Hirdetés

Hirdetés

Facebook-oldal

Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től komplex blogot is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője; ifjúsági sajtódíjas és katasztrófavédelmi emlékérmes újságíró. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, a MÚOSZ, a MANT és az MKE PEMEKSZ tagja.

Ajánló

prusi_dosszie_fb_banner.png

 

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 

misztikus_zona_hird.jpg

 

tiltott_zona_ujhird.jpg

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

pislogas_hirdetes.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202003.jpg

IDŐUTAZÁS A HIDEGHÁBORÚS ÓVÓHELYEN

Prusi 2020.03.01. 06:35

Képzeletben évtizedeket repülhet vissza az időben a látogató, amikor átlépi a kőbányai Bebek utcában található egykori óvóhelykomplexum vastag külső védőajtajának küszöbét. Sajátos atmoszféra uralkodik a hajdani vezetési ponton, amelynek falai között 2013-ban nyílt meg a Dr. Sztanek Endréről elnevezett interaktív polgári védelmi múzeum. Március elseje a polgári védelem világnapja, ebből az alkalomból egyedi lehetőséget kaptam arra, hogy megtekintsem a részleges felújítás előtt álló, ezért a nagyközönség számára jelenleg nem látogatható létesítményt.

Mintha néhány évtizeddel ezelőtt – amikor a szocializmus és a hidegháború idején az óvóhelyet készenlétben kellett tartani – egy pillanatra megállt volna az idő a kőbányai alagútrendszeren belül kiépített komplexumban. Az összesen 180 ezer négyzetméteres, több mint 30 kilométer hosszúságú pincerendszer területén bányászott mészkövet használták fel számos középület és bérház, templom, híd és városfal építésénél a mai Budapest területén; a felhagyott részeket később borospincének, majd sörraktárnak használták. A pincerendszer egy része a második világháborúban óvóhelyként szolgált, a teherautókkal is könnyen járható tárókban repülőgépmotor-összeszerelő üzem működött. E titokzatos föld alatti világ zárja magába a Bebek utca felől megközelíthető hajdani vezetési pontot is, ahol Dániel Zoltán, az önkéntes mentőcsoportot is működtető Dr. Sztanek Endre Alapítvány kuratóriumának titkára vezetett körbe.

 

Értékmentés a föld alatt

Mint megtudtam, a hidegháborús életvédelmi létesítmény múzeummá alakításának ötletét az alapítvány önkéntesei vetették fel, akik a katasztrófavédelmi szervezetrendszer 2012-es átalakításakor értékmentő vállalkozásba kezdtek: a megszűnő kerületi polgári védelmi kirendeltségek és kőbányai székhelyű vállalatok támogatásával összegyűjtötték és kiválogatták az addigra leselejtezett, korszerűtlennek vagy elavultnak számító, muzeális értéket képviselő eszközöket, tárgyakat, berendezéseket. Ezt követően megkeresték a kőbányai önkormányzatot mint a komplexum tulajdonosát, hogy a Bebek utca 1. szám alatt, ahol az egykori óvóhely egyik lejárata is található – és ahol a mellette lévő épületben 2012-ig a kőbányai polgári védelmi kirendeltség működött – érdemes volna egy polgári védelmi múzeumot kialakítani. Az önkormányzat támogatta az elképzelést, a múzeum kiépítését és üzemeltetését, a Kőbánya Közbiztonságáért Közalapítvány pedig a berendezéshez nyújtott támogatást. A sok helyiségből álló, többszintes, zegzugos föld alatti bázis berendezését, a tárgyak renoválását, lecipelését az alapítvány önkéntesei végezték el, akik – civilként szerzett szakmai tudásukat is kamatoztatva – összesen közel 1400 órát áldoztak szabadidejükből a munkálatokra. Ennek köszönhetően féléves megfeszített munka után, 2013 februárjában – a névadó abban az évben lett volna 70 éves – ünnepélyes keretek között megnyílt a Dr. Sztanek Endréről elnevezett interaktív polgári védelmi múzeum.

20200301_illusztracio_1.jpg

Már a belépést követően szembetűnik, hogy a hidegháborús időszak vélt vagy valós fenyegetései milyen monumentális életvédelmi létesítmények építésére ösztönözték az akkori embereket. Megtekinthetők itt különböző speciális felszerelések és eszközök, melyeket az óvóhelyeken használtak vagy a beavatkozások során viseltek: a kollekció részét képezik – a teljesség igénye nélkül – a különböző érzékelő- és sugárzásmérő műszerek, a szennyezett bőrfelület, a ruházat és a felszerelések mentesítésére szolgáló egyéni radiológiai, biológiai és vegyi védelmi csomagok, vegyi felderítő és háti mentesítő készletek, biológiai mintavevő egységek, akkumulátoros kézilámpák, egy lakosságriasztó sziréna, védőöltözetek és gázálarcok az 50-es évektől a 90-es évekig.

Az alsó szintre érve részletesebben megismerkedhetünk az életvédelmi létesítmények típusaival és berendezésével, az óvóhelyeken használt eszközökkel és gépészeti megoldásokkal, a hőmérsékletet és a légnedvességet mérő műszerekkel, valamint a tőzegszórós „űrszékkel”. Felújításának köszönhetően ma is működőképes a lenti levegő tisztítására hivatott, szovjet gyártmányú, 70 kilogrammos szűrőbetéteket tartalmazó motorgépház. A parancsnoki szobában – szakzsargonnal vezetési ponton – a korabeli egyenruhát viselő bábuk mögött Kőbánya kézzel rajzolt (!) térképe lóg a falon, míg az orvosi szobában eredeti gyógyszereket, kötszereket helyeztek el.

20200301_illusztracio_2.jpg

A polgári védelem szinte teljes eszköztárát bemutató, különleges atmoszférájú létesítmény jelenleg sajnos nem látogatható. Dániel Zoltán elmondta, hogy az elmúlt időszakban állatvédelmi feladatokat kellett ellátni a szomszédos telken, így a múzeum átmenetileg bezárásra kényszerült. Eközben az óhegyi tárórendszer laza szerkezetű mészköveibe épített óvóhelyen jelentős állagromlás következett be a vízszivárgás miatt, és a helyreállítás nem kevés pénzbe kerül. „Bizakodóak vagyunk az idei évet tekintve, mert ígéretet kaptunk anyagi forrásra, egy kerületi cég pedig támogatásként a múzeum fejlesztésének informatikai hátterét biztosítja majd, így a korábbinál interaktívabbá tehetjük a kiállítóhelyet. Előreláthatóan nyár elején elkezdődhet a munka, és az év végére befejezhetjük, így reményeink szerint legkésőbb a jövő évi polgári védelmi világnapi ünnepségen már ismételten látogatókat fogadhatunk. Kiváló az együttműködésünk a Katasztrófavédelem Központi Múzeumával – régi nevén Tűzoltó Múzeummal, amely szintén Kőbányán, a Martinovics téren működik –, így idén is jelen leszünk a Múzeumok Éjszakáján, és polgári védelmi bemutatókkal demonstráljuk a két szakterület összehangolt munkáját.”

20200301_illusztracio_3.jpg

A megújuló múzeumban ismét várják majd annak a generációnak a tagjait, amely csak a történelemórákon vagy még ott sem hallott a polgári védelem múltjáról, és a katasztrófavédelemhez kapcsolódó múzeumpedagógiai programjaikat is folytatni szeretnék, hogy minél több fiatalt fel tudjanak készíteni a veszélyhelyzetekben követendő magatartási formákra.

 

Önkéntes segítség a bajban

A 2005-ben alakult Dr. Sztanek Endre Alapítvány egyik legfontosabb célja ugyanis az oktatás, óvodáskortól középiskolás korig tartanak foglalkozásokat, előadásokat, részt vesznek a katasztrófavédelmi ifjúsági versenyek szervezésében és lebonyolításában, illetve lehetőség van náluk eltölteni az 50 órás közösségi szolgálatot. Az alapítvány másik fő tevékenysége az Önkéntes Mentőcsoport működtetése, amely elsősorban a Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékességi területén segíti a hivatásos állományt a káresemények felszámolásában, de a Budapesti Önkéntes Mentőszervezet tagszervezeteként az egész főváros területére, illetve az agglomerációba is tudnak menni. „Leggyakrabban lakosságvédelmi beavatkozásokra hívnak minket, például ha bombát találtak valahol, és ki kell üríteni a környéket. Az Andrássy úti palotatűznél mi alakítottunk ki biztonságos befogadóhelyet azoknak, akiket a tűzoltók kimenekítettek. Felkészültünk az élelmezésükre, arra, hogy esetleg alvásra alkalmas lehetőséget kell ott biztosítanunk, és pszichológiai segítségnyújtásra, valamint tájékoztatásra is volt lehetőség. Amikor az Almássy téren több mint húsz robbanószerkezetet találtak, mi foglalkoztunk az 1500 kitelepített emberrel. A 2013-as árvíz idején mi alakítottuk ki a befogadóállomást a katonákkal a Hungexpo területén” – sorolta az eddig sikeresen elvégzett munkáikat Dániel Zoltán.

20200301_illusztracio_4.jpg

A Dr. Sztanek Endre Alapítvány minden tagja önkéntes, saját munkája mellett vállalja, ha kérés érkezik, azonnal munkába áll mások megsegítésére. Célkitűzéseik immár másfél évtizede változatlanok: növelni az emberek biztonságát, csökkenteni a katasztrófák hatásaival szembeni kiszolgáltatottságukat, illetve felkészíteni a lakosságot arra, mit kell tenni a – remélhetőleg minél ritkábban adódó – veszélyhelyzetekben.

PANORÁMAKÉPEK: DR. SZTANEK ENDRE ALAPÍTVÁNY, 2013
FOTÓGALÉRIA: PRUSINSZKI ISTVÁN, 2020

 

20200301_illusztracio_5.jpgDr. Sztanek Endre (1943–2005)

Az alapítvány és a múzeum névadója, Dr. Sztanek Endre nyá. polgári védelmi ezredes klasszikus katonai pályafutás után ismerkedett meg a polgári védelemmel, és lett később a pv-szervezet hosszú időn át regnáló országos parancsnoka, majd a hadtudomány kandidátusa. Nyugállományba vonulását követően a Magyar Polgári Védelmi Szövetség fővárosi szervezetének szakmai elnökeként és az Országos Elnökség alelnökeként tervezte, szervezte az ifjúság polgári védelmi felkészítését. Erejét és idejét megosztotta a hadtudomány terén végzett kutatómunka és a Magyar Hadtudományi Társaság Polgári Védelmi Szakosztályának elnökeként a szakosztályi feladatok szervezése, irányítása között. Kiemelkedő érdemeket szerzett a tömegpusztító fegyverek lakosságvédelemre és -felkészítésére gyakorolt hatásainak kutatásában, új védelmi elvek kidolgozásában. A nevét viselő alapítvány célja Dr. Sztanek Endre életművének, munkásságának folytatása.

 

Nyolcvanöt éves a magyar polgári védelem

20200301_illusztracio_6.jpg

A polgári védelem hőskora a 20. század elejére, a világháborús időkre tehető: a civil lakosság védelmére és megóvására légi figyelő és riasztószolgálat alakult, majd 1935-ben megjelent a hatósági légoltalom kiépítésére vonatkozó jogszabály, míg társadalmi szervezetét, a Légoltalmi Ligát 1937-ben alapították. A második világháborús bombatámadások után a légoltalom gyorsan és eredményesen szervezte a mentést, a kárfelszámolást, a sérültek ellátását, az elsődleges helyreállítást, részt vett a tüzek oltásában. A szervezet Budapesten 1944-ben, a nyilas hatalomátvétellel széthullott, az állami légoltalom újjászervezésére néhány év szünet után került sor. A szervezetet fegyveres testületté nyilvánították, 1949-ben a belügyminiszter irányítása alá került. 1951-ben létrejött a Központi Légoltalmi Zászlóalj mint katonai alakulat az ország területének lőszer- és bombamentesítésére. 1962-ben a Belügyminisztériumtól a Honvédelmi Minisztériumhoz került a légoltalom, majd 1964-ben átkeresztelték a sokkal kifejezőbb polgári védelemre. Magyarország 1977-ben ratifikálta az 1949. évi négy Genfi Egyezmény kiegészítésére alkotott két jegyzőkönyvet, amely kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől, továbbá a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitől való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását. 1990-ben a polgári védelem szervezete a Honvédelmi Minisztériumtól visszakerült a Belügyminisztériumhoz. 2000-ben létrejött az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amelynek integrált rendszerébe a polgári védelem betagozódott: a „háborús védelem” feladatát messze túlhaladta a kor, a tűzoltósággal egységben a különböző katasztrófák – belvizek, árvizek, erdőtüzek, hóviharok, ipari balesetek stb. – következményeinek mentesítésében, felszámolásában és a helyreállításban kell inkább munkálkodni. A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve 1992-ben határoztak a polgári védelem világnapjának megrendezéséről; az akkori felhíváshoz Magyarország is csatlakozott.

Címkék: Retrospektív