Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

AZ ALFÖLD PIRAMISAI

2022. április 11. - Prusi

Az alföldi táj egyhangúságát megtörő, természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmok tájképi és régészeti értékeikkel, valamint állat- és növényviláguk egyediségével tűnnek ki környezetükből. Az öt–tíz méter magas és húsz–ötven méter kerületű, kúp vagy félgömb alakú képződmények keletkezése különböző korokra vezethető vissza a honfoglalás előtti időkből.

A jellegzetes, természetes vagy mesterséges eredetű földhalmokat kezdetben lakóhelyként vagy temetkezési helyként, később az itt letelepedett lovasnomád népek őrhelyként és határjelzésként használták. Az elmúlt évszázadokban a kunhalmok döntő többségét felszántották, befásították vagy elhordták, más halmokra ráépítettek. Egykor 40 ezer kunhalom állhatott az Alföldön, a hivatalos nyilvántartásban ma már csak 1500 szerepel. Az elmúlt napokban három nevezetes kunhalmot kerestünk fel az Alföld különböző pontjain.

 

GÖDÉNY-HALOM BÉKÉSSZENTANDRÁSON

Magyarország legnagyobb kunhalma Békés megyében, Békésszentandrás közigazgatási területén, a településtől 7 kilométerre délre, a rendkívül rossz állapotú régi szentesi út mellett található. A Hármas-Körös árterében már a régi időkben is állandóan szárazon maradó terület volt, ahol sűrűn tanyáztak gödények, a nevét is innen kapta. A mintegy 12 méter magas, 160 méter kerületű halom felületét összefüggő gyep, délkeleti oldalának alsó részét fiatal akácerdő borítja, tetején térképészeti jel található. A Gödény-halom hármas határdomb is: Békés, Jász-Nagykunk-Szolnok és Csongrád-Csanád megye határát jelzi. Feltehetően a rézkorból származó temetkezési hely lehetett, és méretei alapján bizonyára nagy tekintélyű ember temetkezési helyéül szolgált. Egykori magassága valószínűleg a 15 métert is meghaladta, de később megbontották, az északi oldalából út- és gátépítésre hordtak el földet. 1735-ben a Péró-féle parasztfelkelés idején itt tartották a parasztok a gyűléseiket, ezért is nevezték „Péró halmának”, illetve „Vértessy pihenőjének”, mert Péró alföldi szövetségese, Vértessy Mihály ide hívta össze a környék felkelőit.

 

KÁLVÁRIA-DOMB FEGYVERNEKEN

A Szolnoktól 35 kilométerre található Fegyvernek külterületén található Kettős-halom egyik tagja a középkortól gyógyerejű helyként számon tartott Kálvária-domb. A dombon magassági pont és egy mészkőből készült feszület található, amelyet a talapzaton olvasható felirat szerint 1847-ben állítottak. A dombot korábban Akasztó-halomnak is nevezték, mivel a hagyomány szerint itt fogták el Zöld Marci betyárt és társait. Emellett egy régi magyar szokás, a sólyomröptetés is kötődik ehhez a helyhez. Az 1267-es Kassai Kódex szerint ebből a szóból ered a karácsony szavunk is. Őseink a kerecsensólymot a fény madarának tartották, és a téli napforduló idején a sötétség legyőzésére reptették.

 

SZÉLMALOM A KENGYELI KUNHALMON

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kengyel és Martfű városa között, a Tisza magas árterének peremén található Bagimajor. Az egykor uradalmi cselédek által lakott kis telep felett, egy kunhalmon őrködik az Alföld egyik legszebb és legépebben megmaradt szélmalma. A kengyeli Szélmalom-domb a megye kunhalmai közül elsőként, 1980-ban helyi jelentőségű védett természeti terület lett. A jellegzetes, zsindelytetős, 15 méter magas téglaépületet 1850 körül az Almásy család építtette, majd a Baghy család vásárolta meg. Egészen a második világháborúig malomként üzemelt, ezt követően alkotóházként működött. A közelmúltban felújított épület műemléki védelem alatt áll, s madármegfigyelő toronyként működik.

süti beállítások módosítása