-német érdekeltségű Prímatel konzorcium – a két másik, már piacon lévő társaság mellett – koncessziós jogot nyert az 1800 megaherzes frekvenciára kiírt tenderen. Magyarországon akkor már 1,2 millió mobilkészülék volt forgalomban, ma az előfizetések száma 11,7 millió.

AZ MTI HÍRADÁSA NYOMÁN

Címkék: Retrospektív

UTCANÉVTÁBLÁK A SZOCIALIZMUSBÓL

Prusi 2014.03.21. 15:27

Budapest fennállása óta összesen hétszer esett át nagyobb közterület-átnevezési kampányokon, amelyek szinte kivétel nélkül valamilyen jelentősebb politikai vagy történelmi változáshoz, eseményhez kapcsolódtak. A rendszerváltást követően a Fővárosi Közgyűlés száműzte a szocializmus ideológiájának jelképeit, szobrait és neveit a budapesti utcákról és terekről. Egy-egy elfeledett – vagy éppen szándékosan a házfalakon hagyott – utcanévtábla azonban a mai napig emlékeztet az 1990 előtti elnevezésekre Majakovszkijtól a Népköztársaság útján át a Vörös Hadsereg útjáig.

DSCN7449.JPG

Címkék: Retrospektív

HUSZONÖT ÉVES A VILÁGHÁLÓ

Prusi 2014.03.13. 20:25

Hármas kerek évfordulót ünnepel az idén a tömegkommunikáció: 50 éve, 1964-ben vizionálta Marshall MacLuhan a „globális falu” elméletét a világ összezsugorodásáról, még ugyanabban az évben az amerikai Syncom műhold révén öt kontinens láthatta a tokiói nyári olimpiát, és 25 évvel később, 1989. március 12-én született meg az a kommunikációs rendszer, amelyből kialakult az egész Földet és mindennapjainkat beborító háló: a World Wide Web – írja a Népszava.

20140313_illusztracio.jpg

Címkék: Retrospektív Könyvtár–információ

VOLT EGYSZER EGY VIDÁMPARK

Prusi 2014.02.18. 12:57

Mondhatnám, hogy „jókor voltam jó helyen”, de nem éppen örömteli eseményt sikerült lencsevégre kapnom ma délelőtt. Rajtam kívül – nem véletlenül – csak az állatkert munkatársa fotózta a Vidámpark tábla levételét. Egy óra sem kellett a leszereléshez...

Címkék: Retrospektív

NEONVADÁSZAT BUDAPESTEN III.

Prusi 2014.02.17. 19:38

Budapesten már a két világháború között is neonreklámok ezrei emelték a világváros esti hangulatát, majd a hatvanas, hetvenes években ismét fogalommá vált a „neonfényes Budapest”. A rendszerváltás után folyamatosan épült le a fővárost oly meghatározó neonkultúra, köszönhetően az új, könnyedén változtatható cégtábláknak, reklámfeliratoknak. Több mint kétezer neonreklám pusztult el alig húsz év alatt, a neonmentésre szövetkezett civilek önkéntes munkája csak töredéküket tudta és tudja megmenteni. Az egykor reklámozásra hivatott neonmonstrumokból napjainkra alig kétszáz maradt a fővárosi épületek homlokzatain, s ezek töredéke működőképes csupán: többségükből funkció nélküli, omladozó vasszerkezet maradt. Sorozatom célja, hogy a város különböző pontjain készített saját fotókkal dokumentáljam a még látható egykori neonreklámokat és régen világító cégtáblákat – egy letűnt korszak jelképeit.

Címkék: Retrospektív

RENDHAGYÓ SÉTA A DUNA ALATT

Prusi 2013.10.29. 19:15

Különleges programot szervezett október 26-án és 27-én a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., amely ismét megnyitotta az érdeklődők előtt a Nagymaros és Visegrád közötti, Magyarországon kuriózumnak számító közműalagutat.

20131029_kozmualagut_terkep.jpg

Címkék: Szubjektív Retrospektív

ÓVÓHELY A METRÓALAGÚTBAN

Prusi 2013.10.05. 18:29

A metrómegállók és az alagutak életvédelmi berendezéseinek és technikai eszközeinek ellenőrzése a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársainak egyik fontos feladata. Katasztrófahelyzet esetén mintegy 200 ezer embernek nyújtana védelmet Budapest legnagyobb óvóhelyrendszere, amelynek biztonságáról időről időre szimulációs gyakorlatokon győződnek meg a polgári védelmi szakemberek.

20131005_illusztracio.jpg

METRÓALAGÚT A LEZÁRT SZEKTORKAPUVAL. FOTÓ: VÖRÖS ATTILA

Címkék: Szubjektív Retrospektív Misztikus Pest-Buda Sajtóarchívum

NEONVADÁSZAT BUDAPESTEN II.

Prusi 2013.09.29. 17:21

Budapesten már a két világháború között is neonreklámok ezrei emelték a világváros esti hangulatát, majd a hatvanas, hetvenes években ismét fogalommá vált a „neonfényes Budapest”. A rendszerváltás után folyamatosan épült le a fővárost oly meghatározó neonkultúra, köszönhetően az új, könnyedén változtatható cégtábláknak, reklámfeliratoknak. Több mint kétezer neonreklám pusztult el alig húsz év alatt, a neonmentésre szövetkezett civilek önkéntes munkája csak töredéküket tudta és tudja megmenteni. Az egykor reklámozásra hivatott neonmonstrumokból napjainkra alig kétszáz maradt a fővárosi épületek homlokzatain, s ezek töredéke működőképes csupán: többségükből funkció nélküli, omladozó vasszerkezet maradt. Sorozatom célja, hogy a város különböző pontjain készített saját fotókkal dokumentáljam a 2013-ban még látható egykori neonreklámokat és régen világító cégtáblákat – egy letűnt korszak jelképeit.

Címkék: Retrospektív

NEONVADÁSZAT BUDAPESTEN I.

Prusi 2013.03.19. 08:28

Budapesten már a két világháború között is neonreklámok ezrei emelték a világváros esti hangulatát, majd a hatvanas, hetvenes években ismét fogalommá vált a „neonfényes Budapest”. A rendszerváltás után folyamatosan épült le a fővárost oly meghatározó neonkultúra, köszönhetően az új, könnyedén változtatható cégtábláknak, reklámfeliratoknak. Több mint kétezer neonreklám pusztult el alig húsz év alatt, a neonmentésre szövetkezett civilek önkéntes munkája csak töredéküket tudta és tudja megmenteni. Az egykor reklámozásra hivatott neonmonstrumokból napjainkra alig kétszáz maradt a fővárosi épületek homlokzatain, s ezek töredéke működőképes csupán: többségükből funkció nélküli, omladozó vasszerkezet maradt. Sorozatom célja, hogy a város különböző pontjain készített saját fotókkal dokumentáljam a 2013-ban még látható egykori neonreklámokat és régen világító cégtáblákat – egy letűnt korszak jelképeit.

Címkék: Retrospektív

„INDULJ EL EGY ÚTON…”

Prusi 2013.01.14. 19:45

Ma lenne 80 éves Rockenbauer Pál, a Másfélmillió lépés Magyarországon című dokumentumfilm alkotója, a magyar televíziós természetfilmezés megteremtője.

20130114_illusztracio_1.jpg

Címkék: Retrospektív

AZ 1987-ES NAGY HAVAZÁS

Prusi 2013.01.12. 18:27

Manapság már néhány centiméter frissen hullott hó is képes megbénítani a főváros életét ‒ nem ritkán a fél országot ‒, és órákon belül kaotikus helyzetet teremt a közlekedésben. Éppen ezért érdemes nosztalgiázni egy kicsit ‒ különösen a legfrissebb időjárási előrejelzés tükrében ‒, és feleleveníteni az 1987-es nagy havazást, amelyre még én is emlékszem, pedig akkor csak három és fél éves voltam.

20130112_illusztracio_1.jpg

Budapest, 1987. január 12. Az utcai hőmérő -17 Celsius-fokot mutat a 30-50 cm-es hóval betakart Marx (1990-től Nyugati) téren. Jobbra a Nyugati pályaudvar épületének a részlete. Fotó: Baric Imre, MTI

Címkék: Retrospektív

BUNKERMÚZEUM A CSILLAGTELEPEN

Prusi 2012.05.20. 06:27

Háború vagy katasztrófa esetén a mentési feladatok vezetési központja működött volna a hidegháború idején épült Tejút utcai vezetési ponton. Budapest minden kerületében volt ilyen irányítóközpont, de csak a Fodor József Szakképző Iskola alatt kialakított vezetési pont maradt meg szinte változatlan állapotában. A több száz négyzetméteres csepeli létesítmény sokáig őrizte titkait, múlt évben nyitották meg az érdeklődők előtt.

Mint Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor Budapest a diktatúrák árnyékában című könyvében olvasható, 1956 után minden kerületben létesült egy úgynevezett vezetési pont, amely atomháború esetén menedéket nyújtott volna a helyi párt- és állami vezetésnek, és helyet biztosított volna az irányításnak. A csepeli Tejút utcában 1960-ban létesült ilyen vezetési pont, egyidejűleg a felette épült iskolával. Saját áramfejlesztővel, levegőszűrővel, víznyerő berendezéssel, irányítóval, laborral és kiszolgálóhelyiségekkel rendelkezett, melyek eredeti állapotukban maradtak fenn. Vasbeton falainak vastagsága mindössze 50 centiméter, mivel nem közvetlen bombatámadás ellen, hanem radioaktív sugárzás kivédésére tervezték. Hasznos alapterülete 350 négyzetméter, és tökéletesen, légmentesen elzárható a külvilágtól. Az objektumba zsilipen át lehet bejutni, és odabenn túlnyomást lehetett létrehozni annak érdekében, hogy az esetleges mérgesgáz-támadás akkor se okozzon gondot, ha robbanás miatt kisebb repedések keletkeznének a falain. A dízelaggregátorokhoz szükséges üzemanyagnak külön csőrendszert építettek, a gépteremben pedig egy dunai hajókban használatos motor található, amely ma is működik. A létesítmény 1970-ben átfogó korszerűsítésen esett át, de berendezése ma is teljesen eredeti formájában látható. 1989-ig az objektumban rendszeres gyakorlatokat is tartottak. 2011 óta a nagyközönség is látogathatja.

Címkék: Retrospektív

süti beállítások módosítása