Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

NAPLEMENTE A VONYARCI BERZSENYI-KILÁTÓBÓL

2020. július 29. - Prusi

Csodálatos körpanorámában gyönyörködhetnek azok, akik felkapaszkodnak a 355 méteres vonyarcvashegyi Pető-hegyen, az erdő mélyén megbúvó Berzsenyi-kilátóhoz. Észak felé a Keszthelyi-hegység erdős hegyvidéke terpeszkedik, dél felé a Balaton és a Keszthelyi-öböl a Zala torkolatával, s tiszta időben szinte a fél Dunántúl látszik. A sötét fából ácsolt építményt 2002-ben újították fel, Vonyarcvashegyről a piros jelzést követve lehet megközelíteni.

PANORÁMA A VIZEK VÁROSÁRA

2020. július 10. - Prusi

Pazar kilátásban lehet része annak, aki elég erőt érez magában, hogy megmássza a tatai Fellner Jakab-kilátó 175 lépcsőfokát. A 40 méter magas épület egyike az országban még álló két söréttoronynak. Tetejéről az egész környék – Dunaalmástól Tatabányáig, a Gerecsétől az Öreg-tavon át a környező szántóföldekig, tiszta időben akár Pannonhalmáig is – belátható.

A Kálvária-dombon található területet Stieber Antal sörétgyár építését tervezve bérelte ki 1934-ben Tata községtől harminc esztendőre, évi tíz pengőért. A sörétöntő torony 1939-re készült el, és Turul Sörétöntöde néven kezdte meg működését. A sörétöntés nagyon jó üzletnek bizonyult a két világháború közötti Magyarországon, ugyanis az iparnak és a vadászoknak nagy mennyiségű sörétre volt szüksége, amit addig csak külföldről lehetett beszerezni.

A sörét golyó alakú, 1,5–15,5 milliméter átmérőjű, ólomötvözetből vagy acélból készült lövedék. A sörétet hagyományosan söréttoronyban készítik. A gyártás során a középen üres, többemeletes torony felső szintjén lévő tégelyből a megolvasztott ólomötvözetet lecsepegtetik. A cseppek a toronyban aláhullva a felületi feszültségtől gömb alakot vesznek fel, majd kihűlve megszilárdulnak.

A módszert az 1960-as években felváltotta egy másik gyártási technika, így ezután már nem építettek sehol a világon újabb söréttornyokat. Ez a magyarázata annak is, hogy ettől kezdve a tatai torony más hasznosítási formát kapott. A kilátó neve a település barokk hangulatú városképének kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab uradalmi építőmester emlékét őrzi. A másik ilyen ipari műemlék a Tolna megyei Borjád településen található.

SZÖVEG: A FELLNER JAKAB-KILÁTÓ ISMERETTERJESZTŐ TÁBLÁJA

NYÁRI NAPFORDULÓ A BALATONNÁL

2020. június 22. - Prusi

Idén június 20-án, pontosan 21 óra 44 perckor volt a nyári napforduló. Bár az időjárás igyekezett letagadni, az év leghosszabb nappalával és legrövidebb éjszakájával elkezdődött a csillagászati nyár. Az erős szél miatt elmaradt a hagyományos Szent Iván-éji tűzgyújtás a vonyarcvashegyi Lidó stradon. Baráti körben a saját tüzünket meggyújtottuk, szert tartottunk, meditáltunk és megtisztultunk, hajnalban pedig a szemerkélő eső sem tántorított vissza attól, hogy a balatongyöröki Szépkilátótól köszöntsük a Napot.

„NEM KOPOGTATTAK BE KIS ZÖLD EMBERKÉK A SZOJUZ ABLAKÁN”

2020. június 04. - Prusi

Negyven évvel ezelőtt, 1980. május 26-án indult el történelmi küldetésére a Szojuz–36 fedélzetén Farkas Bertalan. Az első és eddig egyetlen magyar űrhajós csaknem nyolc napot töltött a kozmoszban, és június 3-án tért vissza a Szojuz–35 űrhajóval. Évfordulós összeállításomban arra is visszatekintek, hogyan számoltak be az 1980. június 4-én megjelent napilapok a sikeres küldetésről, és felidézem azt az interjút, amelyet Farkas Bertalannal készítettem az információk hitelességéről szóló egyetemi szakdolgozatomhoz.

20200603_illusztracio_1.jpg

VALERIJ KUBASZOV ÉS FARKAS BERTALAN A SZALJUT–6 ŰRÁLLOMÁS FÖLDI MÁSÁNAK PARANCSNOKI EGYSÉGÉBEN. FOTÓ: NÉMETH FERENC, MTI

Tovább

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

2020. május 30. - Prusi

MÁRCIUS 2. – SZÁZÖTVEN ÉVES A BUDAVÁRI SIKLÓ

Másfél évszázaddal ezelőtt indult meg a forgalom az akkor Budai Hegypályának nevezett Budavári Siklón, a világ második hasonló közlekedési eszközén – írja a bkv.hu. Építését a lyoni példa alapján Széchenyi Ödön, gróf Széchenyi István fia kezdeményezte. Terveit Jaruszek Ödön készítette, majd Wolfahrt Henrik módosította, aki később az 1868-ban elkezdett kivitelezés irányítását is átvette. A normál nyomtávú, 50 méteres szintemelkedést leküzdő pálya hossza 95 méter lett. Az akkor még valóban tömegközlekedési igényeket kielégítő újdonságot hamar megkedvelték, számos neves utasa is akadt. Bár átalakítását, villamosítását többször is tervezték, lényegében 1944-ig változatlan formában működött. Budapest második világháborús ostroma alatt bombatalálat érte, helyreállítására egészen 1986-ig várni kellett. Ekkor a műemléki környezethez és régi megjelenéséhez igazodva, de a kor műszaki követelményeinek megfelelően rekonstruálták. A megújult, immár villanymotoros meghajtással üzemelő sikló Margit, illetve Gellért névre keresztelt kocsijai megőrizték a háromlépcsős, fülkés megoldást és az ingajellegű működtetést. Több mint negyvenéves kényszerszünet után, 1986. június 4-én indulhatott újra az utasforgalom a már Budavári Sikló nevet viselő régi-új közlekedési eszközön. A BKV Zrt. által üzemeltetett, az UNESCO-világörökség részét is képező különleges közlekedési eszköz egyedülálló dunai panorámájával ma is a főváros egyik közkedvelt látványossága.

 

MÁRCIUS 17. – HÚSZ ÉVE AZ ÚJSÁGÍRÓI SZAKMÁBAN

20200317_illusztracio.jpg

Éppen 20 évvel ezelőtt, 2000. március 17-én jelent meg az első cikkem nyomtatásban. A rendhagyó – és sajnos fokozódó – nemzetközi és hazai helyzet miatt az „ünneplés” jelképes. 2007-ben a közvélemény folyamatos, pontos és hiteles tájékoztatásáért kaptam Katasztrófavédelmi Emlékérmet; 2017-ben az álhírekről írtam egyetemi szakdolgozatot informatikus könyvtáros hallgatóként. Most, 2020-ban, a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben mindennél fontosabb a folyamatos, pontos és hiteles tájékoztatás! Én azzal „ünneplem” a szakmai évfordulót, hogy – továbbra is – az objektív tájékoztatásra törekszem az általam szerkesztett kiadványokban és a blogomon egyaránt.

 

MÁRCIUS 25. – PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ELŐSZÖR SZABADON

Magyarországon a négy évtizedes pártállami időszak után 1990. március 25-én és április 8-án rendezték meg az első szabad, többpárti parlamenti választásokat: 34 párt és több mint 1600 jelölt szállt ringbe a közel 7,8 millió választásra jogosult szavazatáért. Az akkor még kétfordulós szavazással befejeződött a politikai-jogi átalakulás folyamata, egy korszak lezárása egyben új kezdetet is jelentett: a független és demokratikus Magyarország kezdetét. Az új Országgyűlés 1990. május 2-án alakult meg: 386 helyéből az MDF 165, az SZDSZ 94, a Független Kisgazdapárt 44, az MSZP 33, a Fidesz 22, a Kereszténydemokrata Néppárt 21, az Agrárszövetség 1 és a függetlenek 6 mandátummal részesedtek. Végeredményben a magyar törvényhozásban a keresztény-nemzeti politikai erők kerültek többségbe, s ez határozta meg az új kormány összetételét is. 1990. május 23-án Antall Józsefnek, az MDF elnökének a vezetésével koalíciós kormány alakult, amelyben az MDF szövetségeseként az FKGP és a KDNP kapott tárcákat.

 

ÁPRILIS 2. – ÖTVENÉVES A KETTES METRÓ

Ötven évvel ezelőtt, 1970. április 2-án indult el az első metrószerelvény az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között. A 20. század hajnalán még a Nagykörút alá tervezett második metróvonal első komoly terveire 1949-ig kellett várni: a mérnökök ekkor még egy, a moszkvai metróhoz hasonlóan nagyszabású, évszázados kastélyokat és palotákat idéző terekkel teli, fényűző vonalat álmodtak meg Budapest belvárosa alá. Röviddel az építés 1950-es megkezdése után azonban rájöttek, hogy a Rákosi-kor éveiben egyszerűen nem állnak rendelkezésre a kellő eszközök ahhoz, hogy mindez alig fél évtized alatt valóra váljon. A munkálatok harmadának elvégzése után, 1953-ban úgy döntöttek, hogy határozatlan időre jegelik a projektet. A kilencéves szünet után, 1962-ben folytatódott munkák már szerényebb mederben folytak, így az alagutak fúrása mellett a már elkészült, túl költségesnek ítélt részek visszabontásával jártak, végül pedig megszülettek a ma is látható megállók sokféle kőzettel borított, egymástól alig különböző, egyszerű elődei. Az Örs vezér tere és Deák Ferenc tér közötti szakasz átadása után az utasok a Szovjetunióból érkezett kék metrókban utaztak, nem pedig a Ganz Vagongyár által 1951-ben fejleszteni kezdett P1-ben, illetve P2-ben: a két prototípust a munkák közel egy évtizedes leállítása ítélte halálra. Ötven évvel ezelőtt egyébként csupán a mai vonal egy 6,5 kilométeres darabja került az utasok használatába, a belvárosból a Déli pályaudvar felé utazni vágyók 1972. december 22-ig csak a buszokat és villamosokat vehették igénybe – olvasható a 24.hu összefoglalójában.

 

ÁPRILIS 24. – HARMINCÉVES A HUBBLE ŰRTÁVCSŐ

Három évtizeddel ezelőtt, 1990. április 24-én útnak indult a Discovery űrsikló fedélzetén a legismertebb és legkedveltebb űrtávcső. A Hubble népszerűségét annak is köszönheti, hogy a számára kijelölt alacsony orbitális pályán, folyamatosan figyeli az univerzumot, a szakemberek és a nagyközönség számára egyaránt rengeteg új adatot szolgáltatva. A NASA vezette program az Európai Űrügynökség (ESA) részvételével zajlik. A leghosszabb ideje működő űrtávcső a közeli infravörös és ultraibolya tartomány mellett a látható fény tartományában is végez észleléseket és készít lélegzetelállító felvételeket. Harmincéves működésének számszerűsíthető eredménye 1,3 millió felvétel mintegy 50 ezer csillagászati célpontról, valamint sok milliónyi csillagról és pontszerűnek tűnő távoli galaxisról végzett fényességmérés; ezekre építve a területtel foglalkozó kutatók 17 ezer tanulmányt állítottak össze.

 

ÁPRILIS 25. – EGYMILLIÓ LAPLETÖLTÉS

Újabb jelképes mérföldkőhöz, egymillió lapletöltéshez érkezett a blogom. A Prusi Dossziét 2012. március 14-én indítottam, a blog.hu jelenlegi látogatottságmérője viszont csak 2013. november 15. óta számol, így a lapletöltések száma a kezdetektől jóval több mint egymillió. A blog a végsőkig hirdetésmentes volt, csak az idei évtől megosztott hirdetéses, mert ez az egyik alapfeltétele annak, hogy az Index címlapján, a blogketrecben kiemeljenek bejegyzéseket. Egy-egy kiemelt posztomra általában eleve több mint tízezren kattintanak. Komplex blogról lévén szó, a legkülönbözőbb engem érdeklő témákkal foglalkozom – éppen ezért senkivel nem mérem, nem mérhetem össze magam. Eddig összesen 600 bejegyzést írtam, számos korábbi – nyomtatásban megjelent – cikkemet és tanulmányomat tettem elérhetővé. Újabban havonta átlagosan két-három bejegyzést írok, rendszerint hosszabb, elemző cikkeket, összeállításokat – inkább a minőségre, és nem a mennyiségre törekszem a továbbiakban is. Az egymillió lapletöltés motivál a folytatásra. Köszönöm eddigi és leendő olvasóimnak!

 

ÁPRILIS 30. – HASZNÁLTAUTÓ-TESZT A MAGAZINBAN

20200430_illusztracio.jpg

Az Autó magazin legfrissebb, májusi lapszámában olvasható az én autómról készült használtautó-teszt: „1999-es Peugeot 106-os az 1,0 l-es, 50 LE-s alapmotorral és közel 200 ezer km-rel, napi használatban. Drága életben tartani? Elég üzembiztos egy 21 éves francia?” Múlt hétvégén üzleti úton jártunk Zalában, ami újabb 600 km-t jelentett oda-vissza. Budapestet és Fehérvárt – a városi dugókat és a sztrádákat egyaránt – szokás szerint messziről elkerültük Dunaföldvár felé, „cserébe” sokat kell döcögni az ország legócskább minőségű, sokadrangú útjain, a tanyavilágban, a „senki földjein”. Fárasztó levezetni, de megéri – ismerd meg hazádat, a kis drágasággal…

 

MÁJUS 3. – IDŐJÁRÁS-JELENTÉS RETRÓRAJONGÓKNAK

Alapításának 150. évfordulójára emlékezett az Országos Meteorológiai Szolgálat, amit egy YouTube-ra feltöltött videóval is ünnepeltek. Az első időjárás-jelentésektől napjainkig tartó összeállításban láthatjuk többek között a fiatal Vissy Károlyt, Németh Lajost, H. Bóna Mártát és Reisz Andrást. Mint az OMSZ évfordulós visszatekintésében olvasható, az 1870-ben alapított – Európában az elsők között létrejött – Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet 1970-ben vette fel jelenleg is használt nevét.

 

MÁJUS 7. – HETVENÉVES A FERIHEGYI REPÜLŐTÉR

Ferihegyen 1947-ben kezdték helyrehozni és újjáépíteni a negyvenes évek elején épült, de a világháborúban súlyosan megrongálódott, most 1-es terminálként ismert épületet, amit 70 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adtak át. Mint a 24.hu visszatekintésében olvasható, a terület a Ferihegy nevet a 19. században a szőlőbirtokos Mayerffy Ferencről kapta, a hegyet – pontosabban a 147 méter magas homokos dombot – azonban a repülőtér építése során, a negyvenes években eltüntették. A Malév elődje, az addig a budaörsi repülőtéren működő Maszovlet légitársaság innen folytatta működését. Az első években menetrend szerint még csak a hasonló politikát folytató országok gépei jártak, az első nyugatra induló menetrend szerinti járat, a Malév bécsi járata 1956 nyarán indult, az első nyugati légitársaság 1957-ben a holland KLM volt. A 2-es terminál 1985-től fogadja az utasokat, a 2B terminált 1998-ban avatták fel. Az új terminál átadása után az 1-es terminálban csak a teher- és a kisgépes forgalom, az alkalmi és a kormányzati különgépek fogadása történt, majd 2012-ben, a Malév csődjét követő forgalomcsökkenés miatt elzárták a kereskedelmi utasforgalom elől. A repteret 2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évében nevezték át Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, ettől függetlenül a mai napig mindenki Ferihegynek hívja. A repülőtér forgalma 2019-ben átlépte az évi 16 millió utast.

 

MÁJUS 18. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT II. JÁNOS PÁL PÁPA

Száz éve, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál, aki 1978 és 2005 között a római katolikus egyház 264. pápája volt – emlékeztetett a 24.hu. Személyében első és eddig egyetlen alkalommal volt a katolikus egyháznak közép-európai vezetője. A 266 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa, nagyobb utat tett meg, mint valamennyi elődje együtt: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, e közben a Föld–Hold-távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal, 1991. augusztus 16. és 20. között, majd 1996. szeptember 6–7-én járt. A Parkinson-kórban is szenvedő II. János Pál pápa 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg. 2011-ben boldoggá, 2014-ben szentté avatták.

 

MÁJUS 22. – FONTOS ÚJÍTÁSOKAT HOZOTT A WINDOWS 3.0

Ma már nagyítóval kell keresni azokat az embereket, akik soha életükben nem találkoztak még a Windows operációs rendszer valamelyik verziójával. A kultikussá vált Windows XP-t, a hivatalos támogatás megszűnése ellenére még mindig népszerű Windows 7-et vagy a jelenleg domináns Windows 10-et nyilván senkinek sem kell bemutatni, aki pedig régebb óta használ számítógépet, abban a rendszer korábbi változatai is számtalan kellemes emléket idéznek fel. A korai verziók közül sokak számára a Windows 95 vagy a Windows 98 lehet ismerős, a legfontosabb közülük azonban kétségtelenül az éppen 30 éve, 1990. május 22-én megjelent Windows 3.0. Ez továbbra sem volt a klasszikus értelemben vett operációs rendszer, ám számos fontos újítással járult hozzá a Windows későbbi fejlődéséhez, és az első verzió, amely a szakmát és a nagyközönséget illetően is jól teljesített – írta visszatekintésében az Index.

 

MÁJUS 29. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT HARSÁNYI JÁNOS

Száz évvel ezelőtt, 1920. május 29-én született Harsányi János magyar származású, Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet, azon belül pedig főként a nem kooperatív információs játékok, az úgynevezett Bayesian-játékok kutatója, illetve azok közgazdaságtanon belüli alkalmazásának megteremtője. Fontos hozzájárulást nyújtott a játékelmélet és a gazdasági érvelés alkalmazásához a politikai és erkölcsi filozófia terén, valamint döntő jelentőségű volt az egyensúlyelemzés tanulmányozásának eredménye. Munkája eredményeként John Forbes Nash-sal és Reinhard Seltennel megkapta az 1994-es közgazdasági tudományos Nobel-díjat. Harsányi János 2000. augusztus 9-én hunyt el.

KATONAI ÉS POLGÁRI PILÓTÁK UFÓÉSZLELÉSEI

2020. április 05. - Prusi

A kereskedelmi és katonai légi járművek száma világszerte meghaladja a 40 ezret, a globális járvány előtt 13–16 ezer utasszállító repülőgép mozgott a levegőben egy időben. Az égen felbukkanó szokatlan jelenségek, azonosítatlan tárgyak többségével értelemszerűen pilóták találkoznak, de általában nem tesznek jelentést ezekről, mert attól tartanak, hogy nem veszik komolyan őket vagy elveszítik az állásukat. Számos esetben hivatalos akták és felvételek is alátámasztják a pilóták ufóészleléseit, amelyekre legtöbbször semmilyen „földi” magyarázatot nem tudnak adni. És az elmúlt években nyilvánosságra került esetek csak a jéghegy csúcsát képezik.

20200405_illusztracio_1.jpg

Tovább

VÍRUSRIADÓ AZ ÁLHÍRUNIVERZUMBAN

2020. március 14. - Prusi

Miközben világszerte egyre nagyobb fenyegetést jelent az új, COVID-19 koronavírus, nem csak a járvány elleni harc fokozódik, a betegséggel kapcsolatos átverések, álhírek és összeesküvés-elméletek is futótűzszerűen terjednek. Magyarországon köznyugalom elleni bűncselekmény a rémhírterjesztés, amely három évig történő szabadságvesztéssel büntethető.

20200314_illusztracio_1.jpg

Tovább

NYILVÁNOSSÁGRA HOZOTT UFÓAKTÁK

2020. március 05. - Prusi

Immár összesen több millió oldalnyi, titkosítás alól feloldott katonai és tudományos jelentés kutatható világszerte az ufóészlelésekről szóló beszámolókat tartalmazó archívumokban. Bár ezekből a hivatalos – néhol nevetségesen szkeptikus, máshol a valóságot szándékosan elferdítő – dokumentumokból biztosan nem kaphatunk megnyugtató válaszokat az idegenek földi jelenlétével és tevékenységével kapcsolatban felmerülő kérdésekre, mégis hasznos adalékokkal és tanulságokkal szolgálhatnak a téma iránt érdeklődők számára.

20200305_illusztracio_1.jpg

Tovább

IDŐUTAZÁS A HIDEGHÁBORÚS ÓVÓHELYEN

2020. március 01. - Prusi

Képzeletben évtizedeket repülhet vissza az időben a látogató, amikor átlépi a kőbányai Bebek utcában található egykori óvóhelykomplexum vastag külső védőajtajának küszöbét. Sajátos atmoszféra uralkodik a hajdani vezetési ponton, amelynek falai között 2013-ban nyílt meg a Dr. Sztanek Endréről elnevezett interaktív polgári védelmi múzeum. Március elseje a polgári védelem világnapja, ebből az alkalomból egyedi lehetőséget kaptam arra, hogy megtekintsem a részleges felújítás előtt álló, ezért a nagyközönség számára jelenleg nem látogatható létesítményt.

Tovább

TÉLI KALEIDOSZKÓP

2020. február 29. - Prusi

DECEMBER 10. – MEGJELENT A KÖRMENDI FIGYELŐ 20. SZÁMA

20191210_illusztracio.jpg

A Körmendi Kulturális Műhely Körmendi Figyelőjének 2019-es száma tizenhat szerzőtől tartalmaz írásokat, a bemutatót hagyományosan a Batthyány Örökségközpont aulájában tartottuk. Az Eőry Szabó Ferenc által szerkesztett kiadványban az olvasó a körmendi gyökerektől indulva egészen az univerzum végtelenjéig szárnyalhat. Idén második alkalommal jelentek meg a Meridián Csoport alapítóinak tanulmányai a Körmendi Figyelőben: Perlaki Zsuzsanna Éva a legendás amerikai titkos körzetről, valamint ősi és modern kori piramisokról írt, a Prusi Dossziéban pedig a szimulált valóság elméletéről és a növények rejtett érzékeiről szóló írásaim olvashatók utánközlésben. A remek hangulatú eseményt követően ezúttal is tartalmas baráti beszélgetéssel egybekötött estét tölthettünk együtt.

 

DECEMBER 12. – FÉL NAP ALATT A FÉL ORSZÁGON ÁT

„Ismerd meg hazádat!” mottóval újabb egzotikus utazást tettünk: a Körmend–Zalaegerszeg–Vonyarcvashegy–Mezőfalva–Dunaföldvár–Monor „viszonylaton” szeltük át a húszéves kis Peugeot-val a fél országot – fél nap alatt. A déli harangszó indított útnak Körmendről, Egerszegen ebédeltünk, Vonyarcon kettesben sétáltunk a magyar tenger partján, ahol nyáron mozdulni sem lehet a strandolóktól. Egyszerűen varázslatos, semmihez nem fogható a téli Balaton hangulata! Vonyarcon még bementünk a postára is – sokat nem kellett sorban állni… Ezután „leszállt az éj”, az út nagy részét sötétben, végig szemerkélő esőben és tejködben tettük meg, a Mezőföldön már alsórendű, négy számjegyű aszfalttöredékeken, harminccal zötykölődve, szó szerint a semmi közepén… De csak bedöcögtünk Mezőfalvára, ahol – meglepő módon – találtunk nyitva tartó éttermet, s nem is kellett csalódnunk! Innen már röpke két óra volt az út hazáig… Nem keveset utaztunk, de ahhoz képest, hogy odafelé három órába (!) telt átvergődni Budapesten, most meg igen messziről elkerültük a fővárost, bőven jobban jártunk – és a táv sem sokkal hosszabb!

 

DECEMBER 13. – PAPÍRON IS MEGSZŰNT A MALÉV

Írmagja sem maradt a nemzeti légitársaságnak, december elején törölték a cégjegyzékből, ezzel papíron is megszűnt a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. Több mint hét év után sikerült lezárni a Malév-aktát, ebből négy évig tartott, míg az állami felszámoló elrendezte a vagyoni kérdéseket, azután már csak a zárómérleg kézbesítése miatt húzódott az ügy – írta a 24.hu. A felszámolásból csupán az 1100 dolgozó jutott pénzhez, a magyar állam által szabálytalanul nyújtott 73 milliárd forint támogatást természetesen nem tudta visszafizetni a Malév. Az egykori útvonalhálózat izgalmasabb célállomásainak jelentős részét a Wizz Air örökölte meg; Magyarországnak azóta sincs nemzeti légitársasága.

 

DECEMBER 30. – HÚSZ ÉVE ÉRT VÉGET A SZOMSZÉDOK

Tizenkét évig vetítették 331 fejezeten keresztül, kéthetente csütörtökönként, a szereplői családtagjaink lettek, a cselekménybe pedig nemcsak fiktív történések, hanem valóságos események is bekerültek: a rendszerváltozás fontosabb pillanatai mellett rengeteg egyéb valóságos utalást is becsempésztek az alkotók. A Szomszédok című teleregény első részét 1987. május 7-én, utolsó részét éppen húsz évvel ezelőtt, 1999. december 30-án vetítette a Magyar Televízió, de az alkotás – főleg az internetnek és az ismétléseknek köszönhetően – azóta is velünk él.

 

JANUÁR 1. – HETVENÉVES NAGY-BUDAPEST

Az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt hét, addig önálló várost és tizenhat nagyközséget. Ebből az alkalomból adott ki emlékező közleményt Budapest Főváros Levéltára. Ma már természetes, hogy a főváros része, de 1950 előtt önálló település volt Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest, valamint Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár. A város területe megkétszereződött, a lakosság létszáma egymillióról másfél millióra duzzadt, s mára a legtöbb településrész Budapest szerves része lett.

 

JANUÁR 2. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT ISAAC ASIMOV

Száz évvel ezelőtt, 1920. január 2-án született Isaac Asimov amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötszáz kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána. Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt; az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg. Népszerűek olvasmányos stílusban megírt tudományos ismeretterjesztő munkái, illetve tudományos újságírói tevékenységének eredményéből, a több mint 1600 esszéből válogatott esszékötetei is.

 

JANUÁR 7. – DRÁGÁBB TANKOLÁS

Egy európai uniós előírás miatt január 1-jétől változott a 95-ös oktánszámú benzin etanoltartalma, az új piaci benzin legfeljebb 10 százalék etanolt tartalmazhat. Így mostantól prémiumbenzint kell – legalábbis érdemes – etetnem a 2000 előtt gyártott „kis drágámmal”, ezt a Peugeot-márkaszervizben is megerősítették. Literenként 25-45 forinttal kerül többe – már ahol egyáltalán lehet kapni – a sima üzemanyagnál a 100-as benzin, ami a motornak ugyan jót tesz, a pénztárcának már kevésbé – s bizony döntően a húszévesnél idősebb autók tulajdonosait érinti a változás.

 

JANUÁR 15. – ÖTVENÉVES A METEOR

Csaknem fél évszázada, 1971 kora tavaszán jelent meg a Meteor első száma, címlapfelirata szerint: „Kézirat gyanánt, csak belső használatra” – „A TIT Csillagászat Baráti Köreinek időszakos észlelési tájékoztatója”. Szerény füzetke volt, A5-ös méretben, puha borítóval együtt 16 oldalon, de nagy reményekkel. Ezek a „remények”, ha talán még nem is teljes egészükben, az elmúlt 50 év alatt megvalósultak – írja visszaemlékezésében Bartha Lajos a Magyar Csillagászati Egyesület lapjáról. Napjainkban a Meteor az egyetlen magyar csillagászati folyóirat, amely egyszerre szolgálja a magyar nyelvű csillagászati ismeretterjesztést és az észlelő amatőrök munkáját.

 

JANUÁR 23. – EMBER A FÖLD LEGMÉLYEBB PONTJÁN

Hatvan évvel ezelőtt, 1960. január 23-án érte el először a Föld legmélyebb pontját, a Csendes-óceán délnyugati medencéjének peremén, a Mariana-árok déli részén található Challenger-szakadékot Jacques Ernest-Jean Piccard svájci mérnök és tengerkutató Don Walsh amerikai tengerésztiszttel a Trieste mélytengeri batiszkáf fedélzetén. Útjuk odafelé csaknem öt óráig tartott, és mindössze húsz percet tölthettek közel 11 ezer méteres mélységben, ahol életre utaló jeleket észleltek. Rekordjukat 52 évvel később, 2012-ben az amerikai filmrendező, James Cameron döntötte meg.

 

FEBRUÁR 13. – BUDAPEST OSTROMÁRA EMLÉKEZVE

Hetvenöt évvel ezelőtt ért véget Budapest ostroma, a magyar fővárosért 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyó küzdelem a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között. A védők mintegy ötven napig álltak ellen a szovjetek ostromának, bár készleteik legnagyobb részét már az összecsapás első napjaiban elvesztették, hiszen azokat külvárosi raktárakban tárolták, amelyek hamar az ostromlók kezére kerültek. A civil lakosság kitelepítésére nem került sor, ezért sok civil áldozatul esett a véres küzdelemnek, amelynek hevességét a kortársak a sztálingrádi csatáéhoz hasonlították. Az ostrom alatt és után a szovjet katonák százezres nagyságrendben követtek el nemi erőszakot a városban élő nőkkel szemben, és több tízezer civil lakost hurcoltak el „málenkij robotra”, vagyis kényszermunkára, ahonnan a többség csak évekkel később vagy egyáltalán nem érkezett haza.

 

FEBRUÁR 19. – HARMINCÉVES A PHOTOSHOP

Három évtizeddel ezelőtt alkotta meg Thomas Knoll és John Knoll a világ egyik legelterjedtebb képszerkesztő programját, amelynek első kiadása 1990. február 19-én jelent meg. Mint az Index cikke is emlékeztet rá, a Photoshop név régóta egyet jelent a vizuális manipuláció fogalmával. Az első verziókban megtalálható varázspálcától és klónozó ecsettől a legfrissebb mesterséges intelligenciás eszközökig a Photoshopban minden azt a célt szolgálja, hogy laikusok is könnyen tudjanak a valóságot tükröző fotókból más képeket varázsolni.

 

FEBRUÁR 24. – „MÁTYÁS UGRÁSA”

Négyévente egyszer fordul elő ilyen: az anno bissextili, a szökőév latin neve szó szerint azt jelenti, hogy ez évben kétszer kell venni a hatodik napot februárban. A régi római és az egyházi naptárban használt elnevezés a „bis dicitur Sexto Kalendas”, azaz „Sexto Kalendas kétszer mondatik” kifejezésből ered. Ugyanis a szökőnapot a március első napját a Kalendae-t – kikiáltás, kihirdetés – megelőző hatodik nap kétszer „mondásával”, illetve írásával iktatták a naptárba. Tehát február 24. után ismét február 24-et írtak, vagyis kihagyták a március elseje előtti ötödik napot, a mi fogalmaink szerinti február 25-ét. Ezért Mátyás névnapja február 24-ről 25-re „ugrott”, ezt nevezzük „Mátyás ugrásának”. Így lett a szökőévben a február 29 napos; tehát nem egy toldaléknap egyszerű hozzáadásával.

„A ma használatos naptárainkban azonban legtöbbször február 29. szerepel szökőnapként. Miért? Talán éppen az a baj, hogy a második Vatikáni Zsinat (1962–1965) itt egy »meggondolatlan« lépést tett: elhagyták »Mátyás ugrását«, ami azt a látszatot kelti, hogy a szökőnapnak nincs igazi jelentősége. Ha ugyanarra a napra esik a Mátyás-nap, úgy talán nem is ez szökőnap, hanem a közönséges évekhez képest egy nappal meghosszabbított február utolsó napja. Így kerülhet még az egyházi kiadású kalendáriumokba is szökőnapként február 29. Találkozhatunk azonban ma is olyan hagyománytisztelő naptárakkal, amelyekben február 24-e a szökőnap” – írja bejegyzésében Gesztesi Albert csillagász.

MŰVÉSZSZEMMEL AZ INTERNET UTÁNI VILÁG

2020. február 20. - Prusi

Az internet kapacitásának potenciális végét vetíti előre a Ludwig Múzeumban április 26-ig látható The Dead Web – The End című kiállítás. Az utópisztikus vállalkozás sajátos nézőpontból mutatja be a hálóról, illetve annak hiányáról alkotott elképzelésünket, megkérdőjelezve az internethez való viszonyunkat, tágabb értelemben pedig a közösségi kapcsolat fogalmát mint a világgal való érintkezést.

A hálózat korai összeomlását előrevetítve, mielőtt még elérné „felnőttkorát” – 2023-ban a világháló a mai formájában még alig lesz több 25 évesnél –, megpróbálhatjuk elképzelni a háló végét és az azt követő világot. Vajon mi fogadna minket: élettelen szerverek és elektronikai hulladékok tengere? Digitális tartalmak nélküli monitorok tömege? Egy digitális sivatag? Vagy az egykori hálót imitáló gépek? Van-e lehetőség manuálisan újra létrehozni az internetet? Vagy csak pletykák és vallomások maradnának fenn arról, mi volt az internet? Netán kétségbeesett kutatás folyna az elveszett kapcsolat után?

Hogyan befolyásolná az anyagát és helyét vesztett hatalmi struktúrák dinamikáját, és milyen gazdasági és politikai hatása lenne annak, ha a hálózat lekapcsolna? És mit mondhatunk vagy tehetünk ilyen esetben? Hogyan lakjuk – vagy nem lakjuk – be azt a dimenziót, amely lényegében egy kölcsönvett tér és idő, egy olyan tér-idő, amelyet ezentúl meg kell osztanunk a digitális és a fizikai valóság között?

E reflexiók nyomvonalán haladva gyűjtötték össze azokat a művészi munkákat, amelyek erre a felvetésre keresik a választ. A Ludwig Múzeum partnere az utópikus vállalkozásban a kanadai Molior médiaművészeti szervezet. Bár a kiállítás eredetileg québeci művészek munkáiból állt, időközben – pályázat útján és a Ludwig Múzeum gyűjteményéből vett munkákkal – magyar művészek is csatlakoztak az eseményhez. A bemutatott anyag tovább bővült a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány korai webes munkáival és olyan svájci művészek alkotásaival, melyek szerepeltek a legutóbbi Mapping Festival The Dead Web kiállításán. A kiállítás tehát sajátos nézőpontból mutatja be a hálóról, illetve annak hiányáról alkotott elképzelésünket.

SZÖVEG: LUDWIG MÚZEUM

A NÖVÉNYEK REJTETT ÉRZÉKEI

2020. február 05. - Prusi

A tudomány jelenlegi állása szerint a Föld növényvilágának nagy része az állatokéval összevethető bonyolultsággal reagál a környezetére. Az állati viselkedést vizsgáló etológia analógiájára alig három évtizede kezdődtek olyan növénykutatások, amelyek célirányosan vizsgálják ezeket a reakciókat. A kutatói közösség és az ismeretterjesztő sajtó már jócskán túllépett a növényi érzékelés korai kutatására jellemző féltudományos módszereken és gondolatokon, amelyeket annak idején hevesen támadott az akadémikus tudomány, ám a „növényi neurobiológia” a mai napig számos vita kereszttüzében áll.

20200205_illusztracio_1.jpg

Tovább

GENERÁCIÓK SAJÁT MOBILJAI

2020. január 07. - Prusi

Február végéig tekinthető meg a „GSM – Generációk Saját Mobiljai” című időszaki kiállítás a Piarista Múzeumban. A népszerű modellek mellett számos ritka, „egzotikus” készülék, prototípus is helyet kapott a tárlaton.

A magyarországi GSM-mobilszolgáltatás 25 éves évfordulója alkalmából a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) – a Vodafone Magyarország Alapítvány támogatásával – a Neumann Társaság múzeumában (NJSZT ITK, Szeged) rendezett tárlatot. A kiállítás ősszel a túrkevei Finta Múzeumban vendégszerepelt, november végétől három hónapon át a budapesti Piarista Múzeumban tekinthető meg.

A szervezők négy budapesti magángyűjtő (Csernák Márton, Domokos Zoltán, Novák László, Szepes György, Mobilmementók baráti kör) és egy szegedi mobilgyűjtő (Ördögh Zoltán, Retromobil) több ezer darabos gyűjteményéből válogatták ki az elmúlt negyed évszázadban piacra dobott legérdekesebb készülékeket, amelyek között a látogatók saját egykori mobiltelefonjaikat is jó eséllyel viszontláthatják. A népszerű modellek mellett számos ritka, „egzotikus” készülék, prototípus is helyet kapott a tárlaton; megtekinthető például egy olyan, táskányi méretű, analóg Motorola mobiltelefon, amilyennel az első magyarországi mobilhívást Bod Péter Ákos akkori ipari és kereskedelmi miniszter 1990. október 15-én elindította. A kiállítás látogatói több tucatnyi különleges formatervezésű készüléken keresztül kapnak izgalmas képet arról, hogyan jutottunk el a külső antennás, nyomógombos készülékektől napjaink teljes érintőképernyős okostelefonjaihoz, és hogy a dizájn mellett mekkora volumenű technikai fejlődésen ment keresztül a mobiltelefon-gyártás.

A kiállítás 2020. február 29-ig, hétköznapokon 10 és 18 óra között, előzetes bejelentkezéssel látogatható, bővebb információ az NJSZT honlapján olvasható.

SZIMULÁLT VALÓSÁGBAN ÉLÜNK?

2020. január 05. - Prusi

Több mint húsz évvel ezelőtt, 1999-ben mutatták be a filmtörténelem egyik legismertebb, forradalmi hatású moziját, a Mátrix-trilógia első részét. Az amerikai–ausztrál koprodukcióban készített, négy Oscar-díjat elnyert sci-fi alapötleteként szolgáló hipotézis, a szimulált valóság elmélete alapján elképzelhető, hogy a minket körülvevő valóság csupán illúzió, és mindannyian egy számítógépes technikával létrehozott világban élünk. A számos filozófiai és vallási utalást tartalmazó film által megfestett disztopikus jövőben az érzékelt világot, a Mátrixot mesterséges intelligenciával rendelkező gépek alkották meg, és az embereket azzal a céllal tenyésztik, hogy saját energiájuk forrásaként hasznosítsák őket. De vajon a „valóságban” felismernénk-e, ha egy ilyen szimuláció részesei lennénk?

20200105_illusztracio_1.jpg

Tovább

BUDAPESTI FORGÁCSOK LX.

2020. január 03. - Prusi

JOGI EGYETEM A 60-AS ÉVEKBEN

A jogi egyetem, a Kar (természetesen a budapesti egyetemről lesz szó) az Egyetem tér impozáns épületében működött (mint most). A hátsó épületrész ablakaiból a mellette lévő papnevelde udvarára lehetett látni, ahol időnként a kispapok feltűrt reverendában fociztak, érdekes volt.

Az akkori első évfolyam bőven befért az I. tanterembe, bár ha írásbeli vizsga vagy komolyabb zárthelyi írására került sor, felvonultunk a IX. előadóba, legfelülre, és ott írtuk, nehogy egymáshoz préselődve puskázás jöhessen szóba. Meg amikor valami politikai demonstrációt szerveztek részünkre, mint például a vietnami háború elleni tiltakozó gyűlést, amikor is jól megijesztettük az amerikai imperialistákat a harcias szónoklatokkal. Ez is érdekes volt.

Az első évfolyam legnehezebb tantárgya a római jog. Ez amolyan vízválasztó, a felsőbb évfolyamosok is rémisztgették a „gólyákat”. Kétségtelen, hogy a latin nyelvű szavak (mondatok, meghatározások) megtanulása nem volt egyszerű, különösen azért, mert a hallgatóság többsége a középiskolában nem tanult latinul, így aztán biflázhatott, de az évfolyam (néhány keményfejű hallgató kivételével) túljutott az akadályon. A római jog jelentősége rendkívül nagy a jogi szakmában.

bp_forgacs_20200103_1.jpg

AZ ELTE JOGI KARÁNAK ÉPÜLETE 1953-BAN. ILLUSZTRÁCIÓ: FORTEPAN

A tudást legelőször oktatóink próbálták átadni részünkre. Hogy közülük ki-kicsoda, azt részben az egyetemi évek alatt, részben utólag tudtuk meg. Mint mindenhol és mindenkor, voltak közülünk jól értesültek is, különösen a régi jogászcsaládok leszármazottai, akik pletykákban igen megbízhatóak voltak. Így kiderült, kik a munkásmozgalom régi harcosai, kik azok, akik már a háború előtt ügyvédként működtek, mások, mint a dolgozó nép (a proletárok és a dolgozó parasztság) leszármazottai, a háború utáni népi kollégiumokban szerezték az általános tudásuk alapjait, a legfiatalabb oktatók pedig kétségtelen, hogy a „haladás” mintaképei voltak. Ennél fontosabb ismeretet lehetett viszont kideríteni a szakkönyvekből, tanulmányokból. Az előélettől függetlenül némelyikük rendkívül izgalmas és érdekes előadó volt, mások (szerencsére ők voltak kevesebben) tudományos teljesítményüktől függetlenül masszív unalmat árasztottak magukból.

Az oktatás hasonlított a középiskolaihoz, tanári előadás, csoportos vagy néha évfolyami dolgozatírás („zárthelyi”), és a félévi (vagy több félévet átfogó) vizsga, a szóbeli „alakítás”. Tancsoportonként ún. gyakorlati óra (szeminárium) is volt, amelynek keretében az elméletet oktatóink próbálták „aprópénzre” váltani, vagyis a jogi szöveg életes alkalmazásával tágították fejünket. A bolognai rendszer (kredit) ismeretlen volt.

Az egyetemi élet (az oktatáson kívül) változatos és érdekes volt: az épületben nyüzsgött a hallgatóság, a kinti környéket a ráérősen álldogáló, beszélgető vagy siető (óráról lekéső) hallgatók jellemezték, az épülettel szemközti Vén Diák („Tanszék”) eszpresszóban békésen üldögélt a tanár és diák, nem egyszer alig egy-két méter választott el bennünket a nagy tekintélyű professzortól, élmény volt csodálni a kávéját kevergető „kollégát”.

Bár nem a jogi oktatáshoz tartozik, de érdemes megemlíteni, hogy a jogászok (joghallgatók) a sportolásban élen jártak. A régi BEAC-pálya (a Mező utcában, ld. az XLIII. „forgácsokban”) fennállása idején például a klub elnöke az egyik jogászprofesszor volt, a labdarúgócsapatot egy későbbi alkotmánybíró és egy korabeli dékán, valamint két volt NB I-es futballista joghallgató is erősítette, a kézilabdacsapat kapusa a legfőbb bírói fórum tagja lett – szóval kiemelkedő sportolók vagy sportszerető személyek voltak. A fiatalabb (férfi) oktatók rendszeresen rúgták a labdát (kiskapuztak), példát adtak a hallgatóknak az „ép testben ép lélek” jelmondat érvényesüléséről. E fiatal oktatók közül számosan igen komoly tudományos pályát futottak be.

bp_forgacs_20200103_2.jpg

AZ ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARÁNAK ÉPÜLETE NAPJAINKBAN.
FORRÁS: ELTE.HU

Nemrég elmentem az egykori alma mater épületébe, de nekem már a bejutás sem volt egyszerű. Mint kiderült, a főkapu fotocellás működésű, és pár másodpercig késlekedett a nyitással (vagy én nem álltam jó helyen), és rángattam a fogantyút (furcsán is nézett rám egy időközben odaérkezett, feltehetően ifjú kollegina), de végül minden sikerült. Bent semmiféle nyüzsgés nem volt, a büfé kihalt, alig láttam embert a folyosókon. Utóbb a tájékozottabb régi kollégáim felvilágosítottak, hogy elmaradtam a valóságtól, mert manapság az informatika segítségével otthon is lehet tanulni, egyszerűbb lett az élet, mint a mi időnkben. Okosabb lettem. De nem csak ebben, hanem abban is, hogy a tanulmányi osztály (új elnevezése: hivatal) már a Kecskeméti utca–Magyar utca sarkán működő nagy kockaépületben üzemel (tudja-e valaki, hogy ebben az épületben működött valamikor a Középülettervező Vállalat?), ahol a megfelelő emeleten a bejutás kódszámmal történik. Onnan visszairányítottak a főépületbe, ahol aztán elintéztem, amit akartam.

Én szerettem a jogi egyetemre járni.

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

2019. november 30. - Prusi

SZEPTEMBER 1. – SOHA TÖBBÉ HÁBORÚT!

Nyolcvan évvel ezelőtt a világtörténelem legsötétebb időszaka kezdődött el. A hatalmukhoz görcsösen ragaszkodó, a gyűlölet politikájában hívő politikusok felelőtlensége, az európai nemzeteket megmérgező több évtizedes gyűlölködés, a náci és fasiszta eszmék terjedése öltöttek formát az 1939. szeptember 1-jén kirobbant második világháborúban. A világégés Európában a náci Harmadik Birodalom 1945. május 8-i kapitulációjával ért véget, a csendes-óceáni fronton Japán csak szeptember 2-án, az amerikai atombomba bevetése után tette le a fegyvert. Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő második világháború volt az első, a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam – az akkori emberiség 80 százaléka – vett részt, harcok folytak 40 ország területén és az összes óceánon, 110 millió katona állt fegyverben. A katonai áldozatok számát 27 millióra, a civilekét 25 millióra teszik.

 

SZEPTEMBER 12. – INTERJÚ DR. HILLER ISTVÁNNAL

20190912_illusztracio.JPG

Kispest és Pesterzsébet országgyűlési képviselőjével, az Országgyűlés alelnökével parlamenti dolgozószobájában beszélgettem oktatásügyi témákról és a közelgő önkormányzati választáson való részvétel fontosságáról.

 

SZEPTEMBER 30. – HÚSZÉVES A WIFI

Húsz évvel ezelőtt, 1999-ben több technológiai cég létrehozta a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. Szeptember 30-án kereskedelmi forgalomba kerültek az első eszközök, amelyek a 802.11b vezeték nélküli LAN-szabvány alapján működtek. Ezzel megkezdődött a vezeték nélküli hálózatok, más néven a wifi korszaka. 2018-ban a wifieszközök száma meghaladta a 13 milliárdot. Három év múlva a wifi lesz a legfőbb internetes csatorna, a Cisco előrejelzése szerint az internetes forgalom 59 százaléka ilyen hálózatokon keresztül zajlik majd – írja az MTI.

 

OKTÓBER 2. – VERSES-ZENÉS EST MONORON

20191002_illusztracio.jpg

Örülök, hogy itt is kialakulnak személyes kapcsolatok, érdekes ismeretségek, s mint ezúttal is bebizonyosodott, tényleg kicsi a világ! Érdemes volt elmenni a jó hangulatú programra – és az ígéret szerint lesz folytatás! – Új kulturális, irodalmi programsorozat indult a monori Dr. Borzsák István Városi Könyvtárban N. Sebestyén Katalin (b4) festőművész szervezésében, az első verses-zenés estet dr. Uherkovich László igazgató (b3) nyitotta meg. Saját műveit adta elő lovag Kanizsa József (b1) mkl író, költő, meseíró, kritikus, Kőbánya díszpolgára, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja; lovag Németh Nyiba Sándor (b5) mkl költő, zeneszerző, olimpikon, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára; lovag dr. Vermes György (j1) limerick-író, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja.

 

OKTÓBER 15. – MÁSFÉLMILLIÓ LÉPÉS MAGYARORSZÁGON

Rockenbauer Pál és csapatának legnagyobb hatású filmje 14 részen keresztül mutatta be Magyarország tájait és a benne élő embereket. A csapat 1979. július 31-én vágott neki az Országos Kéktúrának, amelyet a Nagy-Milictől 76 napon át tartó vándorlással jártak végig, 1979. október 15-én érkeztek meg az Írott-kő alatti Szent Vid-hegyre. Közel kétéves utómunka után a tévénézők 1981 májusában láthatták a Másfélmillió lépés Magyarországon első epizódját. A sorozat a természetjárás – és kimondottan a kéktúra – népszerűsítése mellett komoly szociológiai dokumentum is egyben. Azzal, hogy a stáb az országot átszelve rögzítette a 70-es évek végi Magyarországot, felbecsülhetetlen néprajzi kincset is létrehozott. Utolsó pillanatban kapták lencsevégre a klasszikus vidéki életformát, az eltűnő falusi közösségeket, illetve szólaltattak meg kihaló mesterségeket űző embereket. Mindemellett a film bemutatja az egyre iparosodó és városiasodó világ előnyeit és hátrányait is, természetesen az 1979-es Magyarország szemüvegén keresztül – emlékezett vissza a Turista Magazin.

 

OKTÓBER 27. – ŐSZI KIRÁNDULÁS A CSÉVHARASZTI BORÓKÁSBAN

20191017_illusztracio.JPG

 

OKTÓBER 29. – ÖTVENÉVES AZ INTERNET

Éppen fél évszázaddal ezelőtt, 1969. október 29-én Charles Kline programozó egy adatcsomagot indított el az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által létrehozott ARPANET rendszerében a Kaliforniai Egyetemről a Stanfordi Egyetemre – és ezzel elindult az internet. Két hónappal később Santa Barbara és Utah egyeteme is csatlakozott a hálózatba, ezt követően elkezdett exponenciálisan nőni a komplett hálózat: 1977-re már száz csomópont között volt kapcsolat, 1989-re százezren kapcsolódtak be, a 90-es évek elejére meglett az egymillió, 2012-ben pedig a rendszer elérte az egymilliárd csomópontot. Magyarország 1991-ben csatlakozott az internethez, amely mára a bolygó népességének felének rendelkezésére áll. Látványos grafikonon követhető, melyek voltak a legnépszerűbb weboldalak 1996 és 2019 között.

 

NOVEMBER 9. – „VÉGET ÉRT A HIDEGHÁBORÚ”

A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal. Létezésének szűk három évtizede alatt a fal egyre kifinomultabb, a szökést szinte teljesen lehetetlenné tevő határzárrá alakult át. Számos szökési kísérlet végződött a menekülők halálával. A fal 1989-es leomlása a hidegháború befejeződésének emblematikus dátumává változott. 1989. november 9-én Helmut Kohl kancellár előterjesztett egy tízpontos programot a két Németország egyesítésére. A létesítmény legnagyobb részét a két német állam egyesülése után lebontották, napjainkban már csak egyes szakaszai láthatóak.

 

NOVEMBER 28. – HARMINCÉVES A MAGYAR NARANCS

„Lapot indítani: ugrás a sötétbe” – ezzel a mondattal vágtak bele a lapkészítésbe a Magyar Narancs alapító-szerkesztői 1989 őszén – olvasható a hetilap első „valódi” számának megjelenésének 30. évfordulóján publikált szerkesztőségi cikkben. A rendszerváltás sűrű napjaiban megtáltosodni látszott a sajtópiac: csak 1989-ben 591 új kiadvány jelentkezett be. A következő három évtizedet kevesen élték túl ezek közül – aminek részben az is volt az oka, hogy kevesen bírták a versenyt az államszocializmus idején közpénzből indított, a fordulat éveiben privatizált, a maguk területén már-már monopóliummal bíró újságokkal.

 

NOVEMBER 30. – HÚSZ ÉVE MAGYARORSZÁGON A VODAFONE

Éppen két évtizeddel ezelőtt, 1999. november 30-án indította el szolgáltatását a világ legnagyobb távközlési szolgáltatójának magyarországi leányvállalata, a Vodafone Magyarország Zrt. 2002-ben félmillió ügyfele lett a cégnek, az egymilliomodik előfizetőt 2003-ban, míg a másfélmilliomodik ügyfelet 2004-ben köszönthették, 2005-ben kétmilliónál is több előfizetője lett. A UPC felvásárlása révén a Vodafone már nem csupán mobilszolgáltatást, hanem internetet és kábeltévét is nyújt ügyfeleinek, a UPC márkanév 2020 tavaszán teljesen eltűnik a magyar piacról.

 

NOVEMBER 30. – RÉGI-ÚJ CSILLAGVIZSGÁLÓ A SVÁBHEGYEN

A Normafa közelében, egy hatalmas parkban található Svábhegyi Csillagvizsgálót – a mai intézmény teljes neve az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete – Heyde-kupolája 1922-ben készült el, a szintén akkor átadott Meridián-házban mérték egykor a pontos időt az országban. A Budapest-kupolát 1928-ban, a neoklasszicista stílusú főépületet 1926-ban adták át. A növekvő fényszennyezés miatt az észlelőmunkát 1960-ban áthelyezték a mátrai Piszkés-tetőre. 2015-ben felújították az intézet főépületét, valamint renoválták a két csillagvizsgáló kupolát is. A rekonstrukción és a kutatóházak fejlesztésén kívül idén létrehoztak egy látogatóközpontot, ahol várnak mindenkit, aki érdeklődik a csillagászat iránt: az Interaktív Csillagászati Élményközpontban nappali és éjszakai programokon interaktív távcsöves bemutatókat tartanak – írja a pestbuda.hu.

KÉZBESÍTÉS MINDENÁRON?

2019. november 30. - Prusi

Újabban ismét a kispesti állandó lakcímemhez tartozó levélszekrénybe dobják be az egykori élettársamnak és a lányának szóló postai levélküldeményeket. Érthetőbb úgy, hogy spammel a Magyar Posta? Nem is kicsit.

20191130_illusztracio.jpg

ILLUSZTRÁCIÓ: RAWPIXEL.COM

Már nem emlékszem, talán nem is akarom megtalálni az iratokat, mikor történt a kényszerkijelentés, de az biztos, hogy akkor a Postának is jeleztem, ismeretlen helyre költöztek. Mostanában viszont feltűnt, hogy egyre sokasodnak a kéretlen küldemények, s hiába tettem ki azokat kezdetben a postaládák tetejére „Vissza a feladónak!” jeligével, a borítékra írt kedves vagy épp keresetlen szavakkal, nem hatottam meg a postást… Ebből elég!

– Miért spammel a Magyar Posta, mi az oka a kéretlen levélcunaminak, lehetne-e valamit tenni ellene? – fordultam kérdésemmel személyesen a kispesti főposta munkatársaihoz.

– Valószínűleg több mint öt éve tette a kézbesítéssel kapcsolatos bejelentést – hívta fel a figyelmemet az egyik kedves ügyintéző.

– De én úgy emlékszem, határozatlan idejű volt.

– Nyilván nem olvasta el a kisbetűs részt. Hadd hívjam fel a figyelmét arra, hogy – idézem – „a határozatlan idejű bejelentésben foglaltakat is azok alkalmazásának megkezdésétől számított ötödik év végéig veszi figyelembe a Posta (ezen túlnyúló időtartamra vonatkozó bejelentés esetén annak tartalmát szükségszerűen új bejelentéssel meg kell újítani)”.

– Így már mindent értek! – kiáltottam fel. – Önök bizonnyal joggal feltételezik, életszerűnek és észszerűnek tartják, hogy ha a címzett ismeretlen, öt év alatt megismerhetem… Netán bújtatottan biztatnak arra, hogy újra ismerkedjünk? Nehogy elfelejtsem?... Mennyire reális, ha a címzett elköltözött, öt év után visszaköltözik?… És ha a címzett meghalt, mekkora az esélye, hogy öt éven belül feltámad? Ezek után mi lehet az „egyéb”?...

Költői kérdéseim után cinikus mosollyal töltöttem ki az újabb formanyomtatványt.

Miközben a nekem címzett küldeményeket rendre elnyeli a logisztikai központ Bermuda-háromszöge, vajon a Magyar Posta munkatársai miért – és legfőképp kinek – akarnak fantomkézbesíteni mindenáron?

 

A Magyar Posta „válasza”

Fenti észrevételeimet, kérdéseimet november 27-én elküldtem a Magyar Postának, ahonnan 48 órán belül válaszoltak ugyan – csak nem a kérdéseimre.

 

„Tisztelt Magyar Posta Zrt.!

Fel(ve)tett kérdéseimre szeretnék Önöktől releváns választ kapni. És egy összetett kérdéssel kiegészíteni a sort: tervezi-e a Magyar Posta, hogy változtat ezen az életszerűtlen rendszeren? Ha igen, mikor? Ha nem, miért nem?

Válaszukkal – amit változtatás nélkül közölnék – szeretném keretes anyagban kiegészíteni a szubjektív blogbejegyzést.

Bízom mihamarabbi érdemi visszajelzésükben.

Köszönettel és üdvözlettel:
Prusinszki István”

 

„Kedves István!

Az Ön által leírtakat a munkatársaink megvizsgálták, és sajnálattal tapasztaltuk, hogy munkahiba fordult elő, ezért a szükséges intézkedéseket megtettük a posta felé.

A kellemetlenség miatt elnézést kérünk.

Üdvözlettel:
Magyar Posta Zrt.
Társasági Kommunikációs Osztály”

KOCSIMÚZEUM A PARÁDI CIFRA ISTÁLLÓBAN

2019. november 17. - Prusi

Az 1880-ban gróf Károlyi György által építtetett parádfürdői Cifra istálló napjainkban a Kocsimúzeumnak ad helyet, ahol 19-20. századi hintókat, fogatokat, szánokat, konflisokat, fiákereket állítottak ki. Betekintést nyerhetünk az egykor világhírű magyar kocsikészítés történetébe, és megszemlélhetjük az 1800-as évek legszebb fogatolt járműveit.

Az Ybl Miklós tervei alapján emelt, eklektikus stílusú épületben 1971-ben megnyílt – jelenleg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumhoz tartozó – kiállítóhelyen látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén, a Kölber testvérek műhelyében készült. A kocsiszín múzeumnak berendezett termeiben a magyar kocsigyártás emlékei mellett végigkövethetjük a kocsiépítés teljes folyamatát is, a kerék feltalálásától a kárpit varrásán át az elkészült díszes, főúri hintókig. Bepillanthatunk a kapcsolódó szakmák fortélyaiba, a kerékgyártó, bognár, kovács, lakatos, szíjgyártó, nyerges, kárpitos és fényező mesterségekbe. Emellett lószerszámok és a paraszti világ szállítóeszközeit bemutató makettek, illetve szekerek gazdagítják a kiállítást.

BUDAPESTI FORGÁCSOK LIX.

2019. november 14. - Prusi

HIVATALI ÉLET A 70-ES ÉVEKBEN

1945 és 1970 között 25 év telt el. Ez idő alatt egy gyermek felnő, egy felnőtt – ha 25 éves korában elhelyezkedett a közigazgatásban – még aktív munkavállaló maradt. Meglepő módon jó néhány olyan kollégával dolgoztam együtt, aki még a régi (Horthy-) rendszerből „igazolt át” a megváltozott viszonyok közé. Ez a helyzet a köztudatban rögzült „tisztogatás” ellenére következhetett be. Természetesen nem a korábbi magasabb beosztású személyekre kell gondolnunk (pl. osztályfőnök, tanácsos), bár ezek közül is akadt egy-kettő, hanem a ténylegesen hivatali szakmunkát végzők tudták átmenteni magukat. Ha az ember valamelyik belső szervezeti részleggel került munkakapcsolatba, előbb-utóbb találkozott egy-egy „főelőadói” státuszban megrekedt, ősz hajú szakemberrel, aki mindent tudott, amit kellett.

Hihetetlenül fontos a tapasztalt és okos régi kollégák jelenléte a hivatalokban. Valahol olvastam (sajnos a szerzőjére nem emlékszem) a „hivatal emlékezete” összetett fogalmat, dicséretképpen: ez az emlékezet (nyilván) a régi munkatársak tevékenységében mutatkozhat meg. Érdemes beszélni azokról a kollégákról is, akik (1970-ben vagyunk!) megbízhatóságuk miatt kerülhettek a hivatalokba. Aki vezető lett, bár korábban esetleg egy textilgyár művezetőjeként működött, és nem volt fafejű, a szükséges ismereteket önképzéssel elsajátíthatta, ettől még a régi beosztott is szenvedett, de az új káder is. Az „eredmény” néha gyomorfekély lett, nem egy ilyen esettel találkoztam. A beosztottak segítőkészsége az új, gyakorlatlan, beosztott kollégával mindennapos volt, de miért is ne? Egy szobában ülve egy olyan villamosmérnökkel, aki saját bevallása szerint sem értett a begyűjtött szakmai jelentések elemzéséhez, de volt ereje (igen, ereje!) kérni, hogy „...segítsetek már, gyerekek!”, nos, az kapott segítséget.

bp_forgacs_20191114.jpg

AZ UVATERV EGYIK IRODÁJA 1972-BEN. ILLUSZTRÁCIÓ: FORTEPAN

Nem volt ritka, hogy a vezetői íróasztalnál kandidátus végezte a munkát, de ez még néha a beosztottaknál is előfordult. Sokan egyetemi/főiskolai óraadók voltak. Az egyik – általam jobban ismert – hivatal három elnökhelyettese közül ketten tudományos fokozattal rendelkeztek. Az elnökhelyettes a mai fogalmak szerint helyettes államtitkári beosztás lenne – nagyjából. (A jelenlegi helyzetet nem ismerem.)

A 70-es években a hivatali munkát (a mai felfogás szerint) kezdetleges technikai eszközök segítették. Volt számológép (mechanikus billentyűvel és „tekerővel”, majd piros számokat kiíró elektronikus változat). Én még láttam lyukkártyával siető kollégákat is.

A jogszabályok kikeresését a nagy fekete könyv, az évenkénti összeállítású jogszabálymutató biztosította, és a szakmai közlönyök összessége, természetesen papíron.

A gépíró kollégák igen nehéz munkát végeztek. Akkoriban kezdtek elterjedni úgy-ahogy a villanyírógépek (pl. az NDK-s Optima, az amerikai IBM), de ezek még nem a mai értelemben vett szövegszerkesztési munkára voltak alkalmasok. Ha a már leírt szöveg érdemben javításra szorult, pl. egy-két mondatot át kellett írni, akkor a gépíró az egész oldalt újból leírhatta. Még rémesebb volt, ha valamelyik főnök utólag világosodott fel, és oldalakat toldatott be vagy távolíttatott el, minden borult... De papír, az volt elég.

A hivatali életben természetesen számos más, itt most nem említett egyéb események is előfordultak – ezekről majd egyszer még olvashatunk.

HÉTKÖZNAPOK KRÓNIKÁSAI HÓCIPŐBEN

2019. október 30. - Prusi

Kabaréműsorral ünnepelte alapításának 30. évfordulóját az egyetlen hazai szatirikus kéthetilap. A Rádiókabaré szerkesztő- és szerzőgárdája által indított Hócipő első lapszáma 1989. október 5-én jelent meg.

20191030_illusztracio_1.jpg

FOTÓ: VAJDA JÓZSEF, NÉPSZAVA

A közéleti, társadalmi, művészeti kérdésekben szatirikus hangon állást foglaló, kéthetente szerdán megjelenő Hócipőt Farkasházy Tivadar, Gáti László, Kárpáti Miklós és dr. László András alapította a Ludas Matyi konkurenciájaként. Saját meghatározása szerint elsősorban a tájékozott emberek lapja, hiszen fotóinak aláírásai a képzelet szüleményei, a finom utalásokhoz pedig megfelelő alapismeretekkel és sok naprakész információval kell rendelkezni. Az alapító főszerkesztő, Farkasházy Tivadar és Sinkó Péter művészeti vezető először Rá/Dió/Kabarénak akarta elnevezni a lapot – azaz a Kabaré szó fölé helyeztek volna egy szem diót. Értik? Nem? Verebes István sem értette, legyintett és közölte: „Legyen inkább Hócipő! Az most úgyis mindenkinek tele van!” Alaposan beletrafált, a jövőbe is.

„Arra vágytam, hogy legyen egy olyan újságom, amit én olvasok. Abban reménykedtem, hogy mások is. Árkus Jóska, akivel egyébként jó barátságban voltunk, érthető módon nem akarta átengedni a rajzolókat a konkurenciának. Így fanyalodtunk rá a fotókra, eleinte karikatúrapótlékként, de hamarosan rájöttünk a fotók erejére. Szinte ráhibáztunk erre a lehetőségre. Mi nem azt írjuk a képek alá, hogy a politikusok mit mondtak, hanem azt, hogy mit gondoltak vagy szívük szerint mit mondtak volna. Az igazi arcukat próbáljuk megmutatni, és gyakran igen közel állunk a valósághoz. De egyre nehezebb a dolgunk, mert olyan blődségeket mondanak és csinálnak, amiket nem lehet felülmúlni. Humoristaként ezért haragszom a legjobban a mai politikusokra – emeli ki Farkasházy Tivadar, aki az újságírásban is hasonló tendenciát tapasztal. – Ha húsz évvel ezelőtt figyelmeztetett az ember egy kollégát, hogy valami nem úgy történt, ahogy megírta, akkor utánajárt, és kijavította a tévedést. Most meg csodálkozó szemekkel néznek rám, és nem értik, mi a probléma.”

20191030_illusztracio_2.jpg

A HÓCIPŐ ELSŐ SZÁMÁNAK CÍMLAPJA ÉS AZ 1989-ES KEZDŐCSAPAT: FARKASHÁZY TIVADAR, SINKÓ PÉTER, NAGY-BANDÓ ANDRÁS, VEREBES ISTVÁN, BONCZ GÉZA. FOTÓ: HÓCIPŐ-ARCHÍVUM

Farkasházy elmondása szerint mindig az előző, már túlhaladott műfajban kereste a lehetőségeket. „Amikor elkezdtem rádiókabarézni, mindenki azt mondta, hogy tévékabarét kell csinálni, mert az sokkal látványosabb és több embert érdekel. Hamarosan rájöttem, hogy a rádióban sokkal jobban tudok hatni a fantáziára. Amikor elkezdtem a Hócipőt, azt mondták, ez a Tolnai-féle képes újság, idejétmúlt, maradi dolog. Én meg azt mondtam, hogy ezekkel a képekkel meg lehet őrizni valamit, és nem izgat, hogy egy félig holt műfajban dolgozom.”

A Hócipő 1998-ig fekete-fehérben jelent meg, az azt követő öt évben fele színes, fele fekete-fehér változatban, 2003 őszétől már valamennyi oldal színes. 2005-ben 48 oldalra bővült az addig 32 oldalas terjedelem. Néhai kollégáik, a neves publicisták, humoristák és karikaturisták – Andrassew Iván (1952–2015), Brenner György (1939–1993), Boncz Géza (1944–2000), Déri János (1951–1992), Grausz Péter (1946–1996), Lehoczki István (1950–2007), Lehoczki Károly (1957–2012), Megyesi Gusztáv (1950–2016) – emlékét a mindenkori impresszum is őrzi. Déri János fényképe ma is mindig ott van egykori rovatának helyén, a 31. oldal tetején. „Ha azt kérdezik tőlünk, milyen szellemiségű a Hócipő, csak rámutatunk.”

20191030_illusztracio_3.jpg

LAPSZÁMOK AZ ELMÚLT NEGYEDÉVBŐL

Az alapító főszerkesztő által Bauhaus külleműnek aposztrofált kéthetilap tipográfiai szempontból alapvetően nem sokat változott az indulás óta. „Miután nem különálló rovatok vannak, hanem az egyes rovatok, cikkek, fotók válaszolgatnak egymásnak, egy dokumentumfilmhez tudnám hasonlítani az újságot. Nagy kedvem lenne mindenféle grafikai és tördelési vagánysághoz, de akkor az olvasó végleg elvesztené a fonalat.” Farkasházy úgy véli, a Hócipőnek még a papíralapú, lassan-lassan elhaló újságírásban is lenne jövője, de a legfőbb probléma, hogy nincs értéke a minőségnek. „Hiába lehet csodálatos dolgokat találni az interneten, gyakran egymás mellett van a gagyi meg a nagyszerű, és sokan hajlamosak ezt a kettőt azonosnak tekinteni.”

Farkasházy szerint az elmúlt három évtizedben alapvetően megváltozott, velük együtt öregedett az olvasótábor. Míg kezdetben főként értelmiségi, magasan képzett, 30-40 éves fiatalok járatták a lapot, ma nagyon sok olvasójuk zsákfaluban él, de olyan fontos számukra a Hócipő, hogy ha szerdán reggel nem viszi ki a postás, akkor délben már betelefonálnak a szerkesztőségbe. „Kéthetilap lévén soha nem tudunk frissek lenni, nem tudjuk elsőnek lecsapni a labdát, ezért inkább a hétköznapok krónikásává szegődtünk. Ezeket a hétköznapi krónikákat pedig nagyon jól meg kell írni ahhoz, hogy két vagy három héttel az események után is elolvassák őket, ezért mindig arra törekedtem, hogy nálam legyenek a legjobb publicisták. És a pozitív visszajelzések tartják életben a lapot meg az egyre fogyó energiáimat.”

ÖTVENEZER KILOMÉTER A MAGYAR UTAKON

2019. október 05. - Prusi

Két hónapos várakozást és több körös szervizelést követően tegnap visszakaptam az újjávarázsolt Peugeot 106 Mistralt – ismét élmény vezetni a hosszú kihagyás után! De nemcsak az autót vezetem, hanem a statisztikát is.

20191005_illusztracio.jpg

Több mint egy évtizedes szünet után, három és fél évvel ezelőtt lettem újra autótulajdonos. Az 1999-ben gyártott Peugeot 106 1.0 Mistralt – azaz Missyt – immár 50 ezer kilométert vezettem, és az érdekesség kedvéért a kezdetektől írom az összes költségét.

Eddig 2600 liter benzint tankoltam 963 ezer forint értékben, tehát a vegyes fogyasztás nem sokkal haladja meg az 5 litert, a tankolt benzin átlagára pedig 370 forint volt az elmúlt három évet tekintve. Kötelező biztosításra, útdíjra, parkolási és egyéb díjakra 255 ezer forintot fordítottam.

Egy ilyen koros autó mindig tartogat izgalmakat; 106-osom is gondoskodik arról, hogy legyen mit dokumentálnom. Karbantartásra, szervizelésre és kiegészítőkre összesen 830 ezer forintot kellett költeni, a főbb tételeket autómentés és lakatolás, az elektromos és a fékrendszer, a kipufogó és a kuplung többszöri javítása, az akkumulátor és a generátor cseréje, valamint két műszaki vizsgáztatás, műszaki vizsgára felkészítés jelentette. A legkevésbé pénztárcabarát – az anyagi csődhöz képest vidáman felfogott – kalandot a múlt téli autómentés jelentette Körmendről Visegrádra, míg 20. „születésnapjára” összesen 320 ezer forint értékben (!) javíttattam az autót. Mindennel együtt jelenleg 2 millió 48 ezer forintnál áll a számláló, vagyis Missy fenntartási, üzemeltetési költsége eddig tokkal-vonóval átlagosan napi 1590 Ft, havi 47 600 forint volt.

Missyről Az Autó című szaklap 2016. júniusi számában jelent meg használtautó-teszt „Kezdőjátékos” címmel. Egy másik autós magazin használt autókkal foglalkozó, 2019-es különkiadványa „Innen indul az autózás” címmel közöl tesztet a Peugeot 106-osról. „Értékes, de pénzzé alig tehető”, „gazdaságos és elpusztíthatatlan” – emelik ki más tesztekben és tematikus fórumokon is. „Kicsi francia? Készítsd a lóvét!” – olvasható az érem másik oldalán. De ahhoz képest, hogy Missy eddig közel 200 ezer kilométert futott, megkímélt állapota miatt nem is olyan rossz a helyzet – sőt, erősen gyanítom, hogy jelenleg az egyik legjobb állapotban, napi használatban lévő Peugeot 106 Mistral Magyarországon. Előbb-utóbb szinte minden ki lesz cserélve, fel lesz újítva benne, így remélem, még évek múlva is biztonsággal használhatom.

Húszezer levezetett kilométer után írt véleményemet továbbra is fenntartom, Budapesten nem szívesek vezetek, de városon kívül kihasználom az alig fogyasztó kisautó nyújtotta előnyöket. Az alsóbb rendű utak gyalázatos állapotáról – egy konkrét útszakasz kapcsán – Túlélőpróba a halálúton című posztomban írtam, Háromperces kálvária címmel pedig arra mutattam rá, hogy a bürokrácia útvesztői is legalább ennyire rázós meglepetésekkel szolgálhatnak. Szerencsére az autó nyújtotta szabadság és az országjárás során szerzett megannyi pozitív élmény a legkellemetlenebb tapasztalatokat is felülírta. Maradjon is így sokáig!

HARMINCÉVES A PRINCE OF PERSIA

2019. október 03. - Prusi

Éppen három évtizeddel ezelőtt, 1989. október 3-án jelent meg a Prince of Persia című platformjáték az akkor 21 éves Jordan Mechner jóvoltából, aki a testvérével közösen alapított, Broderbund nevű cégben kezdte a fejlesztést, és animációja mérföldkőnek számított a videojátékokban. Rendkívüli sikert ért el, kétmilliónál is több példány kelt el belőle – ez az akkori viszonyok közt hatalmas teljesítmények számított –, és szinte az összes jelentősebb platformra megjelent.

20191003_illusztracio.jpg

Mint az Index visszatekintésében olvasható, Mechnert az Ezeregyéjszaka meséi és A bagdadi tolvaj című, 1940-es film ihlette meg. A halálos csapdákat és a perembe kapaszkodás mozdulatát Az elveszett frigyláda fosztogatói első tíz perce inspirálta, a kardozós jeleneteket régi Errol Flynn- és Douglas Fairbanks-filmek ihlették. A Prince of Persia történetét a játékmotorral készült mozibetétek jelenítették meg, ami akkoriban még egyáltalán nem volt megszokott. A Herceg animációját Mechner rotoszkóp technikával készítette: VHS-kazettára vette, ahogy öccse, David fehér ruhában ugrál és rohangál, majd a képkockák után készítette el az animáció fázisait. A családból más is besegített: Mechner apja írta meg a játék zenéjét. Ezek után már csak néhány jól megtervezett pálya kellett sok csapdával, lezuhanó padlóelemekkel, trükkös kapcsolókkal, meg olyan ötletekkel, mint a varázsitalok, a nehezen legyőzhető dagadt őr vagy a Herceg tükörből kiugró képmása – és már kész is volt a kasszasiker.

A Prince of Persia főszereplője a Herceg nevezetű karakter, akit irányítva a játékos különféle ügyességi és logikai feladatokat hajthat végre, de a harcnak is fontos szerep jut. Miután a szultán külföldi hadjáratra indul, tanácsosa magához ragadja a hatalmat. Jaffarnak a trón megszerzésében csak a szultán lánya jelent akadályt, akit a tornyába zárat, és megfenyegeti, ha nem lesz a felesége, akkor kivégezteti, szerelmét pedig a katakombákba veti. A játékosnak innentől egy óra áll rendelkezésére, hogy kiszabaduljon, legyőzze Jaffart, és eljusson a hercegnőhöz.

A cselekmény valós időben játszódik, így a játékot szünet nélkül kell teljesíteni azokon a platformokon, ahol nem volt mentési pont a pályák elején. Amennyiben a játékos meghal, akkor az előző mentési ponttól folytathatja, általában az adott pálya elejétől. A játékot csak akkor kell teljesen újrakezdenie, ha kifut a rendelkezésre álló 60 percből.

A Herceg adott számú életerővel rendelkezik; a kisebb esések, leeső kövek, kék üvegcsék és az ellenfél kardcsapása eggyel csökkenti az életerejét, míg a csapdákban, nagyobb eséseknél, vagy ha kardja előrántása előtt az ellenfele lesújt, az összes életereje elfogy. A maximális életerő a nagyobb piros üvegcsék megtalálásával növelhető, a kisebbek egy életerőt töltenek vissza. A negyedik pályán egy varázstükör szétválasztja lelkét, és a sötét tükörképét csak úgy győzheti le az utolsó pályán, ha elteszi a kardját, és újraegyesülnek. Az utolsó pályán Jaffarral is meg kell küzdeni.

A Prince of Persia 1989-ben eredetileg Apple II-re jelent meg, majd a nagy sikerre való tekintettel rövidesen a PC-s változat is a boltokba került. Később felújított, 256 színt felvonultató verzió készült belőle, majd 3D-motort és új epizódokat kínált a megszállott játékosoknak. Mechner a 30. évfordulóra könyvet írt a játék készítéséről, és nyáron úgy nyilatkozott, hogy nem zárkózna el egy újabb POP-résztől. Ez persze a brand jogtulajdonosán, a Ubisofton is múlik, amely kilenc éve nem adott ki új játékot a Herceg kalandjaiból.

PÁLOS KOLOSTOR A „CSEND HONÁBAN”

2019. szeptember 10. - Prusi

A mezővárossá kinevezett Vázsonyba 1478-ban Kinizsi Pál telepített pálosokat. A pálos rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa, Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította a Bakony ősrengetegében, a „csend honában”, Vázsony várától nyugatra 1483-ban.

A mondai hagyomány szerint a nagyvázsonyi pálos kolostor Kinizsi Pál egyik török rabjának váltságdíjából épült. Szent Mihály tiszteletére felszentelt templomában temették el 1494-ben Kinizsi Pált és 1508-ban felesége, Magyar Benigna második férjét, Horváth Márkot. Az 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának török kézre kerülése. Az itteni magyar várőrség 1552-ben – a többi környékbeli kolostorral együtt – felrobbantotta az épületet, nehogy a törökök erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építéséhez hordták el. A falutól viszonylag távol eső templom helyreállítását plébániatemplom céljára nem találták alkalmasnak, helyette a település központjában épült barokk plébániatemplom. A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1959-ben került sor.

A kolostorban élő, művelt szerzetesek munkálkodásának gyümölcsei közül máig fennmaradt négy kézzel írott kódex. Az egyik a veszprémvölgyi apácamonostor számára íródott, az 1494 körül alkotott Festetich-kódex és az 1513-ban írt Czech-kódex Magyar Benigna számára készült, a Peer-kódexet a feltételezések szerint a szomszédos Csepely faluban élt, Simon nevű kisnemes kapta 1518 körül. Középkori írásos emlékeinkből meglehetősen kevés maradt ránk, ezért különleges értéket képviselnek a vázsonyi pálos kolostorban íródott kódexek. Az ásatások tanúsága szerint egykor magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is tevékenykedtek itt.

süti beállítások módosítása