Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től tematikus blogokat is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, az MKE PEMEKSZ és a MANT tagja.

Ajánló

twitter_koveteshird.jpg

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

budapest_archivum_hird.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201811.jpg


SZÁZTÍZ ÉVES A WEKERLETELEP

Prusi 2018.06.28. 06:52

Száztíz évvel ezelőtt, 1908-ban kezdődött a kispesti állami munkástelep építése Wekerle Sándor akkori miniszterelnök kezdeményezésére.

20180628_illusztracio.jpg

A KÓS KÁROLY TÉR ÉS WEKERLE KELETI RÉSZE MADÁRTÁVLATBÓL.
FOTÓ: RUZSA ISTVÁN

A 19. század utolsó negyedében, az iparosodással párhuzamosan Budapest lakossága két és félszeresére nőtt, ám a lakásépítések nem tudtak lépést tartani a népességnövekedéssel, és a fővárosban munkát vállaló vidékiek nem találtak maguknak lakhatási lehetőséget. A századfordulóra a probléma már olyan mértékűvé vált, hogy állami beavatkozásra lett szükség. Wekerle Sándor akkori miniszterelnök kezdeményezésére az állam 1908-ban megvásárolta a Sárkány család eladó birtokát Kispesten, hogy ott – a Ferenc József által 1908. július 20-án szentesített, július 25-én kihirdetett 1908. XXIX. tc. alapján – munkástelepet hozzanak létre.

Az 1908 és 1930 között felépült telepen 20 ezer ember jutott lakhatáshoz, a munkások 80 százaléka állami vállalatoknál dolgozott. A kiviteli terveket Győri Ottmár főmérnök, a telep első gondnoka készítette, az építkezés irányítását – a főtér beépítésére kiírt külön pályázatot is elnyerő – Kós Károly, majd 1913-tól Tornallyay Zoltán végezte.

A kormány pályázatán nyertes építészek családi házakat, bérházakat és egyedülállók számára „garzonházakat” terveztek. A lakóházak 48 különböző típusterv alapján épültek, a telep színvonalas ellátását pedig az 1910-es évek elejétől egyre több középület – kereskedelmi, kulturális, egészségügyi és oktatási létesítmény – biztosította. A telep tervezésekor fontos szempont volt, hogy ne akarják bérházakba kényszeríteni a vidéki embereket, inkább olyan környezetet tervezzenek, amely ismerős számukra, ahol otthonra találhatnak. Ez az elképzelés jól illeszkedett a 19. század második felében Angliából indult kertvárosi mozgalomhoz, sőt, a Wekerletelep a központilag tervezett és felépített európai kertvárosok egyik legnagyobb méretű és legjobban sikerült példája lett.

Címkék: Budapest

VÁNDORKIÁLLÍTÁS AZ ÜLLŐI ÚTRÓL

Prusi 2018.06.03. 06:37

Üllői út, ami összeköt címmel nyílt meg a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény és a Tomory Lajos Múzeum közös helytörténeti tárlata Budapest leghosszabb sugárútjáról a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben.

Budapest egyik legfontosabb, 16 kilométeres sugárútja a Kálvin tértől Üllő felé haladva a VIII., a IX., a X., a XVIII. és a XIX. kerületeken át egészen a főváros határáig húzódik, házsorának legvégén a 871. számmal. A XIX. század végétől az Üllői út mentén élőket a helyi érdekű vasút, később a villamos kötötte össze. A három gyűjtemény anyagából készült kiállítás azt mutatja be, hogy villamosra szállva mit is láthattak az utasok az 1900-as évektől az 1980-as évek közepéig a Kálvin tértől a Szarvas csárdáig. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával létrejött vándorkiállítás június 9-étől Kispesten, később Pestszentlőrincen lesz látható.

Címkék: kiállítás Budapest

KŐBÁNYA–KISPEST VÉGSŐ ÁLLOMÁSA

Prusi 2018.04.01. 22:58

Immár az egykor balkáninak nevezettnél is rosszabb állapotban várja a megmenekülést a végső pusztulástól Budapest egyik legforgalmasabb vasútállomása. A KÖKI-n állandósult helyzetet a legnagyobb jóindulattal sem lehet áprilisi tréfának venni.

A tegnapi újabb özönvízszerű esőzés eredményeként még ma késő délután is csöpögött a mennyezetből, s szó szerint bokáig ért a víz a KÖKI vágányai feletti gyalogosátjáróban, a horpadt perontetőkről pedig köbméterekben lehetett volna szivattyúzni a felgyülemlett csapadékot. Az állomásra érkező vagy onnan induló utasok kikerülhetetlen tócsákkal találták szembe magukat: sokan áldozták fel cipőjüket annak érdekében, hogy ne rekedjenek örökre a peronok közötti lépcsősorokon.

Az utasváróban uralkodó évtizedes mocsok és az orrfacsaró bűz miatt eszem ágában nem volt ott várakozni a vonatom érkezésére, így nem maradt más választásom: a heves széllökésektől és emberi léptektől egyaránt folyamatosan remegő, minden pillanatban leszakadni próbáló átjáróba kényszerültem.

A négyes vágány felett vacogva ismét alkalmam nyílt alaposan megfigyelni környezetemet: a töredezett és deformálódott lépcsőket, az üzembiztosnak éppen nem nevezhető mozgólépcsőt, a soha nem takarított armatúrákat, az ízléstelen graffitikkel maszatolt, rozsdás fémfelületeket, a kitört és hiányos, ugyancsak összefirkált plexifalakat, a madárürülékkel gazdagon borított szegélyeket, egyszóval az irdatlan szutykot. S egy-egy vonat érkezését követően szomorúan láttam az előttem elsiető fáradt, meggyötört embereket is: többségükről bizony lerítt, hogy az ünnep ellenére munkából érkeztek – és feltehetően nem a Rózsadombra utaztak tovább.

Időnként néhány bizonytalanul kóválygó, jókora bőröndöket cipelő külföldi turista is feltűnt a tömegben: köztük nyilván olyanok is, akik Kőbánya–Kispesten szerezték első megrázó élményeiket Budapestről, mielőtt folytathatták volna az utazást a nyugati országokban már régen ipari hulladéknak számító metrószerelvényeken.

Józan paraszti ésszel fel nem fogható, miért kell mindig megvárni az elfogadhatatlan amortizációt, a gyalázatosra süllyedt állapotokat, a kis híján végső pusztulást.

Hazánk egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító vasúti terminálja jelenleg több szempontból is hűen tükrözi az egész ország állapotát.

Állítólag már nem sokat kell várni a KÖKI felújítására, avagy inkább újraépítésére.

Hát valóban ideje lenne végre a tettek mezejére lépni, mielőtt mindent és mindenkit elmos a következő felhőszakadás.

Címkék: szubjektív Budapest

SZÁZHUSZONÖT ÉVES A TELEFONHÍRMONDÓ

Prusi 2018.02.15. 15:58

Puskás Tivadar zsenialitásának köszönhetően a telefonhírmondó feltalálása és bevezetése révén hazánk világelső volt a kommunikáció területén a 19. század végén. Puskás ezzel a találmányával gyakorlatilag megteremtette az elektronikus médiát és egyúttal a világ első rendszeres műsorszolgáltatását is.

20180216_illusztracio_1.jpg

KONCERT A TELEFONHÍRMONDÓ STÚDIÓJÁBÓL 1901-BEN. FORRÁS: WIKIMEDIA

Címkék: Budapest

MEGSZÜNTETIK A BALKÁNI ÁLLAPOTOKAT A KÖKIN?

Prusi 2017.08.16. 14:45

Több mint kétmilliárd forintból, a tervek szerint 2019 végéig felújítják a végtelenül lepusztult, már a klasszikus balkáninál is rosszabb állapotba került Kőbánya–Kispest vasútállomást. A KÖKI régóta esedékes rekonstrukcióját a pénzhiány mellett a terület rendezetlen tulajdonviszonyai is hátráltatták.

20170816_illusztracio.JPG

Töredezett és deformálódott, balesetveszélyes lépcsők, üzemen kívül helyezett mozgólépcső, komolyabb esőzések alkalmával a perontetőkről lezúduló víz és kikerülhetetlen, bokáig érő tócsák, a vasúti sínek feletti gyalogosátjáróban ízléstelen graffitikkel összefirkált, rozsdás fémfelületek és hiányos plexifalak, évtizedes mocsok és orrfacsaró bűz fogadja a főváros egyik legfontosabb közlekedési csomópontjába érkező és innen induló utasokat. A repülőtérről a Belvárosba tartó, közösségi közlekedést választó külföldi turisták is itt szerzik első megrázó élményeiket Budapestről, mielőtt a nyugati országokban már ipari hulladéknak számító metrószerelvényeken folytatnák a szürreális időutazást.

Az agglomerációból és a külső kerületekből egyaránt jelentős utasforgalmat bonyolító Kőbánya–Kispest vasútállomás a kilencvenes évek elején indult hanyatlásnak. Az 1980-ban átadott, de a rendszerváltás után borzalmasan lepusztult felüljáróépület felét a 2011-ben megnyílt KÖKI Terminál építésénél elbontották. Ekkor merült fel először a vasúti peronok és a jegypénztár felújítása, de végül a MÁV által kezelt területeket nem, csak a hármas metró végállomását építették át. Az esztétikailag és funkcionálisan leromlott intermodális csomópont korszerűsítését a terület tisztázatlan tulajdonviszonyai is hátráltatták, de a vasúttársaság tervei szerint most már valóban nem kell sokat várni a siralmas összképet mutató vasúti terminál felújítására: a MÁV illetékesei a közelmúltban mutatták be elképzeléseiket a kőbányai önkormányzatnak. Mint a tájékoztatón elhangzott, a tervezők számára a 2,2 milliárd forintos beruházási keret nem szabott meg tág mozgásteret. A kitűzött cél az, hogy a három lépcsőben megújuló állomás fogadni tudja az új, emeletes Stadler vonatokat, az akadálymentes felszállás érdekében pedig emeljék a korszerű vonatok padlószintjére a peronokat. Nemcsak a meglévő, zárt gyaloghidat látják el liftekkel, de azt a másik hidat is, amelyet ezzel párhuzamosan, mintegy 80 méter távolságban, a peronok elején építenek majd meg. A MÁV szerint anyaghasználatában igényes, modern, akadálymentes létesítményt alkotnak, sok rozsdamentes szerkezettel és üveggel, korszerű utastájékoztatással, a végig fedett peronokon padokkal. A kiviteli terveket augusztus végére készíti el a közbeszerzési eljáráson nyertes MG Építész Kft., a vasútállomás teljes felújítása előreláthatóan 2018 júniusában kezdődik, és 2019. év végéig tart majd.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT A KISPESTI MAGAZIN
2017. JÚLIUS–AUGUSZTUSI SZÁMÁBAN
FOTÓ: ERDŐS LÁSZLÓ

Címkék: Budapest

SIKERES SZAKMAI RENDEZVÉNY NEONFÉNYBEN

Prusi 2017.06.03. 14:52

Évekkel ezelőtt személyes érdeklődéstől hajtva kutattam fel és fotóztam végig a „neonfényes Budapest” hírmondóit. Várostörténeti dokumentációs munkám dr. Fodor János adjunktus úrnak és hallgatótársaimnak köszönhetően az elmúlt tanévben izgalmas és tartalmas – a témában egyedülálló – egyetemi projektté nőtte ki magát. Gyűjteményünket, a projekt hátterét és eredményeit május 26-án szakmai rendezvény keretein belül mutattuk be az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében.

20170603_illusztracio.jpg

A Neon Budapest című webprojekt alapgyűjteményemre építve, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet Tartalomszolgáltatás-kutató Műhelyének két féléves munkájával készült el. A Budapesten még látható neonokat megörökítő, néhány éves fotósorozat témáit BA és MA hallgatótársaim ősszel újrafotózták, helyszínrajzot készítettek, regisztrálták a változásokat blogban, térképen és adattáblában. 2017 tavaszán gazdag információs kontextust gyűjtöttünk várostörténeti, kulturális, technikai területen, országos, nemzetközi és múltbéli szakirodalmi kitekintéseket állítottunk össze, a honlap arculatát Patkós Luca tervezőgrafikussal véglegesítettük.

A projektbemutatón is a téma komplexitásának érzékeltetésére törekedtünk: tanulságos nemzetközi összehasonlításra adott módot David S. Hill, a varsói Neonmúzeum igazgatója, a történészi, várostörténeti, bölcsész nézőpontot Zeke Gyula író képviselte. A technológia múltjáról dr. Antal Ildikó, az Elektrotechnikai Múzeum igazgatója tartott előadást, érdekes adalékokat mutatva még a rendezvényünket megtisztelő neonkészítő mestereknek is. Az új honlap oktatási és tartalomszolgáltatási hátteréről a projektet vezető Fodor János adjunktus tartott prezentációt, az adatbázis felépítését én mutattam be. Az intézet folyosóján ezen a délelőttön lekapcsoltuk a villanyt: csak az egyik utolsó neonkészítő manufaktúra egyedi neonja világított, megidézve a Deák tér sarkán sok nemzedék számára emlékezetes Főz-süt-fűt reklámot.

Az Index.hu eseményen részt vett képszerkesztőjének tollából már másnap nagy terjedelmű, részletes helyszíni tudósítás jelent meg intézetünk projektbemutatójáról. Június 1-jén a Kossuth rádió Napközben című műsora is tartalmas blokkot szentelt a témának. Velem – mint az alapgyűjtemény összeállítójával – Farkas Szabolcs szerkesztő–riporter készített helyszíni riportot a budapesti neonreklámokról, az élő adásban pedig dr. Fodor Jánost és Patkós Lucát kérdezte további érdekes részletekről és a projektről Kránitz Balázs műsorvezető.

Címkék: szubjektív Budapest

A NEONFÉNYES BUDAPEST HÍRMONDÓI

Prusi 2017.05.11. 15:10

„Oly csodás, ha jön az est / Ha kigyúl ezernyi fény / Szinte égi tünemény / Ez a színes látomás…” – énekelte fél évszázaddal ezelőtt a népszerű táncdalénekes, Németh Lehel. Budapesten még napjainkban is több száz működő vagy örökre kialudt fényreklám található, amelyek múltat idéző neonfénnyel és betűtípussal idézik meg a ’60-as, ’70-es, ’80-as éveket.

20170511_illusztracio_1.jpg

Címkék: Budapest

KILÁTÁS A SZÁVA UTCAI ADÓTORONYBÓL

Prusi 2017.03.22. 18:10

Ma délután szakmai látogatáson vettem részt a Határ úti – azaz Száva utcai – adótoronyban leendő távközlési technikusokkal. A 154 méter magas építmény nem csupán azért érdekes, mert 27 évvel ezelőtt innen (is) indult a magyarországi mobiltelefónia, hanem mert minden irányban csodálatos panoráma tárul a kíváncsi érdeklődő elé. Természetesen Kispest felől sütött a Nap…

Mint az üzemeltető Magyar Telekom Nyrt. honlapján olvasható, Budapest egyik legmagasabb építménye, a Száva utcai adótorony az első generációs, 450 megahertzes hálózat egyik első bázisállomásaként 1990. október 15-e óta áll szolgálatban. Az épület „fénykorát” az ezredforduló környékén élte. A GSM rendszerű hálózatok nagy robbanásának idején ugyanis itt volt a mikrohullámú rendszer csomópontja, közel száz mikrohullámú összeköttetés és ugyanennyi parabolaantenna volt ekkor a toronyra szerelve. Az optikai hálózatok fejlődésével és az egyre gyorsabban növekvő adatmennyiség-igénnyel ez a fajta kapcsolat a háttérbe szorult. Jelenleg 14 mobilcellát szolgál ki a torony, van köztük 2, 3 és 4G technológiát használó egység is. Emellett ezen a létesítményen megy keresztül Budapest mobil adatforgalmának körülbelül a fele.

Címkék: szubjektív képriport Budapest

KÖZTÜNK MARAD A SZTÁLIN-TROLI

Prusi 2016.12.18. 19:58

Még a trolibuszon utazók közül is kevesen tudják, miért éppen a 70-es számot viseli az Erzsébet királyné útja és a Kossuth tér közötti járat. Akik pedig ismerik a különös történetet, állítólag még soha nem panaszkodtak a számozás miatt.

20161218_illusztracio_1.jpg

A HÁBORÚ UTÁNI ELSŐ TROLIBUSZVONAL ÁTADÁSA 1949-BEN A VÁROSLIGETI FASORNÁL. ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: FORTEPAN

Idestova hét évtized telt el azóta, hogy megérkeztek Budapestre a szovjet ipar remekeinek számító MTB típusjelű, kétajtós trolibuszok első darabjai. Mivel az új járat 1949. november 7-re tervezett ünnepélyes üzembe helyezése másfél hónapot késett, az akkori városvezetés úgy döntött, hogy a forgalomba állítást a következő rendhagyó alkalomra, Sztálin 70. születésnapjára időzíti. Ekkor, vagyis 1949. december 21-én indult el első útjára a Sztálin tiszteletére 70-es jelzéssel ellátott trolibusz a Nagymező és a Király utcában. Ettől kezdve a szűk, kanyargós belvárosi utcákban futó, elavult villamosvonalakat trolibuszok váltották fel, elsősorban a VI., VII. és VIII. kerületben, folytatva a háború utáni fővárosi troliközlekedést megalapozó járat számozását.

A véreskezű diktátor emlékét őrző trolibusz észrevétlenül átvészelte a rendszerváltás jelképcsere-viharát, és még akkor sem tűnt fel senkinek, amikor 2004-ben (!) visszavonták Sztálin budapesti díszpolgárságát.

Először a VII. kerületi Helyi Téma 2007. szeptember 19-i számában megjelent cikkemben foglalkoztam a Sztálin-troli történetével és a BKV által akkor még csak tervezett – százmillió forintot felemésztő – „táblareform” bevezetésével. Akkor arra jutott pénz, hogy áttekinthetőbbé, egységesebbé tegyék a gyors-, a városrészekről elnevezett és az azonos térségekbe közlekedő járatokat. A trolibuszok jelzésén azonban – mint a BKV sajtóosztályán érdeklődésemre elmondták – nem kívántak változtatni, arra hivatkozva, „jól illeszkednek a jelenlegi viszonylatszámozási rendszerbe”. Ráadásul – szólt az indoklás – „még soha senkinek nem jutott eszébe, hogy szitkozódva szálljon fel a trolira azért, mert egy különös évfordulóhoz kötődik a számozása”.

– Felmerül a kérdés, meddig kell még ezzel a vonalszámozással emlékművet állítani ilyen történelmi szereplőnek. Ha rajtam múlna, ezt a fajta megemlékezést új vonalszámozással lezárnám, de erről egyeztetni kell a fővárossal – ezt már a múlt évben nyilatkozta Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója. A trolibuszok átszámozása azonban horribilis összegbe kerülne, és felforgatná a teljes közlekedési hálózatot. A Blikk információi szerint a tájékoztató táblák cseréje összesen több mint 30 millió forintba kerülne, a metróállomásokra 20 millió forintból lehetne új térképeket készíteni, s ugyanígy be kellene zúzni a közlekedési hálózattal kapcsolatos valamennyi kiadványt is. A napilap városházi forrásai 100 millió forintra saccolták a teljes költséget, amely összhangban áll a tíz évvel ezelőtti adatokkal.

A trolijáratok átszámozása azonban nemcsak pénzkérdés, hiszen az is problémát jelent, hogy minden számjegy foglalt már. A villamosokat 1-től 69-ig számozták, megosztozva a sorozaton egyes buszokkal, míg a trolijáratok 70-től 83-ig sorakoznak. Csak úgy lehetne hozzányúlni a rendszerhez, ha minden járatot újragondolnának.

Mivel erre nem sok esély ígérkezik, bizonyára még sokáig döcögnek majd át a városon a Sztálin-trolibuszok, büszkén őrizve tábláikon a hajdani jeles évfordulót.

PRUSINSZKI ISTVÁN

Címkék: szubjektív Budapest

METRÓPÓTLÓ GYALOGTÚRA

Prusi 2016.12.14. 12:55

Éppen az egyetemi óráról tartottam hazafelé este 7 óra után, amikor a villamosvezető a Corvin negyednél bemondta, hogy a metró a Lehel tér és a Nagyvárad tér között nem közlekedik. Rögtön az Üllői úti buszmegálló felé vettem az irányt, ahol addigra – óvatos becslésem szerint is – legalább 100-150 utas várakozott.

20161214_illusztracio.png

ILLUSZTRÁCIÓ: MTI-FOTÓ, MÁTHÉ ZOLTÁN

Kis ideig magam is tanácstalanul várakoztam, de amikor öt-hat perccel később (!) megérkezett az első tömött metrópótló busz, és a mintegy 200 fősre duzzadt tömeg egymást taposva megrohamozta a járművet, úgy döntöttem, hogy talán célszerűbb inkább gyalog útnak indulni a Nagyvárad tér felé. Lépteimet szaporázva pontosan 12 perc alatt tettem meg a két kilométeres utat, s nem voltam egyedül, hiszen időközben valóságos népvándorlás indult meg az Üllői úton az utastársakból „gyalogostársakká” avanzsált emberekkel. E tizenkét perces út alatt egyetlen (!) metrópótló busz haladt el mellettem – amely már a Ludovikánál ért be –, és hetet számoltam össze az ellenkező irányból. Ebből három Ikarus már az ipari hulladék minősítést sem kapta volna meg, a sűrű füstöt okádó, oldalukra dőlt csotrogányokat a roncstelepről kaparhatta elő a BKK. Ezen kívül elsüvített mellettem két tűzoltóautó, két szirénázó „forgalmizavar-elhárítás” feliratú autó és egy „vonalműszak-üzemzavarelhárítás” feliratú, nyolcvanas évekbeli csehszlovák szerelőkocsi. És a szürreális időutazás még korántsem ért véget.

Rövidesen a Nagyvárad téren találtam magam, lementem a metróhoz, ahol viszont már nem tudtam magamba fojtani felháborodásomat, miután az egyik ellenőr „Jegyeket, bérleteket!” kiáltással ugrott elém. Egyetlen keresetlen szóval válaszoltam.

Mint a BKK Facebook-posztjában utólag láttam, állítólag pontosan éppen akkor indult újra a metróközlekedés, így a szovjet retrószerelvény már a „Felszab” felől érkezett. De ezúttal szó sem volt arról – amit magam is tapasztaltam –, hogy „a menetrend helyreállításáig pótlóbuszok is segítik a közlekedést”. A közlekedési társaság ismét cserben hagyta az utasait, s ezúttal is példásan bizonyította, hogy teljesen alkalmatlan az általa vállalt közérdekű feladat ellátására.

A BKV honlapja szerint a hármas metró vonalán közlekedő, hat kocsiból álló szerelvények „gyárilag” 6x174, azaz összesen 1044 férőhelyesek. Napközben nyilván ennél jóval többen felpréselődnek egy-egy – átlagosan négypercenként közlekedő – szerelvényre. Ez azt jelenti, hogy csúcsidőszakban 30-60 másodpercenként (!) kellene indítani a névlegesen 150-170 utas szállítására képes pótlóbuszokat, ami nyilvánvalóan képtelenség. Bármit is hangoztat a hivatalban lévő városvezetés, álmodhat bármilyen nagyívű terveket a közlekedési központ, a régóta esedékes felújítás alatt egyszerűen nem lehet majd pótolni a hármas metrót. Pontosabban egyetlen alternatívával, amelynek létjogosultságát számos „utastársammal” együtt éppen tegnap bizonyítottam: a metrópótló gyaloglással. Csak aztán nehogy a végén elfüstöljön a talpam is.

Címkék: szubjektív Budapest

PANORÁMA A HÁRMASHATÁR-HEGYRŐL

Prusi 2016.09.07. 12:48

Fenyőgyöngyétől kényelmes, egyórás sétával – az országos kék jelzésen – közelíthető meg a méltán népszerű Hármashatár-hegy, amelynek 495 méter magas csúcsán, egy második világháborús lövegállás helyén idén tavasszal új kilátó épült. A Guckler Károly (1858–1923) erdészről elnevezett, fenyőgerendákból készített nyolcszögletű kilátópont gyönyörű körpanorámát biztosít Budapestre, a Dunára, a Budai-hegységre, a Pilisre és a Börzsönyre, tiszta időben a távolabbi Cserhát és a Mátra is látható.

Címkék: természetjárás Budapest

BÚCSÚ A REPÜLÉSTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁSTÓL

Prusi 2015.06.20. 10:34

Utolsó alkalommal nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum repüléstörténeti és űrhajózási állandó kiállítása, amely június 26-ig látható a Petőfi Csarnokban. Búcsúzásként néhány héttel ezelőtt megtekintettük a kiállított gépeket, motorokat és hajtóműveket, szimulátorokat, irányítópultokat, egyenruhákat és más érdekes relikviákat.

Címkék: kiállítás Budapest

VÁROSI SKANZEN ÉS MESEAUTÓ A MÚZEUMBAN

Prusi 2015.06.14. 20:15

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban „Vendéget látni, vendégnek lenni” címmel nyílt állandó kiállítás, „A Meseautótól a Merkurig” című időszaki kiállítás pedig a hazai gépjármű-kereskedelem történetét mutatja be.

A „Vendéget látni, vendégnek lenni” című vendéglátás-történeti állandó kiállítás a 19. század végi és 20. század eleji otthoni és hivatásszerű hazai vendéglátás tereit mutatja be egy városi skanzen jellegét öltve, elsősorban enteriőrökön keresztül. A látogatók megismerhetik, hol és hogyan töltötte szabadidejét a hajdani polgár, hova utazott, hol szállt meg, mit rendelt asztalához. Megelevenedik egy korabeli szálloda, egy kávéház és egy étterem, továbbá egy cukrászda cukrászműhellyel és egy középpolgári család otthona. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a korabeli mulatók és fürdőhelyek világába is. De azt is megtudhatják, mi volt a szállodai boyok feladata, vagy kipróbálhatják, milyen sommelier válna belőlük. Megtanulhatják és otthon is kipróbálhatják a leghíresebb magyar ételek és édességek eredeti receptjeit is, amelyek méltán tették konyhánkat világhírűvé.

A szeptember 27-ig megtekinthető időszaki tárlat 1900-tól 1989-ig ismerteti a hazai automobil- és motorkerékpár-kereskedelem múltját. A Meseautótól a Merkurig című kiállítás bemutatja a magyar gépjármű-kereskedelem történetét a 20. század elején létesített első kereskedésektől az 1989-es rendszerváltásig. Feltárul egy érdekes, izgalmas szakma múltja, szó esik budapesti és vidéki kereskedésekről, az autókereskedelem szociológiájáról, a reklám és az autók kapcsolatáról. Külön részt szentelnek az autó- és motorkerékpársport históriájának, amely számos ponton kapcsolódott a kereskedelemhez.

SZÖVEG: AZ MKVM HONLAPJA
FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN

Címkék: kiállítás retrospektív Budapest

„AZ ORSZÁGÚTON CSINOS HÁZ ÉPÍTTETIK”

Prusi 2015.06.05. 13:52

A mai Múzeum körút 7. számú háza csupán egyike volt a pesti adófizetők sorában előkelő helyen álló Unger Henrik bérpalotáinak. A kétemeletes épületet több mint 160 évvel ezelőtt, 1852-ben adták át, elsőként Ybl Miklós pesti romantikus alkotásai közül. Az Unger-ház engedélyezési terveit mégsem Ybl, hanem a kivitelezést irányító Wagner János építőmester írta alá. Ennek magyarázata, hogy a Károlyi grófok uradalmi építészeként működő Ybl Miklós csak 1863-ban kapta meg a céhes mesterjogot, vagyis a korábban beadott terveken felelősségvállalást jelentő aláírása sem szerepelhetett.

dsc01331.JPG

Címkék: Budapest

A SÍRKŐ, A SZOBOR ÉS A NAPÓRA

Prusi 2015.04.25. 09:52

Az Úri utca 19. számú ház kapuján idegennek bejutni nem egyszerű feladat. Szokatlan látvány tárul szeme elé annak, aki mégis részesülhet ebben a kiváltságban, és beléphet az ormótlan barna fakapun. A kis udvaron, az egyik földszinti ablak alatt egy elmosódott feliratú síremlék és egy férfi mellszobra bújik meg, fölöttük pedig erősen megkopott napóra díszíti a fehérre meszelt emeleti falat.

20150425_illusztracio.jpg

A sírkövön nagy nehezen még ma is kibetűzhető a belevésett név: Lenkey Izabella. De vajon ki volt ő, és van-e valamilyen kapcsolat a sírkő, a szobor és a napóra között? Egy biztos: a három műalkotás több mint egy évszázados múltra tekint vissza, amelyet a ház legrégebbi lakója, Borsos Béláné nemrég személyesen mesélt el.

– Dédapám, Lenkey Lajos császári-királyi kapitány 1829-ben vette meg az épületet, amely egészen az államosításig a leszármazottjai, vagyis az én felmenőim tulajdonát képezte – idézi fel a hölgy. – Lenkey Lajos leányának, Izabellának a sírköve áll ma is az udvaron. Ő huszonkét évig lakott itt, és másfél évszázada, 1850-ben halt meg.

A sírkőre vésett feliratot vőlegénye, Nemegyei Félix írta, aki a szabadságharc után Amerikába emigrált. Ma már sajnos alig lehet kibetűzni a szöveget: „Kettő volt, amiért lángoltál tiszta szívedben, / A szeretett haza és jó fia, hű jegyesed, / Vész sújtotta amazt, ez karddal férfikezében / Vesztett harca után számkivetve bolyong. / Ennyi csapás sok volt lelkednek az elviselésre / S áldozati közt most téged is siratunk.”

Lenkey Izabella halála után a ház a másik lány, Emma, majd az ő utódainak kezébe került. A leszármazottak egyike Ney Béla építész: az ő mellszobra látható a sírkő bal oldalán. A napóra szintén a família egyik régi ereklyéje. 1934-ben készült – olvashatjuk le róla –, és a felvidéki Csejte várát ábrázolja (helyesebben ábrázolta egykor), ahová családi kötelékek fűzték a Lenkey-utódokat. Fél évszázada bizonyára még a napóra alatti, mára elmosódott versecskét is el lehetett olvasni: „Napfény és derű óráit / Mérve idézem / Kedves Csejtének / Hajdani szép idejét.”

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. MÁRCIUS 30-I SZÁMÁBAN

Címkék: Budapest

A NÉGY ÉVSZAK HÁZA

Prusi 2015.04.15. 10:18

Mátyás király legendás hírű, nagy erejű hadvezérének nevét – szokatlan módon – nemcsak a ferencvárosi Kinizsi utca neve örökítette meg, hanem a 31. számú ház homlokzatán elhelyezett márványtábla is. A helyi védettség alatt álló századfordulós épületet a környék legszebb lakóházaként emlegetik. Már a homlokzati díszítőelemek sokasága is figyelemre méltó, de a lépcsőház és a belső udvar szintén bővelkedik a különböző stílusú és témájú művészeti alkotásokban.

20150415_illusztracio.jpg

Címkék: Budapest

„A BAZÁRBA LÉPVE KÁPRÁZIK SZEMÜNK”

Prusi 2015.04.05. 13:40

A török uralom megszűntével a ferences rendi szerzetesek régi jogaikra hivatkozva visszakapták a mai Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Reáltanoda utcák között elterülő telküket. Itt építették fel az 1740-es évek elején új templomukat, illetve négyzetes alaprajzú, egyemeletes rendházukat, amelyet 1748-ban vehettek birtokba a szerzetesek. Ám 1784-ben olyan problémával kellett szembesülniük a ferences barátoknak, amely nemcsak mindennapjaikat keserítette meg évtizedeken keresztül, hanem végül a takaros kis épület pusztulását is okozta.

20150405_illusztracio_1.jpg

A FERENCES BAZÁR BELSŐ UDVARA KLÖSZ GYÖRGY 1880-AS ÉVEKBEN KÉSZÜLT FELVÉTELÉN. FORRÁS: FORTEPAN / BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA. LEVÉLTÁRI JELZET: HU.BFL.XV.19.D.1.05.199

Címkék: Budapest

A „MINDENBEN TÖKÉLETES” FŐVÁM TÉRI SZÁLLÓ

Prusi 2015.03.17. 20:43

A rohamosan fejlődő Pest szállodaigényét – felismervén a gyönyörű budai panoráma idegenforgalmi jelentőségét – a XIX. század első évtizedeitől fogva a Duna-parton épült vagy átalakított házakkal elégítették ki. A néhai Rakpiactól lefelé egyre-másra épültek a vendégfogadók, köztük a mai Fővám tér és Vámház körút sarkán 1895 őszén megnyílt Nádor szálló.

20150317_nadorszallo_1.jpg

A NÁDOR SZÁLLÓ EGY SZÁZAD ELEJI KÉPESLAPON

Címkék: Budapest

A ROTTENBILLER UTCAI EGYETEM

Prusi 2015.03.07. 19:23

Több mint 220 éves múltra tekint vissza a magyarországi állatorvosi szakoktatás. II. József 1782. szeptember 14-én kelt rendeletével hagyta jóvá a pesti tudományegyetem orvosi karához tartozó állatgyógyászati tanszék létesítését. Tolnay Sándor vezetésével 1787-ben kezdődött az elméleti oktatás, 1790-től pedig már gyakorlatban is tanították ezt a diszciplínát. Az előadások hallgatása a négyéves orvosi és a kétéves sebészi tanfolyam hallgatóinak is kötelező volt, sőt a korábban képesített sebészeket szintén behívták.

20150307_illusztracio_1.jpg

A MAGYAR KIRÁLYI BAKTERIOLÓGIAI INTÉZET KORABELI FÉNYKÉPEN

Címkék: Budapest

ELFELEDETT METRÓÁLLOMÁS KŐBÁNYÁN

Prusi 2015.03.05. 19:48

A budapesti metrótervekben több, soha meg nem épült vonal és állomás szerepelt. Kevesen tudják, hogy van közöttük egy olyan, amely félig el is készült.

A hetvenes évek elején, Kőbánya központjának rendezési terveivel együtt született a kettes metró szárnyvonalának ötlete is. Az akkor még Népstadionnak hívott állomásról kiágazva egy dél-délkelet irányú ívvel a metró előbb a BNV bejáratánál állt volna meg, a végállomás pedig a Zalka Máté (ma Liget) tér lett volna.

Aki esetleg a hetvenes években költözött el messzire Kőbányáról, és bő tíz év múlva tért vissza, idegenül kapkodta a fejét. Apró házak sorát bontották le, eltűnt két olyan emblematikus intézmény is, mint a Munkás mozi és a Makkhetes névre hallgató kocsma. A régi városrész helyén új, széles út terpeszkedett, amelyet tízemeletes, lakótelepi házak szegélyeztek. Az új Kőrösi Csoma Sándor út és a Kápolna utca találkozásánál hatalmas, egykor impozánsnak szánt aluljárórendszer húzódott a föld alatt, amely a korszak építkezéseinek megfelelően élelmiszerboltot, fodrászüzletet, eszpresszót magában rejtő szolgáltatóházban folytatódott.

A tervek szerint a metrónak 1990-re kellett volna Kőbányát elérnie, de akkorra nemhogy a szárnyvonalak, de az egész metró építkezése lelassult, a 3-as metró máig utolsó, Árpád híd–Újpest-központ szakaszát ebben az évben adták át, hatévnyi építés után. A kőbányai aluljáró és a hozzá tartozó szolgáltatóház csendben az enyészeté lett. A gyalogosok inkább a felszíni, igen balesetveszélyes átkelést választották a kétes elemek búvóhelyéül szolgáló, állandóan sötétbe borult aluljáró helyett, amelyet aztán 2008-ban befedtek, a felszínen pedig lámpás átkelőket alakítottak ki.

SZÖVEG: KEMSEI ZOLTÁN, IHO.HU
FOTÓ: PRUSINSZKI ISTVÁN

Címkék: retrospektív Budapest

FANTOMPÁLYAUDVAR A VÉRMEZŐN

Prusi 2015.02.25. 20:43

A Déli alagútjánál január végén megcsúszott a támfal, ezért a vonatközlekedést leállították, és teljesen lezárták a pályaudvart, amelyet várhatóan április végéig nem is nyitnak meg újra. A síneken egyetlen szerelvény sem áll, a hatalmas kijelzőkön csupán tájékoztató üzenet olvasható: „Műszaki okok miatt a vonatok csak Kelenföldig közlekednek és indulnak”. A grandiózus váró kör alakú jegypénztárai közül csak egy működik, a boltok, az étkezdék, a pékség, az újságárus két kivétellel zárva tartanak. Inkább egy szellemvárosra, mintsem egy központi pályaudvarra hasonlít most a Déli.

Címkék: szubjektív képriport Budapest

MINISZTERI PALOTA AZ AULICH UTCÁBAN

Prusi 2015.02.23. 12:55

A Szabadság térről nyíló egyik rövid, de annál szélesebb házsor, az Aulich utca 3. szám alatti – néhány évvel ezelőtt kívül-belül felújított – épülete a neves építész, Körössy Albert tervei alapján készült el Walkó Lajos és neje számára az előző századfordulón.

dsc01215.JPG

Címkék: Budapest

PÁRIZSBAN ÉPÜLT HASONLÓ PALOTA

Prusi 2015.02.15. 12:28

A postaládatartót még nem helyezték vissza helyére, s a gyönyörű kovácsoltvas csillár égői is csupaszon világítanak, de a Báthory utca 6. számú ház kapubejárójának és udvarának felújítása már elkészült.

dsc01216.JPG

Címkék: Budapest

ÍRÓK ÉS MŰVÉSZEK TÖRZSHELYE VOLT A RÉGI CSIGA

Prusi 2015.02.05. 19:13

A XIX. század első évtizedeiben a Pesten élő és dolgozó íróknak, költőknek még nem volt állandó törzshelyük. Több helyszínváltás után, 1838 elején közös megegyezéssel Pest egyik legismertebb vendéglőjét szemelték ki e célra.

20150205_illusztracio_1.jpg

AZ EGYKORI CSIGA VENDÉGLŐ A SEBESTYÉN TÉR SARKÁN 1896-BAN

Címkék: Budapest

AZ UTAZÓ KERESKEDŐK SZÉKHÁZA

Prusi 2015.01.25. 20:47

Az Oktogon közelében található Jókai utca 4. számú ötemeletes épület száz évvel ezelőtt még elsősorban nem lakóházként funkcionált, mint napjainkban. A Magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesületének különböző irodái, könyvtára, raktárai, valamint a szórakoztatás és kikapcsolódás célját szolgáló helyiségek kaptak itt helyet az alagsortól a félemeletig.

dsc01343.JPG

Címkék: Budapest