A Keszthelytől 10 kilométerre, Balatonederics határában található Afrika Múzeum és Állatkert áprilistól októberig várja a látogatókat. Dr. Nagy Endre vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben hozta haza Tanzániából. A családi kúriából kialakított múzeumot árnyas park és állatkert veszi körül, remek kikapcsolódást nyújtva a család minden tagja számára.

Az Afrika Múzeum és Állatkert alapítója, dr. Nagy Endre vadász és zoológus 1913. november 12-én született Szőnyben. Keszthelyen érettségizett, Pécsett jogi doktorátust szerzett. Kamaszkorában nagy hatással volt rá távoli rokona, Kittenberger Kálmán, aki vadásztörténeteivel keltette fel figyelmét Afrika iránt. Érdeklődésének középpontjában a természet, a vadgazdálkodás és a vadászat állt. Katona-, majd csendőrtiszt lett, de báró Hatvany Alexandrával kötött titkos házassága miatt 1944-ben börtönre ítélték. A háború után a kormányvadászatok vezetője lett, ám a politikai viharok 1952-ben menekülésre kényszerítették: családjával együtt Németországban telepedett le. Itt vadmesteri képesítést szerzett, és a Frankfurt melletti Opel Zoo igazgatója, illetve az 1954-es düsseldorfi vadászati világkiállítás szervezője és egyik vezetője volt.

Három afrikai gyűjtőútja után, 1958-ban végleg elhagyta Európát, és Tanganyikában – a mai Tanzániában – telepedett le, ahol vadbefogóként és gyűjtőként tartotta fenn családját. Az észak-tanzániai Meru-hegy vadászterületén állatkertet és vadasparkot alapított, a külföldi vendégek számára vendégházakat építtetett. A tanzániai kormány megbízásából az otthona közelében fekvő, mintegy 25 ezer hektárnyi vadrezervátumot felügyelte. Mindvégig tartotta a kapcsolatot szülőhazájával, lakásában számos magyar kutatót, vadászt, írót, művészt fogadott. Tevékenyen részt vett az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás megszervezésében, ahol a tanzániai pavilon vezetője volt. Közbenjárására került a híres Windischgrätz-trófeagyűjtemény a keszthelyi Vadászati Múzeumba. Felesége halála után, 1978-ban másodszor is megnősült Magyarországon, és hazatelepült. Vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben Balatonedericsre, családi kúriájába hozta, ahol haláláig élt. A 71-es főút mellett, a balatongyöröki Becehegy szomszédságában fekvő birtok 1988-ban tárta szélesre kapuját a természetbarátok, vadászok és a nagy utazásokról, kalandokról álmodozó érdeklődők előtt.

A nemzetközi hírű szakember több vadásztársaság tagja, a Véreb- és Agarászegylet elnöke volt, számos publikációja jelent meg külföldi és belföldi szaklapokban. Magas kitüntetésekben részesült Tanzániában és Magyarországon: 1986-ban a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével ismerték el munkásságát, 1992-ben a keszthelyi Agrártudományi Egyetem életművéért díszdoktori címet adományozott neki, és posztumusz megkapta a Hubertus-kereszt aranyfokozatát.

Dr. Nagy Endre éppen 30 évvel ezelőtt, 1994. július 12-én hunyt el Tapolcán. Hamvait Balatonedericsen és Tanzániában helyezték örök nyugalomra. Tanzániában tavat neveztek el róla, afrikai otthona napjainkban hotelként üzemel. Emlékét itthon – a népszerű és folyamatosan fejlődő múzeum mellett – kopjafa, klub és a nevét viselő balatonedericsi általános iskola, négy vadásztársaság és kitüntető emlékérem őrzi. Halála után második felesége, Berecz Katalin, majd lánya, Diana vezette és bővítette az Afrika Múzeumot és Állatkertet, jelenleg unokái viselik gondját nagyapjuk örökségének.

A mesebeli Afrika hangulatát idéző, kisgyermekes családok körében igen népszerű hely mindenkinek tartogat érdekességeket. A múzeum épületében, magyar vagy német idegenvezetéssel megtekinthető dr. Nagy Endre dolgozószobájának rekonstrukciója, személyes tárgyai, íróasztala és könyvtára, vadászfelszerelése és négy évtized gyűjtőmunkájának eredményei. A néprajzi kiállítás keretében megcsodálhatunk különböző afrikai vadászati, harci és használati eszközöket, bútorokat és népművészeti relikviákat, szobrokat és faragványokat, míg a helyiségek falait és a folyosókat értékes trófeák és preparátumok díszítik.

A hatalmas birtokon elterülő szabadtéri vadasparkban hazánk jellegzetes állatai mellett az afrikai élővilág számtalan fajával találkozhatunk: watusi marhát, jávorantilopot, dámszarvast, kameruni juhot, vietnámi csüngőhasú disznót, vaddisznót, házi vízibivalyt, zebrát, struccot, tevét, mosómedvét, gyűrűsfarkú makit, papagájt és számos más állatot is szemügyre vehetünk. Az állatkert különleges lakója a Hululu nevű idős fülesbagoly, aki 1968-ban került dr. Nagy Endréhez. Az idén 55 éves uhu matuzsálemi kort élt meg, hiszen a faj átlagos élettartama 30-40 év. A parkban maszáj kunyhókat is építettek, a gyerekeket minidzsungel, pónilovaglás, légvár és játszótér várja, emellett ajándékboltot és kávézót is üzemeltetnek. A nyári hónapokban a szenegáli Abdoul Camara és csapatának dob- és táncbemutatói is szórakoztatják a látogatókat. Az Afrika Múzeum és Állatkert aktuális nyitvatartásáról, jegyárairól és szolgáltatásairól honlapjukon lehet tájékozódni.

Európa egyik legnagyobb sztúpája Zalaszántón a Keszthely környéki kirándulások kihagyhatatlan célpontja. A falu fölött magasodó Kovácsi-hegyen színes imazászlókkal körülvéve, egzotikus füstölők illatába burkolózva tornyosodik a vakítóan fehér buddhista szentély, a béke jelképe.

A természeti látnivalókban és épített örökségekben bővelkedő Balaton-felvidék egyik kedvelt látnivalója a 30 méter magas és 24 méter átmérőjű zalaszántói Béke Sztúpa. Az Országos Kéktúra útvonala által is érintett, 316 méter magas Kovácsi-hegyen, az Emberi Jogok Parkjában található buddhista építmény a béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe. Színes imazászlók lengenek körülötte, mantrazene szól, és füstölő illata vegyül a levegőbe. A sztúpa építését Bop Jon koreai buddhista szerzetes, a magyarországi Buddhista Béke-Szentély Alapítvány elnöke kezdeményezte 1990-ben, és Zalaszántó Önkormányzata is támogatta.

Az építkezéshez szükséges közel 40 millió forint európai országokból, illetve döntően Dél-Koreából érkező adományokból jött össze. Az 1992-ben felépült sztúpát és a környező erdőt 1993. június 17-én Tibet száműzött vallási vezetője, a XIV. Dalai Láma, Tendzin Gyaco szentelte fel nagy ünnepség keretében.

A sztúpa Buddha szellemét, bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét is jelképezi. A délkelet felé néző, hófehér építményt kör alakú, lépcsőzetes talapzat övezi, amely a rituális körüljárást szolgálja. A tiszteletadás jeleként úgy kell körbehaladni, hogy a sztúpa tőlünk jobbra legyen. A belsejében Buddha tanításait, Európában egyetlenként eredeti Buddha-ereklyéket és egy 24 méter magas életfát állítottak, továbbá a szentély központjában egy – Dél-Koreából származó – Buddha-szobrot is emeltek. A két szerzetes által őrzött, zárt építmény talapzatába növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek.

A sztúpa történetét az érdeklődők a szentély melletti háromnyelvű emléktáblán ismerhetik meg. Rajta ez áll: „Sugározzon ez a Béke Sztúpa innét, az Emberi Jogok Parkjából mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!” A sztúpa 2014-es felújításakor egy mindenki által szabadon látogatható meditációs házat és egy ajándékboltot is építettek a parkban.

Zalaszántó a Keszthelyt Sümeggel összekötő út mentén, a két várostól nagyjából egyenlő távolságra fekszik. A Béke Sztúpát Keszthely vagy Hévíz felől haladva, a falu után balra található bekötőúton lehet megközelíteni: a közelmúltban felújított aszfaltúton mintegy két kilométert, majd az erdei úton újabb másfél kilométert kell megtenni, míg elénk tárul a szokatlan, egzotikus építmény.

A Zalavár és Balatonmagyaród közötti útszakaszról megközelíthető Kányavári-sziget az egyetlen olyan terület a Kis-Balaton térségében, amely vezető nélkül, egész évben szabadon látogatható. Különlegesen ívelt, faszerkezetű hídon lehet átsétálni a szigetre, ahol másfél kilométer hosszú, 15 állomásból álló tanösvény információs táblái mutatják be a Kis-Balaton különleges madárvilágát. Az ide kirándulók megfigyelhetik a vízimadarak fészkelését, hallhatják a békák „hangversenyét”. A sziget kedvelt horgászhely is, de ha nem ennek a szenvedélynek hódolunk, akkor is érdemes lesétálni a partra, biztosan nem üres víztükröt találunk.

Siralmas állapotban várja sorsának jobbra fordulását az egykor szebb napokat látott balatonedericsi Fekete-kastély. A nevéhez méltóan gyászos időszakokat átélt rezidencia lassan az enyészeté lesz: parkját birtokba vette a növényzet, a romos épületet életveszélyes megközelíteni. Ez azonban nem riasztja vissza a kísértethistóriák kedvelőit. Legenda ugyanis akad bőven: a kastélyhoz és a hajdan benne élőkhöz tragikus történetek fűződnek.

Meredek erdei ösvényen lehet megközelíteni a vonyarcvashegyi Csándor-hegy tetején álló, 2010-ben állított fénykeresztet, a tetőről pedig pazar balatoni panorámában gyönyörködhet a kiránduló.

Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén, 1996. július 16-án a franciaországi Grenobléban indult el a ma már világszerte ismert fénykeresztállító mozgalom. A 7,38 méter magas kereszt a jeruzsálemi Golgota-hegy magasságának egy százada, két vízszintes szára egyenként 1,23 méter, és kelet–nyugati irányba mutat. A kereszt szimbólumok sorozatát foglalja magában: a fehér a feltámadás, a kék Mária iránti tisztelet, az alsó részen felcsillanó négy fehér fény Jézus megtestesítője, míg a kereszt felső végénél lévő három kék fény a Szentháromság jelképe.

Világszerte jelenleg már több mint nyolcezer fénykereszt áll. II. János Pál pápa 2000-ben apostoli áldását adta mindazokra, akik e kereszteket felállítják. Magyarországon 2002-ben állították fel az elsőt Debrecenben. Vonyarcvashegy kis Golgotáján 2010. július 18-án Salgó Ferenc kanonok, esperes, pápai plébános szentelte fel a Nagy Zoltán és családja által készített fénykeresztet és a 15 stációból álló keresztutat, amely Simon András grafikusművész munkája.

Csodálatos körpanorámában gyönyörködhetnek azok, akik felkapaszkodnak a 355 méteres vonyarcvashegyi Pető-hegyen, az erdő mélyén megbúvó Berzsenyi-kilátóhoz. Észak felé a Keszthelyi-hegység erdős hegyvidéke terpeszkedik, dél felé a Balaton és a Keszthelyi-öböl a Zala torkolatával, s tiszta időben szinte a fél Dunántúl látszik. A sötét fából ácsolt építményt 2002-ben újították fel, Vonyarcvashegyről a piros jelzést követve lehet megközelíteni.

Idén június 20-án, pontosan 21 óra 44 perckor volt a nyári napforduló. Bár az időjárás igyekezett letagadni, az év leghosszabb nappalával és legrövidebb éjszakájával elkezdődött a csillagászati nyár. Az erős szél miatt elmaradt a hagyományos Szent Iván-éji tűzgyújtás a vonyarcvashegyi Lidó stradon. Baráti körben a saját tüzünket meggyújtottuk, szert tartottunk, meditáltunk és megtisztultunk, hajnalban pedig a szemerkélő eső sem tántorított vissza attól, hogy a balatongyöröki Szépkilátótól köszöntsük a Napot.

A 136 méter magas vonyarcvashegyi Szent Mihály-domb tetején a 13. században kis vár épült, amely a történelem viharában szinte teljesen megsemmisült. A néphit szerint a kápolnát 1729-ben építtette az a 40 halász, akik szerencsésen megmenekültek egy pusztító balatoni viharból. A műemlék jellegű épület Magyarország egyetlen halászkápolnája, környékéről gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a keszthelyi öböltől a berényi partokig, csodálatos a panoráma a „tanúhegyekre” Szigligettől Badacsonyig.

A dolomitdombot egykor víz választotta el a környező földterületektől, szigetként emelkedett ki a Balatonból. Már a kora bronzkorban lakott terület volt, a középkorban pedig vár állt a mai kápolna helyén. Az épület 1946-os restaurálása során bukkantak azokra a barokk freskótöredékekre, melyekből kiderül, hogy már 1622-ben is a ma is látható épület volt a minden irányban gyönyörű kilátással rendelkező magaslaton. E táj csodálatos szépsége, a kápolna és legendája sok írót és költőt megihletett.

A restaurálás évében tűnt el az eredeti fogadalmi kép, amely egy úszó jégtáblán szorongó embereket ábrázol a következő szöveggel: „A jó Isten segedelmével negyven ember egy jégdarabrul megmenekült 1739.” A korabeli feljegyzések szerint 46 halász ment ki a viharos, téli Balatonra halászni, közülük hatan a jeges vízbe vesztek, de negyvenen megmenekültek. Szerencséjükre a szél a part felé fújt, így egy úszó jégtáblán sodródtak ki a szárazföldre.

A néphittel ellentétben nem ők építették a kápolnát, azonban hálájuk jeléül megfestették a megmenekülésük történetét, és a már álló épületet is kijavították. Ma az eredeti fogadalmi kép másolata látható itt. A természet erőivel küzdő, halászokat ábrázoló domborművet a régi halottasház fejújított fülkéjében helyezték el. Később, 1776-ban remeték laktak itt a barlangjaikban, erre utal a „remetekert” elnevezés is a domb alján, de a nagy balatoni utazó, Eötvös Károly 1885-ben már a nyomukat sem találta. A kápolna körüli romantikus hangulatú sírkert az 1950-es évekig a vashegyi polgárok temetkezési helye volt. Napjainkban hagyományosan minden év augusztusában megemlékezést tartanak a legendáról, egyben tisztelegnek a régi és a mai halászok előtt.

SZÖVEG FORRÁSA: VONYARCVASHEGY.HU,
ISMERTETŐ TÁBLA A KÁPOLNA MELLETT

Kellemes erdei sétával lehet eljutni Balatongyörökről a Keszthelyi-hegységben fekvő Vállushoz közel, a Szent Miklós-forrás felett található egykori pálos rendi kolostor romjaihoz, ahol idén folytatódnak az ásatások és a több mint 600 évvel ezelőtt épült templom feltárása.

A 15. századból ismert leírás szerint a település felett, a mai szentmiklósi völgyben kis pálos kolostor állt. Az egyetlen magyar alapítású rend itteni kis rendházát a források alapján Szent Miklós tiszteletére szentelték, s a völgy is feltehetően a kolostorról kapta a nevét. Mellette templom helyezkedett el, nyomaik még ma is felfedezhetők az erdőben. Az 1930-as években az épületek maradványa kőrakásszerű romhoz hasonlított, mely mára szinte teljesen eltűnt. A pálos kolostor régészeti kutatása 2016-ban kezdődött meg. A Göcseji Múzeum régészei a második ásatási évadot követően a falakat visszatemették, de a remények szerint 2019-ben már megkezdődhet a templom konzerválása.

A keszthelyi dolomittömb északi és déli részei közötti vízválasztó gerincének két oldalán források fakadnak. A vízválasztótól délre ered a Büdöskúti-forrás, északra pedig a Szent Miklós-forrás, amely egykoron a kolostor és halastavának vizét is adta. A legenda szerint Szent Miklós lelkét 342. december 6-án angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi a magyar gyerekekhez utódját, akit Mikulásként ismerünk.

Korszerű installációval, újszerű szemléletmóddal tárja a látogatók elé a „magyar tenger” jelenkori és régi világát a keszthelyi Balatoni Múzeum 2011-ben nyílt, Aranyhíd című állandó kiállítása. A múzeum római és középkori kőtára a Balaton-felvidékről és a Kis-Balaton környékéről származó leletekből nyújt ízelítőt.

A Balaton mindenkinek mást és mást jelent: egy felejthetetlen nyaralást, a bor zamatát, a csodálatos tájat, nagy kirándulásokat, hegyek ormán trónoló várakat, sportélményeket… A Balatoni Múzeum állandó kiállítása is ezt a sokféleséget ragadja meg és tárja a látogató elé, tizenegy termen keresztül kíséri végig a tó és környékének történetét.

Az első terem a Balaton keletkezését és geológiáját mutatja be, az elmúlt évtizedek több új, jelentős kutatási eredményét felvonultatva, amelyek új megvilágításba helyezték a tó születésének kérdését. A második terem a Balaton és ember kapcsolatát elemzi a tó környéke benépesedésének és szabályozásának tükrében. A harmadik terem nagy diorámákon keresztül a Balaton élő- és növényvilágát tárja elénk, a témát három tematikus egységre osztva (víz alatti világ, vízpart, hegyvidék). A negyedik és ötödik teremben a Balaton környékének őskori, római kori és középkori váraival, erődjeivel ismerkedhet meg a látogató. A hatodik terem „virtuális tudáspontként” szolgálja a látogatókat, akik számítógépek segítségével mélyülhetnek el a tó történetében. A hetedik terem a balatoni ember egyik legősibb élelemszerzési módjával, a halászattal foglalkozik. Diorámák jelenítik meg a nyári kisvízi halászatot és a téli jeges nagyhalászatot. A vitrinekben az őskortól a 19. század végéig használt halászeszközök láthatók. A terem közepén egy lélekvesztőnek nevezett bödönhajó várja a látogatókat.

A nyolcadik és kilencedik teremben az újkori balatoni fürdőélet alakulásával és a sokak számára a legutóbbi évtizedekre jellemző helyszínekkel ismerkedhet a látogató. A Balaton felfedezésétől és az üdülőtelepek kialakulásától kezdve több, hazai viszonylatban is ritkán bemutatott téma kerül elő: sportok, gyermektáborok, vendéglátás, szüret és szőlőhegyek, népművészet és emléktárgyak, szállók és üdülők, fizetővendéglátás. A fürdőruhák évszázados divatját egy, az egykori keszthelyi Szigetfürdőt megidéző épített fa fürdőházban lehet megtekinteni, körülötte a sétányon a nyaralóhelyi kirakatokkal és jelenetekkel.

A tizedik és tizenegyedik terem a balatoni hajózás múltjával foglalkozik. Az őskortól napjainkig tartó áttekintést sok fénykép és illusztráció teszi szemléletessé, és más, hajózási témájú kiállításokhoz képest a teherszállítás és a révátkelés is bekerült a témák közé. A hajómodellek bemutatják a Festetics-gályáktól kezdve a klasszikus lapátkerekes és csavaros gőzhajókat, de nem maradnak ki a motoros hajók sem. A balatoni sportok közül itt tanulmányozható a vitorlázás története. A teljes kiállítás végére érve a forgatható kormánykerékkel és kivetítővel élményszerűvé tett fedélzeten lehet pihenni és összegezni. Az Aranyhíd című állandó kiállításához kapcsolódik a tó élővilágát bemutató akvárium.

SZÖVEG FORRÁSA: BALATONIMUZEUM.HU
FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN

Kétéves évfordulónkon megtanítottam a páromat „vízen járni”: korcsolya híján tettünk egy kisebb gyalogtúrát a befagyott Balaton jegén a káptalanfüredi szabadstrandról a balatonalmádi strandig. A Balaton-part ebben az évszakban rendhagyó úti célnak számít, pedig télen is érdemes ellátogatni a magyar tengerhez, ahol ilyenkor – a mindenki által ismert nyári szezontól eltérően – kihalt főutakkal, néptelen utcákkal, bezárt boltokkal, lehúzott rolójú büfékkel és lelakatolt panziókkal találkozik a „téli strandoló”. Bár vízibiciklit nem tudtunk bérelni, bőven jutott hely a kockás plédnek, senki nem vágott fejbe strandlabdával, és attól sem szomorodtunk el, hogy otthon maradt a naptej.