Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től tematikus blogokat is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, az MKE PEMEKSZ és a MANT tagja.

Ajánló

twitter_koveteshird.jpg

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

budapest_archivum_hird.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201811.jpg

FELLEGVÁR A BÜKK ÉS A MÁTRA HATÁRÁN

Prusi 2018.11.10. 18:57

Első házassági évfordulónkon a Mátrában tettünk egynapos kirándulást: a parádsasvári Köszörű-völgyi víztározó és a parádfürdői Károlyi-kastély után a siroki várat tekintettük meg a ködös őszi időben. A Bükk és a Mátra határán, a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett álló vár a középkorban a Tarna völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott.

A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralta, és a birtok elosztásakor a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág vette birtokba az ősi pogány várat a mai fellegvár helyén. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirokaljának nevezték. A község későbbi eredetű, mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említették, míg a község első írásos említése 1302-ben történt Sirák névalakban, később 1389-ben nevezték meg egy oklevélben.

Károly Róbert a várat királyi várrá nyilvánította. Az 1400-as évek végétől egy évszázadon át az Országh család uralta a térséget. A család legjelentősebb tagja Országh Kristóf – aki Nógrád megye főispánja és országbíró is volt –, akinek kedvelt tartózkodási helye volt Sirok. Ide hozta ifjú feleségét is, Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős lányát. Ez idő tájt nőtt meg a vár katonai jelentősége.

Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte váraink megerősítését. Országh Kristóf 1561-ben megerősítette a felső várat, megépítette az ó-olasz bástyát és az alsó várat, az őrséget pedig száz lovasra egészítette ki. Sirok beépült a végvári rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. A siroki várnak különösen nagy jelentősége volt, mivel a hódoltság peremvonalán állt, és közvetlen érintkezésben volt a törökökkel. Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiúága, az utódok pedig nem fordítottak figyelmet a vár állapotának megőrzésére.

1596 őszén a törökök elfoglalták a siroki várat. A várat 1687-ben foglalták vissza, a törököktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, de a haditanács elvben már hozzájárult a lerombolásához. 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolták. A falak leomlottak, a kazamaták összedőltek, eltűntek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltöltötte a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt.

Az alsó vár 2012 őszén, kétéves felújítást követően nyitotta meg újra kapuit, és a kilátóteraszok mellett egy kiállítás is helyet kapott az épületben. A vár körül panoráma-sétaösvény épült, a várba felvonóhídon át lehet belépni. Akinek pedig este visz arra útja, díszkivilágításban csodálhatja meg a várat.

SZÖVEG FORRÁSA: A SIROKI VÁR INFORMÁCIÓS KIADVÁNYA

Címkék: utazás természetjárás