Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202011.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg


KOCSIMÚZEUM A PARÁDI CIFRA ISTÁLLÓBAN

Prusi 2019.11.17. 15:40

Az 1880-ban gróf Károlyi György által építtetett parádfürdői Cifra istálló napjainkban a Kocsimúzeumnak ad helyet, ahol 19-20. századi hintókat, fogatokat, szánokat, konflisokat, fiákereket állítottak ki. Betekintést nyerhetünk az egykor világhírű magyar kocsikészítés történetébe, és megszemlélhetjük az 1800-as évek legszebb fogatolt járműveit.

Az Ybl Miklós tervei alapján emelt, eklektikus stílusú épületben 1971-ben megnyílt – jelenleg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumhoz tartozó – kiállítóhelyen látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén, a Kölber testvérek műhelyében készült. A kocsiszín múzeumnak berendezett termeiben a magyar kocsigyártás emlékei mellett végigkövethetjük a kocsiépítés teljes folyamatát is, a kerék feltalálásától a kárpit varrásán át az elkészült díszes, főúri hintókig. Bepillanthatunk a kapcsolódó szakmák fortélyaiba, a kerékgyártó, bognár, kovács, lakatos, szíjgyártó, nyerges, kárpitos és fényező mesterségekbe. Emellett lószerszámok és a paraszti világ szállítóeszközeit bemutató makettek, illetve szekerek gazdagítják a kiállítást.

Címkék: História Hazai tájakon

PÁLOS KOLOSTOR A „CSEND HONÁBAN”

Prusi 2019.09.10. 18:09

A mezővárossá kinevezett Vázsonyba 1478-ban Kinizsi Pál telepített pálosokat. A pálos rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa, Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította a Bakony ősrengetegében, a „csend honában”, Vázsony várától nyugatra 1483-ban.

A mondai hagyomány szerint a nagyvázsonyi pálos kolostor Kinizsi Pál egyik török rabjának váltságdíjából épült. Szent Mihály tiszteletére felszentelt templomában temették el 1494-ben Kinizsi Pált és 1508-ban felesége, Magyar Benigna második férjét, Horváth Márkot. Az 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának török kézre kerülése. Az itteni magyar várőrség 1552-ben – a többi környékbeli kolostorral együtt – felrobbantotta az épületet, nehogy a törökök erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építéséhez hordták el. A falutól viszonylag távol eső templom helyreállítását plébániatemplom céljára nem találták alkalmasnak, helyette a település központjában épült barokk plébániatemplom. A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1959-ben került sor.

A kolostorban élő, művelt szerzetesek munkálkodásának gyümölcsei közül máig fennmaradt négy kézzel írott kódex. Az egyik a veszprémvölgyi apácamonostor számára íródott, az 1494 körül alkotott Festetich-kódex és az 1513-ban írt Czech-kódex Magyar Benigna számára készült, a Peer-kódexet a feltételezések szerint a szomszédos Csepely faluban élt, Simon nevű kisnemes kapta 1518 körül. Középkori írásos emlékeinkből meglehetősen kevés maradt ránk, ezért különleges értéket képviselnek a vázsonyi pálos kolostorban íródott kódexek. Az ásatások tanúsága szerint egykor magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is tevékenykedtek itt.

Címkék: História Hazai tájakon

HALÁSZKÁPOLNA A SZENT MIHÁLY-DOMBON

Prusi 2019.09.08. 16:57

A 136 méter magas vonyarcvashegyi Szent Mihály-domb tetején a 13. században kis vár épült, amely a történelem viharában szinte teljesen megsemmisült. A néphit szerint a kápolnát 1729-ben építtette az a 40 halász, akik szerencsésen megmenekültek egy pusztító balatoni viharból. A műemlék jellegű épület Magyarország egyetlen halászkápolnája, környékéről gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a keszthelyi öböltől a berényi partokig, csodálatos a panoráma a „tanúhegyekre” Szigligettől Badacsonyig.

A dolomitdombot egykor víz választotta el a környező földterületektől, szigetként emelkedett ki a Balatonból. Már a kora bronzkorban lakott terület volt, a középkorban pedig vár állt a mai kápolna helyén. Az épület 1946-os restaurálása során bukkantak azokra a barokk freskótöredékekre, melyekből kiderül, hogy már 1622-ben is a ma is látható épület volt a minden irányban gyönyörű kilátással rendelkező magaslaton. E táj csodálatos szépsége, a kápolna és legendája sok írót és költőt megihletett.

A restaurálás évében tűnt el az eredeti fogadalmi kép, amely egy úszó jégtáblán szorongó embereket ábrázol a következő szöveggel: „A jó Isten segedelmével negyven ember egy jégdarabrul megmenekült 1739.” A korabeli feljegyzések szerint 46 halász ment ki a viharos, téli Balatonra halászni, közülük hatan a jeges vízbe vesztek, de negyvenen megmenekültek. Szerencséjükre a szél a part felé fújt, így egy úszó jégtáblán sodródtak ki a szárazföldre.

A néphittel ellentétben nem ők építették a kápolnát, azonban hálájuk jeléül megfestették a megmenekülésük történetét, és a már álló épületet is kijavították. Ma az eredeti fogadalmi kép másolata látható itt. A természet erőivel küzdő, halászokat ábrázoló domborművet a régi halottasház fejújított fülkéjében helyezték el. Később, 1776-ban remeték laktak itt a barlangjaikban, erre utal a „remetekert” elnevezés is a domb alján, de a nagy balatoni utazó, Eötvös Károly 1885-ben már a nyomukat sem találta. A kápolna körüli romantikus hangulatú sírkert az 1950-es évekig a vashegyi polgárok temetkezési helye volt. Napjainkban hagyományosan minden év augusztusában megemlékezést tartanak a legendáról, egyben tisztelegnek a régi és a mai halászok előtt.

SZÖVEG FORRÁSA: VONYARCVASHEGY.HU,
ISMERTETŐ TÁBLA A KÁPOLNA MELLETT

Címkék: História Hazai tájakon

KIRÁNDULÁS A VÁLLUSI PÁLOS KOLOSTOR ROMJAIHOZ

Prusi 2019.07.26. 18:35

Kellemes erdei sétával lehet eljutni Balatongyörökről a Keszthelyi-hegységben fekvő Vállushoz közel, a Szent Miklós-forrás felett található egykori pálos rendi kolostor romjaihoz, ahol idén folytatódnak az ásatások és a több mint 600 évvel ezelőtt épült templom feltárása.

A 15. századból ismert leírás szerint a település felett, a mai szentmiklósi völgyben kis pálos kolostor állt. Az egyetlen magyar alapítású rend itteni kis rendházát a források alapján Szent Miklós tiszteletére szentelték, s a völgy is feltehetően a kolostorról kapta a nevét. Mellette templom helyezkedett el, nyomaik még ma is felfedezhetők az erdőben. Az 1930-as években az épületek maradványa kőrakásszerű romhoz hasonlított, mely mára szinte teljesen eltűnt. A pálos kolostor régészeti kutatása 2016-ban kezdődött meg. A Göcseji Múzeum régészei a második ásatási évadot követően a falakat visszatemették, de a remények szerint 2019-ben már megkezdődhet a templom konzerválása.

A keszthelyi dolomittömb északi és déli részei közötti vízválasztó gerincének két oldalán források fakadnak. A vízválasztótól délre ered a Büdöskúti-forrás, északra pedig a Szent Miklós-forrás, amely egykoron a kolostor és halastavának vizét is adta. A legenda szerint Szent Miklós lelkét 342. december 6-án angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi a magyar gyerekekhez utódját, akit Mikulásként ismerünk.

Címkék: História Hazai tájakon

ARANYHÍD A MAGYAR TENGER FELETT

Prusi 2019.07.25. 17:38

Korszerű installációval, újszerű szemléletmóddal tárja a látogatók elé a „magyar tenger” jelenkori és régi világát a keszthelyi Balatoni Múzeum 2011-ben nyílt, Aranyhíd című állandó kiállítása. A múzeum római és középkori kőtára a Balaton-felvidékről és a Kis-Balaton környékéről származó leletekből nyújt ízelítőt.

A Balaton mindenkinek mást és mást jelent: egy felejthetetlen nyaralást, a bor zamatát, a csodálatos tájat, nagy kirándulásokat, hegyek ormán trónoló várakat, sportélményeket… A Balatoni Múzeum állandó kiállítása is ezt a sokféleséget ragadja meg és tárja a látogató elé, tizenegy termen keresztül kíséri végig a tó és környékének történetét.

Az első terem a Balaton keletkezését és geológiáját mutatja be, az elmúlt évtizedek több új, jelentős kutatási eredményét felvonultatva, amelyek új megvilágításba helyezték a tó születésének kérdését. A második terem a Balaton és ember kapcsolatát elemzi a tó környéke benépesedésének és szabályozásának tükrében. A harmadik terem nagy diorámákon keresztül a Balaton élő- és növényvilágát tárja elénk, a témát három tematikus egységre osztva (víz alatti világ, vízpart, hegyvidék). A negyedik és ötödik teremben a Balaton környékének őskori, római kori és középkori váraival, erődjeivel ismerkedhet meg a látogató. A hatodik terem „virtuális tudáspontként” szolgálja a látogatókat, akik számítógépek segítségével mélyülhetnek el a tó történetében. A hetedik terem a balatoni ember egyik legősibb élelemszerzési módjával, a halászattal foglalkozik. Diorámák jelenítik meg a nyári kisvízi halászatot és a téli jeges nagyhalászatot. A vitrinekben az őskortól a 19. század végéig használt halászeszközök láthatók. A terem közepén egy lélekvesztőnek nevezett bödönhajó várja a látogatókat.

A nyolcadik és kilencedik teremben az újkori balatoni fürdőélet alakulásával és a sokak számára a legutóbbi évtizedekre jellemző helyszínekkel ismerkedhet a látogató. A Balaton felfedezésétől és az üdülőtelepek kialakulásától kezdve több, hazai viszonylatban is ritkán bemutatott téma kerül elő: sportok, gyermektáborok, vendéglátás, szüret és szőlőhegyek, népművészet és emléktárgyak, szállók és üdülők, fizetővendéglátás. A fürdőruhák évszázados divatját egy, az egykori keszthelyi Szigetfürdőt megidéző épített fa fürdőházban lehet megtekinteni, körülötte a sétányon a nyaralóhelyi kirakatokkal és jelenetekkel.

A tizedik és tizenegyedik terem a balatoni hajózás múltjával foglalkozik. Az őskortól napjainkig tartó áttekintést sok fénykép és illusztráció teszi szemléletessé, és más, hajózási témájú kiállításokhoz képest a teherszállítás és a révátkelés is bekerült a témák közé. A hajómodellek bemutatják a Festetics-gályáktól kezdve a klasszikus lapátkerekes és csavaros gőzhajókat, de nem maradnak ki a motoros hajók sem. A balatoni sportok közül itt tanulmányozható a vitorlázás története. A teljes kiállítás végére érve a forgatható kormánykerékkel és kivetítővel élményszerűvé tett fedélzeten lehet pihenni és összegezni. Az Aranyhíd című állandó kiállításához kapcsolódik a tó élővilágát bemutató akvárium.

SZÖVEG FORRÁSA: BALATONIMUZEUM.HU
FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN

Címkék: História Retrospektív Hazai tájakon

ŐSBUDA FELTÉTELEZETT ROMJAINÁL

Prusi 2019.07.07. 06:47

Mai napig rengeteg vita övezi az egyes középkori legendák szerint Attila hun király által alapított Sicambria létezését. Már a turistatérképen is megtalálunk egy feltételezett helyszínt a Budakalásztól a Kevély-nyereghez vezető zöld jelzés mentén, amely azok érdeklődését is felkeltheti, akik korábban még nem hallottak az ősi városról szóló elméletekről.

Manapság egyre többet hallani a misztikus Ősbudáról, amelyet Sicambriaként vagy Etzelburgként is emlegetnek az amatőr történelemkutatók. Ősbuda sokak számára Attila hun király elfeledett, megsemmisített pilisi városát, egyben a magyar kultúra és az állam bölcsőjét is jelenti. Egyesek kutatják, mások tudni vélik hollétét, a történelemtudomány viszont kritikus Attila városával, illetve Árpád vezérünk nyughelyével kapcsolatban. Noha az összeesküvés-elméletektől sem mentes elképzelések egyre népszerűbbek a történelem iránt érdeklődők körében, ezek a teóriák gyakran teljes egészében figyelmen kívül hagyják a tudományos tényeket, és állításaikat pusztán „kitalálójuk” véleményével vagy más megalapozatlan hipotézisekkel támasztják alá.

A középkori magyar elbeszélő források nyomán egyesek úgy vélik, hogy Sicambria – amely azonos az ősi Buda városával – valahol Budapesttől északnyugatra vagy a Pilis hegységben található. Sashegyi Sándor amatőr régész Pomáz határában, a Klissza-dombon lévő romokban vélte felfedezni az ókori, majd középkori város maradványait. Noszlopi Németh Péter újságíró Pilismarót közelében vélte megtalálni Ősbudát és Sicambriát, amit a település közelében lévő Castra ad Herculem római romjaival azonosított. Könyvének posztumusz megjelenését követően számos teória látott napvilágot Sicambria hollétét illetően. Lánszki Imre ökológus az egykori Sicambriát Budakalász határában, a Nagy-Kevély oldalában véli megtalálni, és várat, kolostort, templomot, királyi fürdőt, temetkezési helyet feltételez a helyszínen, amely 1256-ig a magyar királyság székhelye lehetett. Meglátása szerint Árpád fejedelem nem véletlenül települt ide, hanem tudatosan kereste azt a helyet, ahol egykor Attila palotája állt.

Sicambria feltételezett romjainak egyik helyszíne, a Nagy-Kevélytől keletre található, 274 méter magas Monalovac Üröm Sadove városrésze felől vagy Budakalászról a zöld turistajelzésen közelíthető meg. Az erdészeti sorompótól meredek ösvény vezet a hegytetőre, ahol meglehetősen érdekes, hatalmas kövekkel, sziklákkal tarkított, ritkásabb fenyőerdős területen néhol egészen nagy, függőleges sziklafalak alatt vagy éppen azok tetején sétálhatunk. Mindenfelé szokatlanul nagy kövek és kétségtelenül valamikor, valamilyen céllal emberkéz által összehordott kőhalmok hevernek, már-már szürreális látványt nyújtva az idetévedt kirándulóknak. A Monalovac tetején – egyértelműen a közelmúltban – még egy kövekből kirakott „zarándokhelyet” is kialakítottak. Bár a „budakalászi Ősbuda” helyszíne inkább egy felhagyott kőbányának tűnik, mintsem királyi vár vagy város maradványának, érdemes körülnézni a területen: egy rövid, kényelmes túrát mindenképpen megér.

Címkék: História Misztikus Zóna Hazai tájakon

SZÁZÉVES A GELLÉRT SZÁLLÓ – FÜRDŐÉLET A NAGY HÁBORÚBAN

Prusi 2019.01.05. 17:15

A 100. születésnapját ünneplő budapesti Gellért szállót és az első világháborús fürdőéletet mutatják be a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum márciusig látogatható időszaki kiállításai.

A főváros egyik legpatinásabb szállodájának alapjait még a béke éveiben ásták ki, de a falat már az első világháború közepette rakták. Alighogy megnyílt, birtokba vették a megszálló román csapatok, majd Horthy foglalta el főhadiszállásnak. A húszas évektől nagy bálok, díszvacsorák helyszíne, Gundel Károly keze alatt világhírű lett a konyha, tízezreket vonzott a gyógyvíz, a hullámfürdő. Az ostrom alatt német katonai bázis, a pincében szükségkórház működött. A rommá lőtt hotel újjáépítése szakaszosan, évtizedek alatt zajlott le. Ma egyszerre mutatja a magyar szecesszió legszebb arcát, az 1960-70-es évek belsőépítészetének „retro” jegyeit és a 21. századi vendéglátás minden erényét. A március 3-ig látogatható kiállítást Saly Noémi rendezte.

Az emeleten látható másik időszaki kiállítás a boldog békeidők hangulatos fürdőéletének változását mutatja be az első világháború alatt. A katonák és a polgárok fürdőélete ezer szállal fonódott össze békében és háborúban, a magas társadalmi presztízzsel rendelkező katonatisztek hozzátartoztak a fürdőhelyek mindennapjaihoz. A hadsereg saját fürdőkkel is rendelkezett.

A háború általános jelenségei a fürdőket és az ásványvízforrásokat sem kerülték el, egy részük felvonulási, illetve hadműveleti területre esett, ami súlyos következményekkel járt. A frontokon a katonák az ellenségen kívül sárral, piszokkal és tetvekkel is harcot vívtak. Olykor hetekig nem került le róluk a ruha, „agyagemberekké” váltak. A hadvezetés felállítható tábori fürdőkkel, fürdővonatokkal, fertőtlenítő berendezésekkel stb. törekedett javítani a helyzeten. A csapatok szükségmegoldásokkal leleményesen segítettek magukon. Zádor István hadifestővel együtt vallották: „A fürdés volt a harctér legnagyobb élvezete”.

Az új fegyverekkel és harceljárásokkal vívott háborúban megváltozott a harctéri sérülések és betegségek jellege, mennyisége, súlyossága. A 3,8 millió hadra kelt magyar katona közül csak minden második tért vissza épségben, 743 ezer súlyos sérülést szenvedett. A hadiérdek alá rendelt fürdőhelyeket sérült és beteg katonák áradata lepte el, különösen a termálfürdőket és a klimatikus gyógyhelyeket. A háború alatt „mundérba öltözött” Magas-Tátra gyógyításon kívül alpesi kiképzés helyéül is szolgált. A rokkantak óriási terhet róttak az államra, sorsukat az Országos Rokkantügyi Hivatal intézte. A Magyar Vöröskereszt Egylet sokrétű áldozatos munkát végzett.

A fürdőhelyek idegenforgalma a kezdeti visszaesés után emelkedett. Ebben szerepet játszott a átlagosnál jobb élelemellátásuk. Kialakult a „menázsi” turizmus: külföldiek és fővárosiak valóságos hízókúrát vettek. 1917-ben a háború sújtotta vidékeken megjelent a „csatatérturizmus”, a fürdőhelyi bazárokban háborús propaganda- és ajándéktárgyakat is árusítottak. A háború vége felé a reklám jövedelmező dobját nyugati mintára hangosan kezdték verni. A fővárosban büszkén hangoztatták: „Ma a legnagyobb divat Pesten idegent forgatni.” A március 31-ig megtekinthető kiállítást S. Nagy Anikó és Spekál József rendezte.

Címkék: História

FELLEGVÁR A BÜKK ÉS A MÁTRA HATÁRÁN

Prusi 2018.11.10. 18:57

Első házassági évfordulónkon a Mátrában tettünk egynapos kirándulást: a parádsasvári Köszörű-völgyi víztározó és a parádfürdői Károlyi-kastély után a siroki várat tekintettük meg a ködös őszi időben. A Bükk és a Mátra határán, a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett álló vár a középkorban a Tarna völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott.

A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralta, és a birtok elosztásakor a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág vette birtokba az ősi pogány várat a mai fellegvár helyén. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirokaljának nevezték. A község későbbi eredetű, mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említették, míg a község első írásos említése 1302-ben történt Sirák névalakban, később 1389-ben nevezték meg egy oklevélben.

Károly Róbert a várat királyi várrá nyilvánította. Az 1400-as évek végétől egy évszázadon át az Országh család uralta a térséget. A család legjelentősebb tagja Országh Kristóf – aki Nógrád megye főispánja és országbíró is volt –, akinek kedvelt tartózkodási helye volt Sirok. Ide hozta ifjú feleségét is, Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős lányát. Ez idő tájt nőtt meg a vár katonai jelentősége.

Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte váraink megerősítését. Országh Kristóf 1561-ben megerősítette a felső várat, megépítette az ó-olasz bástyát és az alsó várat, az őrséget pedig száz lovasra egészítette ki. Sirok beépült a végvári rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. A siroki várnak különösen nagy jelentősége volt, mivel a hódoltság peremvonalán állt, és közvetlen érintkezésben volt a törökökkel. Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiúága, az utódok pedig nem fordítottak figyelmet a vár állapotának megőrzésére.

1596 őszén a törökök elfoglalták a siroki várat. A várat 1687-ben foglalták vissza, a törököktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, de a haditanács elvben már hozzájárult a lerombolásához. 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolták. A falak leomlottak, a kazamaták összedőltek, eltűntek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltöltötte a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt.

Az alsó vár 2012 őszén, kétéves felújítást követően nyitotta meg újra kapuit, és a kilátóteraszok mellett egy kiállítás is helyet kapott az épületben. A vár körül panoráma-sétaösvény épült, a várba felvonóhídon át lehet belépni. Akinek pedig este visz arra útja, díszkivilágításban csodálhatja meg a várat.

SZÖVEG FORRÁSA: A SIROKI VÁR INFORMÁCIÓS KIADVÁNYA

Címkék: História Hazai tájakon

SZÁZTÍZ ÉVES A WEKERLETELEP

Prusi 2018.07.25. 06:52

Száztíz évvel ezelőtt, 1908-ban kezdődött a kispesti állami munkástelep építése Wekerle Sándor akkori miniszterelnök kezdeményezésére.

20180725_illusztracio.jpg

A KÓS KÁROLY TÉR ÉS WEKERLE KELETI RÉSZE MADÁRTÁVLATBÓL.
FOTÓ: RUZSA ISTVÁN

A 19. század utolsó negyedében, az iparosodással párhuzamosan Budapest lakossága két és félszeresére nőtt, ám a lakásépítések nem tudtak lépést tartani a népességnövekedéssel, és a fővárosban munkát vállaló vidékiek nem találtak maguknak lakhatási lehetőséget. A századfordulóra a probléma már olyan mértékűvé vált, hogy állami beavatkozásra lett szükség. Wekerle Sándor akkori miniszterelnök kezdeményezésére az állam 1908-ban megvásárolta a Sárkány család eladó birtokát Kispesten, hogy ott – a Ferenc József által 1908. július 20-án szentesített, július 25-én kihirdetett 1908. XXIX. tc. alapján – munkástelepet hozzanak létre.

Az 1908 és 1930 között felépült telepen 20 ezer ember jutott lakhatáshoz, a munkások 80 százaléka állami vállalatoknál dolgozott. A kiviteli terveket Győri Ottmár főmérnök, a telep első gondnoka készítette, az építkezés irányítását – a főtér beépítésére kiírt külön pályázatot is elnyerő – Kós Károly, majd 1913-tól Tornallyay Zoltán végezte.

A kormány pályázatán nyertes építészek családi házakat, bérházakat és egyedülállók számára „garzonházakat” terveztek. A lakóházak 48 különböző típusterv alapján épültek, a telep színvonalas ellátását pedig az 1910-es évek elejétől egyre több középület – kereskedelmi, kulturális, egészségügyi és oktatási létesítmény – biztosította. A telep tervezésekor fontos szempont volt, hogy ne akarják bérházakba kényszeríteni a vidéki embereket, inkább olyan környezetet tervezzenek, amely ismerős számukra, ahol otthonra találhatnak. Ez az elképzelés jól illeszkedett a 19. század második felében Angliából indult kertvárosi mozgalomhoz, sőt, a Wekerletelep a központilag tervezett és felépített európai kertvárosok egyik legnagyobb méretű és legjobban sikerült példája lett.

Címkék: História

MAGYAR HAGYOMÁNYŐRZŐ NAP TISZAALPÁRON

Prusi 2018.06.24. 20:16

A nyári napfordulót követő hétvégén, június 23–24-én a XV. Ősi Magyar Szer Találkozót rendezték meg a tiszaalpári Várdombon. Első alkalommal vettünk részt a hagyományőrző rendezvényen, amelyről maradandó élményekkel tértünk haza.

A festői környezetben fekvő Tiszaalpáron együtt lehettünk azokkal, akik hasonlóan gondolkodnak magyarságunkról és ősi hitünkről. A Barcsik Edit Mária által szervezett hagyományőrző rendezvény vendégei között voltak táltosok, regősök, tudók, dobosok. A női szertartást és a Lélekzengető zenekar fellépését követően Fehérholló Öskü tartott kötetlen beszélgetéssel egybekötött előadást őseink hitvilágáról, majd – közös dobolás és éneklés keretében – bemutatkoztak az ország különböző pontjairól érkezett dobkörök, dobosok és érdeklődők. Napközben lehetőség nyílt íjászkodásra és lovaglásra, a kézműves vásáron hatalmas bográcsokban rotyogott az ebédre készített szürkemarhapörkölt. Délután a Bársony Lovasudvar tartott csikós bemutatót, ezt követően Németh László Tibor vezetésével tűzszertartáson vehettünk részt. Napnyugtakor a táltosok, regősök, tudók, vezetők, dobkörök egységével közös szert rendeztek, amelyet reggelig tartó virrasztás követett. Megtisztulva, feltöltődve és a helyszínen vásárolt dobokkal tértünk haza – találkozunk a Kurultajon!

Címkék: História

SZÁZHUSZONÖT ÉVES A TELEFONHÍRMONDÓ

Prusi 2018.02.15. 15:58

Puskás Tivadar zsenialitásának köszönhetően a telefonhírmondó feltalálása és bevezetése révén hazánk világelső volt a kommunikáció területén a 19. század végén. Puskás ezzel a találmányával gyakorlatilag megteremtette az elektronikus médiát és egyúttal a világ első rendszeres műsorszolgáltatását is.

20180216_illusztracio_1.jpg

KONCERT A TELEFONHÍRMONDÓ STÚDIÓJÁBÓL 1901-BEN. FORRÁS: WIKIMEDIA

Címkék: História

KASTÉLY AZ ŐRSÉG KAPUJÁBAN

Prusi 2017.11.30. 14:23

Az Őrség legimpozánsabb várkastélya, a Batthyány család birtokközpontja az Őrség kapujában, Körmenden található. A 18. században épült, jelenleg felújítás alatt álló épületegyüttesben a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum kiállításai kaptak helyet.

A kastély eredete a 15. század közepére vezethető vissza, főépülete reneszánsz stílusban épült az 1400-as években, írott források 1459-ben említik először az épületet, de ezt a várkastélyt már csak régi térképek és leírások őrzik. Az erődítmény 1604-ben került a Batthyány család tulajdonába, és egészen 1945-ig a család birtokában maradt.

A Batthyány család 1655-ben hozta létre a vár ma is látható, négyszárnyú, hengeres saroktornyokkal ellátott központi magját. A Rákóczi-szabadságharc alatt megsérült várat az 1710-es években újjáépítették, majd gróf Batthyány Lajos, a későbbi országnádor az 1730-as években barokk stílusú kastéllyá alakíttatta. A 19. században az egész kastélyt klasszicista stílusban építették újjá.

1920-tól a boldoggá avatott dr. Batthyány-Strattmann László herceg, a híres szemész orvos volt a kastély tulajdonosa. A szegények orvosaként is ismert herceg a kastély egyik szárnyában rendezte be kórházát, ahol mintegy 20 ezer műtétet végzett, a rászoruló betegeket ingyen gyógyította, a birtok bevételeinek kétharmadát a betegek gyógykezelésére fordította. A példás családi és társadalmi életet élő herceget 2003-ban II. János Pál pápa boldoggá avatta. 1945-ben, az orosz hadsereg bevonulása során a jelentős képgalériát, a könyvtárat, a fegyvergyűjteményt és a műkincsek egy részét feldúlták, kifosztották és ellopták.

Napjainkban a kastély hatalmas termeinek egy részében a dr. Batthyány-Strattmann Lászlóról elnevezett múzeum működik, másik részében könyvtár, levéltár, színház és információs iroda kapott helyet. A kastély parkját a 18. században alakították ki barokk kertté, majd 1820 körül angolparkká formálták át. Jelenleg mintegy 35 hektár területen fekszik a védett, arborétum jellegű Várkert.

Címkék: História Hazai tájakon

„FELHŐBE HANYATLOTT A DRÉGELI ROM”

Prusi 2017.08.29. 18:54

Augusztus utolsó hétvégéjén a Börzsönyben tettünk tartalmas kirándulást: éjszaka a 800 éves nagybörzsönyi Szent István-templom közelében sátraztunk, másnap a szlovákiai Ipolyság érintésével jutottunk el Drégelypalánkra. Innen gyalogoltunk fel hazánk történelmének egyik legszentebb helyére: a 444 méter magas sziklaormon álló, 1285 előtt épült Drégely vára a 16. századi török háborúk és a magyar hőskultusz szimbolikus helyszíne. Ali budai pasa 1552-ben 12 ezer fős sereggel ostromolta Drégelyt. Szondi György kapitány másfélszáz katonájával négy napon keresztül tartotta a várat, de az utolsó rohamban valamennyi védő elesett. Szondi alakját a 19. századi irodalmi művek tették a nemzeti emlékezet részévé.

Címkék: História Hazai tájakon

FŐREÁLISKOLA A ZERGE UTCÁBAN

Prusi 2017.05.13. 20:00

Éppen tizenöt évvel ezelőtt érettségiztem a közelmúltban alapításának 145. évfordulóját ünneplő józsefvárosi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, amelynek Horánszky utca 11. szám alatti épületét 1874-ben emelték. Az iskola történetét – középiskolai tanulmányaim végén – az „Itt élned” című VMG-s diáklapban foglaltam össze, eredetileg több részletben jelent meg.

20170513_illusztracio_1.jpg

A HORÁNSZKY UTCA 11. SZÁM ALATTI ISKOLAÉPÜLET FELÚJÍTOTT HOMLOKZATA. FOTÓ: KIS ÁDÁM, LECHNER TUDÁSKÖZPONT

Címkék: História Sajtóarchívum

FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC A BUDAPESTI UTCÁKON

Prusi 2016.10.23. 19:56

„Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek…”
Ady Endre

 

Hatvan évvel ezelőtt, 1956. október 23-án tört ki a sztálinista terror elleni forradalom és szabadságharc. A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményének fontosabb budapesti történéseit még középiskolásként, egy diákoknak kiírt pályázatra beadott tanulmányban foglaltam össze.

20161023_illusztracio_1.jpg

A SZTÁLIN-SZOBOR MARADVÁNYA A MAI ÖTVENHATOSOK TERÉN. FOTÓ: FORTEPAN / ADOMÁNYOZÓ: RÁTONYI GÁBOR TAMÁS

Címkék: História

IDŐUTAZÁS A KURULTAJON

Prusi 2016.08.20. 12:05

Ötödik alkalommal adott otthont Bugac a Kurultaj magyar törzsi gyűlésnek, amelyet idén augusztus 12. és 14. között szervezett meg a Magyar-Turán Alapítvány. A program célja, hogy az ősmagyar szokások bemutatásán túl megismertesse a látogatókat azoknak a népeknek az ősi kultúrájával, akikkel a népvándorlás során a magyar törzsek kapcsolatba kerültek. Európa legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvényén 15 országból 27 nemzet képviselői vettek részt.

Több tízezren látogattak ki a hétvégén Európa legnagyobb lovas hagyományőrző ünnepére, ahol a vendégek különös időutazás részesei lehetettek. A bugaci puszta megtelt a nomád őseink által használt jurtákkal, különböző korok és nemzetek viseletébe öltözött hagyományőrzőkkel, íjászokkal, zenészekkel és kézművesekkel. Hatalmas jurtatábor épült, kézműves bemutatók és vásár, gyermekprogramok és tudományos ismeretterjesztő előadások emelték az ünnepi hangulatot. A magyar hagyományőrzők Pozsonytól Kézdivásárhelyig, Bártfától Újvidékig – szerte az egész Kárpát-medencéből – sereglettek Bugacra, ahol felvonultak a turáni rokon népek hun–türk korabeli hadi öltözetet viselő csapatai is. A színes kavalkád hangulatát a sámándobok sejtelmes hangja, az ostorpattogtatás, a lódobogás, illetve a több mint 50 fellépő együttes muzsikája fokozta.

Idén is felállították Attila sátrát, a világ legnagyobb jurtáját, amely előtt hosszú sorokban kígyóztak az érdeklődők, hogy megnézhessék azokat a fegyverrekonstrukciókat, amelyek a Kárpát-medence legrangosabb honfoglalás kori temetőiből kerültek elő. A kiállítás a miskolci Herman Ottó Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum és a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével, a Magyar-Turán Alapítvány tudományos szekciójának koordinálásával valósult meg. Az együttműködésben részt vevő múzeumok jóvoltából eredeti honfoglalás kori tárgyakat is bemutattak.

Az esemény legnagyobb látványossága idén is a seregszemle volt. Attila nagyfejedelem óriás festménye alatt több száz lovas és gyalogos elevenítette fel honfoglaló őseink harcos múltját. Felemelő látvány volt a hagyományőrző harcosok, gyalogosok, lovasok, csikósok, betyárok és huszárok felvonulása. A seregszemle során a nézők láthattak a honfoglalás kori sírokból előkerült leletek alapján rekonstruált fegyvereket, páncélzatot, lószőrrel díszített kopjákat, lándzsákat, fejszéket, kardokat, szablyákat, de nem maradt el a híres pusztai magyar íj sem, amitől rettegett Európa. A seregszemle élén szent madarunkat, a turult is megcsodálhatták a nézők, ugyanakkor a Kárpát-medencében fellelhető valamennyi lófajta is felvonult.

A Turán Szövetség nevezési díj nélküli lovas gyorsasági, lovas birkózás- és köböreversenyeket, valamint egyedülálló íjász-akadályversenyt hirdetett, amelyen idén kazak és üzbég lovascsapatok is részt vettek. A páncélos-gyalogosok IX-XI. századi öltözetben, páncélban és fegyverekkel vívtak meg egymással. A harc nem előre megrendezett koreográfia szerint zajlott, hanem szabad küzdelem volt, amely leginkább hasonlít a kor valódi harcaihoz. A három nap alatt számos lovas íjász és lovas harci bemutatót is láthatott a közönség.

A régészeti és antropológiai kiállítások közelében felállított előadósátorban idén is neves hazai és külföldi előadók tartottak ismeretterjesztő és tudományos előadásokat. A Kurultajra érkező rokon nemzetek művészei számos népzenei és néptáncbemutatót tartottak. A hazai közönség először láthatott olyan táncokat és hallhatott olyan zenét, amelyért egy európainak több ezer kilométert kellene messze keletre utaznia. A magyar ősvallás felelevenítői több száz táltosdobos kíséretében ezúttal is megszólaltatták a világ legnagyobb sámándobját. A magyarság és a rokon népek képviselőinek legnagyobb találkozója a hagyományos szertűzzel zárult.

SZÖVEG: KURULTAJ.HU, BAON.HU, VASARHELYHIRADO.HU NYOMÁN

FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN ÉS PERLAKI ZSUZSANNA ÉVA

Címkék: História

EGY ÉVSZÁZAD AZ ASTORIA SZÁLLÓBAN

Prusi 2015.07.15. 18:45

A mai Múzeum körút és Kossuth Lajos utca kereszteződésében a 19. század elején két régi épület állt. A Magyar utca felé eső részt az a lakóház foglalta el, amelynek második emeletén lakott Petőfi Sándor 1844 októberétől 1845 januárjáig (itt írta meg a János vitézt is), a Kiskörút felőli egyemeletes, saroktornyos épületben pedig a Zrínyi fogadó, a korabeli Pest legnépszerűbb és leghírhedtebb helye működött. E két ház helyén 1913 márciusában nyílt meg a hatemeletes Astoria Szálló, melynek névadója az akkori idők egyik legsikeresebb üzletembere, a német származású Jakob Astor volt.

20150715_illusztracio_1.jpg

AZ ASTORIA SZÁLLÓ AZ 1920-AS ÉVEKBEN. FORRÁS: MKVM

Címkék: História Sajtóarchívum

KÉT OROSZLÁN A KÁLVIN TÉREN

Prusi 2015.07.07. 18:40

A mai Kálvin tér, az egykori Széna piac két évszázaddal ezelőtt még Pest külterületéhez tartozott, s az Alföld felől érkező országutak találkozási pontja lévén, környéke tele volt híres, sőt hírhedt kocsmákkal, szállókkal és vendéglőkkel. Közülük a legnevezetesebb a Két Oroszlán volt, melyet főként a környékbeli nemesség vett igénybe.

20150707_illusztracio_1.JPG

Címkék: História Sajtóarchívum

KÉTSZÁZ ÉVIG VÁRTA VENDÉGEIT A FEHÉR KERESZT

Prusi 2015.06.25. 18:25

A Batthyány téren, a vásárcsarnok vörös téglás épületének szomszédságában egy kicsi, megszürkült épület húzódik meg, jó néhány lépcsőfokkal az utca mai szintje alatt. Kevesen gondolnák, hogy ez a szerény palota – amely ma fővárosunk egyetlen számottevő rokokó műemléke – úgy két és fél évszázaddal ezelőtt még Buda egyik legismertebb fogadója volt.

20150625_illusztracio_1.jpg

AZ EGYKORI FEHÉR KERESZT FOGADÓ ÉPÜLETE A 19. SZÁZAD VÉGÉN.
FORRÁS: MKVM

Címkék: História Sajtóarchívum

„BUDAVÁR LEGSZEBB VENDÉGFOGADÓJA”

Prusi 2015.06.15. 18:15

A 18. század nyolcvanas éveiben a megnövekedő átutazóforgalom miatt szükségessé vált, hogy egy új budai vendégfogadót nyissanak. Ám a tanács hiába próbálta erre ösztönözni a polgárokat, azok nem álltak kötélnek, s a város vezetői bizony még a Vörös Sün akkori tulajdonosát, Nepauer Mátyást is hasztalan győzködték, hogy nagyobbítsa meg házát, és készíttessen nagyobb bejáratot az istállóhoz. Így történt, hogy végül a tanácsra maradt a nemes feladat: egy új fogadónak a megnyitása. A város 1784-ben 14 756 forintért megvette a mai napig is Fortunának nevezett házat, s azt mint városi vendégfogadót hamarosan bérlet útján értékesítette.

20150615_illusztracio_1.jpg

AZ EGYKORI FORTUNA VENDÉGFOGADÓ ÉPÜLETÉBEN 2006-TÓL ÚJRA SZÁLLODA MŰKÖDIK. ILLUSZTRÁCIÓK: SZALLAS.HU

Címkék: História Sajtóarchívum

FOGADÓ A VÖRÖS SÜN HÁZÁBAN

Prusi 2015.06.05. 17:58

Abban az időben, amikor még nem számokkal jelölték meg a régi Buda házait, a mai Hess András tér 3. szám alatt álló saroképületet Vörös Sün házként emlegették. A házacska már az 1696. évi budavári ingatlan-összeírásban, a Zaigerban is e néven szerepel, sőt, az 1950-es években végzett műemléki feltárások tanúsága szerint már akkor évszázadokra tekinthetett vissza, amikor Buda utcáit még Szulejmán szultán katonái tartották rettegésben.

20150605_illusztracio_1.JPG

Címkék: História Sajtóarchívum

„AZ ORSZÁGÚTON CSINOS HÁZ ÉPÍTTETIK”

Prusi 2015.05.25. 13:52

A mai Múzeum körút 7. számú háza csupán egyike volt a pesti adófizetők sorában előkelő helyen álló Unger Henrik bérpalotáinak. A kétemeletes épületet több mint 160 évvel ezelőtt, 1852-ben adták át, elsőként Ybl Miklós pesti romantikus alkotásai közül. Az Unger-ház engedélyezési terveit mégsem Ybl, hanem a kivitelezést irányító Wagner János építőmester írta alá. Ennek magyarázata, hogy a Károlyi grófok uradalmi építészeként működő Ybl Miklós csak 1863-ban kapta meg a céhes mesterjogot, vagyis a korábban beadott terveken felelősségvállalást jelentő aláírása sem szerepelhetett.

20150525_illusztracio_1.JPG

Címkék: História Sajtóarchívum

PALLASZ ATHÉNÉ LETÖRT LÁNDZSÁJA

Prusi 2015.05.15. 19:28

Az egykori Tökölyanum titokzatos szobra sajátos hangulatot kölcsönöz a Veres Pálné utca 17–19. szám alatti épület betonnal borított, csendes belső udvarának.

20150515_illusztracio_1.jpg

A belvárosi Veres Pálné utca 17–19. szám alatt található tekintélyes palota emeleti lakásainak egy része évek óta üresen tátong. Pedig a díszes kapubejárat fölött latin és cirill betűs felirat hirdeti, hogy hajdanán még siető léptektől, vidám nevetéstől visszhangzott az ódon lépcsőház: itt működött a Magyarországon élő szerb ifjak kollégiuma, a Tökölyanum. Alapítója, Tököly Száva (1761–1842) a hazánkban élő, tanulni vágyó szerb ifjak bőkezű mecénásaként vált ismertté az ország határain túl is. A neves alapítvány jövőjéről később a Pesti Görögkeleti Szerb Egyházközösség gondoskodott. Ma is az ő tulajdonukban található a Fellner Sándor által tervezett épület, amelynek elődjét 1907-ben bontották le.

Az eredeti épület főpárkányára Uhrl Ferenc (1794–1862), Pest egyik legtöbbet foglalkoztatott kőszobrásza készített allegorikus, klasszicizáló szoborcsoportot, amelyet később az udvaron helyeztek el egy oszlopos talapzaton.

20150515_illusztracio_2.jpg

AZ EREDETI MŰ: EGY ATHÉNI ASSZONY BABÉRKOSZORÚVAL A KEZÉBEN JÁRUL A TUDÁS ISTENNŐJE, PALLASZ ATHÉNÉ ELÉ, HOGY OLTALMÁBA AJÁNLJA TANULNI VÁGYÓ GYERMEKÉT. UHRL FERENC ALKOTÁSA

Vajon milyen alakok láthatóak a titokzatos szoborcsoporton? – teszik fel a kérdést mindazok, akik kíváncsiságból bepillantanak a főbejárat apró ablaküvegén. Egy mohával borított, szürke szobor halovány körvonalai bontakoznak ki a félhomályban az udvarra nyíló ajtók és a dohos, sötét lépcsőforduló mögött. A több helyen erősen töredezett alakokat szinte a felismerhetetlenségig eltorzította az elmúlt százhetven év, ám őket ez a legkevésbé sem zavarja. A bal oldalon üldögélő, egykor sisakot viselő Pallasz Athéné pajzsán nyugtatott jobb kezéből a lándzsát nem ellopták, hanem letört. Szent állata, a földgömbön ülő bagoly akkor sem tudna felszállni, ha életre kelne, hiszen ehhez előbb szárnyakat kellene varázsolnia magának. Régen megkopott már a vadászat istennőjének, Artemisznek földig érő ruhája, az önmaga farkába harapó kígyó és a nyitott könyvet tartó – az egykor itt tanuló diákokra emlékeztető – ifjú is.

A Tökölyanum szobra sajátos hangulatot kölcsönöz a betonnal borított, csendes belső udvarnak. Senki nem törődik vele: csendesen pusztul tovább.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2004. JANUÁR 22-I SZÁMÁBAN

ILLUSZTRÁCIÓK: ERDOKERULOK.BLOGSPOT.COM

Címkék: História Misztikus Pest-Buda Sajtóarchívum

AZ ELSŐ PESTI KÁVÉHÁZ KÖVEI

Prusi 2015.05.05. 08:40

A Havas utca 4. a Belváros egyik legrégebbi alapokon nyugvó lakóháza. Többszöri átépítést megélt vastag falait még a XVIII. század első felében emelték Johann Halter megbízásából. Az 1730-as években itt nyitotta meg kávéházát az első „önálló”, név szerint ismert pesti kávés, Cavesieder Blasius.

20150505_illusztracio.jpg

A kávéházak történetének jeles tudósa, Bevilaqua-Borsody Béla szerint Blasius – Johann Halter fia – eredetileg vándorkávés lehetett, aki a nyakába akasztott tálcáról, kannából, az utcán mérte portékáját, míg annyira vitte, hogy önálló üzletet nyithatott. Bár kávéházáról semmi biztosat nem tudunk, az első magyar újságírónő, Vay Sarolta azt állítja, „előkelő összejöveteli hely volt: megfordultak ott nemcsak a Nádasdy-regement Tiszt-Urai, de Sötér Ferenc, Pestvármegye vice-ispánja is. Sőt egy ízben arról is történik emlékezet, hogy 1715-ben, egy szép tavaszi napon, a nagyhatalmú és dúsgazdag Harucken János udvari kamarás, élelmezési biztos is betére oda több Főtisztekkel.”

Ha a térképen követjük, ahogy a fogadókban, illetve önálló üzletként sorra nyíltak a kávéházak, látható, hogy zömmel a város szélén, a kapuk közelében, illetve a Duna-part mentén sorakoztak. Bár a kávéfogyasztás térhódítása nem ment könnyen Pesten, amikor 1737-ben a városi tanács megtiltotta az utcai dohányzást, az a kávéházakba szorult és virult. Így váltak az utcákon és tereken éneklő, kiabáló kávéárusokból megtollasodott, „ülepetes” kávéházas emberek, vagyis tulajdonosok. Köztük a „Rácz Blazsónak” is nevezett Blasius, akinek hajdani kávéházát többnyire fuvarosok, kereskedők és a város e fertályán élő rácok látogatták, de gyakran megfordultak itt a szemközti kikötő hajósai is – olvashatjuk a Budapest Nagykávéház című kiadványban. – A hajdani kávéházban rendszeresen léptek föl akrobaták, finom selyem trikóban és aranyozott köntösben pedig ledér hölgyek vérforraló tánca szórakoztatta a vendégeket.

Az első pesti kávéházhoz ma is számos apró emlék kötődik. A ház udvarra néző homlokzatán például piszkosszürke, nehezen olvasható mészkőtábla utal az építés dátumára és a ház első tulajdonosára, Johann Halterre. „J. H. 1732” – hirdeti a talajtól 60 centire elhelyezett kis táblácska, a két betű között egy alig látható jellel. Az emléktábla persze nem véletlenül került ilyen közel a földhöz: az építtető monogramja mellett az 1732-es árvíz szintjét is mutatja. A híres kávéház több mint egy méter vastag falai azonban könnyedén átvészelték nemcsak az 1732-es, hanem az 1838-as árvizet is. Sőt, az alapok és a földszint eredeti állapotában maradt meg, a helyiségek elrendezése is arra utal, hogy egyetlen hatalmas termet alakítottak át lakásokká.

Amilyen könnyű volt azonban bejutni az egykori kávéházba, annál nehezebb napjainkban a már lakóházként funkcionáló épületbe. A hangulatos udvart és a kis árvíztáblát szigorúan zárt kapuk őrzik, hogy csak azok láthassák az évszázados emlékeket, akik tisztában vannak ezek pótolhatatlan értékével.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. NOVEMBER 16-I SZÁMÁBAN

Címkék: História Sajtóarchívum

A SÍRKŐ, A SZOBOR ÉS A NAPÓRA

Prusi 2015.04.25. 09:52

Az Úri utca 19. számú ház kapuján idegennek bejutni nem egyszerű feladat. Szokatlan látvány tárul szeme elé annak, aki mégis részesülhet ebben a kiváltságban, és beléphet az ormótlan barna fakapun. A kis udvaron, az egyik földszinti ablak alatt egy elmosódott feliratú síremlék és egy férfi mellszobra bújik meg, fölöttük pedig erősen megkopott napóra díszíti a fehérre meszelt emeleti falat.

20150425_illusztracio.jpg

A sírkövön nagy nehezen még ma is kibetűzhető a belevésett név: Lenkey Izabella. De vajon ki volt ő, és van-e valamilyen kapcsolat a sírkő, a szobor és a napóra között? Egy biztos: a három műalkotás több mint egy évszázados múltra tekint vissza, amelyet a ház legrégebbi lakója, Borsos Béláné nemrég személyesen mesélt el.

– Dédapám, Lenkey Lajos császári-királyi kapitány 1829-ben vette meg az épületet, amely egészen az államosításig a leszármazottjai, vagyis az én felmenőim tulajdonát képezte – idézi fel a hölgy. – Lenkey Lajos leányának, Izabellának a sírköve áll ma is az udvaron. Ő huszonkét évig lakott itt, és másfél évszázada, 1850-ben halt meg.

A sírkőre vésett feliratot vőlegénye, Nemegyei Félix írta, aki a szabadságharc után Amerikába emigrált. Ma már sajnos alig lehet kibetűzni a szöveget: „Kettő volt, amiért lángoltál tiszta szívedben, / A szeretett haza és jó fia, hű jegyesed, / Vész sújtotta amazt, ez karddal férfikezében / Vesztett harca után számkivetve bolyong. / Ennyi csapás sok volt lelkednek az elviselésre / S áldozati közt most téged is siratunk.”

Lenkey Izabella halála után a ház a másik lány, Emma, majd az ő utódainak kezébe került. A leszármazottak egyike Ney Béla építész: az ő mellszobra látható a sírkő bal oldalán. A napóra szintén a família egyik régi ereklyéje. 1934-ben készült – olvashatjuk le róla –, és a felvidéki Csejte várát ábrázolja (helyesebben ábrázolta egykor), ahová családi kötelékek fűzték a Lenkey-utódokat. Fél évszázada bizonyára még a napóra alatti, mára elmosódott versecskét is el lehetett olvasni: „Napfény és derű óráit / Mérve idézem / Kedves Csejtének / Hajdani szép idejét.”

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. MÁRCIUS 30-I SZÁMÁBAN

Címkék: História Sajtóarchívum

süti beállítások módosítása