Hirdetés

Hirdetés

Facebook-oldal

Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től komplex blogot is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője; ifjúsági sajtódíjas és katasztrófavédelmi emlékérmes újságíró. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, a MÚOSZ, a MANT és az MKE PEMEKSZ tagja.

Ajánló

prusi_dosszie_fb_banner.png

 

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 

misztikus_zona_hird.jpg

 

tiltott_zona_ujhird.jpg

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

pislogas_hirdetes.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202003.jpg

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2020.02.29. 19:42

DECEMBER 10. – MEGJELENT A KÖRMENDI FIGYELŐ 20. SZÁMA

20191210_illusztracio.jpg

A Körmendi Kulturális Műhely Körmendi Figyelőjének 2019-es száma tizenhat szerzőtől tartalmaz írásokat, a bemutatót hagyományosan a Batthyány Örökségközpont aulájában tartottuk. Az Eőry Szabó Ferenc által szerkesztett kiadványban az olvasó a körmendi gyökerektől indulva egészen az univerzum végtelenjéig szárnyalhat. Idén második alkalommal jelentek meg a Meridián Csoport alapítóinak tanulmányai a Körmendi Figyelőben: Perlaki Zsuzsanna Éva a legendás amerikai titkos körzetről, valamint ősi és modern kori piramisokról írt, a Prusi Dossziéban pedig a szimulált valóság elméletéről és a növények rejtett érzékeiről szóló írásaim olvashatók utánközlésben. A remek hangulatú eseményt követően ezúttal is tartalmas baráti beszélgetéssel egybekötött estét tölthettünk együtt.

 

DECEMBER 12. – FÉL NAP ALATT A FÉL ORSZÁGON ÁT

„Ismerd meg hazádat!” mottóval újabb egzotikus utazást tettünk: a Körmend–Zalaegerszeg–Vonyarcvashegy–Mezőfalva–Dunaföldvár–Monor „viszonylaton” szeltük át a húszéves kis Peugeot-val a fél országot – fél nap alatt. A déli harangszó indított útnak Körmendről, Egerszegen ebédeltünk, Vonyarcon kettesben sétáltunk a magyar tenger partján, ahol nyáron mozdulni sem lehet a strandolóktól. Egyszerűen varázslatos, semmihez nem fogható a téli Balaton hangulata! Vonyarcon még bementünk a postára is – sokat nem kellett sorban állni… Ezután „leszállt az éj”, az út nagy részét sötétben, végig szemerkélő esőben és tejködben tettük meg, a Mezőföldön már alsórendű, négy számjegyű aszfalttöredékeken, harminccal zötykölődve, szó szerint a semmi közepén… De csak bedöcögtünk Mezőfalvára, ahol – meglepő módon – találtunk nyitva tartó éttermet, s nem is kellett csalódnunk! Innen már röpke két óra volt az út hazáig… Nem keveset utaztunk, de ahhoz képest, hogy odafelé három órába (!) telt átvergődni Budapesten, most meg igen messziről elkerültük a fővárost, bőven jobban jártunk – és a táv sem sokkal hosszabb!

 

DECEMBER 13. – PAPÍRON IS MEGSZŰNT A MALÉV

Írmagja sem maradt a nemzeti légitársaságnak, december elején törölték a cégjegyzékből, ezzel papíron is megszűnt a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. Több mint hét év után sikerült lezárni a Malév-aktát, ebből négy évig tartott, míg az állami felszámoló elrendezte a vagyoni kérdéseket, azután már csak a zárómérleg kézbesítése miatt húzódott az ügy – írta a 24.hu. A felszámolásból csupán az 1100 dolgozó jutott pénzhez, a magyar állam által szabálytalanul nyújtott 73 milliárd forint támogatást természetesen nem tudta visszafizetni a Malév. Az egykori útvonalhálózat izgalmasabb célállomásainak jelentős részét a Wizz Air örökölte meg; Magyarországnak azóta sincs nemzeti légitársasága.

 

JANUÁR 1. – HETVENÉVES NAGY-BUDAPEST

Az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt hét, addig önálló várost és tizenhat nagyközséget. Ebből az alkalomból adott ki emlékező közleményt Budapest Főváros Levéltára. Ma már természetes, hogy a főváros része, de 1950 előtt önálló település volt Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest, valamint Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár. A város területe megkétszereződött, a lakosság létszáma egymillióról másfél millióra duzzadt, s mára a legtöbb településrész Budapest szerves része lett.

 

JANUÁR 2. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT ISAAC ASIMOV

Száz évvel ezelőtt, 1920. január 2-án született Isaac Asimov amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötszáz kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána. Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt; az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg. Népszerűek olvasmányos stílusban megírt tudományos ismeretterjesztő munkái, illetve tudományos újságírói tevékenységének eredményéből, a több mint 1600 esszéből válogatott esszékötetei is.

 

JANUÁR 7. – DRÁGÁBB TANKOLÁS

Egy európai uniós előírás miatt január 1-jétől változott a 95-ös oktánszámú benzin etanoltartalma, az új piaci benzin legfeljebb 10 százalék etanolt tartalmazhat. Így mostantól prémiumbenzint kell – legalábbis érdemes – etetnem a 2000 előtt gyártott „kis drágámmal”, ezt a Peugeot-márkaszervizben is megerősítették. Literenként 25-45 forinttal kerül többe – már ahol egyáltalán lehet kapni – a sima üzemanyagnál a 100-as benzin, ami a motornak ugyan jót tesz, a pénztárcának már kevésbé – s bizony döntően a húszévesnél idősebb autók tulajdonosait érinti a változás.

 

JANUÁR 15. – ÖTVENÉVES A METEOR

Csaknem fél évszázada, 1971 kora tavaszán jelent meg a Meteor első száma, címlapfelirata szerint: „Kézirat gyanánt, csak belső használatra” – „A TIT Csillagászat Baráti Köreinek időszakos észlelési tájékoztatója”. Szerény füzetke volt, A5-ös méretben, puha borítóval együtt 16 oldalon, de nagy reményekkel. Ezek a „remények”, ha talán még nem is teljes egészükben, az elmúlt 50 év alatt megvalósultak – írja visszaemlékezésében Bartha Lajos a Magyar Csillagászati Egyesület lapjáról. Napjainkban a Meteor az egyetlen magyar csillagászati folyóirat, amely egyszerre szolgálja a magyar nyelvű csillagászati ismeretterjesztést és az észlelő amatőrök munkáját.

 

JANUÁR 23. – EMBER A FÖLD LEGMÉLYEBB PONTJÁN

Hatvan évvel ezelőtt, 1960. január 23-án érte el először a Föld legmélyebb pontját, a Csendes-óceán délnyugati medencéjének peremén, a Mariana-árok déli részén található Challenger-szakadékot Jacques Ernest-Jean Piccard svájci mérnök és tengerkutató Don Walsh amerikai tengerésztiszttel a Trieste mélytengeri batiszkáf fedélzetén. Útjuk odafelé csaknem öt óráig tartott, és mindössze húsz percet tölthettek közel 11 ezer méteres mélységben, ahol életre utaló jeleket észleltek. Rekordjukat 52 évvel később, 2012-ben az amerikai filmrendező, James Cameron döntötte meg.

 

FEBRUÁR 13. – BUDAPEST OSTROMÁRA EMLÉKEZVE

Hetvenöt évvel ezelőtt ért véget Budapest ostroma, a magyar fővárosért 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyó küzdelem a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között. A védők mintegy ötven napig álltak ellen a szovjetek ostromának, bár készleteik legnagyobb részét már az összecsapás első napjaiban elvesztették, hiszen azokat külvárosi raktárakban tárolták, amelyek hamar az ostromlók kezére kerültek. A civil lakosság kitelepítésére nem került sor, ezért sok civil áldozatul esett a véres küzdelemnek, amelynek hevességét a kortársak a sztálingrádi csatáéhoz hasonlították. Az ostrom alatt és után a szovjet katonák százezres nagyságrendben követtek el nemi erőszakot a városban élő nőkkel szemben, és több tízezer civil lakost hurcoltak el „málenkij robotra”, vagyis kényszermunkára, ahonnan a többség csak évekkel később vagy egyáltalán nem érkezett haza.

 

FEBRUÁR 19. – HARMINCÉVES A PHOTOSHOP

Három évtizeddel ezelőtt alkotta meg Thomas Knoll és John Knoll a világ egyik legelterjedtebb képszerkesztő programját, amelynek első kiadása 1990. február 19-én jelent meg. Mint az Index cikke is emlékeztet rá, a Photoshop név régóta egyet jelent a vizuális manipuláció fogalmával. Az első verziókban megtalálható varázspálcától és klónozó ecsettől a legfrissebb mesterséges intelligenciás eszközökig a Photoshopban minden azt a célt szolgálja, hogy laikusok is könnyen tudjanak a valóságot tükröző fotókból más képeket varázsolni.

 

FEBRUÁR 24. – „MÁTYÁS UGRÁSA”

Négyévente egyszer fordul elő ilyen: az anno bissextili, a szökőév latin neve szó szerint azt jelenti, hogy ez évben kétszer kell venni a hatodik napot februárban. A régi római és az egyházi naptárban használt elnevezés a „bis dicitur Sexto Kalendas”, azaz „Sexto Kalendas kétszer mondatik” kifejezésből ered. Ugyanis a szökőnapot a március első napját a Kalendae-t – kikiáltás, kihirdetés – megelőző hatodik nap kétszer „mondásával”, illetve írásával iktatták a naptárba. Tehát február 24. után ismét február 24-et írtak, vagyis kihagyták a március elseje előtti ötödik napot, a mi fogalmaink szerinti február 25-ét. Ezért Mátyás névnapja február 24-ről 25-re „ugrott”, ezt nevezzük „Mátyás ugrásának”. Így lett a szökőévben a február 29 napos; tehát nem egy toldaléknap egyszerű hozzáadásával.

„A ma használatos naptárainkban azonban legtöbbször február 29. szerepel szökőnapként. Miért? Talán éppen az a baj, hogy a második Vatikáni Zsinat (1962–1965) itt egy »meggondolatlan« lépést tett: elhagyták »Mátyás ugrását«, ami azt a látszatot kelti, hogy a szökőnapnak nincs igazi jelentősége. Ha ugyanarra a napra esik a Mátyás-nap, úgy talán nem is ez szökőnap, hanem a közönséges évekhez képest egy nappal meghosszabbított február utolsó napja. Így kerülhet még az egyházi kiadású kalendáriumokba is szökőnapként február 29. Találkozhatunk azonban ma is olyan hagyománytisztelő naptárakkal, amelyekben február 24-e a szökőnap” – írja bejegyzésében Gesztesi Albert csillagász.

Címkék: Kaleidoszkóp