Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

2018. november 30. - Prusi

SZEPTEMBER 6. – EXKLUZÍV IZSÁKY-EST TATÁN

Az erdélyi Izsáky László által 1974-ben végrehajtott ufólehívás több szakértője szólalt meg a tatai Magyary Zoltán Művelődési Központban rendezett exkluzív, interaktív Izsáky-esten: Perlaki Zsuzsanna Éva, a Meridián Csoport alapító tagja, A jel című könyv szerzője, valamint Eőry Szabó Ferenc és Eőri Szabó Ferenc, Izsáky László „Más lakott világok – A teremtés hat napja” című könyvének szerkesztői. Az előadásokat és könyvbemutatókat követően kötetlen beszélgetésre nyílt lehetőség.

 

SZEPTEMBER 12. – HATVANÉVES MINDEN CHIP ŐSE

Hatvan évvel ezelőtt, 1958. szeptember 12-én a Texas Instruments laboratóriumában megalkottak egy nem mindennapi szerkezetet: az első integrált áramkör nagyon kezdetlegesnek néz ki, mégis átalakította nemcsak az elektronikai ipart, hanem életünk legtöbb szegmensét is. Nem túlzás azt állítani, hogy világunk és mindennapi életünk biztosan nem így nézne ki a találmány nélkül. Jack Kilby 2000-ben fizikai Nobel-díjat kapott a félvezető feltalálásáért – olvasható az Index összeállításában.

 

SZEPTEMBER 29. – ALTERNATÍV VILÁGKÉPEK ELEMZÉSE

20180929_illusztracio.png

„Tapasztalatból hallottam... Alternatív világképek: Összeesküvés-elméletek társadalomtudományi elemzése” címmel, Povedák István és Hubbes László Attila szerkesztésében 2018-ban jelent meg a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság (MAKAT) Modern Mitológiakutató Műhely könyvsorozatának második kötete. Ezzel az újabb hiánypótló művel bővült a magánkönyvtárunk, ezúton is köszönet érte Juhász Péternek! Különösen ajánlom Povedák István tanulmányát az ufókultúra társadalomtudományi elemzéséről: objektív áttekintést ad arról a szubkultúráról, amelynek két évtizedig aktív tagja voltam, s most is több szállal kötődöm, bár nem éppen büszkeséggel telítve.

 

OKTÓBER 20. – EGYSZER FENT, EGYSZER LENT

20181019_illusztracio.JPG

 

OKTÓBER 22. – ÍNSÉG-SZIKLA A GELLÉRT-HEGY LÁBÁNÁL

20181022_illusztracio.JPG

Az augusztus óta tartó csapadékszegény időjárás miatt a Duna vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken. Október 19-én Budapestnél 49 centiméter – a valaha mért legkisebb szintnél két centiméterrel alacsonyabb – volt a vízállás, ezzel 71 éves rekord dőlt meg. Így száraz lábbal is ki lehetett sétálni a a Gellért-hegy lábánál, az Erzsébet híd és a Szabadság híd között található Ínség-sziklára, amely csak tartós aszály idején „mutatja meg magát”. Az október végi rekord alacsony vízállás láthatóvá tette a Szabadság híd helyén álló Ferenc József híd maradványait is a Duna medrében. Az 1896-ban átadott Ferenc József hidat a német hadsereg robbantotta fel Budapest ostromakor, 1945-ben.

 

OKTÓBER 23. – NAGY IMRE SZOBRÁNÁL A VÉRTANÚK TERÉN

20181023_illusztracio.JPG

 

OKTÓBER 30. – TRACCSPARTI AZ UFÓLEHÍVÓJELRŐL

20181030_illusztracio.JPG

Perlaki Zsuzsanna Éva, a Meridián Csoport alapító tagja volt a kispesti Párbeszéd Tere klubprogramjának vendége, akivel a szíriuszi aranylemezekről, az erdélyi Izsáky Lászlóról és az ufólehívásról beszélgethettek a baráti hangulatú Traccsparti résztvevői.

 

OKTÓBER 30. – NYOLCVANÉVES A VILÁGOK HARCA

Ezrek rémültek halálra és hagyták el pánikszerűen otthonaikat, a telefonvonalak pillanatok alatt felforrósodtak: 80 évvel ezelőtt, 1938. október 30-án Orson Welles A világok harca című H. G. Wells-mű rádiójáték-változatával megmutatta, milyen félelmetes hatása lehet a modern médiának. Az akkor mindössze 23 éves színházi „csodagyerek” társulatával „élő közvetítést” adott az ellenséges földönkívüliek New Jersey államban való landolásáról, majd a New York elleni sugár- és gáztámadásról. Howard Koch olyan realista forgatókönyvet írt Welleséknek – váratlan programmegszakításokkal, gyorshírekkel és különböző hanghatásokkal –, hogy rengetegen valóságosnak hitték a „tudósítást”, pedig az adás előtt, majd alatta többször is felhívták a figyelmet: csupán fikcióról van szó. De a pánik sokkal erősebb volt annál, hogy erre odafigyeljenek: sokan menekülni próbáltak, mások a rendőrséget és a lapszerkesztőségeket bombázták telefonhívásaikkal. Arról eltérőek az adatok, hogy mennyien estek a rettegés áldozatául, de egy tíz évvel későbbi tanulmány szerint legalább egymillióan kerültek a műsor hatása alá. Welles saját bevallása szerint arra akarta rádöbbenteni az embereket, hogy nem kell mindent rögtön elhinniük, amit a médiában hallanak.

  

NOVEMBER 9. – RÁKÓCZI-FA AZ ILONA-VÖLGYBEN

20181109_illusztracio.JPG

A parádfürdői Ilona-völgy közvetlen bejáratánál hatalmas kocsányos tölgy, az úgynevezett Rákóczi-fa állt. A legenda szerint 1710-ben II. Rákóczi Ferenc a Felvidékre tartva e fához kötötte lovát. A fa törzsének kerülete 9,5 méter, lombkoronája teljes pompájában 40 méter volt. A kocsányos tölgyet a Mátrában őshonos fafaj legszebb példányaként emlegették. A fa jó ideje kiszáradt, de még mindig fontos idegenforgalmi látványosságnak számított, azonban 2015. január 31-én egy viharos szélben kidőlt. A hatalmas kidőlt fatörzs jelenleg is megtekinthető az eredeti helyén.

 

NOVEMBER 15. – ÖTVENÉVES AZ OLSEN-BANDA

Idén ünnepelte 50. évfordulóját a legendás dán vígjátéksorozat, az 1968. október 11-én bemutatott Olsen-banda. Eredetileg nem terveztek sorozatgyártást, de az első rész olyan népszerű lett Dániában, hogy már a következő évben elkészült a folytatás, onnantól pedig majdnem minden évben bemutattak egy újabb filmet. A sorozat népszerű lett az egykori Kelet-Németországban, Magyarországon és Lengyelországban is, Norvégiában és Svédországban pedig saját verziót forgattak belőle. Az Olsen-banda bemutatásának 50. évfordulója után alig egy hónappal szomorú hírt közölt az MTI: 83 évesen elhunyt Morten Grunwald dán színész, akinek halálával a legendás filmbéli bűnözőcsoport utolsó tagja távozott az élők sorából. A két másik Olsen-színész közül Poul Bundgaard 1998-ban, Ove Sprogøe pedig 2004-ben hunyt el.

BUDAPESTI FORGÁCSOK LV.

2018. november 30. - Prusi

HOGYAN LETTÜNK MAGYAROK?

Talán pontosabb lenne a cím, ha az állampolgárság megszerzését kérdeznénk, de remélhetőleg így sem lesz zavaró a két ténybeli különbség egységes kezelése.

Apai nagyapám családja – felmenői is – pozsonyiak voltak, de nem magyarok. Valamiért (talán gazdasági okokból, ki tudja már) letelepedtek a kellemes városban, és a lábbelikészítést művelték: cipő, csizma került ki a kezük alól, és éltek békés osztrákként a barátságos városban. Otthon németül beszéltek, gyermekeik magyar iskolába jártak, és a szomszéddal tótul is megértették egymást. Megjegyzem, ez a „tót” egyáltalán nem sértő szó, tessék Mikszáth Kálmán kedves „Tót atyafiak” kötetére gondolni, ugye. Egyszóval a városban mindenki mindenkit megértett.

bp_forgacs_20181130.jpg

POZSONYI LÁTKÉP 1915-BŐL. ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: FORTEPAN

Aztán jött az első világháború.

Nagyapámat már korábban besorozták (betöltötte a 21. életévét) és a háború kitörésekor az olasz frontra vezényelték, ott vett részt a harcokban mint szanitéc tizedes, majd később őrmester. Golyózáporban, srapneltűzben, jeges sziklák és szakadékok szélén kötözte és segítette a sebesülteket. Az elesett katonákat a front mögötti temetőbe vitték. Doberdó és Isonzó poklában nagyapám megállta a helyét, mert bronz és ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Aztán, mivel egész idejét a fronton töltötte, a Károly-csapatkeresztet is megkapta.

Szerencsés ember volt, túlélte az öldöklést.

Trianon, mint tudjuk, szétbomlasztotta a Monarchiát (Magyarországot is), a lakosság pedig tépelődhetett a jövőjén. A békeszerződés szerint az újonnan megalakított államok fennhatósága alá került polgárok (ilyenek voltak a pozsonyiak is, hiszen a Magyar Királyság területén éltek, Pozsony magyar város volt!), választhattak, hogy cseh-szlovák állampolgárok lesznek-e, vagy ún. optálással választhatnak más állampolgárságot, nagyapám esetében a magyart. Nos, ez történt: nagyapám magyar állampolgár maradt, és – mert ez kötelező volt – elköltözött az új határok közötti Magyarországra, Győrbe. Az ottani katonai kórház főtörzsőrmestereként tevékenykedett tovább.

Feleségével, három gyermekével együtt költözött Pozsonyból Győrbe.

Az unokák, velem együtt, már mind Budapesten születtek.

SZUBJEKTÍV REZSICSÖKKENTÉS

2018. november 24. - Prusi

A valódi problémákat nem oldották meg, annál több kérdést generáltak a diszkriminatív „téli rezsicsökkentéssel”. Lesz-e valaha arányos támogatási rendszer?

20181124_illusztracio.jpg

Tegnap kaptam kézhez a legújabb számlát a fővárosi távhőszolgáltató vállalattól, amelyben többek között arról tájékoztatnak, hogy „a rezsidíj csökkentésének eredményeképpen az Ön megtakarítása 2013. január 1-je óta összesen 268 838 Ft”, s csak ebben az elszámolt időszakban 4358 Ft. Mindeközben: idén először „a téli rezsicsökkentés keretében egyszeri természetbeni támogatást nyújt Magyarország Kormánya azoknak, akik rezsicsökkentésben korábban nem részesültek, mert a vezetékes gáz- vagy távfűtéstől eltérő fűtőanyagot használnak”. Ez a „téli rezsicsökkentés” 12 ezer forintot jelent majd az igénylőknek, plusz hivatali ügyintézés és kiszállítási díj…

Eddig nem igényeltem, mégis alanyi jogon kaptam az elmúlt közel hat évben összesen 268 ezer forint – tehát évi átlagosan 45 ezer forint – kedvezményt a távfűtéssel rendelkező állandó lakcímemre, de – idén először – 12 ezer forintnyi támogatást kellett volna külön igényelnem, csak azért, mert fával és/vagy brikettel fűtök a – nem budapesti – tartózkodási helyemen.

Természetesen örülök annak, hogy Magyarország kormánya hat év után rádöbbent arra: akadnak ám ebben az országban a vezetékes gáz- vagy távfűtéstől eltérő fűtőanyagot használó háztartások is. De mielőtt ezen néhány család nevében is felteszem a költői kérdést – „Lesz-e valaha arányos támogatási rendszer?...” –, megnézem a hőmérőt, s örömmel konstatálom: napi két csomag, azaz 20 kiló tölgy- és bükkfabrikett felhasználásával, 1800 forint értékben ma este is kényelmes 22-23 °C uralkodik a lakás kályhával fűtött részében, a többi helyiséget – természetesen szintén nem ingyen – elektromosan „tuningoljuk”.

Az állami rezsicsökkentést nem vettük igénybe, számításaim szerint ezért – időjárástól függően – közel egy hónapig kell majd 22-23 °C helyett átlagosan 19-20 °C fokon kibírnunk itthon, ha „bújtatva” mégis élni szeretnénk a lehetőséggel. Mivel sokat dolgozom otthon, legfeljebb két pulóvert veszek majd fel. Volt már erre példa a távfűtött kispesti lakásban is a „korszerűsítés” előtti években: emlékszem, a leghidegebb időszakban 18 fokban dideregtem a harmadik emeleti panellakásban – a távhőszolgáltató vállalat mérései szerint persze akkor is minden rendben volt, papíron biztosították az „otthon melegét”.

Már-már unalmas leírni, hogy megint hülyének néznek, hogy igazságtalan a rendszer, s hogy a csillagokat is lehazudják az égről – ismerjük a mesét.

A valódi problémákat nem oldották meg, annál több kérdést generáltak a diszkriminatív „téli rezsicsökkentéssel”. Mielőtt megfagyunk, köszönettel tartozunk ezért is.

ŐSZI TÚRA A NAGY-KEVÉLYRE

2018. november 18. - Prusi

Késő őszi vasárnap reggelen, csípős időben indultunk Üröm Sadove városrészéről, és a Budakalásztól nyugatra fekvő Monalovac oldalában – jelzetlen erdészeti és jelzett turistautakon – jutottunk el az 534 méter magas Nagy-Kevély oldalában található fedett pihenőhelyig, ahonnan nyugati és déli irányba, Pilisvörösvár, Solymár, a budai hegyek és Budapest felé nyílik kilátás.

 

BARANGOLÁS AZ ŐSBORÓKÁSBAN

2018. november 12. - Prusi

A csévharaszti erdőőri laktól a sárga jelzésű turistaút vezet a Buckás-erdőn át Magyarország egyetlen megmaradt ősborókásához. A 105 hektáron elterülő, nyáras borókással váltakozó homoksztyepp – tölgyes foltjaival, gyepjeivel, aljnövényzetével együtt – 1940-től áll természetvédelmi oltalom alatt, a Natura 2000 hálózat része.

KÖDFÁTYOLBAN AZ URAK ASZTALÁNÁL

2018. november 11. - Prusi

Ködös reggelen indultunk a pilisszentlászlói hegytetőről, és a Pap-réti erdészház érintésével, gomolygó párafelhőbe burkolózó erdészeti úton jutottunk el az 593 méter magasan található Urak asztalához. A több mint 30 hektáros területen, Dunabogdány és Visegrád határán működött a nyolcvanas években a Budapest környéki légvédelmi gyűrűhöz tartozó 11/1. honi légvédelmi tüzérosztály rakétabázisa.

Az Urak asztala szépen csengő és beszédes nevét a hajdan erre vadászgató nemes urak étkező- és pihenőhelyéről kaphatta. Egy másik értelmezés szerint a név valamikor inkább „Úr asztala” lehetett, és az Úr megnevezés Istent, a hely pedig Isten asztalát jelenti. Ezt az elképzelést a csúcs keleti oldalán húzódó „Úrasztaloldal” megnevezés, valamint a hasonló hangzású, szintén a Pilisben található Prédikálószék hegycsúcs támaszthatja alá.

Az 1970-es években a legmagasabb pontján még fából ácsolt kilátó állt, majd 1980-tól az egész hegytetőt a turizmus elől elzárt, katonai területté minősítették, itt alakítva ki a Budapestet körülvevő légvédelmi gyűrű egyik állomását. Az 1980-as években, a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer tervezett építéséhez kapcsolódva egyes elképzelések szerint a hegy tetején szivattyús energiatározót létesítettek volna, de a környezetvédők tiltakozása miatt ezeket a terveket elnapolták.

Az Urak asztalán kialakított, MN2124 fedőszámú, „Cenzor” hívójelű légvédelmi rakétabázist 1980 márciusában hozták létre, az azonos fedőszámmal korábban Nógrádverőcén telepített 11/1. honi légvédelmi tüzérosztály átköltöztetésével, és Sz-75M3-OP Volhov (SA-2E) típusú közepes hatótávolságú rakétákkal szerelték fel. A bázison a szentendrei laktanya katonái teljesítettek szolgálatot. A rakétabázis – az összes többi bázissal együtt – 1995-ben szűnt meg, a teljes rekultivációra szoruló egykori honvédségi terület napjainkban ismét szabadon látogatható.

FELLEGVÁR A BÜKK ÉS A MÁTRA HATÁRÁN

2018. november 10. - Prusi

Első házassági évfordulónkon a Mátrában tettünk egynapos kirándulást: a parádsasvári Köszörű-völgyi víztározó és a parádfürdői Károlyi-kastély után a siroki várat tekintettük meg a ködös őszi időben. A Bükk és a Mátra határán, a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett álló vár a középkorban a Tarna völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott.

A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralta, és a birtok elosztásakor a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág vette birtokba az ősi pogány várat a mai fellegvár helyén. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirokaljának nevezték. A község későbbi eredetű, mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említették, míg a község első írásos említése 1302-ben történt Sirák névalakban, később 1389-ben nevezték meg egy oklevélben.

Károly Róbert a várat királyi várrá nyilvánította. Az 1400-as évek végétől egy évszázadon át az Országh család uralta a térséget. A család legjelentősebb tagja Országh Kristóf – aki Nógrád megye főispánja és országbíró is volt –, akinek kedvelt tartózkodási helye volt Sirok. Ide hozta ifjú feleségét is, Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős lányát. Ez idő tájt nőtt meg a vár katonai jelentősége.

Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte váraink megerősítését. Országh Kristóf 1561-ben megerősítette a felső várat, megépítette az ó-olasz bástyát és az alsó várat, az őrséget pedig száz lovasra egészítette ki. Sirok beépült a végvári rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. A siroki várnak különösen nagy jelentősége volt, mivel a hódoltság peremvonalán állt, és közvetlen érintkezésben volt a törökökkel. Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiúága, az utódok pedig nem fordítottak figyelmet a vár állapotának megőrzésére.

1596 őszén a törökök elfoglalták a siroki várat. A várat 1687-ben foglalták vissza, a törököktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, de a haditanács elvben már hozzájárult a lerombolásához. 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolták. A falak leomlottak, a kazamaták összedőltek, eltűntek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltöltötte a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt.

Az alsó vár 2012 őszén, kétéves felújítást követően nyitotta meg újra kapuit, és a kilátóteraszok mellett egy kiállítás is helyet kapott az épületben. A vár körül panoráma-sétaösvény épült, a várba felvonóhídon át lehet belépni. Akinek pedig este visz arra útja, díszkivilágításban csodálhatja meg a várat.

SZÖVEG FORRÁSA: A SIROKI VÁR INFORMÁCIÓS KIADVÁNYA

süti beállítások módosítása