Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg


NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2020.08.31. 19:05

JÚNIUS 1. – NYOLCVANÖT ÉVES DR. JUHÁSZ ÁRPÁD

Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1935. június 1-jén született dr. Juhász Árpád geológus, az MTA Ismeretterjesztési Bizottságának tagja, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakja. Már a hatvanas évektől kezdve népszerűsítette a geológia tudományát, a sajtóban éppúgy, mint a rádióban és a televízióban. 1971-től 1986-ig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Természettudományi Stúdiójának igazgatója volt, majd 1997-ig a Magyar Televízió Természettudományos Szerkesztőségének munkatársa. 1997-ben a frissen induló TV2 gyermek- és ifjúsági műsorainak főszerkesztőjeként kezdett dolgozni, 1999-től a csatorna tanácsadója. 1989-ben SZOT-díjjal, 2007-ben Pro Natura-díjjal és Pethő Sándor-díjjal ismerték el tevékenységét. Pályája során számos földrajzi ismeretterjesztő filmet készített, továbbá szakértőként vett részt a televízió földrajzi témájú természettudományos sorozataiban, magazinműsoraiban, vetélkedőiben. Geológus-szakértője volt a Magyarországot bemutató híres kéktúra-filmsorozatnak. Érdeklődése főleg az amerikai kontinens felé irányul, de beutazta az egész világot, és minden földrészről tudósított. Nyolcvanéves koráig 109 országban fordult meg.

 

JÚNIUS 4. – SZÁZ ÉVE KÖTTETETT A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM

Az éppen száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én megkötött trianoni békeszerződés – magyar forrásokban gyakran békediktátum – az első világháborúban vesztes Magyarország és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között jött létre, meghatározta Magyarország új határait, és sok kis multinacionális államot hozott létre az Osztrák–Magyar Monarchia helyett. Napjainkban csak a magyarok hét százaléka ismeri a tényeket, és minden harmadik ember hisz abban az alaptalan legendában, amely szerint a békeszerződés száz év után lejár – derült ki egy országos reprezentatív közvélemény-kutatás friss adataiból. Az 1920-as békeszerződés után még évekig húzódott a pontos határkijelölés, de – mint arról az Index beszámolt – az Arcanum Mapire oldalán most nyilvánosak lettek az eddig szélesebb körben nem ismert részletes határtérképek.

 

JÚNIUS 5. – SZÁZHÚSZ ÉVE SZÜLETETT GÁBOR DÉNES

Százhúsz évvel ezelőtt, 1900. június 5-én született Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. 1947-ben jutott el legnagyobb találmányához, a tárgyról teljes háromdimenziós képet adó holográfiához, amely azonban 1960-ig, a lézer kifejlesztéséig nem terjedt el. Közel száz találmány fűződik a nevéhez, úttörő volt a tevékenysége a híradástechnikai információelméletben is. Élete utolsó évtizedeiben az emberiség jelenlegi és jövőbeli problémáinak tanulmányozásával is foglalkozott. Gábor Dénes 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

 

JÚLIUS 7. – KÉTSZÁZEZER KILOMÉTER A MAGYAR UTAKON

20200707_illusztracio.jpg

Önmagában a futásteljesítmény semmit nem jelent. De tény, hogy Peugeot 106 Mistral típusú, 1999-ben gyártott „személygépjárművem” elérkezett a 200 ezredik kilométeréhez. Pusztán érdekesség, hogy sikerült ezt az „ünnepi” pillanatot megörökítenem. Én 58 ezer km-t vezettem az elmúlt négy évben. Remélem, még sokáig hű társunk lesz az utazásban!

 

JÚLIUS 23. – SZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT CHOLNOKY JENŐ

Másfél évszázaddal ezelőtt, 1870. július 23-án született Cholnoky Jenő földrajztudós, író, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike, a Balaton kutatója. Többek között a Magyar Földrajzi Társaság és a Balatoni Bizottság elnöki tisztét is hosszú időn keresztül betöltötte. Tudományos kutatásainak területe tág határok között mozgott, a geográfián kívül maradandót alkotott a hidrológiában és a klimatológiában is. Színesen, közérthetően beszélt tudományos kérdésekről ismeretterjesztő előadásain: népszerű tudományos műveivel nagy tömegek érdeklődését keltette fel a földrajz és a természettudományok iránt. Mintegy 50 könyvet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és népszerű cikke jelent meg. Az 1936-ban kiadott A Balaton című könyve minden laikus számára érdekes és fontos kérdésre választ ad a magyar tengerrel kapcsolatban.

 

AUGUSZTUS 3. – KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKVÁLASZTÁS SZABADON

Harminc évvel ezelőtt, 1990. augusztus 3-án választották köztársasági elnökké Göncz Árpádot, a rendszerváltás utáni időszak legnépszerűbb politikusát. Az első szabadon választott államfő tíz éven át töltötte be posztját, ez idő alatt négy miniszterelnökkel dolgozott együtt. Göncz Árpád öt éve hunyt el, 93 éves korában.

Címkék: Kaleidoszkóp

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2020.05.30. 14:55

MÁRCIUS 2. – SZÁZÖTVEN ÉVES A BUDAVÁRI SIKLÓ

Másfél évszázaddal ezelőtt indult meg a forgalom az akkor Budai Hegypályának nevezett Budavári Siklón, a világ második hasonló közlekedési eszközén – írja a bkv.hu. Építését a lyoni példa alapján Széchenyi Ödön, gróf Széchenyi István fia kezdeményezte. Terveit Jaruszek Ödön készítette, majd Wolfahrt Henrik módosította, aki később az 1868-ban elkezdett kivitelezés irányítását is átvette. A normál nyomtávú, 50 méteres szintemelkedést leküzdő pálya hossza 95 méter lett. Az akkor még valóban tömegközlekedési igényeket kielégítő újdonságot hamar megkedvelték, számos neves utasa is akadt. Bár átalakítását, villamosítását többször is tervezték, lényegében 1944-ig változatlan formában működött. Budapest második világháborús ostroma alatt bombatalálat érte, helyreállítására egészen 1986-ig várni kellett. Ekkor a műemléki környezethez és régi megjelenéséhez igazodva, de a kor műszaki követelményeinek megfelelően rekonstruálták. A megújult, immár villanymotoros meghajtással üzemelő sikló Margit, illetve Gellért névre keresztelt kocsijai megőrizték a háromlépcsős, fülkés megoldást és az ingajellegű működtetést. Több mint negyvenéves kényszerszünet után, 1986. június 4-én indulhatott újra az utasforgalom a már Budavári Sikló nevet viselő régi-új közlekedési eszközön. A BKV Zrt. által üzemeltetett, az UNESCO-világörökség részét is képező különleges közlekedési eszköz egyedülálló dunai panorámájával ma is a főváros egyik közkedvelt látványossága.

 

MÁRCIUS 17. – HÚSZ ÉVE AZ ÚJSÁGÍRÓI SZAKMÁBAN

20200317_illusztracio.jpg

Éppen 20 évvel ezelőtt, 2000. március 17-én jelent meg az első cikkem nyomtatásban. A rendhagyó – és sajnos fokozódó – nemzetközi és hazai helyzet miatt az „ünneplés” jelképes. 2007-ben a közvélemény folyamatos, pontos és hiteles tájékoztatásáért kaptam Katasztrófavédelmi Emlékérmet; 2017-ben az álhírekről írtam egyetemi szakdolgozatot informatikus könyvtáros hallgatóként. Most, 2020-ban, a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben mindennél fontosabb a folyamatos, pontos és hiteles tájékoztatás! Én azzal „ünneplem” a szakmai évfordulót, hogy – továbbra is – az objektív tájékoztatásra törekszem az általam szerkesztett kiadványokban és a blogomon egyaránt.

 

MÁRCIUS 25. – PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ELŐSZÖR SZABADON

Magyarországon a négy évtizedes pártállami időszak után 1990. március 25-én és április 8-án rendezték meg az első szabad, többpárti parlamenti választásokat: 34 párt és több mint 1600 jelölt szállt ringbe a közel 7,8 millió választásra jogosult szavazatáért. Az akkor még kétfordulós szavazással befejeződött a politikai-jogi átalakulás folyamata, egy korszak lezárása egyben új kezdetet is jelentett: a független és demokratikus Magyarország kezdetét. Az új Országgyűlés 1990. május 2-án alakult meg: 386 helyéből az MDF 165, az SZDSZ 94, a Független Kisgazdapárt 44, az MSZP 33, a Fidesz 22, a Kereszténydemokrata Néppárt 21, az Agrárszövetség 1 és a függetlenek 6 mandátummal részesedtek. Végeredményben a magyar törvényhozásban a keresztény-nemzeti politikai erők kerültek többségbe, s ez határozta meg az új kormány összetételét is. 1990. május 23-án Antall Józsefnek, az MDF elnökének a vezetésével koalíciós kormány alakult, amelyben az MDF szövetségeseként az FKGP és a KDNP kapott tárcákat.

 

ÁPRILIS 2. – ÖTVENÉVES A KETTES METRÓ

Ötven évvel ezelőtt, 1970. április 2-án indult el az első metrószerelvény az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között. A 20. század hajnalán még a Nagykörút alá tervezett második metróvonal első komoly terveire 1949-ig kellett várni: a mérnökök ekkor még egy, a moszkvai metróhoz hasonlóan nagyszabású, évszázados kastélyokat és palotákat idéző terekkel teli, fényűző vonalat álmodtak meg Budapest belvárosa alá. Röviddel az építés 1950-es megkezdése után azonban rájöttek, hogy a Rákosi-kor éveiben egyszerűen nem állnak rendelkezésre a kellő eszközök ahhoz, hogy mindez alig fél évtized alatt valóra váljon. A munkálatok harmadának elvégzése után, 1953-ban úgy döntöttek, hogy határozatlan időre jegelik a projektet. A kilencéves szünet után, 1962-ben folytatódott munkák már szerényebb mederben folytak, így az alagutak fúrása mellett a már elkészült, túl költségesnek ítélt részek visszabontásával jártak, végül pedig megszülettek a ma is látható megállók sokféle kőzettel borított, egymástól alig különböző, egyszerű elődei. Az Örs vezér tere és Deák Ferenc tér közötti szakasz átadása után az utasok a Szovjetunióból érkezett kék metrókban utaztak, nem pedig a Ganz Vagongyár által 1951-ben fejleszteni kezdett P1-ben, illetve P2-ben: a két prototípust a munkák közel egy évtizedes leállítása ítélte halálra. Ötven évvel ezelőtt egyébként csupán a mai vonal egy 6,5 kilométeres darabja került az utasok használatába, a belvárosból a Déli pályaudvar felé utazni vágyók 1972. december 22-ig csak a buszokat és villamosokat vehették igénybe – olvasható a 24.hu összefoglalójában.

 

ÁPRILIS 24. – HARMINCÉVES A HUBBLE ŰRTÁVCSŐ

Három évtizeddel ezelőtt, 1990. április 24-én útnak indult a Discovery űrsikló fedélzetén a legismertebb és legkedveltebb űrtávcső. A Hubble népszerűségét annak is köszönheti, hogy a számára kijelölt alacsony orbitális pályán, folyamatosan figyeli az univerzumot, a szakemberek és a nagyközönség számára egyaránt rengeteg új adatot szolgáltatva. A NASA vezette program az Európai Űrügynökség (ESA) részvételével zajlik. A leghosszabb ideje működő űrtávcső a közeli infravörös és ultraibolya tartomány mellett a látható fény tartományában is végez észleléseket és készít lélegzetelállító felvételeket. Harmincéves működésének számszerűsíthető eredménye 1,3 millió felvétel mintegy 50 ezer csillagászati célpontról, valamint sok milliónyi csillagról és pontszerűnek tűnő távoli galaxisról végzett fényességmérés; ezekre építve a területtel foglalkozó kutatók 17 ezer tanulmányt állítottak össze.

 

ÁPRILIS 25. – EGYMILLIÓ LAPLETÖLTÉS

Újabb jelképes mérföldkőhöz, egymillió lapletöltéshez érkezett a blogom. A Prusi Dossziét 2012. március 14-én indítottam, a blog.hu jelenlegi látogatottságmérője viszont csak 2013. november 15. óta számol, így a lapletöltések száma a kezdetektől jóval több mint egymillió. A blog a végsőkig hirdetésmentes volt, csak az idei évtől megosztott hirdetéses, mert ez az egyik alapfeltétele annak, hogy az Index címlapján, a blogketrecben kiemeljenek bejegyzéseket. Egy-egy kiemelt posztomra általában eleve több mint tízezren kattintanak. Komplex blogról lévén szó, a legkülönbözőbb engem érdeklő témákkal foglalkozom – éppen ezért senkivel nem mérem, nem mérhetem össze magam. Eddig összesen 600 bejegyzést írtam, számos korábbi – nyomtatásban megjelent – cikkemet és tanulmányomat tettem elérhetővé. Újabban havonta átlagosan két-három bejegyzést írok, rendszerint hosszabb, elemző cikkeket, összeállításokat – inkább a minőségre, és nem a mennyiségre törekszem a továbbiakban is. Az egymillió lapletöltés motivál a folytatásra. Köszönöm eddigi és leendő olvasóimnak!

 

ÁPRILIS 30. – HASZNÁLTAUTÓ-TESZT A MAGAZINBAN

20200430_illusztracio.jpg

Az Autó magazin legfrissebb, májusi lapszámában olvasható az én autómról készült használtautó-teszt: „1999-es Peugeot 106-os az 1,0 l-es, 50 LE-s alapmotorral és közel 200 ezer km-rel, napi használatban. Drága életben tartani? Elég üzembiztos egy 21 éves francia?” Múlt hétvégén üzleti úton jártunk Zalában, ami újabb 600 km-t jelentett oda-vissza. Budapestet és Fehérvárt – a városi dugókat és a sztrádákat egyaránt – szokás szerint messziről elkerültük Dunaföldvár felé, „cserébe” sokat kell döcögni az ország legócskább minőségű, sokadrangú útjain, a tanyavilágban, a „senki földjein”. Fárasztó levezetni, de megéri – ismerd meg hazádat, a kis drágasággal…

 

MÁJUS 3. – IDŐJÁRÁS-JELENTÉS RETRÓRAJONGÓKNAK

Alapításának 150. évfordulójára emlékezett az Országos Meteorológiai Szolgálat, amit egy YouTube-ra feltöltött videóval is ünnepeltek. Az első időjárás-jelentésektől napjainkig tartó összeállításban láthatjuk többek között a fiatal Vissy Károlyt, Németh Lajost, H. Bóna Mártát és Reisz Andrást. Mint az OMSZ évfordulós visszatekintésében olvasható, az 1870-ben alapított – Európában az elsők között létrejött – Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet 1970-ben vette fel jelenleg is használt nevét.

 

MÁJUS 7. – HETVENÉVES A FERIHEGYI REPÜLŐTÉR

Ferihegyen 1947-ben kezdték helyrehozni és újjáépíteni a negyvenes évek elején épült, de a világháborúban súlyosan megrongálódott, most 1-es terminálként ismert épületet, amit 70 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adtak át. Mint a 24.hu visszatekintésében olvasható, a terület a Ferihegy nevet a 19. században a szőlőbirtokos Mayerffy Ferencről kapta, a hegyet – pontosabban a 147 méter magas homokos dombot – azonban a repülőtér építése során, a negyvenes években eltüntették. A Malév elődje, az addig a budaörsi repülőtéren működő Maszovlet légitársaság innen folytatta működését. Az első években menetrend szerint még csak a hasonló politikát folytató országok gépei jártak, az első nyugatra induló menetrend szerinti járat, a Malév bécsi járata 1956 nyarán indult, az első nyugati légitársaság 1957-ben a holland KLM volt. A 2-es terminál 1985-től fogadja az utasokat, a 2B terminált 1998-ban avatták fel. Az új terminál átadása után az 1-es terminálban csak a teher- és a kisgépes forgalom, az alkalmi és a kormányzati különgépek fogadása történt, majd 2012-ben, a Malév csődjét követő forgalomcsökkenés miatt elzárták a kereskedelmi utasforgalom elől. A repteret 2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évében nevezték át Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, ettől függetlenül a mai napig mindenki Ferihegynek hívja. A repülőtér forgalma 2019-ben átlépte az évi 16 millió utast.

 

MÁJUS 18. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT II. JÁNOS PÁL PÁPA

Száz éve, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál, aki 1978 és 2005 között a római katolikus egyház 264. pápája volt – emlékeztetett a 24.hu. Személyében első és eddig egyetlen alkalommal volt a katolikus egyháznak közép-európai vezetője. A 266 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa, nagyobb utat tett meg, mint valamennyi elődje együtt: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, e közben a Föld–Hold-távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal, 1991. augusztus 16. és 20. között, majd 1996. szeptember 6–7-én járt. A Parkinson-kórban is szenvedő II. János Pál pápa 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg. 2011-ben boldoggá, 2014-ben szentté avatták.

 

MÁJUS 22. – FONTOS ÚJÍTÁSOKAT HOZOTT A WINDOWS 3.0

Ma már nagyítóval kell keresni azokat az embereket, akik soha életükben nem találkoztak még a Windows operációs rendszer valamelyik verziójával. A kultikussá vált Windows XP-t, a hivatalos támogatás megszűnése ellenére még mindig népszerű Windows 7-et vagy a jelenleg domináns Windows 10-et nyilván senkinek sem kell bemutatni, aki pedig régebb óta használ számítógépet, abban a rendszer korábbi változatai is számtalan kellemes emléket idéznek fel. A korai verziók közül sokak számára a Windows 95 vagy a Windows 98 lehet ismerős, a legfontosabb közülük azonban kétségtelenül az éppen 30 éve, 1990. május 22-én megjelent Windows 3.0. Ez továbbra sem volt a klasszikus értelemben vett operációs rendszer, ám számos fontos újítással járult hozzá a Windows későbbi fejlődéséhez, és az első verzió, amely a szakmát és a nagyközönséget illetően is jól teljesített – írta visszatekintésében az Index.

 

MÁJUS 29. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT HARSÁNYI JÁNOS

Száz évvel ezelőtt, 1920. május 29-én született Harsányi János magyar származású, Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet, azon belül pedig főként a nem kooperatív információs játékok, az úgynevezett Bayesian-játékok kutatója, illetve azok közgazdaságtanon belüli alkalmazásának megteremtője. Fontos hozzájárulást nyújtott a játékelmélet és a gazdasági érvelés alkalmazásához a politikai és erkölcsi filozófia terén, valamint döntő jelentőségű volt az egyensúlyelemzés tanulmányozásának eredménye. Munkája eredményeként John Forbes Nash-sal és Reinhard Seltennel megkapta az 1994-es közgazdasági tudományos Nobel-díjat. Harsányi János 2000. augusztus 9-én hunyt el.

Címkék: Kaleidoszkóp

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2020.02.29. 19:42

DECEMBER 10. – MEGJELENT A KÖRMENDI FIGYELŐ 20. SZÁMA

20191210_illusztracio.jpg

A Körmendi Kulturális Műhely Körmendi Figyelőjének 2019-es száma tizenhat szerzőtől tartalmaz írásokat, a bemutatót hagyományosan a Batthyány Örökségközpont aulájában tartottuk. Az Eőry Szabó Ferenc által szerkesztett kiadványban az olvasó a körmendi gyökerektől indulva egészen az univerzum végtelenjéig szárnyalhat. Idén második alkalommal jelentek meg a Meridián Csoport alapítóinak tanulmányai a Körmendi Figyelőben: Perlaki Zsuzsanna Éva a legendás amerikai titkos körzetről, valamint ősi és modern kori piramisokról írt, a Prusi Dossziéban pedig a szimulált valóság elméletéről és a növények rejtett érzékeiről szóló írásaim olvashatók utánközlésben. A remek hangulatú eseményt követően ezúttal is tartalmas baráti beszélgetéssel egybekötött estét tölthettünk együtt.

 

DECEMBER 12. – FÉL NAP ALATT A FÉL ORSZÁGON ÁT

„Ismerd meg hazádat!” mottóval újabb egzotikus utazást tettünk: a Körmend–Zalaegerszeg–Vonyarcvashegy–Mezőfalva–Dunaföldvár–Monor „viszonylaton” szeltük át a húszéves kis Peugeot-val a fél országot – fél nap alatt. A déli harangszó indított útnak Körmendről, Egerszegen ebédeltünk, Vonyarcon kettesben sétáltunk a magyar tenger partján, ahol nyáron mozdulni sem lehet a strandolóktól. Egyszerűen varázslatos, semmihez nem fogható a téli Balaton hangulata! Vonyarcon még bementünk a postára is – sokat nem kellett sorban állni… Ezután „leszállt az éj”, az út nagy részét sötétben, végig szemerkélő esőben és tejködben tettük meg, a Mezőföldön már alsórendű, négy számjegyű aszfalttöredékeken, harminccal zötykölődve, szó szerint a semmi közepén… De csak bedöcögtünk Mezőfalvára, ahol – meglepő módon – találtunk nyitva tartó éttermet, s nem is kellett csalódnunk! Innen már röpke két óra volt az út hazáig… Nem keveset utaztunk, de ahhoz képest, hogy odafelé három órába (!) telt átvergődni Budapesten, most meg igen messziről elkerültük a fővárost, bőven jobban jártunk – és a táv sem sokkal hosszabb!

 

DECEMBER 13. – PAPÍRON IS MEGSZŰNT A MALÉV

Írmagja sem maradt a nemzeti légitársaságnak, december elején törölték a cégjegyzékből, ezzel papíron is megszűnt a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. Több mint hét év után sikerült lezárni a Malév-aktát, ebből négy évig tartott, míg az állami felszámoló elrendezte a vagyoni kérdéseket, azután már csak a zárómérleg kézbesítése miatt húzódott az ügy – írta a 24.hu. A felszámolásból csupán az 1100 dolgozó jutott pénzhez, a magyar állam által szabálytalanul nyújtott 73 milliárd forint támogatást természetesen nem tudta visszafizetni a Malév. Az egykori útvonalhálózat izgalmasabb célállomásainak jelentős részét a Wizz Air örökölte meg; Magyarországnak azóta sincs nemzeti légitársasága.

 

JANUÁR 1. – HETVENÉVES NAGY-BUDAPEST

Az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt hét, addig önálló várost és tizenhat nagyközséget. Ebből az alkalomból adott ki emlékező közleményt Budapest Főváros Levéltára. Ma már természetes, hogy a főváros része, de 1950 előtt önálló település volt Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest, valamint Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár. A város területe megkétszereződött, a lakosság létszáma egymillióról másfél millióra duzzadt, s mára a legtöbb településrész Budapest szerves része lett.

 

JANUÁR 2. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT ISAAC ASIMOV

Száz évvel ezelőtt, 1920. január 2-án született Isaac Asimov amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötszáz kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána. Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt; az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg. Népszerűek olvasmányos stílusban megírt tudományos ismeretterjesztő munkái, illetve tudományos újságírói tevékenységének eredményéből, a több mint 1600 esszéből válogatott esszékötetei is.

 

JANUÁR 7. – DRÁGÁBB TANKOLÁS

Egy európai uniós előírás miatt január 1-jétől változott a 95-ös oktánszámú benzin etanoltartalma, az új piaci benzin legfeljebb 10 százalék etanolt tartalmazhat. Így mostantól prémiumbenzint kell – legalábbis érdemes – etetnem a 2000 előtt gyártott „kis drágámmal”, ezt a Peugeot-márkaszervizben is megerősítették. Literenként 25-45 forinttal kerül többe – már ahol egyáltalán lehet kapni – a sima üzemanyagnál a 100-as benzin, ami a motornak ugyan jót tesz, a pénztárcának már kevésbé – s bizony döntően a húszévesnél idősebb autók tulajdonosait érinti a változás.

 

JANUÁR 15. – ÖTVENÉVES A METEOR

Csaknem fél évszázada, 1971 kora tavaszán jelent meg a Meteor első száma, címlapfelirata szerint: „Kézirat gyanánt, csak belső használatra” – „A TIT Csillagászat Baráti Köreinek időszakos észlelési tájékoztatója”. Szerény füzetke volt, A5-ös méretben, puha borítóval együtt 16 oldalon, de nagy reményekkel. Ezek a „remények”, ha talán még nem is teljes egészükben, az elmúlt 50 év alatt megvalósultak – írja visszaemlékezésében Bartha Lajos a Magyar Csillagászati Egyesület lapjáról. Napjainkban a Meteor az egyetlen magyar csillagászati folyóirat, amely egyszerre szolgálja a magyar nyelvű csillagászati ismeretterjesztést és az észlelő amatőrök munkáját.

 

JANUÁR 23. – EMBER A FÖLD LEGMÉLYEBB PONTJÁN

Hatvan évvel ezelőtt, 1960. január 23-án érte el először a Föld legmélyebb pontját, a Csendes-óceán délnyugati medencéjének peremén, a Mariana-árok déli részén található Challenger-szakadékot Jacques Ernest-Jean Piccard svájci mérnök és tengerkutató Don Walsh amerikai tengerésztiszttel a Trieste mélytengeri batiszkáf fedélzetén. Útjuk odafelé csaknem öt óráig tartott, és mindössze húsz percet tölthettek közel 11 ezer méteres mélységben, ahol életre utaló jeleket észleltek. Rekordjukat 52 évvel később, 2012-ben az amerikai filmrendező, James Cameron döntötte meg.

 

FEBRUÁR 13. – BUDAPEST OSTROMÁRA EMLÉKEZVE

Hetvenöt évvel ezelőtt ért véget Budapest ostroma, a magyar fővárosért 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyó küzdelem a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között. A védők mintegy ötven napig álltak ellen a szovjetek ostromának, bár készleteik legnagyobb részét már az összecsapás első napjaiban elvesztették, hiszen azokat külvárosi raktárakban tárolták, amelyek hamar az ostromlók kezére kerültek. A civil lakosság kitelepítésére nem került sor, ezért sok civil áldozatul esett a véres küzdelemnek, amelynek hevességét a kortársak a sztálingrádi csatáéhoz hasonlították. Az ostrom alatt és után a szovjet katonák százezres nagyságrendben követtek el nemi erőszakot a városban élő nőkkel szemben, és több tízezer civil lakost hurcoltak el „málenkij robotra”, vagyis kényszermunkára, ahonnan a többség csak évekkel később vagy egyáltalán nem érkezett haza.

 

FEBRUÁR 19. – HARMINCÉVES A PHOTOSHOP

Három évtizeddel ezelőtt alkotta meg Thomas Knoll és John Knoll a világ egyik legelterjedtebb képszerkesztő programját, amelynek első kiadása 1990. február 19-én jelent meg. Mint az Index cikke is emlékeztet rá, a Photoshop név régóta egyet jelent a vizuális manipuláció fogalmával. Az első verziókban megtalálható varázspálcától és klónozó ecsettől a legfrissebb mesterséges intelligenciás eszközökig a Photoshopban minden azt a célt szolgálja, hogy laikusok is könnyen tudjanak a valóságot tükröző fotókból más képeket varázsolni.

 

FEBRUÁR 24. – „MÁTYÁS UGRÁSA”

Négyévente egyszer fordul elő ilyen: az anno bissextili, a szökőév latin neve szó szerint azt jelenti, hogy ez évben kétszer kell venni a hatodik napot februárban. A régi római és az egyházi naptárban használt elnevezés a „bis dicitur Sexto Kalendas”, azaz „Sexto Kalendas kétszer mondatik” kifejezésből ered. Ugyanis a szökőnapot a március első napját a Kalendae-t – kikiáltás, kihirdetés – megelőző hatodik nap kétszer „mondásával”, illetve írásával iktatták a naptárba. Tehát február 24. után ismét február 24-et írtak, vagyis kihagyták a március elseje előtti ötödik napot, a mi fogalmaink szerinti február 25-ét. Ezért Mátyás névnapja február 24-ről 25-re „ugrott”, ezt nevezzük „Mátyás ugrásának”. Így lett a szökőévben a február 29 napos; tehát nem egy toldaléknap egyszerű hozzáadásával.

„A ma használatos naptárainkban azonban legtöbbször február 29. szerepel szökőnapként. Miért? Talán éppen az a baj, hogy a második Vatikáni Zsinat (1962–1965) itt egy »meggondolatlan« lépést tett: elhagyták »Mátyás ugrását«, ami azt a látszatot kelti, hogy a szökőnapnak nincs igazi jelentősége. Ha ugyanarra a napra esik a Mátyás-nap, úgy talán nem is ez szökőnap, hanem a közönséges évekhez képest egy nappal meghosszabbított február utolsó napja. Így kerülhet még az egyházi kiadású kalendáriumokba is szökőnapként február 29. Találkozhatunk azonban ma is olyan hagyománytisztelő naptárakkal, amelyekben február 24-e a szökőnap” – írja bejegyzésében Gesztesi Albert csillagász.

Címkék: Kaleidoszkóp

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2019.11.30. 20:48

SZEPTEMBER 1. – SOHA TÖBBÉ HÁBORÚT!

Nyolcvan évvel ezelőtt a világtörténelem legsötétebb időszaka kezdődött el. A hatalmukhoz görcsösen ragaszkodó, a gyűlölet politikájában hívő politikusok felelőtlensége, az európai nemzeteket megmérgező több évtizedes gyűlölködés, a náci és fasiszta eszmék terjedése öltöttek formát az 1939. szeptember 1-jén kirobbant második világháborúban. A világégés Európában a náci Harmadik Birodalom 1945. május 8-i kapitulációjával ért véget, a csendes-óceáni fronton Japán csak szeptember 2-án, az amerikai atombomba bevetése után tette le a fegyvert. Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő második világháború volt az első, a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam – az akkori emberiség 80 százaléka – vett részt, harcok folytak 40 ország területén és az összes óceánon, 110 millió katona állt fegyverben. A katonai áldozatok számát 27 millióra, a civilekét 25 millióra teszik.

 

SZEPTEMBER 12. – INTERJÚ DR. HILLER ISTVÁNNAL

20190912_illusztracio.JPG

Kispest és Pesterzsébet országgyűlési képviselőjével, az Országgyűlés alelnökével parlamenti dolgozószobájában beszélgettem oktatásügyi témákról és a közelgő önkormányzati választáson való részvétel fontosságáról.

 

SZEPTEMBER 30. – HÚSZÉVES A WIFI

Húsz évvel ezelőtt, 1999-ben több technológiai cég létrehozta a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. Szeptember 30-án kereskedelmi forgalomba kerültek az első eszközök, amelyek a 802.11b vezeték nélküli LAN-szabvány alapján működtek. Ezzel megkezdődött a vezeték nélküli hálózatok, más néven a wifi korszaka. 2018-ban a wifieszközök száma meghaladta a 13 milliárdot. Három év múlva a wifi lesz a legfőbb internetes csatorna, a Cisco előrejelzése szerint az internetes forgalom 59 százaléka ilyen hálózatokon keresztül zajlik majd – írja az MTI.

 

OKTÓBER 2. – VERSES-ZENÉS EST MONORON

20191002_illusztracio.jpg

Örülök, hogy itt is kialakulnak személyes kapcsolatok, érdekes ismeretségek, s mint ezúttal is bebizonyosodott, tényleg kicsi a világ! Érdemes volt elmenni a jó hangulatú programra – és az ígéret szerint lesz folytatás! – Új kulturális, irodalmi programsorozat indult a monori Dr. Borzsák István Városi Könyvtárban N. Sebestyén Katalin (b4) festőművész szervezésében, az első verses-zenés estet dr. Uherkovich László igazgató (b3) nyitotta meg. Saját műveit adta elő lovag Kanizsa József (b1) mkl író, költő, meseíró, kritikus, Kőbánya díszpolgára, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja; lovag Németh Nyiba Sándor (b5) mkl költő, zeneszerző, olimpikon, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára; lovag dr. Vermes György (j1) limerick-író, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja.

 

OKTÓBER 15. – MÁSFÉLMILLIÓ LÉPÉS MAGYARORSZÁGON

Rockenbauer Pál és csapatának legnagyobb hatású filmje 14 részen keresztül mutatta be Magyarország tájait és a benne élő embereket. A csapat 1979. július 31-én vágott neki az Országos Kéktúrának, amelyet a Nagy-Milictől 76 napon át tartó vándorlással jártak végig, 1979. október 15-én érkeztek meg az Írott-kő alatti Szent Vid-hegyre. Közel kétéves utómunka után a tévénézők 1981 májusában láthatták a Másfélmillió lépés Magyarországon első epizódját. A sorozat a természetjárás – és kimondottan a kéktúra – népszerűsítése mellett komoly szociológiai dokumentum is egyben. Azzal, hogy a stáb az országot átszelve rögzítette a 70-es évek végi Magyarországot, felbecsülhetetlen néprajzi kincset is létrehozott. Utolsó pillanatban kapták lencsevégre a klasszikus vidéki életformát, az eltűnő falusi közösségeket, illetve szólaltattak meg kihaló mesterségeket űző embereket. Mindemellett a film bemutatja az egyre iparosodó és városiasodó világ előnyeit és hátrányait is, természetesen az 1979-es Magyarország szemüvegén keresztül – emlékezett vissza a Turista Magazin.

 

OKTÓBER 27. – ŐSZI KIRÁNDULÁS A CSÉVHARASZTI BORÓKÁSBAN

20191017_illusztracio.JPG

 

OKTÓBER 29. – ÖTVENÉVES AZ INTERNET

Éppen fél évszázaddal ezelőtt, 1969. október 29-én Charles Kline programozó egy adatcsomagot indított el az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által létrehozott ARPANET rendszerében a Kaliforniai Egyetemről a Stanfordi Egyetemre – és ezzel elindult az internet. Két hónappal később Santa Barbara és Utah egyeteme is csatlakozott a hálózatba, ezt követően elkezdett exponenciálisan nőni a komplett hálózat: 1977-re már száz csomópont között volt kapcsolat, 1989-re százezren kapcsolódtak be, a 90-es évek elejére meglett az egymillió, 2012-ben pedig a rendszer elérte az egymilliárd csomópontot. Magyarország 1991-ben csatlakozott az internethez, amely mára a bolygó népességének felének rendelkezésére áll. Látványos grafikonon követhető, melyek voltak a legnépszerűbb weboldalak 1996 és 2019 között.

 

NOVEMBER 9. – „VÉGET ÉRT A HIDEGHÁBORÚ”

A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal. Létezésének szűk három évtizede alatt a fal egyre kifinomultabb, a szökést szinte teljesen lehetetlenné tevő határzárrá alakult át. Számos szökési kísérlet végződött a menekülők halálával. A fal 1989-es leomlása a hidegháború befejeződésének emblematikus dátumává változott. 1989. november 9-én Helmut Kohl kancellár előterjesztett egy tízpontos programot a két Németország egyesítésére. A létesítmény legnagyobb részét a két német állam egyesülése után lebontották, napjainkban már csak egyes szakaszai láthatóak.

 

NOVEMBER 28. – HARMINCÉVES A MAGYAR NARANCS

„Lapot indítani: ugrás a sötétbe” – ezzel a mondattal vágtak bele a lapkészítésbe a Magyar Narancs alapító-szerkesztői 1989 őszén – olvasható a hetilap első „valódi” számának megjelenésének 30. évfordulóján publikált szerkesztőségi cikkben. A rendszerváltás sűrű napjaiban megtáltosodni látszott a sajtópiac: csak 1989-ben 591 új kiadvány jelentkezett be. A következő három évtizedet kevesen élték túl ezek közül – aminek részben az is volt az oka, hogy kevesen bírták a versenyt az államszocializmus idején közpénzből indított, a fordulat éveiben privatizált, a maguk területén már-már monopóliummal bíró újságokkal.

 

NOVEMBER 30. – HÚSZ ÉVE MAGYARORSZÁGON A VODAFONE

Éppen két évtizeddel ezelőtt, 1999. november 30-án indította el szolgáltatását a világ legnagyobb távközlési szolgáltatójának magyarországi leányvállalata, a Vodafone Magyarország Zrt. 2002-ben félmillió ügyfele lett a cégnek, az egymilliomodik előfizetőt 2003-ban, míg a másfélmilliomodik ügyfelet 2004-ben köszönthették, 2005-ben kétmilliónál is több előfizetője lett. A UPC felvásárlása révén a Vodafone már nem csupán mobilszolgáltatást, hanem internetet és kábeltévét is nyújt ügyfeleinek, a UPC márkanév 2020 tavaszán teljesen eltűnik a magyar piacról.

 

NOVEMBER 30. – RÉGI-ÚJ CSILLAGVIZSGÁLÓ A SVÁBHEGYEN

A Normafa közelében, egy hatalmas parkban található Svábhegyi Csillagvizsgálót – a mai intézmény teljes neve az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete – Heyde-kupolája 1922-ben készült el, a szintén akkor átadott Meridián-házban mérték egykor a pontos időt az országban. A Budapest-kupolát 1928-ban, a neoklasszicista stílusú főépületet 1926-ban adták át. A növekvő fényszennyezés miatt az észlelőmunkát 1960-ban áthelyezték a mátrai Piszkés-tetőre. 2015-ben felújították az intézet főépületét, valamint renoválták a két csillagvizsgáló kupolát is. A rekonstrukción és a kutatóházak fejlesztésén kívül idén létrehoztak egy látogatóközpontot, ahol várnak mindenkit, aki érdeklődik a csillagászat iránt: az Interaktív Csillagászati Élményközpontban nappali és éjszakai programokon interaktív távcsöves bemutatókat tartanak – írja a pestbuda.hu.

Címkék: Kaleidoszkóp

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2019.08.31. 10:35

JÚNIUS 8. – KUTYAKIKÉPZÉS SZÜNETÉBEN SZŐDÖN

20190608_illusztracio.jpg

 

JÚNIUS 16. – MEGKÉSETT VÉGTISZTESSÉG

Harminc évvel ezelőtt, 1989. június 16-án a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású, szimbolikus eseménye volt Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnökének és társainak újratemetése. Negyedmillióan vettek részt a Hősök terén tartott gyászszertartáson, és rótták le tiszteletüket 1956 hősei előtt. A Műcsarnok lépcsőjén Nagy Imre koporsója mellé került Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsója is, és ott volt a „hatodik koporsó” is, ami a forradalom többi áldozatát jelképezte. Ekkor mondta el a szocializmusban óriási vihart kavart, történelmi jelentőségű beszédét Orbán Viktor. A gyászszertartás után a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában helyezték örök nyugalomra a forradalom miniszterelnökét és társait. Nagy Imrét három héttel az újratemetés után, július 6-án rehabilitálta a Legfelsőbb Bíróság, Kádár János ugyanazon a napon meghalt.

 

JÚLIUS 2. – MEGSZŰNIK AZ UTOLSÓ ODEON-VIDEOTÉKA

Régen az Odeon volt az egyik legnagyobb név a magyar videotékák és VHS-kiadók között, mára már csak egy maradt meg közülük. Mint az Indexen olvasható, a Művész tékája volt az egyetlen, amely az Odeon hányattatásai ellenére talpon maradt, minden nap 14-től 22 óráig tartó nyitvatartással. Mostantól már csak péntekenként 15-től 18 óráig lesz nyitva, így az utolsó Odeon is megszűnik eredeti valójában létezni, július 1-től archívummá alakul.

 

JÚLIUS 19. – NEGYVENÉVES A HETI VILÁGGAZDASÁG

Az elmúlt 40 évben a HVG több mint kétezer alkalommal jelent meg. Megközelítőleg százezer cikk mellett fényképekkel, ábrákkal, infografikákkal igyekezett érthetővé tenni a körülöttünk zajló eseményeket. A 40 éves HVG történelme egyúttal Magyarország – és kicsit a világ – utóbbi négy évtizedének a történelme is. „A Kádár-kori sajtóirányítás afféle bakijaként, a puha diktatúrában született HVG most a kemény autokráciában igyekszik hű maradni elveihez – önmagához. Immár négy évtizede politikai széljárástól függetlenül kérjük számon azoknak az értékeknek a betartását, amelyekért a HVG-t annak idején elindítottuk” – olvasható a jubileumi visszatekintésben.

 

AUGUSZTUS 11. – HÚSZ ÉVE VOLT A TELJES NAPFOGYATKOZÁS

Százezrek lepték el az utakat, a vonatokra nem lehetett jegyet kapni, sok helyen rendkívüli munkaszünet volt 1999. augusztus 11-én. A 2 perc 23 másodperces teljes napfogyatkozást a Szombathely–Szeged vonal 55 kilométeres sávjából lehetett megfigyelni, családommal – kalandos buszozás után – Pápáról követtem az eseményt. Az 1999-es esemény évfordulójára a Capa Központ kiállítást is szervezett Fekete fény címmel. Ezt megelőzően 1842. július 8-án takarta ki a Hold árnyéka teljesen a napkorongot, legközelebb 2081-ben lesz Magyarországról megfigyelhető teljes napfogyatkozás.

 

AUGUSZTUS 15. – LEGENDÁS FESZTIVÁL WOODSTOCKBAN

Ötven évvel ezelőtt rendezték meg a New York állambeli Bethel városa mellett a legendás Woodstock Fesztivált, minden idők legikonikusabb élőzenei eseményét, amely egy egész generáció gondolkodására hatással volt, és ennyi év távlatából is minden hasonló zenei rendezvény alapvető viszonyítási pontja. Az esős hétvégén, a szabad ég alatt harminckét előadó és zenekar lépett fel mintegy 500 ezer néző előtt.

Címkék: Kaleidoszkóp

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2019.05.31. 16:35

MÁRCIUS 12. – HARMINCÉVES AZ INTERNET

„Bizonytalan, de izgalmas.” Ezzel a mondattal értékelte főnöke a svájci CERN részecskefizikai kutatóközpontban dolgozó Tim Berners-Lee tervezetét, melyben azt vázolta fel, hogy egy informatikai hálózattal miként lehetne segíteni az egymástól távol dolgozó fizikusok közös munkáját. Az akkor 33 éves szoftvermérnök éppen 30 éve, 1989. március 12-én adta be javaslatát, ez a dátum tekinthető tehát a world wide web születésnapjának – írja a hvg.hu. Berners-Lee az alapok felvázolása után egy működő modellt fejlesztett a hálózatból, megalkotta a HTML-nyelvet, a HTTP-protokollt, valamint a WorldWideWeb.app nevű szoftvert, amely a világ első böngészőprogramja és weboldalszerkesztője volt. A web és az annak technológiai megoldásaira „ráültetett” internet minden lehetséges aspektusában átalakította életünket.

 

MÁRCIUS 14. – NEMZETKÖZI PI-NAP

Harmincegyezer milliárd számjegyig adta meg a pi értékét a Google cég egyik alkalmazottja, megdöntve a korábbi rekordot, amely 22 ezer milliárd számjegy volt – jelentette be a vállalat a nemzetközi pi napon. A japán Emma Haruka Iwao számításához 170 terabyte mennyiségű adatra és 25 virtuális gép 121 napi munkájára volt szükség – írta a BBC hírportálja. A pi a matematika egyik leggyakrabban használt állandója, a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként definiált transzcendens szám. Értéke kerekítéssel 3,14159, ezért tartják a nemzetközi pi napot március 14-én (3-14). A sok számjegyű pit egyebek mellett számítógépek ellenőrzéséhez lehet használni, hiba esetén ugyanis a hányados valamelyik számjegye nem stimmel. A matematikusokat régóta izgatja az irracionális és transzcendens szám, amelyben a tizedesjegyek ismétlődés nélkül, véletlenszerűen követik egymást. Az Iwao által megadott 31,4 ezer milliárd számjegy kimondása több mint 332 ezer évbe telne.

 

MÁRCIUS 23. – I. KÁRPÁT-MEDENCEI KORREKTORVERSENY

20190323_illusztracio.jpg

Első alkalommal rendezett Kárpát-medencei korrektorversenyt a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda a budapesti Duna Palotában. A szövegjavításból és helyesírási tesztből álló vetélkedőn – amelynek célja a sajtó helyesírási kultúrájának emelése volt – összemérhették tudásukat a korrektorként elhelyezkedni kívánó egyének és az egyes médiumoknál már korrektorként tevékenykedők. A korrektorverseny szakmai hátterét és minőségi színvonalát a magyar helyesírás legjobb szakembereiből álló bírálóbizottság biztosította.

 

MÁRCIUS 31. – HÚSZÉVES A MÁTRIX

Két évtizeddel ezelőtt, 1999. március 31-én mutatták be az Egyesült Államokban a Mátrix című, amerikai–ausztrál koprodukcióban készült sci-fi filmet Lana és Lilly Wachowski írásában és rendezésében, Keanu Reeves, Laurence Fishburne, Carrie-Anne Moss, Joe Pantoliano és Hugo Weaving főszereplésével. A 2000-ben négy Oscar-díjban – legjobb vágás, legjobb hang, legjobb hangvágás, legjobb vizuális effektek – részesült film egy olyan disztopikus jövőt fest meg, melyben az érzékelt világ valójában a Mátrix, egy szimulált valóság, amelyet a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek alkottak meg, és kibernetikus csatlakozókkal kapcsolják rá az emberek agyát, az embereket pedig a gépek tenyésztik, azzal a céllal, hogy saját energiájuk forrásaként hasznosítsák őket. A film számos utalást tartalmaz a cyberpunk és hacker szubkultúrákra, valamint filozófiai és vallási elméleteket is felvonultat. A Mátrix időtállónak bizonyult, vizuális effektjei, tempója meghaladta a korát, útmutató volt műfajában, mondanivalója és gondolatvilága pedig örökké aktuális.

 

ÁPRILIS 2. – KÜLÖNÖS ADATSZOLGÁLTATÁS

Vajon hogyan ítélünk meg egy olyan embert, aki még a saját nevét is képtelen – helyesen – leírni? És egy olyan intézményt, vállalkozást, szolgáltatót, amelynek már a neve is „gyanús”? A Belügyminisztérium által idén indított, rövid időn belül igen népszerűvé vált „Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP)” kifejezés mögött valóban hasznos szolgáltatás áll. Az első két szót természetesen egybe kell(ene) írni, csakhogy a „platform” – ennél szebben csengő, ősi magyar kifejezést sem találhattak volna – nevével ellentétben nem járműveket szolgáltat, hanem a járművekről adatokat… Az új rendszer segítségével járműveket nem tudunk igényelni, de azok adatait le tudjuk kérdezni egy adatbázisból, tehát a Hazai Járműadatbázist használjuk – rövidítve: HJA, persze.

 

ÁPRILIS 19. – PARÁZZSAL A PILISMARÓTI DUNA-PARTON

20190419_illusztracio.JPG

 

MÁJUS 9. – HARMINCÉVES A 168 ÓRA

Három évtizeddel ezelőtt, 1989. május 9-én jelent meg a standokon a nyomtatott 168 Óra, a rendszerváltás korszakának egyik meghatározó közéleti hetilapja. A lap előzménye a Magyar Rádió azonos nevű, szombatonként délután 16 órakor jelentkező, másfél órás belpolitikai magazinműsora, valamint a vasárnaponként reggel 6 és fél 9 óra között sugárzott műsora volt, amelyeket Mester Ákos és Bölcs István szerkesztett abban az időszakban. A hetilap eredetileg e műsorokban elhangzottak szerkesztett változatait közölte. 1991-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki a lap szerkesztőségét. 2015-ben a lapot megjelentető Telegráf Kiadó Kft. nevű cégben többségi tulajdont szerzett a Brit Média Befektetési Kft. A nemzetközi antirasszista napon 2018-ban a MEASZ Radnóti Miklós Antirasszista Díjat adományozott a 168 Óra szerkesztőségének.

 

MÁJUS 10. – ÉLŐLÁNCOS TÜNTETÉS A SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁRÉRT

20190510_illusztracio.jpg

Nagyjából kétszáz résztvevője volt a kormányzati tervek nyomán kilakoltatásra ítélt Országos Széchényi Könyvtár melletti kiállásnak, amelyet a legutóbb a nyelvvizsga-törvény elleni tiltakozásban is résztvevő Diákvagyok mozgalom szervezett az OSZK Budai Várban található épületénél. Az élőlánc felállítása után a tüntetők a Miniszterelnöki Hivatalnak otthont adó Karmelita kolostorhoz vonultak. „Nem az a baj, hogy elköltöztetik az OSZK-t a Várból, hanem hogy nem akarnak a nemzet könyvtárának egy méltó épületet adni” – mondta el beszédében az egyik felszólaló, Katona Andrea, az OSZK korábbi főigazgatója. A szervezők az esemény végén jelezték, aláírásgyűjtést indítanak, hogy a könyvtár méltó helyre kerülhessen. Az OSZK egyébként már 20 éve kinőtte a várbeli székhelyét, de csak most lett sürgős a költözés, amikor a Budai Palota felújítása elérte az épületet, amivel nyilvánvalóan tervei vannak a kormánynak. Az eseményről a Mérce nyomán a HVG és a Népszava is beszámolt, utóbbi fotósa, Tóth Gergő minket is megörökített.

 

MÁJUS 14. – KÖNYVTÁR VAGY STADION?

Életem során a legtöbbet az Országos Széchényi Könyvtárban tanultam – magamtól! Mert ott senki nem kötelezett rá, milyen dokumentumokat keressek, mit olvassak, miből tanuljak. Én ezért érzem szívügyemnek a magyar nemzeti könyvtár sorsát. A könyvtárosok – egyebek mellett – az írott szellemi örökséget gondozzák és ápolják: pótolhatatlan dokumentumok őrzői, nyomtatott és elektronikus formában. A könyvtár múzeum is egyben: a múlt, a jelen, a jövő múzeuma. Őrzőit anyagilag, erkölcsileg mégsem becsüli az állam. Kispesten most közel 12 milliárdért építik az új Bozsik stadiont. Válaszoljanak őszintén: Önök szerint ez a 12 milliárd nem sok? Tarthatják jogosnak is, csak tudják: az összeg Kispest önkormányzatának teljes éves költségvetésénél is több. És nem ez az egyetlen új épülő stadion mostanában. Költői kérdés: nem lehetne egy új futballstadion árából egy új nemzeti könyvtárat építeni?

Vajon megsértődnének-e bármely futballklub szurkolói, ha tudnák, hogy azért nem jut pénz új stadionjuk építésére, mert a nemzet könyvtárát kell renoválni, netán átköltöztetni? Önök el tudják képzelni, hogy tömegesen utcára vonulnak szurkolók, drukkerek – egy nemzeti könyvtár építése ellen? Egy pótolhatatlan sporttörténeti emlékeket, dokumentumokat is őrző nemzeti könyvtár ellen? Ha választaniuk kellene, mi lenne a fontosabb? Egy új stadion építése vagy a nemzet örökségének megőrzése? Ha csak két választásuk lehetne: megmentik a nemzeti könyvtárat a pusztulástól, vagy kapnak egy új stadiont – Önök mit választanának?

 

MÁJUS 15. – ÉRETTSÉGIBOTRÁNY A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT

Harminc évvel ezelőtt, 1989-ben több budapesti és Pest megyei középiskolában már napokkal a május 15-ével kezdődő hétre kitűzött írásbeli érettségik időpontja előtt megtudták a negyedikes diákok a matematikaérettségin megoldandó feladatok sorszámát. Kiszivárogtak a magyar érettségi tételek témái is, valamint más tantárgyak érettségijeivel is adódtak problémák. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium vezetői úgy döntöttek, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegy került. Hasonló, érettségihez kapcsolódó kiszivárgások korábban és később is előfordultak, az 1989-es eset mégis igen nagy port kavart. Az ekkoriban már egyre erősödő rendszerváltó hangulat közepette sokak az érettségi botrány megtörténtét is a rendszer fellazulásának biztos jeleként értékelték. Az eset felbukkan a Moszkva tér című, 2001-es magyar játékfilmben is.

 

MÁJUS 22. – EGY ÚJ KORSZAK HATÁRÁN

20190522_illusztracio.JPG

Interaktív időszaki fotókiállítás nyílt „Emlékképek ’89 – Egy új korszak határán” címmel a rendszerváltás személyes emlékeiből az Országos Széchényi Könyvtárban. A pártállami rendszer bukása 1989-ben nemcsak a politikai környezetet változtatta meg, és hozta el a diktatúra évei után a demokráciát Magyarországra, hanem átalakította hétköznapjainkat is. E történelmi fordulat nem mindig jelentett pozitív változást: eltűntek ugyan a diktatúra emlékművei, jelképei, utcanevei, azonban ma is elfeledetten és kihasználatlanul tátongó épületek, gyárak, egykori vállalati üdülők, laktanyák, szórakozóhelyek romjai jelzik még a változást. Az OSZK kézirattárának kiállítóterében rendezett tárlat a rendszerváltásra tekintett vissza személyes nézőpontokból, privát emlékekből megszerkesztve.

 

MÁJUS 25. – IRÁNY A MARS!

20190525_illusztracio.png

Bár még évekbe fog telni, hogy ember lépjen a Marsra, a NASA lehetőséget ad a nagyközönség számára, hogy legalább a nevüket felküldjék a vörös bolygóra. A NASA Mars 2020 rovere – amely az emberiség első, egy másik bolygót célba vevő oda-vissza útjának úttörője – mikrochipeken fogja magával vinni a feliratkozó emberek neveit. A marsjáró várhatóan 2020 júliusában kezdi meg útját, a Marsra pedig terv szerint 2021 februárjában érkezik. A már működő rendszerben szeptember 30-ig lehet hozzáadni a nevünket a listához, melyhez szuvenír beszállókártya és „törzsutaspontok” is járnak. Mindez egy közösségi kampány része, melynek keretein belül a NASA Holdat, illetve Marsot célzó küldetéseit szeretnék szélesebb körben ismertebbé tenni – írja a csillagaszat.hu.

Címkék: Kaleidoszkóp

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2019.02.28. 17:52

DECEMBER 4. – MEGJELENT A KÖRMENDI FIGYELŐ 19. SZÁMA

20181204_illusztracio.jpg

A Körmendi Kulturális Műhely szervezésében bemutattuk a Körmendi Figyelő 19. számát a Batthyány-kastély aulájában. A Meridián Csoport alapító tagjaiként vettünk részt a rendezvényen, tanulmányaink idén először kaptak helyet a Körmendi Figyelő hasábjain. Az Eőry Szabó Ferenc által szerkesztett kiadványban az olvasó a körmendi gyökerektől indulva egészen az univerzum végtelenjéig szárnyalhat. A remek hangulatú eseményen többek között megismerkedhettünk a Körmendi Figyelő szerzőinek munkáival, és csodálatos baráti beszélgetéssel egybekötött estét tölthettünk együtt.

 

DECEMBER 12. – HUSZONÖT ÉVE HUNYT EL ANTALL JÓZSEF

„Kormánya eleve bukásra volt ítélve, de ez várt volna mindenkire, aki a hatalomátadós rendszerváltás után Magyarország vezetésére vállalkozik. Antall József miniszterelnöki tevékenységének megítélése mindazonáltal máig vitatott. Egyesek szerint az ő megfontoltságára volt szüksége az országnak a békés átmenethez, mások viszont úgy vélik, az ezredfordulóhoz közeledve inkább a múlt felé fordult példákért, mintsem egy korszerű Magyarországot építsen. Akárhogy is legyen, kormányzása idején az ország döntő lépéseket tett azért, hogy a nyugati világhoz közeledjen, ebben elévülhetetlen érdemei vannak. Kormánya bukását már nem élte meg. Súlyos beteg volt, de a gyógyulás helyett ő vállalt feladatát választotta, a gyilkos kór pedig végzett vele” – emlékezett vissza a HVG az éppen 25 éve elhunyt Antall Józsefre. Az Antall József halálának bejelentése miatt félbeszakított Kacsamesékre ebben a posztban emlékezem vissza.

 

JANUÁR 21. – HATVANÉVES AZ ELSŐ MAGYAR SZÁMÍTÓGÉP

Pontosan hatvan évvel ezelőtt, 1959. január 21-én számolt be az Esti Hírlap az első magyar elektronikus számítógép – korabeli szóhasználattal: „számológép”–, az M-3 elkészültéről. Ez igazán kerek évforduló, a magyar informatika születésnapja. Az ünnepelt gép közel tíz évig működött, Budapesten, majd Szegeden, ahol végül 1968-ban leselejtezték. A magyar technikatörténet unikális értékének fontos darabjai láthatóak a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Kiállításán, további darabjai pedig a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában; a gép leírása, műszaki adatai, története jól feldolgozott az NJSZT Informatikatörténeti Adattárában is. A még élő munkatársak közül Dömölki Bálinttal, Németh Pállal és Szelezsán Jánossal, a magyar informatika kiemelkedő alakjaival Képes Gábor beszélgetett.

 

FEBRUÁR 5. – ELKEZDŐDÖTT A DISZNÓ ÉVE

20190205_illusztracio.jpg

A kínai holdnaptár szerint február 5-én vette kezdetét az új év, amely a Disznó éve lesz. A disznó a jólét és a szerencse szimbóluma a helyi kultúrában. A kínai újévet, más néven tavaszünnepet nemcsak Kínában, de több kelet-ázsiai országban is megtartják. A világ népességének egynegyede számára ez az év legnagyobb ünnepe. A kínai asztrológia szerint a Disznó éve a hivatás és az anyagi bőség időszaka, a Disznó évében született személy a legnyitottabb és legegyenesebb az állatövben.

 

FEBRUÁR 14. – KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT AZ ÍRÓGÉP FELTALÁLÓJA

Kétszáz éve, 1819. február 14-én született Christopher Latham Sholes amerikai újságíró, politikus, az első praktikus írógép és a ma is használatos QWERTY billentyűzetkiosztás megalkotója. Az írógépet a történelem során számos alkalommal találták fel, de csak a sorban ötvenkettedik Sholesnak sikerült a gyakorlatban is használható és kereskedelmileg sikeres masinát terveznie – írta a HVG.

Címkék: Kaleidoszkóp

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2018.11.30. 20:52

SZEPTEMBER 6. – EXKLUZÍV IZSÁKY-EST TATÁN

Az erdélyi Izsáky László által 1974-ben végrehajtott ufólehívás több szakértője szólalt meg a tatai Magyary Zoltán Művelődési Központban rendezett exkluzív, interaktív Izsáky-esten: Perlaki Zsuzsanna Éva, a Meridián Csoport alapító tagja, A jel című könyv szerzője, valamint Eőry Szabó Ferenc és Eőri Szabó Ferenc, Izsáky László „Más lakott világok – A teremtés hat napja” című könyvének szerkesztői. Az előadásokat és könyvbemutatókat követően kötetlen beszélgetésre nyílt lehetőség.

 

SZEPTEMBER 12. – HATVANÉVES MINDEN CHIP ŐSE

Hatvan évvel ezelőtt, 1958. szeptember 12-én a Texas Instruments laboratóriumában megalkottak egy nem mindennapi szerkezetet: az első integrált áramkör nagyon kezdetlegesnek néz ki, mégis átalakította nemcsak az elektronikai ipart, hanem életünk legtöbb szegmensét is. Nem túlzás azt állítani, hogy világunk és mindennapi életünk biztosan nem így nézne ki a találmány nélkül. Jack Kilby 2000-ben fizikai Nobel-díjat kapott a félvezető feltalálásáért – olvasható az Index összeállításában.

 

SZEPTEMBER 29. – ALTERNATÍV VILÁGKÉPEK ELEMZÉSE

20180929_illusztracio.png

„Tapasztalatból hallottam... Alternatív világképek: Összeesküvés-elméletek társadalomtudományi elemzése” címmel, Povedák István és Hubbes László Attila szerkesztésében 2018-ban jelent meg a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság (MAKAT) Modern Mitológiakutató Műhely könyvsorozatának második kötete. Ezzel az újabb hiánypótló művel bővült a magánkönyvtárunk, ezúton is köszönet érte Juhász Péternek! Különösen ajánlom Povedák István tanulmányát az UFO-kultúra társadalomtudományi elemzéséről: objektív áttekintést ad arról a szubkultúráról, amelynek két évtizedig aktív tagja voltam, s most is több szállal kötődöm, bár nem éppen büszkeséggel telítve.

 

OKTÓBER 20. – EGYSZER FENT, EGYSZER LENT

20181019_illusztracio.JPG

 

OKTÓBER 22. – ÍNSÉG-SZIKLA A GELLÉRT-HEGY LÁBÁNÁL

20181022_illusztracio.JPG

Az augusztus óta tartó csapadékszegény időjárás miatt a Duna vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken. Október 19-én Budapestnél 49 centiméter – a valaha mért legkisebb szintnél két centiméterrel alacsonyabb – volt a vízállás, ezzel 71 éves rekord dőlt meg. Így száraz lábbal is ki lehetett sétálni a a Gellért-hegy lábánál, az Erzsébet híd és a Szabadság híd között található Ínség-sziklára, amely csak tartós aszály idején „mutatja meg magát”. Az október végi rekord alacsony vízállás láthatóvá tette a Szabadság híd helyén álló Ferenc József híd maradványait is a Duna medrében. Az 1896-ban átadott Ferenc József hidat a német hadsereg robbantotta fel Budapest ostromakor, 1945-ben.

 

OKTÓBER 23. – NAGY IMRE SZOBRÁNÁL A VÉRTANÚK TERÉN

20181023_illusztracio.JPG

 

OKTÓBER 30. – TRACCSPARTI AZ UFÓLEHÍVÓJELRŐL

20181030_illusztracio.JPG

Perlaki Zsuzsanna Éva, a Meridián Csoport alapító tagja volt a kispesti Párbeszéd Tere klubprogramjának vendége, akivel a szíriuszi aranylemezekről, az erdélyi Izsáky Lászlóról és az ufólehívásról beszélgethettek a baráti hangulatú Traccsparti résztvevői.

 

OKTÓBER 30. – NYOLCVANÉVES A VILÁGOK HARCA

Ezrek rémültek halálra és hagyták el pánikszerűen otthonaikat, a telefonvonalak pillanatok alatt felforrósodtak: 80 évvel ezelőtt, 1938. október 30-án Orson Welles A világok harca című H. G. Wells-mű rádiójáték-változatával megmutatta, milyen félelmetes hatása lehet a modern médiának. Az akkor mindössze 23 éves színházi „csodagyerek” társulatával „élő közvetítést” adott az ellenséges földönkívüliek New Jersey államban való landolásáról, majd a New York elleni sugár- és gáztámadásról. Howard Koch olyan realista forgatókönyvet írt Welleséknek – váratlan programmegszakításokkal, gyorshírekkel és különböző hanghatásokkal –, hogy rengetegen valóságosnak hitték a „tudósítást”, pedig az adás előtt, majd alatta többször is felhívták a figyelmet: csupán fikcióról van szó. De a pánik sokkal erősebb volt annál, hogy erre odafigyeljenek: sokan menekülni próbáltak, mások a rendőrséget és a lapszerkesztőségeket bombázták telefonhívásaikkal. Arról eltérőek az adatok, hogy mennyien estek a rettegés áldozatául, de egy tíz évvel későbbi tanulmány szerint legalább egymillióan kerültek a műsor hatása alá. Welles saját bevallása szerint arra akarta rádöbbenteni az embereket, hogy nem kell mindent rögtön elhinniük, amit a médiában hallanak.

  

NOVEMBER 9. – RÁKÓCZI-FA AZ ILONA-VÖLGYBEN

20181109_illusztracio.JPG

A parádfürdői Ilona-völgy közvetlen bejáratánál hatalmas kocsányos tölgy, az úgynevezett Rákóczi-fa állt. A legenda szerint 1710-ben II. Rákóczi Ferenc a Felvidékre tartva e fához kötötte lovát. A fa törzsének kerülete 9,5 méter, lombkoronája teljes pompájában 40 méter volt. A kocsányos tölgyet a Mátrában őshonos fafaj legszebb példányaként emlegették. A fa jó ideje kiszáradt, de még mindig fontos idegenforgalmi látványosságnak számított, azonban 2015. január 31-én egy viharos szélben kidőlt. A hatalmas kidőlt fatörzs jelenleg is megtekinthető az eredeti helyén.

 

NOVEMBER 15. – ÖTVENÉVES AZ OLSEN-BANDA

Idén ünnepelte 50. évfordulóját a legendás dán vígjátéksorozat, az 1968. október 11-én bemutatott Olsen-banda. Eredetileg nem terveztek sorozatgyártást, de az első rész olyan népszerű lett Dániában, hogy már a következő évben elkészült a folytatás, onnantól pedig majdnem minden évben bemutattak egy újabb filmet. A sorozat népszerű lett az egykori Kelet-Németországban, Magyarországon és Lengyelországban is, Norvégiában és Svédországban pedig saját verziót forgattak belőle. Az Olsen-banda bemutatásának 50. évfordulója után alig egy hónappal szomorú hírt közölt az MTI: 83 évesen elhunyt Morten Grunwald dán színész, akinek halálával a legendás filmbéli bűnözőcsoport utolsó tagja távozott az élők sorából. A két másik Olsen-színész közül Poul Bundgaard 1998-ban, Ove Sprogøe pedig 2004-ben hunyt el.

Címkék: Kaleidoszkóp

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2018.08.31. 17:15

JÚNIUS 9. – LEVÉLTÁRI PIKNIK BUDAPESTEN

A Magyar Levéltárosok Egyesülete és Budapest Főváros Levéltára június 8–9-én – a nemzetközi levéltári naphoz kapcsolódóan – idén is megrendezte a Levéltári Pikniket, amelyen „Digitalizálj!” címmel az Arcanum Adatbázis Kft. tartott élő bemutatót munkájukról, szolgáltatásaikról. Az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) a teljesség igényével teszi hozzáférhetővé és kereshetővé múltunk legfontosabb nyomtatott forrásait, legyen szó újságokról, tudományos folyóiratokról, lexikonokról vagy éppen könyvekről. A jelenleg közel 18 millió oldalt tartalmazó adatbázisban tudományos és szakfolyóiratok, heti- és napilapok, valamint lexikonok és tematikus könyvgyűjtemények legjava érhető el.

 

JÚNIUS 25. – HÚSZÉVES A WINDOWS 98

Húsz éve, 1998. június 25-én jelent meg a boltokban a Windows 98, éppen amikor az internetezés világszerte terjedni kezdett, és ebben az operációs rendszerben már alapból minden összetevő megvolt ahhoz, hogy feltárcsázzuk a netszolgáltatónkat. A Microsoft-vezér Bill Gates április 20-án élőben mutatta be a rendszert Chris Capossela alelnökkel, és ez lett minden idők leghíresebb rendszerleállása – olvasható az Index összeállításában. A Windows 98 volt az első olyan Windows-verzió, amelyet kifejezetten otthoni felhasználóknak terveztek: leegyszerűsödött a számítógépen és az interneten való keresés művelete, gyorsabban lehetett megnyitni és bezárni az alkalmazásokat, támogatta a DVD-lemezek olvasását és az USB- eszközöket.

 

JÚLIUS 17. – SZÁZ ÉVE SÜLLYEDT EL A CARPATHIA

Kereken száz éve, 1918. július 17-én kora délelőtt – alig több mint hat évvel a Titanic hullámsírba merülése után – a könyörtelen végzet a legendás óceánjáró túlélőit megmentő, és emiatt világhírűvé vált Carpathia gőzöst is utolérte. A Titanic tragikus történetének hőse, a Carpathia nemcsak az egyetemes, hanem a magyar tengerhajózás történetébe is mindörökre beírta nevét – olvasható az Origo összeállításában.

 

JÚLIUS 18. – FÉL ÉVSZÁZADOS AZ INTEL

Ötven évvel ezelőtt, 1968. július 18-án alakult a világ egyik legfontosabb mikroelektronikai gyára, az Intel. Az Andrew Grove, Robert Noyce és Gordon E. Moore által Integrated Electronics Corporation néven alapított cég elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de gyárt még hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videokártyákat és egyéb számítógépes eszközöket. Kezdetben négy alkalmazottjuk volt, beleértve magyar származású Vadász Lászlót, aki 1975-től a cég elnökhelyettese, 1988–2002 között pedig az igazgatói tanács tagja. Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. A magyar származású, 1956-os menekült, Andrew Grove (Gróf András) 1968-tól 1997-ig, majd 1997–2005 között az igazgatótanács elnökeként azon munkálkodott nagy sikerrel, hogy az Intel egy nagy nemzetközi cég legyen. A cég részvénye jelenleg egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

 

AUGUSZTUS 4. – REGIOMONTANUS EMLÉKTÁBLÁJÁNÁL

20180804_illusztracio.JPG

 

AUGUSZTUS 7. – SAJTÓBEJÁRÁS A SHOPMARKBAN

20180807_illusztracio.jpg

Kreatív „ujjlenyomatozás” az átalakítás alatt álló Shopmark, a volt Europark sajtóbejárásán. A tervek szerint októberben nyitja meg újra kapuit az addigra teljesen modernizált, átépített kispesti bevásárlóközpont. Fotó: Erdős László

 

AUGUSZTUS 19. – NEHEZÍTETT „KRESZ-VIZSGA”

Időnként elég sajátságosan tartatja be a rendőrség a sebességhatárokat. Ma hajnali 04:45-kor a 11-es úton, Dunabogdány és Tahitótfalu között értem egy rendőrautó mögé, és Szentendre belvárosáig esélyem sem volt megelőzni. Lakott területen belül következetesen 40-45 km/h-val, lakott területen kívül 80-85 km/h-val, 70-es korlátozású szakaszokon 60-65 km/h-val haladt – egyértelműen szándékosan nem a megengedett legnagyobb sebességgel, de éppen annyival alatta, hogy az esetleges előzők biztosan bírságot kaptak volna. Közel húsz kilométeren át (!) haladtam a rendőrök mögött, és egy nehezített KRESZ-vizsgán éreztem magam a sötétben. Már azt hittem, soha nem lesz vége a felesleges cammogásnak, amikor a szentendrei kapitányságnál végre lekanyarodtak, és vezethettem tovább normális, életszerű és szabályszerű tempóban. Itt egyértelműen az előzés miatti bírságolás lett volna a cél – de miért kell ilyen idegőrlő módszerrel szívatni és provokálni az autósokat, tényleg ez az „elrettentő erő” a gyorshajtókkal szemben?...

Címkék: Kaleidoszkóp

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2018.05.31. 05:57

MÁRCIUS 17. – „NAGYKORÚ” LETT AZ ELSŐ CIKKEM

20180317_illusztracio.jpg

Az akkor még fekete-fehér Népszabadság Budapest mellékletében 2000. március 17-én jelent meg nyomtatásban az első írásom. A 16 évesen (!) írt elsőt azóta több mint 1500 újságcikk követte a legkülönbözőbb lapokban, témákban és műfajokban. Az immár 18 évet átölelő statisztikában több ezer szerkesztett és/vagy korrektúrázott újságoldal és mintegy 500 blogbejegyzés is helyet követel: utóbbiakat eddig összesen 760 ezren olvasták.

 

MÁRCIUS 24. – VILÁGOKON ÁT

20180324_illusztracio.jpg

Egy rendkívül érdekes és értékes sorozat az utolsó időkből, amikor a Magyar Televízió még valóban értéket közvetített: a Lőrincz Gabriella szerkesztésében, rendezésében és műsorvezetői kalauzolásával, 1999–2005 között készült „Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában” 12 része az emberi élet nagy és örök dilemmáit veszi sorra, s ha nem is a teljesség, de az elmélyültség igényével, filozofikus hangvételben tolmácsolja a spirituális létszemlélet alapfogalmait. Az „összefüggések tudománya” meglátja a világ jelenségeiben az analógiás megfeleléseket, a materiális tényezők mellett a szellemi valóságok létezését. Az ismeretterjesztő sorozat közreműködői által megfogalmazott világszemléleti alternatívák egyaránt merítenek ősi kultúrkörök tudáskincséből és a modern, kísérleti tudomány sokszor merész hipotéziseiből. – A műsor szakértője és állandó közreműködője, Dúl Antal teológus–könyvtáros 2018. február 11-én elhunyt.

 

MÁRCIUS 31. – EGYRE TÖBB A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓ

A rendszerváltáskor 4179 települési könyvtár működött az országban, ám jellemzően a kisebb településeken olyan anyagi terhet jelentett a fenntartásuk, hogy 2006-ban már csak 2574 várta az olvasókat. Az 1990-es 1,48 milliós látogatószám 1996-ra 1,32 millióra csökkent, azóta viszont – ha csekély mértékben is, de – emelkedik a beiratkozottak száma, jelenleg 1,51 millióan élnek a lehetőséggel – írja a Népszava.

 

ÁPRILIS 1. – ÖT SZÁZALÉK

– Figyelj már, barátom, kérdezhetek valamit? – szólalt meg mellettem egy rekedtes férfihang, és egy dülöngélő alak lépett a látóterembe.
– Most nem érek rá, ne zavarjon – feleltem határozottan, rezzenéstelen arccal, fel sem pillantva. Éppen a jegyvásárlással voltam elfoglalva a KÖKI-n.
Mihelyst a MÁV automatája kiadta a jegyemet, megfordultam.
– Barátom, figyelj már, az a helyzet, hogy… – kezdte újra.
– Ez inkább kérés, mint kérdés – vágtam a szavába, és a kezébe nyomtam hatvan forintot.
Éppen annyit, amennyit az automatás jegyvétellel megspóroltam.
Ezeknek nyilván szerződésük van a MÁV-val – konstatáltam.

 

ÁPRILIS 2. – ÖTVENÉVES A 2001: ŰRODÜSSZEIA

Ötven évvel ezelőtt mutatták be Arthur C. Clarke egyik legismertebb, azonos című sci-fi regényének amerikai filmváltozatát, melyet Stanley Kubrick rendezett. A 2001: Űrodüsszeiát – eredeti címe: 2001: A Space Odyssey – a sci-fi műfaj egyik klasszikusaként tartják számon, több rétege és mély értelmű képi szimbolikája, a művész- és közönségfilm kategóriák közti átmeneti volta az egyik legtöbbet elemzett sci-fi filmmé tette, vizuális effektjeiért pedig Oscar-díjat kapott. A történet szerint négymillió évvel ezelőtt egy idegen civilizáció segített elindulni az emberré válás útján, az ő nyomukra bukkannak amerikai tudósok 1999-ben a Holdon. A felszínre került monolit a napfény hatására üzenetet küld a Jupiter irányába. Az amerikai kormány expedíciót indít a Jupiterhez, az űrhajó utasai az utat hibernált állapotban teszik meg. Az irányítást végző HAL 9000 számítógép egy programozási hiba miatt úgy ítéli meg, hogy a legénység veszélyt jelent az expedíció sikerére, ezért egy kivételével megöli őket. David Bowman egyedül érkezik meg a Szaturnusz 17. holdjához, a Iapetushoz, ahol a Holdon találthoz hasonló monolit beszippantja. Bowman egy, az idegenek által szimulált szobában ébred, ezután megöregszik, meghal, majd újjászületik a lét egy magasabb fokán.

 

ÁPRILIS 3. – CÍMLAPON AZ INDEXEN

Mindig nagy örömmel tölt el, amikor a legnépszerűbb hazai hírportál címlapon ajánlja egy-egy blogbejegyzésemet, erre az elmúlt héten kétszer is volt példa. Az Index kiajánlásának is köszönhetően – ráadásul 24 órán át volt a címlap tematikus felületén – közel 30 ezren (!) kattintottak a KÖKI állapotáról szóló posztomra, amely ezzel a harmadik legolvasottabb jegyzetté avanzsált a blogomon. A bizonnyal még sokáig megdönthetetlen rekordot az 1987-es nagy havazásról készített összeállításom tartja 208 ezer letöltéssel, és – számomra meglepő módon – 186 ezres letöltéssel nem sokkal marad el az „Elfeledett metróállomás Kőbányán”. A blog 2012-es indításakor nem gondoltam volna, hogy a közlekedéssel kapcsolatos bejegyzéseim viszik majd a prímet. Ez azonban a jövőben sem jár semmilyen elkötelezettséggel – soha nem keresem a témákat, a témák találnak meg engem.

 

ÁPRILIS 21. – ADIGZSI, A TUVA SÁMÁN

20180421_illusztracio.jpg

Egyedülálló néprajzi dokumentumfilm díszbemutatóján vehettünk részt az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Kanalas Éva „Adigzsi, a tuva sámán” című filmje az archaikus és napjainkban is élő tuva sámánhagyományt, az égi eredetű, örökölt tudású Adigzsi tuva kám mindennapi sámántevékenységét mutatja be a belső-ázsiai, dél-szibériai hegyláncok között élő őslakos tuva családok körében. A díszbemutatón a film főszereplője is részt vett.

 

ÁPRILIS 25. – CSILLAGÁSZATI ELŐADÁS SZENTENDRÉN

20180425_illusztracio.JPG

Kiss László csillagász „Exobolygók: karnyújtásnyira az idegenek?” címmel tartott előadást a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban. Lebilincselő előadásában betekintést adott a szakterület módszereibe, legfrissebb eredményeibe, a magyar részvételre a földi és űrcsillagászati kutatásokban, illetve – kissé szabadon eresztve a fantáziát – megpróbált választ adni a címben feltett kérdésre.

 

MÁJUS 11. – TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓRÓL A CORVINUSON

Első alkalommal rendezett konferenciát a tudománykommunikációról a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézete, illetve a Tud.Com tudománykommunikációs kutatócsoport. A konferencia lehetőséget biztosított a tudománykommunikáció különböző értelmezéseinek, elméleti és gyakorlati szempontú megközelítéseinek összevetésére, valamint konkrét elemzések felmutatására. A különféle diszciplínákat kutató, hetvennél is több résztvevő három plenáris, 40 szekció- és 15 poszterelőadás formájában dolgozott együtt. Több érdekes, a szakdolgozati témámhoz szorosan kapcsolódó előadást hallgattam meg: Velics Gabriella, az ELTE Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Centrumának egyetemi docense „Breaking news? A tudomány hírértéke”, Sipos Júlia, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, tudománykommunikációs referense „Múzsa vagy béklyó? A tudományos ismeretterjesztés kontextusa”, Kiss László, az MTA CSFK Csillagászati Intézet igazgatója „csillagaszat.hu: Tapasztalatok egy tudományos ismeretterjesztő hírportállal”, Frey Sándor, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa „Az Űrvilág hírportál 15 éve”, Falyuna Nóra, az ELTE BTK és az MCC PhD-hallgatója „A(z ál)tudományos stílus: terminológia és érvelés” címmel tartott előadást.

 

MÁJUS 31. – TITOKBAN MEGSZÜNTETTÉK AZ URÁNIÁT

A gellérthegyi TIT Uránia Csillagvizsgáló több generáció kíváncsiságát kielégítő, muzeális értékű távcsövét titokban leszerelték, a Sánc utcai villaépület üres kupolája alatt azóta az új orbáni népesedéspolitika lehetőségeit kutatják. Az intézmény bezárását a TIT jóformán titokban, a nyilvánosság tájékoztatása nélkül hajtotta végre, ráadásul az Urániát a mai napig saját intézményeként sorolja fel a TIT honlapja: egy ilyen emblematikus intézmény megérdemelt volna legalább egy hárommondatos közleményt – írja a Magyar Narancs. Immár csak egy közösségi csillagvizsgáló működik Budapesten, a Magyar Csillagászati Egyesület óbudai Polaris Csillagvizsgálója.

Címkék: Kaleidoszkóp

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2018.02.28. 09:15

DECEMBER 1. – HUSZONÖT ÉVES AZ ELSŐ SMS

Negyed évszázad telt el azóta, hogy a Vodafone szoftverfejlesztőjeként dolgozó Neil Papworth elküldte az első szöveges üzenetet kollégájának. Az üzenet nemes egyszerűséggel a „Boldog karácsonyt!” volt. Papworth már évek óta nagy erőkkel dolgozott az akkor még 160 karakterből álló Short Message Service, vagyis az SMS létrejöttén, amelynek modernebb variációi nélkül ma már elképzelhetetlen lenne az élet.

 

DECEMBER 27. – HÁT ÍGY KÖNNYŰ!...

20171227_illusztracio.jpg

 

JANUÁR 17. – ZÁRÓVIZSGA AZ EGYETEMEN

20180117_illusztracio.JPG

Újabb fontos korszak zárult le az életemben: jeles szóbeli vizsgával befejeztem tanulmányaimat az Eötvös Loránd Tudományegyetem informatikus könyvtáros BA szakos hallgatójaként. Az előző félév végén – szintén jelesre – megvédett diplomamunkámban az elmúlt évtizedekben világszerte népszerű áltudománnyá vált ufológiát vetettem alaposabb vizsgálat alá ezen a téren. Különböző szakterületeken illetékes interjúalanyaim személyes tapasztalataikkal, véleményükkel járultak hozzá ahhoz, hogy minél pontosabb, hitelesebb képet lehessen nyújtani a sok esetben összetett, több tudományterületet érintő kérdésekben.

 

FEBRUÁR 23. – SZÁZÉVES AZ ENIGMA

Éppen egy évszázaddal ezelőtt, 1918. február 23-án szabadalmaztatta feltalálója, Arthur Scherbius azt a ránézésre leginkább írógépre hasonlító elektromechanikus szerkezetet, amely a II. világháború egyik kulcsszereplőjévé, a gépi titkosítás leghíresebb eszközévé vált. Bár eleinte a német had- és külügyi vezetést sem érdekelte a készülék, 1926-tól a haditengerészet, 1928-tól a hadsereg, 1933-tól pedig már a légierő is használta az Enigmát. Az Enigma működését elsőként a korábbi nyelvészeti módszereket mellőző három lengyel matematikus fejtette meg 1932-ben. Felfedezésük nagyban segítette a brit kódfejtők munkáját a második világháború alatt. Számos történész becslése szerint az Enigma feltörésének révén a szövetségesek tudomására jutó információk két-három évvel rövidítették le a háborút.

Címkék: Kaleidoszkóp

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2017.11.30. 18:48

SZEPTEMBER 11. – PORTRÉ A KÖNYVTÁRVILÁGBAN

20170911_illusztracio.jpg

Megjelent a Könyvtárvilág, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által kiadott webmagazin legfrissebb száma, az alábbi linken olvasható a Portré rovatban velem készített interjú.

 

SZEPTEMBER 21. – KÖNYVTÁRMEGNYITÓ KISPESTEN

20170921_illusztracio.jpg

Barátságos hangulatban, kötetlen beszélgetéssel, novellahallgatással megnyitottuk a kispesti Párbeszéd Tere retró könyvtárát: a több ezer könyv rendezésében az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként, utolsó szakmai gyakorlatom keretében segítettem. „Varga Attila képviselő néhány percben elmondta az Ady Endre út 89 szám alatti helyiség előéletét, a közösségi tér megszületését és jövőbeli elképzeléseinket. A könyvtár létrehozásában, a több ezer könyv rendszerezésében jelentős szerepet vállaló Prusinszki István a könyvekről, a médiáról, az álhírekről írt diplomamunkájáról beszélt a jelenlévőknek. Lukácsy Tibor egy saját novellájának felolvasásával tette ünnepélyessé az estét, és ezután kezdődött a közel kétórás kötetlen beszélgetés, ahol sok mindenről szó esett: írásról, könyvkiadásról, a média szerepéről az életünkben, az ufókról, filmekről és természetesen arról, hogy milyen tartalommal töltsük meg a Párbeszéd Tere klubestjeit” – írta a Párbeszéd Tere Facebook-oldala, a fotót Anderlik Kriszta készítette a megnyitón. A klubban rendezett közéleti, ismeretterjesztő, szórakoztató beszélgetések sorában, október 18-án „Álhírek? Álhírek! Igazság a sorok között – Hamis valóság a közösségi médiában” tartottam – az egyetemi szakdolgozatomon alapuló – rövid előadást, amelyet kötetlen beszélgetés követett.

 

SZEPTEMBER 23. – TUDOMÁNYOK FŐVÁROSA A VÁRKERT BAZÁRBAN

A természettudományt és technológiai innovációt népszerűsítő interaktív kiállítás nyílt a Várkert Bazárban: a Tudományok Fővárosa címet viselő rendezvényen többek között a robotika, a csillagászat, az űrkutatás, a virtuális valóság és a környezetvédelem területéhez tartozó előadásokat és kísérleteket tekinthettek meg az érdeklődők. A több mint 40 kiállító standjánál egyebek mellett önjáró robotok, elektromos járművek és mobil planetárium várta a közönséget, de ki lehetett próbálni a Pulispace holdjáró-rovert, és volt drónverseny is.

 

OKTÓBER 4. – HATVAN ÉVE INDULT EL AZ ŰRVERSENY

Hatvan éve indult el az emberiség a világűr felé. A jubileum alkalmából a Magyar Asztronautikai Társaság és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartotta az Űrkutatás Napja elnevezésű ismeretterjesztő rendezvényt, amelyen – a MANT tagjaként – én is részt vettem. „Almár Iván egyébként úgy gondolja, hogy helyesebb lenne, ha ezt a dátumot nem az űrkorszak kezdetének, inkább az űrcivilizáció kezdetének neveznék” – írta tudósításában az mno.hu.

 

OKTÓBER 17. – REJTÉLYES VILLANÁS AZ ORSZÁG FELETT

Éjszaka hazánkban és a környező országokban is többen figyelmesek lettek egy óriási fényvillanásra az égbolton – párommal a 4-es úton hazafelé tartva figyeltünk fel a „rejtélyes jelenségre”. Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára a 24.hu megkeresésére arról tájékoztatott, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a jelenséget egy tűzgömb, azaz egy Vénusznál fényesebb meteor okozta. Mint fogalmazott, több észlelő arról számolt be, hogy a villanás annyira fényes volt, hogy árnyékot is vetett. „Az eddig beérkezett információk alapján úgy tűnik, hogy a tűzgömb Kelet-Szlovákia térségében ért be a légkörbe, és bár igen fényes volt, feltehetően a légkörben elégett” – magyarázta.

 

OKTÓBER 18. – IGAZSÁG A SOROK KÖZÖTT

A kispesti Párbeszéd Tere klubprogramjának vendégeként a napjainkban egyre aggasztóbb méreteket öltő álhírjelenségről tartottam előadást. Az interneten és a közösségi médiában terjedő hamis információk nemcsak a „régi” ufókutatókat viszik tévútra, hanem a különböző ufós csoportok tagjainak többségét is. De hogyan lehet megkülönböztetni a hiteles információkat az álhírektől, az áltudományos nézeteket a valódi ismeretektől? Hol ér véget a hazugság, és hol kezdődik az igazság? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat az előadással egybekötött, baráti hangulatú beszélgetésen.

 

NOVEMBER 4. – HAJNALI KÖD A 4-ES ÚTON

Hajnalban – a szinte áthatolhatatlan köd miatt – horrorfilmbe illően lehet autóval közlekedni, a látótávolság még távolsági fényszórókkal és ködfényszórókkal is alig néhány méter (!) a 4-es úton. Tényleg félelmetes és életveszélyes az „út a semmibe”: a megengedett 90 km/h-s sebesség helyett legfeljebb 40-nel haladsz, és rettegsz. Nem látsz semmit, tényleg semmit. Haladsz a bizonytalanba, az amúgy ismert út ismeretlen. Kapcsolod a távolságit, az első-hátsó ködlámpát, és még a vészvillogót is. KRESZ ide vagy oda, az életed és utasod élete a tét, mert valóban akkora a köd – és imádkozol, a többi autóssal együtt, akik hasonlóan gondolják… Ez már több mint köd: horror. De menned kell tovább...

 

NOVEMBER 9. – „ÖRÖKKÖN ÖRÖKKÉ ÉS MÉG AZUTÁN IS”

20171109_illusztracio.jpg

 

NOVEMBER 11. – MEGMENEKÜLHET A PLANETÁRIUM

A kormány döntött a Budapesti Planetárium épületének felújításáról, és ennek előkészítését 50 millió forinttal támogatja – közölte az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság. A közlemény emlékeztetett: a kormány 2017 júniusában döntött arról, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által fenntartott Budapesti Planetárium életveszélyes állapotának elhárítására 86 millió forintot biztosít. A kormány újabb döntésével támogatja az épület átfogó felújítását, műszaki-szakmai fejlesztését, és biztosítja az előkészítéshez szükséges fedezetet – olvasható a tájékoztatásban.

 

NOVEMBER 20. – MEGSZŰNIK A NYOMTATOTT VASÚTI MENETREND

A most használatos, december elején múlva lejáró menetrendkönyv az utolsó, a 2018-ast már nem nyomtatja ki a MÁV, de mindenki letöltheti magának PDF-ben. Egy 2014-ben végzett utaselégedettségi vizsgálat szerint az utazók mindössze 1,5 százaléka tájékozódik már csak a menetrendkönyvből. A menetrendkönyvek szerepét az elektronikus utastájékoztató csatornák mellett a jelenleginél hangsúlyosabban és szélesebb körben megjelenő vonali menetrendek veszik át. Továbbra is biztosított lesz a vasúti menetrend belföldi közszolgáltatási tartalmának naprakész elérhetősége és letölthetősége az Elvirában és a MÁV-csoport honlapján – válaszolta a MÁV a Fonódó blog megkeresésére.

 

NOVEMBER 28. – IZSÁKY-KUTATÓK ESZMECSERÉJE

20171128_illusztracio.JPG

Perlaki Zsuzsanna Éva „Az Izsáky-bőröndök titkai” címmel tartott előadást a körmendi Batthyány-kastély aulájában a Körmendi Kulturális Műhely rendezvényén. Az előadóval Eőry Szabó Ferenc mkl és Eőri Szabó Ferenc beszélgetett. November 30-án „Rejtélyes ufóesetek nyomában” címmel tartott előadást Perlaki Zsuzsanna Éva a Párbeszéd Tere XIX. kerületi klubhelyiségében.

 

NOVEMBER 30. – HARMINCÖT ÉVES A KÉPÚJSÁG

Az első teletext szolgáltatást a BBC indította 1975-ben, Magyarországon a Képújság 1982. november 30-án, a Magyar Távirati Iroda épületéből kezdte meg rendszeres kísérleti adását. Az akkor még bonyolultnak számító technikai követelmények miatt a kezdetben a mainál kétszer akkora létszámú szerkesztőség készítette és töltötte fel a híreket, közszolgálati információkat. Mint a NAVA által közzétett archív felvételen is látható, egy Aston klaviatúrával szerkesztették a miniatűr Sony monitoron látható szöveget, és floppyra mentették le a tartalmat. A szolgáltatás neve valójában Teletext volt, amely akár nevezhető a mai internet elődjének is, az akkori technológiára hangolva: bizonyos tévécsatornák a normál kép és hang sugárzásán túl még egy információs csatornát is sugároztak, melyet az azt venni képes televíziókészüléken nézve, egy „szöveges felületen” keresztül különféle híreket és érdekességeket olvashatott a néző. A Képújság valójában a Teletext aktuális híreit és egyéb információit tartalmazó szöveges oldalakat bemutató, alatta instrumentális zenét sugárzó, 3-5 perces műsorblokk volt, melyet általában a délutáni műsorkezdés előtt és a műsorzáráskor sugárzott a Magyar Televízió.

Címkék: Kaleidoszkóp

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2017.08.31. 17:45

JÚNIUS 12. – „MESTERMUNKA” TIPOGRÁFIATÖRTÉNETBŐL

20170612_illusztracio.jpg

Egy oldalpár tipográfiatörténet gyakorlati feladatból: egyebek mellett Misztótfalusi Kis Miklós 1698-as szakácskönyvéből a címoldalt kellett reprodukálnom – azaz begépelni a szöveget és a 319 évvel későbbi (mai) technológiával úgy betördelni, hogy a legjobban hasonlítson az eredetihez. Nem hibátlan, de egészen vállalható lett! Ma tízszer ennyit dolgoztam a párom könyvének borító-előkészítésén, utóbbi „kicsit” modernebb lesz… Sajnos még nem mutathatom meg – eleget látjátok majd a könyvesboltokban.

 

AUGUSZTUS 15. – A SZÁMÍTÓGÉPIPAR „VOLKSWAGEN BOGARA”

Idén 35 éves minden idők egyik legnépszerűbb számítógépe, a nyolcvanas évek jelképe: a Commodore 64. A legtöbb forrás szerint 1982 augusztusában bemutatott, más írások szerint pedig szeptembertől forgalmazott C64 nem volt előzmények nélküli a maga idején rendkívül innovatív és sikeres Commodore cég palettáján. A kor professzionális személyi számítógépeivel is több paraméterben versenyképes tudással a gépet eleinte játékra és üzleti funkciókra egyaránt alkalmasnak találták. Később, a nagyobb tudású PC-k megjelenésével a C64 egyértelműen a játékgépek sorába tagozódott be; a géppel generált zenék egy szubkultúra körében mind a mai napig méltán népszerűek. A C64-et 11 éven keresztül, 1993-ig gyártották, mintegy 20 millió példányban. Egy nemzedék kedvencét, a számítógépipar „bogárhátú Volkswagenét” máig életben tartják rajongói – olvasható A jövő múltja informatikatörténeti kiállítás honlapján.

 

AUGUSZTUS 20. – NEGYVENÉVES A PLANETÁRIUM

20170820_illusztracio.jpg

1977. augusztus 20-án tartották a nyitó előadást, így már 40 éves a Népligetben álló Planetárium, amely nem tudott tovább dacolni az időjárással és a heves esőzésekkel, ezért június 18-án bezárta kapuit. Az intézménynek állami támogatásra van szüksége az újranyitáshoz, mert a javításokat, fejlesztéseket önerőből már nem tudja fedezni. A Planetárium jövőjéről őszre várható leghamarabb döntés – írta a pestbuda.hu.

 

AUGUSZTUS 30. – TANÉVNYITÓ SAJTÓBESZÉLGETÉSEN

20170830_illusztracio.jpg

A Külső-Pesti Tankerületi Központ által rendezett tanévnyitó sajtóbeszélgetésen, Ruzsa István fotóján. Maradtak megválaszolatlan kérdések…

Címkék: Kaleidoszkóp

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2017.05.31. 18:25

MÁRCIUS 7. – INTERJÚ AZ ELSŐ MAGYAR ŰRHAJÓSSAL

20170307_illusztracio.jpg

Régi álmom valósult meg tegnap délután, amikor – az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként – interjút készíthettem Farkas Bertalan tábornok úrral. Hosszas tervezgetés és lelkes, kalandos önálló szervezés előzte meg a – végül közel egyórásra kerekedett – négyszemközti beszélgetést szakdolgozatom témája, az információk hitelességének mérlegelése kapcsán. Mivel az interjút egyetemi hallgatóként készítettem, a szakdolgozat védéséig munkaanyagnak számít, így most még nem árulhatok el részleteket. De „a csillagok állása szerint” nem hétköznapi személyiséggel – konkrétan milliók példaképével –, nem hétköznapi helyszínen készített interjú, nem hétköznapi kérdésekkel és válaszokkal – csak jót jelenthet! Tábornok úrról dolgozószobájában, a „C/II”-ben készítettem fotót, a festményt Agárdy Gábortól kapta ajándékba. Eddig alig több mint 560 ember járt a világűrben a 7,5 milliárdból… Farkas Bertalan 1980-as űrutazásával Magyarország a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak, és a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében.

 

MÁRCIUS 23. – EUROPARKBÓL SHOPMARK

A januári üzemeltetőváltás után hamarosan a nevét is megváltoztatja az Europark Bevásárlóközpont, és már elkészültek az épület felújításának koncepciótervei is. A jövőben várhatóan Shopmark néven működik tovább Budapest egyik első „harmadik generációs” bevásárlóközpontja. Ebben a tanulmányban bővebben lehet olvasni a „bevásárlóközpont-generációkról” az ezredfordulóig, már ez is történelem.

 

MÁRCIUS 29. – BIZTATÓ JÖVŐKÉP

Mától kapható az újságárusoknál Az Autó című szaklap legfrissebb, 2017/4. száma. Ettől a számtól kezdve az olvasószerkesztői–korrektori feladatokat látom el a lapnál, az idén havilappá avanzsált Retro Mobilhoz hasonlóan, ahol már az elmúlt évben belekóstolhattam az autós szakújságírás – azon belül is a műszaki helyesírás – rejtelmeibe. Ezzel párhuzamosan továbbra is munkám és hivatásom fontos részét képezi a Kispest újság és időszaki mellékleteinek szerkesztése, ameddig csak bizalmat és lehetőséget kapok rá. S bár furcsán hangzik, de én vagyok a hazai nyomtatott újságírás „legfiatalabb utolsó mohikánja”. Én még alapvetően print újságírást tanultam az ezredfordulón; soha nem is tudtam, nem is fogom tudni igazán szeretni a nem kézbe fogható, nem lapozható produktumot. Ha viszont végleg „kifut” a print sajtó – amit persze még mindig nem kell temetni –, a szerkesztői munkákban megszerzett tapasztalatokat egy kapcsolódó szakterületen, az információtudományban szeretném majd kamatoztatni. Remélem, addig azért még sok „hagyományos” lapzártám lesz!

 

ÁPRILIS 2. – HOGYAN ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT?

Az immár fél éve tartó, rendkívül sokrétű anyaggyűjtés során derült ki számomra, hogy a szakdolgozati témámmal „nemes egyszerűséggel” a világ legkeményebb fájába vágtam a fejszémet, s csupán az „ízelítő ízelítőjét” tudom majd nyújtani, de bizonnyal sokan voltak ezzel így, akik valóban komolyan gondolták az első komoly tudományos munkájukat. Miután olvastam az alapműnek számító „Hogyan írjunk szakdolgozatot?” Umberto Ecotól, megnyugodtam: „Ha kedvvel írják a szakdolgozatot, akkor később bizonyosan folytatni akarják. Miközben az ember a szakdolgozatot írja, általában csak arra a pillanatra gondol, amikor elkészül vele: az utána következő szabadságról álmodozik. Ha azonban jól végezte a munkáját, gyakran előfordul, hogy fellobban benne a munkaszenvedély. Olyankor el akarunk mélyedni minden olyan gondolatban, amely fölött átsiklottunk, nyomon akarjuk követni azokat a gondolatokat is, amelyek felmerültek ugyan, de el kellett vetnünk őket, újabb könyveket akarunk olvasni, tanulmányokat akarunk írni.” Így is lesz, és ezt nem most borítékoltam!

 

ÁPRILIS 7. – ELŐADÁS MAGYAR X-AKTÁKRÓL

20170407_illusztracio.jpg

A magyar rendőrség és honvédség X-aktáiról tartottam előadást a Meridián Csoport és a Magyar Ufókutatási Klub alapító tagjaként a kispesti Üllői úti könyvtárban. Az előadásról a Kispest TV készített riportot, amely erre a linkre kattintva megtekinthető.

 

ÁPRILIS 14. – TAVASZ A SÓSTÓI TELKEN

20170414_illusztracio.jpg

Számomra a húsvéti hosszú hétvége három napja munkával telik majd, de a mai napot kivettem szabadnapnak, és édesapámmal meglátogattuk nagypapámat Nyíregyházán. A délelőttöt a sóstói telken töltöttük, ahol hamisítatlan tavaszi hangulat fogadta a három Prusit.

 

ÁPRILIS 18. – ÚJSZERŰSÉG ÉS AKTUALITÁS

Ma hajnalban kitettem a pontot a 99 207 karakteres szakdolgozatom végére. Pontosan fél év és egy hét telt el a szakdolgozati címbejelentéstől a lezárásig, és komolyan vettem a munkát. Az „Információk hitelességének mérlegelése hagyományos könyvtári és hálózati környezetben” címet viselő dolgozat nem csupán könyvtár- és információtudományi szempontból érdekes és – nyugodtan mondhatom – egyedülálló munka, hanem újságírói szempontból is a jelenleg elérhető maximumot hozta ki belőlem: az újszerű megközelítés felrobban az aktualitástól. Sikeres védést követően a teljes szakdolgozatot elektronikusan elérhetővé teszem, addig szerzői jogi okokból egyetemi munkaanyagnak számít. Utána fogom tudni igazolni, betartottam az ígéretemet: jóval több lett mint „egyszerű” szakdolgozat.

 

ÁPRILIS 30. – MEGÚJULT A NÉPSZAVA

Végre jut időm olvasni – ráadásul az unokatestvéremtől kapott fotel igen kényelmes –, bepótolom a negyedéves elmaradást Magyar Narancsból, 168 Órából és Hócipőből. Határozottan jót tett a nyomtatott Népszavának a „vérfrissítés”, természetesen az első megújult szám fejlécében azonnal észrevettem egy tipográfiai hibát…

 

MÁJUS 11. – KULTURÁLT KÖZLEKEDÉS?

Hajnalban a sztrádán látom kiírva, napközben vonaton és buszon is hallom: ma van a közlekedési kultúra napja. Miközben a roggyant KÖKI átjárójából nézem a szakadt szovjet metrószerelvényeket, azon gondolkodom, az „ünnepléshez” előbb nem a kulturált közlekedés feltételeit kellene megteremteni?...

 

MÁJUS 21. – ROBBANÁS A HATÁR ÚTON

Iszonyatos csattanásra figyeltünk fel, miután tegnap késő este megérkeztünk a Határ úti metróállomásra: mint kiderült, a lövéshez hasonló robajt egy lezuhanó armatúra okozta a feljáró szemközti oldalán. A fehér csíknál unottan várakozó ellenőrök egyike odalépett a földön heverő, széttört lámpatesthez, nemes egyszerűséggel arrébb rúgta a maradványokat, majd visszaállt a helyére. Ezután mentem oda hozzájuk megkérdezni, hogyan történhetett ilyen, mire azt a választ kaptam, hogy „nyilván az erős huzat tépte le a lámpát”. „Örülhetünk, hogy nem esett valakinek a fejére, mert akkor az biztosan ottmarad” – csóváltam a fejem. „Hát ez benne van a pakliban” – búcsúzott el kedélyesen az egyik ellenőr. Ezentúl csak munkavédelmi sisakban, életbiztosítási szerződéssel szállok fel a hármas metrónak nevezett ipari hulladékra.

Címkék: Kaleidoszkóp

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2017.01.31. 18:50

DECEMBER 8. – KIHÍVÁS INFORMÁCIÓELMÉLETBŐL

A középfokú kommunikációs végzettség megszerzése után tíz évvel (!) döntöttem az egyetemi továbbtanulás mellett, amelynek első szakasza az idei tanév végén lezárul. Megérte „kivárni”. Számomra nem is lehetett volna jobb választás az informatikus könyvtárosnál, hiszen az információtudományi alapismereteket, információkereső nyelveket újságíró–szerkesztőként is tudom hasznosítani. De ez még mindig csak a kezdet. Már az egyetem első félévében felkeltette az érdeklődésemet az információelmélet, az ebben (is) rejlő kihívást Neumann János fogalmazta meg: „Bármely szellemi tevékenység természetének megismerése önmagában nehéz – mindenesetre nehezebb, mint ugyanazon szellemi erőfeszítés gyakorlása.” A kommunikáció matematikai elméletéről szóló Shannon–Weaver-tanulmány nem éppen könnyed esti olvasmány, de a témában alapműnek számít, ezért is örülök, hogy ma sikerült hozzájutnom egy saját példányhoz. Szakdolgozatomat is információtudományi területen írom, és – a tőlem elvárható módon – több szempontból is újszerű és érdekes lesz. De mindent a maga idejében!

 

DECEMBER 21. – KÖNYVTÁRI KULISSZÁK MÖGÖTT

20161221_illusztracio.JPG

Ma duplán betekintést nyerhettem a könyvtári kulisszák mögé, az egyetemi tanulmányoktól és szakmai gyakorlattól függetlenül. Zsuzsival délelőtt az Országos Széchényi Könyvtárban kutattunk fel eredeti sajtóanyagokat a készülő könyv kapcsán. Az OSZK könyvtárosai számára is feladta a leckét egy nemzetközi (!) könyvtárközi kölcsönzésre vonatkozó kérésünk, ezzel kapcsolatban több munkatársukkal is külön kellett egyeztetni különböző szolgálati helyeken és emeleteken, ahol eddig soha nem jártam. Még a központi katalógusokra „specializálódott” kolléga is csak hosszas keresgélés és telefonálgatás után tudott némi reményt felcsillantani, így folytatom az izgalmas nyomozást az ominózus kiadvány után. Kora este Zsuzsival és édesanyámmal a kispesti Üllői úti könyvtárba mentünk, ahol – a múltkori rendhagyó tombola nyereményeként – Popovics Beatrix könyvtárvezető személyesen kalauzolt végig a kulisszák mögött, az olvasók elől egyébként elzárt területeken. Édesanyámról és a páromról pedig egy-egy „utcát” is elneveztek a polcok között.

 

DECEMBER 31. – NEGYVENÉVES AZ ÉSZAK-DÉLI METRÓ

Negyven évvel ezelőtt indult meg a forgalom a budapesti 3-as metró első szakaszán, a Deák tér és a Nagyvárad tér között. A mai napig sok helyen kék metróként emlegetett vonalat 1976. december 31-én nyitották meg a Deák tér és a Nagyvárad tér között. 1980-ra épült meg az újabb rész Kőbánya-Kispestig. Egy évvel később a Deák tér és a Lehel tér közötti szakaszt helyezték üzembe, amit 1984-ben az Árpád hídig továbbépítettek. 1990-ben adták át az Árpád híd–Újpest-Központ közötti szakaszt, azóta változatlan hosszúságú a vonal. Napjainkban a metróhálózat leghosszabb vonala a 3-as – és felújítás elmaradása, illetve csúszása miatt egyben a legleromlottabb is jelenleg – írja a hvg.hu.

 

FEBRUÁR 2. – VOLT EGYSZER EGY MALÉV

20170202_illusztracio.jpg

Öt évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le 66 év működés után a Malév. A nemzeti légitársaság utolsó járata, az MA745-ös Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. „Volt egyszer egy Malév” címmel a kispesti Párbeszéd Tere rendezett visszaemlékező beszélgetést, amelynek vendége volt Dombi János repülőgépvezető, a Dash 8-as típus főpilótája és Veréczi László, a földi kiszolgálás egykori vezetője, valamint a Malév, a Budapest Airport és más társszervek több régi és mostani dolgozója.

 

FEBRUÁR 3. – KONFERENCIA A BÉLYEGMÚZEUMBAN

20170203_illusztracio.jpg

A nemzetközi tudománytörténet reneszánsz kori nagy alakjáról, az 550 évvel ezelőtt Magyarországra érkező Regiomontanusról (1436–1476) megjelent bélyeg alkalmából rendezett konferenciát a Bélyegmúzeum a bélyegek mellett számos más érdekességet, például Hold- és bolygógömböket, maketteket, könyvritkaságokat felvonultató látványos Asztro-trilógia kiállításhoz kapcsolódóan. A Regiomontanustól a Masat–1-ig című egész napos konferencia megnyitásként került sor a világhírű reneszánsz matematikust, csillagászt és asztrológust ábrázoló bélyeg ünnepélyes forgalomba helyezésére. Az első példányokat Nagy László, a Magyar Posta filatéliai igazgatója és Farkas Bertalan nyá. dandártábornok, az első magyar űrhajós látta el emlékbélyegzővel. Köszöntőt mondott még Almár Iván csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Farkas Bertalannal ezúttal is lehetőségem nyílt röviden beszélgetni, és ígéretet tett arra, hogy külön interjú keretein belül segíti szakdolgozatom elkészítését.

 

FEBRUÁR 8. – HATVAN ÉVE HUNYT EL NEUMANN JÁNOS

Hatvan éve, 1957. február 8-án halt meg Neumann János, a múlt század kiemelkedő matematikusa, a számítógép atyja, az egyetemes és a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakja. Neumann a matematika szinte minden területén maradandót alkotott, 150 dolgozata közül csak 20 fizikai tárgyú, a többi elméleti és alkalmazott matematikai, játék-, illetve számítógép-elméleti tanulmány. Kiemelkedő érdemeket szerzett az elektronikus számítógépek logikai tervezésében. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Tanácsadóként szerepelt az EDVAC tervezésénél 1944-től: az első olyan számítógépet, amely a memóriában tárolja a programot, 1952-ben helyeztek üzembe.

 

FEBRUÁR 15. – „A MENETREND BETARTÁSA ÉRDEKÉBEN”

Mai tapasztalataim szerint újabb alternatív megoldást eszelt ki a székesfőváros közlekedési központja a hármas metróvonal katasztrofális műszaki állapotának „leplezésére”. Szalóczy Pál hangja általában jót jelent a metrón – minden bemondott megállóval közelebb a célhoz –, ezúttal a következő szöveggel lepett meg a Felszabon, s onnantól minden egyes megállóban a Határ útig: „Tisztelt utasaink! A vonat a menetrend betartása érdekében néhány percig az állomáson várakozik.” Először arra gondoltam, mától „meglepetés-menetrendet” léptetett életbe a BKK, amelynek célja minél hosszabb ideig tartó, turisztikai célú tartózkodás az egyes metróállomásokon. Ebből számos kreatív ötletet ki lehetett volna hozni, de ezúttal természetesen nem erről, hanem nyilvánvalóan műszaki okokról volt szó, csak ezt már nem merik bemonda(t)ni. De ha már bemonda(t)nak valamit – különösen csúcsidőben –, legalább kevésbé átlátszó hazugság legyen. Vonat helyett pedig nyugodtan nevén lehet nevezni a metrót (ld. még: „Az utolsó vonat az állomásra érkezett”), az elfüstölt M3-as metró már úgyis közhellyé lett, legalább ezentúl valami másról, „leégett hármas vonatokról” beszélhetünk…

 

FEBRUÁR 16. – NYOMDÁBAN A KISPEST ÚJSÁG

Ma este a Mediaworks nyomdájában, a XXII. kerületi ProLogis Harbor Park Logisztikai Centrumban személyesen is meggyőződhettem az általam szerkesztett Kispest újság előállításának folyamatáról.

20170216_illusztracio.JPG

Címkék: Kaleidoszkóp

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2016.11.30. 10:28

SZEPTEMBER 11. – KIRÁNDULÁS A BUDAI HEGYEKBEN

20160911_illusztracio.JPG

 

OKTÓBER 15. – HUSZONÖT ÉVES A MAGYAR INTERNET

Hat évvel az internet első bejegyzett domainneve után, 1991. október 15-én hajnali 2 órakor megszületett az első .hu-ra végződő internetes cím. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet weboldala, a sztaki.hu indulása után nem sokkal jött el a hazai internet elindulásának pillanata a SZTAKI és a bécsi műegyetem között. Bár az első bejegyzett cím a sztaki.hu, azonban az első igazi, megtekinthető magyar honlap a Budapesti Műszaki Egyetem által 1993-ban indított bme.hu volt – írta a hvg.hu.

 

NOVEMBER 5. – TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁN A MERIDIÁN CSOPORT

20161105_illusztracio.jpg

„The Anthropology of Encounters – A találkozások antropológiája” címmel rendezett konferenciát a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság 2016. november 4-5-én a Szegedi Tudományegyetemen. A MAKAT IV. vándorkonferenciáján Juhász Péter kulturális antropológus az „Evilág és túlvilág: mítosz és valóság találkozása” szekcióban tartott, Harmadik típusú idegenségek című előadásában a Meridián Csoport tagjaival – köztük a két alapítóval, Zsuzsival és velem – készült kutatás eredményeit ismertette.

 

NOVEMBER 9. – „UNIÓS SZÍNEKBEN”

20161109_illusztracio.jpg

Feszült figyelemmel kísérem a horvát testvérváros kereskedelmi delegációjának képviselőivel folytatott megbeszélést Kispesten, Erdős László fotóján.

 

NOVEMBER 17. – NEONPROJEKT AZ EGYETEMEN

A budapesti neonreklámok történetét feldolgozó és a még meglévő „retróneonokat” dokumentáló, általam kezdeményezett projekt sok hely- és kortörténeti érdekességet tartogat. Az elmúlt húsz évben indult, de be nem fejezett hasonló projektekkel ellentétben az én lelkesedésem töretlen maradt, amelynek rövidesen meg is lesz az eredménye, mihelyst az egyéni dokumentálásból idén egyetemi csoportmunkává avanzsált – és számos további lehetőséget rejtő – projekt jelenleg még folyamatban lévő fázisa lezárul. Ennek kapcsán jártam tegnap az Elektrotechnikai Múzeumban, ahol dr. Antal Ildikó igazgató megmutatta az átmenetileg pincébe száműzött, restaurálásra váró „kincseket”, például az egykori Tanács – azaz Károly – körúti bazársorról leszerelt neonokat. Remélhetőleg a végső pusztulástól is sikerül őket megmenteni, s ehhez a magam módján szeretnék majd hozzájárulni, hiszen minden leltári szám mögött rejlik egy történet.

 

NOVEMBER 24. – VÉGSŐ BÚCSÚ A NÉPSZABADSÁGTÓL

20161124_illusztracio.JPG

Népszabadság-búcsúztatót tartottak a Politikatörténeti Intézetben, az egykori lap egykori munkatársai mellett régi olvasók, médiaszakemberek, társadalomtudósok, fiatalok és öregek, és még például néhány, messziről kortalannak tűnő, közelebbről viszont jobb sorsra érdemesnek mutatkozó költő jóvoltából gyakorlatilag telt ház mellett – tudósított a Népszava az eseményről, amelyen édesanyámmal együtt én is részt vettem. Tizenhat éves koromtól, 2000-től 2004-ig voltam a Népszabadság Budapest mellékletének állandó külső munkatársa. Erről az időszakról Egy költözés margójára címmel 2013-ban írtam visszatekintést.

Címkék: Kaleidoszkóp

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2016.08.31. 21:34

JÚNIUS 25. – KINÉL A LABDA?

20160625_illusztracio.JPG

Éppen egy évtizede, mióta Kispesten lakom, foglalkoztat a házunk előtt, a Lehel és az Eötvös utca között található kék-fehér tábla rejtélye, s keresem a választ arra: miért tilos labdázni? Talán még Dévényi Tibi bácsi fénykorában kerülhetett ki az aszfalt közepén, „kiskertben” ültetett satnya bokrokhoz a pontos labdázást tiltó, mára igencsak megfakult alumíniumlap. De vajon miért tiltotta meg a tanács a labdázást? És pontosan mely területen? Csak a bokor labdamentes terület, vagy az egész kispesti lakótelep? Csak pontos labdával nem szabad játszani, vagy kosárlabdával, teniszlabdával, hógolyóval, gömbhallal sem? Kerékpárral áthajthatok, gördeszkával átugrathatok a bokrokon, sőt a dohányzást, és fagyizást és a hamburgerzabálást sem tiltja tábla a környéken, itt bizony a fránya labda ellen irányul a merénylet, s ez a felvetés most, a foci EB idején ugyebár különösen megbotránkoztató. S akkor még nem tisztáztuk a legfontosabb kérdést: milyen büntetésre, szankcióra számíthat, aki hallatlan bátorsággal megszegi a különös tiltást, és labdába mer rúgni a megkopott tábla mellett?... Erről két módon bizonyosodhatok meg: közzéteszek egy újabb fotót, amin éppen egy – fehér alapon fehér pöttyös – labdával pózolok a tábla előtt, majd „jóakaróimnak” köszönhetően esetleg rettegve várhatom a bírósági idézést a labdatörvény megszegéséért. Vagy feldobom a labdát…

 

JÚLIUS 8. – ÖRÖKERDŐ PILISMARÓTON

A Pilisi Parkerdő Zrt. 3600 hektárral bővíti az örökerdő-állományát Pilismarót közelében, így 2017-től összesen 8600 hektáron folytatnak az erdő természetes egységét a lehető legjobban megőrző gazdálkodást. A társaságnak türingiai erdész szakemberek mutatták be, hogyan jelölik ki az erdei munkákhoz szükséges közelítőnyomokat, valamint az örökerdő vázának számító „javafákat”, illetve a spontán erdőfelújításhoz szükséges „jövőfákat”. Az örökerdőben többféle fajú és korú fa él együtt. Ezeken a területen tilos a tarvágás, az erdőborítás folyamatos és őshonos fajokból áll. Az örökerdő változatos, ellenállóbb a klímaváltozás hatásaival szemben és különleges erdőélményt nyújt – írja az ecolounge.hu.

 

JÚLIUS 20. – ELŐNYÖS VÁLASZTÁS

20160720_illusztracio.jpg

„Egykor kicsivel 2 millió forint alatt lehetett hozzájutni; a Suzukira több százezret rávert, de a többi kategóriatárshoz képest nem volt drága. A színre fényezett lökhárító, a napfénytető és a ködlámpa nem számított hétköznapinak a kisautók között” – írja Az Autó című szaklap 2016. júniusi lapszáma, amely a márciusban kapott Peugeot 106-osomról készített használtautó-tesztet. „Friss jogsis vezetőnek, nehéz anyagi helyzetben lévőknek ideális a kis Peugeot. Tesztautónk 17 éves, megkímélt, csupán 143 ezret futott, még sokáig szolgálhat” – olvasható a tesztben, így legyen! Városon belül továbbra sem szívesek vezetek – lehet választani dugóban araszolgatás és anyázás vagy szakadt Ikarusokon, füstölgő metrón, működő légkondi nélküli „légkondis” járműveken, alkoholistáktól és drogosoktól „fűtött” járatokon, penetráns szagú véglények társaságában történő utazás között –, de városon kívül egyre gyakrabban használom ki az alig fogyasztó kisautó nyújtotta előnyöket. Több mint tíz év kihagyás után, egyik pillanatról a másikra nehéz volt visszazökkenni a vezetésbe, a rutin visszaszerzéséhez kellett az elmúlt negyedévben összesen megtett 4000 kilométer a legváltozatosabb időjárási és terepviszonyok között – s bizony könnyen hozzá lehet szokni az autóval járó kényelemhez…

 

AUGUSZTUS 1. – LÁZADÁS AZ IKARUSON

Ma reggel valódi időutazáson vettem részt a Dunakanyarban, a „legfejlettebb” elővárosi vonalon: csúcsszuper 1979-es (!) Ikarus-trágyabuszt küldött Tatabányáról a Volán, kalauzüléssel és harmonikaajtókkal. A döbbent utasok „Ilyen ócska buszt!”, „Honnan szedték ezt a szart?”, „Hátulról tolják a fostaligát?” kiáltásokkal foglalták el helyeiket a MÉH-telepre való roncson. Szentendrén kis híján lázadás tört ki a nyithatatlan, beragadt ablakok miatt, ezért – az ájulás határára került öregasszonyokból álló utazóközönség biztatására – magamra vállaltam a hős megmentő szerepét, és egy határozott mozdulattal felnyomtam a nyithatatlan tetőablakot, amely hangos reccsenéssel kiszakadt a helyéről – a rozsdás kampót és a kitört csuklómat elraktam emlékbe. Végül két óra alatt csak betrotyogott Újpestre ez az ipari hulladék. Mint a sofőrtől megtudtam, leselejtezve még nem volt, de nem véletlenül láttam német nyelvű feliratokat a „busz” belsejében: a rendszerváltáskor a keletnémetektől hozták vissza (s valószínűleg még az NDK-ban takarították utoljára). A végállomásról irdatlan füstfelhő és hangrobbanás kíséretében száguldott tovább a pokolba a bűzös csotrogány, az utasok pedig fulladozva menekültek a roncsderbi újabb állomása, a szovjet metró alagútja felé…

 

AUGUSZTUS 9. – ÜDVÖZLET SOPRONBÓL

20160809_illusztracio.JPG

 

AUGUSZTUS 12. – HARMINCÖT ÉVES AZ IBM PC

20160812_illusztracio.jpg

Születésének 35. évfordulóját ünnepli a személyi számítógép első képviselője és eredeti őse, amely gyökeresen átformálta az életünket, a munkát, a kikapcsolódást és a kommunikációt. Az 1981. augusztus 12-én New Yorkban bemutatott, IBM 5150-es modellszámú típusban x86-os architektúrára épülő processzor, alaplap, cserélhető és modulárisan bővíthető memória és videovezérlő kapott helyet, PC DOS operációs rendszerét a Microsoft szállította. Processzora 4,77 MHz-en működött, az alapmodell memóriája pedig mindössze 16 KB volt.

Címkék: Kaleidoszkóp

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2016.05.31. 18:50

MÁRCIUS 4. – REJTÉLYES ÖSSZEFÜGGÉS

Egykor oly kedves Lada 1300-asom közel egy évtized után (!) – legalábbis papíron – feltámadt hamvaiból. Mulatságos pillanatokat szerzett számomra az a fizetési felszólítás, amit ma kaptam postán Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Irodájától: 7000 Ft gépjárműadót kell befizetnem a „tulajdonomat képező” CVP-954 frsz. személygépkocsi után. Az ügy pikantériája, hogy korábban éveken át kellett küzdenem különböző hatóságokkal a gépkocsi forgalomból kivonása és a gépjárműadó törlése érdekében, majd – utánanéztem a lezárt ügyek dossziéjában – 2010. március 29-én (!) született határozat arról, hogy „az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nyilvántartása alapján a korábban tulajdonomat képező CVP-954 forgalmi rendszámú Lada 2101 gépjárművet 2007. január 1-jén forgalomból kivonták”, az adókötelezettség tehát 2007. január 31. napjával megszűnt. Természetesen azóta nem is kaptam csekket gépjárműadóról a nem létező gépjárműre. Vajon a most kézhez kapott fizetési felhívás kiküldése „egészen véletlenül” nem áll összefüggésben a közelmúltban – hosszas kihagyás után – újra érvényesített jogosítványommal?... De miért is lenne összefüggés a gépjárművezetői engedély és egy gépjármű tulajdonjoga között?... Joggal feltételezem, hogy csak a bürokrácia szálai gabalyodtak össze, de azt sem tartom kizártnak, hogy a hivatali ügyintéző titkolt jövőbelátó képességére derült fény. De ez már egy következő történet...

 

MÁRCIUS 10. – ŰRKIÁLLÍTÁS A MILLENÁRISON

20160310_illusztracio.JPG

Tegnap – a Galaktika által szervezett GFK 300. könyvbemutatóhoz kapcsolódóan – ingyen megnézhettük a nemzetközi űrkiállítást a Millenárison. Több ezer forintos jegyért hatalmas csalódás lett volna, így sem voltam elragadtatva, a Petőfi Csarnokban korábban megtekinthető űrhajózás-történeti kiállítás – amelynek magyar vonatkozású részeit láthattuk itt is – sokkal jobban tetszett, de azért a „kötelező” fotót elkészítettük.

 

MÁRCIUS 19. – DR. LENGYEL ÁRPÁD EMLÉKTÁBLÁJÁNÁL

20160319_illusztracio.jpg

Százharminc évvel ezelőtt, 1886. március 19-én született dr. Lengyel Árpád orvos, mentőtiszt, az RMS Carpathia hajóorvosa a Titanic tragédiájának idején. Kulcsszerepe volt a mentésben, amelynek során 705 embert sikerült kimenteni a jeges vízből. Emlékére több alkalommal is gyújtottam mécsest a Fiumei úti sírkertben. Egykori lakóhelyén, a budapesti Rákóczi út 11. számú épület kapualjában halálának 75. évfordulóján, 2015. szeptember 8-án avatott emléktáblát a TIT Hajózástörténeti és Hajómodellező Klub és Józsefváros önkormányzata.

 

ÁPRILIS 2. – SOROK KÖZÖTT AZ IGAZSÁG

20160402_illusztracio.jpg

Utolsó alkalommal tartottam előadást az Újpesti Kulturális Központ – Ifjúsági Házban megrendezett exopolitikai konferencián. Rendhagyó előadásomon utaltam arra, hogy elindultam egy úton, amire sokan nem mernek rálépni, és felvettem a harcot az ufókutatás hazugságaival az igazság oldalán.

 

ÁPRILIS 15. – EGY ÚJABB KORSZAK VÉGE

Éppen tizenhat évvel ezelőtt, 16 éves koromban jelent meg az első „ufós” cikkem az akkor még létező Színes UFO Ismeretterjesztő Képeslapban, amelynek 2007-es megszűnéséig voltam munkatársa. Ezzel párhuzamosan, egészen 2010-ig a Hihetetlen! magazin is összességében több száz oldalnyi szórakoztató írásomat és tanulmányomat közölte, majd 2010-től az Ufómagazin biztosított rendszeres „határtudományos” publikálási lehetőséget számomra. Idén áprilisban lezárult egy újabb korszak, az utolsó cikkem is megjelent a témában utolsó mohikánnak számító, de mára erősen megkopott színvonalú magazinban. Az egyik szemem sír, a másik nevet, de elérkezett az újabb váltás és változás ideje. A szakmai továbblépésre – a hobbiból szerkesztett blog színvonalának emelése mellett – a réteglapoknál jóval magasabb példányszámú és népszerűbb lapokban, és rövidesen önálló kiadványban is lehetőség nyílik. A „hagyományos” nyomtatott ufós lapok olvasóitól több mint másfél évtized után az alábbi cikkel búcsúztam.

 

ÁPRILIS 22. – ÓFEHÉRTÓI NOSZTALGIA

20160422_illusztracio.JPG

Évtizedeken át nagyszüleim voltak a postások Ófehértón, a nyolcvanas években még én is többször nyaraltam itt, hiszen a postaépület egyben szolgálati lakás is volt. Erdély felé, az „újonnan” épült M3-asról útba esett a falu – amire persze emberöltőnyi idő után rá sem lehet ismerni –, így betértünk egy rövid pihenőre.

  

ÁPRILIS 30. – HÉT VEZÉR PLATÁN A MARGITSZIGETEN

20160430_illusztracio.JPG

A budapestiek legkedveltebb parkjában, a Margitszigeten még József nádor (1776–1847) korabeli ősplatánok is állnak, amelyek igazi túlélőként átvészelték a szabadságharcot, területrendezéseket, a világháborúkat és árvizeket. A Palatinus strand bejáratával szemben álló platán az II. világháborúban bombatalálatot kapott. Ma „Hét vezér platánnak” hívják, mert a találat után hét új hajtást hozott, ezek erősödtek meg és láthatók a mai napig, teljesen egyedi és utánozhatatlan formát kölcsönözve a díszfának, illetve nem elhanyagolható, 300 négyzetméteres árnyékot adva az alatta sétálóknak.

Címkék: Kaleidoszkóp

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2016.02.29. 18:25

DECEMBER 5. – MIT REJT IZSÁKY LÁSZLÓ TITKOS BŐRÖNDJE?

Perlaki Zsuzsanna Éva, a Meridián Csoport alapító tagja az erdélyi aranylemezekről és Izsáky László bőröndnyi hagyatékáról tartott előadást az egri Univerzum Klubban, az EKMK Bartakovics Béla Közösségi Házban. Telt házas előadásában – amelynek végén egyedülálló dokumentumokat is bemutatott – egyebek mellett arra kereste a válaszokat, hogyan sikerült megfejteni az aranylemezek üzenetét, s valóban működik-e az Izsáky László és társai által 1974-ben a Kakastaréj közelében felrajzolt lehívójel.

 

DECEMBER 9. – OROSZ RULETT A METRÓN

Nálam kicsit idősebbek emlékezhetnek még a kettes metrón – közel fél évszázaddal ezelőtt (!) – üzemelt beléptetőkapukra. Mekkora nóvum lesz, ha újra bevezetik őket! Addig is, az utasok rohanva, röhögve lobogtatják a bérletnek álcázott klotyópapírt, sajtcetlit a Kontroll című filmbe illő kétfogú, félszemű „ellenőrök” előtt, és sietnek – talán éppen a halál torkába. Különösen a KöKi–Újpest „viszonylaton”. A hármas metró felújításának odázásával a városvezetés és a kormány orosz rulettet játszik. Nem az a kérdés, hogy történik-e tragédia a kriminális műszaki állapotban lévő vonalon, hanem az, hogy mikor. Majd utána kezdődik az egymásra mutogatás, a felelősök keresése, s persze hirtelen, azonnal, mégis csak lesz pénz felújításra. Tudjuk, hiszen ez minden esetben így szokott lenni. Mivel én nem szeretnék a közeljövőben vizionálható tragédia áldozatai között lenni, addig is bojkottálom a hármas vonalat, és a Határ útról a 99-es busszal közelítem meg a Belvárost. Időben el kell indulni. Miután megtörtént a felújítás, és Rejtő-regénybe illő kétes fazonok helyett „csupán” a beléptetőkapuval kell megküzdeni, talán újra lemerészkedem a mélybe. Bár nem kevés optimizmus szükséges ahhoz, hogy ezt reméljem.

 

DECEMBER 16. – ISMÉT KAPHATÓ A LADA MAGYARORSZÁGON

20151216_illusztracio.JPG

Hónapokig tartó lendületvétellel, nem kevesebb mint három sajtótájékoztató után ma indult újra a Lada forgalmazása Magyarországon. Fontos nap volt ez a mai a budapesti Zay utcában felhúzott első hazai, és egyben első Európai uniós bemutatóterem dolgozóinak és annak a kilenc márkakereskedőnek, akik mostantól új orosz autókat árusítanak majd. Összesen ezer Ladát akarnak eladni az első évben és a menetelés tovább folytatódik majd más európai országokban, ahol az utóbbi években ismét élénkülni kezdett az autópiac és sokan keresik a legolcsóbb megoldást – olvasható a Totalcar cikkében. A mai sajtótájékoztatón elsők között láthattam kedvenc márkám, a Lada Niva megújult változatát.

 

DECEMBER 18. – TÉVES HÍVÁS

– Főnök, mikor pakolhatom az árut?
– Elnézést, nyilván rossz számot hívott.
– Maga nem a logisztikai igazgató? Most érkeztem Marosvásárhelyről, itt állok kint a kocsival.
– Én a főszerkesztő vagyok, szerintem rossz számot hívott.
– Milyen főszerkesztő?
– Milyen áru?
– Hát a Józsi mondta, hogy ezt a számot csörgessem meg, ha ideértem.
– A Józsi megadta az én számomat?...
– Miért, maga kicsoda?
– Nem a maga embere.
– És meg tudná adni a Józsi számát?
– Persze, ha elárulja nekem, hány éves a kapitány.
És itt „rejtélyes módon” megszakadt a vonal.

 

JANUÁR 7. – BÚCSÚ AZ UTOLSÓ MOHIKÁNTÓL

Negyed évszázad (!) után (nálam is) véget ért az asztali PC korszaka. Tegnap reggel a végső „kék halállal” búcsúztunk egymástól. A rendszeres biztonsági mentéseknek köszönhetően szerencsére nem veszett el fontos adat, bár ezúttal is csak hajszálon múlt… Eddig egy tíz éve már leselejtezett gépen végeztem a napi munkát, félig-meddig nosztalgiából. De amikor már a gépet gépekkel sem lehet életben tartani, a memória Alzheimer-kóros volt, és a gépházban is utolsót dobbant a szív, akkor könnyes szemekkel kell búcsúzni az utolsó mohikántól is…

 

JANUÁR 13. – SZÉLESEDŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS

Saját statisztikáim szerint eddig – az elmúlt 16 évben – bruttó 7,5 millió karakternyi írásom jelent meg nyomtatásban, és több mint 2,5 millió karakter korrektúrázott, aktualizált elektronikus utánközlésben. Ezzel 32 évesen elértem a 10 millió karaktert, amely összességében több mint kétezer – 75%-ban a helyi, regionális és az országos print médiában, 25%-ban elektronikus médiában publikált – anyagot jelent. Számomra nem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg – ráadásul az újságírás helyett egyre inkább a korrektúrázás és a szerkesztés kerül előtérbe –, s még így is havonta több mint 150 ezer olvasóhoz jutnak el nyomtatásban a különböző témákban és periodikákban írt cikkeim. Természetesen most is több kiadóval, megbízóval tárgyalok az együttműködés szélesítéséről, és okkal bízom a legjobbakban… Úgy legyen, ahogy megálmodtam!

 

JANUÁR 21. – EMLÉKTÁBLA-AVATÁS A VÁCI UTCÁBAN

Felavatták és megkoszorúzták dr. Dobozy Elemérné dr. Erdélyi Zsuzsanna emléktábláját lakóházában, a Váci utca 79. szám alatt, a házon belül, a bejárati kapunál. Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja itt élt és alkotott 66 éven át, 1949 júniusa és 2015 februárja között. Az emléktáblát Belváros-Lipótváros Önkormányzata állíttatta – olvasható a Magyar Művészeti Akadémia honlapján.

 

FEBRUÁR 13. – TITKOSÍTÁS ALÓL FELOLDVA

20160213_illusztracio.JPG

Magyar X-akták nyomában címmel tartottam előadást „titkos” hazai ufóesetekről és korábbi oknyomozásaim eredményeiről a Meridián Csoport első alkalommal megrendezett szabadegyetemén az újpesti Öreghalász étteremben.

Címkék: Kaleidoszkóp

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2015.11.30. 07:55

SZEPTEMBER 16. – IRIGYSÉG ÉS BOLDOGSÁG

„Az irigység a középszerűek vallása. Megnyugtatja őket, csillapítja mardosó nyugtalanságukat, és végső soron szétrohasztja a lelküket, mert addig igazolják vele a kapzsiságukat és fukarságukat, amíg már maguk is elhiszik, hogy az jó, és hogy a mennyország kapui csak a magukfajta korcsok előtt nyílnak meg; akik úgy élik le az életüket, hogy semmi nyomot nem hagynak a szánalmas igyekezeten kívül, hogy másokat lehúzzanak, hogy kizárják, sőt ha lehet, tönkretegyék őket; akik puszta létükkel, önmagukkal bizonyítják, milyen szegények lélekben, szellemben és testben. Boldog az, akit a hülyék megugatnak, mert a lelke nem lesz a martalékuk.” Carlos Ruiz Zafón

 

SZEPTEMBER 19. – UFÓS PIKNIK A NÉPLIGETBEN

20150919_illusztracio.JPG

Hagyományteremtő céllal, első alkalommal rendeztünk ufós pikniket a Meridián – Magyar Ufókutatási Klub égisze alatt a Népligetben, ahol bemutatkozási lehetőséget nyújtottunk a klubban gyakran megosztott oldalak szerkesztőinek és bloggereinek, valamint az ufókkal, csillagászattal, paleoasztronautikával és tudatkutatással foglalkozó különböző csoportok vezetőinek. Az érdeklődők többek között a gyermekeltérítésekről, hagyományos ufóklubokról, a boszniai piramisokról, álmokról és megérzésekről, a média és az ufókutatás kapcsolatáról, földönkívülis képek leleplezéséről és Izsáky László titkos bőröndjéről hallhattak rövid előadásokat. Találkozónkról a TV10 forgatott előzetes beharangozót, saját összeállításunkban pedig az egész délutános programból, a fiatal kutatók legérdekesebb előadásaiból nyújtunk ízelítőt.

 

OKTÓBER 2. – ŰRKUTATÁS NAPJA AZ ÓBUDAI EGYETEMEN

A Magyar Asztronautikai Társaság az Óbudai Egyetemen tartotta az Űrkutatás Napja című hagyományos ismeretterjesztő rendezvényét, amelyen a Meridián Csoport alapító tagjaiként vettünk részt. A megjelenteket a vendéglátó intézmény, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának kutatási dékánhelyettese, Maros Dóra köszöntötte. Utána a szervező MANT elnöke, Solymosi János és a társszervező BME Űrfórum nevében Kovács Kálmán üdvözölte néhány mondatban a résztvevőket. Az első előadást Tari Fruzsina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban működő Magyar Űrkutatási Iroda vezetője tartotta. Tóth Imre, a MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa a Rosetta és a Philae legérdekesebb eredményeit foglalta össze. Both Előd, a MANT alelnöke a másik idei űrkutatási szenzációról, az amerikai New Horizons szonda Plútó melletti elrepüléséről, az első eredményekről beszélt.

 

OKTÓBER 15. – HUSZONÖT ÉVES A HAZAI MOBILSZOLGÁLTATÁS

Napra pontosan huszonöt éve vetette meg a lábát a frissen demokratizálódott Magyarországon a mobiltelefónia. A Westel 450, illetve körzetszáma után Westel 0660-nak is emlegetett Westel Rádiótelefon Kft. indulása egyben az első közép-európai mobilszolgáltatás is volt. Akkor még nem hét számjegyből álltak a mobilszámok, a telefongyártók pedig nem grammokban, hanem kilókban versenyeztek. Fizetni viszont majdnem ugyanannyit kell a mai csúcstelefonokért is, mint akkor a téglakategóriába tartozó bármelyikért – olvasható a HVG összeállításában.

 

OKTÓBER 25. – KILÁTÁS A MONORI STRÁZSA-HEGYRŐL

20151025_illusztracio.jpg

 

OKTÓBER 28. – MEGÚJULT AZ ORSZÁGOS KÉKKÖR

A Magyar Természetjáró Szövetség egy budapesti sajtótájékoztatón tartotta azt a projektzáró rendezvényét, amely során bemutatták az elmúlt évek – nagyrészt – uniós forrásból megvalósult turisztikai fejlesztéseit. A három önálló túramozgalmat magában foglaló Országos Kékkör közel 3 milliárd forintból újult meg és vált Európa egyik leghosszabb és legmodernebb túraútvonalává. Digitalizált nyomvonal, új bélyegződobozok és pecsétek, jelzések, információs táblák, felújított kilátók, pihenők, turistaházak várják a természetjárókat, és ez még csak a kezdet – olvasható a Turista Magazinban.

 

NOVEMBER 5. – HATÁRTUDOMÁNYOKRÓL AZ EGYETEMEN

Az ELTE BTK hallgatójaként is próbálom összekötni a kellemeset a hasznossal, és megtalálni a kapcsolódási pontokat a hobbijaimhoz. Legyen szó akár szemináriumi dolgozatról, szakdolgozatról, projektmunkáról vagy szakmai gyakorlatról: az információ- és könyvtártudomány a világon mindenhez kapcsolódik, így – a megfelelő keretek között – a legkülönbözőbb témákkal lehet foglalkozni. Ebben a félévben az ELTE BTK Néprajzi Intézet könyvtárában töltöm a gyűjteményszervezésre és állományfejlesztésre fókuszáló szakmai gyakorlatot, ahol több száz, határtudományokhoz kapcsolódó dokumentum is található. Információ- és könyvtártudományi ismeretek birtokában lényegesen egyszerűbb és gyorsabb az online információk keresése és „szelektálása” is, tehát az egyetemen töltött, tanulásra fordított idő hosszútávon megtérül. Természetesen az egyetemi szakdolgozatomat is az ufótémához kapcsolódóan fogom írni. Bár a téma tudományos „elfogadatlansága” okán rendkívül ingoványos terepen kell lavírozni, de – Magyarország egyetlen olyan újságírójaként, aki „ufós” oknyomozó riportért kapott sajtódíjat, és a szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakdolgozata szintén az ufótémával foglalkozott – nincs mitől tartanom. Egyelőre csupán ennyi publikus, hiszen már elkezdtem a rendkívül időigényes és összetett munkát, de belátható időn mindenki láthatja és véleményezheti az eredményt.

 

NOVEMBER 7. – ELŐADÁS AZ EXOPOLITIKAI KONFERENCIÁN

20151107_illusztracio.JPG

Összeesküvésektől a hiszékenységig címmel tartottam előadást az Újpesti Kulturális Központ – Ifjúsági Házban megrendezett őszi exopolitikai konferencián. Előadásomban az ufótéma objektív megítélésének fontosságát hangsúlyoztam, és felhívtam a figyelmet a média árnyoldalaira, a világhálón terjedő dezinformációkra, hamis fotókra és videókra.

 

NOVEMBER 13. – MEGNYUGTATÓ MEGOLDÁS

Újabb hosszú ideje, szinte napra pontosan tizenkét éve (!) húzódó hivatalos ügy végére sikerült pontot tenni úgy, hogy ezúttal nekem kedvezett a bürokrácia. Bár a történetet a mindenkori „jóakarókra” tekintettel nem részletezem, rengeteg felesleges utánajárástól és pénzkidobástól menekültem meg, s persze a jövőre nézve is hihetetlen energiát adott a megnyugtató megoldás. Megérdemelten lehet ünnepelni!

Címkék: Kaleidoszkóp

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2015.08.31. 07:45

JÚNIUS 20. – ELŐSZÖR SZABADON

20150620_illusztracio.jpg

Az 1990-ben tartott első szabad választások a rendszerváltoztatás folyamatának mérföldkövét jelentették. Az akkor még kétfordulós, március 25-én és április 8-án tartott szavazással befejeződött a politikai-jogi átalakulás folyamata, Magyarország történetében új korszak kezdődött. Egy korszak lezárásaként egyben új kezdetet is jelentett: a független és demokratikus Magyarország kezdetét. Az első szabad választásokról nyílt időszaki kiállítás a Terror Háza Múzeumban.

 

JÚNIUS 26. – ÚJ HELYESÍRÁSI SZABÁLYZAT

„A magyar helyesírás bonyolult. Vagy ha nem is, a magyar helyesírás szabályozása mindenképpen az. Senkinek sem a napi olvasmánya A magyar helyesírás szabályai 1984-ben megjelent 11. kiadása, ezért az évek óta lebegtetett új verziótól azt vártuk volna, hogy közérthetőbb lesz, és ha nem is teljes nyelvi reformot hoz, de legalább el lehet olvasni. Tévedtünk. Kaptunk a használathoz igazodó, megengedő szabályokat, a kiejtéshez igazodó új szavakat, másfajta kötőjelezést és még bonyolultabb szótagszámlálást. Plusz az iskolásokat szívató betűrendezést. Néhány dolog viszont tényleg logikusabb lett” – írja az Index összefoglalója.

 

JÚLIUS 8. – KÉNYELMI SZOLGÁLTATÁS

Stadionokra és óriásplakátokra bőven jut pénz, de a kormányhivatal légkondicionálását még nem sikerült megoldani. Egy kancsó langyos víz és néhány olcsó papírtörlő biztosítja a 35 fokban ájuldozó ügyfelek „kényelmét”. Az ügyfélszolgálatra nem lehet előzetesen időpontot foglalni, elektronikusan nem tudtam elintézni az ügyemet, de alig egyórás várakozás után sorra kerültem. Közben – természetesen ülőhely híján álldogálva – volt időm megcsodálni a szocreál stílusú váróterem szépségeit a leszakadt plafonnal, a falból kilógó kábelekkel és a féltéglával alátámasztott asztallal. Csak így tovább, magyar közigazgatás, csak így tovább.

 

AUGUSZTUS 29. – VÉGET ÉRT EGY KORSZAK

Hatvanhárom év után bezárt a belvárosi Jégbüfé. A Párisi Udvarban található legendás cukrászda a felújítás áldozata lett. Ráadásul nemcsak a cukrászda, hanem a Párisi Udvarban még megtalálható összes üzlet lehúzza a rolót, a palotát tavaly megvásárló Mellow Mood Group ugyanis hamarosan megkezdi az épület felújítását és ötcsillagos apartmanhotellé történő átépítését. Az 1952-ben alapított ikonikus üzlet augusztus 29-én nyitott ki utoljára, és akciókkal várta a vásárlókat, hogy kiárusítsa a megmaradt készletet – írta az Origo.

Címkék: Kaleidoszkóp

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2015.05.31. 18:15

MÁRCIUS 8. – AZ UFÓKONGRESSZUS SZÜNETÉBEN

20150308_illusztracio.JPG

 

MÁRCIUS 25. – AZ ELSŐ SZABAD VÁLASZTÁS

Huszonöt évvel ezelőtt – több mint negyven év után – ezen a napon ismét szabad választást tartottak hazánkban. Az első fordulóban mintegy 70 százalékos volt a részvétel. A többség rendszerváltást akart. Így végül a Magyar Demokrata Fórum győzött, a második helyen a Szabad Demokraták Szövetsége végzett. A koalíciós kormány élére Antall József került. Az akkori két nagy párt kompromisszumos megállapodása nyomán utóbb az SZDSZ-es Göncz Árpád lett az államfő.

 

MÁRCIUS 26. – HANGULATJELENTÉS

Néhány hónappal ezelőtt megfogadtam, hogy többet nem posztolok aktuálpolitikai témákban, és ehhez tartom is magam, pedig időnként nagyon nehéz megállni, hogy az ember ne adjon hangot megdöbbenésének, felháborodásának és elkeseredettségének az országban zajló eseményeket, folyamatokat látva. Talán éppen egy klasszikus idézet segít megoldani a dilemmát:
„– Milyen a hangulat tifelétek?
– Hááááát...
– Azt olvastam, kitűnő.
– Hol olvastad?
– A hangulatjelentésben.
– Akkor biztos kitűnő.”

 

ÁPRILIS 10. – EGYETLEN MÁSODPERC

Idős néni sietett át az Üllői út és a Lehel utca sarkán lévő zebrán, „természetesen” piros jelzésen, közvetlenül az éppen induló villamos előtt. Ez a nagy igyekezet egyenesen öngyilkossági kísérlettel ért fel. Az 50-es villamos vezetője a holttér miatt nem láthatta őt, de még ha észre is vette volna, vészfékezéssel sem tudott volna időben megállni. Ösztönös mozdulattal a hölgy felé nyúltam, elkaptam a karját, és felrántottam a járdaszigetre. Még így is súrolta őt az éppen induló villamos. „Jaj!” – kiáltotta. Mondom, „jaj, bizony! Hová a büdös francba tetszik sietni, amikor öt percen belül jön a következő villamos?” Tényleg kis híján a szemem előtt történt tragédia, egyetlen másodpercen múlt az egész. Egy másodperc az élet. Egyetlen rossz döntés, egy rohadt másodperc, és mindennek vége. Mondhatnám, hogy „jókor voltam jó helyen”, de az események láncolata ennél jóval bonyolultabb. Mondhatnám, hogy „feltehetően életet mentettem”, és el lehetne gondolkodni még számos dolgon. De legfőképpen azon, hogy ki mennyire becsüli a saját életét.

 

ÁPRILIS 15. – ELŐADÁS AZ ŰRTÁVCSŐRŐL

A Hubble-űrtávcsőről szóló tegnapi előadás a Polaris Csillagvizsgálóban a szakmabeliek és az „egyszerű érdeklődők” számára egyaránt érdekes volt. Rövidesen újra csatlakozom a Magyar Csillagászati Egyesülethez, hiszen a tagoknak ingyenes a belépés a hasonló rendezvényekre, engem pedig az „ufózással” párhuzamosan a tudományos ismeretterjesztés is érdekel. Szerintem egyébként is teljesen értelmetlen és felesleges az „ősi ellenségeskedés” a csillagászok és az ufósok között.

 

ÁPRILIS 16. – LÁTOGATÁS AZ ECSERI PIACON

20150416_illusztracio.JPG

 

MÁJUS 27. – TALÁLKOZÁS FARKAS BERTALANNAL

„Nem kopogtattak be kis zöld emberkék a Szojuz ablakán, és tudomásom szerint más űrhajósok sem találkoztak még idegen lényekkel, de hiszek abban, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban” – válaszolta a földönkívüliekkel kapcsolatban feltett kérdésemre Farkas Bertalan dandártábornok. Az első magyar űrhajós űrutazásának 35. évfordulója alkalmából, május 27-én a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ rendezett egész napos programsorozatot. Az előadásokat és az emlékkiállítás megnyitóját követően lehetőség nyílt kötetlen beszélgetésre és dedikálásra. Idén másodszor találkoztam „Bercivel”, a mellékelt autogramot még februárban kértem tőle. Kissé elszomorító, hogy az első magyar űrhajóst sokan nem tartják hősnek, és politikai okokból is mellőzve érezheti magát, pedig szerintem olyan példakép, köztünk élő igazi hős, akire mindannyian felnézhetünk. Büszke vagyok arra, hogy ismét találkozhattam vele!

20150527_illusztracio.jpg

 

MÁJUS 30. – HELYESÍRÁS, HELYES JAVÍTÁS

Antalné Szabó Ágnes tanárnő jóvoltából idén először javítóként vehettem részt a Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenyen, amelynek Kárpát-medencei döntőjét 1998-ban én nyertem meg, és amelynek döntőjét idén is az ELTE rendezi. Én pedig továbbra is Magyarország egyik legjobb helyesírója vagyok, idén már csak egy hallgatótársam előzött meg a házi versenyen. Egyébként szeptemberben érvénybe lép a helyesírási szabályzat 12. kiadása, és bár ez csak egy ajánlás, senkire nézve nem kötelező érvényű, legalább általános iskolai szinten érdemes volna mindenkinek ismerni és betartani...

Címkék: Kaleidoszkóp

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2015.02.28. 17:58

DECEMBER 31. – BÚCSÚ A PUSKÁSTÓL

20141231_illusztracio.jpg

1983-ban „ide születtem”. 1996-ban itt interneteztem először, 2000-ben itt szereztem ECDL bizonyítványt, 2010-től 2014-ig itt dolgoztam. Ma az utolsó munkanapomat töltöm a sokat látott falak között. Kicsit hihetetlen, hogy ilyen gyorsan eljött ez a nap, még egy héttel ezelőtt is meglehetősen távolinak tűnt… Nagyon sokat köszönhetek a Puskásnak, de most tovább kell lépnem. Vissza a szakmámhoz, új lehetőségekhez. Nem búcsúzom – mert bár a portán többet nem találkozunk, de virtuálisan vagy személyesen bármikor, az újságok hasábjairól nem is szólva. Köszönöm, Puskás!

 

JANUÁR 10. – SZAKMAI IDENTITÁS

„Valószínűleg elérte azt a fejlődési szintet, amelyben saját maga választott foglalkozási irányt, pályacélt, amit sikerült realizálnia. A külső környezeti, társadalmi-gazdasági hatások, kapcsolatrendszere előnyös feltételeket és támogatást biztosítanak szakmai identitása fejlődéséhez. Olyan személyes jellemzőkkel, erőforrásokkal rendelkezik, amelyek segítik szakmai identitása fejlődését, megkönnyítik a pályacéljának megfelelő foglalkozás, munka iránti elköteleződését, hivatástudata kialakulását. Szakmai identitása erős, ami azt jelenti, hogy sikerült olyan pályacélt találnia, amellyel teljes mértékben azonosulni tud, elköteleződött választott pályája mellett. Életpályájával kapcsolatos önálló döntését pozitívan értékeli, örül annak, hogy a választott foglalkozási csoporthoz tartozhat. Optimista életpályája alakulásával kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy leendő munkája lehetőséget nyújt szaktudása hasznosítására, képességei kibontakoztatására, az önmegvalósítására. Környezete támogatása és a társadalmi gazdasági feltételek egyaránt adottak ahhoz, hogy hosszú távon megtartsa szilárd és stabil szakmai identitását.”

 

JANUÁR 6. – TIZENÖT ÉVE A PÁLYÁN

20150106_illusztracio.JPG

Eddig szó szerint ennyit tettem le az asztalra… Ez a néhány köteg újság – mintegy 2000 lapszám – 8,5 millió forintot ér, ha a bennük megjelent cikkeimért és fotóimért kapott honoráriumot, szerzői jogdíjat és munkadíjat veszem alapul. Első cikkem 15 évvel ezelőtt, 2000. március 17-én jelent meg a Népszabadság Budapest mellékletében.

 

FEBRUÁR 15. – NYOMTATOTT VONZALOM

Miközben folyamatosan csökken a print lappiac részesedése, és valóban egyre kevesebb ember olvassa a „fizetős” nyomtatott sajtótermékeket, én már tényleg a generációm kivételei közé tartozom. Már alsó tagozatos (!) általános iskolásként vettem a Népszavát, akkor még 19,50 Ft volt egy lapszám – persze mindig adtam ötven fillér jattot az újságosnak –, jelenleg 39 600 Ft az éves előfizetés. A Szabad Föld éves előfizetése 11 640 Ft, a Magyar Narancs 23 880 Ft, az RTV Részletes 6600 Ft, A Mi Erdőnk 2500 Ft, tehát mindösszesen évi 84 220 Ft-ot költök újságokra. Természetesen „valamit valamiért”. Számomra nem a legújabb okostelefon vagy egyéb modern kütyük birtoklása fontos, hanem a nyomtatott sajtóhoz történő „nosztalgikus ragaszkodás” presztízskérdés. Ez pedig két okból szűnhet meg: az olvasó halálával vagy az előfizetett újság megszűnésével. Remélhetőleg egyikre sem kerül sor belátható időn belül.

Címkék: Kaleidoszkóp

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2014.11.30. 15:25

SZEPTEMBER 1. – SZIRÉNAPRÓBA BUDAPESTEN

A budapesti lakossági riasztó-tájékoztató rendszer első szirénapróbáját délelőtt 11 órakor tartották. Budapesten három veszélyes üzem – Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Zrt., Richter Gedeon Nyrt., Egis Gyógyszergyár Zrt. – környezetében 52 monitoring- és 317 riasztó-tájékoztató végpontot telepítettek, a riasztható lakosok száma megközelíti a 190 ezret. A riasztókat a IV., a IX., a X., a XIII., a XIV., a XV., a XVI. és a XIX. kerületben helyezték el, ezeket a szirénákat minden hónap első hétfőjén tesztelik, de októberben, novemberben és decemberben csak csökkentett üzemidejű próbát tartanak. A katasztrófavédelem vegyvédelmi riasztórendszere abban az esetben riasztja a lakosságot, ha egy ipari üzemből veszélyes anyag kerül a levegőbe. A meteorológiai, vegyi monitoring- és lakossági riasztórendszer a riasztáson és a lakosság tájékoztatásán túl a veszélyes anyag terjedéséről is szolgáltat információkat.

 

SZEPTEMBER 20. – PIHENŐ A KÉT-BÜKKFA-NYEREGNÉL

20140920_illusztracio.JPG

Délelőtt felmentem Pilismarótról Dobogókőre a „kerékpározásra kijelölt erdészeti magánúton”. Tizenöt kilométert csak felfelé kell tekerni megállás nélkül, cserébe visszafelé lehet végig száguldani, már amennyire az út minősége engedi. Igaz, egyetlen rossz mozdulat, és meg sem áll az ember a szakadék aljáig... De csak ajánlani tudom az útvonalat, mert nagyon hangulatos, és a Két-bükkfától Pilisszentlélek, Esztergom vagy Pomáz felé is tovább lehet menni.

 

SZEPTEMBER 27. – SZÉLMALMOK A TÉSI-FENNSÍKON

Tés, a Bakony legmagasabb települése Várpalotától 14, Zirctől 32 kilométerre fekszik. A Tési-fennsík egykor királyi vadaskert volt, és a környékhez több Mátyás-monda is fűződik. A tési szélmalmok ipartörténeti emlékek, ma is működőképes állapotban. Az 1840-ben épült Helt-féle és az 1924-ben épült Ozi-féle szélmalmok jellegzetessége a körbe forgatható zsindelytető, a kőből készült malomtörzs és a hat vitorla. A dunántúli szélmalomipar utolsó emlékei fénykorukban gabonát őröltek, maximális kapacitásuk kedvező szélviszonyok mellett napi négy mázsa volt. A Táncsics Mihály utca 20. szám alatt található egy század eleji, eredeti szerszámokkal felszerelt kovácsműhely, valamint régi földművelő eszközöket és használati tárgyakat bemutató udvar, amely naponta 9–18 óra között tekinthető meg.

 

SZEPTEMBER 28. – BÁTORKŐ VÁRA

20140928_illusztracio.JPGBátorkő várát a XIII. században építették a Vár-völgy hajlatában, egy kimagasló kőszirtre. A Bakony magasabb hegyoldalai jól elrejtették az ódon sasfészket. A XIII-XIV. században egy váruradalom központja volt, és egyben a hegységen átmenő utak ellenőrzésére, vámszedésre is szolgált. 1326-ban Károly Róbert király birtokába került, majd később a Kont családnak adományozták. A XV. század elején megépült a palotai vár, Bátorkő vára elvesztette a jelentőségét. Állapota fokozatosan romlott, a XVII. századtól Puszta-palotának kezdték nevezni. A vár egy háromemeletes toronyból és egy szűk lépcsőfolyosón megközelíthető, mélyebb szintű bástyából állt. Bátorkő a hagyomány szerint Mátyás király vadászkastélya volt. A Várpalotán többször megforduló Petőfi Sándor egy kirándulás alkalmával, 1843-ban itt írta a Szeget szeggel című versét – olvasható a vár aljában elhelyezett tájékoztató táblán.

 

OKTÓBER 9. – SZEGÉNY AZ ORSZÁG

Minden hónap elején, a fizetésnapok környékén elcsodálkozom azon, hogy ebben az országban még nem tört ki éhséglázadás. Bármit is harsog a mindenkori kormánypropaganda, szlogenekből nem lehet kenyeret venni a közértben. Elég sokat utazom az országban, és mindenhol mérhetetlen szegénységet, lepusztultságot és elkeseredettséget látok. Szinte minden fejlesztés uniós forrásokból valósul meg, de még így is – és ezt a statisztikák is alátámasztják – balkáni szinten állunk, az utolsók között kullogunk. Ez a valóság, amit nem lehet nem tudomásul venni, hiába ámítanak minket vagy ámítjuk magunkat. Miből él, pontosabban tengődik a magyar emberek többsége? Már önmagában is sokatmondó, hogy a minimálbér összege nem éri el a létminimumot, ezen nincs mit magyarázni. Az állam hivatalosan éhezteti, nyomorba és eladósodottságba taszítja a polgárait, az ördögi körből pedig nincs visszaút. Állítólag „szerényen, de meg lehet élni” a 28 500 Ft-os öregségi nyugdíjminimumból, de még a 22 800 Ft-os foglalkoztatást helyettesítő támogatásból is, ehhez képest a havi 50 632 Ft-ot érő közmunka már ideig-óráig luxuskörülményeket biztosít. Valóban meg lehet élni, egész hónapban paprikás krumplin és zsíros kenyéren, a fűtés, meleg víz és áram nélküli penészes lakásban, depresszióba zuhanva, adósságokban vergődve, életcél és jövőkép nélkül. Megértem azokat, akik ez elől menekülnek külföldre – a számuk százezrekben mérhető –, mert egyszerűen nincs más választásuk. Talán éppen nekik köszönhető, hogy nem tört még ki újabb forradalom, mert a bölcsebb utat választják, és lázadás helyett egyszerűen elhagyják az országot. Ők már nem fognak visszajönni. És vajon mi meddig tűrünk még?

 

OKTÓBER 11. – FANTOMBUSZ AZ ÜLLŐI ÚTON

Hajnalban, miközben a 950-es buszt vártam, nem kis meglepetésemre villogott nekem egy „SZ27 – Észak-déli metró járműtelep” feliratú rejtélyes busz. De szellemjáratra nem akartam felszállni, így intettem neki, hogy nem kell megállnia. Némi keresgélést követően kiderült, hogy ez egy szolgálati járat, de – mint a VEKE oldalán olvasom – „ezen járatok menetrendjét annak ellenére nem kívánják az utazóközönséggel meghirdetni, hogy az utasoknak joguk van igénybe venni a szolgálati járatok által nyújtott szolgáltatást”. Ímhol például az SZ27-es régi menetrendje, de erre a 2012-es menetrendi átszervezés után nem lehet alapozni, újabb információt pedig nem találtam. Én a 03:09-kor induló SZ27-essel utazhattam volna, de majd talán legközelebb...

 

OKTÓBER 28. – KIHALLGATÁS A SEMMIRŐL

Ma reggel az ügyészségen kezdtem, mert beidéztek tanúnak egy olyan ügyben, amelyben feltehetőleg én tudom a legkevesebb hasznos információt szolgáltatni. Konkrétan semmit. Így is közel egy órát tartott a kihallgatás. Többször is jegyzőkönyvet kellett módosítani, az ügyész kis híján rám borította az asztalt a végén. Pedig én csak pontosan, őszintén, legjobb tudásom szerint próbáltam válaszolni minden kérdésre… Bár nem szó szerinti jegyzőkönyv készült, a kihallgatás menetéről sokat elárul az alábbi, emlékezetből írt részlet:

– Ön ismeri-e X. Y.-t? – kérdezte az ügyész.
– Kérem, pontosítsa a kérdést, mert erre így nem tudok válaszolni.
– Mit nem ért ezen? Ismeri vagy nem az illetőt?
– Nem azt mondtam, hogy nem értem, hanem azt, hogy nem tudok rá válaszolni. Ugyanis nem mindegy, hogy csak látásból ismerem-e vagy név szerint is, esetleg mindkettő, tehát előbb az ismeretség fogalmát kellene tisztázni.
– Megismétlem a kérdést: ismeri vagy nem? – tajtékzott az ügyész.
– Látásból talán igen, ezt a lehetőséget nem zárom ki, de név szerint nem.

Végül így is került jegyzőkönyvbe. Hasonlóan „precíz” beszélgetés folyt egy órán keresztül. Borítékolhatóan nem én leszek az ügy koronatanúja, de igazság szerint nem is bánom...

 

OKTÓBER 29. – NEGYVENÉVES AZ INTERNET

Az internet ősének tekintett ARPANET-en 1969. október 29-én küldtek először üzenetet, stílszerűen a rendszer rögtön le is fagyott. Negyven évvel ezelőtt kiépült az állandó kapcsolat a Stanford Egyetem és a UCLA között, és megpróbálkoztak az üzenetküldéssel. Charles Kline, a UCLA egyik hallgatója gépelte be a „login” szót, amiből csak annyi ment át, hogy „lo”, aztán a rendszer lefagyott. Ezután egy óra alatt újra létrehozták a kapcsolatot, és sikerült a teljes üzenetküldés. Részletesebb internettörténelem itt olvasható.

 

NOVEMBER 3. – KILÁTÓ A PILIS-TETŐN

20141103_illusztracio.jpg

Új kilátó épült a Pilisben, a Pilisi Parkerdő Zrt. emblematikus helyszínén, Pilisszentkereszt és Pilisszántó közelében. A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján, a 756 méter magas Pilis-tetőn kialakított, mintegy 17 méter magas építmény Boldog Özsébről kapta nevét, aki a 13. században a térségben élő remetéket összegyűjtve alapította meg az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét. A kilátó egy meglévő vasbeton geodéziai torony átépítésével jött létre, több mint 50 millió forintból. A költségeket a Pilisi Parkerdő Zrt. fele-fele részben saját és pályázati forrásokból fedezte – tudósított az erdőgazdaság honlapja, a fotót a Turista Magazin készítette.

 

NOVEMBER 8. – ÚJPESTI CSENDÉLET

20141108_illusztracio.JPG

 

NOVEMBER 20. – MAGYARUL NEM LEHETNE?

Részlet a Horánszky utca 13. szám alatt – a Vörösmarty Gimnázium mellett – nemrégiben nyílt Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központ (sic!) „magyar” nyelvű tájékoztatójából: „A H13 rendezvényei között startup workshopok, klubok és meetupok találhatók. Itt találod többek között a Corvinus Egyetem Spin-off Klubját, a népszerű startup reggeli meetupot, a Business Espressot, emellett képzési és networking programokat kínálunk a hozzánk forduló fiatal vállalkozóknak, vállalkozni vágyóknak.” Miért kell idegen szavak szótára egy sima szórólaphoz? Biztosan ettől lesz „menőbb”, „trendi” az egész…

 

NOVEMBER 24. – KALANDOS METRÓPÓTLÁS

Több száz utas gyülekezett már a Nagyvárad téren, az első metrópótló buszra nem is fértek volna fel többen, amikor egy láthatósági mellényben üvöltöző BKK-s leparancsolta az embereket, hogy nem tud indulni a busz, mert „tönkretették az ajtókat”. Így a mögötte álló jármű metrópótló-pótlóbusszá avanzsált, a feldühödött tömeg pedig úgy rohamozta meg az éppen beálló buszokat, mintha az élet múlt volna rajta. Én megvártam, míg néhány tucatnyian maradunk, ráadásul éppen újraindult a metró is. Utoljára egy garázsmenetből – vagy talán egyenesen a bontóból... – kiálló szóló Ikarus érkezett hatalmas füstfelhő kíséretében, amire „Ez már tényleg vicc!” felkiáltással felpattantam, és már döcögtünk is végig az Üllőin. Egészen az Ecseri útig, ahol ez a busz is szétesett. Ekkor már át lehetett szállni a metrópótló buszt pótló metróra – de én inkább gyalog folytattam az utamat, magam mögött hagyva az Ikarus bűzölgő roncsait. És hálát mondtam a sorsnak, hogy ezt az utazást is élve megúsztam.

Címkék: Kaleidoszkóp

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2014.08.31. 11:54

JÚNIUS 4. – MENETREND A TOLBUHIN UTCÁBAN

20140604_illusztracio.jpg

Délelőtt Martonvásáron a Tolbuhin utcában (!) szálltam fel a pesti buszra. Szerencsére nem a kint maradt 1987-es menetrend szerint (nem) érkezett...

De ki volt Tolbuhin? „Fjodor Ivanovics Tolbuhin (1894–1949) szovjet marsall. Szolgált a cári hadseregben. 1918-ban csatlakozott a Vörös Hadsereghez, és végigharcolta a polgárháborút. A második világháborúban előbb a krími front parancsnoka (1941–42), majd az 57. hadsereg vezetője a sztálingrádi csatában (1942–43). 1943–45 között frontparancsnok. 1943-ban a Donyec-medence több jelentős városát is visszafoglalta a németektől, majd Jerjomenkoval együttműködve felszabadította a Krím-félszigetet. 1944 májusától a 3. ukrán front vezetője, ezúttal Malinovszkij fegyvertársa, a iasi-kisinyovi nagy győzelmet követően mindketten megkapták a marsallbotot. Ezután Tito partizánjaival együttműködve részt vett a belgrádi hadműveletben. Csapatait ezt követően Magyarországra rendelték, ahol azok főszerepet játszottak Budapest bevételében és a balatoni csatában. A háború után a délkelet-európai szovjet erők, később a Kaukázusontúli Katonai Körzet parancsnoka volt” – írja a Ki kicsoda.

 

JÚNIUS 12. – MÉG NAGYOBB A NYOMOR

Tavaly 87 510 forint volt a létminimum összege, ennyi pénz kellett egy felnőttnek a létfenntartáshoz szükséges igények kielégítésére – közölte a KSH-ra hivatkozva a Világgazdaság. Két aktív korú felnőttnek egy gyermekkel már 210 024 forintra volt szüksége a minimális igények biztosítására, a nyugdíjasoknak 78 759 forintra. A létminimumhoz 134 ezer forintos bruttó fizetésre volt szükség. A minimálbér bruttó összege 98 ezer forint volt, ebből 64 190 forintot vihettek haza. Nyolc órás közmunkáért nettó 47 ezer forint járt, a szociális segély összege 22 800 forint. Eközben egyre nagyobb a nyomor, még a munkavállalók negyedének keresete sem éri el a létminimumot – írja a Népszava.

 

JÚNIUS 13. – MAGYARORSZÁG NAPJAINKBAN

20140613_illusztracio.jpg

 

JÚNIUS 15. – EGYENESEN TOVÁBB

– Elnézést, ez a busz elkanyarodik? – fordult hozzám egy termetes asszonyság a 181-esen.
– Hát előbb-utóbb valamerre nyilván kanyarodik majd – válaszoltam informatívan.– Miért, hová szeretne menni, az Aszódi vagy a Távíró utca felé?
– Egyenesen – hangzott az értelmes felelet, miközben a busz élesen jobbra fordult.
– Egyenesen a…?
– Hát tovább.
Ez nem komplett, mondom magamban.
– Nézze, ha úgy vesszük, az út végén végül mindenki egyenesbe kerül – vetettem oda a napi bölcsességet, és leszálltam a következő megállónál.

 

JÚNIUS 28. – ELHUNYT HEGYI IMRE

20140628_illusztracio.jpg

Nyolcvankét éves korában elhunyt Hegyi Imre karnagy, újságíró, riporter. Építészhallgatóként az alakuló Állami Népi Együttesbe került, hivatásos énekes volt, majd betanító karnagy harmincöt éven át. Pászti Miklóssal az első magyar profi oratórium-énekkart szervezte meg. A Magyar Rádióban tényfeltáró, oknyomozó dokumentumműsorokat készített 1965-től. Nevéhez fűződik a Névjegy című portréműsor és a Kovalik Mártával közösen készített Húszas Stúdió több ezer, egyórás műsora, a magyar dokumentumműfaj kiemelkedő alkotásai, mint például a Kék vér kutyabőr és a Vállalom. A Józsefváros című lap szerkesztője 1995-től volt. Az Állami Népi Együttes, a Magyar Rádió és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége örökös tagja. Munkásságát egyebek mellett SZOT-díjjal, Pour l’Ensemble-díjjal, Magyar Rádiózásért díjjal, Pulitzer-emlékdíjjal és többször Tolerancia-díjjal jutalmazták, megkapta a Magyar Rádió nívódíját és a MÚOSZ Aranytoll díját is. Hegyi Imrét a Magyar Rádió Nonprofit Zrt. saját halottjának tekinti. A Fortepanon elérhető fotón Kovalik Márta szerkesztő és Hegyi Imre riporter a Magyar Rádió VIII. stúdiójában 1980-ban.

 

JÚLIUS 12. – PÁLOS CÍMER A REFORMÁTUS TEMPLOMON

20140712_illusztracio.JPGPilismarót református egyháza 1560 és 1590 között alakult meg, amikor is templomot emeltek a falu közepén lévő dombtetőn. A főutcáról kétszáz lépcső vezet a templomig, amelynek kőkeretes kapuját a pálos rend címere díszíti, míg a bejárat feletti évszám az 1686-os átépítésre utal. A maróti földbirtokot 1493-ban II. Ulászló adományozta a pálosoknak, és a falu közel háromszáz évig, a rend 1786-os feloszlatásáig a szerzetesi közösség tulajdonában maradt. Ezt követően, több évtizedes bujkálás és nélkülözés után szerveződött újjá a református gyülekezet. A Szent Lőrinc tiszteletére felszentelt templomot 1820-ban Feigler Ferenc építőmester tervei szerint klasszicista stílusban átalakították, húsz méter magas tornya 1921-ben épült újjá egy tűzvész után.

 

JÚLIUS 30. – BABITS MIHÁLY NYARALÓJÁNÁL

20140730_illusztracio.jpg

Esztergomban található Babits Mihály (1883–1941) egykori nyaralója, emlékfalán kortársainak, barátainak, íróknak, költőknek, művészeknek az aláírásaival. Babits közel 60 műve született a présházból átalakított előhegyi villában, amelyet 1924-ben vett meg, és egészen haláláig itt töltötte a nyarakat feleségével, Török Sophie-val.

 

AUGUSZTUS 1. – VÉRADÁS A KAROLINA ÚTON

20140801_illusztracio.jpg

Ma délután – életemben másodszor – véradáson voltam az Országos Vérellátó Szolgálat Karolina úti központjában. Kértem véradó igazolványt, a „nemes cselekedet” honoráriuma pedig egy 500 Ft-os étkezési utalvány. Évente legfeljebb ötször lehet vért adni, és két teljes véradás között legalább 56 napnak kell eltelnie.

 

AUGUSZTUS 13. – ÚJ DIMENZIÓ A FOTÓZÁSBAN

20140813_illusztracio.jpgPontosan négy évet és húszezer fotót bírt ki az eddigi fényképezőgépem, és ahhoz képest, hogy a Nikon Coolpix L21 akkor a legolcsóbb kompakt gép volt, bőven kihoztam belőle a maximumot, sőt időnként még annál is többet… Most elérkezett az idő a váltásra.

Nagypapámtól kaptam 50 ezer forintos keretet, amiből három héttel ezelőtt a WestEnd Media Marktban vettem egy Sony DSC-H300 típusú gépet, de szinte azonnal bekrepált. Nem tudtam három napon belül visszavinni, így már csak javításra vették vissza. Két hetet kellett várnom az üzenetre, miszerint a fényképezőgép javíthatatlan, de kicserélik. Persze ugyanilyen típusúból addigra már nem maradt, így visszaadták a pénzt... Végül a Mammutban gond nélkül sikerült beszereznem, ráadásul kevesebb adminisztrációval, normális eladók közreműködésével. Sőt – legnagyobb meglepetésemre – pontosan ötezer forinttal, azaz 10%-kal olcsóbban! Mint megtudtam, az egyes Media Marktok árai eltér(het)nek egymástól, erre eddig nem is gondoltam. Lényeg, hogy tulajdonképpen nem is jártam rosszul!...

Ezzel egy „kicsit” jobb élmény lesz a fotózás, mint az eddigi kompakt géppel, amit a mai napon végleg nyugdíjba küldök. Fotós soha nem leszek, de „egyre jobban fotózó ember” egészen biztosan...

Címkék: Kaleidoszkóp