Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

ÉLETMENTŐ SZŰRŐVIZSGÁLATOK

2021. október 22. - Prusi

Számos betegség legyőzhető, ha idejében felismerik, ezért is érdemes kihasználni az ingyenes szűrővizsgálatokat, s nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a különböző szűrések fontosságára. Dr. Budai András főorvossal, a Szent Margit Rendelőintézet ügyvezető igazgatójával az egészségnapok tapasztalatairól, a szakrendelőben megvalósult fejlesztésekről, az egészségügyi ellátás színvonalának növeléséről és a betegek felelősségteljes hozzáállásának fontosságáról is beszélgettünk.

20211022_illusztracio_1.jpg

Tovább

BÚCSÚ A DZSIPLELKŰ KISAUTÓTÓL

2021. szeptember 12. - Prusi

Csaknem 70 ezer levezetett kilométer, megszámlálhatatlan közös kaland, ám egyre gyakoribb és körülményesebb szervizelés. Életre szóló élményeket köszönhetünk az 1999-ben gyártott Peugeot 106 1.0 Mistralnak – azaz Missynek –, amelynek 2016-ban lettem tulajdonosa, de öt és fél év után el kellett engednünk, mert horribilis összegbe került volna a további javíttatás.

20210912_illusztracio.jpg

„Egykor kicsivel kétmillió forint alatt lehetett hozzájutni; a Suzukira több százezret rávert, de a többi kategóriatárshoz képest nem volt drága. A színre fényezett lökhárító, a napfénytető és a ködlámpa nem számított hétköznapinak a kisautók között” – írta Az Autó című szaklap 2016. júniusi lapszáma, amely az akkor márciusban kapott Peugeot 106-osomról készített használtautó-tesztet „Kezdőjátékos” címmel. Missyt vette górcső alá Az Autó 2020. májusi lapszámában, „Aprópénz?” címmel megjelent újabb teszt is: „1999-es Peugeot 106-os az 1,0 l-es, 50 LE-s alapmotorral és közel 200 ezer km-rel, napi használatban. Drága életben tartani? Elég üzembiztos egy 21 éves francia?” – tették fel a kérdést. Az Auto Bild magazin használt autókkal foglalkozó, 2019-es különkiadványa „Innen indul az autózás” címmel közölt tesztet a Peugeot 106-osról. „Értékes, de pénzzé alig tehető”, „gazdaságos és elpusztíthatatlan” – emelik ki más tesztekben és tematikus fórumokon is. „Kicsi francia? Készítsd a lóvét!” – olvasható az érem másik oldalán.

Missy költségeit kezdetektől szorgalmasan és precízen jegyzeteltem, így pontos képet tudok adni arról, mennyibe is került pontosan az autózás számunkra öt és fél év alatt a dzsiplelkű városi kisautóval. Összesen 3600 liter benzint tankoltunk 1,4 millió forint értékben, tehát a vegyes fogyasztás nem sokkal haladta meg az 5 litert, a tankolt benzin átlagára pedig 385 forint volt. Érdemes számításba venni, hogy múlt év elejétől – az új, E10 kóddal ellátott 95-ös benzin bevezetésétől – a régebbi típusokhoz, így a Peugeot 106-hoz is javasolt prémium, 100-as üzemanyagot tankoltuk, amely viszont literenként 40-50 forinttal többe kerül.

Egy ilyen koros autó mindig tartogat izgalmakat; 106-osom is bőven gondoskodott arról, hogy legyen mit dokumentálnom. Karbantartásra, szervizelésre és kiegészítőkre összesen 885 ezer forintot kellett költeni; a főbb tételeket autómentés és lakatolás, az elektromos és a fékrendszer, a kipufogó és a kuplung többszöri javítása, az akkumulátor és a generátor cseréje, valamint három műszaki vizsgáztatás, műszaki vizsgára felkészítés jelentette. A legkevésbé pénztárcabarát kalandot a 2018-as autómentés jelentette Körmendről Visegrádra, míg 20. „születésnapjára”, 2019-ben összesen 320 ezer forint értékben (!) javíttattuk az autót. Kötelező biztosításra, gépjárműadóra, útdíjra, parkolási és egyéb díjakra 400 ezer forintot fordítottunk. Mindennel együtt 2 millió 670 ezer forintnál állt meg a számláló, vagyis Missy fenntartási, üzemeltetési költsége tokkal-vonóval átlagosan havi 40 300 forint volt.

Megszámlálhatatlan élményt és kalandot köszönhetünk a kis Peugeot-nak, amely jóval többet tudott és bírt annál, amit sokan kinéznek egy ilyen autóból. De elérkezett az a pont, amikor már többe kerül a gomb, mint a kabát: alsó hangon több százezer forint lett volna egy újabb, elsősorban az alvázat és a karosszériát érintő javíttatás. Csakhogy attól nem lett volna sem kényelmesebb, sem gyorsabb, sem biztonságosabb. A közös emlékek miatt fájó szívvel, de racionálisan a bontás céljára történő eladás mellett döntöttünk. Missy mostantól az örök sztrádákon falja a kilométereket.

BUDAPESTI FORGÁCSOK LXV.

2021. szeptember 08. - Prusi

K. G. apóstársam emlékére

HALAK ÉS EMBEREK

Én városi gyerek vagyok, élő hallal csak a Vámház/Tolbuhin körúti vásárcsarnokban találkoztam, bár Múzeum körúti lakásunk nem volt messze a Dunától, ahol a Szabadság hídnál néhány kikötött dereglye halat tárolt, de én ezeket (ti. a halakat) nem láttam. Ismertem azonban horgászokat, néztem a dunai pecásokat és a Kopaszi-gátnál kikötött hálókat leeresztő-felhúzó csónakokat.

Aki az ötvenes években halra vágyott, annak legegyszerűbb volt a vásárcsarnoki halasoknál vásárolni – a gyermek pedig tanulmányozhatta az üvegfalú tartályban zsúfolódó pontyokat, az esetleg kapható törpeharcsákat a pulton és karácsony tájékán a tonhalat. Én a halat a szálkák miatt nem szerettem.

Voltak, akiket a szálkák nem zavartak, ők hozzám képest szerencsésebb helyzetben voltak, mert élvezni tudták a különböző módon elkészített halakat. Sőt nemcsak a megfőzött, kisütött vagy a rafinált módon elkészített vízi állatot élvezték, de az ahhoz vezető út is boldogságot okozott számukra, gondolok itt a pecázásra. Engem különösebben a „halvadászat” sem hozott lázba, ezért – tisztelt szakértők! – nyugodtan illethetnek reménytelen esetnek.

Emlékeim azonban voltak, nem is kevesek, ezekből írok most néhányat.

bp_forgacs_20210908_1.jpg

HORGÁSZOK A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNÁN 1958-BAN.
FOTÓ: FORTEPAN / HEGYI ZSOLT, BALLA DEMETER FELVÉTELE

Tovább

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

2021. augusztus 31. - Prusi

JÚNIUS 2. – HARMINC ÉVE INDULT AZ ELSŐ MAGYAR INTERCITY

20210602_illusztracio.jpg

Az InterCity a definíciója szerint jellemzően nagyvárosok között közlekedő, magasabb komfortfokozatú expresszvonat. A vonatra általában a menetjegyen felül pót- és helyjegyet is kell váltani. Az első ilyen az országban 1991. június 2-án indult el, Miskolc és Budapest Keleti pályaudvar között közlekedett. Az acélkék szerelvény – amelyet akkor stílszerűen 120 kilométeres száguldás közben mutattak be a sajtó munkatársainak – korszerű, nagy teljesítményű mozdonyból, egy első osztályú kocsiból, ízléses étkező-büfékocsiból és négy másodosztályú kocsiból állt. Az ország akkor leggyorsabb és legkorszerűbb vasúti pályáján hétköznap négy, vasárnap öt vonattal közlekedett mindkét irányban. A menetidő 1 óra és 47 perc volt, a kényelemért és a gyorsaságért 100 forintos pótjegyet kellett váltani. Ma ugyanezt a távot 1 óra 57 perc alatt teszi meg az IC, azaz tíz perccel hosszabb a menetidő, miközben a pótjegy ma 300 forint. A második IC-vonal 1992-ben nyílt meg Budapest és Nyíregyháza között, és mára mintegy száz különböző IC üzemel, néhány viszonylatban nemzetközi EuroCity és InterCity járatok is közlekednek. 2006-ban jelentek meg az úgynevezett kör-IC vonatok, amelyek Budapestről indulnak, és ide is érnek vissza, menet közben „felfűzik” Szolnokot, Debrecent, Nyíregyházát és Miskolcot – írta a hvg.hu.

 

JÚNIUS 28. – HARMINC ÉVE SZŰNT MEG A KGST

Az 1949. január 25-én létrejött Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a KGST 1991. június 28-án szüntette be működését. Mint az államszocializmust, ezt is örök életűnek gondolták még 1989 végén is, mégis magával sodorta a tagállamok mélyülő gazdasági válsága. Mai szemmel visszatekintve a KGST különleges gazdasági övezet volt, amely a tagországok kereskedelmét kizárólag államok közötti alkuk és megállapodások révén bonyolította. A tagországok mintegy burokban, „inkubátorban”, a tőkés világpiaci hatásoktól részben elválasztva léteztek, és azt feltételezték, hogy ez mentesíti őket a válságoktól, fejlődésük gyors és egyenletes lesz. A tőkés világgazdaság azonban sosem rekesztődött ki a kelet-közép-európai tervországok gazdaságából, és a nyolcvanas években felülkerekedett az el- és felzárkózási igyekezet ellenére. Végül a Szovjetunió és nyomában a térség összes hiánygazdasága beadta a derekát – emlékezett vissza a merce.hu összeállítása.

 

JÚLIUS 6. – NYOLCVAN ÉVE KELLETT ÚJRATANULNI A KÖZLEKEDÉST

Magyarországon a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. törvény 107. paragrafusa értelmében „minden járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni”. Az 1930-as évek második felében az egységesítésre törekvés és a német befolyás erősödése nyomán a környező országok közútjain is megváltoztatták a hajtási irányt. Az elszigetelődéstől és az idegenforgalom visszaesésétől tartó magyar közlekedési kormányzat 1939 júniusában a jobb oldali közlekedésre való áttérésről döntött, de a második világháború kitörése miatt az áttérést két évvel elhalasztották. A KRESZ-t a legtöbb pontban módosító végrehajtási utasítás 1941. július 6-án lépett érvénybe: hajnali 3 órakor a főváros és környékének kivételével az egész országban áttértek a jobb oldali közlekedésre. Budapesten a közlekedési vállalatok és a hatóságok hosszabb haladékot kaptak a váltásra, itt csak november 9-én hajnali 3 órától lépett érvénybe az új közlekedési rend. A jobbkormányos gépkocsik továbbra is közlekedhettek, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak. A zártpályás rendszereknél még sokáig megmaradt a bal oldali közlekedés, jelenleg már csak a gödöllői HÉV vonalán érvényes.

 

AUGUSZTUS 1. – HETVENÖT ÉVES A FORINT

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a hiperinfláció letörése érdekében a pengő helyett az új fizetőeszközt, a forintot – olvasható az MTVA Sajtóarchívumának összeállításában. Az új, értékét megőrizni képes pénz fedezetét a Magyar Nemzeti Bank hazakerült aranykészlete adta: az amerikai hadsereg 1946. augusztus 6-án szolgáltatta vissza a nyilasok által 1945 elején Nyugatra hurcolt, mintegy 30 tonnányi magyar aranyat. Kezdetben – speciális papír hiányában – csak 10 és 100 forintos bankjegyeket hoztak forgalomba ofszetnyomással, az új 10, 20 és 100 forintosok nyomása 1947-ben jó minőségű finn és francia importpapíron, réznyomással kezdődött el. Az 50 forintos bankjegy 1951-ben, az 500 forintos 1970-ben, az 1000 forintos 1983-ban, az 5000 forintos 1991-ben, a 10 ezer forintos 1997-ben, a 20 ezer forintos 2001-ben került forgalomba. 1949-ig a Kossuth-címer, 1957-ig a „Rákosi-címer”, 1990-ig a „Kádár-címer” volt a bankjegyeken, helyükre 1990-től az új köztársasági címer került. Egy forintnak száz fillér felel meg, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból, 2008-ban az egy- és kétforintos érmék is erre a sorsra jutottak. Jelenleg 5, 10, 20, 50, 100 és 200 forintos pénzérmék, illetve 500, 1000, 2000, 5000, 10 ezer és 20 ezer forintos bankjegyek vannak forgalomban.

 

AUGUSZTUS 31. – MI LEGYEN A NEOREKLÁMOKKAL?

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet 2017-ben publikált digitális gyűjteménye, a Neon Budapest számba vette a főváros falain, homlokzatain még megmaradt neonreklámokat. A hallgatói kezdeményezésre – Prusinszki István fotósorozatára – épülő gyakorlat komoly médiavisszhangot váltott ki, számos korábbi kezdeményezés, neonmentő akció eredményeit foglalta össze és bővítette, tágabb, nemzetközi kontextust teremtve. A kutatócsoport létrehozott egy adatbázist, emellett térképen mutatja meg a fővárosban az egykor működő és még megtalálható, ma is világító neonfeliratok pontos helyszínét. Két fiatal, Patkós Luca és Racskó Tamás most felhívást tett közzé annak érdekében, hogy a főváros gondozásába vegye ezeket a muzeális értékkel bíró tárgyakat. Meglátásuk szerint elérkezett az utolsó pillanat, amikor még néhány eredeti neont meg lehetne menteni. A neonreklámok hosszú távú fenntartása érdekében megoldási javaslataik is vannak.

LÁTHATÓ RENDŐRI JELENLÉT, BIZTONSÁGOS KERÜLET

2021. augusztus 27. - Prusi

Szinte minden területen csökkent a regisztrált bűncselekmények száma Óbuda-Békásmegyeren az elmúlt időszakban. Rendszeresen tartanak sebességmérő akciókat, az egyenruhásokon kívül civil ruhás rendőrök is járőröznek a frekventált helyszíneken, és lovas rendőrök segítségével is erősítik a közbiztonságot a kerületben. Szikszó Sándor rendőr alezredest, a BRFK III. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjét a nyári hónapok tapasztalatairól, a biztonságos tanévkezdésről és az idősek sérelmére elkövetett trükkös csalásokról is kérdeztük.

20210827_illusztracio_1.jpg

Tovább

KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS, KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

2021. augusztus 13. - Prusi

Bővített és megújult terekkel, frissített könyvállománnyal várja olvasóit augusztus 16-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Békásmegyeri Könyvtára. A Füst Milán utca 26. szám alatt működő bibliotéka egy 50 négyzetméteres rendezvény- és kiállítóteremmel gazdagodott, a legkisebbek részére mesesarok, a 14 év felettiek számára pedig olvasósarok áll rendelkezésre. Őri Melinda könyvtárvezetővel a könyvtár régi-új szolgáltatásairól, a járványhelyzet okozta kihívásokról és közösségépítő programjaikról beszélgettünk.

20210813_illusztracio_1.jpg

Tovább

NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNELMET ÍRT AZ IBM

2021. augusztus 12. - Prusi

Pontosan negyven éve mutatkozott be az első IBM PC, az a személyi számítógép, amely minden bizonnyal a legnagyobb hatást gyakorolta az emberek életére. Bár az amerikai PC hivatalosan csak négy évvel később jutott el Magyarországra, a vasfüggöny mögött, Budapesten már 1982-ben elkészült a Proper-16 nevet viselő klónja – amely egyben a legelső európai PC/XT-klón.

20210812_illusztracio_1.jpg

Éppen négy évtizeddel ezelőtt, 1981. augusztus 12-én mutatták be az első IBM PC-t, minden idők legnagyobb hatású személyi számítógépét. Az eredetileg 5150-es modellnek nevezett számítógéppel lépett be a professzionális, nagy rendszerek gyártásában az informatika, adatfeldolgozás világában már korábban is óriási hírnevet szerzett IBM cég a személyi számítógépek mostaninál jóval szűkebb piacára. A legendás számítógépet egy 12 főből álló csapat tervezte meg, a csoportban egy női informatikus, Patty McHugh is fontos szerepet játszott. Az 1565 dollárba kerülő első változat mindössze 16 kilobájt RAM memóriával rendelkezett, a bővítés 640 kilobájtig volt lehetséges – olvasható a Neumann János Számítógéptudományi Társaság sajtóközleményében.

A legtöbb, akkor már piacon lévő személyi számítógéppel ellentétben a gép előnye volt a teljesen moduláris felépítése: az IBM PC képességeit az alaplapjába helyezhető, cserélhető kártyákkal lehetett bővíteni. Bár ez manapság megszokott megoldás, akkoriban hozzájárult a gép nagy sikeréhez. Az első IBM PC-t egy Chaplin-alteregóval reklámozta a cég, ezzel is utalva rá, hogy a konfigurációt még egy „csetlő-botló átlagember” is össze tudja rakni. Az IBM PC két másik céggel szoros együttműködésben készült: az Intel szállította a mikroprocesszort, a Microsoft pedig az operációs rendszert. Ez a triász évtizedekre meghatározta az üzleti, irodai számítógépek fejlődési irányát.

20210812_illusztracio_2.jpg

20210812_illusztracio_3.jpgMagyarországon is hamar megkezdődött a PC-re megjelent top szoftverek adaptációja, klónozása, de az eredeti IBM PC sokáig csak szórványosan jutott el a hazánkba. Bár maga az IBM cég jelen volt már a Magyar Népköztársaságban is, az IBM PC csak 1985 áprilisától volt megrendelhető, konvertibilis valutáért, az Egyesült Államok szállítási engedélyt adó hatóságainak jóváhagyásával.

Addigra pedig már az első magyar PC is elkészült a vasfüggöny mögött: a Proper-16 márkanéven árult klón 1982-ben jelent meg, 1983-tól pedig ez lett Európa első IBM PC/XT-klónja. Ezt a személyi számítógépet Németh Pál irányításával, Faix Gábor főkonstruktőr munkája révén a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) fejlesztette ki Budapesten. A klóngépet Esztergomban, a Labor Műszeripari Műveknél gyártották, a PC-üzletágért felelős leányvállalat, a Sci-L első vezetője pedig Kovács Győző, a Neumann Társaság akkori főtitkára volt. Az ő visszaemlékezéséből kiderül, hogy a Proper-16 mintájául szolgáló, eredeti PC beszerzése 1981-82-ben még az embargó miatt kockázatos volt. A mintául szolgáló példányt egy Dél-Amerikában fellépő magyar cigányprímás vásárolta meg – és adta el az intézetnek a Bizományi Vállalat közvetítésével.

Az eredeti IBM PC-nél mintegy másfélszer nagyobb Proper-16 számítógép konfigurációinak ára kiépítéstől függően félmillió és másfél millió forint között mozgott még 1985-ben is, vállalatok havi 40 ezer forintért bérelhették. A számítógép árából tehát akár egy flottányi személyautót is vásárolhattak volna. A Proper-16 egyik jó állapotban fennmaradt példánya a mai napig megtekinthető a Neumann Társaság szegedi Informatikatörténeti Tárlatában.

FÉNYKERESZT VONYARCVASHEGYEN

2021. június 25. - Prusi

Meredek erdei ösvényen lehet megközelíteni a vonyarcvashegyi Csándor-hegy tetején álló, 2010-ben állított fénykeresztet, a tetőről pedig pazar balatoni panorámában gyönyörködhet a kiránduló.

20210625_illusztracio.jpg

Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén, 1996. július 16-án a franciaországi Grenobléban indult el a ma már világszerte ismert fénykeresztállító mozgalom. A 7,38 méter magas kereszt a jeruzsálemi Golgota-hegy magasságának egy százada, két vízszintes szára egyenként 1,23 méter, és kelet–nyugati irányba mutat. A kereszt szimbólumok sorozatát foglalja magában: a fehér a feltámadás, a kék Mária iránti tisztelet, az alsó részen felcsillanó négy fehér fény Jézus megtestesítője, míg a kereszt felső végénél lévő három kék fény a Szentháromság jelképe.

Világszerte jelenleg már több mint nyolcezer fénykereszt áll. II. János Pál pápa 2000-ben apostoli áldását adta mindazokra, akik e kereszteket felállítják. Magyarországon 2002-ben állították fel az elsőt Debrecenben. Vonyarcvashegy kis Golgotáján 2010. július 18-án Salgó Ferenc kanonok, esperes, pápai plébános szentelte fel a Nagy Zoltán és családja által készített fénykeresztet és a 15 stációból álló keresztutat, amely Simon András grafikusművész munkája.

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

2021. május 31. - Prusi

ÁPRILIS 12. – GAGARIN ŰRREPÜLÉSE ÉS A COLUMBIA

20210412_illusztracio.jpg

Hatvan évvel ezelőtt, 1961. április 12-én a TASZSZ szovjet hírügynökség hivatalos közleményt tett közzé: Jurij Alekszejevics Gagarin, a szovjet légierő 27 éves pilótája a Vosztok–1 űrhajóval egy óra negyvennyolc perc alatt egyszer megkerülte a Földet, majd sikeresen Földet ért az előre kijelölt körzetben, a Szovjetunió területén. Gagarin személyében a világon először járt ember a világűrben, és ezzel új korszak kezdődött az emberiség történetében. Egyfajta tisztelgés volt a nagy vetélytárs, az USA részéről, hogy napra pontosan húsz évvel Gagarin repülése után, 1981. április 12-én indult első útjára – az űrkorszak új fejezete nyitányaként – a Columbia űrrepülőgép. A 2011-es leállásig az első, többször felhasználható űreszköz mérlege: 135 indítás és két katasztrófa. A remélt siker, az űrrepülés olcsóvá és mindennapivá változtatása nem következett be, viszont óriási mennyiségű hasznos teher űrbe juttatása történt, és hatalmas volt a szerepe a ma is üzemelő Nemzetközi Űrállomás felépítésében.

 

ÁPRILIS 26. – MINDEN TRABANT ÉS WARTBURG VETERÁN

Mostantól hivatalosan is veterán autó minden Trabant és Wartburg: 1991 áprilisában gyártották le az utolsó darabokat belőlük. A Trabantok Zwickauban, a Wartburgok Eisenachban készültek. Ezeket a gyárakat a német egyesülés után bezárták, ám Zwickauban a Volkswagen-csoport, Eisenachban pedig az Opel telepedett meg. Az egykori Kelet-Németországban épül a Tesla gyára is, és a BMW is üzemeltet ezen a területen gyárat. Magyarországon egyébként a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2019-ben több mint tízezer Trabant volt forgalomban, míg a Wartburgok száma elérte az ötezret. Mára teljesen megváltozott a két márka státusza, bár néha még lehet néhány tízezer forintért is rossz állapotban lévő Trabantot vagy Wartburgot kapni, de egyre gyakoribbak a milliós áron kínált, megkímélt állapotú példányok – írja a hvg.hu.

 

MÁJUS 1. – „HALLÓ, ITT PUSKÁS TIVADAR BESZÉL!”

Budapesten – az akkori Fürdő, ma József Attila utca 10. szám alatt – 1881. május 1-jén kezdte meg működését az első telefonközpont, a berendezést Puskás Tivadar és testvére, Ferenc építette meg. Kezdetben még csak 25 előfizetője volt a telefonnak, de népszerűsége folyamatosan nőtt. A budapesti telefonközpont nemcsak a hazai telefonálásnak volt a kiindulópontja, hanem a világ egyik legkülönösebb, legzseniálisabb feltalálójának is. A magyar főváros távbeszélőközpontjában kapta első állását Nikola Tesla (1856–1943). A szerb nemzetiségű fizikus, mérnök, feltaláló később Puskás Tivadar ajánlásával a zsebében utazott tovább az Egyesült Államokba. A telefonhálózatra és a telefonközpontra alapozva jött létre később Puskás Tivadar igazán nagy találmánya, a Telefonhírmondó, amely a rádió elődje volt.

 

MÁJUS 8. – SZÁZHUSZONÖT ÉVES A KISFÖLDALATTI

A millenniumi ünnepségek idejére, 1896 májusára készült el Budapesten a földalatti vasút, amelyen az átadást követően, 1896. május 8-án az uralkodó is utazott. Az avatásától fél évszázadon át Ferenc József nevét viselő földalatti vasutat a közbeszédben kisföldalattiként emlegetik, megépítése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Budapest a 20. század hajnalán Európa egyik leggyorsabban fejlődő világvárosa legyen. Európában elsőként Londonban, a földrész kontinentális részén viszont a magyar fővárosban épült az első földalatti, 125 évvel ezelőtt.

BUDAPESTI FORGÁCSOK LXIV.

2021. május 05. - Prusi

VIT ÉS UNIVERSIADE

A címben lévő két meghatározás közül a VIT rövidítés (Világifjúsági Találkozó), a másik egy elnevezés. A VIT-ről valószínűleg kevesen hallottak, az Universiade sokkal ismertebb, hogy mást ne is említsek, éppen a napokban döntött a szervezőbizottság arról, hogy 2021-ben elmarad az egyetemi-főiskolai sportolók közkedvelt világversenye a koronavírus-járvány miatt. (A versenyt egyébként Kínában rendezték volna.)

A VIT és az Universiade csak abban kötődik egymáshoz, hogy mindkét esemény a fiatalokkal kapcsolatos. Én most két személyes emléket szeretnék megosztani az olvasóval, amelyek e két rendezvénnyel függenek össze.

A VIT a második világháború utáni békebeli állapot „terméke”, amikor a Szovjetunió az általa képviselt ideológiát az élet sok területén – például a fiatalok eszmei befolyásolásában, a békeharcban – anyagi támogatást is nyújtva propagálta. A VIT így széles körben összegyűjtötte a világ ifjait, mindig más országban, de hathatós anyagi támogatással a siker érdekében. Az első ilyen találkozót 1947-ben Prágában, a második találkozót 1949-ben Budapesten rendezték.

Engem ebben a korban egyáltalán nem érdekelt (valószínűleg más, velem azonos évjáratú gyerekekhez hasonlóan) a nagy nemzetközi esemény politikai háttere. Az akkori Beszkárt-pálya volt a rendezvény helyszíne. Tudja-e valaki, hogy minek volt a rövidítése a Beszkárt? Elárulom: Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. A pálya az MTK-pálya mögött terült el, a bejárat a Verseny utcáról volt. Utóbb Előre-pálya lett az elnevezésből.

Miért lett számomra érdekes ez a nagy nemzetközi esemény? Nos, a résztvevő országok színpompás felvonulása, a zajos, jókedvű dzsembori (ha szabad ezt a cserkészmozgalomból származó szót használni) az állóhelyek előtt olyan érzést keltett, mintha a körúton sétáltunk volna, és elképzelhetetlen közelségbe hozta a színpompás nemzeti viseletbe öltözött lányokat, fiúkat. És ami személy szerint nekem a legnagyobb élmény volt – vegyük tekintetbe, hogy alig haladtam túl az alsó tagozatos iskolai kezdést –, az, amit elvétve láttam a mozik filmhíradójában, a távoli földrészek fekete és sötét bőrű gyermekeit, az idegen földrészek vidáman integető, zászlókat lobogtató lakóit, hát ez nekem kitörölhetetlen emlék maradt azóta is. Mennyi különös ember él a Földön!

Manapság ez már nem nagy ügy, viszont eltelt közben 72 (!) év. Ennyit változott a világ.

bp_forgacs_20210505.jpg

A FELVÉTEL AZ 1949. AUGUSZTUS 14-TŐL 28-IG TARTOTT II. VIT RÉSZTVEVŐIVEL KÉSZÍTETT FILM FORGATÁSÁN KÉSZÜLT A HŐSÖK TERÉN. FOTÓ: FORTEPAN

Az Universiade sportversenyeiről részben már tettem említést (Budapesti forgácsok XLIII.), most egy ezzel összefüggő történetet mesélek el.

Az 1965-ben Budapesten rendezett Universiade kiemelkedő esemény volt a hazai sportversenyek sorában. A versenyzőkön kívül rengeteg néző is érkezett a világ sok tájékáról, így Nyugat-Németországból is, közöttük a Heidelbergi Egyetem atlétacsapata, amellyel egyetemünk (ELTE) kellemes sportkapcsolatot alakított ki. Erre a nagy versenyre egy autóbusznyi sportoló látogatott Budapestre. Ellátogattak a mi pályánkra is, és egy kis átmozgatást tartottak a fárasztó utazás után. Ez magával hozta a baráti/sporttársi ismerkedést is, hiszen korábban személyesen nem találkoztunk. A futók a futókkal, az ugrók az ugrókkal, a dobók a dobókkal beszélgettek, futottak egy-egy kisebb távot, lökték a szert. Egyik női versenyzőjük ötpróbás volt (manapság ezt a számot hátpróbának hívják), és a magasugrópályát választotta, ahol éppen szerény személyem edzett. Átengedtem neki az ugrásokat, és segítettem a leesőhely homokját is felásni, ugyanis abban az időben homokba estünk, amit viszont sokszor fel kellett ásni. A beszélgetés könnyen ment, mert hamar kiderült, hogy a tökéletes magyartudású lány romániai magyar volt, hát persze hogy tudott magyarul. Így elárulta – valószínűleg bizalommal volt irántam –, hogy egy otthoni, romániai magyar sportoló fiúval, aki a román csapat tagja, találkozik majd a Népstadion területén lévő Jégcsarnokban (de ez titok!), bár sajnos nem tudja, hol keresse ezt a csarnokot, hiszen még Budapesten sem járt még soha… De majd valaki biztosan segít neki.

Nos, ez a valaki én lettem.

A német csapat nemsokára összekészülődött, és indult a Népstadionba, hiszen nemcsak bennünket látogattak meg, az Universiade versenyeit is nézni akarták.

Az igazi nyugatnémet rendszámú Setra buszban én is ott ültem, újdonsült magyar/német ismerősöm mellett.

A busz megtalálta a célt, a csapat szétszóródott a Népstadion hatalmas területén, de mi ketten hat órára pontosan elértünk a Jégcsarnokhoz. Ismerősöm egyszer csak integetni kezdett, majd megindult futva a bejárathoz, ahol egy román melegítőbe öltözött fiú álldogált, aki megfordult, és széttárta a karjait. Simán összetalálkoztak.

Sikerült az országok közötti, rengeteg akadállyal nehezített, sok esetben meghiúsított személyes találkozást egy „mandinerrel” győzelemre vinni.

Én elbúcsúztam tőlük, a szolgálatom véget ért.

AZ UTOLSÓ TÁVIRAT

2021. április 29. - Prusi

A mai napon lehetett utoljára táviratot feladni Magyarországon. Senki nem vitatja, hogy a Magyar Postának ezen szolgáltatása felett régen eljárt az idő: már az én generációmnak sem jelent semmit a távirat, néhány kivételtől eltekintve. Én nem vártam az utolsó napig, hiszen a Posta előzetesen nem tudta garantálni, hogy az enyém lesz az utolsóként feladott távirat, „legfeljebb” az utolsók egyike. De nekem ez is elég volt – így is történt.

20210429_illusztracio_1.jpg

Tovább

TÉLI KALEIDOSZKÓP

2021. február 28. - Prusi

DECEMBER 1. – „HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL…”

Kétszázhúsz évvel ezelőtt, 1800. december 1-jén született Vörösmarty Mihály, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Költői hírnevét a Zalán futása című, 1825-ben megjelent honfoglalási eposza alapozta meg. 1827-től 1831-ig szerkesztette a legjelentősebb tudományos folyóiratot, a Tudományos Gyűjteményt. Az 1832–36-os pozsonyi országgyűlés feloszlatása ihlette a Szózatot. A Magyar Tudományos Akadémia 1830-as megalakulása után fizetéses rendes taggá választották, Vérnász című romantikus drámájával 1833-ban megnyerte az Akadémia első drámai pályadíját. Kilenc társával 1837-ben megalapította a Kisfaludy Társaságot; 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel az Athenaeumot szerkesztette. 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke volt. A szabadságharc idején csatlakozott Kossuth Lajos pártjához, képviselőséget vállalt, mindvégig híven támogatta a nemzeti kormányt, a világosi katasztrófa után azonban bujdosni kényszerült. Vörösmarty Mihály 1855. november 19-én hunyt el. Húszezer ember kísérte sírjához, temetése az első tömegtüntetéssé vált az önkényuralom ellen.

 

DECEMBER 31. – ERŐT, EGÉSZSÉGET!

20201231_illusztracio.jpg

Mindig is értelmezhetetlen volt számomra a „boldog karácsony” és a „boldog új év” kifejezés. „Boldog karácsony” címszó alatt – a szenteste kivételével – 24-én, 25-én, 26-án is dolgoztam, így aki ilyen tartalmú jókívánságot küldött nekem, a visszájára sült el. Nem állítom, hogy „szomorú” voltam karácsonykor, de azért annyira határtalanul kellemesen talán mégsem telt… Soha nem értettem azt sem, mit jelent a „boldog” új év – ebben a formában, önmagában nincs is értelme. Szerintem az egészség a legfontosabb, így minden kedves olvasómnak mindenekelőtt jó egészséget, békés, sikerekben, eredményekben és örömökben gazdag, nem mellékesen járványmentes 2021-et kívánok! És mindenki felejtse el az újévi fogadalmakat – valóra kell váltani az álmokat!

 

JANUÁR 5. – KISPESTRŐL ÓBUDÁRA

Kispest Önkormányzatának megbízásából 2014-től 2020-ig szerkesztettem az önkormányzat hivatalos lapját, a Kispest újságot és annak mellékleteit. Megbízásom múlt év végén lejárt, a szerződést nem hosszabbítottuk meg. Köszönettel tartozom mindenkinek, aki az elmúlt hat évben segítette a főszerkesztői munkámat! Idén januártól Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat hivatalos lapjának, az Óbuda újságnak a főszerkesztői teendőit látom el. A kívül-belül megújult Óbuda újság céljai továbbra is ugyanazok: a harmadik kerületben élők folyamatos, hiteles és pontos tájékoztatása a legfontosabb helyi eseményekről. Az olvasók változatlanul kéthetente vehetik kézbe a lapot, és az új szerkesztőség arra törekszik, hogy minden lényeges információt eljuttasson a kerületiekhez.

 

JANUÁR 15. – HÚSZÉVES A WIKIPÉDIA

Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli a Wikipédia, a mindenki által szerkeszthető szabad, internetes enciklopédia – írja a 24.hu. Az enciklopédiát 2001. január 15-én alapította Jimmy Wales és Larry Sanger, az első év végére már 20 ezer cikket tartalmazott 18 különböző nyelven. A Wikipédia neve a „gyors” jelentésű hawaii szóból ered. A minden tudást összegyűjtő virtuális enciklopédia alapötlete Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című kultikus regényből származik, amelyben a galaxisról szóló útikönyvet, tudástárat számtalan utazó írhatja és módosíthatja. A Wikipédia napjainkra már 309 nyelven olvasható, és a fejlődő országok kevesebbet beszélt nyelvein is szeretnék elérhetővé tenni, hogy még többen férhessenek hozzá a szabad információkhoz. Az internet jelenleg hetedik legnépszerűbb weboldala, több mint 55 millió szócikkel.

 

FEBRUÁR 6. – HETVENÖT ÉVE KEZDŐDÖTT A HAZAI ŰRTEVÉKENYSÉG

Egy évvel Budapest ostroma után, 1946. február 6-án Bay Zoltán (1900–1992), az Egyesült Izzó műszaki igazgatója és kutatólaboratóriumának vezetője csapatával forradalmian új mérési technikával, saját fejlesztésű radarberendezéssel mutatta ki a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről. A háború után mostoha körülmények között elvégzett, világhírű kísérlet a magyar űrtevékenység és a nemzetközi radarcsillagászat kezdetét is jelenti – írja az Űrvilág. „A Bay Zoltán vezette sikeres holdradarkísérlet nyomán ma az 1946-os évet tekintjük a magyar űrtevékenység kezdetének – holott a világ első mesterséges holdja, a Szputnyik–1 csak bő egy évtizeddel később állt Föld körüli pályára” – emelte ki az évforduló kapcsán dr. Frey Sándor csillagász. Hazánk 2015 óta az Európai Űrügynökség tejes jogú tagállama, űrtevékenységünk pedig az elmúlt években újabb fellendülésnek indult.

 

FEBRUÁR 18. – NÉVLEGES MARS-UTAZÁS

20210218_illusztracio.png

Sikeresen landolt a NASA Perseverance marsjárója a vörös bolygó felszínén, a 49 kilométer átmérőjű Jezero-kráterben, egy kiszáradt, ősi tó medrében. Az ötödik és legnagyobb amerikai marsjáró szondát tavaly júliusban indították a floridai Cape Canaveralról. Ez az első olyan eszköz, amit kifejezetten az élet felkutatásának céljából küldtek a Marsra. A NASA még 2019 májusában hirdette meg a Send Your Name nevű kampányát: a felhívásban világszerte arra kérték az embereket, küldjék el nevüket, hogy feljuttathassák a vörös bolygóra, cserébe pedig egy „beszállókártyát” kapnak. A NASA Jet Propulsion laboratóriuma egy elektronsugár segítségével egy kis chipre írta ki a neveket, majd integrálta a Perseverance fedélzeti egységébe. Az űrkutatási hivatal bejelentése szerint összesen 10 932 295-en döntöttek úgy, hogy ilyen formában átruccannának a Marsra. Magyarországról 20 871-en kerültek fel a Perseverance fedélzetére.

„AZ IDŐSKOR AZ ÉLET PRODUKTÍV SZAKASZA LEHET”

2021. február 26. - Prusi

„Elsősorban azzal foglalkozom, hogyan lehet megtartani és javítani az idősek életminőségét, segíteni őket abban, hogy továbbra is a társadalom aktív részesei legyenek. Egy társadalom fejlettségét jól mutatja, hogyan tud gondoskodni az idősekről, miként kompenzálja negatív életérzésüket, hogy csak addig voltak fontosak, amíg a nemzeti jövedelemtermelés aktív közreműködői voltak” – vallja PhD dr. Majercsik Eszter, a Szent Margit Kórház Krónikus Belgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa, aki 2020-ban a Fischer Ágoston Óbudai Szociális Díjat vehette át az időstámogatásban nyújtott, szívvel-lélekkel végzett, magas szakmai színvonalú munkájáért és kimagasló érdemeiért.

20210226_illusztracio_1.jpg

Tovább

BUDAPESTI FORGÁCSOK LXIII.

2021. február 11. - Prusi

NYUGATRA UTAZUNK

Ami a mai világban teljesen természetes (a járványt kapcsoljuk ki), az bizony az ötvenes-hatvanas években egyáltalában nem volt magától értetődő. Mire gondolok? A külföldi utazásokra, azon belül a Nyugatra történő kiruccanásról szeretnék ejteni pár szót (mondatot). Ennek oka az, hogy (szerintem) a mai fiatalok elképzelni sem tudják az akkori korszak valóságát.

A LXI.-es Budapesti forgácsokban említettem, hogy a sportolás a szabadidő és a szórakozás egyik értelmes eltöltése volt, de hozzátehetjük, hogy e tevékenység számításba jöhetett a külföldre történő utazás lehetőségei között is. Meg kell jegyezni, hogy a helyzet még ezzel együtt sem volt egyszerű.

A budapesti egyetemi sportklub (BEAC) nem szűkölködött nyugat-európai sportmeghívásokkal, hiszen a kinti egyetemek is komoly sportlehetőségekkel rendelkeztek. Azonban hiába próbálták klubunkat látogatásra, illetve páros csapatversengésre elhívni, ez sehogy sem sikerült. Ennek nem a baráti találkozó elutasítása volt az oka, hanem a „felsőbb hatóság” tiltása, amely nem tartotta célszerűnek az ilyen jellegű kapcsolatok terjedését. Hogy miért, azt rábízom az olvasó fantáziájára.

Aztán az idő haladásával valami történhetett az „agyközpontban”, és (ha jól emlékszem) 59-ben vagy 60-ban engedélyezték, hogy az atlétacsapat kiutazhasson Svédországba. Az utazás meg is történt. Természetesen az utazó csapatba csak a legjobbak kerültek, a „menők”, akik pedig az „indultak még” kategóriába tartoztak, azok a hazaérkezett csapat tagjainak élménybeszámolóit hallgatták, és bámulták a frissen megszerzett igazi svéd (nyugati!) pulóvereket.

Az utazással kapcsolatban csak egy probléma keletkezett, ugyanis egyik sporttársunk – az akkori szóhasználat szerint – disszidált, vagyis kint maradt Svédországban. A retorzió nem maradt el: a sportegyesület kollektív büntetést kapott, öt évig nem engedélyeztek külföldi utazást.

Ez engem nem érintett, mert a „menők” eredményeit alulról súroltam – de az idő haladásával, ahogy kezdtem kinőni a serdülő, majd ifjúsági korosztályból, eredményeim is javultak.

És amikor klubra kiszabott öt év büntetés lejárt, engedélyt kaptunk, hogy a heidelbergi egyetem meghívására a csapat Heidelbergbe utazhasson. Ennek a csapatnak – eredményeim alapján – már én is tagja lehettem.

bp_forgacs_20210211.jpg

HEIDELBERGI PANORÁMA

A csapatba kerülés volt az első akadály, amit tehát szerencsésen legyőztem, ezután következett még egy akadály, amely egyáltalán nem volt könnyű. Az útlevél iránti kérelmet a budapesti rendőrkapitányság ugyanis minden további nélkül elutasíthatta, például azért, mert az utazás sérti a Népköztársaság biztonságát (?), vagy a közérdeket (?), és ezzel oda az utazási lehetőség. Ebben az útlevél-kérelmezési folyamatban fontos szerepe volt a munkahelyi személyzetisnek (a fiataloknak: a HR-es kollégának), akinek javaslata (véleménye) számított az ilyen ügyben. Mivel szerénységem abban az időben segédmunkási beosztásban ügyködött, ezt a második akadályt is legyűrtem, és utazhattam a csapattal Heidelbergbe.

A nyugati út csoda volt számunkra, hiszen a húsztagú csapatban talán ketten-hárman voltak korábban Nyugaton, mi többiek pedig tátottuk a szánkat a látványtól, a körülményektől, a mi helyzetünkhöz képest hihetetlen gazdagságtól. Csak egy példa: amikor vonatunk éjfél után megérkezett Heidelbergbe, az állomáson az egyetemi sportoló hallgatók vártak bennünket a saját Volkswagen autóikkal (a Bogárral!), és elrobogtak velünk a szállodáig. Talán felesleges is mondani, csapatunk tagjai közül senkinek nem volt autója…

Ettől függetlenül a csapat tagjai közül senki nem disszidált, épségben hazaértünk, és mi tartottunk élménybeszámolót a fiatalabb évjáratnak. Hú de régen volt!

ÉBREN ELSZENVEDETT RÉMÁLMOK

2021. február 05. - Prusi

Képzeljük el, hogy az éjszaka közepén felébredünk legszebb álmunkból, ám képtelenek vagyunk megmozdulni és megszólalni, tagjaink nem engedelmeskednek akaratunknak, csak a szemünket tudjuk ide-oda forgatni. Miközben alig kapunk levegőt, rémületünk egyre csak fokozódik, amikor megelevenedik a sötét szoba, ágyunk körül különféle teremtmények bukkannak fel, és feltett szándékuk, hogy az életünkre törjenek. Aztán egy hirtelen varázsütésre izmaink megmozdulnak, újra kapunk rendesen levegőt, a rémséges jelenések pedig eltűnnek. Szívünk azonban még a torkunkban dobog, és csak lassan tudunk újra elaludni, ha sikerül egyáltalán. Nos, ez a horrortörténetbe illő jelenet – bármilyen különös is – a valóságban egyáltalán nem ritka, minden harmadik ember legalább egyszer átélte már az alvásparalízisnek nevezett élményt.

20210205_illusztracio_1.jpg

Tovább

KÉT ÉVTIZED A POLARISBAN

2021. január 30. - Prusi

Húsz évvel ezelőtt, 2001-ben vette át az óbudai Polaris Csillagvizsgáló üzemeltetését hazánk legnagyobb csillagászati szervezete, a Magyar Csillagászati Egyesület. Az elmúlt két évtizedben több mint ezer távcsöves bemutatót tartottak, és több tízezer érdeklődőnek tartottak csillagászati programokat a Laborc utcai létesítményben.

20210130_illusztracio_1.jpg

Az óbudai csillagvizsgáló a Sarkcsillagról kapta nevét még 1979-ben, amikor Gellért András és Habina József kezdeményezésére megnyitotta kapuit. A Laborc utca 2/C alatt, az Óbudai Szabadidőpark területén található intézményt 2001 januárjától a Magyar Csillagászati Egyesület üzemelteti. Az egyesületet – amely idén ünnepli alapításának 75. évfordulóját – dr. Kulin György hívta életre 1946-ban, akinek élete, munkássága, szellemisége a mai napig meghatározó a csillagászati ismeretterjesztéssel és megfigyelőmunkával foglalkozók körében. Az MCSE 2000. december 6-án vette birtokba a Polarist. Gyors felújítást követően, 2001. január 9-én tartotta itt az első távcsöves bemutatót az egyesület, egy teljes holdfogyatkozás apropóján. A csillagvizsgáló azóta is az egyesület lelkes önkénteseinek köszönhetően fogadhatja az érdeklődőket.

A Polaris a csillagászat iránt érdeklődőket támogatja az égbolt megismerésében, szakmai tudásuk bővítésében, a diákok és a nagyközönség művelődésében, közösségi találkozóhelyet és programokat biztosít az égbolt szépségeit kedvelőknek. A csillagvizsgáló munkatársai rendszeresen szerveznek távcsöves bemutatókat, segítenek elsajátítani a távcsövek használatát, szaktanácsadást nyújtanak távcsövekkel, megfigyelésekkel kapcsolatban, csillagászati előadássorozatokat és szakköröket tartanak különböző korosztályok számára, iskolai és egyéb csoportokat fogadnak, alkalmi csillagászati rendezvényeket, találkozókat bonyolítanak le. A Polaris ad otthont a Meteor folyóirat szerkesztőségének, és csillagászati szakkönyvtár is az érdeklődők rendelkezésére áll.

20210130_illusztracio_2.jpg

A koronavírus-járvány következtében életbe lépett korlátozások időszakában a Polaris Csillagvizsgálóban nem tartanak távcsöves bemutatót sem csoportok, sem egyének számára, nyilvános programjaik szünetelnek, előadásaikat YouTube-csatornájukon teszik közzé. Kedden és csütörtökön 16 és 19 óra között titkársági ügyeletet tartanak ügyintézés céljából, a 06-70-548-9124-es telefonszámon történt előzetes egyeztetés alapján: ekkor nyílik lehetőség MCSE-tagok felvételére, tagdíjak rendezésére, egyesületi programok egyeztetésére, kiadványvásárlásra, távcsöves tanácsadásra.

Az ország legnagyobb múltú, legnagyobb taglétszámú csillagászati szervezete továbbra is minden korosztályból várja azokat, akik csillagászati közösségben szeretnék tudásukat bővíteni, megfigyeléseket végezni, és tagdíjukkal, önkéntes munkájukkal is támogatnák a csillagászat népszerűsítését, az amatőrcsillagászat művelését. Az érdeklődők közvetlenül a Magyar Csillagászati Egyesület helyi csoportjaihoz és szakcsoportjaihoz is fordulhatnak további tájékoztatásért. Részletes információ az mcse.hu weboldalon található.

ÉRTÉK, MINŐSÉG, SOKSZÍNŰSÉG

2021. január 29. - Prusi

Az Óbudai Társaskör hiteles, szerethető otthona a zene- és irodalombarátoknak, emellett élő közösségi tér, ahol minden generáció megtalálja a számára legkedvesebb programot. Az intézmény vezetésével Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat idén január elsejétől öt évre Vass Lajost, a Szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatóját, a Magyar Állami Operaház 2006 és 2010 közötti főigazgatóját bízta meg. Bár a jelenlegi járványhelyzetben rövid távon csak óvatosan lehet tervezni, a korlátozások feloldását követően ismét pezsgő kulturális élet költözhet a kerületi fenntartású, de fővárosi – sőt a komolyzene területén országos – jelentőségű intézménybe. Vass Lajossal a Társaskör jövőjét érintő elképzeléseiről, célkitűzéseiről beszélgettünk.

20210129_illusztracio_1.jpg

Tovább

BUDAPESTI FORGÁCSOK LXII.

2021. január 09. - Prusi

HOGYAN NÉZTÜK A MŰKORCSOLYAVERSENYEKET?

Nem elsősorban a műkorcsolyasportról szeretnék írni, hanem az azzal összefüggő televíziós közvetítésekről, vagyis arról, hogyan lett a műkorcsolyasport a – szerintem – legismertebb téli sportág, köszönhetően a tévéképernyőnek és a nézőknek, akik időt, fáradságot nem kímélve elhelyezkedtek a képernyő előtt, mert hiszen utazni nem lehetett, pénz nem volt – vagyis a műélvezetről írok, amit a televízió tett számunkra lehetővé.

Az 50-es, 60-as években a nyári szabadtéri sportok téli álmukat aludták, mert fedett létesítmények a mai helyzethez képest szinte alig léteztek. Természetesen a korcsolyázás, a síelés télen feléledt, mi pedig jártunk a jégpályákra, ha volt hó, akkor a hegyekbe, és örültünk, hogy a beinduló televízió elkezdte közvetíteni a külföldi műkorcsolyaversenyeket.

1959-ben Davosból közvetítették először az Európa-bajnokságot, ami a Magyar Televízió addigi kísérleti adásaihoz képest jelentős fejlődés volt, ugyanis így elindulhatott a „rendes” működés, természetesen az akkori felkészültség keretei között.

Persze ahhoz, hogy leülhessünk a félhomályba borult szobában az itthon gyártott AT 401 vagy AT 403 (figyelem, ez a magyar Orion vállalat gyártmánya volt!) típusjelzésű készülék elé, ezt meg is kellett venni. A mi házunkban a 15 lakó közül három család rendelkezett televízióval, ezért akinek ez hiányzott, de kedvelte a jeges versengést, annak be kellett kéredzkedni valamelyik barátságos lakótárshoz. Ez néha csak két-három pótnézőt jelentett, de előfordultak nagyobb összejövetelek is, ami magával hozta, hogy a gyerekek sámlival mentek vendégségbe, mert a felnőttek ülőalkalmatosságai végesek voltak, hiszen a szomszéd nem kultúrházat üzemeltetett. Ez nem volt rossz megoldás, mert az elöl ülő gyerekcsapat feje felett a szülők minden további nélkül élvezhették a jégen csúszás élményeit.

A mai ifjúság valószínűleg nehezen képzeli el, hogy egy AT 403-as készülék (ilyen volt az összes szomszédunknak) képernyője alig volt nagyobb, mint egy ma használatos laptopé. Ezt néha 10-15 ember nézte és élvezte, másnap pedig beszélt a látott élményről, elemezte a német Kilius-Bäumler páros vagy a francia Alain Giletti ugrásait vagy mások eséseit, ami nem volt ritka, mert a jég – mint tudjuk – igen síkos mindenki számára: a világranglista élvonalában lévőnek vagy akár a 18. helyen korcsolyázónak is.

bp_forgacs_20210109.jpg

A NYUGATNÉMET MARIKA KILIUS, HANS-JÜRGEN BÄUMLER PÁROS AZ 1964-ES INNSBRUCKI TÉLI OLIMPIÁN. FORRÁS: WIKIPEDIA

Érdemes pár szót említeni az akkori televízió képminőségéről: rémes volt. A kép hol szaladt, hol árnyékos-kontrasztos, hol „rizsás” (apró pontok jöttek elő, tűntek el) volt. A házunk előtt haladó villamos összevissza kuszálta a látványt. A jó kép antenna segítségével jutott el a nézőkig. Ez az antenna a tetőn elhelyezett (a mi házunkon ilyen nem volt) műszaki berendezés volt, vagy ennek kicsinyített mása, amit a tulajdonos a készülék tetejére állított, és forgatta, hogy a legmegfelelőbb állást biztosítsa az optimális képminőség számára. Ha ilyen nem volt, akkor a kétágú antennakábelt (amit az akkori Keravill boltban lehetett megvenni) forgatta két ember a szobában a legjobb vételi helyzet kitapasztalása érdekében, majd, ha a kép elég éles lett, odaszögelték/kötözték valahová és kész. Utóbb ifjú szakemberek tanácsolták, hogy ne egy-két méter kábelt vegyünk (akkor már nekünk is volt televíziónk), hanem annyit, hogy a padlásról kilógatva behúzhassuk az ablakon és csatlakoztassuk a készülékhez. Csodálatos képet kaptunk!

Ezek az akkori televíziók még fekete-fehér képet adtak, a színes változat később lett elérhető számunkra. Egyik ezermester szomszédunk azonban színesítette a látványt: a képernyő méretének megfelelő átlátszó műanyagot erősített elöl a géphez, alul enyhe zöldre, felül halovány kékre festette, és az illúzió létrejött.

Azt viszont valószínűleg senki nem találná ki, hogy az éles kép kikényszerítéséhez milyen szerepet kapott a kisméretű fém cipőkanál. Elmesélem: a vízszintesre kifeszített szobai antennakábelre egy fém cipőkanál került, és ha valami zavar keletkezett a kép élvezhetőségén, akkor a cipőkanál ide-oda csúsztatásával lehetett némi javítást elérni – de az is lehet, hogy a kép magától megjavult, én ezt sajnos nem tudom, régen volt, és nem vagyok szakember, sőt ezermester sem.

Nézési nehézségek ide, oda, ettől függetlenül a pár éves szorgalmas képernyőre meredés azt eredményezte, hogy a versenyzők nacionáléja kristálytisztán állt előttünk, mindent tudtunk róluk. Majdnem családtagokká váltak, de nemcsak ők, hanem a közvetítéseket kommentáló riporterek is, akik közül nem egynek ekkor indult a televíziós karrierje.

Mosolyogva néztük a csúszós jégen topogó, imbolygó pontozóbírákat, akik a versenyszámok után kicsoszogtak az ülőhelyükről, és kézzel forgatták a pontszámokat feltüntető táblákat (6 pont volt a legtöbb, ami adható volt), méltatlankodtunk, amikor a pontozó (szerintünk) részrehajló volt, vagy igazságtalan.

Tökéletesen ismertük, még mi, gyerekek is, a régi híres versenyzőkről elnevezett ugrásfajtákat, bár néha vita támadt, hogy például Regine Heitzer (osztrák bajnok) Rittbergert vagy Salchowot ugrott-e, sikerült-e a dupla Lutz vagy az Axel Paulsen, nem beszélve a Button ülőforgásról.

Aztán amikor a kezdeti televíziós közvetítések révén megismert versenyzők (évek alatt) kiöregedtek, a folytatás – legalábbis számomra – elveszítette az újdonság varázsát, és már nem néztük a szomszéd családnál a közvetítéseket. Igaz, már a sajátunkat is nézhettük, közben pedig felnőttünk.

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

2020. november 30. - Prusi

SZEPTEMBER 15. – SZÁZ ÉV, MON DIEU!

Százharminc évvel ezelőtt született Agatha Christie (1890–1976) angol írónő, „a krimi koronázatlan királynője”. A Guinness Rekordok Könyve szerint William Shakespeare könyvei és a Biblia után Agatha Christie könyveit adták ki a legnagyobb példányszámban az egész világon. Első regénye, A titokzatos stylesi eset éppen száz évvel ezelőtt, 1920-ban jelent meg, ebben a történetben mutatta be az olvasóknak Hercule Poirot-t, aki azután hosszú időn át, összesen 33 regényben és 54 novellában szerepelt. David Suchet egy egész életművet épített arra, hogy szinte az összes Poirot-történetet megfilmesítse. A sorozatból 1989 és 2013 között összesen 13 évad készült, változó hosszúságú epizódokkal, melyek mennyisége is változik a különböző évadokban. Agatha Christie másik ismert szereplője, Miss Marple – akit anyai nagyanyjáról mintázott – első ízben az 1927-ben kiadott A kedd esti klub című novellában és az 1930-as Gyilkosság a paplakban című regényben szerepelt.

 

SZEPTEMBER 29. – ŐSPLATÁN A MARGITSZIGETEN

20200929_illusztracio.jpg

Csak elragadtatással lehet szólni Budapest egyik legismertebb faóriásáról, az ősplatánról a Margitszigeten. A víztorony mellett, a kolostorromok és a Szent Mihály kápolna között található platánt 1823-ban József nádor ültette, aki csodálatos parkká varázsolta a szigetet. Az ősplatán törzsének körmérete a hat és fél métert közelíti, magassága negyven méter, lombja a legszélesebb részen az ötven méteres átmérőt is eléri. A kivételesen szép példány fotóit hosszú ideje mintaként közlik a kertészeti szaklapok világszerte – írja a pestbuda.hu.

 

OKTÓBER 4. – NEM GYÓGYÍTJA AZ IDŐ A SEBEKET

Tíz évvel ezelőtt történt Magyarország egyik legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófája. 2010. október 4-én átszakadt a MAL Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 400x600 méteres vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő, közel egymillió köbméternyi zagy félig letarolta Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen károkat okozva ezzel a térségben. Tíz ember meghalt, a sérültek száma több mint 150 fő volt. A magyar kormánynak összesen 38 milliárd forintba került a károk helyreállítása.

 

OKTÓBER 26. – EMELETES VONATON MONORRÓL PESTRE

20201026_illusztracio.jpg

Immár a Monort átszelő 100a vasútvonalon is lehet utazni a nagy kapacitású emeletes vonattal. Az első 600 férőhelyes KISS motorvonat augusztusban Budapest és Vác között kezdte meg az utasok szállítását, a második jármű szeptemberben a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon állt szolgálatba.

 

NOVEMBER 11. – TÍZÉVES FILM A KÖZÖSSÉGI HÁLÓRÓL

„Akinek van 500 millió barátja, az biztos szerez néhány ellenséget is” – szólt a 2010. november 11-én bemutatott Social Network – A közösségi háló posztere. A Facebook közösségi oldal alapításáról, indulásáról szóló, David Fincher által rendezett amerikai filmdrámában Jesse Eisenberg alakítja Mark Zuckerberget. A Harvard diákja által 2004. február 4-én indított Facebook valóságos kommunikációs forradalmat hozott, alapjaiban változtatta meg a világot, az emberi kapcsolatokat – és megváltoztatta az alkotóját is, akit a világ legfiatalabb milliárdosává tett. A közösségi oldal jelenleg 2,5 milliárd havi aktív és 1,7 milliárd napi aktív felhasználóval büszkélkedhet, és közel százmilliárd dolláros értékével a negyedik legértékesebb márka a világon.

 

NOVEMBER 20. – HARMINCÖT ÉVES A WINDOWS

Három és fél évtizeddel ezelőtt, 1985. november 20-án jelent meg a Windows 1.0, amely megalapozta, hogy a Microsoft a mai napig uralja az operációs rendszerek piacát. A 99 dollárért kapható Windows 1.0 nagy előrelépést jelentett az elődjéhez, az MS-DOS-hoz képest: az egyik legnagyobb váltás az egér használata volt. Az első Windowst két floppyn árulták, a használatához pedig 256 kilobájt memóriára és egy videokártyára volt szükség. A Windows 1.0 magában foglalt néhány asztali alkalmazást, beleértve egy MS-DOS fájlkezelő alkalmazást, egy órát, egy naptárat, egy kartotékkezelőt és telekommunikációs programokat. Utódja, a szintén 16 bites Windows 2.0 két évvel később jelent meg.

 

NOVEMBER 30. – SZÁZHÚSZ ÉVES A MAGYAR AUTÓKLUB

Százhúsz évvel ezelőtt, 1900. november 30-án alakult meg Magyarország legnagyobb autós civilszervezetének elődje, a Magyar Automobil Klub. Az egyesület 1911-ben felvehette a Királyi Magyar Automobil Club nevet, amelyből később elhagyta a „királyi” jelzőt, 1960-ban pedig Magyar Autóklubra módosította nevét. Az elmúlt évtizedek alatt a Magyar Autóklub rengeteget fejlődött, azonban megalakulása óta eltökélt abban, hogy az autósok, a közlekedők érdekeit képviselje, számukra hasznos szolgáltatásokat biztosítson.

BUDAPESTI FORGÁCSOK LXI.

2020. november 30. - Prusi

SPORTOLNI KEZDÜNK

Az alábbi sorok egy laikus megállapításai, kéretik, hogy a szakemberek elnézően mosolyogjanak.

Az 50-es években a sportolás nagyon népszerű volt, aminek több oka is lehetett: a mai helyzethez képest lényegesen kevesebb szórakozási lehetőség, a televíziót nem ismertük, a külföldre utazást az akkori rendszer annyira körülményessé tette, hogy inkább tilalomról beszélhetünk, vagyis maradt a szórakozási és a szabadidő értelmes eltöltése lehetőségek között a sport, amely – figyelemmel a hazai hagyományokra is – kiemelkedő jelentőségűvé vált.

A kiskorú, ha olyan szerencsés volt, mint én, 13 éves korában járni kezdhetett az egyik nagy fővárosi sportegyesület atlétikai szakosztályának téli (ún. alapozó) tornatermi edzésére. Az életkorból következő tapasztalatlanság valószínűleg közrejátszhatott abban, hogy a testedzéssel összefüggő légkör, az edzések közösségi élménye, az idősebb, már eredményt elérő sporttársak példaképpé válása meghatározó lett az atlétika sportág szeretetében.

Bár a tavaszi-nyári időszak alatt – különböző okok folytán – a sportegyesületi szabadtéri sportolás részemről igencsak hézagos lett, a következő télben feléledtem, vagyis újult erővel izzadtam a tornateremben. Ennek aztán meg is lett az eredménye.

bp_forgacs_20201130.jpg

AZ EGYKORI MEZŐ UTCAI BEAC-PÁLYA LÁGYMÁNYOSON, A MAI ALLEE BEVÁSÁRLÓKÖZPONT HELYÉN. ILLUSZTRÁCIÓ: BEAC.HU

A sportolás iránti érdeklődés kifejlesztésében (a családi hatáson túl) az iskolának meghatározó szerepe lehet, gondolok itt a tornatanár személyére. (Kérem, hogy a tisztelt testnevelő tanárok ne szisszenjenek fel: abban az időszakban tornatanár vezette a tornaórákat, a „testnevelés” szót később alkalmazták.) A mi tornatanárunk az atlétika barátja volt, ennek köszönhetően amikor iskolánkba került, az udvaron távolugró és magasugró pályát alakított ki, súlylökő kört építtetett, ahol gyakorolhattunk. Ezen felül egy héten egyszer-kétszer a margitszigeti Úttörő Stadionba jártunk rövidtávot futni, a 4x100-as váltófutást gyakorolni, valamint a kislabdahajítás technikáját elsajátítani. Mindezek célja az volt, hogy a kerületi úttörőbajnokságon jól szerepeljünk.

És jól is szerepeltünk. Büszkék voltunk magunkra és tanárunkra.

Egyik tanulótársunk különösen ügyes volt, nagy fölénnyel nyerte meg azokat a számokat, amelyekben indult. Azt tudtuk, hogy ő elsősorban futballista, egészen kiskora óta rendszeresen rúgta a labdát, és az egyik népszerű futballcsapat igazolt serdülő játékosa. Gyorsasága, ruganyossága és robbanékonysága kiemelkedő volt korosztályában. Az úttörőbajnokságon szemlélődő egyesületi edzők szeme természetesen megakadt társunk ügyességén, sokan akartak belőle – mint a mi tornatanárunk is – komoly atlétát faragni. Ő azonban csak mosolygott a próbálkozókon: ő futballista volt, és az is maradt. A kerületi úttörőbajnokságon magasugrásban nekem sikerült ezüstérmet szereznem, a bajnok futballista társunk lett, aki 20 centit vert rám, ami magasugrásban hatalmas fölény, mintha egy futballmeccsen az egyik csapat 18:0-ra legyőzné a másikat. Barátunk futballban is kiemelkedő teljesítményt ért el. Többszörös válogatott, európai hírű játékos lett.

Ennyit a kezdetekről. A későbbi időszakról is érdemes majd szót ejteni.

HARMINC ÉVE TAXISBLOKÁD BÉNÍTOTTA MEG AZ ORSZÁGOT

2020. október 25. - Prusi

Harminc évvel ezelőtt, 1990. október 25. és 28. között taxisblokád bénította meg az ország közlekedését. A váratlanul bejelentett, október 26-án életbe lépő 65 százalékos benzináremelés ellen tiltakozva a taxisok és magánfuvarozók megbénították előbb Budapest forgalmát, majd a közúti közlekedést az ország nagy részében. A tiltakozó mozgalom október 28-án az Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkavállalók, a munkaadók és a kormány közötti kompromisszumos megállapodással ért véget.

Tovább

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

2020. augusztus 31. - Prusi

JÚNIUS 1. – NYOLCVANÖT ÉVES DR. JUHÁSZ ÁRPÁD

Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1935. június 1-jén született dr. Juhász Árpád geológus, az MTA Ismeretterjesztési Bizottságának tagja, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakja. Már a hatvanas évektől kezdve népszerűsítette a geológia tudományát, a sajtóban éppúgy, mint a rádióban és a televízióban. 1971-től 1986-ig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Természettudományi Stúdiójának igazgatója volt, majd 1997-ig a Magyar Televízió Természettudományos Szerkesztőségének munkatársa. 1997-ben a frissen induló TV2 gyermek- és ifjúsági műsorainak főszerkesztőjeként kezdett dolgozni, 1999-től a csatorna tanácsadója. 1989-ben SZOT-díjjal, 2007-ben Pro Natura-díjjal és Pethő Sándor-díjjal ismerték el tevékenységét. Pályája során számos földrajzi ismeretterjesztő filmet készített, továbbá szakértőként vett részt a televízió földrajzi témájú természettudományos sorozataiban, magazinműsoraiban, vetélkedőiben. Geológus-szakértője volt a Magyarországot bemutató híres kéktúra-filmsorozatnak. Érdeklődése főleg az amerikai kontinens felé irányul, de beutazta az egész világot, és minden földrészről tudósított. Nyolcvanéves koráig 109 országban fordult meg.

 

JÚNIUS 4. – SZÁZ ÉVE KÖTTETETT A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM

Az éppen száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én megkötött trianoni békeszerződés – magyar forrásokban gyakran békediktátum – az első világháborúban vesztes Magyarország és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között jött létre, meghatározta Magyarország új határait, és sok kis multinacionális államot hozott létre az Osztrák–Magyar Monarchia helyett. Napjainkban csak a magyarok hét százaléka ismeri a tényeket, és minden harmadik ember hisz abban az alaptalan legendában, amely szerint a békeszerződés száz év után lejár – derült ki egy országos reprezentatív közvélemény-kutatás friss adataiból. Az 1920-as békeszerződés után még évekig húzódott a pontos határkijelölés, de – mint arról az Index beszámolt – az Arcanum Mapire oldalán most nyilvánosak lettek az eddig szélesebb körben nem ismert részletes határtérképek.

 

JÚNIUS 5. – SZÁZHÚSZ ÉVE SZÜLETETT GÁBOR DÉNES

Százhúsz évvel ezelőtt, 1900. június 5-én született Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. 1947-ben jutott el legnagyobb találmányához, a tárgyról teljes háromdimenziós képet adó holográfiához, amely azonban 1960-ig, a lézer kifejlesztéséig nem terjedt el. Közel száz találmány fűződik a nevéhez, úttörő volt a tevékenysége a híradástechnikai információelméletben is. Élete utolsó évtizedeiben az emberiség jelenlegi és jövőbeli problémáinak tanulmányozásával is foglalkozott. Gábor Dénes 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

 

JÚLIUS 7. – KÉTSZÁZEZER KILOMÉTER A MAGYAR UTAKON

20200707_illusztracio.jpg

Önmagában a futásteljesítmény semmit nem jelent. De tény, hogy Peugeot 106 Mistral típusú, 1999-ben gyártott „személygépjárművem” elérkezett a 200 ezredik kilométeréhez. Pusztán érdekesség, hogy sikerült ezt az „ünnepi” pillanatot megörökítenem. Én 58 ezer km-t vezettem az elmúlt négy évben. Remélem, még sokáig hű társunk lesz az utazásban!

 

JÚLIUS 23. – SZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT CHOLNOKY JENŐ

Másfél évszázaddal ezelőtt, 1870. július 23-án született Cholnoky Jenő földrajztudós, író, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike, a Balaton kutatója. Többek között a Magyar Földrajzi Társaság és a Balatoni Bizottság elnöki tisztét is hosszú időn keresztül betöltötte. Tudományos kutatásainak területe tág határok között mozgott, a geográfián kívül maradandót alkotott a hidrológiában és a klimatológiában is. Színesen, közérthetően beszélt tudományos kérdésekről ismeretterjesztő előadásain: népszerű tudományos műveivel nagy tömegek érdeklődését keltette fel a földrajz és a természettudományok iránt. Mintegy 50 könyvet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és népszerű cikke jelent meg. Az 1936-ban kiadott A Balaton című könyve minden laikus számára érdekes és fontos kérdésre választ ad a magyar tengerrel kapcsolatban.

 

AUGUSZTUS 3. – KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKVÁLASZTÁS SZABADON

Harminc évvel ezelőtt, 1990. augusztus 3-án választották köztársasági elnökké Göncz Árpádot, a rendszerváltás utáni időszak legnépszerűbb politikusát. Az első szabadon választott államfő tíz éven át töltötte be posztját, ez idő alatt négy miniszterelnökkel dolgozott együtt. Göncz Árpád öt éve hunyt el, 93 éves korában.

 

AUGUSZTUS 14. – NEGYVEN ÉVE JÖTT LÉTRE A SZOLIDARITÁS

Pontosan 40 évvel ezelőtt kezdődött az európai történelem egyik legjelentősebb sztrájkja a gdański Lenin Hajógyárban, amely nemcsak Lengyelország, hanem az egész szocialista tábor politikai berendezkedését megrengette. 1980. augusztus 14-én hajnalban négy ellenzéki aktivista bejutott a gdański Lenin Hajógyár területére, és a reggel 6 órakor kezdődő műszak előtt sztrájkra felszólító röplapokat szórt szét az öltözőkben. E napon vált világszerte ismertté Lech Wałęsa villanyszerelő, aki hamarosan egy egyedülálló tömegmozgalom, a Szolidaritás vezetője lett, majd három évvel később megkapta a Nobel-békedíjat. A kelet-európai rendszerváltás valójában ott és akkor kezdődött – emlékezett vissza a merce.hu.

 

AUGUSZTUS 19. – ÖTVENÉVES A ZUGLIGETI LIBEGŐ

A Zugligeti-katlant a János-hegy alatti Hármaskút-tetővel összekötő, 262 méteres szintkülönbséget alig néhány perc alatt letudó zugligeti libegőt éppen ötven évvel ezelőtt, 1970. augusztus 19-én adták át. Az 1976-ig a kerületi tanács, majd a Budapesti Közlekedési Vállalat által üzemeltetett – 2000 és 2010 között magánkézbe adott – kötélpálya hamarosan a látogatók kedvencévé vált, az első évtizedben 4,5 millióan utaztak rajta. A felvonó fél évszázados működése alatt teljes kötélcserén is átesett, 1991-ben és 2010-ben is felújították, következő rekonstrukciója pedig a Normafa Park rehabilitációjaként valósulhat meg – olvasható a 24.hu összeállításában.

NAPLEMENTE A VONYARCI BERZSENYI-KILÁTÓBÓL

2020. július 29. - Prusi

Csodálatos körpanorámában gyönyörködhetnek azok, akik felkapaszkodnak a 355 méteres vonyarcvashegyi Pető-hegyen, az erdő mélyén megbúvó Berzsenyi-kilátóhoz. Észak felé a Keszthelyi-hegység erdős hegyvidéke terpeszkedik, dél felé a Balaton és a Keszthelyi-öböl a Zala torkolatával, s tiszta időben szinte a fél Dunántúl látszik. A sötét fából ácsolt építményt 2002-ben újították fel, Vonyarcvashegyről a piros jelzést követve lehet megközelíteni.

süti beállítások módosítása