Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

BUDDHISTA SZENTÉLY ZALASZÁNTÓN

2022. május 09. - Prusi

Európa egyik legnagyobb sztúpája Zalaszántón a Keszthely környéki kirándulások kihagyhatatlan célpontja. A falu fölött magasodó Kovácsi-hegyen színes imazászlókkal körülvéve, egzotikus füstölők illatába burkolózva tornyosodik a vakítóan fehér buddhista szentély, a béke jelképe.

A természeti látnivalókban és épített örökségekben bővelkedő Balaton-felvidék egyik kedvelt látnivalója a 30 méter magas és 24 méter átmérőjű zalaszántói Béke Sztúpa. Az Országos Kéktúra útvonala által is érintett, 316 méter magas Kovácsi-hegyen, az Emberi Jogok Parkjában található buddhista építmény a béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe. Színes imazászlók lengenek körülötte, mantrazene szól, és füstölő illata vegyül a levegőbe. A sztúpa építését Bop Jon koreai buddhista szerzetes, a magyarországi Buddhista Béke-Szentély Alapítvány elnöke kezdeményezte 1990-ben, és Zalaszántó Önkormányzata is támogatta.

Az építkezéshez szükséges közel 40 millió forint európai országokból, illetve döntően Dél-Koreából érkező adományokból jött össze. Az 1992-ben felépült sztúpát és a környező erdőt 1993. június 17-én Tibet száműzött vallási vezetője, a XIV. Dalai Láma, Tendzin Gyaco szentelte fel nagy ünnepség keretében.

A sztúpa Buddha szellemét, bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét is jelképezi. A délkelet felé néző, hófehér építményt kör alakú, lépcsőzetes talapzat övezi, amely a rituális körüljárást szolgálja. A tiszteletadás jeleként úgy kell körbehaladni, hogy a sztúpa tőlünk jobbra legyen. A belsejében Buddha tanításait, Európában egyetlenként eredeti Buddha-ereklyéket és egy 24 méter magas életfát állítottak, továbbá a szentély központjában egy – Dél-Koreából származó – Buddha-szobrot is emeltek. A két szerzetes által őrzött, zárt építmény talapzatába növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek.

A sztúpa történetét az érdeklődők a szentély melletti háromnyelvű emléktáblán ismerhetik meg. Rajta ez áll: „Sugározzon ez a Béke Sztúpa innét, az Emberi Jogok Parkjából mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!” A sztúpa 2014-es felújításakor egy mindenki által szabadon látogatható meditációs házat és egy ajándékboltot is építettek a parkban.

Zalaszántó a Keszthelyt Sümeggel összekötő út mentén, a két várostól nagyjából egyenlő távolságra fekszik. A Béke Sztúpát Keszthely vagy Hévíz felől haladva, a falu után balra található bekötőúton lehet megközelíteni: a közelmúltban felújított aszfaltúton mintegy két kilométert, majd az erdei úton újabb másfél kilométert kell megtenni, míg elénk tárul a szokatlan, egzotikus építmény.

ZÖLDELLŐ SZIGET A KIS-BALATONBAN

2022. május 08. - Prusi

A Zalavár és Balatonmagyaród közötti útszakaszról megközelíthető Kányavári-sziget az egyetlen olyan terület a Kis-Balaton térségében, amely vezető nélkül, egész évben szabadon látogatható. Különlegesen ívelt, faszerkezetű hídon lehet átsétálni a szigetre, ahol másfél kilométer hosszú, 15 állomásból álló tanösvény információs táblái mutatják be a Kis-Balaton különleges madárvilágát. Az ide kirándulók megfigyelhetik a vízimadarak fészkelését, hallhatják a békák „hangversenyét”. A sziget kedvelt horgászhely is, de ha nem ennek a szenvedélynek hódolunk, akkor is érdemes lesétálni a partra, biztosan nem üres víztükröt találunk.

ELÁTKOZOTT KASTÉLY BALATONI PANORÁMÁVAL

2022. május 07. - Prusi

Siralmas állapotban várja sorsának jobbra fordulását az egykor szebb napokat látott balatonedericsi Fekete-kastély. A nevéhez méltóan gyászos időszakokat átélt rezidencia lassan az enyészeté lesz: parkját birtokba vette a növényzet, a romos épületet életveszélyes megközelíteni. Ez azonban nem riasztja vissza a kísértethistóriák kedvelőit. Legenda ugyanis akad bőven: a kastélyhoz és a hajdan benne élőkhöz tragikus történetek fűződnek.

Tovább

AZ ALFÖLD PIRAMISAI

2022. április 11. - Prusi

Az alföldi táj egyhangúságát megtörő, természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmok tájképi és régészeti értékeikkel, valamint állat- és növényviláguk egyediségével tűnnek ki környezetükből. Az öt–tíz méter magas és húsz–ötven méter kerületű, kúp vagy félgömb alakú képződmények keletkezése különböző korokra vezethető vissza a honfoglalás előtti időkből.

A jellegzetes, természetes vagy mesterséges eredetű földhalmokat kezdetben lakóhelyként vagy temetkezési helyként, később az itt letelepedett lovasnomád népek őrhelyként és határjelzésként használták. Az elmúlt évszázadokban a kunhalmok döntő többségét felszántották, befásították vagy elhordták, más halmokra ráépítettek. Egykor 40 ezer kunhalom állhatott az Alföldön, a hivatalos nyilvántartásban ma már csak 1500 szerepel. Az elmúlt napokban három nevezetes kunhalmot kerestünk fel az Alföld különböző pontjain.

 

GÖDÉNY-HALOM BÉKÉSSZENTANDRÁSON

Magyarország legnagyobb kunhalma Békés megyében, Békésszentandrás közigazgatási területén, a településtől 7 kilométerre délre, a rendkívül rossz állapotú régi szentesi út mellett található. A Hármas-Körös árterében már a régi időkben is állandóan szárazon maradó terület volt, ahol sűrűn tanyáztak gödények, a nevét is innen kapta. A mintegy 12 méter magas, 160 méter kerületű halom felületét összefüggő gyep, délkeleti oldalának alsó részét fiatal akácerdő borítja, tetején térképészeti jel található. A Gödény-halom hármas határdomb is: Békés, Jász-Nagykunk-Szolnok és Csongrád-Csanád megye határát jelzi. Feltehetően a rézkorból származó temetkezési hely lehetett, és méretei alapján bizonyára nagy tekintélyű ember temetkezési helyéül szolgált. Egykori magassága valószínűleg a 15 métert is meghaladta, de később megbontották, az északi oldalából út- és gátépítésre hordtak el földet. 1735-ben a Péró-féle parasztfelkelés idején itt tartották a parasztok a gyűléseiket, ezért is nevezték „Péró halmának”, illetve „Vértessy pihenőjének”, mert Péró alföldi szövetségese, Vértessy Mihály ide hívta össze a környék felkelőit.

 

KÁLVÁRIA-DOMB FEGYVERNEKEN

A Szolnoktól 35 kilométerre található Fegyvernek külterületén található Kettős-halom egyik tagja a középkortól gyógyerejű helyként számon tartott Kálvária-domb. A dombon magassági pont és egy mészkőből készült feszület található, amelyet a talapzaton olvasható felirat szerint 1847-ben állítottak. A dombot korábban Akasztó-halomnak is nevezték, mivel a hagyomány szerint itt fogták el Zöld Marci betyárt és társait. Emellett egy régi magyar szokás, a sólyomröptetés is kötődik ehhez a helyhez. Az 1267-es Kassai Kódex szerint ebből a szóból ered a karácsony szavunk is. Őseink a kerecsensólymot a fény madarának tartották, és a téli napforduló idején a sötétség legyőzésére reptették.

 

SZÉLMALOM A KENGYELI KUNHALMON

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kengyel és Martfű városa között, a Tisza magas árterének peremén található Bagimajor. Az egykor uradalmi cselédek által lakott kis telep felett, egy kunhalmon őrködik az Alföld egyik legszebb és legépebben megmaradt szélmalma. A kengyeli Szélmalom-domb a megye kunhalmai közül elsőként, 1980-ban helyi jelentőségű védett természeti terület lett. A jellegzetes, zsindelytetős, 15 méter magas téglaépületet 1850 körül az Almásy család építtette, majd a Baghy család vásárolta meg. Egészen a második világháborúig malomként üzemelt, ezt követően alkotóházként működött. A közelmúltban felújított épület műemléki védelem alatt áll, s madármegfigyelő toronyként működik.

KŐPIRAMIS A BAKONY KAPUJÁBAN

2022. április 09. - Prusi

Beteljesületlen szerelem és egy tragikus öngyilkosság ihlette Magyarország egyetlen kőpiramisát, amely a Bakony keleti kapujában található. Kora tavasszal elzarándokoltunk Iszkaszentgyörgyre az egyedülálló építményhez.

Kényelmes, panorámás sétaúton, az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély kertjéhez csatlakozó kirándulóerdőben jutunk fel a Piramita-hegyre, ahol az 1900-as évek elejétől a Pappenheim Siegfried gróf által építtetett piramis állt. A kastély mögötti területen magasodó Piramiták kedvelt kirándulóhelye volt a grófi családnak, lenyűgöző látványt kínált a parkra, a kastélyra és az egész környékre. A legenda szerint Pappenheim Siegfried egyik unokaöccsének állított emléket, aki beleszeretett egy cselédlányba, de mivel a szerelmet a főúri család nem nézte jó szemmel, a férfi önkezével véget vetett életének. Az ókori kultúra iránt rajongó gróf arra a helyre emeltette a 10 méter magas piramist, ahol a végzetes lövés eldördült.

Pappenheim Siegfried 1938-ban elhunyt, a második világháborút követően pedig a család elveszítette minden vagyonát, beleértve az iszkaszentgyörgyi kastélyt és parkot is. A háborúban jelentősen megrongálódott különleges piramis szintén gondozó és tulajdonos nélkül maradt. Az 1960-as években a szomszédos falvak lakói széthordták az építmény kőanyagát, így már csak korabeli fotók emlékeztettek az egykor gyönyörű kilátópontra. A piramist végül 2014-ben a terület új gondnoka, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. építette újjá a helyi tanösvény részeként, egy pihenőhellyel kiegészítve. Míg az eredeti piramis tömörebb elemekből készült, és minden élét gyönyörű vasalás, a tetejét pedig egy kis gömb díszítette, addig a jelenkori műalkotás alapja beton, és kisebb kövekből rakták körbe a piramisformát. Az egyedi építmény belsejébe az ünnepélyes avatáskor egy időkapszulát is elhelyeztek, így talán az utókor számára is sikerül misztikussá tenni a kirándulóhelyet.

KISKÖREI KILÁTÁS A TISZA-TÓRA

2022. április 08. - Prusi

Különleges, két egymásnak fordított csónakot szimbolizáló kilátó és négy „lábasház” is helyet kapott a Tisza-tónál múlt nyáron átadott kiskörei MAHART-bázison. A 19 méteres kilátó a környék egyik legmagasabb pontja, ahonnan a Tisza-tó egy részét, az Abádszalóki-öblöt és a Kiskörei vízerőművet is látni lehet.

A 700 millió forintból megvalósult, négy épületegyüttesből álló komplexumot egy kis, vízre benyúló, nádasokkal szegélyezett földnyelvre tervezték, a Köre Kikötő partjának egy alacsonyabban fekvő részén. Az összesen 130 lábon álló, hídon keresztül megközelíthető épületegyüttes már messziről felhívja magára a figyelmet. Az itt található épületekben irodahelyiségek, étterem, közösségi vizesblokk és a vízi rendőrség bázisa kapott helyet. Az őselemek színeire festett lábasházak a Tisza-tó legnagyobb kilátóját fogják közre: 19 méter magasból lehet a természetet pásztázni. A fémszerkezetű, faborítású emelvény tervezői a tiszai élet és építészet előtt szerettek volna tisztelegni a két egymásnak fordított csónak formájával. Az egyik csónak egy klasszikus tiszai horgászladikot szimbolizál, a másikat pedig a Felső-Tisza-vidéken található Szatmárcseke református temetőjének különleges, csónakformájú fejfái ihlették. Hiába magas az új kilátó, a tó medencéire jellemző nagy kiterjedésű vízfelület így is rejtve marad. Cserébe az élő Tiszában gyönyörködhetünk, ahogy méltóságteljesen halad el a kilátó mellett, szemünkkel balról a kiskörei strandtól egészen a jobbra látható vízerőműig kísérhetjük a folyót.

A Tisza-tó legdélebbi pontján, Heves megyében található Kisköre 2005-ben kapott városi rangot, a régió egyik legnagyobb települése. Kisköre életében döntő változást jelentett a vízlépcső megépítése 1973-ban, amely nemcsak a település, hanem az egész Közép-Tisza-vidék, az Alföld életét is megváltoztatta. A Tisza-tó – 1988-ig Kiskörei víztározó – Magyarország negyedik legnagyobb tava, a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületeként 1999-től az UNESCO világörökség része. Területe 127 négyzetkilométer, melyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák. Hossza – a Tisza folyása mentén mérve, vagyis nagyjából észak-déli irányban – 27 kilométer, átlagos mélysége 1,3 méter, a legmélyebb pontján azonban 17 méter mély. A Tisza-tó rengeteg izgalmas lehetőséget és programot tartogat azok számára, akik szeretnék megismerni ezt a különleges, mesterségesen kialakított, mégis saját ökoszisztémával rendelkező környezetet.

TÍZÉVES A PRUSI DOSSZIÉ

2022. március 14. - Prusi

Éppen egy évtizeddel ezelőtt indítottam el a Prusi Dossziét, amelynek virtuális hasábjain eddig megjelent 630 bejegyzésem több mint egymillió lapletöltésnél tart. Az elmúlt tíz évben megannyi változáson, arculati frissítésen átesett komplex blogon a legkülönbözőbb, engem érdeklő témákkal foglalkozom számos műfajban.

20220314_illusztracio.jpg

A 2012. március 14-én, a – monogramomra utaló – nemzetközi π-napon indult Prusi Dosszié létrehozásával kettős cél vezérelt: utánközlések formájában elérhetővé tenni az ezredfordulótól kezdve nyomtatásban – a helyi, regionális és országos sajtóban – megjelent érdekesebb írásaimat, illetve „klasszikus posztokban” aktuális véleménycikkekkel, újabb tanulmányokkal, fotóalbumokkal színesíteni a személyes tartalmat. Az elmúlt években kapott olvasói visszajelzések igazolták, hogy megérte a blog indítása mellett dönteni, ahol a mindenkori újságírói, szerkesztői munkáimtól függetlenül, szabadon publikálhatok, és természetesen az arculati, grafikai elemeket is magam tervezem.

A Prusi Dosszié szerteágazó tematikájú komplex blog, afféle egyszemélyes webújság, amelyre tökéletesen illik a webkettes definíció: „a szerző egy blog alá integrálja különféle tevékenységét, ugyanott – csak más rovatba sorolva – teszi közzé például személyes, magánéleti bejegyzéseit, szakmai jellegű cikkeit, fotóit, netán közéleti, politikai észrevételeit”.

Eddigi tíz legnépszerűbb bejegyzésem között megtalálható az 1987-es nagy havazást felidéző fotóalbum, az „elfeledett” budapesti metróállomást bemutató képriport, a Kőbánya–Kispest vasútállomáson uralkodó balkáni állapotokról szóló jegyzet, a nyilvánosságra hozott ufóaktákról, valamint a katonai és polgári pilóták ufóészleléseiről írt tanulmányaim, a kőbányai hidegháborús óvóhely bemutatása, a dr. Almár Iván csillagász–űrkutatóval készített interjú a SETI-kutatásról, a Pomáz környékén tett egyik gyalogtúrám „képes itinere”, a szégyenletes hazai kátyúhelyzet miatti bosszankodás, és a Pilismaróti-öbölben található egykori hajótemető bemutatása.

A Prusi Dosszié alapítása után egy évvel, 2013. január 5-én két másik, kifejezetten tematikus blogot indítottam Idegen Zóna és Misztikus Zóna címmel, ezeken a felületeken nyújtottam válogatást a határtudományos és szórakoztató témákkal foglalkozó, eredetileg különböző réteglapokban megjelent cikkeimből, tanulmányaimból, összeállításaimból. Ez a megoldás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet, így – az időközben megszüntetett – két blogot 2019-ben ebbe a blogba integráltam: az Idegen Zóna és a Misztikus Zóna a Prusi Dosszié egy-egy rovataként él tovább, és Tiltott Zóna címmel új, kapcsolódó rovatot is létrehoztam.

Az Idegen Zóna keretein belül – a bulvármételybe süllyedt, lejáratott „ufókutatás” helyett – elsősorban a földönkívüli létformák és intelligens idegen civilizációk keresésének valós alternatíváival, űrkutatási és csillagászati aktualitásokkal foglalkozom: az irányvonalat az Álhírektől a tudományig az ufókutatásban című bejegyzésemben vázoltam. Hasonlóan „ingoványos” terepen, a Misztikus Zóna és a Tiltott Zóna rovatban pedig a tudományosan nem vizsgált, megmagyarázatlan jelenségekkel, titkokkal és rejtélyekkel, összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos írásaimat jelentetem meg.

Blogom egészen 2020-ig hirdetésmentes volt, csak újabban megosztott hirdetéses, mert ez az egyik alapfeltétele annak, hogy az Index címlapján, a blogketrecben kiemeljenek bejegyzéseket. Egy-egy kiemelt posztomra általában eleve több mint tízezren kattintanak.

Köszönöm olvasóim érdeklődését és biztató visszajelzéseit, tartsanak velem továbbra is!

PRUSINSZKI ISTVÁN

ÖTVEN ÉV A RÓMAIN

2022. január 07. - Prusi

A Főváros Napján, november 17-én Budapestért díjat vehetett át Mihály Tibor, a Külker Evezős Klub Óbuda elnöke, a Magyar Evezős Szövetség örökös tiszteletbeli elnökségi tagja a budapesti evezős sportéletben, illetve a Római-part épített és természeti értékeinek védelmében végzett kiemelkedő szakmai és közösségi tevékenysége elismeréséül. Az evezősklubot immár ötven éve, 1972 óta vezető Mihály Tiborral az óbudai klub múltjáról, küzdelmeiről és sikereiről, valamint a római-parti evezősélet népszerűsítéséről beszélgettünk.

20220107_illusztracio_1.jpg

Tovább

AZ IGAZSÁG ODAÁT MARADT

2022. január 05. - Prusi

Mint ahogyan várható volt, semmilyen nagy meglepetést nem tartalmazott az a 2021 júniusában közzétett „ufójelentés”, amelyben a Pentagon az amerikai kongresszusnak adott számot az Egyesült Államok területe felett észlelt azonosítatlan repülő objektumokról. A rejtélyes légi jelenségekről szóló dokumentum szerint nem találtak magyarázatot a vizsgált esetekre, és bizonyítékot sem arra, hogy földönkívüliek látogatására utalnának. Pedig a légtérben mozgó ismeretlen eredetű objektumok komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, s így volt ez már bőven azelőtt is, hogy a jelentés elkészült, hiszen az amerikai kormány titokban számos, ufóészlelések kivizsgálására szakosodott testületet üzemeltetett valamilyen formában az elmúlt évtizedekben. Éppen ezért is számít történelmi fordulatnak, hogy az USA végre hivatalosan is beismerte: védelmi minisztériumában léteznek kutatási anyagok a fizika ma ismert törvényeivel dacolni látszó légköri jelenségekről.

20210105_illusztracio_1.jpg

Tovább

HARMINC ÉVE TÖRTÉNT A FERIHEGYI TERRORTÁMADÁS

2021. december 23. - Prusi

Három évtizeddel ezelőtt, 1991. december 23-án történt a magyar rendszerváltozás idejének egyik első robbantásos merénylete. Német terroristák Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidók autóbuszát kísérelték meg felrobbantani a ferihegyi repülőtér közelében. Az elkövetők egy autóba rejtett, távirányítású pokolgépet hoztak működésbe, de szerencsére elhibázták az időzítést, így a támadás nem követelt emberéletet. A robbantást a német terrorcsoporthoz, a RAF-hoz köthető Andrea Klump és Horst-Ludwig Meyer követte el, akiket nyolc évvel később, Bécsben sikerült elfogni.

20211223_illusztracio_1.jpg

Tovább

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

2021. november 30. - Prusi

SZEPTEMBER 11. – GYÖKERESEN MEGVÁLTOZTATTA A VILÁGOT 9/11

Húsz évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én követték el minden idők legnagyobb számú áldozattal járó merényletét az Egyesült Államokban. Ezen a napon négy utasszállító gépet raboltak el radikális iszlamista terroristák. A támadásokban csaknem 3000 ember vesztette életét, amikor a repülők becsapódtak a World Trade Center épületébe, a Pentagonba, illetve Pennsylvania állam területén egy mezőbe. A támadások kitervelőjét, Oszáma bin Ládent csaknem tíz év hajtóvadászat után, 2011. május 11-én ölte meg pakisztáni otthonában az amerikai haditengerészet egyik kommandós alakulata. A Kaliforniai Chapman University felmérése szerint az amerikaiak több mint fele úgy hiszi, hogy a különféle, egymást követő kormányok titkolják a terrortámadással kapcsolatos, valós információkat.

 

SZEPTEMBER 12. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT STANISLAW LEM

Éppen száz évvel ezelőtt született Stanislaw Lem (1921–2006), a keleti blokk első, nemzetközileg elismert science-fiction-írója. Bár orvosnak tanult, és kutatóként kezdett dolgozni, már a negyvenes évek végétől íróként tört magának utat. Munkáiban gyakran bocsátkozott filozófiai spekulációkba a technológiáról, az intelligencia természetéről, a kétoldalú kommunikáció és a kölcsönös megértés nehézségeiről vagy az emberi korlátokról és az emberiség világegyetemben elfoglalt helyéről. Témáit néha fikcióként mutatta be, elkerülve ezzel mind a tudományos élet buktatóit, mind a tudományos stílus korlátait, máskor azonban az esszé vagy filozófiai könyv műfaját választotta. A hatvanas-hetvenes években születtek legnépszerűbb munkái, mint a Kiberiáda című, robotok között játszódó, kíméletlen humorú filozofikus történetfüzér vagy a Solaris című kisregény. A bolygónyi nagyságú idegen lénnyel, egy különös óceánnal való kapcsolatfelvételi kísérletekről szóló történetből Andrej Tarkovszkij készített filmtörténeti mérföldkőként számon tartott mozit. Stanislaw Lem könyvei 41 nyelven, több mint 27 millió példányban keltek el. Utolsó regényét 1987-ben publikálta, 2006-ban bekövetkezett haláláig már csak esszéket írt, és jövőkutatással foglalkozott. Nevét a Naprendszer kisbolygóövében található, 3836-os számú aszteroida is őrzi.

 

SZEPTEMBER 15. – ÖTVEN ÉVE KEZDETT NYOMOZNI COLUMBO

Az amerikai NBC televíziótársaság 1971. szeptember 15-én vetítette az Ahogy a könyvben meg van írva című krimit, a Columbo-széria első rendes részét, két pilot, azaz kísérleti, bevezető epizód után. Peter Falk (1927–2011) attól a naptól azonosult a Los Angeles-i rendőrség gyilkossági ügyosztályának nyomozójával, és rövid úton a maga képére formálta a karaktert. A tévésorozatok talán legismertebb, de mindenképpen legkedveltebb nyomozója, a szakadt ballonkabátos, folyton szivarozó, rozoga járgánnyal közlekedő Columbo 35 éven át küldte rács mögé Amerika legagyafúrtabb gyilkosait. Szokatlan kérdéseivel, problémáival és kitartásával őrölte fel a gyanúsítottak idegeit, és a legapróbb hibát is megtalálta a csaknem tökéletesen kivitelezett gyilkossági ügyeknél. A Columbo sorozatból összesen 69 epizód készült 1968 és 2003 között tíz évadon át, de nem folyamatosan, és az évadok sem követték a naptári éveket.

 

OKTÓBER 15. – HARMINCÉVES A MAGYAR INTERNET

Hat évvel az internet első bejegyzett domainneve után, 1991. október 15-én hajnali 2 órakor megszületett az első .hu-ra végződő internetes cím. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet weboldala, a sztaki.hu indulása után nem sokkal jött el a hazai internet elindulásának pillanata a SZTAKI és a bécsi műegyetem között. Bár az első bejegyzett cím a sztaki.hu, azonban az első igazi, megtekinthető magyar honlap a Budapesti Műszaki Egyetem által 1993-ban indított bme.hu volt. A bővülés 1996 elején indult meg igazán, ekkor év elején 400, áprilisban pedig már több mint 500 domainnév üzemelt hazánkban. Mindez persze mai szemmel nézve elenyésző: jelenleg mintegy 700 ezer domain van bejegyezve a .hu alá, és ez a szám napi átlagban 350 új címmel bővül. Az első olyan internetes cím, amely nem egy állami intézmény nevéhez köthető, hanem befektetési célból jött létre, a zene.hu volt. Sokan emlékezhetnek még az első magyar keresőre is, a Heuréka.hu-ra, amely 1997-ben jelent meg.

 

OKTÓBER 15. – BELFÖLDI LÉGI FORGALOM MAGYARORSZÁGON

Hetven éve született újjá magyar polgári légi forgalom: 1946. október 15-én szállt fel Budaörsről a Maszovletnek, a Malév jogelődjének két első belföldi járata Szombathely, illetve Debrecen irányába. Még abban az évben Győrbe, Szegedre és más városokba is sorra indultak a belföldi járatok. Ezt a közlekedési eszközt a gyorsaságon kívül az ára is vonzóvá tette, hiszen a repülőjegyek csak kevéssel voltak drágábbak, mint a vonatjegyek. Egyre sikeresebbnek bizonyultak az 1954-től indított körjáratok, az ügyes menetrendi tervezés révén bizonyos közös pontokon át is lehetett szállni egyik körről a másikra. A Malév hivatalosan 1969. március 15-én szüntette meg az országon belüli légi forgalmat, a légitársaság ezután már csak a kifizetődő és nyereséges nemzetközi tevékenységére összpontosított.

 

OKTÓBER 20. – NYITÁSKOR A PESTI JÉGBÜFÉBEN

20211020_illusztracio.jpg

A márka 1952 óta ugyanaz, a helyszín nem véletlenül nem ismerős...

BUDAPESTI FORGÁCSOK LXVI.

2021. november 18. - Prusi

EGY RÉGI MAGYAR ÍRÓ

„És ha valakinek van valakije, akit nagyon szeret s akinek kedves karácsonyi ajándékot szán: annak nem ajánlhatok jobbat, mint ezt a könyvet” – írta 1921 november havában Rákosi Jenő a könyv előszavában, melynek címe „Őszi esték”, és amelynek szerzője Bartóky József (1865–1928) volt. Mivel karácsony gyorsan közeledik, érdemes megismerkedni azzal íróval, akit talán kevesek ismernek, pedig érdemes lenne.

bp_forgacs_20211118.jpg

A BARTÓKY CSALÁD A ZEBEGÉNYI NYARALÓ UDVARÁN. ELÖL BALRÓL JOBBRA: BARTÓKY MELINDA, BARTÓKYNÉ SZÉKÁCS JULIANNA, BARTÓKY JÓZSEF ÉS BARTÓKY MAGDA. FORRÁS: DUNAKANYARKULT.BLOG.HU

Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a „Bartóky” nevet ismerem, mert Zebegényben, a Bartóky utcában, az egykori Bartóky-villában van a Szőnyi István Emlékmúzeum. Szőnyi István festőművész második felesége Bartóky József lánya, Melinda volt. Azt is tudtam, hogy Bartóky József mint államtitkár a Földművelésügyi Minisztériumban (FM) tevékenykedett, de azt nem tudtam, hogy nyugdíjazása után igazi szenvedélyének, a szépirodalomnak tudta szentelni életét. Ő nem az írásból élt meg, hanem a polgári foglalkozásából. Végigjárta a közigazgatás megfelelő lépcsőfokait, szolgabíró, főjegyző, FM-tisztviselő, miniszteri tanácsos, majd államtitkár, mely utóbbi posztot 1910–1918 között töltötte be. Számos közigazgatási tárgyú tanulmány fűződik nevéhez. A közigazgatás alkalmas arra, hogy az, aki ezen a területen dolgozik, sok tapasztalatot gyűjtsön a mindennapok eseményeiből, vidám vagy éppen szomorú helyzetekkel találkozzon, vagyis a valóságos és nem mesterségesen kitalált élethelyzetekből ismerje meg az akkori magyar viszonyokat. Bartóky Józsefnek nem kellett más műveiből vagy esetleg valamilyen tudományos műből felkutatni a magyar életet – a maga tapasztalatai elég alapot adtak még a szépirodalom műveléséhez is. Hogyan írt erről Rákosi Jenő ugyancsak a hivatkozott könyv előszavában? „Nem az idegeket táncoltatja, nem az érzékiségre pályázik, nem csiklandós helyzeteket vadász, nem hurcol oly dolgokat az utcára, amiket a legmerészebb író maga is csak zárt ajtók mögött szokott, mer és szeret gyakorolni, és amellett oly érdekes, oly izgató, oly vonzó tollának legegyszerűbb témája is, hogy az ember nem tud olvasásával betelni.”

A korabeli visszaemlékezések egy kedves, jóságos és bölcs embert tárnak elénk. Tagja volt a korszak legfontosabb irodalmi közösségeinek, a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak. A nyilvántartások szerint Bartóky József 13 kötetet írt, nem egy több kiadást is megélt. Az antikváriumokban jó néhány könyve még most is kapható.

„A SIKERNEK NEM TITKA, HANEM ÁRA VAN”

2021. november 05. - Prusi

Még pihenéssel tölti az idejét Tótka Sándor, a kajak egyes 200 méter friss olimpiai bajnoka, de már várja, hogy novemberben újra elkezdje az edzéseket. Az olimpiai, kétszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok, valamint ifjúsági olimpiai bajnok kajakos élete talán legfókuszáltabb felkészülését gyúrta egybe Tokióra a járványhelyzet alatt. Az UTE sportolója arra biztatja a fiatalokat, hogy próbálják ki az egyik legeredményesebb hazai sportágat, amelyre a klub több mint 70 éve Óbudán működő vízitelepén nyílik lehetőség.

20211105_illusztracio_1.jpg

Tovább

ÉLETMENTŐ SZŰRŐVIZSGÁLATOK

2021. október 22. - Prusi

Számos betegség legyőzhető, ha idejében felismerik, ezért is érdemes kihasználni az ingyenes szűrővizsgálatokat, s nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a különböző szűrések fontosságára. Dr. Budai András főorvossal, a Szent Margit Rendelőintézet ügyvezető igazgatójával az egészségnapok tapasztalatairól, a szakrendelőben megvalósult fejlesztésekről, az egészségügyi ellátás színvonalának növeléséről és a betegek felelősségteljes hozzáállásának fontosságáról is beszélgettünk.

20211022_illusztracio_1.jpg

Tovább

BÚCSÚ A DZSIPLELKŰ KISAUTÓTÓL

2021. szeptember 12. - Prusi

Csaknem 70 ezer levezetett kilométer, megszámlálhatatlan közös kaland, ám egyre gyakoribb és körülményesebb szervizelés. Életre szóló élményeket köszönhetünk az 1999-ben gyártott Peugeot 106 1.0 Mistralnak – azaz Missynek –, amelynek 2016-ban lettem tulajdonosa, de öt és fél év után el kellett engednünk, mert horribilis összegbe került volna a további javíttatás.

20210912_illusztracio.jpg

„Egykor kicsivel kétmillió forint alatt lehetett hozzájutni; a Suzukira több százezret rávert, de a többi kategóriatárshoz képest nem volt drága. A színre fényezett lökhárító, a napfénytető és a ködlámpa nem számított hétköznapinak a kisautók között” – írta Az Autó című szaklap 2016. júniusi lapszáma, amely az akkor márciusban kapott Peugeot 106-osomról készített használtautó-tesztet „Kezdőjátékos” címmel. Missyt vette górcső alá Az Autó 2020. májusi lapszámában, „Aprópénz?” címmel megjelent újabb teszt is: „1999-es Peugeot 106-os az 1,0 l-es, 50 LE-s alapmotorral és közel 200 ezer km-rel, napi használatban. Drága életben tartani? Elég üzembiztos egy 21 éves francia?” – tették fel a kérdést. Az Auto Bild magazin használt autókkal foglalkozó, 2019-es különkiadványa „Innen indul az autózás” címmel közölt tesztet a Peugeot 106-osról. „Értékes, de pénzzé alig tehető”, „gazdaságos és elpusztíthatatlan” – emelik ki más tesztekben és tematikus fórumokon is. „Kicsi francia? Készítsd a lóvét!” – olvasható az érem másik oldalán.

Missy költségeit kezdetektől szorgalmasan és precízen jegyzeteltem, így pontos képet tudok adni arról, mennyibe is került pontosan az autózás számunkra öt és fél év alatt a dzsiplelkű városi kisautóval. Összesen 3600 liter benzint tankoltunk 1,4 millió forint értékben, tehát a vegyes fogyasztás nem sokkal haladta meg az 5 litert, a tankolt benzin átlagára pedig 385 forint volt. Érdemes számításba venni, hogy múlt év elejétől – az új, E10 kóddal ellátott 95-ös benzin bevezetésétől – a régebbi típusokhoz, így a Peugeot 106-hoz is javasolt prémium, 100-as üzemanyagot tankoltuk, amely viszont literenként 40-50 forinttal többe kerül.

Egy ilyen koros autó mindig tartogat izgalmakat; 106-osom is bőven gondoskodott arról, hogy legyen mit dokumentálnom. Karbantartásra, szervizelésre és kiegészítőkre összesen 885 ezer forintot kellett költeni; a főbb tételeket autómentés és lakatolás, az elektromos és a fékrendszer, a kipufogó és a kuplung többszöri javítása, az akkumulátor és a generátor cseréje, valamint három műszaki vizsgáztatás, műszaki vizsgára felkészítés jelentette. A legkevésbé pénztárcabarát kalandot a 2018-as autómentés jelentette Körmendről Visegrádra, míg 20. „születésnapjára”, 2019-ben összesen 320 ezer forint értékben (!) javíttattuk az autót. Kötelező biztosításra, gépjárműadóra, útdíjra, parkolási és egyéb díjakra 400 ezer forintot fordítottunk. Mindennel együtt 2 millió 670 ezer forintnál állt meg a számláló, vagyis Missy fenntartási, üzemeltetési költsége tokkal-vonóval átlagosan havi 40 300 forint volt.

Megszámlálhatatlan élményt és kalandot köszönhetünk a kis Peugeot-nak, amely jóval többet tudott és bírt annál, amit sokan kinéznek egy ilyen autóból. De elérkezett az a pont, amikor már többe kerül a gomb, mint a kabát: alsó hangon több százezer forint lett volna egy újabb, elsősorban az alvázat és a karosszériát érintő javíttatás. Csakhogy attól nem lett volna sem kényelmesebb, sem gyorsabb, sem biztonságosabb. A közös emlékek miatt fájó szívvel, de racionálisan a bontás céljára történő eladás mellett döntöttünk. Missy mostantól az örök sztrádákon falja a kilométereket.

BUDAPESTI FORGÁCSOK LXV.

2021. szeptember 08. - Prusi

K. G. apóstársam emlékére

HALAK ÉS EMBEREK

Én városi gyerek vagyok, élő hallal csak a Vámház/Tolbuhin körúti vásárcsarnokban találkoztam, bár Múzeum körúti lakásunk nem volt messze a Dunától, ahol a Szabadság hídnál néhány kikötött dereglye halat tárolt, de én ezeket (ti. a halakat) nem láttam. Ismertem azonban horgászokat, néztem a dunai pecásokat és a Kopaszi-gátnál kikötött hálókat leeresztő-felhúzó csónakokat.

Aki az ötvenes években halra vágyott, annak legegyszerűbb volt a vásárcsarnoki halasoknál vásárolni – a gyermek pedig tanulmányozhatta az üvegfalú tartályban zsúfolódó pontyokat, az esetleg kapható törpeharcsákat a pulton és karácsony tájékán a tonhalat. Én a halat a szálkák miatt nem szerettem.

Voltak, akiket a szálkák nem zavartak, ők hozzám képest szerencsésebb helyzetben voltak, mert élvezni tudták a különböző módon elkészített halakat. Sőt nemcsak a megfőzött, kisütött vagy a rafinált módon elkészített vízi állatot élvezték, de az ahhoz vezető út is boldogságot okozott számukra, gondolok itt a pecázásra. Engem különösebben a „halvadászat” sem hozott lázba, ezért – tisztelt szakértők! – nyugodtan illethetnek reménytelen esetnek.

Emlékeim azonban voltak, nem is kevesek, ezekből írok most néhányat.

bp_forgacs_20210908_1.jpg

HORGÁSZOK A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNÁN 1958-BAN.
FOTÓ: FORTEPAN / HEGYI ZSOLT, BALLA DEMETER FELVÉTELE

Tovább

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

2021. augusztus 31. - Prusi

JÚNIUS 2. – HARMINC ÉVE INDULT AZ ELSŐ MAGYAR INTERCITY

20210602_illusztracio.jpg

Az InterCity a definíciója szerint jellemzően nagyvárosok között közlekedő, magasabb komfortfokozatú expresszvonat. A vonatra általában a menetjegyen felül pót- és helyjegyet is kell váltani. Az első ilyen az országban 1991. június 2-án indult el, Miskolc és Budapest Keleti pályaudvar között közlekedett. Az acélkék szerelvény – amelyet akkor stílszerűen 120 kilométeres száguldás közben mutattak be a sajtó munkatársainak – korszerű, nagy teljesítményű mozdonyból, egy első osztályú kocsiból, ízléses étkező-büfékocsiból és négy másodosztályú kocsiból állt. Az ország akkor leggyorsabb és legkorszerűbb vasúti pályáján hétköznap négy, vasárnap öt vonattal közlekedett mindkét irányban. A menetidő 1 óra és 47 perc volt, a kényelemért és a gyorsaságért 100 forintos pótjegyet kellett váltani. Ma ugyanezt a távot 1 óra 57 perc alatt teszi meg az IC, azaz tíz perccel hosszabb a menetidő, miközben a pótjegy ma 300 forint. A második IC-vonal 1992-ben nyílt meg Budapest és Nyíregyháza között, és mára mintegy száz különböző IC üzemel, néhány viszonylatban nemzetközi EuroCity és InterCity járatok is közlekednek. 2006-ban jelentek meg az úgynevezett kör-IC vonatok, amelyek Budapestről indulnak, és ide is érnek vissza, menet közben „felfűzik” Szolnokot, Debrecent, Nyíregyházát és Miskolcot – írta a hvg.hu.

 

JÚNIUS 28. – HARMINC ÉVE SZŰNT MEG A KGST

Az 1949. január 25-én létrejött Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a KGST 1991. június 28-án szüntette be működését. Mint az államszocializmust, ezt is örök életűnek gondolták még 1989 végén is, mégis magával sodorta a tagállamok mélyülő gazdasági válsága. Mai szemmel visszatekintve a KGST különleges gazdasági övezet volt, amely a tagországok kereskedelmét kizárólag államok közötti alkuk és megállapodások révén bonyolította. A tagországok mintegy burokban, „inkubátorban”, a tőkés világpiaci hatásoktól részben elválasztva léteztek, és azt feltételezték, hogy ez mentesíti őket a válságoktól, fejlődésük gyors és egyenletes lesz. A tőkés világgazdaság azonban sosem rekesztődött ki a kelet-közép-európai tervországok gazdaságából, és a nyolcvanas években felülkerekedett az el- és felzárkózási igyekezet ellenére. Végül a Szovjetunió és nyomában a térség összes hiánygazdasága beadta a derekát – emlékezett vissza a merce.hu összeállítása.

 

JÚLIUS 6. – NYOLCVAN ÉVE KELLETT ÚJRATANULNI A KÖZLEKEDÉST

Magyarországon a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. törvény 107. paragrafusa értelmében „minden járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni”. Az 1930-as évek második felében az egységesítésre törekvés és a német befolyás erősödése nyomán a környező országok közútjain is megváltoztatták a hajtási irányt. Az elszigetelődéstől és az idegenforgalom visszaesésétől tartó magyar közlekedési kormányzat 1939 júniusában a jobb oldali közlekedésre való áttérésről döntött, de a második világháború kitörése miatt az áttérést két évvel elhalasztották. A KRESZ-t a legtöbb pontban módosító végrehajtási utasítás 1941. július 6-án lépett érvénybe: hajnali 3 órakor a főváros és környékének kivételével az egész országban áttértek a jobb oldali közlekedésre. Budapesten a közlekedési vállalatok és a hatóságok hosszabb haladékot kaptak a váltásra, itt csak november 9-én hajnali 3 órától lépett érvénybe az új közlekedési rend. A jobbkormányos gépkocsik továbbra is közlekedhettek, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak. A zártpályás rendszereknél még sokáig megmaradt a bal oldali közlekedés, jelenleg már csak a gödöllői HÉV vonalán érvényes.

 

AUGUSZTUS 1. – HETVENÖT ÉVES A FORINT

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a hiperinfláció letörése érdekében a pengő helyett az új fizetőeszközt, a forintot – olvasható az MTVA Sajtóarchívumának összeállításában. Az új, értékét megőrizni képes pénz fedezetét a Magyar Nemzeti Bank hazakerült aranykészlete adta: az amerikai hadsereg 1946. augusztus 6-án szolgáltatta vissza a nyilasok által 1945 elején Nyugatra hurcolt, mintegy 30 tonnányi magyar aranyat. Kezdetben – speciális papír hiányában – csak 10 és 100 forintos bankjegyeket hoztak forgalomba ofszetnyomással, az új 10, 20 és 100 forintosok nyomása 1947-ben jó minőségű finn és francia importpapíron, réznyomással kezdődött el. Az 50 forintos bankjegy 1951-ben, az 500 forintos 1970-ben, az 1000 forintos 1983-ban, az 5000 forintos 1991-ben, a 10 ezer forintos 1997-ben, a 20 ezer forintos 2001-ben került forgalomba. 1949-ig a Kossuth-címer, 1957-ig a „Rákosi-címer”, 1990-ig a „Kádár-címer” volt a bankjegyeken, helyükre 1990-től az új köztársasági címer került. Egy forintnak száz fillér felel meg, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból, 2008-ban az egy- és kétforintos érmék is erre a sorsra jutottak. Jelenleg 5, 10, 20, 50, 100 és 200 forintos pénzérmék, illetve 500, 1000, 2000, 5000, 10 ezer és 20 ezer forintos bankjegyek vannak forgalomban.

 

AUGUSZTUS 16. – II. JÁNOS PÁL PÁPA MAGYARORSZÁGON

20210816_illusztracio.jpg

Harminc évvel ezelőtt, 1991. augusztus 16-án érkezett Magyarországra II. János Pál pápa, aki ötnapos programja során Máriapócson, Szombathelyen, Pécsett, augusztus 20-án pedig a budapesti Hősök terén is szabadtéri szentmisét mutatott be, ahol 200 ezren voltak jelen. Debrecenben ökumenikus istentiszteleten vett részt; a fővárosban találkozott a tudomány és a művészet képviselőivel, a zsidó hitközségek küldöttségével, a Szent István Bazilikában a betegekkel, a Népstadionban pedig a fiatalokkal. 1996. szeptember 6-án a Pannonhalmi Főapátság millenniumi megemlékezése alkalmából másodszor is ellátogatott Magyarországra II. János Pál pápa. Huszonöt év után idén a katolikus egyház feje újra Magyarországra látogatott. Szeptember 12-én az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus utolsó napján érkezett hazánkba Ferenc pápa, aki a történelmi jelentőségű vallási esemény zárómiséjét celebrálta a Hősök terén.

 

AUGUSZTUS 31. – MI LEGYEN A NEOREKLÁMOKKAL?

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet 2017-ben publikált digitális gyűjteménye, a Neon Budapest számba vette a főváros falain, homlokzatain még megmaradt neonreklámokat. A hallgatói kezdeményezésre – Prusinszki István fotósorozatára – épülő gyakorlat komoly médiavisszhangot váltott ki, számos korábbi kezdeményezés, neonmentő akció eredményeit foglalta össze és bővítette, tágabb, nemzetközi kontextust teremtve. A kutatócsoport létrehozott egy adatbázist, emellett térképen mutatja meg a fővárosban az egykor működő és még megtalálható, ma is világító neonfeliratok pontos helyszínét. Két fiatal, Patkós Luca és Racskó Tamás most felhívást tett közzé annak érdekében, hogy a főváros gondozásába vegye ezeket a muzeális értékkel bíró tárgyakat. Meglátásuk szerint elérkezett az utolsó pillanat, amikor még néhány eredeti neont meg lehetne menteni. A neonreklámok hosszú távú fenntartása érdekében megoldási javaslataik is vannak.

LÁTHATÓ RENDŐRI JELENLÉT, BIZTONSÁGOS KERÜLET

2021. augusztus 27. - Prusi

Szinte minden területen csökkent a regisztrált bűncselekmények száma Óbuda-Békásmegyeren az elmúlt időszakban. Rendszeresen tartanak sebességmérő akciókat, az egyenruhásokon kívül civil ruhás rendőrök is járőröznek a frekventált helyszíneken, és lovas rendőrök segítségével is erősítik a közbiztonságot a kerületben. Szikszó Sándor rendőr alezredest, a BRFK III. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjét a nyári hónapok tapasztalatairól, a biztonságos tanévkezdésről és az idősek sérelmére elkövetett trükkös csalásokról is kérdeztük.

20210827_illusztracio_1.jpg

Tovább

KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS, KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

2021. augusztus 13. - Prusi

Bővített és megújult terekkel, frissített könyvállománnyal várja olvasóit augusztus 16-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Békásmegyeri Könyvtára. A Füst Milán utca 26. szám alatt működő bibliotéka egy 50 négyzetméteres rendezvény- és kiállítóteremmel gazdagodott, a legkisebbek részére mesesarok, a 14 év felettiek számára pedig olvasósarok áll rendelkezésre. Őri Melinda könyvtárvezetővel a könyvtár régi-új szolgáltatásairól, a járványhelyzet okozta kihívásokról és közösségépítő programjaikról beszélgettünk.

20210813_illusztracio_1.jpg

Tovább

NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNELMET ÍRT AZ IBM

2021. augusztus 12. - Prusi

Pontosan negyven éve mutatkozott be az első IBM PC, az a személyi számítógép, amely minden bizonnyal a legnagyobb hatást gyakorolta az emberek életére. Bár az amerikai PC hivatalosan csak négy évvel később jutott el Magyarországra, a vasfüggöny mögött, Budapesten már 1982-ben elkészült a Proper-16 nevet viselő klónja – amely egyben a legelső európai PC/XT-klón.

20210812_illusztracio_1.jpg

Éppen négy évtizeddel ezelőtt, 1981. augusztus 12-én mutatták be az első IBM PC-t, minden idők legnagyobb hatású személyi számítógépét. Az eredetileg 5150-es modellnek nevezett számítógéppel lépett be a professzionális, nagy rendszerek gyártásában az informatika, adatfeldolgozás világában már korábban is óriási hírnevet szerzett IBM cég a személyi számítógépek mostaninál jóval szűkebb piacára. A legendás számítógépet egy 12 főből álló csapat tervezte meg, a csoportban egy női informatikus, Patty McHugh is fontos szerepet játszott. Az 1565 dollárba kerülő első változat mindössze 16 kilobájt RAM memóriával rendelkezett, a bővítés 640 kilobájtig volt lehetséges – olvasható a Neumann János Számítógéptudományi Társaság sajtóközleményében.

A legtöbb, akkor már piacon lévő személyi számítógéppel ellentétben a gép előnye volt a teljesen moduláris felépítése: az IBM PC képességeit az alaplapjába helyezhető, cserélhető kártyákkal lehetett bővíteni. Bár ez manapság megszokott megoldás, akkoriban hozzájárult a gép nagy sikeréhez. Az első IBM PC-t egy Chaplin-alteregóval reklámozta a cég, ezzel is utalva rá, hogy a konfigurációt még egy „csetlő-botló átlagember” is össze tudja rakni. Az IBM PC két másik céggel szoros együttműködésben készült: az Intel szállította a mikroprocesszort, a Microsoft pedig az operációs rendszert. Ez a triász évtizedekre meghatározta az üzleti, irodai számítógépek fejlődési irányát.

20210812_illusztracio_2.jpg

20210812_illusztracio_3.jpgMagyarországon is hamar megkezdődött a PC-re megjelent top szoftverek adaptációja, klónozása, de az eredeti IBM PC sokáig csak szórványosan jutott el a hazánkba. Bár maga az IBM cég jelen volt már a Magyar Népköztársaságban is, az IBM PC csak 1985 áprilisától volt megrendelhető, konvertibilis valutáért, az Egyesült Államok szállítási engedélyt adó hatóságainak jóváhagyásával.

Addigra pedig már az első magyar PC is elkészült a vasfüggöny mögött: a Proper-16 márkanéven árult klón 1982-ben jelent meg, 1983-tól pedig ez lett Európa első IBM PC/XT-klónja. Ezt a személyi számítógépet Németh Pál irányításával, Faix Gábor főkonstruktőr munkája révén a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) fejlesztette ki Budapesten. A klóngépet Esztergomban, a Labor Műszeripari Műveknél gyártották, a PC-üzletágért felelős leányvállalat, a Sci-L első vezetője pedig Kovács Győző, a Neumann Társaság akkori főtitkára volt. Az ő visszaemlékezéséből kiderül, hogy a Proper-16 mintájául szolgáló, eredeti PC beszerzése 1981-82-ben még az embargó miatt kockázatos volt. A mintául szolgáló példányt egy Dél-Amerikában fellépő magyar cigányprímás vásárolta meg – és adta el az intézetnek a Bizományi Vállalat közvetítésével.

Az eredeti IBM PC-nél mintegy másfélszer nagyobb Proper-16 számítógép konfigurációinak ára kiépítéstől függően félmillió és másfél millió forint között mozgott még 1985-ben is, vállalatok havi 40 ezer forintért bérelhették. A számítógép árából tehát akár egy flottányi személyautót is vásárolhattak volna. A Proper-16 egyik jó állapotban fennmaradt példánya a mai napig megtekinthető a Neumann Társaság szegedi Informatikatörténeti Tárlatában.

FÉNYKERESZT VONYARCVASHEGYEN

2021. június 25. - Prusi

Meredek erdei ösvényen lehet megközelíteni a vonyarcvashegyi Csándor-hegy tetején álló, 2010-ben állított fénykeresztet, a tetőről pedig pazar balatoni panorámában gyönyörködhet a kiránduló.

20210625_illusztracio.jpg

Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén, 1996. július 16-án a franciaországi Grenobléban indult el a ma már világszerte ismert fénykeresztállító mozgalom. A 7,38 méter magas kereszt a jeruzsálemi Golgota-hegy magasságának egy százada, két vízszintes szára egyenként 1,23 méter, és kelet–nyugati irányba mutat. A kereszt szimbólumok sorozatát foglalja magában: a fehér a feltámadás, a kék Mária iránti tisztelet, az alsó részen felcsillanó négy fehér fény Jézus megtestesítője, míg a kereszt felső végénél lévő három kék fény a Szentháromság jelképe.

Világszerte jelenleg már több mint nyolcezer fénykereszt áll. II. János Pál pápa 2000-ben apostoli áldását adta mindazokra, akik e kereszteket felállítják. Magyarországon 2002-ben állították fel az elsőt Debrecenben. Vonyarcvashegy kis Golgotáján 2010. július 18-án Salgó Ferenc kanonok, esperes, pápai plébános szentelte fel a Nagy Zoltán és családja által készített fénykeresztet és a 15 stációból álló keresztutat, amely Simon András grafikusművész munkája.

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

2021. május 31. - Prusi

ÁPRILIS 12. – GAGARIN ŰRREPÜLÉSE ÉS A COLUMBIA

20210412_illusztracio.jpg

Hatvan évvel ezelőtt, 1961. április 12-én a TASZSZ szovjet hírügynökség hivatalos közleményt tett közzé: Jurij Alekszejevics Gagarin, a szovjet légierő 27 éves pilótája a Vosztok–1 űrhajóval egy óra negyvennyolc perc alatt egyszer megkerülte a Földet, majd sikeresen Földet ért az előre kijelölt körzetben, a Szovjetunió területén. Gagarin személyében a világon először járt ember a világűrben, és ezzel új korszak kezdődött az emberiség történetében. Egyfajta tisztelgés volt a nagy vetélytárs, az USA részéről, hogy napra pontosan húsz évvel Gagarin repülése után, 1981. április 12-én indult első útjára – az űrkorszak új fejezete nyitányaként – a Columbia űrrepülőgép. A 2011-es leállásig az első, többször felhasználható űreszköz mérlege: 135 indítás és két katasztrófa. A remélt siker, az űrrepülés olcsóvá és mindennapivá változtatása nem következett be, viszont óriási mennyiségű hasznos teher űrbe juttatása történt, és hatalmas volt a szerepe a ma is üzemelő Nemzetközi Űrállomás felépítésében.

 

ÁPRILIS 26. – MINDEN TRABANT ÉS WARTBURG VETERÁN

Mostantól hivatalosan is veterán autó minden Trabant és Wartburg: 1991 áprilisában gyártották le az utolsó darabokat belőlük. A Trabantok Zwickauban, a Wartburgok Eisenachban készültek. Ezeket a gyárakat a német egyesülés után bezárták, ám Zwickauban a Volkswagen-csoport, Eisenachban pedig az Opel telepedett meg. Az egykori Kelet-Németországban épül a Tesla gyára is, és a BMW is üzemeltet ezen a területen gyárat. Magyarországon egyébként a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2019-ben több mint tízezer Trabant volt forgalomban, míg a Wartburgok száma elérte az ötezret. Mára teljesen megváltozott a két márka státusza, bár néha még lehet néhány tízezer forintért is rossz állapotban lévő Trabantot vagy Wartburgot kapni, de egyre gyakoribbak a milliós áron kínált, megkímélt állapotú példányok – írja a hvg.hu.

 

MÁJUS 1. – „HALLÓ, ITT PUSKÁS TIVADAR BESZÉL!”

Budapesten – az akkori Fürdő, ma József Attila utca 10. szám alatt – 1881. május 1-jén kezdte meg működését az első telefonközpont, a berendezést Puskás Tivadar és testvére, Ferenc építette meg. Kezdetben még csak 25 előfizetője volt a telefonnak, de népszerűsége folyamatosan nőtt. A budapesti telefonközpont nemcsak a hazai telefonálásnak volt a kiindulópontja, hanem a világ egyik legkülönösebb, legzseniálisabb feltalálójának is. A magyar főváros távbeszélőközpontjában kapta első állását Nikola Tesla (1856–1943). A szerb nemzetiségű fizikus, mérnök, feltaláló később Puskás Tivadar ajánlásával a zsebében utazott tovább az Egyesült Államokba. A telefonhálózatra és a telefonközpontra alapozva jött létre később Puskás Tivadar igazán nagy találmánya, a Telefonhírmondó, amely a rádió elődje volt.

 

MÁJUS 8. – SZÁZHUSZONÖT ÉVES A KISFÖLDALATTI

A millenniumi ünnepségek idejére, 1896 májusára készült el Budapesten a földalatti vasút, amelyen az átadást követően, 1896. május 8-án az uralkodó is utazott. Az avatásától fél évszázadon át Ferenc József nevét viselő földalatti vasutat a közbeszédben kisföldalattiként emlegetik, megépítése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Budapest a 20. század hajnalán Európa egyik leggyorsabban fejlődő világvárosa legyen. Európában elsőként Londonban, a földrész kontinentális részén viszont a magyar fővárosban épült az első földalatti, 125 évvel ezelőtt.

BUDAPESTI FORGÁCSOK LXIV.

2021. május 05. - Prusi

VIT ÉS UNIVERSIADE

A címben lévő két meghatározás közül a VIT rövidítés (Világifjúsági Találkozó), a másik egy elnevezés. A VIT-ről valószínűleg kevesen hallottak, az Universiade sokkal ismertebb, hogy mást ne is említsek, éppen a napokban döntött a szervezőbizottság arról, hogy 2021-ben elmarad az egyetemi-főiskolai sportolók közkedvelt világversenye a koronavírus-járvány miatt. (A versenyt egyébként Kínában rendezték volna.)

A VIT és az Universiade csak abban kötődik egymáshoz, hogy mindkét esemény a fiatalokkal kapcsolatos. Én most két személyes emléket szeretnék megosztani az olvasóval, amelyek e két rendezvénnyel függenek össze.

A VIT a második világháború utáni békebeli állapot „terméke”, amikor a Szovjetunió az általa képviselt ideológiát az élet sok területén – például a fiatalok eszmei befolyásolásában, a békeharcban – anyagi támogatást is nyújtva propagálta. A VIT így széles körben összegyűjtötte a világ ifjait, mindig más országban, de hathatós anyagi támogatással a siker érdekében. Az első ilyen találkozót 1947-ben Prágában, a második találkozót 1949-ben Budapesten rendezték.

Engem ebben a korban egyáltalán nem érdekelt (valószínűleg más, velem azonos évjáratú gyerekekhez hasonlóan) a nagy nemzetközi esemény politikai háttere. Az akkori Beszkárt-pálya volt a rendezvény helyszíne. Tudja-e valaki, hogy minek volt a rövidítése a Beszkárt? Elárulom: Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. A pálya az MTK-pálya mögött terült el, a bejárat a Verseny utcáról volt. Utóbb Előre-pálya lett az elnevezésből.

Miért lett számomra érdekes ez a nagy nemzetközi esemény? Nos, a résztvevő országok színpompás felvonulása, a zajos, jókedvű dzsembori (ha szabad ezt a cserkészmozgalomból származó szót használni) az állóhelyek előtt olyan érzést keltett, mintha a körúton sétáltunk volna, és elképzelhetetlen közelségbe hozta a színpompás nemzeti viseletbe öltözött lányokat, fiúkat. És ami személy szerint nekem a legnagyobb élmény volt – vegyük tekintetbe, hogy alig haladtam túl az alsó tagozatos iskolai kezdést –, az, amit elvétve láttam a mozik filmhíradójában, a távoli földrészek fekete és sötét bőrű gyermekeit, az idegen földrészek vidáman integető, zászlókat lobogtató lakóit, hát ez nekem kitörölhetetlen emlék maradt azóta is. Mennyi különös ember él a Földön!

Manapság ez már nem nagy ügy, viszont eltelt közben 72 (!) év. Ennyit változott a világ.

bp_forgacs_20210505.jpg

A FELVÉTEL AZ 1949. AUGUSZTUS 14-TŐL 28-IG TARTOTT II. VIT RÉSZTVEVŐIVEL KÉSZÍTETT FILM FORGATÁSÁN KÉSZÜLT A HŐSÖK TERÉN. FOTÓ: FORTEPAN

Az Universiade sportversenyeiről részben már tettem említést (Budapesti forgácsok XLIII.), most egy ezzel összefüggő történetet mesélek el.

Az 1965-ben Budapesten rendezett Universiade kiemelkedő esemény volt a hazai sportversenyek sorában. A versenyzőkön kívül rengeteg néző is érkezett a világ sok tájékáról, így Nyugat-Németországból is, közöttük a Heidelbergi Egyetem atlétacsapata, amellyel egyetemünk (ELTE) kellemes sportkapcsolatot alakított ki. Erre a nagy versenyre egy autóbusznyi sportoló látogatott Budapestre. Ellátogattak a mi pályánkra is, és egy kis átmozgatást tartottak a fárasztó utazás után. Ez magával hozta a baráti/sporttársi ismerkedést is, hiszen korábban személyesen nem találkoztunk. A futók a futókkal, az ugrók az ugrókkal, a dobók a dobókkal beszélgettek, futottak egy-egy kisebb távot, lökték a szert. Egyik női versenyzőjük ötpróbás volt (manapság ezt a számot hátpróbának hívják), és a magasugrópályát választotta, ahol éppen szerény személyem edzett. Átengedtem neki az ugrásokat, és segítettem a leesőhely homokját is felásni, ugyanis abban az időben homokba estünk, amit viszont sokszor fel kellett ásni. A beszélgetés könnyen ment, mert hamar kiderült, hogy a tökéletes magyartudású lány romániai magyar volt, hát persze hogy tudott magyarul. Így elárulta – valószínűleg bizalommal volt irántam –, hogy egy otthoni, romániai magyar sportoló fiúval, aki a román csapat tagja, találkozik majd a Népstadion területén lévő Jégcsarnokban (de ez titok!), bár sajnos nem tudja, hol keresse ezt a csarnokot, hiszen még Budapesten sem járt még soha… De majd valaki biztosan segít neki.

Nos, ez a valaki én lettem.

A német csapat nemsokára összekészülődött, és indult a Népstadionba, hiszen nemcsak bennünket látogattak meg, az Universiade versenyeit is nézni akarták.

Az igazi nyugatnémet rendszámú Setra buszban én is ott ültem, újdonsült magyar/német ismerősöm mellett.

A busz megtalálta a célt, a csapat szétszóródott a Népstadion hatalmas területén, de mi ketten hat órára pontosan elértünk a Jégcsarnokhoz. Ismerősöm egyszer csak integetni kezdett, majd megindult futva a bejárathoz, ahol egy román melegítőbe öltözött fiú álldogált, aki megfordult, és széttárta a karjait. Simán összetalálkoztak.

Sikerült az országok közötti, rengeteg akadállyal nehezített, sok esetben meghiúsított személyes találkozást egy „mandinerrel” győzelemre vinni.

Én elbúcsúztam tőlük, a szolgálatom véget ért.

AZ UTOLSÓ TÁVIRAT

2021. április 29. - Prusi

A mai napon lehetett utoljára táviratot feladni Magyarországon. Senki nem vitatja, hogy a Magyar Postának ezen szolgáltatása felett régen eljárt az idő: már az én generációmnak sem jelent semmit a távirat, néhány kivételtől eltekintve. Én nem vártam az utolsó napig, hiszen a Posta előzetesen nem tudta garantálni, hogy az enyém lesz az utolsóként feladott távirat, „legfeljebb” az utolsók egyike. De nekem ez is elég volt – így is történt.

20210429_illusztracio_1.jpg

Tovább

TÉLI KALEIDOSZKÓP

2021. február 28. - Prusi

DECEMBER 1. – „HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL…”

Kétszázhúsz évvel ezelőtt, 1800. december 1-jén született Vörösmarty Mihály, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Költői hírnevét a Zalán futása című, 1825-ben megjelent honfoglalási eposza alapozta meg. 1827-től 1831-ig szerkesztette a legjelentősebb tudományos folyóiratot, a Tudományos Gyűjteményt. Az 1832–36-os pozsonyi országgyűlés feloszlatása ihlette a Szózatot. A Magyar Tudományos Akadémia 1830-as megalakulása után fizetéses rendes taggá választották, Vérnász című romantikus drámájával 1833-ban megnyerte az Akadémia első drámai pályadíját. Kilenc társával 1837-ben megalapította a Kisfaludy Társaságot; 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel az Athenaeumot szerkesztette. 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke volt. A szabadságharc idején csatlakozott Kossuth Lajos pártjához, képviselőséget vállalt, mindvégig híven támogatta a nemzeti kormányt, a világosi katasztrófa után azonban bujdosni kényszerült. Vörösmarty Mihály 1855. november 19-én hunyt el. Húszezer ember kísérte sírjához, temetése az első tömegtüntetéssé vált az önkényuralom ellen.

 

DECEMBER 31. – ERŐT, EGÉSZSÉGET!

20201231_illusztracio.jpg

Mindig is értelmezhetetlen volt számomra a „boldog karácsony” és a „boldog új év” kifejezés. „Boldog karácsony” címszó alatt – a szenteste kivételével – 24-én, 25-én, 26-án is dolgoztam, így aki ilyen tartalmú jókívánságot küldött nekem, a visszájára sült el. Nem állítom, hogy „szomorú” voltam karácsonykor, de azért annyira határtalanul kellemesen talán mégsem telt… Soha nem értettem azt sem, mit jelent a „boldog” új év – ebben a formában, önmagában nincs is értelme. Szerintem az egészség a legfontosabb, így minden kedves olvasómnak mindenekelőtt jó egészséget, békés, sikerekben, eredményekben és örömökben gazdag, nem mellékesen járványmentes 2021-et kívánok! És mindenki felejtse el az újévi fogadalmakat – valóra kell váltani az álmokat!

 

JANUÁR 5. – KISPESTRŐL ÓBUDÁRA

Kispest Önkormányzatának megbízásából 2014-től 2020-ig szerkesztettem az önkormányzat hivatalos lapját, a Kispest újságot és annak mellékleteit. Megbízásom múlt év végén lejárt, a szerződést nem hosszabbítottuk meg. Köszönettel tartozom mindenkinek, aki az elmúlt hat évben segítette a főszerkesztői munkámat! Idén januártól Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat hivatalos lapjának, az Óbuda újságnak a főszerkesztői teendőit látom el. A kívül-belül megújult Óbuda újság céljai továbbra is ugyanazok: a harmadik kerületben élők folyamatos, hiteles és pontos tájékoztatása a legfontosabb helyi eseményekről. Az olvasók változatlanul kéthetente vehetik kézbe a lapot, és az új szerkesztőség arra törekszik, hogy minden lényeges információt eljuttasson a kerületiekhez.

 

JANUÁR 15. – HÚSZÉVES A WIKIPÉDIA

Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli a Wikipédia, a mindenki által szerkeszthető szabad, internetes enciklopédia – írja a 24.hu. Az enciklopédiát 2001. január 15-én alapította Jimmy Wales és Larry Sanger, az első év végére már 20 ezer cikket tartalmazott 18 különböző nyelven. A Wikipédia neve a „gyors” jelentésű hawaii szóból ered. A minden tudást összegyűjtő virtuális enciklopédia alapötlete Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című kultikus regényből származik, amelyben a galaxisról szóló útikönyvet, tudástárat számtalan utazó írhatja és módosíthatja. A Wikipédia napjainkra már 309 nyelven olvasható, és a fejlődő országok kevesebbet beszélt nyelvein is szeretnék elérhetővé tenni, hogy még többen férhessenek hozzá a szabad információkhoz. Az internet jelenleg hetedik legnépszerűbb weboldala, több mint 55 millió szócikkel.

 

FEBRUÁR 6. – HETVENÖT ÉVE KEZDŐDÖTT A HAZAI ŰRTEVÉKENYSÉG

Egy évvel Budapest ostroma után, 1946. február 6-án Bay Zoltán (1900–1992), az Egyesült Izzó műszaki igazgatója és kutatólaboratóriumának vezetője csapatával forradalmian új mérési technikával, saját fejlesztésű radarberendezéssel mutatta ki a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről. A háború után mostoha körülmények között elvégzett, világhírű kísérlet a magyar űrtevékenység és a nemzetközi radarcsillagászat kezdetét is jelenti – írja az Űrvilág. „A Bay Zoltán vezette sikeres holdradarkísérlet nyomán ma az 1946-os évet tekintjük a magyar űrtevékenység kezdetének – holott a világ első mesterséges holdja, a Szputnyik–1 csak bő egy évtizeddel később állt Föld körüli pályára” – emelte ki az évforduló kapcsán dr. Frey Sándor csillagász. Hazánk 2015 óta az Európai Űrügynökség tejes jogú tagállama, űrtevékenységünk pedig az elmúlt években újabb fellendülésnek indult.

 

FEBRUÁR 18. – NÉVLEGES MARS-UTAZÁS

20210218_illusztracio.png

Sikeresen landolt a NASA Perseverance marsjárója a vörös bolygó felszínén, a 49 kilométer átmérőjű Jezero-kráterben, egy kiszáradt, ősi tó medrében. Az ötödik és legnagyobb amerikai marsjáró szondát tavaly júliusban indították a floridai Cape Canaveralról. Ez az első olyan eszköz, amit kifejezetten az élet felkutatásának céljából küldtek a Marsra. A NASA még 2019 májusában hirdette meg a Send Your Name nevű kampányát: a felhívásban világszerte arra kérték az embereket, küldjék el nevüket, hogy feljuttathassák a vörös bolygóra, cserébe pedig egy „beszállókártyát” kapnak. A NASA Jet Propulsion laboratóriuma egy elektronsugár segítségével egy kis chipre írta ki a neveket, majd integrálta a Perseverance fedélzeti egységébe. Az űrkutatási hivatal bejelentése szerint összesen 10 932 295-en döntöttek úgy, hogy ilyen formában átruccannának a Marsra. Magyarországról 20 871-en kerültek fel a Perseverance fedélzetére.

süti beállítások módosítása