Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

AZ ALFÖLD PIRAMISAI

2022. április 11. - Prusi

Az alföldi táj egyhangúságát megtörő, természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmok tájképi és régészeti értékeikkel, valamint állat- és növényviláguk egyediségével tűnnek ki környezetükből. Az öt–tíz méter magas és húsz–ötven méter kerületű, kúp vagy félgömb alakú képződmények keletkezése különböző korokra vezethető vissza a honfoglalás előtti időkből.

A jellegzetes, természetes vagy mesterséges eredetű földhalmokat kezdetben lakóhelyként vagy temetkezési helyként, később az itt letelepedett lovasnomád népek őrhelyként és határjelzésként használták. Az elmúlt évszázadokban a kunhalmok döntő többségét felszántották, befásították vagy elhordták, más halmokra ráépítettek. Egykor 40 ezer kunhalom állhatott az Alföldön, a hivatalos nyilvántartásban ma már csak 1500 szerepel. Az elmúlt napokban három nevezetes kunhalmot kerestünk fel az Alföld különböző pontjain.

 

GÖDÉNY-HALOM BÉKÉSSZENTANDRÁSON

Magyarország legnagyobb kunhalma Békés megyében, Békésszentandrás közigazgatási területén, a településtől 7 kilométerre délre, a rendkívül rossz állapotú régi szentesi út mellett található. A Hármas-Körös árterében már a régi időkben is állandóan szárazon maradó terület volt, ahol sűrűn tanyáztak gödények, a nevét is innen kapta. A mintegy 12 méter magas, 160 méter kerületű halom felületét összefüggő gyep, délkeleti oldalának alsó részét fiatal akácerdő borítja, tetején térképészeti jel található. A Gödény-halom hármas határdomb is: Békés, Jász-Nagykunk-Szolnok és Csongrád-Csanád megye határát jelzi. Feltehetően a rézkorból származó temetkezési hely lehetett, és méretei alapján bizonyára nagy tekintélyű ember temetkezési helyéül szolgált. Egykori magassága valószínűleg a 15 métert is meghaladta, de később megbontották, az északi oldalából út- és gátépítésre hordtak el földet. 1735-ben a Péró-féle parasztfelkelés idején itt tartották a parasztok a gyűléseiket, ezért is nevezték „Péró halmának”, illetve „Vértessy pihenőjének”, mert Péró alföldi szövetségese, Vértessy Mihály ide hívta össze a környék felkelőit.

 

KÁLVÁRIA-DOMB FEGYVERNEKEN

A Szolnoktól 35 kilométerre található Fegyvernek külterületén található Kettős-halom egyik tagja a középkortól gyógyerejű helyként számon tartott Kálvária-domb. A dombon magassági pont és egy mészkőből készült feszület található, amelyet a talapzaton olvasható felirat szerint 1847-ben állítottak. A dombot korábban Akasztó-halomnak is nevezték, mivel a hagyomány szerint itt fogták el Zöld Marci betyárt és társait. Emellett egy régi magyar szokás, a sólyomröptetés is kötődik ehhez a helyhez. Az 1267-es Kassai Kódex szerint ebből a szóból ered a karácsony szavunk is. Őseink a kerecsensólymot a fény madarának tartották, és a téli napforduló idején a sötétség legyőzésére reptették.

 

SZÉLMALOM A KENGYELI KUNHALMON

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kengyel és Martfű városa között, a Tisza magas árterének peremén található Bagimajor. Az egykor uradalmi cselédek által lakott kis telep felett, egy kunhalmon őrködik az Alföld egyik legszebb és legépebben megmaradt szélmalma. A kengyeli Szélmalom-domb a megye kunhalmai közül elsőként, 1980-ban helyi jelentőségű védett természeti terület lett. A jellegzetes, zsindelytetős, 15 méter magas téglaépületet 1850 körül az Almásy család építtette, majd a Baghy család vásárolta meg. Egészen a második világháborúig malomként üzemelt, ezt követően alkotóházként működött. A közelmúltban felújított épület műemléki védelem alatt áll, s madármegfigyelő toronyként működik.

KŐPIRAMIS A BAKONY KAPUJÁBAN

2022. április 09. - Prusi

Beteljesületlen szerelem és egy tragikus öngyilkosság ihlette Magyarország egyetlen kőpiramisát, amely a Bakony keleti kapujában található. Kora tavasszal elzarándokoltunk Iszkaszentgyörgyre az egyedülálló építményhez.

Kényelmes, panorámás sétaúton, az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély kertjéhez csatlakozó kirándulóerdőben jutunk fel a Piramita-hegyre, ahol az 1900-as évek elejétől a Pappenheim Siegfried gróf által építtetett piramis állt. A kastély mögötti területen magasodó Piramiták kedvelt kirándulóhelye volt a grófi családnak, lenyűgöző látványt kínált a parkra, a kastélyra és az egész környékre. A legenda szerint Pappenheim Siegfried egyik unokaöccsének állított emléket, aki beleszeretett egy cselédlányba, de mivel a szerelmet a főúri család nem nézte jó szemmel, a férfi önkezével véget vetett életének. Az ókori kultúra iránt rajongó gróf arra a helyre emeltette a 10 méter magas piramist, ahol a végzetes lövés eldördült.

Pappenheim Siegfried 1938-ban elhunyt, a második világháborút követően pedig a család elveszítette minden vagyonát, beleértve az iszkaszentgyörgyi kastélyt és parkot is. A háborúban jelentősen megrongálódott különleges piramis szintén gondozó és tulajdonos nélkül maradt. Az 1960-as években a szomszédos falvak lakói széthordták az építmény kőanyagát, így már csak korabeli fotók emlékeztettek az egykor gyönyörű kilátópontra. A piramist végül 2014-ben a terület új gondnoka, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. építette újjá a helyi tanösvény részeként, egy pihenőhellyel kiegészítve. Míg az eredeti piramis tömörebb elemekből készült, és minden élét gyönyörű vasalás, a tetejét pedig egy kis gömb díszítette, addig a jelenkori műalkotás alapja beton, és kisebb kövekből rakták körbe a piramisformát. Az egyedi építmény belsejébe az ünnepélyes avatáskor egy időkapszulát is elhelyeztek, így talán az utókor számára is sikerül misztikussá tenni a kirándulóhelyet.

KISKÖREI KILÁTÁS A TISZA-TÓRA

2022. április 08. - Prusi

Különleges, két egymásnak fordított csónakot szimbolizáló kilátó és négy „lábasház” is helyet kapott a Tisza-tónál múlt nyáron átadott kiskörei MAHART-bázison. A 19 méteres kilátó a környék egyik legmagasabb pontja, ahonnan a Tisza-tó egy részét, az Abádszalóki-öblöt és a Kiskörei vízerőművet is látni lehet.

A 700 millió forintból megvalósult, négy épületegyüttesből álló komplexumot egy kis, vízre benyúló, nádasokkal szegélyezett földnyelvre tervezték, a Köre Kikötő partjának egy alacsonyabban fekvő részén. Az összesen 130 lábon álló, hídon keresztül megközelíthető épületegyüttes már messziről felhívja magára a figyelmet. Az itt található épületekben irodahelyiségek, étterem, közösségi vizesblokk és a vízi rendőrség bázisa kapott helyet. Az őselemek színeire festett lábasházak a Tisza-tó legnagyobb kilátóját fogják közre: 19 méter magasból lehet a természetet pásztázni. A fémszerkezetű, faborítású emelvény tervezői a tiszai élet és építészet előtt szerettek volna tisztelegni a két egymásnak fordított csónak formájával. Az egyik csónak egy klasszikus tiszai horgászladikot szimbolizál, a másikat pedig a Felső-Tisza-vidéken található Szatmárcseke református temetőjének különleges, csónakformájú fejfái ihlették. Hiába magas az új kilátó, a tó medencéire jellemző nagy kiterjedésű vízfelület így is rejtve marad. Cserébe az élő Tiszában gyönyörködhetünk, ahogy méltóságteljesen halad el a kilátó mellett, szemünkkel balról a kiskörei strandtól egészen a jobbra látható vízerőműig kísérhetjük a folyót.

A Tisza-tó legdélebbi pontján, Heves megyében található Kisköre 2005-ben kapott városi rangot, a régió egyik legnagyobb települése. Kisköre életében döntő változást jelentett a vízlépcső megépítése 1973-ban, amely nemcsak a település, hanem az egész Közép-Tisza-vidék, az Alföld életét is megváltoztatta. A Tisza-tó – 1988-ig Kiskörei víztározó – Magyarország negyedik legnagyobb tava, a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületeként 1999-től az UNESCO világörökség része. Területe 127 négyzetkilométer, melyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák. Hossza – a Tisza folyása mentén mérve, vagyis nagyjából észak-déli irányban – 27 kilométer, átlagos mélysége 1,3 méter, a legmélyebb pontján azonban 17 méter mély. A Tisza-tó rengeteg izgalmas lehetőséget és programot tartogat azok számára, akik szeretnék megismerni ezt a különleges, mesterségesen kialakított, mégis saját ökoszisztémával rendelkező környezetet.

süti beállítások módosítása