Túraútvonal: Csillebérc – Budaörsi-hegy (Magas-Frank-hegy) – Piktortégla-üregek – Kakukk-hegy – Frankhegyi (Kolacsovszky)-turistaház – Magasút – Ördög-orom – Ördög-szószék – Farkasvölgy

Túraútvonal: Pilisszentlélek, Hármashíd – Barát-kúti erdészház – Pálos kolostor romjai – Égett-hárs – Felső-Ecset-hegy – Ráró-hegy – Fehér-szikla – István-tető – Enyedi-kereszt – Savó-kúti-tisztás – Vasarc – Basaharci-völgy – Pilismarót, Basaharc

Túraútvonal: Csillebérc, KFKI – Sorrento-sziklák – Szállás-hegy – Felsőszállás – Mária-völgy – Budaörs, Csíki csárda

Egykor szebb napokat látott szálláson, elviselhetetlen szúnyoginvázóval küzdve, de csodálatos természeti környezetben, nyugalomban és kiváló időben töltöttem néhány napot a Szigetköz csúcsában, az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna találkozásánál fekvő Véneken. Az alig 170 lakosú falut és környékét, a szomszédos Kisbajcsot és Szőgyét két keréken fedeztem fel, és kellemes kikapcsolódást jelentett a kishajózás is a Mosoni-Dunán. A programot „langallóparti” és közös esti bográcsozás, az utolsó nap délelőttjén rövid győri városnézés színesítette.

Túraútvonal: Pomáz, HÉV-állomás – Teleki-kastély – János-forrás – Petőfi-pihenő – Kő-hegyi menedékház – Cseresznye-hegy – Cseresznyés-árok – Lajos-forrás – Karolina-árok – Meteor-létra – Y-ágú-barlang – Holdvilág-árok – Kiskovácsi, aut. mh.

Túraútvonal: Pomáz, autóbusz-állomás – Kis-Csikóvár – Csikóvári-nyereg – Nagy-Csikóvár – Karolina-árok – Nagy-szikla, régészeti feltárás – Meteor-létra – Holdvilág-árok – Kiskovácsi, puszta

Túraútvonal: Királyszállási elágazás – Vár-berek – Bükkfa-kúti-árok – Gazsi-lik – Bátorkő, Pusztapalota – Fajdas-hegy – Márkus szekrénye – Nagy-rét-tető – Széles-földek – Tés

Az erdészek együttműködéséről, kezdeményezéseiről szólnak azok a feljegyzések, amelyek a pilismaróti Hoffmann-kunyhó építéséről és a turistamozgalomban betöltött szerepéről számolnak be. Az eredeti kunyhó már az 1880-as években állt. Zsindelytetős gerendaház volt, amelyet paticskerítéssel vettek körül. Eleinte az erdészek, erdei munkások menedékhelyéül szolgált, majd 1890. június 15-én – természetjárók népes csoportjának jelenlétében – átadták az egyre terebélyesedő turistatársadalomnak.

Az elmúlt hétvégét a Salgótarjánhoz közeli Kazáron töltöttem. Két nap alatt több mint 30 kilométert sétáltunk a környéken, járt és járatlan utakon, erdőkön, mezőkön és szántóföldeken át. Szombaton az elhagyott kőszénfejtő és egy bányató érintésével jutottunk el a Magyarországon egyedülálló riolittufához – ahol éppen salgótarjáni tévések készítettek drónnal felvételeket –, vasárnap pedig a falutól délre kirándultunk a dombok között, egy hangulatos fenyőerdő alatt fekvő kis tavacskához.

A Miklós-deák-völgyi patak a pilismaróti Malom-patak mellékága, a Duna közvetlen vízgyűjtőjéhez tartozik. A Miklós-deák-völgyi legalsó tó víztározóként működött 1960-ig. A gát építése a millennium időszakára tehető, Magyarország ezeréves fennállásának állít emléket a közelben épült emlékmű is.

Összesített túraútvonal: Pilisszentlélek, Hármashíd – Barát-kúti erdészház – Csurgó-berek – Hosszú-hegy – Kerek-berek – Hegymeg – Csikó-kút – Sas-hegy – Arany-hegy – Kis-Kúria-hegy – Hármas-szikla – Vaskapu – Brill Gyula-menedékház – Mély-völgy – Fári-kút – Kerektó – Búbánatvölgy

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Cserhátsurány – Szécsényi út – Hegyes-major – Nógrádsipek – Malom-völgy – Csóka-hegy – Pusztavár-hegy – Keresztes-hegy – Földvár – Dobogó-tető – Gyertyános – Hollókő; összesen 18,4 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Becske – Bányatelep, Páncélos-forrás – Andezitömlés – Szanda-vár – Szőr-part – Szandaváralja – Hucskó-hegy – Zsabica – Terény – Szanda-patak – Halom – Cserhátsurány; összesen 18,7 km

Összesített túraútvonal: Sukoró, faluközpont – Sorompó-völgy – Likas-kő – Nagy-legelő – Angelika-forrás – Csöpögő-völgy – Gyapjaszsák – Nagy-legelő – Kövecses-hegy – Géczi-hegy – Dögállási-legelő – Csincsa-dűlő – VVSI-sporttelep, kajak-kenu- és evezőspálya

A Pilisi Parkerdő Zrt. március 28-án átadta a pilismaróti Miklós-deák-völgyi tavak vizes élőhelyének gátrendszerét. A rekonstrukcióra 90 millió forintot fordítottak, a beruházás egy 240 millió forintos természetvédelmi program része volt – írja közleményében a Pilisi Parkerdő.

FOTÓ: PILISI PARKERDŐ ZRT.

A Rába két partján fekvő nyugat-dunántúli kisváros nevét a vizekkel, mocsarakkal körülvett Árpád-kori földváráról kapta. Sárvár első okleveles említése 1288-ból származik. A vár uradalmát és Sársziget mezővárost Kőszegi János nádor hozta létre. Az 1532-ben sikeresen visszavert török ostrom után a a humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális központját hozta létre a mezővárosban, iskolát és nyomdát alapított. A nyomda első fennmaradt terméke a Sylvester János által írt latin–magyar nyelvtankönyv, a Grammatica Hungarolatina 1539-ből. A Sylvester János által magyar nyelvre fordított Újtestamentum, az első hazánkban nyomtatott magyar nyelvű könyv 1541-ben jelent meg a sárvár-újszigeti nyomdában. Az Újszövetség kiadásának nyomdai munkálatait az első képzett magyar nyomdász, Abádi Benedek végezte. Sárváron halt meg 1556-ban a végvári harcokat megéneklő Tinódi Lantos Sebestyén.

Ezúttal nem túrázás, hanem „múzeumlátogatás” céljából utaztam Zircre – a Bakony fővárosába –, ahol egymás közvetlen közelében található a ciszterci apátság közelmúltban megnyílt látogatóközpontja, a XVIII. században épült kolostorhoz kapcsolódó templom, a Reguly Antal Műemlékkönyvtár és a Bakonyi Természettudományi Múzeum.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Felsőpetény – Róka-völgy – Alsópetény – Kékesi vadászház – Romhányi-hegy – Gesztenyés – Romhány – Rákóczi-törökmogyorófa – Felsőbodony – Kétbodony – Cser-hát – Büdös-tó-hegy – Galga-patak – Eresztvény – Becske – Becske alsó vasúti megállóhely; összesen 21,4 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Pilisszentkereszt, pilisszántói elágazás – Pilisszentkereszti Szurdok – Dera-patak – Buzsák – Csobánka, Szent-kút – Macska-völgy – Csobánkai-nyereg – Ózon kemping – Kevély-nyereg – „Egri vár” – Magas-erdő – Teve-szikla – Pilisborosjenő, kálvária – Köves-bérc – Budapest, Bécsi út; összesen 18,3 km

Tegnap reggel emlékszalagot helyeztem el Rockenbauer Pál halálának helyszínén, a Nógrád megyei Szendehely közelében, a Naszály tövében állított kopjafánál. Rockenbauer Pál az Országos Kéktúrát bemutató Másfélmillió lépés Magyarországon című televíziós sorozattal vált ismertté, az ő hatására veszek részt én is hazánk legnagyobb jelvényszerző túramozgalmában.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Szendehely – Katalinpuszta – Nagy-Szál-erdő – Bik-kút – Naszály csúcs, geodéziai torony – Násznép-barlang – Kopasz-tető – Török-rét – Agárdi-út – Farkas-bérc – Ősagárd – Galamb-hegy – Lókos-patak – Felsőpetény; összesen 18,7 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Nógrád – Várhegy – Újtelep – Hosszú-bérc – Nagy-kő-hegy – Magas-hegy – Kő-hegy – Nagy-berek – Magyarkút – Irma-forrás – Keskeny-bükki-patak – Kápolna-oldal – Szendehely; összesen 16,3 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Kóspallag, templom – Kisinóci turistaház – Inóci-vágás – Luczenbacher út – Gács-nyereg – Nagy-Hideg-hegy – Rakodó – Csóványos – Három-hárs – Fultán-kereszt – Saj-kút-bérc – Saj-kút, Semmelweis-forrás – Cseresnyés-völgy – Béla-rét – Szőlős-mező – Kálvária – Csurgó-forrás – Nógrád vá.; összesen 23,2 km

A 11. században alapított Észak-Komárom – Öreg-Komárom vagy Révkomárom – járási székhely és a Nyitrai kerület harmadik legnépesebb városa, a szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja. A Magyar Királyság idejében Komárom vármegye székhelye volt, a városi rangot 1265-ben kapta meg. A város a török hódoltság idején végvárként funkcionált, az 1594-es sikertelen török ostrom után kezdődött meg a komáromi erődrendszer kiépítése. Az erődök fontos szerepet játszottak az 1848–49-es szabadságharcban is. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna folyása közepén húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét. A város fejlődése csak a szocializmus évtizedeiben, az iparosítás révén gyorsult fel.

A 700 méter magas Dobogókő a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályának, majd az abból alakuló Magyar Turista Egyesületnek is egyik kedvenc kirándulóhelye volt. A nagy forgalom miatt már 1889-ben felmerült a menedékház építésének gondolata ezen a helyen. Prokop Géza erdész telkén 1897-ben épült a Pfinn József által tervezett kétszobás, 10-14 személy befogadására alkalmas faház, amelyet 1898. június 5-én avattak fel. A turistaházat az egyesület elnökéről, báró Eötvös Lorándról nevezték el.