Hirdetés

Hirdetés

Facebook-oldal

Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től komplex blogot is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, az MKE PEMEKSZ és a MANT tagja.

Ajánló

prusi_dosszie_fb_banner.png

 

prusi_dosszie_twitter_banner.png

  retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 

misztikus_zona_hird.jpg

 

tiltott_zona_ujhird.jpg

  

pislogas_hirdetes.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202002.jpg

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2019.11.30. 20:48

SZEPTEMBER 1. – SOHA TÖBBÉ HÁBORÚT!

Nyolcvan évvel ezelőtt a világtörténelem legsötétebb időszaka kezdődött el. A hatalmukhoz görcsösen ragaszkodó, a gyűlölet politikájában hívő politikusok felelőtlensége, az európai nemzeteket megmérgező több évtizedes gyűlölködés, a náci és fasiszta eszmék terjedése öltöttek formát az 1939. szeptember 1-jén kirobbant második világháborúban. A világégés Európában a náci Harmadik Birodalom 1945. május 8-i kapitulációjával ért véget, a csendes-óceáni fronton Japán csak szeptember 2-án, az amerikai atombomba bevetése után tette le a fegyvert. Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő második világháború volt az első, a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam – az akkori emberiség 80 százaléka – vett részt, harcok folytak 40 ország területén és az összes óceánon, 110 millió katona állt fegyverben. A katonai áldozatok számát 27 millióra, a civilekét 25 millióra teszik.

 

SZEPTEMBER 12. – INTERJÚ DR. HILLER ISTVÁNNAL

20190912_illusztracio.JPG

Kispest és Pesterzsébet országgyűlési képviselőjével, az Országgyűlés alelnökével parlamenti dolgozószobájában beszélgettem oktatásügyi témákról és a közelgő önkormányzati választáson való részvétel fontosságáról.

 

SZEPTEMBER 30. – HÚSZÉVES A WIFI

Húsz évvel ezelőtt, 1999-ben több technológiai cég létrehozta a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. Szeptember 30-án kereskedelmi forgalomba kerültek az első eszközök, amelyek a 802.11b vezeték nélküli LAN-szabvány alapján működtek. Ezzel megkezdődött a vezeték nélküli hálózatok, más néven a wifi korszaka. 2018-ban a wifieszközök száma meghaladta a 13 milliárdot. Három év múlva a wifi lesz a legfőbb internetes csatorna, a Cisco előrejelzése szerint az internetes forgalom 59 százaléka ilyen hálózatokon keresztül zajlik majd – írja az MTI.

 

OKTÓBER 2. – VERSES-ZENÉS EST MONORON

20191002_illusztracio.jpg

Örülök, hogy itt is kialakulnak személyes kapcsolatok, érdekes ismeretségek, s mint ezúttal is bebizonyosodott, tényleg kicsi a világ! Érdemes volt elmenni a jó hangulatú programra – és az ígéret szerint lesz folytatás! – Új kulturális, irodalmi programsorozat indult a monori Dr. Borzsák István Városi Könyvtárban N. Sebestyén Katalin (b4) festőművész szervezésében, az első verses-zenés estet dr. Uherkovich László igazgató (b3) nyitotta meg. Saját műveit adta elő lovag Kanizsa József (b1) mkl író, költő, meseíró, kritikus, Kőbánya díszpolgára, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja; lovag Németh Nyiba Sándor (b5) mkl költő, zeneszerző, olimpikon, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára; lovag dr. Vermes György (j1) limerick-író, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja.

 

OKTÓBER 15. – MÁSFÉLMILLIÓ LÉPÉS MAGYARORSZÁGON

Rockenbauer Pál és csapatának legnagyobb hatású filmje 14 részen keresztül mutatta be Magyarország tájait és a benne élő embereket. A csapat 1979. július 31-én vágott neki az Országos Kéktúrának, amelyet a Nagy-Milictől 76 napon át tartó vándorlással jártak végig, 1979. október 15-én érkeztek meg az Írott-kő alatti Szent Vid-hegyre. Közel kétéves utómunka után a tévénézők 1981 májusában láthatták a Másfélmillió lépés Magyarországon első epizódját. A sorozat a természetjárás – és kimondottan a kéktúra – népszerűsítése mellett komoly szociológiai dokumentum is egyben. Azzal, hogy a stáb az országot átszelve rögzítette a 70-es évek végi Magyarországot, felbecsülhetetlen néprajzi kincset is létrehozott. Utolsó pillanatban kapták lencsevégre a klasszikus vidéki életformát, az eltűnő falusi közösségeket, illetve szólaltattak meg kihaló mesterségeket űző embereket. Mindemellett a film bemutatja az egyre iparosodó és városiasodó világ előnyeit és hátrányait is, természetesen az 1979-es Magyarország szemüvegén keresztül – emlékezett vissza a Turista Magazin.

 

OKTÓBER 27. – ŐSZI KIRÁNDULÁS A CSÉVHARASZTI BORÓKÁSBAN

20191017_illusztracio.JPG

 

OKTÓBER 29. – ÖTVENÉVES AZ INTERNET

Éppen fél évszázaddal ezelőtt, 1969. október 29-én Charles Kline programozó egy adatcsomagot indított el az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által létrehozott ARPANET rendszerében a Kaliforniai Egyetemről a Stanfordi Egyetemre – és ezzel elindult az internet. Két hónappal később Santa Barbara és Utah egyeteme is csatlakozott a hálózatba, ezt követően elkezdett exponenciálisan nőni a komplett hálózat: 1977-re már száz csomópont között volt kapcsolat, 1989-re százezren kapcsolódtak be, a 90-es évek elejére meglett az egymillió, 2012-ben pedig a rendszer elérte az egymilliárd csomópontot. Magyarország 1991-ben csatlakozott az internethez, amely mára a bolygó népességének felének rendelkezésére áll. Látványos grafikonon követhető, melyek voltak a legnépszerűbb weboldalak 1996 és 2019 között.

 

NOVEMBER 9. – „VÉGET ÉRT A HIDEGHÁBORÚ”

A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal. Létezésének szűk három évtizede alatt a fal egyre kifinomultabb, a szökést szinte teljesen lehetetlenné tevő határzárrá alakult át. Számos szökési kísérlet végződött a menekülők halálával. A fal 1989-es leomlása a hidegháború befejeződésének emblematikus dátumává változott. 1989. november 9-én Helmut Kohl kancellár előterjesztett egy tízpontos programot a két Németország egyesítésére. A létesítmény legnagyobb részét a két német állam egyesülése után lebontották, napjainkban már csak egyes szakaszai láthatóak.

 

NOVEMBER 28. – HARMINCÉVES A MAGYAR NARANCS

„Lapot indítani: ugrás a sötétbe” – ezzel a mondattal vágtak bele a lapkészítésbe a Magyar Narancs alapító-szerkesztői 1989 őszén – olvasható a hetilap első „valódi” számának megjelenésének 30. évfordulóján publikált szerkesztőségi cikkben. A rendszerváltás sűrű napjaiban megtáltosodni látszott a sajtópiac: csak 1989-ben 591 új kiadvány jelentkezett be. A következő három évtizedet kevesen élték túl ezek közül – aminek részben az is volt az oka, hogy kevesen bírták a versenyt az államszocializmus idején közpénzből indított, a fordulat éveiben privatizált, a maguk területén már-már monopóliummal bíró újságokkal.

 

NOVEMBER 30. – HÚSZ ÉVE MAGYARORSZÁGON A VODAFONE

Éppen két évtizeddel ezelőtt, 1999. november 30-án indította el szolgáltatását a világ legnagyobb távközlési szolgáltatójának magyarországi leányvállalata, a Vodafone Magyarország Zrt. 2002-ben félmillió ügyfele lett a cégnek, az egymilliomodik előfizetőt 2003-ban, míg a másfélmilliomodik ügyfelet 2004-ben köszönthették, 2005-ben kétmilliónál is több előfizetője lett. A UPC felvásárlása révén a Vodafone már nem csupán mobilszolgáltatást, hanem internetet és kábeltévét is nyújt ügyfeleinek, a UPC márkanév 2020 tavaszán teljesen eltűnik a magyar piacról.

 

NOVEMBER 30. – RÉGI-ÚJ CSILLAGVIZSGÁLÓ A SVÁBHEGYEN

A Normafa közelében, egy hatalmas parkban található Svábhegyi Csillagvizsgálót – a mai intézmény teljes neve az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete – Heyde-kupolája 1922-ben készült el, a szintén akkor átadott Meridián-házban mérték egykor a pontos időt az országban. A Budapest-kupolát 1928-ban, a neoklasszicista stílusú főépületet 1926-ban adták át. A növekvő fényszennyezés miatt az észlelőmunkát 1960-ban áthelyezték a mátrai Piszkés-tetőre. 2015-ben felújították az intézet főépületét, valamint renoválták a két csillagvizsgáló kupolát is. A rekonstrukción és a kutatóházak fejlesztésén kívül idén létrehoztak egy látogatóközpontot, ahol várnak mindenkit, aki érdeklődik a csillagászat iránt: az Interaktív Csillagászati Élményközpontban nappali és éjszakai programokon interaktív távcsöves bemutatókat tartanak – írja a pestbuda.hu.

Címkék: kaleidoszkóp

KÉZBESÍTÉS MINDENÁRON?

Prusi 2019.11.30. 12:30

Újabban ismét a kispesti állandó lakcímemhez tartozó levélszekrénybe dobják be az egykori élettársamnak és a lányának szóló postai levélküldeményeket. Érthetőbb úgy, hogy spammel a Magyar Posta? Nem is kicsit.

20191130_illusztracio.jpg

ILLUSZTRÁCIÓ: RAWPIXEL.COM

Már nem emlékszem, talán nem is akarom megtalálni az iratokat, mikor történt a kényszerkijelentés, de az biztos, hogy akkor a Postának is jeleztem, ismeretlen helyre költöztek. Mostanában viszont feltűnt, hogy egyre sokasodnak a kéretlen küldemények, s hiába tettem ki azokat kezdetben a postaládák tetejére „Vissza a feladónak!” jeligével, a borítékra írt kedves vagy épp keresetlen szavakkal, nem hatottam meg a postást… Ebből elég!

– Miért spammel a Magyar Posta, mi az oka a kéretlen levélcunaminak, lehetne-e valamit tenni ellene? – fordultam kérdésemmel személyesen a kispesti főposta munkatársaihoz.

– Valószínűleg több mint öt éve tette a kézbesítéssel kapcsolatos bejelentést – hívta fel a figyelmemet az egyik kedves ügyintéző.

– De én úgy emlékszem, határozatlan idejű volt.

– Nyilván nem olvasta el a kisbetűs részt. Hadd hívjam fel a figyelmét arra, hogy – idézem – „a határozatlan idejű bejelentésben foglaltakat is azok alkalmazásának megkezdésétől számított ötödik év végéig veszi figyelembe a Posta (ezen túlnyúló időtartamra vonatkozó bejelentés esetén annak tartalmát szükségszerűen új bejelentéssel meg kell újítani)”.

– Így már mindent értek! – kiáltottam fel. – Önök bizonnyal joggal feltételezik, életszerűnek és észszerűnek tartják, hogy ha a címzett ismeretlen, öt év alatt megismerhetem… Netán bújtatottan biztatnak arra, hogy újra ismerkedjünk? Nehogy elfelejtsem?... Mennyire reális, ha a címzett elköltözött, öt év után visszaköltözik?… És ha a címzett meghalt, mekkora az esélye, hogy öt éven belül feltámad? Ezek után mi lehet az „egyéb”?...

Költői kérdéseim után cinikus mosollyal töltöttem ki az újabb formanyomtatványt.

Miközben a nekem címzett küldeményeket rendre elnyeli a logisztikai központ Bermuda-háromszöge, vajon a Magyar Posta munkatársai miért – és legfőképp kinek – akarnak fantomkézbesíteni mindenáron?

 

A Magyar Posta „válasza”

Fenti észrevételeimet, kérdéseimet november 27-én elküldtem a Magyar Postának, ahonnan 48 órán belül válaszoltak ugyan – csak nem a kérdéseimre.

 

„Tisztelt Magyar Posta Zrt.!

Fel(ve)tett kérdéseimre szeretnék Önöktől releváns választ kapni. És egy összetett kérdéssel kiegészíteni a sort: tervezi-e a Magyar Posta, hogy változtat ezen az életszerűtlen rendszeren? Ha igen, mikor? Ha nem, miért nem?

Válaszukkal – amit változtatás nélkül közölnék – szeretném keretes anyagban kiegészíteni a szubjektív blogbejegyzést.

Bízom mihamarabbi érdemi visszajelzésükben.

Köszönettel és üdvözlettel:
Prusinszki István”

 

„Kedves István!

Az Ön által leírtakat a munkatársaink megvizsgálták, és sajnálattal tapasztaltuk, hogy munkahiba fordult elő, ezért a szükséges intézkedéseket megtettük a posta felé.

A kellemetlenség miatt elnézést kérünk.

Üdvözlettel:
Magyar Posta Zrt.
Társasági Kommunikációs Osztály”

Címkék: szubjektív

KOCSIMÚZEUM A PARÁDI CIFRA ISTÁLLÓBAN

Prusi 2019.11.17. 15:40

Az 1880-ban gróf Károlyi György által építtetett parádfürdői Cifra istálló napjainkban a Kocsimúzeumnak ad helyet, ahol 19-20. századi hintókat, fogatokat, szánokat, konflisokat, fiákereket állítottak ki. Betekintést nyerhetünk az egykor világhírű magyar kocsikészítés történetébe, és megszemlélhetjük az 1800-as évek legszebb fogatolt járműveit.

Az Ybl Miklós tervei alapján emelt, eklektikus stílusú épületben 1971-ben megnyílt – jelenleg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumhoz tartozó – kiállítóhelyen látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén, a Kölber testvérek műhelyében készült. A kocsiszín múzeumnak berendezett termeiben a magyar kocsigyártás emlékei mellett végigkövethetjük a kocsiépítés teljes folyamatát is, a kerék feltalálásától a kárpit varrásán át az elkészült díszes, főúri hintókig. Bepillanthatunk a kapcsolódó szakmák fortélyaiba, a kerékgyártó, bognár, kovács, lakatos, szíjgyártó, nyerges, kárpitos és fényező mesterségekbe. Emellett lószerszámok és a paraszti világ szállítóeszközeit bemutató makettek, illetve szekerek gazdagítják a kiállítást.

Címkék: kiállítás

BUDAPESTI FORGÁCSOK LIX.

Prusi 2019.11.14. 05:50

HIVATALI ÉLET A 70-ES ÉVEKBEN

1945 és 1970 között 25 év telt el. Ez idő alatt egy gyermek felnő, egy felnőtt – ha 25 éves korában elhelyezkedett a közigazgatásban – még aktív munkavállaló maradt. Meglepő módon jó néhány olyan kollégával dolgoztam együtt, aki még a régi (Horthy-) rendszerből „igazolt át” a megváltozott viszonyok közé. Ez a helyzet a köztudatban rögzült „tisztogatás” ellenére következhetett be. Természetesen nem a korábbi magasabb beosztású személyekre kell gondolnunk (pl. osztályfőnök, tanácsos), bár ezek közül is akadt egy-kettő, hanem a ténylegesen hivatali szakmunkát végzők tudták átmenteni magukat. Ha az ember valamelyik belső szervezeti részleggel került munkakapcsolatba, előbb-utóbb találkozott egy-egy „főelőadói” státuszban megrekedt, ősz hajú szakemberrel, aki mindent tudott, amit kellett.

Hihetetlenül fontos a tapasztalt és okos régi kollégák jelenléte a hivatalokban. Valahol olvastam (sajnos a szerzőjére nem emlékszem) a „hivatal emlékezete” összetett fogalmat, dicséretképpen: ez az emlékezet (nyilván) a régi munkatársak tevékenységében mutatkozhat meg. Érdemes beszélni azokról a kollégákról is, akik (1970-ben vagyunk!) megbízhatóságuk miatt kerülhettek a hivatalokba. Aki vezető lett, bár korábban esetleg egy textilgyár művezetőjeként működött, és nem volt fafejű, a szükséges ismereteket önképzéssel elsajátíthatta, ettől még a régi beosztott is szenvedett, de az új káder is. Az „eredmény” néha gyomorfekély lett, nem egy ilyen esettel találkoztam. A beosztottak segítőkészsége az új, gyakorlatlan, beosztott kollégával mindennapos volt, de miért is ne? Egy szobában ülve egy olyan villamosmérnökkel, aki saját bevallása szerint sem értett a begyűjtött szakmai jelentések elemzéséhez, de volt ereje (igen, ereje!) kérni, hogy „...segítsetek már, gyerekek!”, nos, az kapott segítséget.

bp_forgacs_20191114.jpg

AZ UVATERV EGYIK IRODÁJA 1972-BEN. ILLUSZTRÁCIÓ: FORTEPAN

Nem volt ritka, hogy a vezetői íróasztalnál kandidátus végezte a munkát, de ez még néha a beosztottaknál is előfordult. Sokan egyetemi/főiskolai óraadók voltak. Az egyik – általam jobban ismert – hivatal három elnökhelyettese közül ketten tudományos fokozattal rendelkeztek. Az elnökhelyettes a mai fogalmak szerint helyettes államtitkári beosztás lenne – nagyjából. (A jelenlegi helyzetet nem ismerem.)

A 70-es években a hivatali munkát (a mai felfogás szerint) kezdetleges technikai eszközök segítették. Volt számológép (mechanikus billentyűvel és „tekerővel”, majd piros számokat kiíró elektronikus változat). Én még láttam lyukkártyával siető kollégákat is.

A jogszabályok kikeresését a nagy fekete könyv, az évenkénti összeállítású jogszabálymutató biztosította, és a szakmai közlönyök összessége, természetesen papíron.

A gépíró kollégák igen nehéz munkát végeztek. Akkoriban kezdtek elterjedni úgy-ahogy a villanyírógépek (pl. az NDK-s Optima, az amerikai IBM), de ezek még nem a mai értelemben vett szövegszerkesztési munkára voltak alkalmasok. Ha a már leírt szöveg érdemben javításra szorult, pl. egy-két mondatot át kellett írni, akkor a gépíró az egész oldalt újból leírhatta. Még rémesebb volt, ha valamelyik főnök utólag világosodott fel, és oldalakat toldatott be vagy távolíttatott el, minden borult... De papír, az volt elég.

A hivatali életben természetesen számos más, itt most nem említett egyéb események is előfordultak – ezekről majd egyszer még olvashatunk.

Címkék: Nagybátyám írásai