Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202103.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

BUDAPESTI FORGÁCSOK LXIV.

Prusi 2021.05.05. 09:20

VIT ÉS UNIVERSIADE

A címben lévő két meghatározás közül a VIT rövidítés (Világifjúsági Találkozó), a másik egy elnevezés. A VIT-ről valószínűleg kevesen hallottak, az Universiade sokkal ismertebb, hogy mást ne is említsek, éppen a napokban döntött a szervezőbizottság arról, hogy 2021-ben elmarad az egyetemi-főiskolai sportolók közkedvelt világversenye a koronavírus-járvány miatt. (A versenyt egyébként Kínában rendezték volna.)

A VIT és az Universiade csak abban kötődik egymáshoz, hogy mindkét esemény a fiatalokkal kapcsolatos. Én most két személyes emléket szeretnék megosztani az olvasóval, amelyek e két rendezvénnyel függenek össze.

A VIT a második világháború utáni békebeli állapot „terméke”, amikor a Szovjetunió az általa képviselt ideológiát az élet sok területén – például a fiatalok eszmei befolyásolásában, a békeharcban – anyagi támogatást is nyújtva propagálta. A VIT így széles körben összegyűjtötte a világ ifjait, mindig más országban, de hathatós anyagi támogatással a siker érdekében. Az első ilyen találkozót 1947-ben Prágában, a második találkozót 1949-ben Budapesten rendezték.

Engem ebben a korban egyáltalán nem érdekelt (valószínűleg más, velem azonos évjáratú gyerekekhez hasonlóan) a nagy nemzetközi esemény politikai háttere. Az akkori Beszkárt-pálya volt a rendezvény helyszíne. Tudja-e valaki, hogy minek volt a rövidítése a Beszkárt? Elárulom: Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. A pálya az MTK-pálya mögött terült el, a bejárat a Verseny utcáról volt. Utóbb Előre-pálya lett az elnevezésből.

Miért lett számomra érdekes ez a nagy nemzetközi esemény? Nos, a résztvevő országok színpompás felvonulása, a zajos, jókedvű dzsembori (ha szabad ezt a cserkészmozgalomból származó szót használni) az állóhelyek előtt olyan érzést keltett, mintha a körúton sétáltunk volna, és elképzelhetetlen közelségbe hozta a színpompás nemzeti viseletbe öltözött lányokat, fiúkat. És ami személy szerint nekem a legnagyobb élmény volt – vegyük tekintetbe, hogy alig haladtam túl az alsó tagozatos iskolai kezdést –, az, amit elvétve láttam a mozik filmhíradójában, a távoli földrészek fekete és sötét bőrű gyermekeit, az idegen földrészek vidáman integető, zászlókat lobogtató lakóit, hát ez nekem kitörölhetetlen emlék maradt azóta is. Mennyi különös ember él a Földön!

Manapság ez már nem nagy ügy, viszont eltelt közben 72 (!) év. Ennyit változott a világ.

bp_forgacs_20210505.jpg

A FELVÉTEL AZ 1949. AUGUSZTUS 14-TŐL 28-IG TARTOTT II. VIT RÉSZTVEVŐIVEL KÉSZÍTETT FILM FORGATÁSÁN KÉSZÜLT A HŐSÖK TERÉN. FOTÓ: FORTEPAN

Az Universiade sportversenyeiről részben már tettem említést (Budapesti forgácsok XLIII.), most egy ezzel összefüggő történetet mesélek el.

Az 1965-ben Budapesten rendezett Universiade kiemelkedő esemény volt a hazai sportversenyek sorában. A versenyzőkön kívül rengeteg néző is érkezett a világ sok tájékáról, így Nyugat-Németországból is, közöttük a Heidelbergi Egyetem atlétacsapata, amellyel egyetemünk (ELTE) kellemes sportkapcsolatot alakított ki. Erre a nagy versenyre egy autóbusznyi sportoló látogatott Budapestre. Ellátogattak a mi pályánkra is, és egy kis átmozgatást tartottak a fárasztó utazás után. Ez magával hozta a baráti/sporttársi ismerkedést is, hiszen korábban személyesen nem találkoztunk. A futók a futókkal, az ugrók az ugrókkal, a dobók a dobókkal beszélgettek, futottak egy-egy kisebb távot, lökték a szert. Egyik női versenyzőjük ötpróbás volt (manapság ezt a számot hátpróbának hívják), és a magasugrópályát választotta, ahol éppen szerény személyem edzett. Átengedtem neki az ugrásokat, és segítettem a leesőhely homokját is felásni, ugyanis abban az időben homokba estünk, amit viszont sokszor fel kellett ásni. A beszélgetés könnyen ment, mert hamar kiderült, hogy a tökéletes magyartudású lány romániai magyar volt, hát persze hogy tudott magyarul. Így elárulta – valószínűleg bizalommal volt irántam –, hogy egy otthoni, romániai magyar sportoló fiúval, aki a román csapat tagja, találkozik majd a Népstadion területén lévő Jégcsarnokban (de ez titok!), bár sajnos nem tudja, hol keresse ezt a csarnokot, hiszen még Budapesten sem járt még soha… De majd valaki biztosan segít neki.

Nos, ez a valaki én lettem.

A német csapat nemsokára összekészülődött, és indult a Népstadionba, hiszen nemcsak bennünket látogattak meg, az Universiade versenyeit is nézni akarták.

Az igazi nyugatnémet rendszámú Setra buszban én is ott ültem, újdonsült magyar/német ismerősöm mellett.

A busz megtalálta a célt, a csapat szétszóródott a Népstadion hatalmas területén, de mi ketten hat órára pontosan elértünk a Jégcsarnokhoz. Ismerősöm egyszer csak integetni kezdett, majd megindult futva a bejárathoz, ahol egy román melegítőbe öltözött fiú álldogált, aki megfordult, és széttárta a karjait. Simán összetalálkoztak.

Sikerült az országok közötti, rengeteg akadállyal nehezített, sok esetben meghiúsított személyes találkozást egy „mandinerrel” győzelemre vinni.

Én elbúcsúztam tőlük, a szolgálatom véget ért.

Címkék: Nagybátyám írásai

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2021.02.28. 15:27

DECEMBER 1. – „HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL…”

Kétszázhúsz évvel ezelőtt, 1800. december 1-jén született Vörösmarty Mihály, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Költői hírnevét a Zalán futása című, 1825-ben megjelent honfoglalási eposza alapozta meg. 1827-től 1831-ig szerkesztette a legjelentősebb tudományos folyóiratot, a Tudományos Gyűjteményt. Az 1832–36-os pozsonyi országgyűlés feloszlatása ihlette a Szózatot. A Magyar Tudományos Akadémia 1830-as megalakulása után fizetéses rendes taggá választották, Vérnász című romantikus drámájával 1833-ban megnyerte az Akadémia első drámai pályadíját. Kilenc társával 1837-ben megalapította a Kisfaludy Társaságot; 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel az Athenaeumot szerkesztette. 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke volt. A szabadságharc idején csatlakozott Kossuth Lajos pártjához, képviselőséget vállalt, mindvégig híven támogatta a nemzeti kormányt, a világosi katasztrófa után azonban bujdosni kényszerült. Vörösmarty Mihály 1855. november 19-én hunyt el. Húszezer ember kísérte sírjához, temetése az első tömegtüntetéssé vált az önkényuralom ellen.

 

DECEMBER 31. – ERŐT, EGÉSZSÉGET!

20201231_illusztracio.jpg

Mindig is értelmezhetetlen volt számomra a „boldog karácsony” és a „boldog új év” kifejezés. „Boldog karácsony” címszó alatt – a szenteste kivételével – 24-én, 25-én, 26-án is dolgoztam, így aki ilyen tartalmú jókívánságot küldött nekem, a visszájára sült el. Nem állítom, hogy „szomorú” voltam karácsonykor, de azért annyira határtalanul kellemesen talán mégsem telt… Soha nem értettem azt sem, mit jelent a „boldog” új év – ebben a formában, önmagában nincs is értelme. Szerintem az egészség a legfontosabb, így minden kedves olvasómnak mindenekelőtt jó egészséget, békés, sikerekben, eredményekben és örömökben gazdag, nem mellékesen járványmentes 2021-et kívánok! És mindenki felejtse el az újévi fogadalmakat – valóra kell váltani az álmokat!

 

JANUÁR 5. – KISPESTRŐL ÓBUDÁRA

Kispest Önkormányzatának megbízásából 2014-től 2020-ig szerkesztettem az önkormányzat hivatalos lapját, a Kispest újságot és annak mellékleteit. Megbízásom múlt év végén lejárt, a szerződést nem hosszabbítottuk meg. Köszönettel tartozom mindenkinek, aki az elmúlt hat évben segítette a főszerkesztői munkámat! Idén januártól Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat hivatalos lapjának, az Óbuda újságnak a főszerkesztői teendőit látom el. A kívül-belül megújult Óbuda újság céljai továbbra is ugyanazok: a harmadik kerületben élők folyamatos, hiteles és pontos tájékoztatása a legfontosabb helyi eseményekről. Az olvasók változatlanul kéthetente vehetik kézbe a lapot, és az új szerkesztőség arra törekszik, hogy minden lényeges információt eljuttasson a kerületiekhez.

 

JANUÁR 15. – HÚSZÉVES A WIKIPÉDIA

Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli a Wikipédia, a mindenki által szerkeszthető szabad, internetes enciklopédia – írja a 24.hu. Az enciklopédiát 2001. január 15-én alapította Jimmy Wales és Larry Sanger, az első év végére már 20 ezer cikket tartalmazott 18 különböző nyelven. A Wikipédia neve a „gyors” jelentésű hawaii szóból ered. A minden tudást összegyűjtő virtuális enciklopédia alapötlete Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című kultikus regényből származik, amelyben a galaxisról szóló útikönyvet, tudástárat számtalan utazó írhatja és módosíthatja. A Wikipédia napjainkra már 309 nyelven olvasható, és a fejlődő országok kevesebbet beszélt nyelvein is szeretnék elérhetővé tenni, hogy még többen férhessenek hozzá a szabad információkhoz. Az internet jelenleg hetedik legnépszerűbb weboldala, több mint 55 millió szócikkel.

 

FEBRUÁR 6. – HETVENÖT ÉVE KEZDŐDÖTT A HAZAI ŰRTEVÉKENYSÉG

Egy évvel Budapest ostroma után, 1946. február 6-án Bay Zoltán (1900–1992), az Egyesült Izzó műszaki igazgatója és kutatólaboratóriumának vezetője csapatával forradalmian új mérési technikával, saját fejlesztésű radarberendezéssel mutatta ki a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről. A háború után mostoha körülmények között elvégzett, világhírű kísérlet a magyar űrtevékenység és a nemzetközi radarcsillagászat kezdetét is jelenti – írja az Űrvilág. „A Bay Zoltán vezette sikeres holdradarkísérlet nyomán ma az 1946-os évet tekintjük a magyar űrtevékenység kezdetének – holott a világ első mesterséges holdja, a Szputnyik–1 csak bő egy évtizeddel később állt Föld körüli pályára” – emelte ki az évforduló kapcsán dr. Frey Sándor csillagász. Hazánk 2015 óta az Európai Űrügynökség tejes jogú tagállama, űrtevékenységünk pedig az elmúlt években újabb fellendülésnek indult.

 

FEBRUÁR 18. – NÉVLEGES MARS-UTAZÁS

20210218_illusztracio.png

Sikeresen landolt a NASA Perseverance marsjárója a vörös bolygó felszínén, a 49 kilométer átmérőjű Jezero-kráterben, egy kiszáradt, ősi tó medrében. Az ötödik és legnagyobb amerikai marsjáró szondát tavaly júliusban indították a floridai Cape Canaveralról. Ez az első olyan eszköz, amit kifejezetten az élet felkutatásának céljából küldtek a Marsra. A NASA még 2019 májusában hirdette meg a Send Your Name nevű kampányát: a felhívásban világszerte arra kérték az embereket, küldjék el nevüket, hogy feljuttathassák a vörös bolygóra, cserébe pedig egy „beszállókártyát” kapnak. A NASA Jet Propulsion laboratóriuma egy elektronsugár segítségével egy kis chipre írta ki a neveket, majd integrálta a Perseverance fedélzeti egységébe. Az űrkutatási hivatal bejelentése szerint összesen 10 932 295-en döntöttek úgy, hogy ilyen formában átruccannának a Marsra. Magyarországról 20 871-en kerültek fel a Perseverance fedélzetére.

Címkék: Kaleidoszkóp

„AZ IDŐSKOR AZ ÉLET PRODUKTÍV SZAKASZA LEHET”

Prusi 2021.02.26. 19:45

„Elsősorban azzal foglalkozom, hogyan lehet megtartani és javítani az idősek életminőségét, segíteni őket abban, hogy továbbra is a társadalom aktív részesei legyenek. Egy társadalom fejlettségét jól mutatja, hogyan tud gondoskodni az idősekről, miként kompenzálja negatív életérzésüket, hogy csak addig voltak fontosak, amíg a nemzeti jövedelemtermelés aktív közreműködői voltak” – vallja PhD dr. Majercsik Eszter, a Szent Margit Kórház Krónikus Belgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa, aki 2020-ban a Fischer Ágoston Óbudai Szociális Díjat vehette át az időstámogatásban nyújtott, szívvel-lélekkel végzett, magas szakmai színvonalú munkájáért és kimagasló érdemeiért.

20210226_illusztracio_1.jpg

Címkék: Sajtóarchívum

BUDAPESTI FORGÁCSOK LXIII.

Prusi 2021.02.11. 18:20

NYUGATRA UTAZUNK

Ami a mai világban teljesen természetes (a járványt kapcsoljuk ki), az bizony az ötvenes-hatvanas években egyáltalában nem volt magától értetődő. Mire gondolok? A külföldi utazásokra, azon belül a Nyugatra történő kiruccanásról szeretnék ejteni pár szót (mondatot). Ennek oka az, hogy (szerintem) a mai fiatalok elképzelni sem tudják az akkori korszak valóságát.

A LXI.-es Budapesti forgácsokban említettem, hogy a sportolás a szabadidő és a szórakozás egyik értelmes eltöltése volt, de hozzátehetjük, hogy e tevékenység számításba jöhetett a külföldre történő utazás lehetőségei között is. Meg kell jegyezni, hogy a helyzet még ezzel együtt sem volt egyszerű.

A budapesti egyetemi sportklub (BEAC) nem szűkölködött nyugat-európai sportmeghívásokkal, hiszen a kinti egyetemek is komoly sportlehetőségekkel rendelkeztek. Azonban hiába próbálták klubunkat látogatásra, illetve páros csapatversengésre elhívni, ez sehogy sem sikerült. Ennek nem a baráti találkozó elutasítása volt az oka, hanem a „felsőbb hatóság” tiltása, amely nem tartotta célszerűnek az ilyen jellegű kapcsolatok terjedését. Hogy miért, azt rábízom az olvasó fantáziájára.

Aztán az idő haladásával valami történhetett az „agyközpontban”, és (ha jól emlékszem) 59-ben vagy 60-ban engedélyezték, hogy az atlétacsapat kiutazhasson Svédországba. Az utazás meg is történt. Természetesen az utazó csapatba csak a legjobbak kerültek, a „menők”, akik pedig az „indultak még” kategóriába tartoztak, azok a hazaérkezett csapat tagjainak élménybeszámolóit hallgatták, és bámulták a frissen megszerzett igazi svéd (nyugati!) pulóvereket.

Az utazással kapcsolatban csak egy probléma keletkezett, ugyanis egyik sporttársunk – az akkori szóhasználat szerint – disszidált, vagyis kint maradt Svédországban. A retorzió nem maradt el: a sportegyesület kollektív büntetést kapott, öt évig nem engedélyeztek külföldi utazást.

Ez engem nem érintett, mert a „menők” eredményeit alulról súroltam – de az idő haladásával, ahogy kezdtem kinőni a serdülő, majd ifjúsági korosztályból, eredményeim is javultak.

És amikor klubra kiszabott öt év büntetés lejárt, engedélyt kaptunk, hogy a heidelbergi egyetem meghívására a csapat Heidelbergbe utazhasson. Ennek a csapatnak – eredményeim alapján – már én is tagja lehettem.

bp_forgacs_20210211.jpg

HEIDELBERGI PANORÁMA

A csapatba kerülés volt az első akadály, amit tehát szerencsésen legyőztem, ezután következett még egy akadály, amely egyáltalán nem volt könnyű. Az útlevél iránti kérelmet a budapesti rendőrkapitányság ugyanis minden további nélkül elutasíthatta, például azért, mert az utazás sérti a Népköztársaság biztonságát (?), vagy a közérdeket (?), és ezzel oda az utazási lehetőség. Ebben az útlevél-kérelmezési folyamatban fontos szerepe volt a munkahelyi személyzetisnek (a fiataloknak: a HR-es kollégának), akinek javaslata (véleménye) számított az ilyen ügyben. Mivel szerénységem abban az időben segédmunkási beosztásban ügyködött, ezt a második akadályt is legyűrtem, és utazhattam a csapattal Heidelbergbe.

A nyugati út csoda volt számunkra, hiszen a húsztagú csapatban talán ketten-hárman voltak korábban Nyugaton, mi többiek pedig tátottuk a szánkat a látványtól, a körülményektől, a mi helyzetünkhöz képest hihetetlen gazdagságtól. Csak egy példa: amikor vonatunk éjfél után megérkezett Heidelbergbe, az állomáson az egyetemi sportoló hallgatók vártak bennünket a saját Volkswagen autóikkal (a Bogárral!), és elrobogtak velünk a szállodáig. Talán felesleges is mondani, csapatunk tagjai közül senkinek nem volt autója…

Ettől függetlenül a csapat tagjai közül senki nem disszidált, épségben hazaértünk, és mi tartottunk élménybeszámolót a fiatalabb évjáratnak. Hú de régen volt!

Címkék: Nagybátyám írásai

ÉBREN ELSZENVEDETT RÉMÁLMOK

Prusi 2021.02.05. 17:15

Képzeljük el, hogy az éjszaka közepén felébredünk legszebb álmunkból, ám képtelenek vagyunk megmozdulni és megszólalni, tagjaink nem engedelmeskednek akaratunknak, csak a szemünket tudjuk ide-oda forgatni. Miközben alig kapunk levegőt, rémületünk egyre csak fokozódik, amikor megelevenedik a sötét szoba, ágyunk körül különféle teremtmények bukkannak fel, és feltett szándékuk, hogy az életünkre törjenek. Aztán egy hirtelen varázsütésre izmaink megmozdulnak, újra kapunk rendesen levegőt, a rémséges jelenések pedig eltűnnek. Szívünk azonban még a torkunkban dobog, és csak lassan tudunk újra elaludni, ha sikerül egyáltalán. Nos, ez a horrortörténetbe illő jelenet – bármilyen különös is – a valóságban egyáltalán nem ritka, minden harmadik ember legalább egyszer átélte már az alvásparalízisnek nevezett élményt.

20210205_illusztracio_1.jpg

Címkék: Idegen Zóna

KÉT ÉVTIZED A POLARISBAN

Prusi 2021.01.30. 09:45

Húsz évvel ezelőtt, 2001-ben vette át az óbudai Polaris Csillagvizsgáló üzemeltetését hazánk legnagyobb csillagászati szervezete, a Magyar Csillagászati Egyesület. Az elmúlt két évtizedben több mint ezer távcsöves bemutatót tartottak, és több tízezer érdeklődőnek tartottak csillagászati programokat a Laborc utcai létesítményben.

20210130_illusztracio_1.jpg

Az óbudai csillagvizsgáló a Sarkcsillagról kapta nevét még 1979-ben, amikor Gellért András és Habina József kezdeményezésére megnyitotta kapuit. A Laborc utca 2/C alatt, az Óbudai Szabadidőpark területén található intézményt 2001 januárjától a Magyar Csillagászati Egyesület üzemelteti. Az egyesületet – amely idén ünnepli alapításának 75. évfordulóját – dr. Kulin György hívta életre 1946-ban, akinek élete, munkássága, szellemisége a mai napig meghatározó a csillagászati ismeretterjesztéssel és megfigyelőmunkával foglalkozók körében. Az MCSE 2000. december 6-án vette birtokba a Polarist. Gyors felújítást követően, 2001. január 9-én tartotta itt az első távcsöves bemutatót az egyesület, egy teljes holdfogyatkozás apropóján. A csillagvizsgáló azóta is az egyesület lelkes önkénteseinek köszönhetően fogadhatja az érdeklődőket.

A Polaris a csillagászat iránt érdeklődőket támogatja az égbolt megismerésében, szakmai tudásuk bővítésében, a diákok és a nagyközönség művelődésében, közösségi találkozóhelyet és programokat biztosít az égbolt szépségeit kedvelőknek. A csillagvizsgáló munkatársai rendszeresen szerveznek távcsöves bemutatókat, segítenek elsajátítani a távcsövek használatát, szaktanácsadást nyújtanak távcsövekkel, megfigyelésekkel kapcsolatban, csillagászati előadássorozatokat és szakköröket tartanak különböző korosztályok számára, iskolai és egyéb csoportokat fogadnak, alkalmi csillagászati rendezvényeket, találkozókat bonyolítanak le. A Polaris ad otthont a Meteor folyóirat szerkesztőségének, és csillagászati szakkönyvtár is az érdeklődők rendelkezésére áll.

20210130_illusztracio_2.jpg

A koronavírus-járvány következtében életbe lépett korlátozások időszakában a Polaris Csillagvizsgálóban nem tartanak távcsöves bemutatót sem csoportok, sem egyének számára, nyilvános programjaik szünetelnek, előadásaikat YouTube-csatornájukon teszik közzé. Kedden és csütörtökön 16 és 19 óra között titkársági ügyeletet tartanak ügyintézés céljából, a 06-70-548-9124-es telefonszámon történt előzetes egyeztetés alapján: ekkor nyílik lehetőség MCSE-tagok felvételére, tagdíjak rendezésére, egyesületi programok egyeztetésére, kiadványvásárlásra, távcsöves tanácsadásra.

Az ország legnagyobb múltú, legnagyobb taglétszámú csillagászati szervezete továbbra is minden korosztályból várja azokat, akik csillagászati közösségben szeretnék tudásukat bővíteni, megfigyeléseket végezni, és tagdíjukkal, önkéntes munkájukkal is támogatnák a csillagászat népszerűsítését, az amatőrcsillagászat művelését. Az érdeklődők közvetlenül a Magyar Csillagászati Egyesület helyi csoportjaihoz és szakcsoportjaihoz is fordulhatnak további tájékoztatásért. Részletes információ az mcse.hu weboldalon található.

Címkék: Sajtóarchívum

ÉRTÉK, MINŐSÉG, SOKSZÍNŰSÉG

Prusi 2021.01.29. 15:48

Az Óbudai Társaskör hiteles, szerethető otthona a zene- és irodalombarátoknak, emellett élő közösségi tér, ahol minden generáció megtalálja a számára legkedvesebb programot. Az intézmény vezetésével Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat idén január elsejétől öt évre Vass Lajost, a Szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatóját, a Magyar Állami Operaház 2006 és 2010 közötti főigazgatóját bízta meg. Bár a jelenlegi járványhelyzetben rövid távon csak óvatosan lehet tervezni, a korlátozások feloldását követően ismét pezsgő kulturális élet költözhet a kerületi fenntartású, de fővárosi – sőt a komolyzene területén országos – jelentőségű intézménybe. Vass Lajossal a Társaskör jövőjét érintő elképzeléseiről, célkitűzéseiről beszélgettünk.

20210129_illusztracio_1.jpg

Címkék: Sajtóarchívum

BUDAPESTI FORGÁCSOK LXII.

Prusi 2021.01.09. 20:35

HOGYAN NÉZTÜK A MŰKORCSOLYAVERSENYEKET?

Nem elsősorban a műkorcsolyasportról szeretnék írni, hanem az azzal összefüggő televíziós közvetítésekről, vagyis arról, hogyan lett a műkorcsolyasport a – szerintem – legismertebb téli sportág, köszönhetően a tévéképernyőnek és a nézőknek, akik időt, fáradságot nem kímélve elhelyezkedtek a képernyő előtt, mert hiszen utazni nem lehetett, pénz nem volt – vagyis a műélvezetről írok, amit a televízió tett számunkra lehetővé.

Az 50-es, 60-as években a nyári szabadtéri sportok téli álmukat aludták, mert fedett létesítmények a mai helyzethez képest szinte alig léteztek. Természetesen a korcsolyázás, a síelés télen feléledt, mi pedig jártunk a jégpályákra, ha volt hó, akkor a hegyekbe, és örültünk, hogy a beinduló televízió elkezdte közvetíteni a külföldi műkorcsolyaversenyeket.

1959-ben Davosból közvetítették először az Európa-bajnokságot, ami a Magyar Televízió addigi kísérleti adásaihoz képest jelentős fejlődés volt, ugyanis így elindulhatott a „rendes” működés, természetesen az akkori felkészültség keretei között.

Persze ahhoz, hogy leülhessünk a félhomályba borult szobában az itthon gyártott AT 401 vagy AT 403 (figyelem, ez a magyar Orion vállalat gyártmánya volt!) típusjelzésű készülék elé, ezt meg is kellett venni. A mi házunkban a 15 lakó közül három család rendelkezett televízióval, ezért akinek ez hiányzott, de kedvelte a jeges versengést, annak be kellett kéredzkedni valamelyik barátságos lakótárshoz. Ez néha csak két-három pótnézőt jelentett, de előfordultak nagyobb összejövetelek is, ami magával hozta, hogy a gyerekek sámlival mentek vendégségbe, mert a felnőttek ülőalkalmatosságai végesek voltak, hiszen a szomszéd nem kultúrházat üzemeltetett. Ez nem volt rossz megoldás, mert az elöl ülő gyerekcsapat feje felett a szülők minden további nélkül élvezhették a jégen csúszás élményeit.

A mai ifjúság valószínűleg nehezen képzeli el, hogy egy AT 403-as készülék (ilyen volt az összes szomszédunknak) képernyője alig volt nagyobb, mint egy ma használatos laptopé. Ezt néha 10-15 ember nézte és élvezte, másnap pedig beszélt a látott élményről, elemezte a német Kilius-Bäumler páros vagy a francia Alain Giletti ugrásait vagy mások eséseit, ami nem volt ritka, mert a jég – mint tudjuk – igen síkos mindenki számára: a világranglista élvonalában lévőnek vagy akár a 18. helyen korcsolyázónak is.

bp_forgacs_20210109.jpg

A NYUGATNÉMET MARIKA KILIUS, HANS-JÜRGEN BÄUMLER PÁROS AZ 1964-ES INNSBRUCKI TÉLI OLIMPIÁN. FORRÁS: WIKIPEDIA

Érdemes pár szót említeni az akkori televízió képminőségéről: rémes volt. A kép hol szaladt, hol árnyékos-kontrasztos, hol „rizsás” (apró pontok jöttek elő, tűntek el) volt. A házunk előtt haladó villamos összevissza kuszálta a látványt. A jó kép antenna segítségével jutott el a nézőkig. Ez az antenna a tetőn elhelyezett (a mi házunkon ilyen nem volt) műszaki berendezés volt, vagy ennek kicsinyített mása, amit a tulajdonos a készülék tetejére állított, és forgatta, hogy a legmegfelelőbb állást biztosítsa az optimális képminőség számára. Ha ilyen nem volt, akkor a kétágú antennakábelt (amit az akkori Keravill boltban lehetett megvenni) forgatta két ember a szobában a legjobb vételi helyzet kitapasztalása érdekében, majd, ha a kép elég éles lett, odaszögelték/kötözték valahová és kész. Utóbb ifjú szakemberek tanácsolták, hogy ne egy-két méter kábelt vegyünk (akkor már nekünk is volt televíziónk), hanem annyit, hogy a padlásról kilógatva behúzhassuk az ablakon és csatlakoztassuk a készülékhez. Csodálatos képet kaptunk!

Ezek az akkori televíziók még fekete-fehér képet adtak, a színes változat később lett elérhető számunkra. Egyik ezermester szomszédunk azonban színesítette a látványt: a képernyő méretének megfelelő átlátszó műanyagot erősített elöl a géphez, alul enyhe zöldre, felül halovány kékre festette, és az illúzió létrejött.

Azt viszont valószínűleg senki nem találná ki, hogy az éles kép kikényszerítéséhez milyen szerepet kapott a kisméretű fém cipőkanál. Elmesélem: a vízszintesre kifeszített szobai antennakábelre egy fém cipőkanál került, és ha valami zavar keletkezett a kép élvezhetőségén, akkor a cipőkanál ide-oda csúsztatásával lehetett némi javítást elérni – de az is lehet, hogy a kép magától megjavult, én ezt sajnos nem tudom, régen volt, és nem vagyok szakember, sőt ezermester sem.

Nézési nehézségek ide, oda, ettől függetlenül a pár éves szorgalmas képernyőre meredés azt eredményezte, hogy a versenyzők nacionáléja kristálytisztán állt előttünk, mindent tudtunk róluk. Majdnem családtagokká váltak, de nemcsak ők, hanem a közvetítéseket kommentáló riporterek is, akik közül nem egynek ekkor indult a televíziós karrierje.

Mosolyogva néztük a csúszós jégen topogó, imbolygó pontozóbírákat, akik a versenyszámok után kicsoszogtak az ülőhelyükről, és kézzel forgatták a pontszámokat feltüntető táblákat (6 pont volt a legtöbb, ami adható volt), méltatlankodtunk, amikor a pontozó (szerintünk) részrehajló volt, vagy igazságtalan.

Tökéletesen ismertük, még mi, gyerekek is, a régi híres versenyzőkről elnevezett ugrásfajtákat, bár néha vita támadt, hogy például Regine Heitzer (osztrák bajnok) Rittbergert vagy Salchowot ugrott-e, sikerült-e a dupla Lutz vagy az Axel Paulsen, nem beszélve a Button ülőforgásról.

Aztán amikor a kezdeti televíziós közvetítések révén megismert versenyzők (évek alatt) kiöregedtek, a folytatás – legalábbis számomra – elveszítette az újdonság varázsát, és már nem néztük a szomszéd családnál a közvetítéseket. Igaz, már a sajátunkat is nézhettük, közben pedig felnőttünk.

Címkék: Nagybátyám írásai

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2020.11.30. 20:45

SZEPTEMBER 15. – SZÁZ ÉV, MON DIEU!

Százharminc évvel ezelőtt született Agatha Christie (1890–1976) angol írónő, „a krimi koronázatlan királynője”. A Guinness Rekordok Könyve szerint William Shakespeare könyvei és a Biblia után Agatha Christie könyveit adták ki a legnagyobb példányszámban az egész világon. Első regénye, A titokzatos stylesi eset éppen száz évvel ezelőtt, 1920-ban jelent meg, ebben a történetben mutatta be az olvasóknak Hercule Poirot-t, aki azután hosszú időn át, összesen 33 regényben és 54 novellában szerepelt. David Suchet egy egész életművet épített arra, hogy szinte az összes Poirot-történetet megfilmesítse. A sorozatból 1989 és 2013 között összesen 13 évad készült, változó hosszúságú epizódokkal, melyek mennyisége is változik a különböző évadokban. Agatha Christie másik ismert szereplője, Miss Marple – akit anyai nagyanyjáról mintázott – első ízben az 1927-ben kiadott A kedd esti klub című novellában és az 1930-as Gyilkosság a paplakban című regényben szerepelt.

 

SZEPTEMBER 29. – ŐSPLATÁN A MARGITSZIGETEN

20200929_illusztracio.jpg

Csak elragadtatással lehet szólni Budapest egyik legismertebb faóriásáról, az ősplatánról a Margitszigeten. A víztorony mellett, a kolostorromok és a Szent Mihály kápolna között található platánt 1823-ban József nádor ültette, aki csodálatos parkká varázsolta a szigetet. Az ősplatán törzsének körmérete a hat és fél métert közelíti, magassága negyven méter, lombja a legszélesebb részen az ötven méteres átmérőt is eléri. A kivételesen szép példány fotóit hosszú ideje mintaként közlik a kertészeti szaklapok világszerte – írja a pestbuda.hu.

 

OKTÓBER 4. – NEM GYÓGYÍTJA AZ IDŐ A SEBEKET

Tíz évvel ezelőtt történt Magyarország egyik legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófája. 2010. október 4-én átszakadt a MAL Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 400x600 méteres vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő, közel egymillió köbméternyi zagy félig letarolta Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen károkat okozva ezzel a térségben. Tíz ember meghalt, a sérültek száma több mint 150 fő volt. A magyar kormánynak összesen 38 milliárd forintba került a károk helyreállítása.

 

OKTÓBER 26. – EMELETES VONATON MONORRÓL PESTRE

20201026_illusztracio.jpg

Immár a Monort átszelő 100a vasútvonalon is lehet utazni a nagy kapacitású emeletes vonattal. Az első 600 férőhelyes KISS motorvonat augusztusban Budapest és Vác között kezdte meg az utasok szállítását, a második jármű szeptemberben a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon állt szolgálatba.

 

NOVEMBER 11. – TÍZÉVES FILM A KÖZÖSSÉGI HÁLÓRÓL

„Akinek van 500 millió barátja, az biztos szerez néhány ellenséget is” – szólt a 2010. november 11-én bemutatott Social Network – A közösségi háló posztere. A Facebook közösségi oldal alapításáról, indulásáról szóló, David Fincher által rendezett amerikai filmdrámában Jesse Eisenberg alakítja Mark Zuckerberget. A Harvard diákja által 2004. február 4-én indított Facebook valóságos kommunikációs forradalmat hozott, alapjaiban változtatta meg a világot, az emberi kapcsolatokat – és megváltoztatta az alkotóját is, akit a világ legfiatalabb milliárdosává tett. A közösségi oldal jelenleg 2,5 milliárd havi aktív és 1,7 milliárd napi aktív felhasználóval büszkélkedhet, és közel százmilliárd dolláros értékével a negyedik legértékesebb márka a világon.

 

NOVEMBER 20. – HARMINCÖT ÉVES A WINDOWS

Három és fél évtizeddel ezelőtt, 1985. november 20-án jelent meg a Windows 1.0, amely megalapozta, hogy a Microsoft a mai napig uralja az operációs rendszerek piacát. A 99 dollárért kapható Windows 1.0 nagy előrelépést jelentett az elődjéhez, az MS-DOS-hoz képest: az egyik legnagyobb váltás az egér használata volt. Az első Windowst két floppyn árulták, a használatához pedig 256 kilobájt memóriára és egy videokártyára volt szükség. A Windows 1.0 magában foglalt néhány asztali alkalmazást, beleértve egy MS-DOS fájlkezelő alkalmazást, egy órát, egy naptárat, egy kartotékkezelőt és telekommunikációs programokat. Utódja, a szintén 16 bites Windows 2.0 két évvel később jelent meg.

 

NOVEMBER 30. – SZÁZHÚSZ ÉVES A MAGYAR AUTÓKLUB

Százhúsz évvel ezelőtt, 1900. november 30-án alakult meg Magyarország legnagyobb autós civilszervezetének elődje, a Magyar Automobil Klub. Az egyesület 1911-ben felvehette a Királyi Magyar Automobil Club nevet, amelyből később elhagyta a „királyi” jelzőt, 1960-ban pedig Magyar Autóklubra módosította nevét. Az elmúlt évtizedek alatt a Magyar Autóklub rengeteget fejlődött, azonban megalakulása óta eltökélt abban, hogy az autósok, a közlekedők érdekeit képviselje, számukra hasznos szolgáltatásokat biztosítson.

Címkék: Kaleidoszkóp

BUDAPESTI FORGÁCSOK LXI.

Prusi 2020.11.30. 17:48

SPORTOLNI KEZDÜNK

Az alábbi sorok egy laikus megállapításai, kéretik, hogy a szakemberek elnézően mosolyogjanak.

Az 50-es években a sportolás nagyon népszerű volt, aminek több oka is lehetett: a mai helyzethez képest lényegesen kevesebb szórakozási lehetőség, a televíziót nem ismertük, a külföldre utazást az akkori rendszer annyira körülményessé tette, hogy inkább tilalomról beszélhetünk, vagyis maradt a szórakozási és a szabadidő értelmes eltöltése lehetőségek között a sport, amely – figyelemmel a hazai hagyományokra is – kiemelkedő jelentőségűvé vált.

A kiskorú, ha olyan szerencsés volt, mint én, 13 éves korában járni kezdhetett az egyik nagy fővárosi sportegyesület atlétikai szakosztályának téli (ún. alapozó) tornatermi edzésére. Az életkorból következő tapasztalatlanság valószínűleg közrejátszhatott abban, hogy a testedzéssel összefüggő légkör, az edzések közösségi élménye, az idősebb, már eredményt elérő sporttársak példaképpé válása meghatározó lett az atlétika sportág szeretetében.

Bár a tavaszi-nyári időszak alatt – különböző okok folytán – a sportegyesületi szabadtéri sportolás részemről igencsak hézagos lett, a következő télben feléledtem, vagyis újult erővel izzadtam a tornateremben. Ennek aztán meg is lett az eredménye.

bp_forgacs_20201130.jpg

AZ EGYKORI MEZŐ UTCAI BEAC-PÁLYA LÁGYMÁNYOSON, A MAI ALLEE BEVÁSÁRLÓKÖZPONT HELYÉN. ILLUSZTRÁCIÓ: BEAC.HU

A sportolás iránti érdeklődés kifejlesztésében (a családi hatáson túl) az iskolának meghatározó szerepe lehet, gondolok itt a tornatanár személyére. (Kérem, hogy a tisztelt testnevelő tanárok ne szisszenjenek fel: abban az időszakban tornatanár vezette a tornaórákat, a „testnevelés” szót később alkalmazták.) A mi tornatanárunk az atlétika barátja volt, ennek köszönhetően amikor iskolánkba került, az udvaron távolugró és magasugró pályát alakított ki, súlylökő kört építtetett, ahol gyakorolhattunk. Ezen felül egy héten egyszer-kétszer a margitszigeti Úttörő Stadionba jártunk rövidtávot futni, a 4x100-as váltófutást gyakorolni, valamint a kislabdahajítás technikáját elsajátítani. Mindezek célja az volt, hogy a kerületi úttörőbajnokságon jól szerepeljünk.

És jól is szerepeltünk. Büszkék voltunk magunkra és tanárunkra.

Egyik tanulótársunk különösen ügyes volt, nagy fölénnyel nyerte meg azokat a számokat, amelyekben indult. Azt tudtuk, hogy ő elsősorban futballista, egészen kiskora óta rendszeresen rúgta a labdát, és az egyik népszerű futballcsapat igazolt serdülő játékosa. Gyorsasága, ruganyossága és robbanékonysága kiemelkedő volt korosztályában. Az úttörőbajnokságon szemlélődő egyesületi edzők szeme természetesen megakadt társunk ügyességén, sokan akartak belőle – mint a mi tornatanárunk is – komoly atlétát faragni. Ő azonban csak mosolygott a próbálkozókon: ő futballista volt, és az is maradt. A kerületi úttörőbajnokságon magasugrásban nekem sikerült ezüstérmet szereznem, a bajnok futballista társunk lett, aki 20 centit vert rám, ami magasugrásban hatalmas fölény, mintha egy futballmeccsen az egyik csapat 18:0-ra legyőzné a másikat. Barátunk futballban is kiemelkedő teljesítményt ért el. Többszörös válogatott, európai hírű játékos lett.

Ennyit a kezdetekről. A későbbi időszakról is érdemes majd szót ejteni.

Címkék: Nagybátyám írásai

HARMINC ÉVE TAXISBLOKÁD BÉNÍTOTTA MEG AZ ORSZÁGOT

Prusi 2020.10.25. 15:52

Harminc évvel ezelőtt, 1990. október 25. és 28. között taxisblokád bénította meg az ország közlekedését. A váratlanul bejelentett, október 26-án életbe lépő 65 százalékos benzináremelés ellen tiltakozva a taxisok és magánfuvarozók megbénították előbb Budapest forgalmát, majd a közúti közlekedést az ország nagy részében. A tiltakozó mozgalom október 28-án az Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkavállalók, a munkaadók és a kormány közötti kompromisszumos megállapodással ért véget.

Címkék: Retrospektív

HÁROM ÉVTIZED A HAZAI MOBILSZOLGÁLTATÁSBAN

Prusi 2020.10.15. 19:25

Harminc évvel ezelőtt, 1990. október 15-én indította el szolgáltatását Magyarország első kereskedelmi mobilhálózatán a Westel Rádiótelefon Kft.

20201015_illusztracio_1.jpg

Címkék: Retrospektív

KOZMIKUS TUDÁS AZ ARANYLEMEZEKEN

Prusi 2020.10.13. 23:20

Jelentős érdeklődés kísérte a Meridián Csoport első konferenciáját, amelynek 2020. október 10-én a budapesti KMO Művelődési Központ adott otthont. Az Exkluzív aranylemez-konferenciára az ország különböző pontjairól érkeztek előadók és résztvevők.

Címkék: Idegen Zóna

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2020.08.31. 19:05

JÚNIUS 1. – NYOLCVANÖT ÉVES DR. JUHÁSZ ÁRPÁD

Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1935. június 1-jén született dr. Juhász Árpád geológus, az MTA Ismeretterjesztési Bizottságának tagja, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakja. Már a hatvanas évektől kezdve népszerűsítette a geológia tudományát, a sajtóban éppúgy, mint a rádióban és a televízióban. 1971-től 1986-ig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Természettudományi Stúdiójának igazgatója volt, majd 1997-ig a Magyar Televízió Természettudományos Szerkesztőségének munkatársa. 1997-ben a frissen induló TV2 gyermek- és ifjúsági műsorainak főszerkesztőjeként kezdett dolgozni, 1999-től a csatorna tanácsadója. 1989-ben SZOT-díjjal, 2007-ben Pro Natura-díjjal és Pethő Sándor-díjjal ismerték el tevékenységét. Pályája során számos földrajzi ismeretterjesztő filmet készített, továbbá szakértőként vett részt a televízió földrajzi témájú természettudományos sorozataiban, magazinműsoraiban, vetélkedőiben. Geológus-szakértője volt a Magyarországot bemutató híres kéktúra-filmsorozatnak. Érdeklődése főleg az amerikai kontinens felé irányul, de beutazta az egész világot, és minden földrészről tudósított. Nyolcvanéves koráig 109 országban fordult meg.

 

JÚNIUS 4. – SZÁZ ÉVE KÖTTETETT A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM

Az éppen száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én megkötött trianoni békeszerződés – magyar forrásokban gyakran békediktátum – az első világháborúban vesztes Magyarország és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között jött létre, meghatározta Magyarország új határait, és sok kis multinacionális államot hozott létre az Osztrák–Magyar Monarchia helyett. Napjainkban csak a magyarok hét százaléka ismeri a tényeket, és minden harmadik ember hisz abban az alaptalan legendában, amely szerint a békeszerződés száz év után lejár – derült ki egy országos reprezentatív közvélemény-kutatás friss adataiból. Az 1920-as békeszerződés után még évekig húzódott a pontos határkijelölés, de – mint arról az Index beszámolt – az Arcanum Mapire oldalán most nyilvánosak lettek az eddig szélesebb körben nem ismert részletes határtérképek.

 

JÚNIUS 5. – SZÁZHÚSZ ÉVE SZÜLETETT GÁBOR DÉNES

Százhúsz évvel ezelőtt, 1900. június 5-én született Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. 1947-ben jutott el legnagyobb találmányához, a tárgyról teljes háromdimenziós képet adó holográfiához, amely azonban 1960-ig, a lézer kifejlesztéséig nem terjedt el. Közel száz találmány fűződik a nevéhez, úttörő volt a tevékenysége a híradástechnikai információelméletben is. Élete utolsó évtizedeiben az emberiség jelenlegi és jövőbeli problémáinak tanulmányozásával is foglalkozott. Gábor Dénes 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

 

JÚLIUS 7. – KÉTSZÁZEZER KILOMÉTER A MAGYAR UTAKON

20200707_illusztracio.jpg

Önmagában a futásteljesítmény semmit nem jelent. De tény, hogy Peugeot 106 Mistral típusú, 1999-ben gyártott „személygépjárművem” elérkezett a 200 ezredik kilométeréhez. Pusztán érdekesség, hogy sikerült ezt az „ünnepi” pillanatot megörökítenem. Én 58 ezer km-t vezettem az elmúlt négy évben. Remélem, még sokáig hű társunk lesz az utazásban!

 

JÚLIUS 23. – SZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT CHOLNOKY JENŐ

Másfél évszázaddal ezelőtt, 1870. július 23-án született Cholnoky Jenő földrajztudós, író, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike, a Balaton kutatója. Többek között a Magyar Földrajzi Társaság és a Balatoni Bizottság elnöki tisztét is hosszú időn keresztül betöltötte. Tudományos kutatásainak területe tág határok között mozgott, a geográfián kívül maradandót alkotott a hidrológiában és a klimatológiában is. Színesen, közérthetően beszélt tudományos kérdésekről ismeretterjesztő előadásain: népszerű tudományos műveivel nagy tömegek érdeklődését keltette fel a földrajz és a természettudományok iránt. Mintegy 50 könyvet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és népszerű cikke jelent meg. Az 1936-ban kiadott A Balaton című könyve minden laikus számára érdekes és fontos kérdésre választ ad a magyar tengerrel kapcsolatban.

 

AUGUSZTUS 3. – KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKVÁLASZTÁS SZABADON

Harminc évvel ezelőtt, 1990. augusztus 3-án választották köztársasági elnökké Göncz Árpádot, a rendszerváltás utáni időszak legnépszerűbb politikusát. Az első szabadon választott államfő tíz éven át töltötte be posztját, ez idő alatt négy miniszterelnökkel dolgozott együtt. Göncz Árpád öt éve hunyt el, 93 éves korában.

 

AUGUSZTUS 19. – ÖTVENÉVES A ZUGLIGETI LIBEGŐ

A Zugligeti-katlant a János-hegy alatti Hármaskút-tetővel összekötő, 262 méteres szintkülönbséget alig néhány perc alatt letudó zugligeti libegőt éppen ötven évvel ezelőtt, 1970. augusztus 19-én adták át. Az 1976-ig a kerületi tanács, majd a Budapesti Közlekedési Vállalat által üzemeltetett – 2000 és 2010 között magánkézbe adott – kötélpálya hamarosan a látogatók kedvencévé vált, az első évtizedben 4,5 millióan utaztak rajta. A felvonó fél évszázados működése alatt teljes kötélcserén is átesett, 1991-ben és 2010-ben is felújították, következő rekonstrukciója pedig a Normafa Park rehabilitációjaként valósulhat meg – olvasható a 24.hu összeállításában.

Címkék: Kaleidoszkóp

NAPLEMENTE A VONYARCI BERZSENYI-KILÁTÓBÓL

Prusi 2020.07.29. 19:52

Csodálatos körpanorámában gyönyörködhetnek azok, akik felkapaszkodnak a 355 méteres vonyarcvashegyi Pető-hegyen, az erdő mélyén megbúvó Berzsenyi-kilátóhoz. Észak felé a Keszthelyi-hegység erdős hegyvidéke terpeszkedik, dél felé a Balaton és a Keszthelyi-öböl a Zala torkolatával, s tiszta időben szinte a fél Dunántúl látszik. A sötét fából ácsolt építményt 2002-ben újították fel, Vonyarcvashegyről a piros jelzést követve lehet megközelíteni.

Címkék: Hazai tájakon

PANORÁMA A VIZEK VÁROSÁRA

Prusi 2020.07.10. 16:55

Pazar kilátásban lehet része annak, aki elég erőt érez magában, hogy megmássza a tatai Fellner Jakab-kilátó 175 lépcsőfokát. A 40 méter magas épület egyike az országban még álló két söréttoronynak. Tetejéről az egész környék – Dunaalmástól Tatabányáig, a Gerecsétől az Öreg-tavon át a környező szántóföldekig, tiszta időben akár Pannonhalmáig is – belátható.

A Kálvária-dombon található területet Stieber Antal sörétgyár építését tervezve bérelte ki 1934-ben Tata községtől harminc esztendőre, évi tíz pengőért. A sörétöntő torony 1939-re készült el, és Turul Sörétöntöde néven kezdte meg működését. A sörétöntés nagyon jó üzletnek bizonyult a két világháború közötti Magyarországon, ugyanis az iparnak és a vadászoknak nagy mennyiségű sörétre volt szüksége, amit addig csak külföldről lehetett beszerezni.

A sörét golyó alakú, 1,5–15,5 milliméter átmérőjű, ólomötvözetből vagy acélból készült lövedék. A sörétet hagyományosan söréttoronyban készítik. A gyártás során a középen üres, többemeletes torony felső szintjén lévő tégelyből a megolvasztott ólomötvözetet lecsepegtetik. A cseppek a toronyban aláhullva a felületi feszültségtől gömb alakot vesznek fel, majd kihűlve megszilárdulnak.

A módszert az 1960-as években felváltotta egy másik gyártási technika, így ezután már nem építettek sehol a világon újabb söréttornyokat. Ez a magyarázata annak is, hogy ettől kezdve a tatai torony más hasznosítási formát kapott. A kilátó neve a település barokk hangulatú városképének kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab uradalmi építőmester emlékét őrzi. A másik ilyen ipari műemlék a Tolna megyei Borjád településen található.

SZÖVEG: A FELLNER JAKAB-KILÁTÓ ISMERETTERJESZTŐ TÁBLÁJA

Címkék: Hazai tájakon

NYÁRI NAPFORDULÓ A BALATONNÁL

Prusi 2020.06.22. 20:25

Idén június 20-án, pontosan 21 óra 44 perckor volt a nyári napforduló. Bár az időjárás igyekezett letagadni, az év leghosszabb nappalával és legrövidebb éjszakájával elkezdődött a csillagászati nyár. Az erős szél miatt elmaradt a hagyományos Szent Iván-éji tűzgyújtás a vonyarcvashegyi Lidó stradon. Baráti körben a saját tüzünket meggyújtottuk, szert tartottunk, meditáltunk és megtisztultunk, hajnalban pedig a szemerkélő eső sem tántorított vissza attól, hogy a balatongyöröki Szépkilátótól köszöntsük a Napot.

Címkék: Hazai tájakon Szubjektív

„NEM KOPOGTATTAK BE KIS ZÖLD EMBERKÉK A SZOJUZ ABLAKÁN”

Prusi 2020.06.04. 09:27

Negyven évvel ezelőtt, 1980. május 26-án indult el történelmi küldetésére a Szojuz–36 fedélzetén Farkas Bertalan. Az első és eddig egyetlen magyar űrhajós csaknem nyolc napot töltött a kozmoszban, és június 3-án tért vissza a Szojuz–35 űrhajóval. Évfordulós összeállításomban arra is visszatekintek, hogyan számoltak be az 1980. június 4-én megjelent napilapok a sikeres küldetésről, és felidézem azt az interjút, amelyet Farkas Bertalannal készítettem az információk hitelességéről szóló egyetemi szakdolgozatomhoz.

20200603_illusztracio_1.jpg

VALERIJ KUBASZOV ÉS FARKAS BERTALAN A SZALJUT–6 ŰRÁLLOMÁS FÖLDI MÁSÁNAK PARANCSNOKI EGYSÉGÉBEN. FOTÓ: NÉMETH FERENC, MTI

Címkék: Retrospektív Könyvtár–információ Álhírdosszié

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2020.05.30. 14:55

MÁRCIUS 2. – SZÁZÖTVEN ÉVES A BUDAVÁRI SIKLÓ

Másfél évszázaddal ezelőtt indult meg a forgalom az akkor Budai Hegypályának nevezett Budavári Siklón, a világ második hasonló közlekedési eszközén – írja a bkv.hu. Építését a lyoni példa alapján Széchenyi Ödön, gróf Széchenyi István fia kezdeményezte. Terveit Jaruszek Ödön készítette, majd Wolfahrt Henrik módosította, aki később az 1868-ban elkezdett kivitelezés irányítását is átvette. A normál nyomtávú, 50 méteres szintemelkedést leküzdő pálya hossza 95 méter lett. Az akkor még valóban tömegközlekedési igényeket kielégítő újdonságot hamar megkedvelték, számos neves utasa is akadt. Bár átalakítását, villamosítását többször is tervezték, lényegében 1944-ig változatlan formában működött. Budapest második világháborús ostroma alatt bombatalálat érte, helyreállítására egészen 1986-ig várni kellett. Ekkor a műemléki környezethez és régi megjelenéséhez igazodva, de a kor műszaki követelményeinek megfelelően rekonstruálták. A megújult, immár villanymotoros meghajtással üzemelő sikló Margit, illetve Gellért névre keresztelt kocsijai megőrizték a háromlépcsős, fülkés megoldást és az ingajellegű működtetést. Több mint negyvenéves kényszerszünet után, 1986. június 4-én indulhatott újra az utasforgalom a már Budavári Sikló nevet viselő régi-új közlekedési eszközön. A BKV Zrt. által üzemeltetett, az UNESCO-világörökség részét is képező különleges közlekedési eszköz egyedülálló dunai panorámájával ma is a főváros egyik közkedvelt látványossága.

 

MÁRCIUS 17. – HÚSZ ÉVE AZ ÚJSÁGÍRÓI SZAKMÁBAN

20200317_illusztracio.jpg

Éppen 20 évvel ezelőtt, 2000. március 17-én jelent meg az első cikkem nyomtatásban. A rendhagyó – és sajnos fokozódó – nemzetközi és hazai helyzet miatt az „ünneplés” jelképes. 2007-ben a közvélemény folyamatos, pontos és hiteles tájékoztatásáért kaptam Katasztrófavédelmi Emlékérmet; 2017-ben az álhírekről írtam egyetemi szakdolgozatot informatikus könyvtáros hallgatóként. Most, 2020-ban, a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben mindennél fontosabb a folyamatos, pontos és hiteles tájékoztatás! Én azzal „ünneplem” a szakmai évfordulót, hogy – továbbra is – az objektív tájékoztatásra törekszem az általam szerkesztett kiadványokban és a blogomon egyaránt.

 

MÁRCIUS 25. – PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ELŐSZÖR SZABADON

Magyarországon a négy évtizedes pártállami időszak után 1990. március 25-én és április 8-án rendezték meg az első szabad, többpárti parlamenti választásokat: 34 párt és több mint 1600 jelölt szállt ringbe a közel 7,8 millió választásra jogosult szavazatáért. Az akkor még kétfordulós szavazással befejeződött a politikai-jogi átalakulás folyamata, egy korszak lezárása egyben új kezdetet is jelentett: a független és demokratikus Magyarország kezdetét. Az új Országgyűlés 1990. május 2-án alakult meg: 386 helyéből az MDF 165, az SZDSZ 94, a Független Kisgazdapárt 44, az MSZP 33, a Fidesz 22, a Kereszténydemokrata Néppárt 21, az Agrárszövetség 1 és a függetlenek 6 mandátummal részesedtek. Végeredményben a magyar törvényhozásban a keresztény-nemzeti politikai erők kerültek többségbe, s ez határozta meg az új kormány összetételét is. 1990. május 23-án Antall Józsefnek, az MDF elnökének a vezetésével koalíciós kormány alakult, amelyben az MDF szövetségeseként az FKGP és a KDNP kapott tárcákat.

 

ÁPRILIS 2. – ÖTVENÉVES A KETTES METRÓ

Ötven évvel ezelőtt, 1970. április 2-án indult el az első metrószerelvény az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között. A 20. század hajnalán még a Nagykörút alá tervezett második metróvonal első komoly terveire 1949-ig kellett várni: a mérnökök ekkor még egy, a moszkvai metróhoz hasonlóan nagyszabású, évszázados kastélyokat és palotákat idéző terekkel teli, fényűző vonalat álmodtak meg Budapest belvárosa alá. Röviddel az építés 1950-es megkezdése után azonban rájöttek, hogy a Rákosi-kor éveiben egyszerűen nem állnak rendelkezésre a kellő eszközök ahhoz, hogy mindez alig fél évtized alatt valóra váljon. A munkálatok harmadának elvégzése után, 1953-ban úgy döntöttek, hogy határozatlan időre jegelik a projektet. A kilencéves szünet után, 1962-ben folytatódott munkák már szerényebb mederben folytak, így az alagutak fúrása mellett a már elkészült, túl költségesnek ítélt részek visszabontásával jártak, végül pedig megszülettek a ma is látható megállók sokféle kőzettel borított, egymástól alig különböző, egyszerű elődei. Az Örs vezér tere és Deák Ferenc tér közötti szakasz átadása után az utasok a Szovjetunióból érkezett kék metrókban utaztak, nem pedig a Ganz Vagongyár által 1951-ben fejleszteni kezdett P1-ben, illetve P2-ben: a két prototípust a munkák közel egy évtizedes leállítása ítélte halálra. Ötven évvel ezelőtt egyébként csupán a mai vonal egy 6,5 kilométeres darabja került az utasok használatába, a belvárosból a Déli pályaudvar felé utazni vágyók 1972. december 22-ig csak a buszokat és villamosokat vehették igénybe – olvasható a 24.hu összefoglalójában.

 

ÁPRILIS 24. – HARMINCÉVES A HUBBLE ŰRTÁVCSŐ

Három évtizeddel ezelőtt, 1990. április 24-én útnak indult a Discovery űrsikló fedélzetén a legismertebb és legkedveltebb űrtávcső. A Hubble népszerűségét annak is köszönheti, hogy a számára kijelölt alacsony orbitális pályán, folyamatosan figyeli az univerzumot, a szakemberek és a nagyközönség számára egyaránt rengeteg új adatot szolgáltatva. A NASA vezette program az Európai Űrügynökség (ESA) részvételével zajlik. A leghosszabb ideje működő űrtávcső a közeli infravörös és ultraibolya tartomány mellett a látható fény tartományában is végez észleléseket és készít lélegzetelállító felvételeket. Harmincéves működésének számszerűsíthető eredménye 1,3 millió felvétel mintegy 50 ezer csillagászati célpontról, valamint sok milliónyi csillagról és pontszerűnek tűnő távoli galaxisról végzett fényességmérés; ezekre építve a területtel foglalkozó kutatók 17 ezer tanulmányt állítottak össze.

 

ÁPRILIS 25. – EGYMILLIÓ LAPLETÖLTÉS

Újabb jelképes mérföldkőhöz, egymillió lapletöltéshez érkezett a blogom. A Prusi Dossziét 2012. március 14-én indítottam, a blog.hu jelenlegi látogatottságmérője viszont csak 2013. november 15. óta számol, így a lapletöltések száma a kezdetektől jóval több mint egymillió. A blog a végsőkig hirdetésmentes volt, csak az idei évtől megosztott hirdetéses, mert ez az egyik alapfeltétele annak, hogy az Index címlapján, a blogketrecben kiemeljenek bejegyzéseket. Egy-egy kiemelt posztomra általában eleve több mint tízezren kattintanak. Komplex blogról lévén szó, a legkülönbözőbb engem érdeklő témákkal foglalkozom – éppen ezért senkivel nem mérem, nem mérhetem össze magam. Eddig összesen 600 bejegyzést írtam, számos korábbi – nyomtatásban megjelent – cikkemet és tanulmányomat tettem elérhetővé. Újabban havonta átlagosan két-három bejegyzést írok, rendszerint hosszabb, elemző cikkeket, összeállításokat – inkább a minőségre, és nem a mennyiségre törekszem a továbbiakban is. Az egymillió lapletöltés motivál a folytatásra. Köszönöm eddigi és leendő olvasóimnak!

 

ÁPRILIS 30. – HASZNÁLTAUTÓ-TESZT A MAGAZINBAN

20200430_illusztracio.jpg

Az Autó magazin legfrissebb, májusi lapszámában olvasható az én autómról készült használtautó-teszt: „1999-es Peugeot 106-os az 1,0 l-es, 50 LE-s alapmotorral és közel 200 ezer km-rel, napi használatban. Drága életben tartani? Elég üzembiztos egy 21 éves francia?” Múlt hétvégén üzleti úton jártunk Zalában, ami újabb 600 km-t jelentett oda-vissza. Budapestet és Fehérvárt – a városi dugókat és a sztrádákat egyaránt – szokás szerint messziről elkerültük Dunaföldvár felé, „cserébe” sokat kell döcögni az ország legócskább minőségű, sokadrangú útjain, a tanyavilágban, a „senki földjein”. Fárasztó levezetni, de megéri – ismerd meg hazádat, a kis drágasággal…

 

MÁJUS 3. – IDŐJÁRÁS-JELENTÉS RETRÓRAJONGÓKNAK

Alapításának 150. évfordulójára emlékezett az Országos Meteorológiai Szolgálat, amit egy YouTube-ra feltöltött videóval is ünnepeltek. Az első időjárás-jelentésektől napjainkig tartó összeállításban láthatjuk többek között a fiatal Vissy Károlyt, Németh Lajost, H. Bóna Mártát és Reisz Andrást. Mint az OMSZ évfordulós visszatekintésében olvasható, az 1870-ben alapított – Európában az elsők között létrejött – Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet 1970-ben vette fel jelenleg is használt nevét.

 

MÁJUS 7. – HETVENÉVES A FERIHEGYI REPÜLŐTÉR

Ferihegyen 1947-ben kezdték helyrehozni és újjáépíteni a negyvenes évek elején épült, de a világháborúban súlyosan megrongálódott, most 1-es terminálként ismert épületet, amit 70 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adtak át. Mint a 24.hu visszatekintésében olvasható, a terület a Ferihegy nevet a 19. században a szőlőbirtokos Mayerffy Ferencről kapta, a hegyet – pontosabban a 147 méter magas homokos dombot – azonban a repülőtér építése során, a negyvenes években eltüntették. A Malév elődje, az addig a budaörsi repülőtéren működő Maszovlet légitársaság innen folytatta működését. Az első években menetrend szerint még csak a hasonló politikát folytató országok gépei jártak, az első nyugatra induló menetrend szerinti járat, a Malév bécsi járata 1956 nyarán indult, az első nyugati légitársaság 1957-ben a holland KLM volt. A 2-es terminál 1985-től fogadja az utasokat, a 2B terminált 1998-ban avatták fel. Az új terminál átadása után az 1-es terminálban csak a teher- és a kisgépes forgalom, az alkalmi és a kormányzati különgépek fogadása történt, majd 2012-ben, a Malév csődjét követő forgalomcsökkenés miatt elzárták a kereskedelmi utasforgalom elől. A repteret 2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évében nevezték át Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, ettől függetlenül a mai napig mindenki Ferihegynek hívja. A repülőtér forgalma 2019-ben átlépte az évi 16 millió utast.

 

MÁJUS 18. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT II. JÁNOS PÁL PÁPA

Száz éve, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál, aki 1978 és 2005 között a római katolikus egyház 264. pápája volt – emlékeztetett a 24.hu. Személyében első és eddig egyetlen alkalommal volt a katolikus egyháznak közép-európai vezetője. A 266 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa, nagyobb utat tett meg, mint valamennyi elődje együtt: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, e közben a Föld–Hold-távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal, 1991. augusztus 16. és 20. között, majd 1996. szeptember 6–7-én járt. A Parkinson-kórban is szenvedő II. János Pál pápa 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg. 2011-ben boldoggá, 2014-ben szentté avatták.

 

MÁJUS 22. – FONTOS ÚJÍTÁSOKAT HOZOTT A WINDOWS 3.0

Ma már nagyítóval kell keresni azokat az embereket, akik soha életükben nem találkoztak még a Windows operációs rendszer valamelyik verziójával. A kultikussá vált Windows XP-t, a hivatalos támogatás megszűnése ellenére még mindig népszerű Windows 7-et vagy a jelenleg domináns Windows 10-et nyilván senkinek sem kell bemutatni, aki pedig régebb óta használ számítógépet, abban a rendszer korábbi változatai is számtalan kellemes emléket idéznek fel. A korai verziók közül sokak számára a Windows 95 vagy a Windows 98 lehet ismerős, a legfontosabb közülük azonban kétségtelenül az éppen 30 éve, 1990. május 22-én megjelent Windows 3.0. Ez továbbra sem volt a klasszikus értelemben vett operációs rendszer, ám számos fontos újítással járult hozzá a Windows későbbi fejlődéséhez, és az első verzió, amely a szakmát és a nagyközönséget illetően is jól teljesített – írta visszatekintésében az Index.

 

MÁJUS 29. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT HARSÁNYI JÁNOS

Száz évvel ezelőtt, 1920. május 29-én született Harsányi János magyar származású, Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet, azon belül pedig főként a nem kooperatív információs játékok, az úgynevezett Bayesian-játékok kutatója, illetve azok közgazdaságtanon belüli alkalmazásának megteremtője. Fontos hozzájárulást nyújtott a játékelmélet és a gazdasági érvelés alkalmazásához a politikai és erkölcsi filozófia terén, valamint döntő jelentőségű volt az egyensúlyelemzés tanulmányozásának eredménye. Munkája eredményeként John Forbes Nash-sal és Reinhard Seltennel megkapta az 1994-es közgazdasági tudományos Nobel-díjat. Harsányi János 2000. augusztus 9-én hunyt el.

Címkék: Kaleidoszkóp

KATONAI ÉS POLGÁRI PILÓTÁK UFÓÉSZLELÉSEI

Prusi 2020.04.05. 20:45

A kereskedelmi és katonai légi járművek száma világszerte meghaladja a 40 ezret, a globális járvány előtt 13–16 ezer utasszállító repülőgép mozgott a levegőben egy időben. Az égen felbukkanó szokatlan jelenségek, azonosítatlan tárgyak többségével értelemszerűen pilóták találkoznak, de általában nem tesznek jelentést ezekről, mert attól tartanak, hogy nem veszik komolyan őket vagy elveszítik az állásukat. Számos esetben hivatalos akták és felvételek is alátámasztják a pilóták ufóészleléseit, amelyekre legtöbbször semmilyen „földi” magyarázatot nem tudnak adni. És az elmúlt években nyilvánosságra került esetek csak a jéghegy csúcsát képezik.

20200405_illusztracio_1.jpg

Címkék: Idegen Zóna

VÍRUSRIADÓ AZ ÁLHÍRUNIVERZUMBAN

Prusi 2020.03.14. 21:10

Miközben világszerte egyre nagyobb fenyegetést jelent az új, COVID-19 koronavírus, nem csak a járvány elleni harc fokozódik, a betegséggel kapcsolatos átverések, álhírek és összeesküvés-elméletek is futótűzszerűen terjednek. Magyarországon köznyugalom elleni bűncselekmény a rémhírterjesztés, amely három évig történő szabadságvesztéssel büntethető.

20200314_illusztracio_1.jpg

Címkék: Álhírdosszié

NYILVÁNOSSÁGRA HOZOTT UFÓAKTÁK

Prusi 2020.03.05. 20:58

Immár összesen több millió oldalnyi, titkosítás alól feloldott katonai és tudományos jelentés kutatható világszerte az ufóészlelésekről szóló beszámolókat tartalmazó archívumokban. Bár ezekből a hivatalos – néhol nevetségesen szkeptikus, máshol a valóságot szándékosan elferdítő – dokumentumokból biztosan nem kaphatunk megnyugtató válaszokat az idegenek földi jelenlétével és tevékenységével kapcsolatban felmerülő kérdésekre, mégis hasznos adalékokkal és tanulságokkal szolgálhatnak a téma iránt érdeklődők számára.

20200305_illusztracio_1.jpg

Címkék: Idegen Zóna

IDŐUTAZÁS A HIDEGHÁBORÚS ÓVÓHELYEN

Prusi 2020.03.01. 06:35

Képzeletben évtizedeket repülhet vissza az időben a látogató, amikor átlépi a kőbányai Bebek utcában található egykori óvóhelykomplexum vastag külső védőajtajának küszöbét. Sajátos atmoszféra uralkodik a hajdani vezetési ponton, amelynek falai között 2013-ban nyílt meg a Dr. Sztanek Endréről elnevezett interaktív polgári védelmi múzeum. Március elseje a polgári védelem világnapja, ebből az alkalomból egyedi lehetőséget kaptam arra, hogy megtekintsem a részleges felújítás előtt álló, ezért a nagyközönség számára jelenleg nem látogatható létesítményt.

Címkék: Retrospektív

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2020.02.29. 19:42

DECEMBER 10. – MEGJELENT A KÖRMENDI FIGYELŐ 20. SZÁMA

20191210_illusztracio.jpg

A Körmendi Kulturális Műhely Körmendi Figyelőjének 2019-es száma tizenhat szerzőtől tartalmaz írásokat, a bemutatót hagyományosan a Batthyány Örökségközpont aulájában tartottuk. Az Eőry Szabó Ferenc által szerkesztett kiadványban az olvasó a körmendi gyökerektől indulva egészen az univerzum végtelenjéig szárnyalhat. Idén második alkalommal jelentek meg a Meridián Csoport alapítóinak tanulmányai a Körmendi Figyelőben: Perlaki Zsuzsanna Éva a legendás amerikai titkos körzetről, valamint ősi és modern kori piramisokról írt, a Prusi Dossziéban pedig a szimulált valóság elméletéről és a növények rejtett érzékeiről szóló írásaim olvashatók utánközlésben. A remek hangulatú eseményt követően ezúttal is tartalmas baráti beszélgetéssel egybekötött estét tölthettünk együtt.

 

DECEMBER 12. – FÉL NAP ALATT A FÉL ORSZÁGON ÁT

„Ismerd meg hazádat!” mottóval újabb egzotikus utazást tettünk: a Körmend–Zalaegerszeg–Vonyarcvashegy–Mezőfalva–Dunaföldvár–Monor „viszonylaton” szeltük át a húszéves kis Peugeot-val a fél országot – fél nap alatt. A déli harangszó indított útnak Körmendről, Egerszegen ebédeltünk, Vonyarcon kettesben sétáltunk a magyar tenger partján, ahol nyáron mozdulni sem lehet a strandolóktól. Egyszerűen varázslatos, semmihez nem fogható a téli Balaton hangulata! Vonyarcon még bementünk a postára is – sokat nem kellett sorban állni… Ezután „leszállt az éj”, az út nagy részét sötétben, végig szemerkélő esőben és tejködben tettük meg, a Mezőföldön már alsórendű, négy számjegyű aszfalttöredékeken, harminccal zötykölődve, szó szerint a semmi közepén… De csak bedöcögtünk Mezőfalvára, ahol – meglepő módon – találtunk nyitva tartó éttermet, s nem is kellett csalódnunk! Innen már röpke két óra volt az út hazáig… Nem keveset utaztunk, de ahhoz képest, hogy odafelé három órába (!) telt átvergődni Budapesten, most meg igen messziről elkerültük a fővárost, bőven jobban jártunk – és a táv sem sokkal hosszabb!

 

DECEMBER 13. – PAPÍRON IS MEGSZŰNT A MALÉV

Írmagja sem maradt a nemzeti légitársaságnak, december elején törölték a cégjegyzékből, ezzel papíron is megszűnt a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. Több mint hét év után sikerült lezárni a Malév-aktát, ebből négy évig tartott, míg az állami felszámoló elrendezte a vagyoni kérdéseket, azután már csak a zárómérleg kézbesítése miatt húzódott az ügy – írta a 24.hu. A felszámolásból csupán az 1100 dolgozó jutott pénzhez, a magyar állam által szabálytalanul nyújtott 73 milliárd forint támogatást természetesen nem tudta visszafizetni a Malév. Az egykori útvonalhálózat izgalmasabb célállomásainak jelentős részét a Wizz Air örökölte meg; Magyarországnak azóta sincs nemzeti légitársasága.

 

DECEMBER 30. – HÚSZ ÉVE ÉRT VÉGET A SZOMSZÉDOK

Tizenkét évig vetítették 331 fejezeten keresztül, kéthetente csütörtökönként, a szereplői családtagjaink lettek, a cselekménybe pedig nemcsak fiktív történések, hanem valóságos események is bekerültek: a rendszerváltozás fontosabb pillanatai mellett rengeteg egyéb valóságos utalást is becsempésztek az alkotók. A Szomszédok című teleregény első részét 1987. május 7-én, utolsó részét éppen húsz évvel ezelőtt, 1999. december 30-án vetítette a Magyar Televízió, de az alkotás – főleg az internetnek és az ismétléseknek köszönhetően – azóta is velünk él.

 

JANUÁR 1. – HETVENÉVES NAGY-BUDAPEST

Az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt hét, addig önálló várost és tizenhat nagyközséget. Ebből az alkalomból adott ki emlékező közleményt Budapest Főváros Levéltára. Ma már természetes, hogy a főváros része, de 1950 előtt önálló település volt Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest, valamint Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár. A város területe megkétszereződött, a lakosság létszáma egymillióról másfél millióra duzzadt, s mára a legtöbb településrész Budapest szerves része lett.

 

JANUÁR 2. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT ISAAC ASIMOV

Száz évvel ezelőtt, 1920. január 2-án született Isaac Asimov amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötszáz kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána. Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt; az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg. Népszerűek olvasmányos stílusban megírt tudományos ismeretterjesztő munkái, illetve tudományos újságírói tevékenységének eredményéből, a több mint 1600 esszéből válogatott esszékötetei is.

 

JANUÁR 7. – DRÁGÁBB TANKOLÁS

Egy európai uniós előírás miatt január 1-jétől változott a 95-ös oktánszámú benzin etanoltartalma, az új piaci benzin legfeljebb 10 százalék etanolt tartalmazhat. Így mostantól prémiumbenzint kell – legalábbis érdemes – etetnem a 2000 előtt gyártott „kis drágámmal”, ezt a Peugeot-márkaszervizben is megerősítették. Literenként 25-45 forinttal kerül többe – már ahol egyáltalán lehet kapni – a sima üzemanyagnál a 100-as benzin, ami a motornak ugyan jót tesz, a pénztárcának már kevésbé – s bizony döntően a húszévesnél idősebb autók tulajdonosait érinti a változás.

 

JANUÁR 15. – ÖTVENÉVES A METEOR

Csaknem fél évszázada, 1971 kora tavaszán jelent meg a Meteor első száma, címlapfelirata szerint: „Kézirat gyanánt, csak belső használatra” – „A TIT Csillagászat Baráti Köreinek időszakos észlelési tájékoztatója”. Szerény füzetke volt, A5-ös méretben, puha borítóval együtt 16 oldalon, de nagy reményekkel. Ezek a „remények”, ha talán még nem is teljes egészükben, az elmúlt 50 év alatt megvalósultak – írja visszaemlékezésében Bartha Lajos a Magyar Csillagászati Egyesület lapjáról. Napjainkban a Meteor az egyetlen magyar csillagászati folyóirat, amely egyszerre szolgálja a magyar nyelvű csillagászati ismeretterjesztést és az észlelő amatőrök munkáját.

 

JANUÁR 23. – EMBER A FÖLD LEGMÉLYEBB PONTJÁN

Hatvan évvel ezelőtt, 1960. január 23-án érte el először a Föld legmélyebb pontját, a Csendes-óceán délnyugati medencéjének peremén, a Mariana-árok déli részén található Challenger-szakadékot Jacques Ernest-Jean Piccard svájci mérnök és tengerkutató Don Walsh amerikai tengerésztiszttel a Trieste mélytengeri batiszkáf fedélzetén. Útjuk odafelé csaknem öt óráig tartott, és mindössze húsz percet tölthettek közel 11 ezer méteres mélységben, ahol életre utaló jeleket észleltek. Rekordjukat 52 évvel később, 2012-ben az amerikai filmrendező, James Cameron döntötte meg.

 

FEBRUÁR 13. – BUDAPEST OSTROMÁRA EMLÉKEZVE

Hetvenöt évvel ezelőtt ért véget Budapest ostroma, a magyar fővárosért 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyó küzdelem a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között. A védők mintegy ötven napig álltak ellen a szovjetek ostromának, bár készleteik legnagyobb részét már az összecsapás első napjaiban elvesztették, hiszen azokat külvárosi raktárakban tárolták, amelyek hamar az ostromlók kezére kerültek. A civil lakosság kitelepítésére nem került sor, ezért sok civil áldozatul esett a véres küzdelemnek, amelynek hevességét a kortársak a sztálingrádi csatáéhoz hasonlították. Az ostrom alatt és után a szovjet katonák százezres nagyságrendben követtek el nemi erőszakot a városban élő nőkkel szemben, és több tízezer civil lakost hurcoltak el „málenkij robotra”, vagyis kényszermunkára, ahonnan a többség csak évekkel később vagy egyáltalán nem érkezett haza.

 

FEBRUÁR 19. – HARMINCÉVES A PHOTOSHOP

Három évtizeddel ezelőtt alkotta meg Thomas Knoll és John Knoll a világ egyik legelterjedtebb képszerkesztő programját, amelynek első kiadása 1990. február 19-én jelent meg. Mint az Index cikke is emlékeztet rá, a Photoshop név régóta egyet jelent a vizuális manipuláció fogalmával. Az első verziókban megtalálható varázspálcától és klónozó ecsettől a legfrissebb mesterséges intelligenciás eszközökig a Photoshopban minden azt a célt szolgálja, hogy laikusok is könnyen tudjanak a valóságot tükröző fotókból más képeket varázsolni.

 

FEBRUÁR 24. – „MÁTYÁS UGRÁSA”

Négyévente egyszer fordul elő ilyen: az anno bissextili, a szökőév latin neve szó szerint azt jelenti, hogy ez évben kétszer kell venni a hatodik napot februárban. A régi római és az egyházi naptárban használt elnevezés a „bis dicitur Sexto Kalendas”, azaz „Sexto Kalendas kétszer mondatik” kifejezésből ered. Ugyanis a szökőnapot a március első napját a Kalendae-t – kikiáltás, kihirdetés – megelőző hatodik nap kétszer „mondásával”, illetve írásával iktatták a naptárba. Tehát február 24. után ismét február 24-et írtak, vagyis kihagyták a március elseje előtti ötödik napot, a mi fogalmaink szerinti február 25-ét. Ezért Mátyás névnapja február 24-ről 25-re „ugrott”, ezt nevezzük „Mátyás ugrásának”. Így lett a szökőévben a február 29 napos; tehát nem egy toldaléknap egyszerű hozzáadásával.

„A ma használatos naptárainkban azonban legtöbbször február 29. szerepel szökőnapként. Miért? Talán éppen az a baj, hogy a második Vatikáni Zsinat (1962–1965) itt egy »meggondolatlan« lépést tett: elhagyták »Mátyás ugrását«, ami azt a látszatot kelti, hogy a szökőnapnak nincs igazi jelentősége. Ha ugyanarra a napra esik a Mátyás-nap, úgy talán nem is ez szökőnap, hanem a közönséges évekhez képest egy nappal meghosszabbított február utolsó napja. Így kerülhet még az egyházi kiadású kalendáriumokba is szökőnapként február 29. Találkozhatunk azonban ma is olyan hagyománytisztelő naptárakkal, amelyekben február 24-e a szökőnap” – írja bejegyzésében Gesztesi Albert csillagász.

Címkék: Kaleidoszkóp

MŰVÉSZSZEMMEL AZ INTERNET UTÁNI VILÁG

Prusi 2020.02.20. 18:56

Az internet kapacitásának potenciális végét vetíti előre a Ludwig Múzeumban április 26-ig látható The Dead Web – The End című kiállítás. Az utópisztikus vállalkozás sajátos nézőpontból mutatja be a hálóról, illetve annak hiányáról alkotott elképzelésünket, megkérdőjelezve az internethez való viszonyunkat, tágabb értelemben pedig a közösségi kapcsolat fogalmát mint a világgal való érintkezést.

A hálózat korai összeomlását előrevetítve, mielőtt még elérné „felnőttkorát” – 2023-ban a világháló a mai formájában még alig lesz több 25 évesnél –, megpróbálhatjuk elképzelni a háló végét és az azt követő világot. Vajon mi fogadna minket: élettelen szerverek és elektronikai hulladékok tengere? Digitális tartalmak nélküli monitorok tömege? Egy digitális sivatag? Vagy az egykori hálót imitáló gépek? Van-e lehetőség manuálisan újra létrehozni az internetet? Vagy csak pletykák és vallomások maradnának fenn arról, mi volt az internet? Netán kétségbeesett kutatás folyna az elveszett kapcsolat után?

Hogyan befolyásolná az anyagát és helyét vesztett hatalmi struktúrák dinamikáját, és milyen gazdasági és politikai hatása lenne annak, ha a hálózat lekapcsolna? És mit mondhatunk vagy tehetünk ilyen esetben? Hogyan lakjuk – vagy nem lakjuk – be azt a dimenziót, amely lényegében egy kölcsönvett tér és idő, egy olyan tér-idő, amelyet ezentúl meg kell osztanunk a digitális és a fizikai valóság között?

E reflexiók nyomvonalán haladva gyűjtötték össze azokat a művészi munkákat, amelyek erre a felvetésre keresik a választ. A Ludwig Múzeum partnere az utópikus vállalkozásban a kanadai Molior médiaművészeti szervezet. Bár a kiállítás eredetileg québeci művészek munkáiból állt, időközben – pályázat útján és a Ludwig Múzeum gyűjteményéből vett munkákkal – magyar művészek is csatlakoztak az eseményhez. A bemutatott anyag tovább bővült a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány korai webes munkáival és olyan svájci művészek alkotásaival, melyek szerepeltek a legutóbbi Mapping Festival The Dead Web kiállításán. A kiállítás tehát sajátos nézőpontból mutatja be a hálóról, illetve annak hiányáról alkotott elképzelésünket.

SZÖVEG: LUDWIG MÚZEUM

Címkék: Retrospektív

süti beállítások módosítása