Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

2020. május 30. - Prusi

MÁRCIUS 2. – SZÁZÖTVEN ÉVES A BUDAVÁRI SIKLÓ

Másfél évszázaddal ezelőtt indult meg a forgalom az akkor Budai Hegypályának nevezett Budavári Siklón, a világ második hasonló közlekedési eszközén – írja a bkv.hu. Építését a lyoni példa alapján Széchenyi Ödön, gróf Széchenyi István fia kezdeményezte. Terveit Jaruszek Ödön készítette, majd Wolfahrt Henrik módosította, aki később az 1868-ban elkezdett kivitelezés irányítását is átvette. A normál nyomtávú, 50 méteres szintemelkedést leküzdő pálya hossza 95 méter lett. Az akkor még valóban tömegközlekedési igényeket kielégítő újdonságot hamar megkedvelték, számos neves utasa is akadt. Bár átalakítását, villamosítását többször is tervezték, lényegében 1944-ig változatlan formában működött. Budapest második világháborús ostroma alatt bombatalálat érte, helyreállítására egészen 1986-ig várni kellett. Ekkor a műemléki környezethez és régi megjelenéséhez igazodva, de a kor műszaki követelményeinek megfelelően rekonstruálták. A megújult, immár villanymotoros meghajtással üzemelő sikló Margit, illetve Gellért névre keresztelt kocsijai megőrizték a háromlépcsős, fülkés megoldást és az ingajellegű működtetést. Több mint negyvenéves kényszerszünet után, 1986. június 4-én indulhatott újra az utasforgalom a már Budavári Sikló nevet viselő régi-új közlekedési eszközön. A BKV Zrt. által üzemeltetett, az UNESCO-világörökség részét is képező különleges közlekedési eszköz egyedülálló dunai panorámájával ma is a főváros egyik közkedvelt látványossága.

 

MÁRCIUS 17. – HÚSZ ÉVE AZ ÚJSÁGÍRÓI SZAKMÁBAN

20200317_illusztracio.jpg

Éppen 20 évvel ezelőtt, 2000. március 17-én jelent meg az első cikkem nyomtatásban. A rendhagyó – és sajnos fokozódó – nemzetközi és hazai helyzet miatt az „ünneplés” jelképes. 2007-ben a közvélemény folyamatos, pontos és hiteles tájékoztatásáért kaptam Katasztrófavédelmi Emlékérmet; 2017-ben az álhírekről írtam egyetemi szakdolgozatot informatikus könyvtáros hallgatóként. Most, 2020-ban, a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben mindennél fontosabb a folyamatos, pontos és hiteles tájékoztatás! Én azzal „ünneplem” a szakmai évfordulót, hogy – továbbra is – az objektív tájékoztatásra törekszem az általam szerkesztett kiadványokban és a blogomon egyaránt.

 

MÁRCIUS 25. – PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ELŐSZÖR SZABADON

Magyarországon a négy évtizedes pártállami időszak után 1990. március 25-én és április 8-án rendezték meg az első szabad, többpárti parlamenti választásokat: 34 párt és több mint 1600 jelölt szállt ringbe a közel 7,8 millió választásra jogosult szavazatáért. Az akkor még kétfordulós szavazással befejeződött a politikai-jogi átalakulás folyamata, egy korszak lezárása egyben új kezdetet is jelentett: a független és demokratikus Magyarország kezdetét. Az új Országgyűlés 1990. május 2-án alakult meg: 386 helyéből az MDF 165, az SZDSZ 94, a Független Kisgazdapárt 44, az MSZP 33, a Fidesz 22, a Kereszténydemokrata Néppárt 21, az Agrárszövetség 1 és a függetlenek 6 mandátummal részesedtek. Végeredményben a magyar törvényhozásban a keresztény-nemzeti politikai erők kerültek többségbe, s ez határozta meg az új kormány összetételét is. 1990. május 23-án Antall Józsefnek, az MDF elnökének a vezetésével koalíciós kormány alakult, amelyben az MDF szövetségeseként az FKGP és a KDNP kapott tárcákat.

 

ÁPRILIS 2. – ÖTVENÉVES A KETTES METRÓ

Ötven évvel ezelőtt, 1970. április 2-án indult el az első metrószerelvény az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között. A 20. század hajnalán még a Nagykörút alá tervezett második metróvonal első komoly terveire 1949-ig kellett várni: a mérnökök ekkor még egy, a moszkvai metróhoz hasonlóan nagyszabású, évszázados kastélyokat és palotákat idéző terekkel teli, fényűző vonalat álmodtak meg Budapest belvárosa alá. Röviddel az építés 1950-es megkezdése után azonban rájöttek, hogy a Rákosi-kor éveiben egyszerűen nem állnak rendelkezésre a kellő eszközök ahhoz, hogy mindez alig fél évtized alatt valóra váljon. A munkálatok harmadának elvégzése után, 1953-ban úgy döntöttek, hogy határozatlan időre jegelik a projektet. A kilencéves szünet után, 1962-ben folytatódott munkák már szerényebb mederben folytak, így az alagutak fúrása mellett a már elkészült, túl költségesnek ítélt részek visszabontásával jártak, végül pedig megszülettek a ma is látható megállók sokféle kőzettel borított, egymástól alig különböző, egyszerű elődei. Az Örs vezér tere és Deák Ferenc tér közötti szakasz átadása után az utasok a Szovjetunióból érkezett kék metrókban utaztak, nem pedig a Ganz Vagongyár által 1951-ben fejleszteni kezdett P1-ben, illetve P2-ben: a két prototípust a munkák közel egy évtizedes leállítása ítélte halálra. Ötven évvel ezelőtt egyébként csupán a mai vonal egy 6,5 kilométeres darabja került az utasok használatába, a belvárosból a Déli pályaudvar felé utazni vágyók 1972. december 22-ig csak a buszokat és villamosokat vehették igénybe – olvasható a 24.hu összefoglalójában.

 

ÁPRILIS 24. – HARMINCÉVES A HUBBLE ŰRTÁVCSŐ

Három évtizeddel ezelőtt, 1990. április 24-én útnak indult a Discovery űrsikló fedélzetén a legismertebb és legkedveltebb űrtávcső. A Hubble népszerűségét annak is köszönheti, hogy a számára kijelölt alacsony orbitális pályán, folyamatosan figyeli az univerzumot, a szakemberek és a nagyközönség számára egyaránt rengeteg új adatot szolgáltatva. A NASA vezette program az Európai Űrügynökség (ESA) részvételével zajlik. A leghosszabb ideje működő űrtávcső a közeli infravörös és ultraibolya tartomány mellett a látható fény tartományában is végez észleléseket és készít lélegzetelállító felvételeket. Harmincéves működésének számszerűsíthető eredménye 1,3 millió felvétel mintegy 50 ezer csillagászati célpontról, valamint sok milliónyi csillagról és pontszerűnek tűnő távoli galaxisról végzett fényességmérés; ezekre építve a területtel foglalkozó kutatók 17 ezer tanulmányt állítottak össze.

 

ÁPRILIS 25. – EGYMILLIÓ LAPLETÖLTÉS

Újabb jelképes mérföldkőhöz, egymillió lapletöltéshez érkezett a blogom. A Prusi Dossziét 2012. március 14-én indítottam, a blog.hu jelenlegi látogatottságmérője viszont csak 2013. november 15. óta számol, így a lapletöltések száma a kezdetektől jóval több mint egymillió. A blog a végsőkig hirdetésmentes volt, csak az idei évtől megosztott hirdetéses, mert ez az egyik alapfeltétele annak, hogy az Index címlapján, a blogketrecben kiemeljenek bejegyzéseket. Egy-egy kiemelt posztomra általában eleve több mint tízezren kattintanak. Komplex blogról lévén szó, a legkülönbözőbb engem érdeklő témákkal foglalkozom – éppen ezért senkivel nem mérem, nem mérhetem össze magam. Eddig összesen 600 bejegyzést írtam, számos korábbi – nyomtatásban megjelent – cikkemet és tanulmányomat tettem elérhetővé. Újabban havonta átlagosan két-három bejegyzést írok, rendszerint hosszabb, elemző cikkeket, összeállításokat – inkább a minőségre, és nem a mennyiségre törekszem a továbbiakban is. Az egymillió lapletöltés motivál a folytatásra. Köszönöm eddigi és leendő olvasóimnak!

 

ÁPRILIS 30. – HASZNÁLTAUTÓ-TESZT A MAGAZINBAN

20200430_illusztracio.jpg

Az Autó magazin legfrissebb, májusi lapszámában olvasható az én autómról készült használtautó-teszt: „1999-es Peugeot 106-os az 1,0 l-es, 50 LE-s alapmotorral és közel 200 ezer km-rel, napi használatban. Drága életben tartani? Elég üzembiztos egy 21 éves francia?” Múlt hétvégén üzleti úton jártunk Zalában, ami újabb 600 km-t jelentett oda-vissza. Budapestet és Fehérvárt – a városi dugókat és a sztrádákat egyaránt – szokás szerint messziről elkerültük Dunaföldvár felé, „cserébe” sokat kell döcögni az ország legócskább minőségű, sokadrangú útjain, a tanyavilágban, a „senki földjein”. Fárasztó levezetni, de megéri – ismerd meg hazádat, a kis drágasággal…

 

MÁJUS 3. – IDŐJÁRÁS-JELENTÉS RETRÓRAJONGÓKNAK

Alapításának 150. évfordulójára emlékezett az Országos Meteorológiai Szolgálat, amit egy YouTube-ra feltöltött videóval is ünnepeltek. Az első időjárás-jelentésektől napjainkig tartó összeállításban láthatjuk többek között a fiatal Vissy Károlyt, Németh Lajost, H. Bóna Mártát és Reisz Andrást. Mint az OMSZ évfordulós visszatekintésében olvasható, az 1870-ben alapított – Európában az elsők között létrejött – Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet 1970-ben vette fel jelenleg is használt nevét.

 

MÁJUS 7. – HETVENÉVES A FERIHEGYI REPÜLŐTÉR

Ferihegyen 1947-ben kezdték helyrehozni és újjáépíteni a negyvenes évek elején épült, de a világháborúban súlyosan megrongálódott, most 1-es terminálként ismert épületet, amit 70 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adtak át. Mint a 24.hu visszatekintésében olvasható, a terület a Ferihegy nevet a 19. században a szőlőbirtokos Mayerffy Ferencről kapta, a hegyet – pontosabban a 147 méter magas homokos dombot – azonban a repülőtér építése során, a negyvenes években eltüntették. A Malév elődje, az addig a budaörsi repülőtéren működő Maszovlet légitársaság innen folytatta működését. Az első években menetrend szerint még csak a hasonló politikát folytató országok gépei jártak, az első nyugatra induló menetrend szerinti járat, a Malév bécsi járata 1956 nyarán indult, az első nyugati légitársaság 1957-ben a holland KLM volt. A 2-es terminál 1985-től fogadja az utasokat, a 2B terminált 1998-ban avatták fel. Az új terminál átadása után az 1-es terminálban csak a teher- és a kisgépes forgalom, az alkalmi és a kormányzati különgépek fogadása történt, majd 2012-ben, a Malév csődjét követő forgalomcsökkenés miatt elzárták a kereskedelmi utasforgalom elől. A repteret 2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évében nevezték át Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, ettől függetlenül a mai napig mindenki Ferihegynek hívja. A repülőtér forgalma 2019-ben átlépte az évi 16 millió utast.

 

MÁJUS 18. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT II. JÁNOS PÁL PÁPA

Száz éve, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál, aki 1978 és 2005 között a római katolikus egyház 264. pápája volt – emlékeztetett a 24.hu. Személyében első és eddig egyetlen alkalommal volt a katolikus egyháznak közép-európai vezetője. A 266 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa, nagyobb utat tett meg, mint valamennyi elődje együtt: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, e közben a Föld–Hold-távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal, 1991. augusztus 16. és 20. között, majd 1996. szeptember 6–7-én járt. A Parkinson-kórban is szenvedő II. János Pál pápa 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg. 2011-ben boldoggá, 2014-ben szentté avatták.

 

MÁJUS 22. – FONTOS ÚJÍTÁSOKAT HOZOTT A WINDOWS 3.0

Ma már nagyítóval kell keresni azokat az embereket, akik soha életükben nem találkoztak még a Windows operációs rendszer valamelyik verziójával. A kultikussá vált Windows XP-t, a hivatalos támogatás megszűnése ellenére még mindig népszerű Windows 7-et vagy a jelenleg domináns Windows 10-et nyilván senkinek sem kell bemutatni, aki pedig régebb óta használ számítógépet, abban a rendszer korábbi változatai is számtalan kellemes emléket idéznek fel. A korai verziók közül sokak számára a Windows 95 vagy a Windows 98 lehet ismerős, a legfontosabb közülük azonban kétségtelenül az éppen 30 éve, 1990. május 22-én megjelent Windows 3.0. Ez továbbra sem volt a klasszikus értelemben vett operációs rendszer, ám számos fontos újítással járult hozzá a Windows későbbi fejlődéséhez, és az első verzió, amely a szakmát és a nagyközönséget illetően is jól teljesített – írta visszatekintésében az Index.

 

MÁJUS 29. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT HARSÁNYI JÁNOS

Száz évvel ezelőtt, 1920. május 29-én született Harsányi János magyar származású, Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet, azon belül pedig főként a nem kooperatív információs játékok, az úgynevezett Bayesian-játékok kutatója, illetve azok közgazdaságtanon belüli alkalmazásának megteremtője. Fontos hozzájárulást nyújtott a játékelmélet és a gazdasági érvelés alkalmazásához a politikai és erkölcsi filozófia terén, valamint döntő jelentőségű volt az egyensúlyelemzés tanulmányozásának eredménye. Munkája eredményeként John Forbes Nash-sal és Reinhard Seltennel megkapta az 1994-es közgazdasági tudományos Nobel-díjat. Harsányi János 2000. augusztus 9-én hunyt el.

süti beállítások módosítása