Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től komplex blogot is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, az MKE PEMEKSZ és a MANT tagja.

Ajánló

twitter_koveteshird.jpg

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 

misztikus_zona_hird.jpg

 

tiltott_zona_hird.jpg

 

budapest_archivum_hird.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201903.jpg


KIRÁNDULÁS A HIRSCH-OROMHOZ

Prusi 2018.07.04. 10:55

Túraútvonal: Dobogókői panoráma – Pilismarót – Miklós deák-völgy – Millenniumi emlékmű – Miklós deák-völgyi halastavak – Hamvas-kői-rét – Hirsch-orom – Pilismarót

Címkék: természetjárás Pilismarót

A PILISMARÓTI HOFFMANN-KUNYHÓ

Prusi 2014.09.20. 19:55

Az erdészek együttműködéséről, kezdeményezéseiről szólnak azok a feljegyzések, amelyek a pilismaróti Hoffmann-kunyhó építéséről és a turistamozgalomban betöltött szerepéről számolnak be. Az eredeti kunyhó már az 1880-as években állt. Zsindelytetős gerendaház volt, amelyet paticskerítéssel vettek körül. Eleinte az erdészek, erdei munkások menedékhelyéül szolgált, majd 1890. június 15-én – természetjárók népes csoportjának jelenlétében – átadták az egyre terebélyesedő turistatársadalomnak.

DSC00464.JPG

Az épület kezelője a Magyar Turista Egyesület budapesti szakosztálya lett. Neve az erdészeti közalapítvány pilismaróti erdőgondnokának, Hoffmann Sándornak az emlékét őrzi. Az eredeti faépület az 1930-as végén még állott „Hoffmann puliba” felirattal. A háború után terméskőből építették fel az új „kunyhót”, később pedig különböző tákolmányokat ragasztottak hozzá. Időközben a kerület erdészének lakása is felépült vele szemben. A környékbeli erdőkben zajló termelések miatt szükség volt ideiglenes munkásszállásra és a kihelyezett fogatok számára istállóra. Ezen szerepének befejeztével az épületegyüttes újra a turizmus szolgálatába lépett. Az omladozó épületeket Makovecz Imre tervei alapján építették át a nyolcvanas években, azonban a szállásépület állaga és komfortfokozata miatt átépítésre szorult 2001-ben. Most erdei szállásépületként, illetve zártkörű rendezvényekre bérbe vehető étteremként áll a természetszeretők rendelkezésére. A szolgálati lakás a Pilismaróti Erdészet hoffmanni kerületét szolgálja ki.

A Hoffmann-kunyhótól alig 300 méterre lévő, ma is bővizű Hoffmann-forrás mindig üdítő ivóvizet biztosít az arra járóknak. Az épületek mögött létesített padok, asztalok és tűzrakóhely a kirándulás közben megpihenni vágyókat szolgálják.

Sok szép látnivaló közelíthető meg innen. A közelben található a Cser-kút forrás, melyhez az Urak hídján keresztül juthatunk nem jelölt turistaúton. A Z+ úton juthatunk az Égett-hárshoz, ahonnan már látszanak a pilisszentléleki pálos kolostor szemet gyönyörködtető romjai. Ott nem a kolostorrom felé indulván a P jelzésen eljuthatunk a Hirsch-oromig, ahonnan megkapó panorámaként tárulnak elénk a pilismaróti erdők a Malom-völggyel. Ezen az úton tovább jutunk Pilismarótra a Miklós-deák-völgyön keresztül.

A Z+ jelzés a másik irányban elvisz a Szakó-nyeregig, ahonnan választhatunk az útelágazás adta lehetőségekben. Igen látványos út vezet fel Dobogókőre a P jelzésen. Kalandos út visz a Z úton az Árpádváron át – amely még a XVII. században is településként működött –, a Rám-szakadékon keresztül – amely egy gyönyörű, de nedves időben veszélyes útvonal – Dömösre. A Z□ úton keresztül érhetjük el azt a Római utat, amely a Két-bükkfa-nyereg felé veszi az irányt, ahonnan a Pilis-tető és Dobogókő is elérhető szebbnél szebb utakon.

SZÖVEG FORRÁSA:
A PILISI PARKERDŐ ZRT. TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁJA

Címkék: természetjárás Pilismarót

PILISMARÓT HALASTAVAI

Prusi 2014.08.03. 14:32

A Miklós-deák-völgyi patak a pilismaróti Malom-patak mellékága, a Duna közvetlen vízgyűjtőjéhez tartozik. A Miklós-deák-völgyi legalsó tó víztározóként működött 1960-ig. A gát építése a millennium időszakára tehető, Magyarország ezeréves fennállásának állít emléket a közelben épült emlékmű is.

A környéken egyhektáros csemetekert is létesült, amelynek épített vízrendszere segítségével lehetséges volt az ott nevelt csemeték öntözése. A gáton két zsilip volt, az egyik a vízszint szabályozását szolgálta, a másik a csemetekertbe vezette a vizet.

1960 táján a meglévő tó felvízi oldalán épült egy másik tó, halászkunyhóval a partján. A tavak ekkor protokollhorgászatot biztosítottak, állandó őr látta el az ottani munkákat. Miután egy harmadik tó is épült, ezek védelmére egy hordalékfogó gátat létesítettek kb. 300 méterre a felvízen, így működött 1985-ig a tórendszer. Az üzemelésnél a legköltségesebb feladat a meder három-négyévenkénti iszapmentesítése, kotrása és az állandó őrzés volt.

A vízfolyáson az utóbbi évtizedekben több nagy árhullám vonult le, amely a létesítmények jelentős részét használhatatlanná tette. Az utolsó, 1999-ben levonult rendkívüli árhullám átszakította az alsó gátat. Ezt követően a tavakat nem lehetett üzemeltetni, ennek hiányában kiszáradtak.

A tórendszer átalakítását 2012-ben kezdte meg, és 2013 őszén fejezte be a Pilisi Parkerdő Zrt. a KEOP „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” európai uniós finanszírozású program keretében. A munkák célja a vízfelület-létesítés, a vízvisszatartás (tározó szerep) és a vízfolyás átjárhatóságának biztosítása volt. A tórendszer feletti mederszakasz és a tórendszer alatti mederszakasz átjárhatóságát (vízi állatfajok, pl. a kövi rák számára) a tavakkal párhuzamosan kiépített, országos szinten különlegesnek mondható megkerülő csatorna biztosítja.

A tórendszer három víztározó tóból és egy, a tavak felvízi oldalán kb. egy kilométer távolságban lévő negyedik, nagy területű, hordaléklerakásra alkalmas területből áll. Nagyobb vízhozam esetén a tavakba lehet irányítani a patak felesleges vizét. Szélsőségesen magas vízhozam esetén a lezúduló hordalék a patak magasabban lévő szakaszán kialakított hordaléklerakó területen, a 4. számú tóban raktározódik, a vízhozam itt csillapítódik, megvédve így a patak faluban futó szakaszát és Pilismarótot.

SZÖVEG: A MIKLÓS-DEÁK-VÖLGYI TAVAK TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁI
FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN

Címkék: Pilismarót

TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉS PILISMARÓTON

Prusi 2014.03.29. 10:28

A Pilisi Parkerdő Zrt. március 28-án átadta a pilismaróti Miklós-deák-völgyi tavak vizes élőhelyének gátrendszerét. A rekonstrukcióra 90 millió forintot fordítottak, a beruházás egy 240 millió forintos természetvédelmi program része volt – írja közleményében a Pilisi Parkerdő.

20140329_miklosdeak_felujitas.jpg

FOTÓ: PILISI PARKERDŐ ZRT.

A 2012-ben megindult munkálatok során lebontották a régi gátakat és zsilipeket, így az egykor három tóból és egy hordaléklerakó területből álló vizes élőhelyet új, természetvédelmi szempontból megfelelő műtárgyak építésével állították helyre. Ezeket a tájba illeszkedő műtárgyakat a folyóvízi fajok életkörülményeit figyelembe véve alakították ki.

A tavak alapvető szerepe az volt, hogy nagyobb csapadékok idején lehetővé tegyék a patakon lezúduló víznek még az erdőben történő visszatartását, így védjék a környék településeit az árvíz okozta károktól, és az egykori, közeli csemetekert vízellátását is ezek a tavak biztosították. De az elmúlt évek nagy árhullámai annyira megrongálták a tórendszer létesítményeit, a zsilipeket és gátakat, hogy sem tározó funkcióját nem tölthette be, sem a halak és védett kétéltű fajok számára nem nyújthatott tovább élőhelyet.

A legrégebbi, 1800-as évek végén épült gátnál ipartörténeti értékei miatt megőrizték a létesítmény eredeti jellegét. A rekonstrukciót követően a tórendszer ismét képes megtartani a patak vizét, így az felhőszakadás esetén nem veszélyezteti Pilismarótot. A patak felső és alsó folyása között kiépítettek egy megkerülő csatornát, mely a kisebb élőlények számára átjárhatóvá teszi a gátakkal szabdalt részt. A megújult terület most már különleges élővilággal, az élővilágot bemutató hat információs táblával és padokkal várja a látogatókat.

A Miklós-deák-völgyi tavak rekonstrukciója a „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” elnevezésű, 240 millió forint összköltségvetésű pályázat egyik része. Ennek keretében visszaszorították az erdőkben nem őshonos fafajokat – ilyen például az akác vagy a bálványfa –, valamint helyreállítottak több kisebb tavat is. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2013-ban és 2014-ben turistaház-felújítási programmal, az Országos Kéktúra 113 kilométeres útvonalának felújításával, a Rám-szakadék Tanösvény létesítésével és még számos fejlesztéssel igyekszik a Pilisbe csábítani a turistákat.

Címkék: Pilismarót

JULES VERNE ÉS A DUNAKANYAR

Prusi 2014.01.25. 17:22

A világhírű francia író, Jules Verne (1828–1905) a Föld szinte minden vidékét természettudományos pontossággal és regényes érdekességekre törekedve írta le. Közép-Európa legnagyobb folyója több könyvében is fontos szerepet tölt be.

20140125_dunakanyar_illusztracio.jpg

ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: DUNAI SZIGETEK BLOG

Címkék: Pilismarót

HECKENAST VILLÁJA PILISMARÓTON

Prusi 2013.08.28. 22:47

Pilismarót központjában, a Rákóczi út 19. szám alatt található Heckenast Gusztáv romantikus stílusú villája, amit 1860 körül a kor egyik legjelentősebb építésze, Feszl Frigyes tervezett. Különös furcsasága a sorsnak, hogy – a hagyomány szerint – éppen itt, a forradalmi Nemzeti dal nyomdászának udvarában fogalmazta meg Deák Ferenc a kiegyezés tervezetét. Heckenastnál megfordult többek között Arany János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Eötvös József és Gyulai Pál is.

20130828_heckenast_1.JPG

Címkék: Pilismarót

PILISMARÓTI NOSZTALGIA

Prusi 2012.10.30. 18:52

Címkék: Pilismarót

HAJÓTEMETŐ A PILISMARÓTI-ÖBÖLBEN

Prusi 2012.07.28. 20:36

Címkék: képriport Pilismarót

KIRÁNDULÁS A HIRSCH-OROMHOZ

Prusi 2012.07.07. 18:52

Túraútvonal: Pilisszentlélek – Pálos kolostor romjai – Égett-hárs – Felső-Ecset-hegy – Alsó-Ecset-hegy – Hirsch-orom – Somos-árok – Kadar-kút – Miklós-deák-völgy – Pilismarót

Címkék: természetjárás Pilismarót

UNOKÁINK IS LÁTNI FOGJÁK?

Prusi 2012.07.06. 22:49

A Duna festői völgyszorosa által átölelt Dunazug-hegység nemcsak hazánk, de Európa természeti látnivalóinak ranglistáján is előkelő helyen áll. A Dunakanyar és a fölé magasodó Visegrádi-hegység sokak szerint a világ egyik legszebb tájképi együttese: hiszen a vadban gazdag erdők, a különleges geológiai képződmények és a változatos flóra sok helyütt még ma is érintetlen.

20120706_unokaink_latni.jpg

A Budai-hegység „Természetvédelmi terület” feliratú táblái az utóbbi évtizedekben sajnos egyre feljebb vándoroltak a hegyoldalakra. A valamikori nagy erdőségek mára villatelepek közötti parkocskákká silányultak, a megmaradt erdőkben pedig gyalogosok tömegét kerülgethetjük. Így – ha háborítatlanul szeretnénk egy kellemeset kirándulni, az erdő mélyére vagy csak egyszerűen új élményekre vágyunk – egy kicsit északabbra kell tekintenünk. A főváros határain túl kéklő hegyvonulatokon ugyanis jól kijelölt utak, változatos terepviszonyok és szebbnél szebb túrák várnak.

Az ember már évezredek óta él ezen a vidéken, s kihasználva a térség kedvező természeti adottságait, folyamatosan alakítja, változtatja a táj arculatát. Ugyanakkor még mindig nagy kiterjedésben maradtak fenn olyan területek, amelyek a mai napig megőrizték az eredeti, természetes állapotukat. A Pilismarót környéki erdők háborítatlan ősi állapotokat őrző részeit – amelyek a tájvédelmi körzet fokozottan védett területein belül is a legértékesebbek – a nyolcvanas években ún. bioszféra magterületnek jelölték ki, kiterjedésük akkor mintegy 1500 hektár volt. E területeken a védelmi előírások még szigorúbban érvényesülnek: jelentős hányadukon gyakorlatilag semmiféle gazdálkodás nem folyhat, a turisztika számára nem feltárt területek. A cél az ősi állapotok fenntartása, minden befolyásolástól mentesen – a természet erői viszont korlátlanul, szabadon fejthetik ki hatásukat. A magterületeket különböző mértékig befolyásolt, átalakított, ún. védzónák övezik, amelyek hasznosítása – bizonyos keretek között – már megengedett. Így a bioszféra rezervátumok a háborítatlan, természetes állapotú területrészektől a teljesen átalakított kultúrtájakig igen sokféle terület- és tájtípust foglalnak magukba.

Az erdők természeti értékeinek megóvása, oltalmazása nemcsak a hivatásos természetvédők és a területen gazdálkodók feladata, kötelessége, hanem minden egyes emberé, aki a védett területen tartózkodik. A turisták és a kirándulók elsősorban fegyelmezett magatartásukkal működhetnek közre a természeti értékek védelmében. Ez nem kíván senkitől sem áldozatot vagy rendkívüli teljesítményt, csupán annyit, hogy az erdőben nem szemetel, nem gyűjti csokorba a védett növényeket, a fokozottan védett területeken még a közönséges virágokat sem tépi le, és nem zavarja hangoskodó, zajos viselkedéssel az erdő lakóinak nyugalmát. Röviden fogalmazva: a természetből nem visz el semmit, de nem is hagy ott semmiféle „emléket”! Aki a természetvédelmi előírások betartásával járja e csodálatos vidék hegyeit-völgyeit, az erdőket és mezőket, az előtt a természet addig nem ismert, rejtett szépségei is feltárulnak, és életre szóló élményekkel gazdagodva térhet vissza otthonába. Gondoljunk mindig arra: a mi magatartásunktól is függ, hogy az utánunk következő generációk is gyönyörködhessenek a természet szépségeiben, és emberhez méltó, egészséges környezetben élhessenek.

Címkék: természetjárás Pilismarót

DOBOGÓKŐTŐL HAMVASKŐIG

Prusi 2012.06.24. 19:45

Túraútvonal: Dobogókő – Szép-hárs – Jász-hegy üstöke – Három-forrás – Lukács-árok – Szentfa-kápolna – Dömös, hajóállomás; Pilismarót – Miklós-deák-völgy – Hamvas-kői vadászház

Címkék: természetjárás Pilismarót

PILISMARÓTI KIRÁNDULÁS

Prusi 2012.05.29. 18:34

Túraútvonal: Szob, kompátkelés – Basaharc – Basaharci-völgy – Hosszú-hegy – Sas-hegy – Hideglelős-kereszt – Búbánatvölgy

Címkék: természetjárás Pilismarót

DR. LENGYEL ÁRPÁD SÍRJÁNÁL

Prusi 2012.04.15. 02:20

Percre pontosan száz évvel ezelőtt, 1912. április 15-én 02:20-kor süllyedt el a Titanic. Természetesen a pilismarótiak nem csak a mai napon emlékeznek – sőt, nap mint nap látják a „Titanic” feliratot (is) a főtéren, hiszen dr. Lengyel Árpád (1886–1940) Pilismaróton született. Emléktábláját 2008-ban avatták fel a főtéren, az orvosi rendelő falán. A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található sírjánál (41-13-41) április 11-én voltam kint, és gyújtottam egy-egy mécsest Lengyel Árpád és a katasztrófa áldozatainak emlékére egyaránt.

20120414_lengyel_arpad_sirjanal.JPG

Címkék: szubjektív Pilismarót

HIDEGLELÉS A HEGYEN

Prusi 2012.03.17. 14:37

Esztergom és Pilismarót között, a 11-es főút fölé magasodó Hosszú-hegyen áll az 1784-ben emelt Hideglelős-kereszt. Sokan talán nem is tudják, hogy a napjainkban turistacélpontként vagy pihenőként használt kiszögellés szakrális hely, amelynek Szent Kereszt megtalálása napján saját búcsúja is volt.

DSCN2996.jpg

Soós Sándor néprajzkutató Útmenti szakrális emlékek című könyvében olvashatunk arról, hogy a sziklás, meredek Hosszú-hegy ormán található Hideglelős-keresztet 1784-ben Nagy Mihály esztergomi gazda emeltette, hálából azért, mert családját elkerülte a dühöngő járvány. Szintén ő állította – egy évvel korábban – a szentgyörgymezei Hunyadi utca kőkeresztjét. A Duna fölé nyúló szakadék szikláján álló, egykor „járványkeresztként” vagy „lázárkeresztként” ismert eredeti fakeresztet azonban évtizedek alatt tönkretette az időjárás, ezért Simor János esztergomi érsek 1871-ben Bécsből egy vaskeresztet rendelt a helyére, amit személyesen szentelt fel 1871. május 3-án.

A helyi néphagyomány azt tartja, hogy aki háromszor, térden csúszva megkerüli a feszületet, hamarosan meggyógyul. Ez a „procedúra” az alatta tátongó szakadék miatt mindig is életveszélyes volt, de a keresztet csak 1906-ban helyezték beljebb a szikla pereméről, amikor a kőbányászat miatt a szirt omladozni kezdett, és a veszélyes ormot le is bontották.

Az 1920-as évekből fennmaradt tudósítások emlékeztetnek arra a hagyományra, amely szerint minden év májusában, Szent Kereszt megtalálása napján körmenet indult a kereszthez. A hideglelős nevet onnan kapta a szentgyörgymezeiektől, hogy mire a zarándokok felértek a hegycsúcsra, az erős Duna menti szélben megfáztak, azaz „hideglelést” kaptak.

Mint a térségben található számos nevezetességhez, a Hideglelős-kereszthez is több monda kötődik. Az egyik szerint egy vadász innen akarta a mélységbe rántani kedvesét, de a lány a keresztbe kapaszkodott, így a féltékeny szerelmes egyedül zuhant a mélybe.

A Hideglelős-kereszt napjainkban turistaútvonalak fontos állomása. A szikla csúcsáról csodálatos dunai panoráma nyílik, nyugati irányba a Törpe-szigetre és a Helemba-szigetre, keleti irányba az alacsony dunai vízállás esetén látható homokszigetek, illetve Szob felé.

A feszület tetején olvasható felirat így emlékeztet a múltra: „Az első fakeresztet az esztergom–szentgyörgyvölgyiek állították 1784-ben. A mai keresztet 1871-ben készítették. Helyreállította és a munkálatokat végezte a Téry Ödön Turista Baráti Társaság. Felszentelve 2005. október 22-én.”

Címkék: szubjektív Pilismarót