Hirdetés

Hirdetés

Facebook-oldal

Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től komplex blogot is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, az MKE PEMEKSZ és a MANT tagja.

Ajánló

prusi_dosszie_fb_banner.png

 

prusi_dosszie_twitter_banner.png

  retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 

misztikus_zona_hird.jpg

 

tiltott_zona_ujhird.jpg

  

pislogas_hirdetes.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202002.jpg

A NÖVÉNYEK REJTETT ÉRZÉKEI

Prusi 2020.02.05. 08:50

A tudomány jelenlegi állása szerint a Föld növényvilágának nagy része az állatokéval összevethető bonyolultsággal reagál a környezetére. Az állati viselkedést vizsgáló etológia analógiájára alig három évtizede kezdődtek olyan növénykutatások, amelyek célirányosan vizsgálják ezeket a reakciókat. A kutatói közösség és az ismeretterjesztő sajtó már jócskán túllépett a növényi érzékelés korai kutatására jellemző féltudományos módszereken és gondolatokon, amelyeket annak idején hevesen támadott az akadémikus tudomány, ám a „növényi neurobiológia” a mai napig számos vita kereszttüzében áll.

20200205_illusztracio_1.jpg

Címkék: Misztikus Zóna

GENERÁCIÓK SAJÁT MOBILJAI

Prusi 2020.01.07. 17:10

Február végéig tekinthető meg a „GSM – Generációk Saját Mobiljai” című időszaki kiállítás a Piarista Múzeumban. A népszerű modellek mellett számos ritka, „egzotikus” készülék, prototípus is helyet kapott a tárlaton.

A magyarországi GSM-mobilszolgáltatás 25 éves évfordulója alkalmából a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) – a Vodafone Magyarország Alapítvány támogatásával – a Neumann Társaság múzeumában (NJSZT ITK, Szeged) rendezett tárlatot. A kiállítás ősszel a túrkevei Finta Múzeumban vendégszerepelt, november végétől három hónapon át a budapesti Piarista Múzeumban tekinthető meg.

A szervezők négy budapesti magángyűjtő (Csernák Márton, Domokos Zoltán, Novák László, Szepes György, Mobilmementók baráti kör) és egy szegedi mobilgyűjtő (Ördögh Zoltán, Retromobil) több ezer darabos gyűjteményéből válogatták ki az elmúlt negyed évszázadban piacra dobott legérdekesebb készülékeket, amelyek között a látogatók saját egykori mobiltelefonjaikat is jó eséllyel viszontláthatják. A népszerű modellek mellett számos ritka, „egzotikus” készülék, prototípus is helyet kapott a tárlaton; megtekinthető például egy olyan, táskányi méretű, analóg Motorola mobiltelefon, amilyennel az első magyarországi mobilhívást Bod Péter Ákos akkori ipari és kereskedelmi miniszter 1990. október 15-én elindította. A kiállítás látogatói több tucatnyi különleges formatervezésű készüléken keresztül kapnak izgalmas képet arról, hogyan jutottunk el a külső antennás, nyomógombos készülékektől napjaink teljes érintőképernyős okostelefonjaihoz, és hogy a dizájn mellett mekkora volumenű technikai fejlődésen ment keresztül a mobiltelefon-gyártás.

A kiállítás 2020. február 29-ig, hétköznapokon 10 és 18 óra között, előzetes bejelentkezéssel látogatható, bővebb információ az NJSZT honlapján olvasható.

Címkék: retrospektív

SZIMULÁLT VALÓSÁGBAN ÉLÜNK?

Prusi 2020.01.05. 10:35

Több mint húsz évvel ezelőtt, 1999-ben mutatták be a filmtörténelem egyik legismertebb, forradalmi hatású moziját, a Mátrix-trilógia első részét. Az amerikai–ausztrál koprodukcióban készített, négy Oscar-díjat elnyert sci-fi alapötleteként szolgáló hipotézis, a szimulált valóság elmélete alapján elképzelhető, hogy a minket körülvevő valóság csupán illúzió, és mindannyian egy számítógépes technikával létrehozott világban élünk. A számos filozófiai és vallási utalást tartalmazó film által megfestett disztopikus jövőben az érzékelt világot, a Mátrixot mesterséges intelligenciával rendelkező gépek alkották meg, és az embereket azzal a céllal tenyésztik, hogy saját energiájuk forrásaként hasznosítsák őket. De vajon a „valóságban” felismernénk-e, ha egy ilyen szimuláció részesei lennénk?

20200105_illusztracio_1.jpg

Címkék: Idegen Zóna

BUDAPESTI FORGÁCSOK LX.

Prusi 2020.01.03. 07:20

JOGI EGYETEM A 60-AS ÉVEKBEN

A jogi egyetem, a Kar (természetesen a budapesti egyetemről lesz szó) az Egyetem tér impozáns épületében működött (mint most). A hátsó épületrész ablakaiból a mellette lévő papnevelde udvarára lehetett látni, ahol időnként a kispapok feltűrt reverendában fociztak, érdekes volt.

Az akkori első évfolyam bőven befért az I. tanterembe, bár ha írásbeli vizsga vagy komolyabb zárthelyi írására került sor, felvonultunk a IX. előadóba, legfelülre, és ott írtuk, nehogy egymáshoz préselődve puskázás jöhessen szóba. Meg amikor valami politikai demonstrációt szerveztek részünkre, mint például a vietnami háború elleni tiltakozó gyűlést, amikor is jól megijesztettük az amerikai imperialistákat a harcias szónoklatokkal. Ez is érdekes volt.

Az első évfolyam legnehezebb tantárgya a római jog. Ez amolyan vízválasztó, a felsőbb évfolyamosok is rémisztgették a „gólyákat”. Kétségtelen, hogy a latin nyelvű szavak (mondatok, meghatározások) megtanulása nem volt egyszerű, különösen azért, mert a hallgatóság többsége a középiskolában nem tanult latinul, így aztán biflázhatott, de az évfolyam (néhány keményfejű hallgató kivételével) túljutott az akadályon. A római jog jelentősége rendkívül nagy a jogi szakmában.

bp_forgacs_20200103_1.jpg

AZ ELTE JOGI KARÁNAK ÉPÜLETE 1953-BAN. ILLUSZTRÁCIÓ: FORTEPAN

A tudást legelőször oktatóink próbálták átadni részünkre. Hogy közülük ki-kicsoda, azt részben az egyetemi évek alatt, részben utólag tudtuk meg. Mint mindenhol és mindenkor, voltak közülünk jól értesültek is, különösen a régi jogászcsaládok leszármazottai, akik pletykákban igen megbízhatóak voltak. Így kiderült, kik a munkásmozgalom régi harcosai, kik azok, akik már a háború előtt ügyvédként működtek, mások, mint a dolgozó nép (a proletárok és a dolgozó parasztság) leszármazottai, a háború utáni népi kollégiumokban szerezték az általános tudásuk alapjait, a legfiatalabb oktatók pedig kétségtelen, hogy a „haladás” mintaképei voltak. Ennél fontosabb ismeretet lehetett viszont kideríteni a szakkönyvekből, tanulmányokból. Az előélettől függetlenül némelyikük rendkívül izgalmas és érdekes előadó volt, mások (szerencsére ők voltak kevesebben) tudományos teljesítményüktől függetlenül masszív unalmat árasztottak magukból.

Az oktatás hasonlított a középiskolaihoz, tanári előadás, csoportos vagy néha évfolyami dolgozatírás („zárthelyi”), és a félévi (vagy több félévet átfogó) vizsga, a szóbeli „alakítás”. Tancsoportonként ún. gyakorlati óra (szeminárium) is volt, amelynek keretében az elméletet oktatóink próbálták „aprópénzre” váltani, vagyis a jogi szöveg életes alkalmazásával tágították fejünket. A bolognai rendszer (kredit) ismeretlen volt.

Az egyetemi élet (az oktatáson kívül) változatos és érdekes volt: az épületben nyüzsgött a hallgatóság, a kinti környéket a ráérősen álldogáló, beszélgető vagy siető (óráról lekéső) hallgatók jellemezték, az épülettel szemközti Vén Diák („Tanszék”) eszpresszóban békésen üldögélt a tanár és diák, nem egyszer alig egy-két méter választott el bennünket a nagy tekintélyű professzortól, élmény volt csodálni a kávéját kevergető „kollégát”.

Bár nem a jogi oktatáshoz tartozik, de érdemes megemlíteni, hogy a jogászok (joghallgatók) a sportolásban élen jártak. A régi BEAC-pálya (a Mező utcában, ld. az XLIII. „forgácsokban”) fennállása idején például a klub elnöke az egyik jogászprofesszor volt, a labdarúgócsapatot egy későbbi alkotmánybíró és egy korabeli dékán, valamint két volt NB I-es futballista joghallgató is erősítette, a kézilabdacsapat kapusa a legfőbb bírói fórum tagja lett – szóval kiemelkedő sportolók vagy sportszerető személyek voltak. A fiatalabb (férfi) oktatók rendszeresen rúgták a labdát (kiskapuztak), példát adtak a hallgatóknak az „ép testben ép lélek” jelmondat érvényesüléséről. E fiatal oktatók közül számosan igen komoly tudományos pályát futottak be.

bp_forgacs_20200103_2.jpg

AZ ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARÁNAK ÉPÜLETE NAPJAINKBAN.
FORRÁS: ELTE.HU

Nemrég elmentem az egykori alma mater épületébe, de nekem már a bejutás sem volt egyszerű. Mint kiderült, a főkapu fotocellás működésű, és pár másodpercig késlekedett a nyitással (vagy én nem álltam jó helyen), és rángattam a fogantyút (furcsán is nézett rám egy időközben odaérkezett, feltehetően ifjú kollegina), de végül minden sikerült. Bent semmiféle nyüzsgés nem volt, a büfé kihalt, alig láttam embert a folyosókon. Utóbb a tájékozottabb régi kollégáim felvilágosítottak, hogy elmaradtam a valóságtól, mert manapság az informatika segítségével otthon is lehet tanulni, egyszerűbb lett az élet, mint a mi időnkben. Okosabb lettem. De nem csak ebben, hanem abban is, hogy a tanulmányi osztály (új elnevezése: hivatal) már a Kecskeméti utca–Magyar utca sarkán működő nagy kockaépületben üzemel (tudja-e valaki, hogy ebben az épületben működött valamikor a Középülettervező Vállalat?), ahol a megfelelő emeleten a bejutás kódszámmal történik. Onnan visszairányítottak a főépületbe, ahol aztán elintéztem, amit akartam.

Én szerettem a jogi egyetemre járni.

Címkék: Nagybátyám írásai

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2019.11.30. 20:48

SZEPTEMBER 1. – SOHA TÖBBÉ HÁBORÚT!

Nyolcvan évvel ezelőtt a világtörténelem legsötétebb időszaka kezdődött el. A hatalmukhoz görcsösen ragaszkodó, a gyűlölet politikájában hívő politikusok felelőtlensége, az európai nemzeteket megmérgező több évtizedes gyűlölködés, a náci és fasiszta eszmék terjedése öltöttek formát az 1939. szeptember 1-jén kirobbant második világháborúban. A világégés Európában a náci Harmadik Birodalom 1945. május 8-i kapitulációjával ért véget, a csendes-óceáni fronton Japán csak szeptember 2-án, az amerikai atombomba bevetése után tette le a fegyvert. Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő második világháború volt az első, a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam – az akkori emberiség 80 százaléka – vett részt, harcok folytak 40 ország területén és az összes óceánon, 110 millió katona állt fegyverben. A katonai áldozatok számát 27 millióra, a civilekét 25 millióra teszik.

 

SZEPTEMBER 12. – INTERJÚ DR. HILLER ISTVÁNNAL

20190912_illusztracio.JPG

Kispest és Pesterzsébet országgyűlési képviselőjével, az Országgyűlés alelnökével parlamenti dolgozószobájában beszélgettem oktatásügyi témákról és a közelgő önkormányzati választáson való részvétel fontosságáról.

 

SZEPTEMBER 30. – HÚSZÉVES A WIFI

Húsz évvel ezelőtt, 1999-ben több technológiai cég létrehozta a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. Szeptember 30-án kereskedelmi forgalomba kerültek az első eszközök, amelyek a 802.11b vezeték nélküli LAN-szabvány alapján működtek. Ezzel megkezdődött a vezeték nélküli hálózatok, más néven a wifi korszaka. 2018-ban a wifieszközök száma meghaladta a 13 milliárdot. Három év múlva a wifi lesz a legfőbb internetes csatorna, a Cisco előrejelzése szerint az internetes forgalom 59 százaléka ilyen hálózatokon keresztül zajlik majd – írja az MTI.

 

OKTÓBER 2. – VERSES-ZENÉS EST MONORON

20191002_illusztracio.jpg

Örülök, hogy itt is kialakulnak személyes kapcsolatok, érdekes ismeretségek, s mint ezúttal is bebizonyosodott, tényleg kicsi a világ! Érdemes volt elmenni a jó hangulatú programra – és az ígéret szerint lesz folytatás! – Új kulturális, irodalmi programsorozat indult a monori Dr. Borzsák István Városi Könyvtárban N. Sebestyén Katalin (b4) festőművész szervezésében, az első verses-zenés estet dr. Uherkovich László igazgató (b3) nyitotta meg. Saját műveit adta elő lovag Kanizsa József (b1) mkl író, költő, meseíró, kritikus, Kőbánya díszpolgára, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja; lovag Németh Nyiba Sándor (b5) mkl költő, zeneszerző, olimpikon, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára; lovag dr. Vermes György (j1) limerick-író, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja.

 

OKTÓBER 15. – MÁSFÉLMILLIÓ LÉPÉS MAGYARORSZÁGON

Rockenbauer Pál és csapatának legnagyobb hatású filmje 14 részen keresztül mutatta be Magyarország tájait és a benne élő embereket. A csapat 1979. július 31-én vágott neki az Országos Kéktúrának, amelyet a Nagy-Milictől 76 napon át tartó vándorlással jártak végig, 1979. október 15-én érkeztek meg az Írott-kő alatti Szent Vid-hegyre. Közel kétéves utómunka után a tévénézők 1981 májusában láthatták a Másfélmillió lépés Magyarországon első epizódját. A sorozat a természetjárás – és kimondottan a kéktúra – népszerűsítése mellett komoly szociológiai dokumentum is egyben. Azzal, hogy a stáb az országot átszelve rögzítette a 70-es évek végi Magyarországot, felbecsülhetetlen néprajzi kincset is létrehozott. Utolsó pillanatban kapták lencsevégre a klasszikus vidéki életformát, az eltűnő falusi közösségeket, illetve szólaltattak meg kihaló mesterségeket űző embereket. Mindemellett a film bemutatja az egyre iparosodó és városiasodó világ előnyeit és hátrányait is, természetesen az 1979-es Magyarország szemüvegén keresztül – emlékezett vissza a Turista Magazin.

 

OKTÓBER 27. – ŐSZI KIRÁNDULÁS A CSÉVHARASZTI BORÓKÁSBAN

20191017_illusztracio.JPG

 

OKTÓBER 29. – ÖTVENÉVES AZ INTERNET

Éppen fél évszázaddal ezelőtt, 1969. október 29-én Charles Kline programozó egy adatcsomagot indított el az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által létrehozott ARPANET rendszerében a Kaliforniai Egyetemről a Stanfordi Egyetemre – és ezzel elindult az internet. Két hónappal később Santa Barbara és Utah egyeteme is csatlakozott a hálózatba, ezt követően elkezdett exponenciálisan nőni a komplett hálózat: 1977-re már száz csomópont között volt kapcsolat, 1989-re százezren kapcsolódtak be, a 90-es évek elejére meglett az egymillió, 2012-ben pedig a rendszer elérte az egymilliárd csomópontot. Magyarország 1991-ben csatlakozott az internethez, amely mára a bolygó népességének felének rendelkezésére áll. Látványos grafikonon követhető, melyek voltak a legnépszerűbb weboldalak 1996 és 2019 között.

 

NOVEMBER 9. – „VÉGET ÉRT A HIDEGHÁBORÚ”

A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal. Létezésének szűk három évtizede alatt a fal egyre kifinomultabb, a szökést szinte teljesen lehetetlenné tevő határzárrá alakult át. Számos szökési kísérlet végződött a menekülők halálával. A fal 1989-es leomlása a hidegháború befejeződésének emblematikus dátumává változott. 1989. november 9-én Helmut Kohl kancellár előterjesztett egy tízpontos programot a két Németország egyesítésére. A létesítmény legnagyobb részét a két német állam egyesülése után lebontották, napjainkban már csak egyes szakaszai láthatóak.

 

NOVEMBER 28. – HARMINCÉVES A MAGYAR NARANCS

„Lapot indítani: ugrás a sötétbe” – ezzel a mondattal vágtak bele a lapkészítésbe a Magyar Narancs alapító-szerkesztői 1989 őszén – olvasható a hetilap első „valódi” számának megjelenésének 30. évfordulóján publikált szerkesztőségi cikkben. A rendszerváltás sűrű napjaiban megtáltosodni látszott a sajtópiac: csak 1989-ben 591 új kiadvány jelentkezett be. A következő három évtizedet kevesen élték túl ezek közül – aminek részben az is volt az oka, hogy kevesen bírták a versenyt az államszocializmus idején közpénzből indított, a fordulat éveiben privatizált, a maguk területén már-már monopóliummal bíró újságokkal.

 

NOVEMBER 30. – HÚSZ ÉVE MAGYARORSZÁGON A VODAFONE

Éppen két évtizeddel ezelőtt, 1999. november 30-án indította el szolgáltatását a világ legnagyobb távközlési szolgáltatójának magyarországi leányvállalata, a Vodafone Magyarország Zrt. 2002-ben félmillió ügyfele lett a cégnek, az egymilliomodik előfizetőt 2003-ban, míg a másfélmilliomodik ügyfelet 2004-ben köszönthették, 2005-ben kétmilliónál is több előfizetője lett. A UPC felvásárlása révén a Vodafone már nem csupán mobilszolgáltatást, hanem internetet és kábeltévét is nyújt ügyfeleinek, a UPC márkanév 2020 tavaszán teljesen eltűnik a magyar piacról.

 

NOVEMBER 30. – RÉGI-ÚJ CSILLAGVIZSGÁLÓ A SVÁBHEGYEN

A Normafa közelében, egy hatalmas parkban található Svábhegyi Csillagvizsgálót – a mai intézmény teljes neve az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete – Heyde-kupolája 1922-ben készült el, a szintén akkor átadott Meridián-házban mérték egykor a pontos időt az országban. A Budapest-kupolát 1928-ban, a neoklasszicista stílusú főépületet 1926-ban adták át. A növekvő fényszennyezés miatt az észlelőmunkát 1960-ban áthelyezték a mátrai Piszkés-tetőre. 2015-ben felújították az intézet főépületét, valamint renoválták a két csillagvizsgáló kupolát is. A rekonstrukción és a kutatóházak fejlesztésén kívül idén létrehoztak egy látogatóközpontot, ahol várnak mindenkit, aki érdeklődik a csillagászat iránt: az Interaktív Csillagászati Élményközpontban nappali és éjszakai programokon interaktív távcsöves bemutatókat tartanak – írja a pestbuda.hu.

Címkék: kaleidoszkóp

KÉZBESÍTÉS MINDENÁRON?

Prusi 2019.11.30. 12:30

Újabban ismét a kispesti állandó lakcímemhez tartozó levélszekrénybe dobják be az egykori élettársamnak és a lányának szóló postai levélküldeményeket. Érthetőbb úgy, hogy spammel a Magyar Posta? Nem is kicsit.

20191130_illusztracio.jpg

ILLUSZTRÁCIÓ: RAWPIXEL.COM

Már nem emlékszem, talán nem is akarom megtalálni az iratokat, mikor történt a kényszerkijelentés, de az biztos, hogy akkor a Postának is jeleztem, ismeretlen helyre költöztek. Mostanában viszont feltűnt, hogy egyre sokasodnak a kéretlen küldemények, s hiába tettem ki azokat kezdetben a postaládák tetejére „Vissza a feladónak!” jeligével, a borítékra írt kedves vagy épp keresetlen szavakkal, nem hatottam meg a postást… Ebből elég!

– Miért spammel a Magyar Posta, mi az oka a kéretlen levélcunaminak, lehetne-e valamit tenni ellene? – fordultam kérdésemmel személyesen a kispesti főposta munkatársaihoz.

– Valószínűleg több mint öt éve tette a kézbesítéssel kapcsolatos bejelentést – hívta fel a figyelmemet az egyik kedves ügyintéző.

– De én úgy emlékszem, határozatlan idejű volt.

– Nyilván nem olvasta el a kisbetűs részt. Hadd hívjam fel a figyelmét arra, hogy – idézem – „a határozatlan idejű bejelentésben foglaltakat is azok alkalmazásának megkezdésétől számított ötödik év végéig veszi figyelembe a Posta (ezen túlnyúló időtartamra vonatkozó bejelentés esetén annak tartalmát szükségszerűen új bejelentéssel meg kell újítani)”.

– Így már mindent értek! – kiáltottam fel. – Önök bizonnyal joggal feltételezik, életszerűnek és észszerűnek tartják, hogy ha a címzett ismeretlen, öt év alatt megismerhetem… Netán bújtatottan biztatnak arra, hogy újra ismerkedjünk? Nehogy elfelejtsem?... Mennyire reális, ha a címzett elköltözött, öt év után visszaköltözik?… És ha a címzett meghalt, mekkora az esélye, hogy öt éven belül feltámad? Ezek után mi lehet az „egyéb”?...

Költői kérdéseim után cinikus mosollyal töltöttem ki az újabb formanyomtatványt.

Miközben a nekem címzett küldeményeket rendre elnyeli a logisztikai központ Bermuda-háromszöge, vajon a Magyar Posta munkatársai miért – és legfőképp kinek – akarnak fantomkézbesíteni mindenáron?

 

A Magyar Posta „válasza”

Fenti észrevételeimet, kérdéseimet november 27-én elküldtem a Magyar Postának, ahonnan 48 órán belül válaszoltak ugyan – csak nem a kérdéseimre.

 

„Tisztelt Magyar Posta Zrt.!

Fel(ve)tett kérdéseimre szeretnék Önöktől releváns választ kapni. És egy összetett kérdéssel kiegészíteni a sort: tervezi-e a Magyar Posta, hogy változtat ezen az életszerűtlen rendszeren? Ha igen, mikor? Ha nem, miért nem?

Válaszukkal – amit változtatás nélkül közölnék – szeretném keretes anyagban kiegészíteni a szubjektív blogbejegyzést.

Bízom mihamarabbi érdemi visszajelzésükben.

Köszönettel és üdvözlettel:
Prusinszki István”

 

„Kedves István!

Az Ön által leírtakat a munkatársaink megvizsgálták, és sajnálattal tapasztaltuk, hogy munkahiba fordult elő, ezért a szükséges intézkedéseket megtettük a posta felé.

A kellemetlenség miatt elnézést kérünk.

Üdvözlettel:
Magyar Posta Zrt.
Társasági Kommunikációs Osztály”

Címkék: szubjektív

KOCSIMÚZEUM A PARÁDI CIFRA ISTÁLLÓBAN

Prusi 2019.11.17. 15:40

Az 1880-ban gróf Károlyi György által építtetett parádfürdői Cifra istálló napjainkban a Kocsimúzeumnak ad helyet, ahol 19-20. századi hintókat, fogatokat, szánokat, konflisokat, fiákereket állítottak ki. Betekintést nyerhetünk az egykor világhírű magyar kocsikészítés történetébe, és megszemlélhetjük az 1800-as évek legszebb fogatolt járműveit.

Az Ybl Miklós tervei alapján emelt, eklektikus stílusú épületben 1971-ben megnyílt – jelenleg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumhoz tartozó – kiállítóhelyen látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén, a Kölber testvérek műhelyében készült. A kocsiszín múzeumnak berendezett termeiben a magyar kocsigyártás emlékei mellett végigkövethetjük a kocsiépítés teljes folyamatát is, a kerék feltalálásától a kárpit varrásán át az elkészült díszes, főúri hintókig. Bepillanthatunk a kapcsolódó szakmák fortélyaiba, a kerékgyártó, bognár, kovács, lakatos, szíjgyártó, nyerges, kárpitos és fényező mesterségekbe. Emellett lószerszámok és a paraszti világ szállítóeszközeit bemutató makettek, illetve szekerek gazdagítják a kiállítást.

Címkék: kiállítás

BUDAPESTI FORGÁCSOK LIX.

Prusi 2019.11.14. 05:50

HIVATALI ÉLET A 70-ES ÉVEKBEN

1945 és 1970 között 25 év telt el. Ez idő alatt egy gyermek felnő, egy felnőtt – ha 25 éves korában elhelyezkedett a közigazgatásban – még aktív munkavállaló maradt. Meglepő módon jó néhány olyan kollégával dolgoztam együtt, aki még a régi (Horthy-) rendszerből „igazolt át” a megváltozott viszonyok közé. Ez a helyzet a köztudatban rögzült „tisztogatás” ellenére következhetett be. Természetesen nem a korábbi magasabb beosztású személyekre kell gondolnunk (pl. osztályfőnök, tanácsos), bár ezek közül is akadt egy-kettő, hanem a ténylegesen hivatali szakmunkát végzők tudták átmenteni magukat. Ha az ember valamelyik belső szervezeti részleggel került munkakapcsolatba, előbb-utóbb találkozott egy-egy „főelőadói” státuszban megrekedt, ősz hajú szakemberrel, aki mindent tudott, amit kellett.

Hihetetlenül fontos a tapasztalt és okos régi kollégák jelenléte a hivatalokban. Valahol olvastam (sajnos a szerzőjére nem emlékszem) a „hivatal emlékezete” összetett fogalmat, dicséretképpen: ez az emlékezet (nyilván) a régi munkatársak tevékenységében mutatkozhat meg. Érdemes beszélni azokról a kollégákról is, akik (1970-ben vagyunk!) megbízhatóságuk miatt kerülhettek a hivatalokba. Aki vezető lett, bár korábban esetleg egy textilgyár művezetőjeként működött, és nem volt fafejű, a szükséges ismereteket önképzéssel elsajátíthatta, ettől még a régi beosztott is szenvedett, de az új káder is. Az „eredmény” néha gyomorfekély lett, nem egy ilyen esettel találkoztam. A beosztottak segítőkészsége az új, gyakorlatlan, beosztott kollégával mindennapos volt, de miért is ne? Egy szobában ülve egy olyan villamosmérnökkel, aki saját bevallása szerint sem értett a begyűjtött szakmai jelentések elemzéséhez, de volt ereje (igen, ereje!) kérni, hogy „...segítsetek már, gyerekek!”, nos, az kapott segítséget.

bp_forgacs_20191114.jpg

AZ UVATERV EGYIK IRODÁJA 1972-BEN. ILLUSZTRÁCIÓ: FORTEPAN

Nem volt ritka, hogy a vezetői íróasztalnál kandidátus végezte a munkát, de ez még néha a beosztottaknál is előfordult. Sokan egyetemi/főiskolai óraadók voltak. Az egyik – általam jobban ismert – hivatal három elnökhelyettese közül ketten tudományos fokozattal rendelkeztek. Az elnökhelyettes a mai fogalmak szerint helyettes államtitkári beosztás lenne – nagyjából. (A jelenlegi helyzetet nem ismerem.)

A 70-es években a hivatali munkát (a mai felfogás szerint) kezdetleges technikai eszközök segítették. Volt számológép (mechanikus billentyűvel és „tekerővel”, majd piros számokat kiíró elektronikus változat). Én még láttam lyukkártyával siető kollégákat is.

A jogszabályok kikeresését a nagy fekete könyv, az évenkénti összeállítású jogszabálymutató biztosította, és a szakmai közlönyök összessége, természetesen papíron.

A gépíró kollégák igen nehéz munkát végeztek. Akkoriban kezdtek elterjedni úgy-ahogy a villanyírógépek (pl. az NDK-s Optima, az amerikai IBM), de ezek még nem a mai értelemben vett szövegszerkesztési munkára voltak alkalmasok. Ha a már leírt szöveg érdemben javításra szorult, pl. egy-két mondatot át kellett írni, akkor a gépíró az egész oldalt újból leírhatta. Még rémesebb volt, ha valamelyik főnök utólag világosodott fel, és oldalakat toldatott be vagy távolíttatott el, minden borult... De papír, az volt elég.

A hivatali életben természetesen számos más, itt most nem említett egyéb események is előfordultak – ezekről majd egyszer még olvashatunk.

Címkék: Nagybátyám írásai

HÉTKÖZNAPOK KRÓNIKÁSAI HÓCIPŐBEN

Prusi 2019.10.30. 20:19

Kabaréműsorral ünnepelte alapításának 30. évfordulóját az egyetlen hazai szatirikus kéthetilap. A Rádiókabaré szerkesztő- és szerzőgárdája által indított Hócipő első lapszáma 1989. október 5-én jelent meg.

20191030_illusztracio_1.jpg

FOTÓ: VAJDA JÓZSEF, NÉPSZAVA

A közéleti, társadalmi, művészeti kérdésekben szatirikus hangon állást foglaló, kéthetente szerdán megjelenő Hócipőt Farkasházy Tivadar, Gáti László, Kárpáti Miklós és dr. László András alapította a Ludas Matyi konkurenciájaként. Saját meghatározása szerint elsősorban a tájékozott emberek lapja, hiszen fotóinak aláírásai a képzelet szüleményei, a finom utalásokhoz pedig megfelelő alapismeretekkel és sok naprakész információval kell rendelkezni. Az alapító főszerkesztő, Farkasházy Tivadar és Sinkó Péter művészeti vezető először Rá/Dió/Kabarénak akarta elnevezni a lapot – azaz a Kabaré szó fölé helyeztek volna egy szem diót. Értik? Nem? Verebes István sem értette, legyintett és közölte: „Legyen inkább Hócipő! Az most úgyis mindenkinek tele van!” Alaposan beletrafált, a jövőbe is.

„Arra vágytam, hogy legyen egy olyan újságom, amit én olvasok. Abban reménykedtem, hogy mások is. Árkus Jóska, akivel egyébként jó barátságban voltunk, érthető módon nem akarta átengedni a rajzolókat a konkurenciának. Így fanyalodtunk rá a fotókra, eleinte karikatúrapótlékként, de hamarosan rájöttünk a fotók erejére. Szinte ráhibáztunk erre a lehetőségre. Mi nem azt írjuk a képek alá, hogy a politikusok mit mondtak, hanem azt, hogy mit gondoltak vagy szívük szerint mit mondtak volna. Az igazi arcukat próbáljuk megmutatni, és gyakran igen közel állunk a valósághoz. De egyre nehezebb a dolgunk, mert olyan blődségeket mondanak és csinálnak, amiket nem lehet felülmúlni. Humoristaként ezért haragszom a legjobban a mai politikusokra – emeli ki Farkasházy Tivadar, aki az újságírásban is hasonló tendenciát tapasztal. – Ha húsz évvel ezelőtt figyelmeztetett az ember egy kollégát, hogy valami nem úgy történt, ahogy megírta, akkor utánajárt, és kijavította a tévedést. Most meg csodálkozó szemekkel néznek rám, és nem értik, mi a probléma.”

20191030_illusztracio_2.jpg

A HÓCIPŐ ELSŐ SZÁMÁNAK CÍMLAPJA ÉS AZ 1989-ES KEZDŐCSAPAT: FARKASHÁZY TIVADAR, SINKÓ PÉTER, NAGY-BANDÓ ANDRÁS, VEREBES ISTVÁN, BONCZ GÉZA. FOTÓ: HÓCIPŐ-ARCHÍVUM

Farkasházy elmondása szerint mindig az előző, már túlhaladott műfajban kereste a lehetőségeket. „Amikor elkezdtem rádiókabarézni, mindenki azt mondta, hogy tévékabarét kell csinálni, mert az sokkal látványosabb és több embert érdekel. Hamarosan rájöttem, hogy a rádióban sokkal jobban tudok hatni a fantáziára. Amikor elkezdtem a Hócipőt, azt mondták, ez a Tolnai-féle képes újság, idejétmúlt, maradi dolog. Én meg azt mondtam, hogy ezekkel a képekkel meg lehet őrizni valamit, és nem izgat, hogy egy félig holt műfajban dolgozom.”

A Hócipő 1998-ig fekete-fehérben jelent meg, az azt követő öt évben fele színes, fele fekete-fehér változatban, 2003 őszétől már valamennyi oldal színes. 2005-ben 48 oldalra bővült az addig 32 oldalas terjedelem. Néhai kollégáik, a neves publicisták, humoristák és karikaturisták – Andrassew Iván (1952–2015), Brenner György (1939–1993), Boncz Géza (1944–2000), Déri János (1951–1992), Grausz Péter (1946–1996), Lehoczki István (1950–2007), Lehoczki Károly (1957–2012), Megyesi Gusztáv (1950–2016) – emlékét a mindenkori impresszum is őrzi. Déri János fényképe ma is mindig ott van egykori rovatának helyén, a 31. oldal tetején. „Ha azt kérdezik tőlünk, milyen szellemiségű a Hócipő, csak rámutatunk.”

20191030_illusztracio_3.jpg

LAPSZÁMOK AZ ELMÚLT NEGYEDÉVBŐL

Az alapító főszerkesztő által Bauhaus külleműnek aposztrofált kéthetilap tipográfiai szempontból alapvetően nem sokat változott az indulás óta. „Miután nem különálló rovatok vannak, hanem az egyes rovatok, cikkek, fotók válaszolgatnak egymásnak, egy dokumentumfilmhez tudnám hasonlítani az újságot. Nagy kedvem lenne mindenféle grafikai és tördelési vagánysághoz, de akkor az olvasó végleg elvesztené a fonalat.” Farkasházy úgy véli, a Hócipőnek még a papíralapú, lassan-lassan elhaló újságírásban is lenne jövője, de a legfőbb probléma, hogy nincs értéke a minőségnek. „Hiába lehet csodálatos dolgokat találni az interneten, gyakran egymás mellett van a gagyi meg a nagyszerű, és sokan hajlamosak ezt a kettőt azonosnak tekinteni.”

Farkasházy szerint az elmúlt három évtizedben alapvetően megváltozott, velük együtt öregedett az olvasótábor. Míg kezdetben főként értelmiségi, magasan képzett, 30-40 éves fiatalok járatták a lapot, ma nagyon sok olvasójuk zsákfaluban él, de olyan fontos számukra a Hócipő, hogy ha szerdán reggel nem viszi ki a postás, akkor délben már betelefonálnak a szerkesztőségbe. „Kéthetilap lévén soha nem tudunk frissek lenni, nem tudjuk elsőnek lecsapni a labdát, ezért inkább a hétköznapok krónikásává szegődtünk. Ezeket a hétköznapi krónikákat pedig nagyon jól meg kell írni ahhoz, hogy két vagy három héttel az események után is elolvassák őket, ezért mindig arra törekedtem, hogy nálam legyenek a legjobb publicisták. És a pozitív visszajelzések tartják életben a lapot meg az egyre fogyó energiáimat.”

Címkék: retrospektív

„MAGYARORSZÁG ÁLLAMFORMÁJA KÖZTÁRSASÁG”

Prusi 2019.10.23. 12:00

Éppen három évtizeddel évvel ezelőtt, 1989. október 23-án kiáltotta ki a Magyar Köztársaságot az átmenetileg köztársasági elnöki teendőket is ellátó Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Este a Kossuth téren tízezrek ünnepelték meg az eseményt.

20191023_illusztracio.jpg

Címkék: retrospektív

EXKLUZÍV KONFERENCIA AZ ARANYLEMEZEKRŐL

Prusi 2019.10.15. 17:35

Sok szeretettel várjuk az érdeklődőket a Magyarországon először megrendezendő exkluzív aranylemez-konferenciára, 2020. április 18-án 10 és 17 óra között a KMO Művelődési Központban, a Meridián Csoport szervezésében!

20191014_illusztracio_1.jpg

Címkék: Idegen Zóna Misztikus Zóna Tiltott Zóna

ÖTVENEZER KILOMÉTER A MAGYAR UTAKON

Prusi 2019.10.05. 10:38

Két hónapos várakozást és több körös szervizelést követően tegnap visszakaptam az újjávarázsolt Peugeot 106 Mistralt – ismét élmény vezetni a hosszú kihagyás után! De nemcsak az autót vezetem, hanem a statisztikát is.

20191005_illusztracio.jpg

Több mint egy évtizedes szünet után, három és fél évvel ezelőtt lettem újra autótulajdonos. Az 1999-ben gyártott Peugeot 106 1.0 Mistralt – azaz Missyt – immár 50 ezer kilométert vezettem, és az érdekesség kedvéért a kezdetektől írom az összes költségét.

Eddig 2600 liter benzint tankoltam 963 ezer forint értékben, tehát a vegyes fogyasztás nem sokkal haladja meg az 5 litert, a tankolt benzin átlagára pedig 370 forint volt az elmúlt három évet tekintve. Kötelező biztosításra, útdíjra, parkolási és egyéb díjakra 255 ezer forintot fordítottam.

Egy ilyen koros autó mindig tartogat izgalmakat; 106-osom is gondoskodik arról, hogy legyen mit dokumentálnom. Karbantartásra, szervizelésre és kiegészítőkre összesen 830 ezer forintot kellett költeni, a főbb tételeket autómentés és lakatolás, az elektromos és a fékrendszer, a kipufogó és a kuplung többszöri javítása, az akkumulátor és a generátor cseréje, valamint két műszaki vizsgáztatás, műszaki vizsgára felkészítés jelentette. A legkevésbé pénztárcabarát – az anyagi csődhöz képest vidáman felfogott – kalandot a múlt téli autómentés jelentette Körmendről Visegrádra, míg 20. „születésnapjára” összesen 320 ezer forint értékben (!) javíttattam az autót. Mindennel együtt jelenleg 2 millió 48 ezer forintnál áll a számláló, vagyis Missy fenntartási, üzemeltetési költsége eddig tokkal-vonóval átlagosan napi 1590 Ft, havi 47 600 forint volt.

Missyről Az Autó című szaklap 2016. júniusi számában jelent meg használtautó-teszt „Kezdőjátékos” címmel. Egy másik autós magazin használt autókkal foglalkozó, 2019-es különkiadványa „Innen indul az autózás” címmel közöl tesztet a Peugeot 106-osról. „Értékes, de pénzzé alig tehető”, „gazdaságos és elpusztíthatatlan” – emelik ki más tesztekben és tematikus fórumokon is. „Kicsi francia? Készítsd a lóvét!” – olvasható az érem másik oldalán. De ahhoz képest, hogy Missy eddig közel 200 ezer kilométert futott, megkímélt állapota miatt nem is olyan rossz a helyzet – sőt, erősen gyanítom, hogy jelenleg az egyik legjobb állapotban, napi használatban lévő Peugeot 106 Mistral Magyarországon. Előbb-utóbb szinte minden ki lesz cserélve, fel lesz újítva benne, így remélem, még évek múlva is biztonsággal használhatom.

Húszezer levezetett kilométer után írt véleményemet továbbra is fenntartom, Budapesten nem szívesek vezetek, de városon kívül kihasználom az alig fogyasztó kisautó nyújtotta előnyöket. Az alsóbb rendű utak gyalázatos állapotáról – egy konkrét útszakasz kapcsán – Túlélőpróba a halálúton című posztomban írtam, Háromperces kálvária címmel pedig arra mutattam rá, hogy a bürokrácia útvesztői is legalább ennyire rázós meglepetésekkel szolgálhatnak. Szerencsére az autó nyújtotta szabadság és az országjárás során szerzett megannyi pozitív élmény a legkellemetlenebb tapasztalatokat is felülírta. Maradjon is így sokáig!

Címkék: szubjektív

HARMINCÉVES A PRINCE OF PERSIA

Prusi 2019.10.03. 18:50

Éppen három évtizeddel ezelőtt, 1989. október 3-án jelent meg a Prince of Persia című platformjáték az akkor 21 éves Jordan Mechner jóvoltából, aki a testvérével közösen alapított, Broderbund nevű cégben kezdte a fejlesztést, és animációja mérföldkőnek számított a videojátékokban. Rendkívüli sikert ért el, kétmilliónál is több példány kelt el belőle – ez az akkori viszonyok közt hatalmas teljesítmények számított –, és szinte az összes jelentősebb platformra megjelent.

20191003_illusztracio.jpg

Mint az Index visszatekintésében olvasható, Mechnert az Ezeregyéjszaka meséi és A bagdadi tolvaj című, 1940-es film ihlette meg. A halálos csapdákat és a perembe kapaszkodás mozdulatát Az elveszett frigyláda fosztogatói első tíz perce inspirálta, a kardozós jeleneteket régi Errol Flynn- és Douglas Fairbanks-filmek ihlették. A Prince of Persia történetét a játékmotorral készült mozibetétek jelenítették meg, ami akkoriban még egyáltalán nem volt megszokott. A Herceg animációját Mechner rotoszkóp technikával készítette: VHS-kazettára vette, ahogy öccse, David fehér ruhában ugrál és rohangál, majd a képkockák után készítette el az animáció fázisait. A családból más is besegített: Mechner apja írta meg a játék zenéjét. Ezek után már csak néhány jól megtervezett pálya kellett sok csapdával, lezuhanó padlóelemekkel, trükkös kapcsolókkal, meg olyan ötletekkel, mint a varázsitalok, a nehezen legyőzhető dagadt őr vagy a Herceg tükörből kiugró képmása – és már kész is volt a kasszasiker.

A Prince of Persia főszereplője a Herceg nevezetű karakter, akit irányítva a játékos különféle ügyességi és logikai feladatokat hajthat végre, de a harcnak is fontos szerep jut. Miután a szultán külföldi hadjáratra indul, tanácsosa magához ragadja a hatalmat. Jaffarnak a trón megszerzésében csak a szultán lánya jelent akadályt, akit a tornyába zárat, és megfenyegeti, ha nem lesz a felesége, akkor kivégezteti, szerelmét pedig a katakombákba veti. A játékosnak innentől egy óra áll rendelkezésére, hogy kiszabaduljon, legyőzze Jaffart, és eljusson a hercegnőhöz.

A cselekmény valós időben játszódik, így a játékot szünet nélkül kell teljesíteni azokon a platformokon, ahol nem volt mentési pont a pályák elején. Amennyiben a játékos meghal, akkor az előző mentési ponttól folytathatja, általában az adott pálya elejétől. A játékot csak akkor kell teljesen újrakezdenie, ha kifut a rendelkezésre álló 60 percből.

A Herceg adott számú életerővel rendelkezik; a kisebb esések, leeső kövek, kék üvegcsék és az ellenfél kardcsapása eggyel csökkenti az életerejét, míg a csapdákban, nagyobb eséseknél, vagy ha kardja előrántása előtt az ellenfele lesújt, az összes életereje elfogy. A maximális életerő a nagyobb piros üvegcsék megtalálásával növelhető, a kisebbek egy életerőt töltenek vissza. A negyedik pályán egy varázstükör szétválasztja lelkét, és a sötét tükörképét csak úgy győzheti le az utolsó pályán, ha elteszi a kardját, és újraegyesülnek. Az utolsó pályán Jaffarral is meg kell küzdeni.

A Prince of Persia 1989-ben eredetileg Apple II-re jelent meg, majd a nagy sikerre való tekintettel rövidesen a PC-s változat is a boltokba került. Később felújított, 256 színt felvonultató verzió készült belőle, majd 3D-motort és új epizódokat kínált a megszállott játékosoknak. Mechner a 30. évfordulóra könyvet írt a játék készítéséről, és nyáron úgy nyilatkozott, hogy nem zárkózna el egy újabb POP-résztől. Ez persze a brand jogtulajdonosán, a Ubisofton is múlik, amely kilenc éve nem adott ki új játékot a Herceg kalandjaiból.

Címkék: retrospektív

PÁLOS KOLOSTOR A „CSEND HONÁBAN”

Prusi 2019.09.10. 18:09

A mezővárossá kinevezett Vázsonyba 1478-ban Kinizsi Pál telepített pálosokat. A pálos rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa, Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította a Bakony ősrengetegében, a „csend honában”, Vázsony várától nyugatra 1483-ban.

A mondai hagyomány szerint a nagyvázsonyi pálos kolostor Kinizsi Pál egyik török rabjának váltságdíjából épült. Szent Mihály tiszteletére felszentelt templomában temették el 1494-ben Kinizsi Pált és 1508-ban felesége, Magyar Benigna második férjét, Horváth Márkot. Az 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának török kézre kerülése. Az itteni magyar várőrség 1552-ben – a többi környékbeli kolostorral együtt – felrobbantotta az épületet, nehogy a törökök erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építéséhez hordták el. A falutól viszonylag távol eső templom helyreállítását plébániatemplom céljára nem találták alkalmasnak, helyette a település központjában épült barokk plébániatemplom. A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1959-ben került sor.

A kolostorban élő, művelt szerzetesek munkálkodásának gyümölcsei közül máig fennmaradt négy kézzel írott kódex. Az egyik a veszprémvölgyi apácamonostor számára íródott, az 1494 körül alkotott Festetich-kódex és az 1513-ban írt Czech-kódex Magyar Benigna számára készült, a Peer-kódexet a feltételezések szerint a szomszédos Csepely faluban élt, Simon nevű kisnemes kapta 1518 körül. Középkori írásos emlékeinkből meglehetősen kevés maradt ránk, ezért különleges értéket képviselnek a vázsonyi pálos kolostorban íródott kódexek. Az ásatások tanúsága szerint egykor magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is tevékenykedtek itt.

Címkék: Balaton

KŐTENGER A KÁLI-MEDENCÉBEN

Prusi 2019.09.09. 17:45

A Káli-medence leglátványosabb természeti nevezetessége a Szentbékkálla község melletti kőtenger. A hatalmas kőtömbökkel borított, ligetes erdőben fekvő terület a Balaton-felvidék egyik legfontosabb geológiai kincse. Igazi élmény a látványos sziklaalakzatok közötti séta, fel is lehet mászni az impozáns homokkő formációkra, sőt a híres ingókövet még billegtetni is tudjuk.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó Káli-medence kiemelkedő természeti értékei a Szentbékkállai-kőtenger kövei. Az itt fekvő, kisebb ház nagyságú és furcsa formájú sziklák a Pannon-tengerben lerakódott homokból képződtek, melyet idővel a feltörő kovasavas oldatok átjártak, összecementáltak. A szilícium-dioxid-tartalmú, nagyon kemény kőzetekből az évmilliók alatt az erózió szép lassan eltüntette a puhább részeket, így jöttek létre a ma is látható, változatos formák.

Az egyedülálló geológiai formakincs beleékelődik az Országos Kéktúra útvonalába Badacsonytördemic és Nagyvázsony között. Az egyik közismert, gigantikus kőtömb a Kelemen-kőnek keresztelt ingókő, amelyet képesek billegtetni a látogatók, mivel a csak három ponton nyugvó monstrum valójában egy tíztonnás kőpad. A természetvédelmi terület mintegy védeni látszik nemcsak az itt élő flórát és faunát, de magukat a szinte eredeti épségükben megmaradt köveket is. Egészen a 19. század végéig malomköveket vágtak a kőtenger „gyümölcseiből”, a közeli Kővágóörs is innen kapta nevét.

Címkék: természetjárás Balaton

HALÁSZKÁPOLNA A SZENT MIHÁLY-DOMBON

Prusi 2019.09.08. 16:57

A 136 méter magas vonyarcvashegyi Szent Mihály-domb tetején a 13. században kis vár épült, amely a történelem viharában szinte teljesen megsemmisült. A néphit szerint a kápolnát 1729-ben építtette az a 40 halász, akik szerencsésen megmenekültek egy pusztító balatoni viharból. A műemlék jellegű épület Magyarország egyetlen halászkápolnája, környékéről gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a keszthelyi öböltől a berényi partokig, csodálatos a panoráma a „tanúhegyekre” Szigligettől Badacsonyig.

A dolomitdombot egykor víz választotta el a környező földterületektől, szigetként emelkedett ki a Balatonból. Már a kora bronzkorban lakott terület volt, a középkorban pedig vár állt a mai kápolna helyén. Az épület 1946-os restaurálása során bukkantak azokra a barokk freskótöredékekre, melyekből kiderül, hogy már 1622-ben is a ma is látható épület volt a minden irányban gyönyörű kilátással rendelkező magaslaton. E táj csodálatos szépsége, a kápolna és legendája sok írót és költőt megihletett.

A restaurálás évében tűnt el az eredeti fogadalmi kép, amely egy úszó jégtáblán szorongó embereket ábrázol a következő szöveggel: „A jó Isten segedelmével negyven ember egy jégdarabrul megmenekült 1739.” A korabeli feljegyzések szerint 46 halász ment ki a viharos, téli Balatonra halászni, közülük hatan a jeges vízbe vesztek, de negyvenen megmenekültek. Szerencséjükre a szél a part felé fújt, így egy úszó jégtáblán sodródtak ki a szárazföldre.

A néphittel ellentétben nem ők építették a kápolnát, azonban hálájuk jeléül megfestették a megmenekülésük történetét, és a már álló épületet is kijavították. Ma az eredeti fogadalmi kép másolata látható itt. A természet erőivel küzdő, halászokat ábrázoló domborművet a régi halottasház fejújított fülkéjében helyezték el. Később, 1776-ban remeték laktak itt a barlangjaikban, erre utal a „remetekert” elnevezés is a domb alján, de a nagy balatoni utazó, Eötvös Károly 1885-ben már a nyomukat sem találta. A kápolna körüli romantikus hangulatú sírkert az 1950-es évekig a vashegyi polgárok temetkezési helye volt. Napjainkban hagyományosan minden év augusztusában megemlékezést tartanak a legendáról, egyben tisztelegnek a régi és a mai halászok előtt.

SZÖVEG FORRÁSA: VONYARCVASHEGY.HU,
ISMERTETŐ TÁBLA A KÁPOLNA MELLETT

Címkék: Balaton

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2019.08.31. 10:35

JÚNIUS 8. – KUTYAKIKÉPZÉS SZÜNETÉBEN SZŐDÖN

20190608_illusztracio.jpg

 

JÚNIUS 16. – MEGKÉSETT VÉGTISZTESSÉG

Harminc évvel ezelőtt, 1989. június 16-án a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású, szimbolikus eseménye volt Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnökének és társainak újratemetése. Negyedmillióan vettek részt a Hősök terén tartott gyászszertartáson, és rótták le tiszteletüket 1956 hősei előtt. A Műcsarnok lépcsőjén Nagy Imre koporsója mellé került Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsója is, és ott volt a „hatodik koporsó” is, ami a forradalom többi áldozatát jelképezte. Ekkor mondta el a szocializmusban óriási vihart kavart, történelmi jelentőségű beszédét Orbán Viktor. A gyászszertartás után a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában helyezték örök nyugalomra a forradalom miniszterelnökét és társait. Nagy Imrét három héttel az újratemetés után, július 6-án rehabilitálta a Legfelsőbb Bíróság, Kádár János ugyanazon a napon meghalt.

 

JÚLIUS 2. – MEGSZŰNIK AZ UTOLSÓ ODEON-VIDEOTÉKA

Régen az Odeon volt az egyik legnagyobb név a magyar videotékák és VHS-kiadók között, mára már csak egy maradt meg közülük. Mint az Indexen olvasható, a Művész tékája volt az egyetlen, amely az Odeon hányattatásai ellenére talpon maradt, minden nap 14-től 22 óráig tartó nyitvatartással. Mostantól már csak péntekenként 15-től 18 óráig lesz nyitva, így az utolsó Odeon is megszűnik eredeti valójában létezni, július 1-től archívummá alakul.

 

JÚLIUS 19. – NEGYVENÉVES A HETI VILÁGGAZDASÁG

Az elmúlt 40 évben a HVG több mint kétezer alkalommal jelent meg. Megközelítőleg százezer cikk mellett fényképekkel, ábrákkal, infografikákkal igyekezett érthetővé tenni a körülöttünk zajló eseményeket. A 40 éves HVG történelme egyúttal Magyarország – és kicsit a világ – utóbbi négy évtizedének a történelme is. „A Kádár-kori sajtóirányítás afféle bakijaként, a puha diktatúrában született HVG most a kemény autokráciában igyekszik hű maradni elveihez – önmagához. Immár négy évtizede politikai széljárástól függetlenül kérjük számon azoknak az értékeknek a betartását, amelyekért a HVG-t annak idején elindítottuk” – olvasható a jubileumi visszatekintésben.

 

AUGUSZTUS 11. – HÚSZ ÉVE VOLT A TELJES NAPFOGYATKOZÁS

Százezrek lepték el az utakat, a vonatokra nem lehetett jegyet kapni, sok helyen rendkívüli munkaszünet volt 1999. augusztus 11-én. A 2 perc 23 másodperces teljes napfogyatkozást a Szombathely–Szeged vonal 55 kilométeres sávjából lehetett megfigyelni, családommal – kalandos buszozás után – Pápáról követtem az eseményt. Az 1999-es esemény évfordulójára a Capa Központ kiállítást is szervezett Fekete fény címmel. Ezt megelőzően 1842. július 8-án takarta ki a Hold árnyéka teljesen a napkorongot, legközelebb 2081-ben lesz Magyarországról megfigyelhető teljes napfogyatkozás.

 

AUGUSZTUS 15. – LEGENDÁS FESZTIVÁL WOODSTOCKBAN

Ötven évvel ezelőtt rendezték meg a New York állambeli Bethel városa mellett a legendás Woodstock Fesztivált, minden idők legikonikusabb élőzenei eseményét, amely egy egész generáció gondolkodására hatással volt, és ennyi év távlatából is minden hasonló zenei rendezvény alapvető viszonyítási pontja. Az esős hétvégén, a szabad ég alatt harminckét előadó és zenekar lépett fel mintegy 500 ezer néző előtt.

Címkék: kaleidoszkóp

BUDAPESTI FORGÁCSOK LVIII.

Prusi 2019.08.30. 08:50

HOGYAN TANULTUNK OROSZUL?

A postán a sorba beállva rögtön éreztem, hogy átizzadt ingemre a magas plafonról kondicionált hideg levegő zúdul, ennek nem lesz jó vége, nem vagyok már mai fiatal, csináljunk a helyzettel valamit. Előttem alacsony, idős néni gyönyörű fehér kalapban várakozott. Előrébb léptem, kikerülve a sort, és mentegetődzve bevallottam a jéghideg levegő előli menekülésemet, és azt, hogy természetesen majd visszaállok a sorba, ha megindul a menet. „Ó – rebegte a néni –, érteni, de csak egy kicsi beszélni magyar, tessék csak álldogálni fiatalember úr!” – mosolygott rám a néni, és utána még valamit mondott oroszul, amire rámosolyogtam, és elkezdtünk oroszul beszélni. Merthogy a néni orosz volt, én pedig jól törtem az egykor tíz évig tanult világnyelvet. A sorban álló néző- és hallgatóközönség rémülten figyelte a számukra érthetetlen beszédet. Olyan 30 és 40 év közötti fiatalemberek voltak, nyilván csak az angolt beszélték folyékonyan...

Bár az én korosztályom – mint említettem – legalább tíz évig tanulta az orosz nyelvet, természetesen (?) nem tanulta meg, aminek sok oka volt. Hát miért is tanulta volna meg? Sem lelki, sem érdemi kapcsolat nem volt az oroszul beszélő népekkel. Az állami propaganda ugyan erőteljesen igyekezett a testvéri szovjet (nem orosz – ezt nyugodtan leszögezhetjük) viszonyokat példának felhozni, de ennek eredményessége elhanyagolható volt.

bp_forgacs_20190830.jpg

ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: FORTEPAN

Tanultuk az orosz nyelvet az általános iskola ötödik osztályától kezdve az iskola befejezéséig. Ez a 8. osztályt jelentette, illetve a középiskolai évek végét, vagy az esetleges egyetemi évekből még két évet. A gimnáziumban oroszból érettségizni is kellett, ami nekem jól sikerült, de mit kezdhettem volna vele? Turistáskodni? A Szovjetunióba egyénileg utazni szinte lehetetlen volt. Orosz regényt olvasni oroszul? Teljesen felesleges lett volna, hiszen a legjobb műveket – a régieket is – lefordították (újrafordították).

Az 56-os forradalom után oroszt az év végéig már nem kellett tanulnunk. Helyette mi angolt tanultunk, de választhattunk volna más nyelvet is, kivéve az oroszt. A következő évben angol helyett németet oktattak, majd helyreállt a régi rendszer, visszajött az orosz.

Persze a többéves nyelvtanulási küzdelem nem múlott el nyomtalanul. A postán várakozó orosz nénivel a rég nem gyakorolt egyszerűbb szavak előtörtek a feledésből, és vidáman búcsúztunk el egymástól. Lám, valami valamire mindig jó.

Címkék: Nagybátyám írásai

KIRÁNDULÁS A VÁLLUSI PÁLOS KOLOSTOR ROMJAIHOZ

Prusi 2019.07.26. 18:35

Kellemes erdei sétával lehet eljutni Balatongyörökről a Keszthelyi-hegységben fekvő Vállushoz közel, a Szent Miklós-forrás felett található egykori pálos rendi kolostor romjaihoz, ahol idén folytatódnak az ásatások és a több mint 600 évvel ezelőtt épült templom feltárása.

A 15. századból ismert leírás szerint a település felett, a mai szentmiklósi völgyben kis pálos kolostor állt. Az egyetlen magyar alapítású rend itteni kis rendházát a források alapján Szent Miklós tiszteletére szentelték, s a völgy is feltehetően a kolostorról kapta a nevét. Mellette templom helyezkedett el, nyomaik még ma is felfedezhetők az erdőben. Az 1930-as években az épületek maradványa kőrakásszerű romhoz hasonlított, mely mára szinte teljesen eltűnt. A pálos kolostor régészeti kutatása 2016-ban kezdődött meg. A Göcseji Múzeum régészei a második ásatási évadot követően a falakat visszatemették, de a remények szerint 2019-ben már megkezdődhet a templom konzerválása.

A keszthelyi dolomittömb északi és déli részei közötti vízválasztó gerincének két oldalán források fakadnak. A vízválasztótól délre ered a Büdöskúti-forrás, északra pedig a Szent Miklós-forrás, amely egykoron a kolostor és halastavának vizét is adta. A legenda szerint Szent Miklós lelkét 342. december 6-án angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi a magyar gyerekekhez utódját, akit Mikulásként ismerünk.

Címkék: természetjárás Balaton

ARANYHÍD A MAGYAR TENGER FELETT

Prusi 2019.07.25. 17:38

Korszerű installációval, újszerű szemléletmóddal tárja a látogatók elé a „magyar tenger” jelenkori és régi világát a keszthelyi Balatoni Múzeum 2011-ben nyílt, Aranyhíd című állandó kiállítása. A múzeum római és középkori kőtára a Balaton-felvidékről és a Kis-Balaton környékéről származó leletekből nyújt ízelítőt.

A Balaton mindenkinek mást és mást jelent: egy felejthetetlen nyaralást, a bor zamatát, a csodálatos tájat, nagy kirándulásokat, hegyek ormán trónoló várakat, sportélményeket… A Balatoni Múzeum állandó kiállítása is ezt a sokféleséget ragadja meg és tárja a látogató elé, tizenegy termen keresztül kíséri végig a tó és környékének történetét.

Az első terem a Balaton keletkezését és geológiáját mutatja be, az elmúlt évtizedek több új, jelentős kutatási eredményét felvonultatva, amelyek új megvilágításba helyezték a tó születésének kérdését. A második terem a Balaton és ember kapcsolatát elemzi a tó környéke benépesedésének és szabályozásának tükrében. A harmadik terem nagy diorámákon keresztül a Balaton élő- és növényvilágát tárja elénk, a témát három tematikus egységre osztva (víz alatti világ, vízpart, hegyvidék). A negyedik és ötödik teremben a Balaton környékének őskori, római kori és középkori váraival, erődjeivel ismerkedhet meg a látogató. A hatodik terem „virtuális tudáspontként” szolgálja a látogatókat, akik számítógépek segítségével mélyülhetnek el a tó történetében. A hetedik terem a balatoni ember egyik legősibb élelemszerzési módjával, a halászattal foglalkozik. Diorámák jelenítik meg a nyári kisvízi halászatot és a téli jeges nagyhalászatot. A vitrinekben az őskortól a 19. század végéig használt halászeszközök láthatók. A terem közepén egy lélekvesztőnek nevezett bödönhajó várja a látogatókat.

A nyolcadik és kilencedik teremben az újkori balatoni fürdőélet alakulásával és a sokak számára a legutóbbi évtizedekre jellemző helyszínekkel ismerkedhet a látogató. A Balaton felfedezésétől és az üdülőtelepek kialakulásától kezdve több, hazai viszonylatban is ritkán bemutatott téma kerül elő: sportok, gyermektáborok, vendéglátás, szüret és szőlőhegyek, népművészet és emléktárgyak, szállók és üdülők, fizetővendéglátás. A fürdőruhák évszázados divatját egy, az egykori keszthelyi Szigetfürdőt megidéző épített fa fürdőházban lehet megtekinteni, körülötte a sétányon a nyaralóhelyi kirakatokkal és jelenetekkel.

A tizedik és tizenegyedik terem a balatoni hajózás múltjával foglalkozik. Az őskortól napjainkig tartó áttekintést sok fénykép és illusztráció teszi szemléletessé, és más, hajózási témájú kiállításokhoz képest a teherszállítás és a révátkelés is bekerült a témák közé. A hajómodellek bemutatják a Festetics-gályáktól kezdve a klasszikus lapátkerekes és csavaros gőzhajókat, de nem maradnak ki a motoros hajók sem. A balatoni sportok közül itt tanulmányozható a vitorlázás története. A teljes kiállítás végére érve a forgatható kormánykerékkel és kivetítővel élményszerűvé tett fedélzeten lehet pihenni és összegezni. Az Aranyhíd című állandó kiállításához kapcsolódik a tó élővilágát bemutató akvárium.

SZÖVEG FORRÁSA: BALATONIMUZEUM.HU
FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN

Címkék: kiállítás Balaton

ŐSBUDA FELTÉTELEZETT ROMJAINÁL

Prusi 2019.07.07. 06:47

Mai napig rengeteg vita övezi az egyes középkori legendák szerint Attila hun király által alapított Sicambria létezését. Már a turistatérképen is megtalálunk egy feltételezett helyszínt a Budakalásztól a Kevély-nyereghez vezető zöld jelzés mentén, amely azok érdeklődését is felkeltheti, akik korábban még nem hallottak az ősi városról szóló elméletekről.

Manapság egyre többet hallani a misztikus Ősbudáról, amelyet Sicambriaként vagy Etzelburgként is emlegetnek az amatőr történelemkutatók. Ősbuda sokak számára Attila hun király elfeledett, megsemmisített pilisi városát, egyben a magyar kultúra és az állam bölcsőjét is jelenti. Egyesek kutatják, mások tudni vélik hollétét, a történelemtudomány viszont kritikus Attila városával, illetve Árpád vezérünk nyughelyével kapcsolatban. Noha az összeesküvés-elméletektől sem mentes elképzelések egyre népszerűbbek a történelem iránt érdeklődők körében, ezek a teóriák gyakran teljes egészében figyelmen kívül hagyják a tudományos tényeket, és állításaikat pusztán „kitalálójuk” véleményével vagy más megalapozatlan hipotézisekkel támasztják alá.

A középkori magyar elbeszélő források nyomán egyesek úgy vélik, hogy Sicambria – amely azonos az ősi Buda városával – valahol Budapesttől északnyugatra vagy a Pilis hegységben található. Sashegyi Sándor amatőr régész Pomáz határában, a Klissza-dombon lévő romokban vélte felfedezni az ókori, majd középkori város maradványait. Noszlopi Németh Péter újságíró Pilismarót közelében vélte megtalálni Ősbudát és Sicambriát, amit a település közelében lévő Castra ad Herculem római romjaival azonosított. Könyvének posztumusz megjelenését követően számos teória látott napvilágot Sicambria hollétét illetően. Lánszki Imre ökológus az egykori Sicambriát Budakalász határában, a Nagy-Kevély oldalában véli megtalálni, és várat, kolostort, templomot, királyi fürdőt, temetkezési helyet feltételez a helyszínen, amely 1256-ig a magyar királyság székhelye lehetett. Meglátása szerint Árpád fejedelem nem véletlenül települt ide, hanem tudatosan kereste azt a helyet, ahol egykor Attila palotája állt.

Sicambria feltételezett romjainak egyik helyszíne, a Nagy-Kevélytől keletre található, 274 méter magas Monalovac Üröm Sadove városrésze felől vagy Budakalászról a zöld turistajelzésen közelíthető meg. Az erdészeti sorompótól meredek ösvény vezet a hegytetőre, ahol meglehetősen érdekes, hatalmas kövekkel, sziklákkal tarkított, ritkásabb fenyőerdős területen néhol egészen nagy, függőleges sziklafalak alatt vagy éppen azok tetején sétálhatunk. Mindenfelé szokatlanul nagy kövek és kétségtelenül valamikor, valamilyen céllal emberkéz által összehordott kőhalmok hevernek, már-már szürreális látványt nyújtva az idetévedt kirándulóknak. A Monalovac tetején – egyértelműen a közelmúltban – még egy kövekből kirakott „zarándokhelyet” is kialakítottak. Bár a „budakalászi Ősbuda” helyszíne inkább egy felhagyott kőbányának tűnik, mintsem királyi vár vagy város maradványának, érdemes körülnézni a területen: egy rövid, kényelmes túrát mindenképpen megér.

Címkék: természetjárás Misztikus Zóna

ÖNELLÁTÁSRA BIZTAT A SZÁZÉVES BÁLINT GAZDA

Prusi 2019.06.13. 18:50

A Kispest önálló településsé nyilvánításának 148. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi képviselő-testületi ülésen Kispest Díszpolgára címet vehetett át dr. Bálint György kertészmérnök, aki – mindenki Bálint gazdájaként – ma is rendszeresen és közérthetően adja át tudását kertészeti témákban. Folyamatosan figyelemmel kísérte, tanácsaival segítette a Kispesten kialakuló közösségi kertek életét, különösen az Első Kis-Pesti Kerttel tart szorosabb kapcsolatot. Dr. Bálint Györggyel kispesti kötődéseiről, valamint a kertművelés és az önellátás fontosságáról beszélgettünk.

20190613_illusztracio_1.jpg

FOTÓ: ZIH ZSOLT, MTVA

Címkék: interjú

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2019.05.31. 16:35

MÁRCIUS 12. – HARMINCÉVES AZ INTERNET

„Bizonytalan, de izgalmas.” Ezzel a mondattal értékelte főnöke a svájci CERN részecskefizikai kutatóközpontban dolgozó Tim Berners-Lee tervezetét, melyben azt vázolta fel, hogy egy informatikai hálózattal miként lehetne segíteni az egymástól távol dolgozó fizikusok közös munkáját. Az akkor 33 éves szoftvermérnök éppen 30 éve, 1989. március 12-én adta be javaslatát, ez a dátum tekinthető tehát a world wide web születésnapjának – írja a hvg.hu. Berners-Lee az alapok felvázolása után egy működő modellt fejlesztett a hálózatból, megalkotta a HTML-nyelvet, a HTTP-protokollt, valamint a WorldWideWeb.app nevű szoftvert, amely a világ első böngészőprogramja és weboldalszerkesztője volt. A web és az annak technológiai megoldásaira „ráültetett” internet minden lehetséges aspektusában átalakította életünket.

 

MÁRCIUS 14. – NEMZETKÖZI PI-NAP

Harmincegyezer milliárd számjegyig adta meg a pi értékét a Google cég egyik alkalmazottja, megdöntve a korábbi rekordot, amely 22 ezer milliárd számjegy volt – jelentette be a vállalat a nemzetközi pi napon. A japán Emma Haruka Iwao számításához 170 terabyte mennyiségű adatra és 25 virtuális gép 121 napi munkájára volt szükség – írta a BBC hírportálja. A pi a matematika egyik leggyakrabban használt állandója, a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként definiált transzcendens szám. Értéke kerekítéssel 3,14159, ezért tartják a nemzetközi pi napot március 14-én (3-14). A sok számjegyű pit egyebek mellett számítógépek ellenőrzéséhez lehet használni, hiba esetén ugyanis a hányados valamelyik számjegye nem stimmel. A matematikusokat régóta izgatja az irracionális és transzcendens szám, amelyben a tizedesjegyek ismétlődés nélkül, véletlenszerűen követik egymást. Az Iwao által megadott 31,4 ezer milliárd számjegy kimondása több mint 332 ezer évbe telne.

 

MÁRCIUS 23. – I. KÁRPÁT-MEDENCEI KORREKTORVERSENY

20190323_illusztracio.jpg

Első alkalommal rendezett Kárpát-medencei korrektorversenyt a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda a budapesti Duna Palotában. A szövegjavításból és helyesírási tesztből álló vetélkedőn – amelynek célja a sajtó helyesírási kultúrájának emelése volt – összemérhették tudásukat a korrektorként elhelyezkedni kívánó egyének és az egyes médiumoknál már korrektorként tevékenykedők. A korrektorverseny szakmai hátterét és minőségi színvonalát a magyar helyesírás legjobb szakembereiből álló bírálóbizottság biztosította.

 

MÁRCIUS 31. – HÚSZÉVES A MÁTRIX

Két évtizeddel ezelőtt, 1999. március 31-én mutatták be az Egyesült Államokban a Mátrix című, amerikai–ausztrál koprodukcióban készült sci-fi filmet Lana és Lilly Wachowski írásában és rendezésében, Keanu Reeves, Laurence Fishburne, Carrie-Anne Moss, Joe Pantoliano és Hugo Weaving főszereplésével. A 2000-ben négy Oscar-díjban – legjobb vágás, legjobb hang, legjobb hangvágás, legjobb vizuális effektek – részesült film egy olyan disztopikus jövőt fest meg, melyben az érzékelt világ valójában a Mátrix, egy szimulált valóság, amelyet a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek alkottak meg, és kibernetikus csatlakozókkal kapcsolják rá az emberek agyát, az embereket pedig a gépek tenyésztik, azzal a céllal, hogy saját energiájuk forrásaként hasznosítsák őket. A film számos utalást tartalmaz a cyberpunk és hacker szubkultúrákra, valamint filozófiai és vallási elméleteket is felvonultat. A Mátrix időtállónak bizonyult, vizuális effektjei, tempója meghaladta a korát, útmutató volt műfajában, mondanivalója és gondolatvilága pedig örökké aktuális.

 

ÁPRILIS 2. – KÜLÖNÖS ADATSZOLGÁLTATÁS

Vajon hogyan ítélünk meg egy olyan embert, aki még a saját nevét is képtelen – helyesen – leírni? És egy olyan intézményt, vállalkozást, szolgáltatót, amelynek már a neve is „gyanús”? A Belügyminisztérium által idén indított, rövid időn belül igen népszerűvé vált „Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP)” kifejezés mögött valóban hasznos szolgáltatás áll. Az első két szót természetesen egybe kell(ene) írni, csakhogy a „platform” – ennél szebben csengő, ősi magyar kifejezést sem találhattak volna – nevével ellentétben nem járműveket szolgáltat, hanem a járművekről adatokat… Az új rendszer segítségével járműveket nem tudunk igényelni, de azok adatait le tudjuk kérdezni egy adatbázisból, tehát a Hazai Járműadatbázist használjuk – rövidítve: HJA, persze.

 

ÁPRILIS 19. – PARÁZZSAL A PILISMARÓTI DUNA-PARTON

20190419_illusztracio.JPG

 

MÁJUS 9. – HARMINCÉVES A 168 ÓRA

Három évtizeddel ezelőtt, 1989. május 9-én jelent meg a standokon a nyomtatott 168 Óra, a rendszerváltás korszakának egyik meghatározó közéleti hetilapja. A lap előzménye a Magyar Rádió azonos nevű, szombatonként délután 16 órakor jelentkező, másfél órás belpolitikai magazinműsora, valamint a vasárnaponként reggel 6 és fél 9 óra között sugárzott műsora volt, amelyeket Mester Ákos és Bölcs István szerkesztett abban az időszakban. A hetilap eredetileg e műsorokban elhangzottak szerkesztett változatait közölte. 1991-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki a lap szerkesztőségét. 2015-ben a lapot megjelentető Telegráf Kiadó Kft. nevű cégben többségi tulajdont szerzett a Brit Média Befektetési Kft. A nemzetközi antirasszista napon 2018-ban a MEASZ Radnóti Miklós Antirasszista Díjat adományozott a 168 Óra szerkesztőségének.

 

MÁJUS 10. – ÉLŐLÁNCOS TÜNTETÉS A SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁRÉRT

20190510_illusztracio.jpg

Nagyjából kétszáz résztvevője volt a kormányzati tervek nyomán kilakoltatásra ítélt Országos Széchényi Könyvtár melletti kiállásnak, amelyet a legutóbb a nyelvvizsga-törvény elleni tiltakozásban is résztvevő Diákvagyok mozgalom szervezett az OSZK Budai Várban található épületénél. Az élőlánc felállítása után a tüntetők a Miniszterelnöki Hivatalnak otthont adó Karmelita kolostorhoz vonultak. „Nem az a baj, hogy elköltöztetik az OSZK-t a Várból, hanem hogy nem akarnak a nemzet könyvtárának egy méltó épületet adni” – mondta el beszédében az egyik felszólaló, Katona Andrea, az OSZK korábbi főigazgatója. A szervezők az esemény végén jelezték, aláírásgyűjtést indítanak, hogy a könyvtár méltó helyre kerülhessen. Az OSZK egyébként már 20 éve kinőtte a várbeli székhelyét, de csak most lett sürgős a költözés, amikor a Budai Palota felújítása elérte az épületet, amivel nyilvánvalóan tervei vannak a kormánynak. Az eseményről a Mérce nyomán a HVG és a Népszava is beszámolt, utóbbi fotósa, Tóth Gergő minket is megörökített.

 

MÁJUS 15. – ÉRETTSÉGIBOTRÁNY A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT

Harminc évvel ezelőtt, 1989-ben több budapesti és Pest megyei középiskolában már napokkal a május 15-ével kezdődő hétre kitűzött írásbeli érettségik időpontja előtt megtudták a negyedikes diákok a matematikaérettségin megoldandó feladatok sorszámát. Kiszivárogtak a magyar érettségi tételek témái is, valamint más tantárgyak érettségijeivel is adódtak problémák. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium vezetői úgy döntöttek, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegy került. Hasonló, érettségihez kapcsolódó kiszivárgások korábban és később is előfordultak, az 1989-es eset mégis igen nagy port kavart. Az ekkoriban már egyre erősödő rendszerváltó hangulat közepette sokak az érettségi botrány megtörténtét is a rendszer fellazulásának biztos jeleként értékelték. Az eset felbukkan a Moszkva tér című, 2001-es magyar játékfilmben is.

 

MÁJUS 22. – EGY ÚJ KORSZAK HATÁRÁN

20190522_illusztracio.JPG

Interaktív időszaki fotókiállítás nyílt „Emlékképek ’89 – Egy új korszak határán” címmel a rendszerváltás személyes emlékeiből az Országos Széchényi Könyvtárban. A pártállami rendszer bukása 1989-ben nemcsak a politikai környezetet változtatta meg, és hozta el a diktatúra évei után a demokráciát Magyarországra, hanem átalakította hétköznapjainkat is. E történelmi fordulat nem mindig jelentett pozitív változást: eltűntek ugyan a diktatúra emlékművei, jelképei, utcanevei, azonban ma is elfeledetten és kihasználatlanul tátongó épületek, gyárak, egykori vállalati üdülők, laktanyák, szórakozóhelyek romjai jelzik még a változást. Az OSZK kézirattárának kiállítóterében rendezett tárlat a rendszerváltásra tekintett vissza személyes nézőpontokból, privát emlékekből megszerkesztve.

 

MÁJUS 25. – IRÁNY A MARS!

20190525_illusztracio.png

Bár még évekbe fog telni, hogy ember lépjen a Marsra, a NASA lehetőséget ad a nagyközönség számára, hogy legalább a nevüket felküldjék a vörös bolygóra. A NASA Mars 2020 rovere – amely az emberiség első, egy másik bolygót célba vevő oda-vissza útjának úttörője – mikrochipeken fogja magával vinni a feliratkozó emberek neveit. A marsjáró várhatóan 2020 júliusában kezdi meg útját, a Marsra pedig terv szerint 2021 februárjában érkezik. A már működő rendszerben szeptember 30-ig lehet hozzáadni a nevünket a listához, melyhez szuvenír beszállókártya és „törzsutaspontok” is járnak. Mindez egy közösségi kampány része, melynek keretein belül a NASA Holdat, illetve Marsot célzó küldetéseit szeretnék szélesebb körben ismertebbé tenni – írja a csillagaszat.hu.

Címkék: kaleidoszkóp

BUDAPESTI FORGÁCSOK LVII.

Prusi 2019.05.30. 07:20

FORRADALOM ALATT

1956. október 24-én hajnalban arra ébredtünk, hogy mindenféle fegyverropogás hallatszik az utcáról: puska, gépfegyversorozatok, robbanások dörrentek. Na, szépen vagyunk! Ez lett az előző napi tüntetésekből. Zárójelben: 23-án este még javában nézelődtünk a Múzeum körúti ház előtt, amikor az egyik lakó kijött a házból, és izgatott hangon közölte, hogy a pince lejáratában egy nagy aktatáskába botlott, ami tele van katonai, rendőri igazolványokkal és villamosbérletekkel (!). Persze megnéztük és elképedtünk. Mi lesz itt! Másnap reggelre – ha jól emlékszem – a táska és tartalma eltűnt.

Kitört a forradalom. A Múzeum körút hadszíntér lett.

Az ablakhoz nem merészkedtünk, szüleim pedig gyorsan felöltözködtek, és próbáltak érdeklődni a többi lakónál a helyzetről. Azt sejtettem, hogy iskolába nem kell mennem, és nagyon valószínű volt, hogy apám sem megy Újpestre dolgozni.

Szüleim terepszemléje után villámgyorsan összekaptuk magunkat, és irány a félemeleti udvari lakás, ahol apám egyik régi kollégája lakott, menjünk csak oda, ajánlotta Ernő bácsi, ott biztonságban leszünk. Ez valóban így volt, sőt pár napig még ott is aludtunk náluk, megúsztuk így az óvóhelyre költözést.

Természetesen a ház udvarán izgatott lakók tépelődtek a helyzeten. A házból kimenni nem lehetett. Hál’ istennek a bejárati ajtó hatalmas fa-, olyan várkapuszerű monstrum volt, ablak nélkül. Idős házmester bácsink az alig több mint tíz éve múlt világháborús emlékeit ismertette a hallgatósággal, hogy ti. a becsapódó bombák, lövedékek, omlás ellen a legjobb védelem a boltívek alá állni. A légnyomás is veszélyes, mert kiveri az ablaküveget, ezért ki kell nyitni az ablakokat, akkor megússza a lakó a kárt és az üvegcserepeket.

bp_forgacs_20190530.jpg

SZOVJET TANKOK A MÚZEUM KÖRÚT ÉS A KOSSUTH LAJOS UTCA KERESZTEZŐDÉSÉNÉL, AZ ASTORIÁNÁL. ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: FORTEPAN

Több se kellett az utcai lakásokban lakóknak, sokan elindultak, hogy az ablakokat kinyissák, így az én szüleim is. Pár perc múlva aztán szüleim szaladtak vissza holtsápadtan és meséltek: ahogy nyitották ki a két ablakot, az utcán álldogáló fegyveresek nyilván látták az ablaküveg megcsillanását, és rálőttek az ablakra. Az üveg ripityára tört, szüleimet valami csoda folytán elkerülték a lövedékek, ők pedig lebuktak az ablakpárkány alá, így nem lett tragédia a helyzetből. A lövedékek nyomai hónapokig ott éktelenkedtek a falakon és az ablakkeret fájában.

Az ablakok a légnyomást megúszták, a lövéseket nem. Ennek következtében családunk ott rekedt a félemeleten, hiszen október végén ablak nélkül nem lehetett létezni, de szerencsére Ernő bácsiéknál úgy laktunk, mint otthon. Összecsukható pótágy – egy második emeleti lakó adta kölcsön, valahonnan megmaradt szalmazsák – a házmesterék ajándéka: így aludtunk az alkóvban, izgalmas volt, mint egy háborús szovjet filmben.

Egyszer behoztak a házba egy lábon megsérült sebesültet, akit a földszinten lakó ágyrajáró ápolónővér tanuló tökéletesen bekötözött, igaz, nagyon felkészült a munkára, mert már előző nap, amikor kint nézelődtünk a ház előtt, telerakta a kötényét gézzel és vattával, hátha akad páciens a felfordulás következtében.

A sebesült aztán a fegyverek elcsendesülése alatt – valószínűleg jól felfogott érdekből – elsántikált a házból.

A harcok okozta zajok közben a hétköznapi tennivalókra próbáltak áttérni szüleink és a többi házban rekedt lakó. Ki gondolta volna előző nap, hogy több napra elegendő kenyeret vásároljon, elvégre nem szombat volt. Mert a kenyér veszedelmesen fogyott, mi lesz itt nélküle? Hát – ahogy a filmekben láttuk – majd sütünk. Gáz és villany még volt, liszt is, tojás is, só is, az egyik szomszéd néninek maradt még pár deka száradt élesztője. Tej ugyan nem volt, de jó lesz a víz is. Az asszonyok nekiláttak a sütéshez.

Végül is a megsült masszát meg lehetett enni, az udvariasabb hozzátartozók és a megkínált szerencsés lakók még dicsérték is az ízetlen, ragacsos terméket; mi, gyerekek József Attila szavaival élve „még őszinte emberek” voltunk, a „kenyeret” pocséknak minősítettük, és kóstolás után már nem is ettünk belőle.

A forradalom alatti felnőttbeszélgetésekkel, véleményekkel, örömökkel és szorongó tekintetekkel mi, gyerekek nem foglalkoztunk. Be voltunk zárva a házba, kint dörögtek a fegyverek, mi lesz vacsorára – ennél mélyebbre nem nagyon jutottunk, de azért vártuk a szabadságot a magunk módján.

Címkék: Nagybátyám írásai

HOSSZÚ HÉTVÉGE A KAKASTARÉJNÁL

Prusi 2019.04.27. 11:25

Feleségemmel és kutatótársainkkal közösen április első hétvégéjén ismét visszatértünk Perlaki Zsuzsanna Éva „A jel” című, 2018-ban bemutatott dokumentumregényének helyszínére. Immár ötödik alkalommal jártunk itt a sok szempontból egyedülálló, szerteágazó nyomozáshoz kapcsolódóan.

Ismerős vidéken kalandoztunk az erdélyi Máramaros megyében, de Kapnikbánya környéke ezúttal szomorú arcát mutatta: a múlt ősszel erre tomboló, teljes erdőrészeket letaroló szélvihar kegyetlen pusztítására gyökerestől kifordult és lombjuktól megfosztott fák emlékeztettek. Helyenként több mint félméteres hóval borított turistautakon és meredek ösvényeken kaptattunk felfelé a Keleti-Kárpátok vonulataira páratlan panorámát biztosító Gutin északi lejtőin, ahol már kibújtak a földből a tavasz első hírnökei. Hosszú idő után végre ismét csend, békesség és nyugalom vett körül minket, kellően távol a civilizáció háttérzajaitól és negatív energiáitól. Az 1438 méter magas Kakastaréj alatti, hófödte dombokon spirituális töltődéssel, közös meditációval hangolódtunk rá egy újabb kozmikus kapcsolatfelvételre és következő küldetéseink céljaira.

Címkék: utazás természetjárás