Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

TÉLI KALEIDOSZKÓP

2021. február 28. - Prusi

DECEMBER 1. – „HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL…”

Kétszázhúsz évvel ezelőtt, 1800. december 1-jén született Vörösmarty Mihály, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Költői hírnevét a Zalán futása című, 1825-ben megjelent honfoglalási eposza alapozta meg. 1827-től 1831-ig szerkesztette a legjelentősebb tudományos folyóiratot, a Tudományos Gyűjteményt. Az 1832–36-os pozsonyi országgyűlés feloszlatása ihlette a Szózatot. A Magyar Tudományos Akadémia 1830-as megalakulása után fizetéses rendes taggá választották, Vérnász című romantikus drámájával 1833-ban megnyerte az Akadémia első drámai pályadíját. Kilenc társával 1837-ben megalapította a Kisfaludy Társaságot; 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel az Athenaeumot szerkesztette. 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke volt. A szabadságharc idején csatlakozott Kossuth Lajos pártjához, képviselőséget vállalt, mindvégig híven támogatta a nemzeti kormányt, a világosi katasztrófa után azonban bujdosni kényszerült. Vörösmarty Mihály 1855. november 19-én hunyt el. Húszezer ember kísérte sírjához, temetése az első tömegtüntetéssé vált az önkényuralom ellen.

 

DECEMBER 31. – ERŐT, EGÉSZSÉGET!

20201231_illusztracio.jpg

Mindig is értelmezhetetlen volt számomra a „boldog karácsony” és a „boldog új év” kifejezés. „Boldog karácsony” címszó alatt – a szenteste kivételével – 24-én, 25-én, 26-án is dolgoztam, így aki ilyen tartalmú jókívánságot küldött nekem, a visszájára sült el. Nem állítom, hogy „szomorú” voltam karácsonykor, de azért annyira határtalanul kellemesen talán mégsem telt… Soha nem értettem azt sem, mit jelent a „boldog” új év – ebben a formában, önmagában nincs is értelme. Szerintem az egészség a legfontosabb, így minden kedves olvasómnak mindenekelőtt jó egészséget, békés, sikerekben, eredményekben és örömökben gazdag, nem mellékesen járványmentes 2021-et kívánok! És mindenki felejtse el az újévi fogadalmakat – valóra kell váltani az álmokat!

 

JANUÁR 5. – KISPESTRŐL ÓBUDÁRA

Kispest Önkormányzatának megbízásából 2014-től 2020-ig szerkesztettem az önkormányzat hivatalos lapját, a Kispest újságot és annak mellékleteit. Megbízásom múlt év végén lejárt, a szerződést nem hosszabbítottuk meg. Köszönettel tartozom mindenkinek, aki az elmúlt hat évben segítette a főszerkesztői munkámat! Idén januártól Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat hivatalos lapjának, az Óbuda újságnak a főszerkesztői teendőit látom el. A kívül-belül megújult Óbuda újság céljai továbbra is ugyanazok: a harmadik kerületben élők folyamatos, hiteles és pontos tájékoztatása a legfontosabb helyi eseményekről. Az olvasók változatlanul kéthetente vehetik kézbe a lapot, és az új szerkesztőség arra törekszik, hogy minden lényeges információt eljuttasson a kerületiekhez.

 

JANUÁR 15. – HÚSZÉVES A WIKIPÉDIA

Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli a Wikipédia, a mindenki által szerkeszthető szabad, internetes enciklopédia – írja a 24.hu. Az enciklopédiát 2001. január 15-én alapította Jimmy Wales és Larry Sanger, az első év végére már 20 ezer cikket tartalmazott 18 különböző nyelven. A Wikipédia neve a „gyors” jelentésű hawaii szóból ered. A minden tudást összegyűjtő virtuális enciklopédia alapötlete Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című kultikus regényből származik, amelyben a galaxisról szóló útikönyvet, tudástárat számtalan utazó írhatja és módosíthatja. A Wikipédia napjainkra már 309 nyelven olvasható, és a fejlődő országok kevesebbet beszélt nyelvein is szeretnék elérhetővé tenni, hogy még többen férhessenek hozzá a szabad információkhoz. Az internet jelenleg hetedik legnépszerűbb weboldala, több mint 55 millió szócikkel.

 

FEBRUÁR 6. – HETVENÖT ÉVE KEZDŐDÖTT A HAZAI ŰRTEVÉKENYSÉG

Egy évvel Budapest ostroma után, 1946. február 6-án Bay Zoltán (1900–1992), az Egyesült Izzó műszaki igazgatója és kutatólaboratóriumának vezetője csapatával forradalmian új mérési technikával, saját fejlesztésű radarberendezéssel mutatta ki a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről. A háború után mostoha körülmények között elvégzett, világhírű kísérlet a magyar űrtevékenység és a nemzetközi radarcsillagászat kezdetét is jelenti – írja az Űrvilág. „A Bay Zoltán vezette sikeres holdradarkísérlet nyomán ma az 1946-os évet tekintjük a magyar űrtevékenység kezdetének – holott a világ első mesterséges holdja, a Szputnyik–1 csak bő egy évtizeddel később állt Föld körüli pályára” – emelte ki az évforduló kapcsán dr. Frey Sándor csillagász. Hazánk 2015 óta az Európai Űrügynökség tejes jogú tagállama, űrtevékenységünk pedig az elmúlt években újabb fellendülésnek indult.

 

FEBRUÁR 18. – NÉVLEGES MARS-UTAZÁS

20210218_illusztracio.png

Sikeresen landolt a NASA Perseverance marsjárója a vörös bolygó felszínén, a 49 kilométer átmérőjű Jezero-kráterben, egy kiszáradt, ősi tó medrében. Az ötödik és legnagyobb amerikai marsjáró szondát tavaly júliusban indították a floridai Cape Canaveralról. Ez az első olyan eszköz, amit kifejezetten az élet felkutatásának céljából küldtek a Marsra. A NASA még 2019 májusában hirdette meg a Send Your Name nevű kampányát: a felhívásban világszerte arra kérték az embereket, küldjék el nevüket, hogy feljuttathassák a vörös bolygóra, cserébe pedig egy „beszállókártyát” kapnak. A NASA Jet Propulsion laboratóriuma egy elektronsugár segítségével egy kis chipre írta ki a neveket, majd integrálta a Perseverance fedélzeti egységébe. Az űrkutatási hivatal bejelentése szerint összesen 10 932 295-en döntöttek úgy, hogy ilyen formában átruccannának a Marsra. Magyarországról 20 871-en kerültek fel a Perseverance fedélzetére.

„AZ IDŐSKOR AZ ÉLET PRODUKTÍV SZAKASZA LEHET”

2021. február 26. - Prusi

„Elsősorban azzal foglalkozom, hogyan lehet megtartani és javítani az idősek életminőségét, segíteni őket abban, hogy továbbra is a társadalom aktív részesei legyenek. Egy társadalom fejlettségét jól mutatja, hogyan tud gondoskodni az idősekről, miként kompenzálja negatív életérzésüket, hogy csak addig voltak fontosak, amíg a nemzeti jövedelemtermelés aktív közreműködői voltak” – vallja PhD dr. Majercsik Eszter, a Szent Margit Kórház Krónikus Belgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa, aki 2020-ban a Fischer Ágoston Óbudai Szociális Díjat vehette át az időstámogatásban nyújtott, szívvel-lélekkel végzett, magas szakmai színvonalú munkájáért és kimagasló érdemeiért.

20210226_illusztracio_1.jpg

Tovább

BUDAPESTI FORGÁCSOK LXIII.

2021. február 11. - Prusi

NYUGATRA UTAZUNK

Ami a mai világban teljesen természetes (a járványt kapcsoljuk ki), az bizony az ötvenes-hatvanas években egyáltalában nem volt magától értetődő. Mire gondolok? A külföldi utazásokra, azon belül a Nyugatra történő kiruccanásról szeretnék ejteni pár szót (mondatot). Ennek oka az, hogy (szerintem) a mai fiatalok elképzelni sem tudják az akkori korszak valóságát.

A LXI.-es Budapesti forgácsokban említettem, hogy a sportolás a szabadidő és a szórakozás egyik értelmes eltöltése volt, de hozzátehetjük, hogy e tevékenység számításba jöhetett a külföldre történő utazás lehetőségei között is. Meg kell jegyezni, hogy a helyzet még ezzel együtt sem volt egyszerű.

A budapesti egyetemi sportklub (BEAC) nem szűkölködött nyugat-európai sportmeghívásokkal, hiszen a kinti egyetemek is komoly sportlehetőségekkel rendelkeztek. Azonban hiába próbálták klubunkat látogatásra, illetve páros csapatversengésre elhívni, ez sehogy sem sikerült. Ennek nem a baráti találkozó elutasítása volt az oka, hanem a „felsőbb hatóság” tiltása, amely nem tartotta célszerűnek az ilyen jellegű kapcsolatok terjedését. Hogy miért, azt rábízom az olvasó fantáziájára.

Aztán az idő haladásával valami történhetett az „agyközpontban”, és (ha jól emlékszem) 59-ben vagy 60-ban engedélyezték, hogy az atlétacsapat kiutazhasson Svédországba. Az utazás meg is történt. Természetesen az utazó csapatba csak a legjobbak kerültek, a „menők”, akik pedig az „indultak még” kategóriába tartoztak, azok a hazaérkezett csapat tagjainak élménybeszámolóit hallgatták, és bámulták a frissen megszerzett igazi svéd (nyugati!) pulóvereket.

Az utazással kapcsolatban csak egy probléma keletkezett, ugyanis egyik sporttársunk – az akkori szóhasználat szerint – disszidált, vagyis kint maradt Svédországban. A retorzió nem maradt el: a sportegyesület kollektív büntetést kapott, öt évig nem engedélyeztek külföldi utazást.

Ez engem nem érintett, mert a „menők” eredményeit alulról súroltam – de az idő haladásával, ahogy kezdtem kinőni a serdülő, majd ifjúsági korosztályból, eredményeim is javultak.

És amikor klubra kiszabott öt év büntetés lejárt, engedélyt kaptunk, hogy a heidelbergi egyetem meghívására a csapat Heidelbergbe utazhasson. Ennek a csapatnak – eredményeim alapján – már én is tagja lehettem.

bp_forgacs_20210211.jpg

HEIDELBERGI PANORÁMA

A csapatba kerülés volt az első akadály, amit tehát szerencsésen legyőztem, ezután következett még egy akadály, amely egyáltalán nem volt könnyű. Az útlevél iránti kérelmet a budapesti rendőrkapitányság ugyanis minden további nélkül elutasíthatta, például azért, mert az utazás sérti a Népköztársaság biztonságát (?), vagy a közérdeket (?), és ezzel oda az utazási lehetőség. Ebben az útlevél-kérelmezési folyamatban fontos szerepe volt a munkahelyi személyzetisnek (a fiataloknak: a HR-es kollégának), akinek javaslata (véleménye) számított az ilyen ügyben. Mivel szerénységem abban az időben segédmunkási beosztásban ügyködött, ezt a második akadályt is legyűrtem, és utazhattam a csapattal Heidelbergbe.

A nyugati út csoda volt számunkra, hiszen a húsztagú csapatban talán ketten-hárman voltak korábban Nyugaton, mi többiek pedig tátottuk a szánkat a látványtól, a körülményektől, a mi helyzetünkhöz képest hihetetlen gazdagságtól. Csak egy példa: amikor vonatunk éjfél után megérkezett Heidelbergbe, az állomáson az egyetemi sportoló hallgatók vártak bennünket a saját Volkswagen autóikkal (a Bogárral!), és elrobogtak velünk a szállodáig. Talán felesleges is mondani, csapatunk tagjai közül senkinek nem volt autója…

Ettől függetlenül a csapat tagjai közül senki nem disszidált, épségben hazaértünk, és mi tartottunk élménybeszámolót a fiatalabb évjáratnak. Hú de régen volt!

ÉBREN ELSZENVEDETT RÉMÁLMOK

2021. február 05. - Prusi

Képzeljük el, hogy az éjszaka közepén felébredünk legszebb álmunkból, ám képtelenek vagyunk megmozdulni és megszólalni, tagjaink nem engedelmeskednek akaratunknak, csak a szemünket tudjuk ide-oda forgatni. Miközben alig kapunk levegőt, rémületünk egyre csak fokozódik, amikor megelevenedik a sötét szoba, ágyunk körül különféle teremtmények bukkannak fel, és feltett szándékuk, hogy az életünkre törjenek. Aztán egy hirtelen varázsütésre izmaink megmozdulnak, újra kapunk rendesen levegőt, a rémséges jelenések pedig eltűnnek. Szívünk azonban még a torkunkban dobog, és csak lassan tudunk újra elaludni, ha sikerül egyáltalán. Nos, ez a horrortörténetbe illő jelenet – bármilyen különös is – a valóságban egyáltalán nem ritka, minden harmadik ember legalább egyszer átélte már az alvásparalízisnek nevezett élményt.

20210205_illusztracio_1.jpg

Tovább
süti beállítások módosítása