Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

2021. augusztus 31. - Prusi

JÚNIUS 2. – HARMINC ÉVE INDULT AZ ELSŐ MAGYAR INTERCITY

20210602_illusztracio.jpg

Az InterCity a definíciója szerint jellemzően nagyvárosok között közlekedő, magasabb komfortfokozatú expresszvonat. A vonatra általában a menetjegyen felül pót- és helyjegyet is kell váltani. Az első ilyen az országban 1991. június 2-án indult el, Miskolc és Budapest Keleti pályaudvar között közlekedett. Az acélkék szerelvény – amelyet akkor stílszerűen 120 kilométeres száguldás közben mutattak be a sajtó munkatársainak – korszerű, nagy teljesítményű mozdonyból, egy első osztályú kocsiból, ízléses étkező-büfékocsiból és négy másodosztályú kocsiból állt. Az ország akkor leggyorsabb és legkorszerűbb vasúti pályáján hétköznap négy, vasárnap öt vonattal közlekedett mindkét irányban. A menetidő 1 óra és 47 perc volt, a kényelemért és a gyorsaságért 100 forintos pótjegyet kellett váltani. Ma ugyanezt a távot 1 óra 57 perc alatt teszi meg az IC, azaz tíz perccel hosszabb a menetidő, miközben a pótjegy ma 300 forint. A második IC-vonal 1992-ben nyílt meg Budapest és Nyíregyháza között, és mára mintegy száz különböző IC üzemel, néhány viszonylatban nemzetközi EuroCity és InterCity járatok is közlekednek. 2006-ban jelentek meg az úgynevezett kör-IC vonatok, amelyek Budapestről indulnak, és ide is érnek vissza, menet közben „felfűzik” Szolnokot, Debrecent, Nyíregyházát és Miskolcot – írta a hvg.hu.

 

JÚNIUS 28. – HARMINC ÉVE SZŰNT MEG A KGST

Az 1949. január 25-én létrejött Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a KGST 1991. június 28-án szüntette be működését. Mint az államszocializmust, ezt is örök életűnek gondolták még 1989 végén is, mégis magával sodorta a tagállamok mélyülő gazdasági válsága. Mai szemmel visszatekintve a KGST különleges gazdasági övezet volt, amely a tagországok kereskedelmét kizárólag államok közötti alkuk és megállapodások révén bonyolította. A tagországok mintegy burokban, „inkubátorban”, a tőkés világpiaci hatásoktól részben elválasztva léteztek, és azt feltételezték, hogy ez mentesíti őket a válságoktól, fejlődésük gyors és egyenletes lesz. A tőkés világgazdaság azonban sosem rekesztődött ki a kelet-közép-európai tervországok gazdaságából, és a nyolcvanas években felülkerekedett az el- és felzárkózási igyekezet ellenére. Végül a Szovjetunió és nyomában a térség összes hiánygazdasága beadta a derekát – emlékezett vissza a merce.hu összeállítása.

 

JÚLIUS 6. – NYOLCVAN ÉVE KELLETT ÚJRATANULNI A KÖZLEKEDÉST

Magyarországon a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. törvény 107. paragrafusa értelmében „minden járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni”. Az 1930-as évek második felében az egységesítésre törekvés és a német befolyás erősödése nyomán a környező országok közútjain is megváltoztatták a hajtási irányt. Az elszigetelődéstől és az idegenforgalom visszaesésétől tartó magyar közlekedési kormányzat 1939 júniusában a jobb oldali közlekedésre való áttérésről döntött, de a második világháború kitörése miatt az áttérést két évvel elhalasztották. A KRESZ-t a legtöbb pontban módosító végrehajtási utasítás 1941. július 6-án lépett érvénybe: hajnali 3 órakor a főváros és környékének kivételével az egész országban áttértek a jobb oldali közlekedésre. Budapesten a közlekedési vállalatok és a hatóságok hosszabb haladékot kaptak a váltásra, itt csak november 9-én hajnali 3 órától lépett érvénybe az új közlekedési rend. A jobbkormányos gépkocsik továbbra is közlekedhettek, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak. A zártpályás rendszereknél még sokáig megmaradt a bal oldali közlekedés, jelenleg már csak a gödöllői HÉV vonalán érvényes.

 

AUGUSZTUS 1. – HETVENÖT ÉVES A FORINT

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a hiperinfláció letörése érdekében a pengő helyett az új fizetőeszközt, a forintot – olvasható az MTVA Sajtóarchívumának összeállításában. Az új, értékét megőrizni képes pénz fedezetét a Magyar Nemzeti Bank hazakerült aranykészlete adta: az amerikai hadsereg 1946. augusztus 6-án szolgáltatta vissza a nyilasok által 1945 elején Nyugatra hurcolt, mintegy 30 tonnányi magyar aranyat. Kezdetben – speciális papír hiányában – csak 10 és 100 forintos bankjegyeket hoztak forgalomba ofszetnyomással, az új 10, 20 és 100 forintosok nyomása 1947-ben jó minőségű finn és francia importpapíron, réznyomással kezdődött el. Az 50 forintos bankjegy 1951-ben, az 500 forintos 1970-ben, az 1000 forintos 1983-ban, az 5000 forintos 1991-ben, a 10 ezer forintos 1997-ben, a 20 ezer forintos 2001-ben került forgalomba. 1949-ig a Kossuth-címer, 1957-ig a „Rákosi-címer”, 1990-ig a „Kádár-címer” volt a bankjegyeken, helyükre 1990-től az új köztársasági címer került. Egy forintnak száz fillér felel meg, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból, 2008-ban az egy- és kétforintos érmék is erre a sorsra jutottak. Jelenleg 5, 10, 20, 50, 100 és 200 forintos pénzérmék, illetve 500, 1000, 2000, 5000, 10 ezer és 20 ezer forintos bankjegyek vannak forgalomban.

 

AUGUSZTUS 16. – II. JÁNOS PÁL PÁPA MAGYARORSZÁGON

20210816_illusztracio.jpg

Harminc évvel ezelőtt, 1991. augusztus 16-án érkezett Magyarországra II. János Pál pápa, aki ötnapos programja során Máriapócson, Szombathelyen, Pécsett, augusztus 20-án pedig a budapesti Hősök terén is szabadtéri szentmisét mutatott be, ahol 200 ezren voltak jelen. Debrecenben ökumenikus istentiszteleten vett részt; a fővárosban találkozott a tudomány és a művészet képviselőivel, a zsidó hitközségek küldöttségével, a Szent István Bazilikában a betegekkel, a Népstadionban pedig a fiatalokkal. 1996. szeptember 6-án a Pannonhalmi Főapátság millenniumi megemlékezése alkalmából másodszor is ellátogatott Magyarországra II. János Pál pápa. Huszonöt év után idén a katolikus egyház feje újra Magyarországra látogatott. Szeptember 12-én az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus utolsó napján érkezett hazánkba Ferenc pápa, aki a történelmi jelentőségű vallási esemény zárómiséjét celebrálta a Hősök terén.

 

AUGUSZTUS 31. – MI LEGYEN A NEOREKLÁMOKKAL?

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet 2017-ben publikált digitális gyűjteménye, a Neon Budapest számba vette a főváros falain, homlokzatain még megmaradt neonreklámokat. A hallgatói kezdeményezésre – Prusinszki István fotósorozatára – épülő gyakorlat komoly médiavisszhangot váltott ki, számos korábbi kezdeményezés, neonmentő akció eredményeit foglalta össze és bővítette, tágabb, nemzetközi kontextust teremtve. A kutatócsoport létrehozott egy adatbázist, emellett térképen mutatja meg a fővárosban az egykor működő és még megtalálható, ma is világító neonfeliratok pontos helyszínét. Két fiatal, Patkós Luca és Racskó Tamás most felhívást tett közzé annak érdekében, hogy a főváros gondozásába vegye ezeket a muzeális értékkel bíró tárgyakat. Meglátásuk szerint elérkezett az utolsó pillanat, amikor még néhány eredeti neont meg lehetne menteni. A neonreklámok hosszú távú fenntartása érdekében megoldási javaslataik is vannak.

LÁTHATÓ RENDŐRI JELENLÉT, BIZTONSÁGOS KERÜLET

2021. augusztus 27. - Prusi

Szinte minden területen csökkent a regisztrált bűncselekmények száma Óbuda-Békásmegyeren az elmúlt időszakban. Rendszeresen tartanak sebességmérő akciókat, az egyenruhásokon kívül civil ruhás rendőrök is járőröznek a frekventált helyszíneken, és lovas rendőrök segítségével is erősítik a közbiztonságot a kerületben. Szikszó Sándor rendőr alezredest, a BRFK III. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjét a nyári hónapok tapasztalatairól, a biztonságos tanévkezdésről és az idősek sérelmére elkövetett trükkös csalásokról is kérdeztük.

20210827_illusztracio_1.jpg

Tovább

KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS, KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

2021. augusztus 13. - Prusi

Bővített és megújult terekkel, frissített könyvállománnyal várja olvasóit augusztus 16-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Békásmegyeri Könyvtára. A Füst Milán utca 26. szám alatt működő bibliotéka egy 50 négyzetméteres rendezvény- és kiállítóteremmel gazdagodott, a legkisebbek részére mesesarok, a 14 év felettiek számára pedig olvasósarok áll rendelkezésre. Őri Melinda könyvtárvezetővel a könyvtár régi-új szolgáltatásairól, a járványhelyzet okozta kihívásokról és közösségépítő programjaikról beszélgettünk.

20210813_illusztracio_1.jpg

Tovább

NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNELMET ÍRT AZ IBM

2021. augusztus 12. - Prusi

Pontosan negyven éve mutatkozott be az első IBM PC, az a személyi számítógép, amely minden bizonnyal a legnagyobb hatást gyakorolta az emberek életére. Bár az amerikai PC hivatalosan csak négy évvel később jutott el Magyarországra, a vasfüggöny mögött, Budapesten már 1982-ben elkészült a Proper-16 nevet viselő klónja – amely egyben a legelső európai PC/XT-klón.

20210812_illusztracio_1.jpg

Éppen négy évtizeddel ezelőtt, 1981. augusztus 12-én mutatták be az első IBM PC-t, minden idők legnagyobb hatású személyi számítógépét. Az eredetileg 5150-es modellnek nevezett számítógéppel lépett be a professzionális, nagy rendszerek gyártásában az informatika, adatfeldolgozás világában már korábban is óriási hírnevet szerzett IBM cég a személyi számítógépek mostaninál jóval szűkebb piacára. A legendás számítógépet egy 12 főből álló csapat tervezte meg, a csoportban egy női informatikus, Patty McHugh is fontos szerepet játszott. Az 1565 dollárba kerülő első változat mindössze 16 kilobájt RAM memóriával rendelkezett, a bővítés 640 kilobájtig volt lehetséges – olvasható a Neumann János Számítógéptudományi Társaság sajtóközleményében.

A legtöbb, akkor már piacon lévő személyi számítógéppel ellentétben a gép előnye volt a teljesen moduláris felépítése: az IBM PC képességeit az alaplapjába helyezhető, cserélhető kártyákkal lehetett bővíteni. Bár ez manapság megszokott megoldás, akkoriban hozzájárult a gép nagy sikeréhez. Az első IBM PC-t egy Chaplin-alteregóval reklámozta a cég, ezzel is utalva rá, hogy a konfigurációt még egy „csetlő-botló átlagember” is össze tudja rakni. Az IBM PC két másik céggel szoros együttműködésben készült: az Intel szállította a mikroprocesszort, a Microsoft pedig az operációs rendszert. Ez a triász évtizedekre meghatározta az üzleti, irodai számítógépek fejlődési irányát.

20210812_illusztracio_2.jpg

20210812_illusztracio_3.jpgMagyarországon is hamar megkezdődött a PC-re megjelent top szoftverek adaptációja, klónozása, de az eredeti IBM PC sokáig csak szórványosan jutott el a hazánkba. Bár maga az IBM cég jelen volt már a Magyar Népköztársaságban is, az IBM PC csak 1985 áprilisától volt megrendelhető, konvertibilis valutáért, az Egyesült Államok szállítási engedélyt adó hatóságainak jóváhagyásával.

Addigra pedig már az első magyar PC is elkészült a vasfüggöny mögött: a Proper-16 márkanéven árult klón 1982-ben jelent meg, 1983-tól pedig ez lett Európa első IBM PC/XT-klónja. Ezt a személyi számítógépet Németh Pál irányításával, Faix Gábor főkonstruktőr munkája révén a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) fejlesztette ki Budapesten. A klóngépet Esztergomban, a Labor Műszeripari Műveknél gyártották, a PC-üzletágért felelős leányvállalat, a Sci-L első vezetője pedig Kovács Győző, a Neumann Társaság akkori főtitkára volt. Az ő visszaemlékezéséből kiderül, hogy a Proper-16 mintájául szolgáló, eredeti PC beszerzése 1981-82-ben még az embargó miatt kockázatos volt. A mintául szolgáló példányt egy Dél-Amerikában fellépő magyar cigányprímás vásárolta meg – és adta el az intézetnek a Bizományi Vállalat közvetítésével.

Az eredeti IBM PC-nél mintegy másfélszer nagyobb Proper-16 számítógép konfigurációinak ára kiépítéstől függően félmillió és másfél millió forint között mozgott még 1985-ben is, vállalatok havi 40 ezer forintért bérelhették. A számítógép árából tehát akár egy flottányi személyautót is vásárolhattak volna. A Proper-16 egyik jó állapotban fennmaradt példánya a mai napig megtekinthető a Neumann Társaság szegedi Informatikatörténeti Tárlatában.

süti beállítások módosítása