Már a 19. században megjelent hazai napilapok és folyóiratok is előszeretettel foglalkoztak a földönkívüli élet lehetőségével és az ezzel kapcsolatos tudományos kutatásokkal. A korabeli újságokban számos érdekfeszítő tudósítás, tanulmány jelent meg olyan eseményekről és jelenségekről, amelyek a mai olvasók érdeklődését is okkal kelthetik fel. Ezek között külön figyelmet érdemel egy 1862-ben tett felfedezésről szóló beszámoló, amely valóságos szenzációként robbant az akkori sajtóban, és még a legádázabb szkeptikusokat is gondolkodóba ejtette.

Már közel hét évtizeddel ezelőtt is számos magyarázat látott napvilágot az UFO-jelenség hátteréről. A roswelli UFO-katasztrófa évében történt titokzatos eseménysorozatról, a repülő csészealjak rejtélyéről a Képes Kurír 1947. július 24-i számában jelentetett meg érdekes cikket.

Éppen három évtizede annak, hogy a kecskeméti református könyvtárban rendkívül érdekes kézírásos könyvre bukkant Bognár András író, kutató. A mindössze egyetlen példányban létező (!), vegyes tartalmú könyvet bizonyos F. Z. monogramú ismeretlen szerző írta Sárospatakon, 1811 decemberében, s – „Vizsgálódás arról, hogy laknak-é a Holdban emberek” cím alatt – harminc oldalon keresztül bizonygatja: a szomszéd égitesten földi élet van.

Az idén száztíz éve, hogy a Magyar Szalon című folyóirat folytatásokban közölt egy kisregényt, Hungária címmel. A Hungária nem más, mint – mai elnevezéssel – egy űrhajó, amely azzal a céllal indult el Földünkről, hogy felkeresi a Naprendszer mindegyik bolygóját és bolygókísérőjét, amelyen emberek élhetnek. Az olvasmányos történet nemcsak irodalmi értéke miatt érdekes, hanem azért is, mert pontosan megismerhetjük belőle, hogy a 19. század végén élt emberek mit tudtak és mit hittek a Naprendszerről, a bolygókról és az azokon lehetséges életjelenségekről.

Amikor 1865-ben Jules Verne Utazás a Holdba című regénye megjelent, még senki sem gondolta volna, hogy a jövőbe látó francia író elképzelései száz év múlva már a mindennapok részét képezik majd. A híressé vált mű és Utazás a Hold körül címmel megjelent folytatása ma is a legismertebb 19. századi tudományos-fantasztikus regények közé tartozik. Kevesen tudják azonban, hogy három évtizeddel e könyv első kiadása előtt az egyik népszerű divatlapban, a Rajzolatokban is napvilágot látott egy hasonló témájú elbeszélés, amelyben két vakmerő magyar férfi holdbéli kalandjaival ismerkedhetünk meg.

A 19. században megjelenő pest-budai napilapok rendszeresen számoltak be a két város felett megjelenő hullócsillagokról, meteorokról, különös „természeti tüneményekről”. Ma már nem tudjuk, hogy e jelenségek mekkora részére adtak egyértelmű magyarázatot az 1815-től már működő gellérthegyi csillagvizsgáló tudósai. De annyi bizonyos, hogy a korabeli lapokban megjelent cikkek írói csak egy-két esetben fűztek kommentárt a beszámolókhoz. Így a régi, megsárgult újságok tudósításai okkal kelthetik fel a mi érdeklődésünket is: vajon minden alkalommal természetes eredetű, valóságos objektumokat figyeltek meg a korabeli emberek?

Az UFO-jelenség napjainkban szinte mindenki számára ismert és természetes – de számos újságcikk, sajtóbeszámoló és korabeli forrás bizonyítja, hogy évszázadokkal ezelőtt sem volt ez másképp. Már az első magyar nyelvű magyar napilapokban és folyóiratokban is olvashatunk tudósításokat „levegői tüzekről”, furcsa „természeti tüneményekről”, vagyis a nappali vagy az esti égbolton megfigyelt, általában nem megmagyarázott jelenségekről.