Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től komplex blogot is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, az MKE PEMEKSZ és a MANT tagja.

Ajánló

prusi_dosszie_fb_banner.png

 

prusi_dosszie_twitter_banner.png

  retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 

misztikus_zona_hird.jpg

 

tiltott_zona_ujhird.jpg

 

budapest_archivum_hird.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201909.jpg

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2019.05.31. 16:35

MÁRCIUS 8. – DUPLA EGÉSZSÉG

„Nincs igazság a Földön” – erősítette meg az örök érvényű megállapítást beszélgetésünk végén a NAV telefonos ügyintézője, miután feltettem a kérdést: ha az adott hónapban kétszer köteleztek egészségbiztosítási járulék fizetésére – egyrészt felhasználási szerződésen alapuló megbízási jogviszony, másrészt a kisadózó vállalkozások tételes adója miatt –, akkor „duplán” vagyok jogosult az egészségügyi ellátásra?... Mit jelentene a „dupla” ellátás, kétszer annyi időt foglalkozik velem a háziorvos, netán dupla annyi gyógyszert írhat fel? Kétszer annyi időt kellene kórházban töltenem, vagy fele annyi idő alatt gyógyítanának meg? És ha egyáltalán nem kell orvoshoz mennem?... A jogviszonyonkénti levonás jogszerű, de nem életszerű, így ismételten csak gratulálni lehet az öncélú jogalkotóknak. Bárcsak látszódna, hogy a többet dolgozók, több helyről bevételt szerzők által befizetett – nem kevés plusz – járulékot (is) az egészségügy fejlesztésére fordítják… Milyen jó érzés lenne hónapról hónapra elmondani, hogy nem voltam beteg, nem kellett orvoshoz mennem, mégis jó helyre került a többszörösen fizetett járulék, mert nálam kevésbé szerencsés helyzetben lévő embertársaimon, honfitársaimon segíthettem pusztán azáltal, hogy többet, több helyen dolgoztam, ezáltal több bevételre tettem szert. Én úgy tekintem, hogy az ily módon a tárgyhónapra fizetett egészségbiztosítási többletjárulékkal egy emberélet megmentéséhez járultam hozzá. És nincs igazam?

 

MÁRCIUS 12. – HARMINCÉVES AZ INTERNET

„Bizonytalan, de izgalmas.” Ezzel a mondattal értékelte főnöke a svájci CERN részecskefizikai kutatóközpontban dolgozó Tim Berners-Lee tervezetét, melyben azt vázolta fel, hogy egy informatikai hálózattal miként lehetne segíteni az egymástól távol dolgozó fizikusok közös munkáját. Az akkor 33 éves szoftvermérnök éppen 30 éve, 1989. március 12-én adta be javaslatát, ez a dátum tekinthető tehát a world wide web születésnapjának – írja a hvg.hu. Berners-Lee az alapok felvázolása után egy működő modellt fejlesztett a hálózatból, megalkotta a HTML-nyelvet, a HTTP-protokollt, valamint a WorldWideWeb.app nevű szoftvert, amely a világ első böngészőprogramja és weboldalszerkesztője volt. A web és az annak technológiai megoldásaira „ráültetett” internet minden lehetséges aspektusában átalakította életünket.

 

MÁRCIUS 14. – NEMZETKÖZI PI-NAP

Harmincegyezer milliárd számjegyig adta meg a pi értékét a Google cég egyik alkalmazottja, megdöntve a korábbi rekordot, amely 22 ezer milliárd számjegy volt – jelentette be a vállalat a nemzetközi pi napon. A japán Emma Haruka Iwao számításához 170 terabyte mennyiségű adatra és 25 virtuális gép 121 napi munkájára volt szükség – írta a BBC hírportálja. A pi a matematika egyik leggyakrabban használt állandója, a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként definiált transzcendens szám. Értéke kerekítéssel 3,14159, ezért tartják a nemzetközi pi napot március 14-én (3-14). A sok számjegyű pit egyebek mellett számítógépek ellenőrzéséhez lehet használni, hiba esetén ugyanis a hányados valamelyik számjegye nem stimmel. A matematikusokat régóta izgatja az irracionális és transzcendens szám, amelyben a tizedesjegyek ismétlődés nélkül, véletlenszerűen követik egymást. Az Iwao által megadott 31,4 ezer milliárd számjegy kimondása több mint 332 ezer évbe telne.

 

MÁRCIUS 23. – I. KÁRPÁT-MEDENCEI KORREKTORVERSENY

20190323_illusztracio.jpg

Első alkalommal rendezett Kárpát-medencei korrektorversenyt a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda a budapesti Duna Palotában. A szövegjavításból és helyesírási tesztből álló vetélkedőn – amelynek célja a sajtó helyesírási kultúrájának emelése volt – összemérhették tudásukat a korrektorként elhelyezkedni kívánó egyének és az egyes médiumoknál már korrektorként tevékenykedők. A korrektorverseny szakmai hátterét és minőségi színvonalát a magyar helyesírás legjobb szakembereiből álló bírálóbizottság biztosította.

 

MÁRCIUS 31. – HÚSZÉVES A MÁTRIX

Két évtizeddel ezelőtt, 1999. március 31-én mutatták be az Egyesült Államokban a Mátrix című, amerikai–ausztrál koprodukcióban készült sci-fi filmet Lana és Lilly Wachowski írásában és rendezésében, Keanu Reeves, Laurence Fishburne, Carrie-Anne Moss, Joe Pantoliano és Hugo Weaving főszereplésével. A 2000-ben négy Oscar-díjban – legjobb vágás, legjobb hang, legjobb hangvágás, legjobb vizuális effektek – részesült film egy olyan disztopikus jövőt fest meg, melyben az érzékelt világ valójában a Mátrix, egy szimulált valóság, amelyet a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek alkottak meg, és kibernetikus csatlakozókkal kapcsolják rá az emberek agyát, az embereket pedig a gépek tenyésztik, azzal a céllal, hogy saját energiájuk forrásaként hasznosítsák őket. A film számos utalást tartalmaz a cyberpunk és hacker szubkultúrákra, valamint filozófiai és vallási elméleteket is felvonultat. A Mátrix időtállónak bizonyult, vizuális effektjei, tempója meghaladta a korát, útmutató volt műfajában, mondanivalója és gondolatvilága pedig örökké aktuális.

 

ÁPRILIS 2. – KÜLÖNÖS ADATSZOLGÁLTATÁS

Vajon hogyan ítélünk meg egy olyan embert, aki még a saját nevét is képtelen – helyesen – leírni? És egy olyan intézményt, vállalkozást, szolgáltatót, amelynek már a neve is „gyanús”? A Belügyminisztérium által idén indított, rövid időn belül igen népszerűvé vált „Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP)” kifejezés mögött valóban hasznos szolgáltatás áll. Az első két szót természetesen egybe kell(ene) írni, csakhogy a „platform” – ennél szebben csengő, ősi magyar kifejezést sem találhattak volna – nevével ellentétben nem járműveket szolgáltat, hanem a járművekről adatokat… Az új rendszer segítségével járműveket nem tudunk igényelni, de azok adatait le tudjuk kérdezni egy adatbázisból, tehát a Hazai Járműadatbázist használjuk – rövidítve: HJA, persze.

 

ÁPRILIS 19. – PARÁZZSAL A PILISMARÓTI DUNA-PARTON

20190419_illusztracio.JPG

 

MÁJUS 10. – ÉLŐLÁNCOS TÜNTETÉS A SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁRÉRT

20190510_illusztracio.jpg

Nagyjából kétszáz résztvevője volt a kormányzati tervek nyomán kilakoltatásra ítélt Országos Széchényi Könyvtár melletti kiállásnak, amelyet a legutóbb a nyelvvizsga-törvény elleni tiltakozásban is résztvevő Diákvagyok mozgalom szervezett az OSZK Budai Várban található épületénél. Az élőlánc felállítása után a tüntetők a Miniszterelnöki Hivatalnak otthont adó Karmelita kolostorhoz vonultak. „Nem az a baj, hogy elköltöztetik az OSZK-t a Várból, hanem hogy nem akarnak a nemzet könyvtárának egy méltó épületet adni” – mondta el beszédében az egyik felszólaló, Katona Andrea, az OSZK korábbi főigazgatója. A szervezők az esemény végén jelezték, aláírásgyűjtést indítanak, hogy a könyvtár méltó helyre kerülhessen. Az OSZK egyébként már 20 éve kinőtte a várbeli székhelyét, de csak most lett sürgős a költözés, amikor a Budai Palota felújítása elérte az épületet, amivel nyilvánvalóan tervei vannak a kormánynak. Az eseményről a Mérce nyomán a HVG és a Népszava is beszámolt, utóbbi fotósa, Tóth Gergő minket is megörökített.

 

MÁJUS 15. – ÉRETTSÉGIBOTRÁNY A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT

Harminc évvel ezelőtt, 1989-ben több budapesti és Pest megyei középiskolában már napokkal a május 15-ével kezdődő hétre kitűzött írásbeli érettségik időpontja előtt megtudták a negyedikes diákok a matematikaérettségin megoldandó feladatok sorszámát. Kiszivárogtak a magyar érettségi tételek témái is, valamint más tantárgyak érettségijeivel is adódtak problémák. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium vezetői úgy döntöttek, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegy került. Hasonló, érettségihez kapcsolódó kiszivárgások korábban és később is előfordultak, az 1989-es eset mégis igen nagy port kavart. Az ekkoriban már egyre erősödő rendszerváltó hangulat közepette sokak az érettségi botrány megtörténtét is a rendszer fellazulásának biztos jeleként értékelték. Az eset felbukkan a Moszkva tér című, 2001-es magyar játékfilmben is.

 

MÁJUS 22. – EGY ÚJ KORSZAK HATÁRÁN

20190522_illusztracio.JPG

Interaktív időszaki fotókiállítás nyílt „Emlékképek ’89 – Egy új korszak határán” címmel a rendszerváltás személyes emlékeiből az Országos Széchényi Könyvtárban. A pártállami rendszer bukása 1989-ben nemcsak a politikai környezetet változtatta meg, és hozta el a diktatúra évei után a demokráciát Magyarországra, hanem átalakította hétköznapjainkat is. E történelmi fordulat nem mindig jelentett pozitív változást: eltűntek ugyan a diktatúra emlékművei, jelképei, utcanevei, azonban ma is elfeledetten és kihasználatlanul tátongó épületek, gyárak, egykori vállalati üdülők, laktanyák, szórakozóhelyek romjai jelzik még a változást. Az OSZK kézirattárának kiállítóterében rendezett tárlat a rendszerváltásra tekintett vissza személyes nézőpontokból, privát emlékekből megszerkesztve.

 

MÁJUS 25. – IRÁNY A MARS!

20190525_illusztracio.png

Bár még évekbe fog telni, hogy ember lépjen a Marsra, a NASA lehetőséget ad a nagyközönség számára, hogy legalább a nevüket felküldjék a vörös bolygóra. A NASA Mars 2020 rovere – amely az emberiség első, egy másik bolygót célba vevő oda-vissza útjának úttörője – mikrochipeken fogja magával vinni a feliratkozó emberek neveit. A marsjáró várhatóan 2020 júliusában kezdi meg útját, a Marsra pedig terv szerint 2021 februárjában érkezik. A már működő rendszerben szeptember 30-ig lehet hozzáadni a nevünket a listához, melyhez szuvenír beszállókártya és „törzsutaspontok” is járnak. Mindez egy közösségi kampány része, melynek keretein belül a NASA Holdat, illetve Marsot célzó küldetéseit szeretnék szélesebb körben ismertebbé tenni – írja a csillagaszat.hu.

Címkék: kaleidoszkóp

BUDAPESTI FORGÁCSOK LVII.

Prusi 2019.05.30. 07:20

FORRADALOM ALATT

1956. október 24-én hajnalban arra ébredtünk, hogy mindenféle fegyverropogás hallatszik az utcáról: puska, gépfegyversorozatok, robbanások dörrentek. Na, szépen vagyunk! Ez lett az előző napi tüntetésekből. Zárójelben: 23-án este még javában nézelődtünk a Múzeum körúti ház előtt, amikor az egyik lakó kijött a házból, és izgatott hangon közölte, hogy a pince lejáratában egy nagy aktatáskába botlott, ami tele van katonai, rendőri igazolványokkal és villamosbérletekkel (!). Persze megnéztük és elképedtünk. Mi lesz itt! Másnap reggelre – ha jól emlékszem – a táska és tartalma eltűnt.

Kitört a forradalom. A Múzeum körút hadszíntér lett.

Az ablakhoz nem merészkedtünk, szüleim pedig gyorsan felöltözködtek, és próbáltak érdeklődni a többi lakónál a helyzetről. Azt sejtettem, hogy iskolába nem kell mennem, és nagyon valószínű volt, hogy apám sem megy Újpestre dolgozni.

Szüleim terepszemléje után villámgyorsan összekaptuk magunkat, és irány a félemeleti udvari lakás, ahol apám egyik régi kollégája lakott, menjünk csak oda, ajánlotta Ernő bácsi, ott biztonságban leszünk. Ez valóban így volt, sőt pár napig még ott is aludtunk náluk, megúsztuk így az óvóhelyre költözést.

Természetesen a ház udvarán izgatott lakók tépelődtek a helyzeten. A házból kimenni nem lehetett. Hál’ istennek a bejárati ajtó hatalmas fa-, olyan várkapuszerű monstrum volt, ablak nélkül. Idős házmester bácsink az alig több mint tíz éve múlt világháborús emlékeit ismertette a hallgatósággal, hogy ti. a becsapódó bombák, lövedékek, omlás ellen a legjobb védelem a boltívek alá állni. A légnyomás is veszélyes, mert kiveri az ablaküveget, ezért ki kell nyitni az ablakokat, akkor megússza a lakó a kárt és az üvegcserepeket.

bp_forgacs_20190530.jpg

SZOVJET TANKOK A MÚZEUM KÖRÚT ÉS A KOSSUTH LAJOS UTCA KERESZTEZŐDÉSÉNÉL, AZ ASTORIÁNÁL. ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: FORTEPAN

Több se kellett az utcai lakásokban lakóknak, sokan elindultak, hogy az ablakokat kinyissák, így az én szüleim is. Pár perc múlva aztán szüleim szaladtak vissza holtsápadtan és meséltek: ahogy nyitották ki a két ablakot, az utcán álldogáló fegyveresek nyilván látták az ablaküveg megcsillanását, és rálőttek az ablakra. Az üveg ripityára tört, szüleimet valami csoda folytán elkerülték a lövedékek, ők pedig lebuktak az ablakpárkány alá, így nem lett tragédia a helyzetből. A lövedékek nyomai hónapokig ott éktelenkedtek a falakon és az ablakkeret fájában.

Az ablakok a légnyomást megúszták, a lövéseket nem. Ennek következtében családunk ott rekedt a félemeleten, hiszen október végén ablak nélkül nem lehetett létezni, de szerencsére Ernő bácsiéknál úgy laktunk, mint otthon. Összecsukható pótágy – egy második emeleti lakó adta kölcsön, valahonnan megmaradt szalmazsák – a házmesterék ajándéka: így aludtunk az alkóvban, izgalmas volt, mint egy háborús szovjet filmben.

Egyszer behoztak a házba egy lábon megsérült sebesültet, akit a földszinten lakó ágyrajáró ápolónővér tanuló tökéletesen bekötözött, igaz, nagyon felkészült a munkára, mert már előző nap, amikor kint nézelődtünk a ház előtt, telerakta a kötényét gézzel és vattával, hátha akad páciens a felfordulás következtében.

A sebesült aztán a fegyverek elcsendesülése alatt – valószínűleg jól felfogott érdekből – elsántikált a házból.

A harcok okozta zajok közben a hétköznapi tennivalókra próbáltak áttérni szüleink és a többi házban rekedt lakó. Ki gondolta volna előző nap, hogy több napra elegendő kenyeret vásároljon, elvégre nem szombat volt. Mert a kenyér veszedelmesen fogyott, mi lesz itt nélküle? Hát – ahogy a filmekben láttuk – majd sütünk. Gáz és villany még volt, liszt is, tojás is, só is, az egyik szomszéd néninek maradt még pár deka száradt élesztője. Tej ugyan nem volt, de jó lesz a víz is. Az asszonyok nekiláttak a sütéshez.

Végül is a megsült masszát meg lehetett enni, az udvariasabb hozzátartozók és a megkínált szerencsés lakók még dicsérték is az ízetlen, ragacsos terméket; mi, gyerekek József Attila szavaival élve „még őszinte emberek” voltunk, a „kenyeret” pocséknak minősítettük, és kóstolás után már nem is ettünk belőle.

A forradalom alatti felnőttbeszélgetésekkel, véleményekkel, örömökkel és szorongó tekintetekkel mi, gyerekek nem foglalkoztunk. Be voltunk zárva a házba, kint dörögtek a fegyverek, mi lesz vacsorára – ennél mélyebbre nem nagyon jutottunk, de azért vártuk a szabadságot a magunk módján.

Címkék: Nagybátyám írásai