Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg


NAPLEMENTE A VONYARCI BERZSENYI-KILÁTÓBÓL

Prusi 2020.07.29. 19:52

Csodálatos körpanorámában gyönyörködhetnek azok, akik felkapaszkodnak a 355 méteres vonyarcvashegyi Pető-hegyen, az erdő mélyén megbúvó Berzsenyi-kilátóhoz. Észak felé a Keszthelyi-hegység erdős hegyvidéke terpeszkedik, dél felé a Balaton és a Keszthelyi-öböl a Zala torkolatával, s tiszta időben szinte a fél Dunántúl látszik. A sötét fából ácsolt építményt 2002-ben újították fel, Vonyarcvashegyről a piros jelzést követve lehet megközelíteni.

Címkék: Hazai tájakon

PANORÁMA A VIZEK VÁROSÁRA

Prusi 2020.07.10. 16:55

Pazar kilátásban lehet része annak, aki elég erőt érez magában, hogy megmássza a tatai Fellner Jakab-kilátó 175 lépcsőfokát. A 40 méter magas épület egyike az országban még álló két söréttoronynak. Tetejéről az egész környék – Dunaalmástól Tatabányáig, a Gerecsétől az Öreg-tavon át a környező szántóföldekig, tiszta időben akár Pannonhalmáig is – belátható.

A Kálvária-dombon található területet Stieber Antal sörétgyár építését tervezve bérelte ki 1934-ben Tata községtől harminc esztendőre, évi tíz pengőért. A sörétöntő torony 1939-re készült el, és Turul Sörétöntöde néven kezdte meg működését. A sörétöntés nagyon jó üzletnek bizonyult a két világháború közötti Magyarországon, ugyanis az iparnak és a vadászoknak nagy mennyiségű sörétre volt szüksége, amit addig csak külföldről lehetett beszerezni.

A sörét golyó alakú, 1,5–15,5 milliméter átmérőjű, ólomötvözetből vagy acélból készült lövedék. A sörétet hagyományosan söréttoronyban készítik. A gyártás során a középen üres, többemeletes torony felső szintjén lévő tégelyből a megolvasztott ólomötvözetet lecsepegtetik. A cseppek a toronyban aláhullva a felületi feszültségtől gömb alakot vesznek fel, majd kihűlve megszilárdulnak.

A módszert az 1960-as években felváltotta egy másik gyártási technika, így ezután már nem építettek sehol a világon újabb söréttornyokat. Ez a magyarázata annak is, hogy ettől kezdve a tatai torony más hasznosítási formát kapott. A kilátó neve a település barokk hangulatú városképének kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab uradalmi építőmester emlékét őrzi. A másik ilyen ipari műemlék a Tolna megyei Borjád településen található.

SZÖVEG: A FELLNER JAKAB-KILÁTÓ ISMERETTERJESZTŐ TÁBLÁJA

Címkék: Hazai tájakon

NYÁRI NAPFORDULÓ A BALATONNÁL

Prusi 2020.06.22. 20:25

Idén június 20-án, pontosan 21 óra 44 perckor volt a nyári napforduló. Bár az időjárás igyekezett letagadni, az év leghosszabb nappalával és legrövidebb éjszakájával elkezdődött a csillagászati nyár. Az erős szél miatt elmaradt a hagyományos Szent Iván-éji tűzgyújtás a vonyarcvashegyi Lidó stradon. Baráti körben a saját tüzünket meggyújtottuk, szert tartottunk, meditáltunk és megtisztultunk, hajnalban pedig a szemerkélő eső sem tántorított vissza attól, hogy a balatongyöröki Szépkilátótól köszöntsük a Napot.

Címkék: Hazai tájakon Szubjektív

KOCSIMÚZEUM A PARÁDI CIFRA ISTÁLLÓBAN

Prusi 2019.11.17. 15:40

Az 1880-ban gróf Károlyi György által építtetett parádfürdői Cifra istálló napjainkban a Kocsimúzeumnak ad helyet, ahol 19-20. századi hintókat, fogatokat, szánokat, konflisokat, fiákereket állítottak ki. Betekintést nyerhetünk az egykor világhírű magyar kocsikészítés történetébe, és megszemlélhetjük az 1800-as évek legszebb fogatolt járműveit.

Az Ybl Miklós tervei alapján emelt, eklektikus stílusú épületben 1971-ben megnyílt – jelenleg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumhoz tartozó – kiállítóhelyen látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén, a Kölber testvérek műhelyében készült. A kocsiszín múzeumnak berendezett termeiben a magyar kocsigyártás emlékei mellett végigkövethetjük a kocsiépítés teljes folyamatát is, a kerék feltalálásától a kárpit varrásán át az elkészült díszes, főúri hintókig. Bepillanthatunk a kapcsolódó szakmák fortélyaiba, a kerékgyártó, bognár, kovács, lakatos, szíjgyártó, nyerges, kárpitos és fényező mesterségekbe. Emellett lószerszámok és a paraszti világ szállítóeszközeit bemutató makettek, illetve szekerek gazdagítják a kiállítást.

Címkék: História Hazai tájakon

PÁLOS KOLOSTOR A „CSEND HONÁBAN”

Prusi 2019.09.10. 18:09

A mezővárossá kinevezett Vázsonyba 1478-ban Kinizsi Pál telepített pálosokat. A pálos rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa, Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította a Bakony ősrengetegében, a „csend honában”, Vázsony várától nyugatra 1483-ban.

A mondai hagyomány szerint a nagyvázsonyi pálos kolostor Kinizsi Pál egyik török rabjának váltságdíjából épült. Szent Mihály tiszteletére felszentelt templomában temették el 1494-ben Kinizsi Pált és 1508-ban felesége, Magyar Benigna második férjét, Horváth Márkot. Az 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának török kézre kerülése. Az itteni magyar várőrség 1552-ben – a többi környékbeli kolostorral együtt – felrobbantotta az épületet, nehogy a törökök erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építéséhez hordták el. A falutól viszonylag távol eső templom helyreállítását plébániatemplom céljára nem találták alkalmasnak, helyette a település központjában épült barokk plébániatemplom. A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1959-ben került sor.

A kolostorban élő, művelt szerzetesek munkálkodásának gyümölcsei közül máig fennmaradt négy kézzel írott kódex. Az egyik a veszprémvölgyi apácamonostor számára íródott, az 1494 körül alkotott Festetich-kódex és az 1513-ban írt Czech-kódex Magyar Benigna számára készült, a Peer-kódexet a feltételezések szerint a szomszédos Csepely faluban élt, Simon nevű kisnemes kapta 1518 körül. Középkori írásos emlékeinkből meglehetősen kevés maradt ránk, ezért különleges értéket képviselnek a vázsonyi pálos kolostorban íródott kódexek. Az ásatások tanúsága szerint egykor magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is tevékenykedtek itt.

Címkék: História Hazai tájakon

KŐTENGER A KÁLI-MEDENCÉBEN

Prusi 2019.09.09. 17:45

A Káli-medence leglátványosabb természeti nevezetessége a Szentbékkálla község melletti kőtenger. A hatalmas kőtömbökkel borított, ligetes erdőben fekvő terület a Balaton-felvidék egyik legfontosabb geológiai kincse. Igazi élmény a látványos sziklaalakzatok közötti séta, fel is lehet mászni az impozáns homokkő formációkra, sőt a híres ingókövet még billegtetni is tudjuk.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó Káli-medence kiemelkedő természeti értékei a Szentbékkállai-kőtenger kövei. Az itt fekvő, kisebb ház nagyságú és furcsa formájú sziklák a Pannon-tengerben lerakódott homokból képződtek, melyet idővel a feltörő kovasavas oldatok átjártak, összecementáltak. A szilícium-dioxid-tartalmú, nagyon kemény kőzetekből az évmilliók alatt az erózió szép lassan eltüntette a puhább részeket, így jöttek létre a ma is látható, változatos formák.

Az egyedülálló geológiai formakincs beleékelődik az Országos Kéktúra útvonalába Badacsonytördemic és Nagyvázsony között. Az egyik közismert, gigantikus kőtömb a Kelemen-kőnek keresztelt ingókő, amelyet képesek billegtetni a látogatók, mivel a csak három ponton nyugvó monstrum valójában egy tíztonnás kőpad. A természetvédelmi terület mintegy védeni látszik nemcsak az itt élő flórát és faunát, de magukat a szinte eredeti épségükben megmaradt köveket is. Egészen a 19. század végéig malomköveket vágtak a kőtenger „gyümölcseiből”, a közeli Kővágóörs is innen kapta nevét.

Címkék: Hazai tájakon

HALÁSZKÁPOLNA A SZENT MIHÁLY-DOMBON

Prusi 2019.09.08. 16:57

A 136 méter magas vonyarcvashegyi Szent Mihály-domb tetején a 13. században kis vár épült, amely a történelem viharában szinte teljesen megsemmisült. A néphit szerint a kápolnát 1729-ben építtette az a 40 halász, akik szerencsésen megmenekültek egy pusztító balatoni viharból. A műemlék jellegű épület Magyarország egyetlen halászkápolnája, környékéről gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a keszthelyi öböltől a berényi partokig, csodálatos a panoráma a „tanúhegyekre” Szigligettől Badacsonyig.

A dolomitdombot egykor víz választotta el a környező földterületektől, szigetként emelkedett ki a Balatonból. Már a kora bronzkorban lakott terület volt, a középkorban pedig vár állt a mai kápolna helyén. Az épület 1946-os restaurálása során bukkantak azokra a barokk freskótöredékekre, melyekből kiderül, hogy már 1622-ben is a ma is látható épület volt a minden irányban gyönyörű kilátással rendelkező magaslaton. E táj csodálatos szépsége, a kápolna és legendája sok írót és költőt megihletett.

A restaurálás évében tűnt el az eredeti fogadalmi kép, amely egy úszó jégtáblán szorongó embereket ábrázol a következő szöveggel: „A jó Isten segedelmével negyven ember egy jégdarabrul megmenekült 1739.” A korabeli feljegyzések szerint 46 halász ment ki a viharos, téli Balatonra halászni, közülük hatan a jeges vízbe vesztek, de negyvenen megmenekültek. Szerencséjükre a szél a part felé fújt, így egy úszó jégtáblán sodródtak ki a szárazföldre.

A néphittel ellentétben nem ők építették a kápolnát, azonban hálájuk jeléül megfestették a megmenekülésük történetét, és a már álló épületet is kijavították. Ma az eredeti fogadalmi kép másolata látható itt. A természet erőivel küzdő, halászokat ábrázoló domborművet a régi halottasház fejújított fülkéjében helyezték el. Később, 1776-ban remeték laktak itt a barlangjaikban, erre utal a „remetekert” elnevezés is a domb alján, de a nagy balatoni utazó, Eötvös Károly 1885-ben már a nyomukat sem találta. A kápolna körüli romantikus hangulatú sírkert az 1950-es évekig a vashegyi polgárok temetkezési helye volt. Napjainkban hagyományosan minden év augusztusában megemlékezést tartanak a legendáról, egyben tisztelegnek a régi és a mai halászok előtt.

SZÖVEG FORRÁSA: VONYARCVASHEGY.HU,
ISMERTETŐ TÁBLA A KÁPOLNA MELLETT

Címkék: História Hazai tájakon

KIRÁNDULÁS A VÁLLUSI PÁLOS KOLOSTOR ROMJAIHOZ

Prusi 2019.07.26. 18:35

Kellemes erdei sétával lehet eljutni Balatongyörökről a Keszthelyi-hegységben fekvő Vállushoz közel, a Szent Miklós-forrás felett található egykori pálos rendi kolostor romjaihoz, ahol idén folytatódnak az ásatások és a több mint 600 évvel ezelőtt épült templom feltárása.

A 15. századból ismert leírás szerint a település felett, a mai szentmiklósi völgyben kis pálos kolostor állt. Az egyetlen magyar alapítású rend itteni kis rendházát a források alapján Szent Miklós tiszteletére szentelték, s a völgy is feltehetően a kolostorról kapta a nevét. Mellette templom helyezkedett el, nyomaik még ma is felfedezhetők az erdőben. Az 1930-as években az épületek maradványa kőrakásszerű romhoz hasonlított, mely mára szinte teljesen eltűnt. A pálos kolostor régészeti kutatása 2016-ban kezdődött meg. A Göcseji Múzeum régészei a második ásatási évadot követően a falakat visszatemették, de a remények szerint 2019-ben már megkezdődhet a templom konzerválása.

A keszthelyi dolomittömb északi és déli részei közötti vízválasztó gerincének két oldalán források fakadnak. A vízválasztótól délre ered a Büdöskúti-forrás, északra pedig a Szent Miklós-forrás, amely egykoron a kolostor és halastavának vizét is adta. A legenda szerint Szent Miklós lelkét 342. december 6-án angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi a magyar gyerekekhez utódját, akit Mikulásként ismerünk.

Címkék: História Hazai tájakon

ARANYHÍD A MAGYAR TENGER FELETT

Prusi 2019.07.25. 17:38

Korszerű installációval, újszerű szemléletmóddal tárja a látogatók elé a „magyar tenger” jelenkori és régi világát a keszthelyi Balatoni Múzeum 2011-ben nyílt, Aranyhíd című állandó kiállítása. A múzeum római és középkori kőtára a Balaton-felvidékről és a Kis-Balaton környékéről származó leletekből nyújt ízelítőt.

A Balaton mindenkinek mást és mást jelent: egy felejthetetlen nyaralást, a bor zamatát, a csodálatos tájat, nagy kirándulásokat, hegyek ormán trónoló várakat, sportélményeket… A Balatoni Múzeum állandó kiállítása is ezt a sokféleséget ragadja meg és tárja a látogató elé, tizenegy termen keresztül kíséri végig a tó és környékének történetét.

Az első terem a Balaton keletkezését és geológiáját mutatja be, az elmúlt évtizedek több új, jelentős kutatási eredményét felvonultatva, amelyek új megvilágításba helyezték a tó születésének kérdését. A második terem a Balaton és ember kapcsolatát elemzi a tó környéke benépesedésének és szabályozásának tükrében. A harmadik terem nagy diorámákon keresztül a Balaton élő- és növényvilágát tárja elénk, a témát három tematikus egységre osztva (víz alatti világ, vízpart, hegyvidék). A negyedik és ötödik teremben a Balaton környékének őskori, római kori és középkori váraival, erődjeivel ismerkedhet meg a látogató. A hatodik terem „virtuális tudáspontként” szolgálja a látogatókat, akik számítógépek segítségével mélyülhetnek el a tó történetében. A hetedik terem a balatoni ember egyik legősibb élelemszerzési módjával, a halászattal foglalkozik. Diorámák jelenítik meg a nyári kisvízi halászatot és a téli jeges nagyhalászatot. A vitrinekben az őskortól a 19. század végéig használt halászeszközök láthatók. A terem közepén egy lélekvesztőnek nevezett bödönhajó várja a látogatókat.

A nyolcadik és kilencedik teremben az újkori balatoni fürdőélet alakulásával és a sokak számára a legutóbbi évtizedekre jellemző helyszínekkel ismerkedhet a látogató. A Balaton felfedezésétől és az üdülőtelepek kialakulásától kezdve több, hazai viszonylatban is ritkán bemutatott téma kerül elő: sportok, gyermektáborok, vendéglátás, szüret és szőlőhegyek, népművészet és emléktárgyak, szállók és üdülők, fizetővendéglátás. A fürdőruhák évszázados divatját egy, az egykori keszthelyi Szigetfürdőt megidéző épített fa fürdőházban lehet megtekinteni, körülötte a sétányon a nyaralóhelyi kirakatokkal és jelenetekkel.

A tizedik és tizenegyedik terem a balatoni hajózás múltjával foglalkozik. Az őskortól napjainkig tartó áttekintést sok fénykép és illusztráció teszi szemléletessé, és más, hajózási témájú kiállításokhoz képest a teherszállítás és a révátkelés is bekerült a témák közé. A hajómodellek bemutatják a Festetics-gályáktól kezdve a klasszikus lapátkerekes és csavaros gőzhajókat, de nem maradnak ki a motoros hajók sem. A balatoni sportok közül itt tanulmányozható a vitorlázás története. A teljes kiállítás végére érve a forgatható kormánykerékkel és kivetítővel élményszerűvé tett fedélzeten lehet pihenni és összegezni. Az Aranyhíd című állandó kiállításához kapcsolódik a tó élővilágát bemutató akvárium.

SZÖVEG FORRÁSA: BALATONIMUZEUM.HU
FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN

Címkék: História Retrospektív Hazai tájakon

ŐSBUDA FELTÉTELEZETT ROMJAINÁL

Prusi 2019.07.07. 06:47

Mai napig rengeteg vita övezi az egyes középkori legendák szerint Attila hun király által alapított Sicambria létezését. Már a turistatérképen is megtalálunk egy feltételezett helyszínt a Budakalásztól a Kevély-nyereghez vezető zöld jelzés mentén, amely azok érdeklődését is felkeltheti, akik korábban még nem hallottak az ősi városról szóló elméletekről.

Manapság egyre többet hallani a misztikus Ősbudáról, amelyet Sicambriaként vagy Etzelburgként is emlegetnek az amatőr történelemkutatók. Ősbuda sokak számára Attila hun király elfeledett, megsemmisített pilisi városát, egyben a magyar kultúra és az állam bölcsőjét is jelenti. Egyesek kutatják, mások tudni vélik hollétét, a történelemtudomány viszont kritikus Attila városával, illetve Árpád vezérünk nyughelyével kapcsolatban. Noha az összeesküvés-elméletektől sem mentes elképzelések egyre népszerűbbek a történelem iránt érdeklődők körében, ezek a teóriák gyakran teljes egészében figyelmen kívül hagyják a tudományos tényeket, és állításaikat pusztán „kitalálójuk” véleményével vagy más megalapozatlan hipotézisekkel támasztják alá.

A középkori magyar elbeszélő források nyomán egyesek úgy vélik, hogy Sicambria – amely azonos az ősi Buda városával – valahol Budapesttől északnyugatra vagy a Pilis hegységben található. Sashegyi Sándor amatőr régész Pomáz határában, a Klissza-dombon lévő romokban vélte felfedezni az ókori, majd középkori város maradványait. Noszlopi Németh Péter újságíró Pilismarót közelében vélte megtalálni Ősbudát és Sicambriát, amit a település közelében lévő Castra ad Herculem római romjaival azonosított. Könyvének posztumusz megjelenését követően számos teória látott napvilágot Sicambria hollétét illetően. Lánszki Imre ökológus az egykori Sicambriát Budakalász határában, a Nagy-Kevély oldalában véli megtalálni, és várat, kolostort, templomot, királyi fürdőt, temetkezési helyet feltételez a helyszínen, amely 1256-ig a magyar királyság székhelye lehetett. Meglátása szerint Árpád fejedelem nem véletlenül települt ide, hanem tudatosan kereste azt a helyet, ahol egykor Attila palotája állt.

Sicambria feltételezett romjainak egyik helyszíne, a Nagy-Kevélytől keletre található, 274 méter magas Monalovac Üröm Sadove városrésze felől vagy Budakalászról a zöld turistajelzésen közelíthető meg. Az erdészeti sorompótól meredek ösvény vezet a hegytetőre, ahol meglehetősen érdekes, hatalmas kövekkel, sziklákkal tarkított, ritkásabb fenyőerdős területen néhol egészen nagy, függőleges sziklafalak alatt vagy éppen azok tetején sétálhatunk. Mindenfelé szokatlanul nagy kövek és kétségtelenül valamikor, valamilyen céllal emberkéz által összehordott kőhalmok hevernek, már-már szürreális látványt nyújtva az idetévedt kirándulóknak. A Monalovac tetején – egyértelműen a közelmúltban – még egy kövekből kirakott „zarándokhelyet” is kialakítottak. Bár a „budakalászi Ősbuda” helyszíne inkább egy felhagyott kőbányának tűnik, mintsem királyi vár vagy város maradványának, érdemes körülnézni a területen: egy rövid, kényelmes túrát mindenképpen megér.

Címkék: História Misztikus Zóna Hazai tájakon

HOSSZÚ HÉTVÉGE A KAKASTARÉJNÁL

Prusi 2019.04.27. 11:25

Feleségemmel és kutatótársainkkal közösen április első hétvégéjén ismét visszatértünk Perlaki Zsuzsanna Éva „A jel” című, 2018-ban bemutatott dokumentumregényének helyszínére. Immár ötödik alkalommal jártunk itt a sok szempontból egyedülálló, szerteágazó nyomozáshoz kapcsolódóan.

Ismerős vidéken kalandoztunk az erdélyi Máramaros megyében, de Kapnikbánya környéke ezúttal szomorú arcát mutatta: a múlt ősszel erre tomboló, teljes erdőrészeket letaroló szélvihar kegyetlen pusztítására gyökerestől kifordult és lombjuktól megfosztott fák emlékeztettek. Helyenként több mint félméteres hóval borított turistautakon és meredek ösvényeken kaptattunk felfelé a Keleti-Kárpátok vonulataira páratlan panorámát biztosító Gutin északi lejtőin, ahol már kibújtak a földből a tavasz első hírnökei. Hosszú idő után végre ismét csend, békesség és nyugalom vett körül minket, kellően távol a civilizáció háttérzajaitól és negatív energiáitól. Az 1438 méter magas Kakastaréj alatti, hófödte dombokon spirituális töltődéssel, közös meditációval hangolódtunk rá egy újabb kozmikus kapcsolatfelvételre és következő küldetéseink céljaira.

Címkék: Hazai tájakon

ŐSZI TÚRA A NAGY-KEVÉLYRE

Prusi 2018.11.18. 17:25

Késő őszi vasárnap reggelen, csípős időben indultunk Üröm Sadove városrészéről, és a Budakalásztól nyugatra fekvő Monalovac oldalában – jelzetlen erdészeti és jelzett turistautakon – jutottunk el az 534 méter magas Nagy-Kevély oldalában található fedett pihenőhelyig, ahonnan nyugati és déli irányba, Pilisvörösvár, Solymár, a budai hegyek és Budapest felé nyílik kilátás.

 

Címkék: Hazai tájakon

BARANGOLÁS AZ ŐSBORÓKÁSBAN

Prusi 2018.11.12. 18:35

A csévharaszti erdőőri laktól a sárga jelzésű turistaút vezet a Buckás-erdőn át Magyarország egyetlen megmaradt ősborókásához. A 105 hektáron elterülő, nyáras borókással váltakozó homoksztyepp – tölgyes foltjaival, gyepjeivel, aljnövényzetével együtt – 1940-től áll természetvédelmi oltalom alatt, a Natura 2000 hálózat része.

Címkék: Hazai tájakon

KÖDFÁTYOLBAN AZ URAK ASZTALÁNÁL

Prusi 2018.11.11. 17:55

Ködös reggelen indultunk a pilisszentlászlói hegytetőről, és a Pap-réti erdészház érintésével, gomolygó párafelhőbe burkolózó erdészeti úton jutottunk el az 593 méter magasan található Urak asztalához. A több mint 30 hektáros területen, Dunabogdány és Visegrád határán működött a nyolcvanas években a Budapest környéki légvédelmi gyűrűhöz tartozó 11/1. honi légvédelmi tüzérosztály rakétabázisa.

Az Urak asztala szépen csengő és beszédes nevét a hajdan erre vadászgató nemes urak étkező- és pihenőhelyéről kaphatta. Egy másik értelmezés szerint a név valamikor inkább „Úr asztala” lehetett, és az Úr megnevezés Istent, a hely pedig Isten asztalát jelenti. Ezt az elképzelést a csúcs keleti oldalán húzódó „Úrasztaloldal” megnevezés, valamint a hasonló hangzású, szintén a Pilisben található Prédikálószék hegycsúcs támaszthatja alá.

Az 1970-es években a legmagasabb pontján még fából ácsolt kilátó állt, majd 1980-tól az egész hegytetőt a turizmus elől elzárt, katonai területté minősítették, itt alakítva ki a Budapestet körülvevő légvédelmi gyűrű egyik állomását. Az 1980-as években, a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer tervezett építéséhez kapcsolódva egyes elképzelések szerint a hegy tetején szivattyús energiatározót létesítettek volna, de a környezetvédők tiltakozása miatt ezeket a terveket elnapolták.

Az Urak asztalán kialakított, MN2124 fedőszámú, „Cenzor” hívójelű légvédelmi rakétabázist 1980 márciusában hozták létre, az azonos fedőszámmal korábban Nógrádverőcén telepített 11/1. honi légvédelmi tüzérosztály átköltöztetésével, és Sz-75M3-OP Volhov (SA-2E) típusú közepes hatótávolságú rakétákkal szerelték fel. A bázison a szentendrei laktanya katonái teljesítettek szolgálatot. A rakétabázis – az összes többi bázissal együtt – 1995-ben szűnt meg, a teljes rekultivációra szoruló egykori honvédségi terület napjainkban ismét szabadon látogatható.

Címkék: Hazai tájakon

FELLEGVÁR A BÜKK ÉS A MÁTRA HATÁRÁN

Prusi 2018.11.10. 18:57

Első házassági évfordulónkon a Mátrában tettünk egynapos kirándulást: a parádsasvári Köszörű-völgyi víztározó és a parádfürdői Károlyi-kastély után a siroki várat tekintettük meg a ködös őszi időben. A Bükk és a Mátra határán, a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett álló vár a középkorban a Tarna völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott.

A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralta, és a birtok elosztásakor a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág vette birtokba az ősi pogány várat a mai fellegvár helyén. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirokaljának nevezték. A község későbbi eredetű, mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említették, míg a község első írásos említése 1302-ben történt Sirák névalakban, később 1389-ben nevezték meg egy oklevélben.

Károly Róbert a várat királyi várrá nyilvánította. Az 1400-as évek végétől egy évszázadon át az Országh család uralta a térséget. A család legjelentősebb tagja Országh Kristóf – aki Nógrád megye főispánja és országbíró is volt –, akinek kedvelt tartózkodási helye volt Sirok. Ide hozta ifjú feleségét is, Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős lányát. Ez idő tájt nőtt meg a vár katonai jelentősége.

Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte váraink megerősítését. Országh Kristóf 1561-ben megerősítette a felső várat, megépítette az ó-olasz bástyát és az alsó várat, az őrséget pedig száz lovasra egészítette ki. Sirok beépült a végvári rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. A siroki várnak különösen nagy jelentősége volt, mivel a hódoltság peremvonalán állt, és közvetlen érintkezésben volt a törökökkel. Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiúága, az utódok pedig nem fordítottak figyelmet a vár állapotának megőrzésére.

1596 őszén a törökök elfoglalták a siroki várat. A várat 1687-ben foglalták vissza, a törököktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, de a haditanács elvben már hozzájárult a lerombolásához. 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolták. A falak leomlottak, a kazamaták összedőltek, eltűntek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltöltötte a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt.

Az alsó vár 2012 őszén, kétéves felújítást követően nyitotta meg újra kapuit, és a kilátóteraszok mellett egy kiállítás is helyet kapott az épületben. A vár körül panoráma-sétaösvény épült, a várba felvonóhídon át lehet belépni. Akinek pedig este visz arra útja, díszkivilágításban csodálhatja meg a várat.

SZÖVEG FORRÁSA: A SIROKI VÁR INFORMÁCIÓS KIADVÁNYA

Címkék: História Hazai tájakon

MAGYARORSZÁG KÖZEPÉN

Prusi 2018.10.29. 05:49

A kiskunsági Homokhátság természetvédelmi területén fekvő kis zsákfalu, Pusztavacs külterületén található Magyarország földrajzi értelemben vett közepe. Kátyús, tengelytörő aszfaltút vezet az időjárás viszontagságait és a vandalizmust egyre nehezebben viselő jeltoronyhoz, amelynek környezete hűen tükrözi az ország jelenlegi állapotát.

Magyarország földrajzi középpontját 1968-ban a Magyar Tudományos Akadémia az északi szélesség 47 fok 11 perc és a keleti hosszúság 19 fok 30 perc metszéspontjában, Pusztavacs külterületén jelölte meg. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal a falu központjától egy kilométerre északkeletre, a homokpusztai gyeppel borított hatalmas rét közepén állította fel az ország közepét jelző, Kerényi József Ybl-díjas építész által tervezett tornyot. Az avatásra 1979. december 22-én, a téli napforduló idején került sor, ezzel is hangsúlyozva, hogy az építmény a természet ritmusát meghatározó csillagászati jelenségek megértését szolgálja.

A 11 méter magas, nyolcszögű, gúla alakú építmény vázát alkotó vasbeton állványokat vörösfenyő lécek borítják. A torony közepén fekvő, kör alakú betontömbbe Magyarország térképét vésték a koordinátákkal együtt. Tetején aranyszínű félgömbön álló toronycsúcs, Fekete Tamás szobrászművész alkotása jelöli a pontot.

A jeltorony éveken keresztül megrongált állapotban állt, majd fából készült borítása teljesen leégett, így sokáig csak a vasbeton állványok jelezték az ország közepét. A helyi önkormányzat 2004-ben felújította az építményt, de a rongálások és az időjárás okozta állagromlás következtében mostanra újabb renoválás vált esedékessé. Az ország közepét a Magyar Természetjáró Szövetség is megjelölte egy faragott tölgyfa oszloppal, amely szintén méltatlanná vált funkciójához.

Az ország középpontja melletti nagyréten 1982–1984 között a Képes Újság hetilap nagy béketalálkozókat rendezett, amelyeken a résztvevők száma minden hazai rendezvényt felülmúlt, több százezren vettek részt a rendezvényeken. A mindenféle infrastruktúra nélküli területen táborozók, éjszakázók évente mértéktelen károkat, pusztítást okoztak. Az 1984-es pusztavacsi fesztivál a korszak népszerű zenekarainak fellépése mellett egy brutális tömegoszlatás miatt is emlékezetessé vált a résztvevők számára. Napjainkban is gyakran tartanak itt különféle rendezvényeket, és a környező erdőkbe induló túráknak is népszerű kiindulópontja az egykor szebb napokat látott építmény.

Címkék: Hazai tájakon

ŐSZI SÉTA A CSÉVHARASZTI ERDŐBEN

Prusi 2018.10.16. 18:54

A Budapesttől 30 kilométerre, mintegy 10 ezer hektáron elterülő Pótharaszti-sétaerdőben a NEFAG Zrt. Monori Erdészete és a Pest Megyei Természetbarát Szövetség 2016-ban újította fel a turistaútvonalakat. A szabadon látogatható természetvédelmi terület a több mint százéves erdőőri lakkal, a mellette kialakított esőbeállóval és annak tűzrakó helyével, a pihenőpadokkal és erdei játszótérrel, valamint a három kapcsolódó, ismeretterjesztő táblákkal ellátott sétakörrel igazi erdei élményeket nyújt a látogatóknak. Az alföldi sétaerdő bemutatja a helyi élővilágot, az itt megfordult híres embereket és irodalmi alkotásaikat, az ország első természetvédelmi emlékeit és a manapság romantikus homályban élő, de egykor rémisztő betyárok életét.

Címkék: Hazai tájakon

CÖLÖPSÉTÁNY A LÁPERDŐBEN

Prusi 2018.09.10. 19:49

Magyarország egyik legérdekesebb tanösvénye a Tata melletti Fényes karsztforrás-csoportjánál kialakított, fából épült sétány, amely a tiszta vizű források felett, a láperdő égerfái között kalauzol végig. A szigorúan védett természetvédelmi területen áthaladó, 18 állomással rendelkező ökoturisztikai tanösvény a lápvidék különleges állat- és növényvilágát mutatja be.

A „vizek városaként” ismert Tatán hajdanán több tucat forrás ontotta magából a kristálytiszta forrásvizet. A Fényes-fürdő területén lévő láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a bányászat miatt kiapadtak, azonban annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak. A források enyhén szénsavas, tiszta vizét már több mint száz éve élvezhetik fürdésre is az idelátogató vendégek: a karsztvizekre épült, 1913-ban kialakított fürdő a mai napig működik a forrásvidék északi végében.

A szigorúan védett természetvédelmi területen – amely 2006 óta a világ legértékesebb vizes élőhelyeit védő nemzetközi Ramsari Egyezmény helyszínei közé tartozik – 2015-ben épült ki az 1350 méter hosszú cölöpsétány, melyen számos információs tábla segít megérteni a forrásvidék látnivalóit, páratlan állat- és növényvilágát, a különböző tavakat, forrásokat, természeti jelenségeket. A tanösvény leglátványosabb része a közel négyhektáros, mesés láperdőben, a Nagy-Égeresben kiépített szakasz a kilátótoronnyal: A nyílt vízfelületű lápból kikandikáló fatörzsek, égerfák elképesztően varázslatossá teszik az egyedülálló tájat.

Címkék: Hazai tájakon

SÉTA A TATAI GEOLÓGUS KERTBEN

Prusi 2018.09.09. 18:57

A tatai Kálvária-dombon, az ELTE kezelésében működő Geológus Kert csaknem 60 éve természetvédelmi terület. Az Európában példa nélküli geológiai és botanikai látványosságokat, százmillió év kőbe vésett történetét bemutató Szabadtéri Geológiai Múzeumot Varga Zoltán szakvezetésével tekintettük meg.

A tatai Kálvária-dombon elhelyezkedő, 3,5 hektáros természetvédelmi területet 1976-ban nyitották meg a természettudomány iránt érdeklődő nagyközönség számára, 1991-től Szabadtéri Geológiai Múzeumként is működik. Az egyedülálló természeti, valamint kultúrtörténeti érdekességekkel, látványosságokkal rendelkező terület 1994-ben került az Eötvös Loránd Tudományegyetem kezelésébe. Az egyetem a Környezetvédelmi Alap támogatásával 1995–1997 között fejlesztette tovább, ekkor bővült a tanösvény útvonala és a kőpark bemutató gyűjteménye. A védelem alatt álló földtani alapszelvényeket pályázati támogatás segítségével 2014–2015-ben rekonstruálták.

A természetvédelmi terület több százmillió év geológiai eseményeit, élővilágát, valamint botanikai, kultúrtörténeti és bányászattörténeti látnivalókat mutat be. Fontos szerepet tölt be a tudományos ismeretterjesztésben, a hazai geológus, térképész, geofizikus, meteorológus, geográfus, környezetvédelmi szakemberképzésben. Fennállása óta számos földtani szakmai, ősrégészeti rendezvénynek, valamint természet- és környezetvédelmi módszertani bemutatóknak adott otthont. A Szabadtéri Geológiai Muzeális Közgyűjteményt évente közel hatezren látogatják.

Címkék: Hazai tájakon

KIRÁNDULÁS A HIRSCH-OROMHOZ

Prusi 2018.07.04. 10:55

Túraútvonal: Dobogókői panoráma – Pilismarót – Miklós deák-völgy – Millenniumi emlékmű – Miklós deák-völgyi halastavak – Hamvas-kői-rét – Hirsch-orom – Pilismarót

Címkék: Hazai tájakon

TÖLTŐDÉS AZ ATTILA-DOMBON

Prusi 2018.05.19. 10:56

A Budapesttől 60 kilométerre, Tápiószentmártonban található Kincsem Lovaspark területén, a Blaskovich nemesi család egykori birtokán nevelkedett a sportsikerei révén később világhírűvé vált csodakanca. A lovasparkhoz tartozó Attila-dombon érezhető „energia” a mérések szerint a megszokottnál másfélszer, kétszer erősebb háttérsugárzásra vezethető vissza.

Gróf Blaskovich Ernő (1834–1911), a tápiószentmártoni ménes alapítója Priszkosz rétor korabeli leírása alapján valószínűsítette, hogy hajdanán itt állhatott Attila fapalotája, ezért ásatásokat kezdett a területen. Ennek köszönhetően 1924-ben itt találták meg a legjelentősebb szkíta kori leletünket, az Aranyszarvast, amely jelenleg a Nemzeti Múzeum féltett kincse. Ezen kívül számos újkőkori, réz-, bronz-, vas-, szarmata-, avar és honfoglalás kori használati és dísztárgy került felszínre. Ez azt támasztja alá, hogy már Kr. e. 4-5 ezer évvel ezelőtt is éltek itt emberek. A hely régészeti védettséget élvez, mert a terület teljes feltárása még nem történt meg.

A Kincsem Lovaspark lapos síkságából néhány méter magasan kiemelkedő Attila-domb nemcsak az Aranyszarvas miatt vált jelentőssé, de a hiedelmek szerint a dombot keresztülszelő különleges mágneses erőterek és sugárzások révén a hely csodatévő hatással rendelkezik. A világhírű csodakanca, Kincsem kifutója éppen az Attila-dombon volt: többen ezzel magyarázták egyedülálló sikersorozatát.

A hun uralkodóról elnevezett domb sokak szerint aktív energiaáramlások színtere, ezáltal segít az idelátogatóknak a testi és lelki egyensúly harmonizálásában, illetve az utóbbi hiányából fakadó tünetek enyhítésében. A vidékben rejlő és a dombtetőre érve azonnal megtapasztalható természetes, magával ragadó őserő mellett az itt uralkodó nyugalom, a domb mellett elterülő, végtelen alföldi táj szépsége, a különféle madarak éneke és a tiszta, üde levegő is jótékony hatást gyakorol az erre kirándulók közérzetére.

Nagy Béla geológus korábban Marx György (1927–2002) fizikussal együtt megvizsgálta az Attila-dombnak tulajdonított csodatévő hatást, és konkrét méréseik során igen gyenge radioaktivitást észleltek: „A megszokott háttérsugárzás másfélszeresét, kétszeresét tapasztaltuk amőbaszerű foltokban” – nyilatkozta az mta.hu-nak 2010-ben a geológus. Az MTA doktora ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy kérdőíves felmérést is végeztek 300 ember bevonásával arról, érezték-e az Attila-domb bármilyen jótékony hatását. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy az oda zarándokló emberek meggyőződéssel vallják, nekik jót tett az ott tartózkodás. A geológus nem vonja kétségbe, hogy a jó közérzet elérésében a gyenge radioaktivitás is segíthet, hiszen sokan állítják, hogy éreznek bizonyos sugárzást: „De ez inkább a belső nyugalom, a béke érzése, mert nem létezik semmiféle általános földsugárzás” – fogalmazott Nagy Béla. Az Attila-dombon sekélyfúrásokat végeztek, fél méter mélységben egy napig mérték az érzékelő berendezések a talajlevegőt. A kiértékelt eredmények pedig a már említett minimális sugárzást mutatták, hangsúlyozta a geológus annak a véleményének is hangot adva, hogy egyes vizsgálatok szerint ez éppen az a radioaktív tartomány, amely esetleg valóban alkalmas lehet gyógyításra.

Címkék: Misztikus Zóna Hazai tájakon

HÓLEPEL ALATT A VÖLGYKÚTI HATÁR

Prusi 2018.03.18. 18:53

Március harmadik hétvégéjén visszatért a tél: az intenzív havazásból vasárnap reggelre több mint 20 centiméternyi hó hullott. Ismét vastag hólepel alá került a határ, téli csend uralja a fehérbe öltözött tájat, csak a fenyvesek között suttog a szél. Időnként kutyaugatás töri meg a némaságot, lovas hintó vánszorog a sáros úton, madárraj reppen fel a szántásról, s pár pillanat múlva újra megdermed az élet a fehérség ölelésében.

Címkék: Hazai tájakon

KASTÉLY AZ ŐRSÉG KAPUJÁBAN

Prusi 2017.11.30. 14:23

Az Őrség legimpozánsabb várkastélya, a Batthyány család birtokközpontja az Őrség kapujában, Körmenden található. A 18. században épült, jelenleg felújítás alatt álló épületegyüttesben a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum kiállításai kaptak helyet.

A kastély eredete a 15. század közepére vezethető vissza, főépülete reneszánsz stílusban épült az 1400-as években, írott források 1459-ben említik először az épületet, de ezt a várkastélyt már csak régi térképek és leírások őrzik. Az erődítmény 1604-ben került a Batthyány család tulajdonába, és egészen 1945-ig a család birtokában maradt.

A Batthyány család 1655-ben hozta létre a vár ma is látható, négyszárnyú, hengeres saroktornyokkal ellátott központi magját. A Rákóczi-szabadságharc alatt megsérült várat az 1710-es években újjáépítették, majd gróf Batthyány Lajos, a későbbi országnádor az 1730-as években barokk stílusú kastéllyá alakíttatta. A 19. században az egész kastélyt klasszicista stílusban építették újjá.

1920-tól a boldoggá avatott dr. Batthyány-Strattmann László herceg, a híres szemész orvos volt a kastély tulajdonosa. A szegények orvosaként is ismert herceg a kastély egyik szárnyában rendezte be kórházát, ahol mintegy 20 ezer műtétet végzett, a rászoruló betegeket ingyen gyógyította, a birtok bevételeinek kétharmadát a betegek gyógykezelésére fordította. A példás családi és társadalmi életet élő herceget 2003-ban II. János Pál pápa boldoggá avatta. 1945-ben, az orosz hadsereg bevonulása során a jelentős képgalériát, a könyvtárat, a fegyvergyűjteményt és a műkincsek egy részét feldúlták, kifosztották és ellopták.

Napjainkban a kastély hatalmas termeinek egy részében a dr. Batthyány-Strattmann Lászlóról elnevezett múzeum működik, másik részében könyvtár, levéltár, színház és információs iroda kapott helyet. A kastély parkját a 18. században alakították ki barokk kertté, majd 1820 körül angolparkká formálták át. Jelenleg mintegy 35 hektár területen fekszik a védett, arborétum jellegű Várkert.

Címkék: História Hazai tájakon

ROMANTIKUS SÉTA AZ ILONA-VÍZESÉSHEZ

Prusi 2017.11.13. 06:22

Házaspárként tett első kirándulásunk helyszínéül tökéletes választásnak bizonyult az idilli fekvésű parádfürdői Ilona-völgy, ahol Magyarország legnagyobb természetes zuhataga található.

Nem csupán gyermekkori emlékeket, hanem közös élményeket is idézett számunkra Parádfürdő környéke, hiszen múlt tavasszal már jártunk a Károlyi-kastélynál és a legendákkal övezett – 2015-ben kidőlt – hatalmas kocsányos tölgynél, a több mint 300 éves Rákóczi-fánál. Az innen mintegy 5 kilométerre fekvő Ilona-völgyi-vízeséshez vezető, hangulatos rétek között futó aszfaltos utat százéves vadgesztenyékből és hársakból álló szépséges fasor övezi, a várbükki elágazást követően az ősszel különösen szép színekben pompázó bükkösben haladtunk tovább. Útközben több foltos szalamandrát is láttunk: a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján szereplő faj eszmei értéke 50 ezer forint.

A kezdetben kényelmes, széles gyalogút szorosan a patak mellett vezet, többször is átszeli azt, majd egyre keskenyebbé és kövesebbé válva, kanyarogva kapaszkodik fel a vadregényes, sziklás völgyben egészen a vízesésig. Hazánk legnagyobb szintkülönbségű zuhatagának vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából, vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból.

„Örökkön örökké és még azután is” bízom abban, hogy itt elhangzott kívánságunk meghallgattatásra talál, szerelmünket a Mátra elapadhatatlan pozitív energiái táplálják tovább.

Címkék: Szubjektív Hazai tájakon

SZAKMAI KIRÁNDULÁS A PÉCSI ZSOLNAY NEGYEDBE

Prusi 2017.11.07. 06:38

A pécsi Zsolnay Kulturális Negyedbe szervezett szakmai kirándulást a Magyar Asztronautikai Társaság november 4-én, az egész napos eseményen a MANT tagjaként vettünk részt. Közép-Kelet-Európa legnagyobb kulturális épületegyüttese a Zsolnay család 19. századi porcelángyárának felújítása nyomán született újjá 2010-ben. A Zsolnay Negyed 45 fő befogadására alkalmas planetáriumában A világűr felfedezése című műsort tekintettük meg. Európában elsőként itt állt szolgálatba az a digitális vetítőgép, amely felbontásával, képminőségével emelkedik ki társai közül. A Varázsóra elnevezésű program látványos fizikai kísérletei után a Labor – Interaktív varázstér fantázianévre hallgató „csodák palotájában” szórakoztunk. Indulás előtt még felsétáltunk a gyár melletti dombon emelt mauzóleumhoz, a Zsolnay család nyughelyéhez, ahol 42 oroszlán őrzi az eozintechnika titkát.

 

Címkék: Hazai tájakon