Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202011.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2017.01.31. 18:50

DECEMBER 8. – KIHÍVÁS INFORMÁCIÓELMÉLETBŐL

A középfokú kommunikációs végzettség megszerzése után tíz évvel (!) döntöttem az egyetemi továbbtanulás mellett, amelynek első szakasza az idei tanév végén lezárul. Megérte „kivárni”. Számomra nem is lehetett volna jobb választás az informatikus könyvtárosnál, hiszen az információtudományi alapismereteket, információkereső nyelveket újságíró–szerkesztőként is tudom hasznosítani. De ez még mindig csak a kezdet. Már az egyetem első félévében felkeltette az érdeklődésemet az információelmélet, az ebben (is) rejlő kihívást Neumann János fogalmazta meg: „Bármely szellemi tevékenység természetének megismerése önmagában nehéz – mindenesetre nehezebb, mint ugyanazon szellemi erőfeszítés gyakorlása.” A kommunikáció matematikai elméletéről szóló Shannon–Weaver-tanulmány nem éppen könnyed esti olvasmány, de a témában alapműnek számít, ezért is örülök, hogy ma sikerült hozzájutnom egy saját példányhoz. Szakdolgozatomat is információtudományi területen írom, és – a tőlem elvárható módon – több szempontból is újszerű és érdekes lesz. De mindent a maga idejében!

 

DECEMBER 21. – KÖNYVTÁRI KULISSZÁK MÖGÖTT

20161221_illusztracio.JPG

Ma duplán betekintést nyerhettem a könyvtári kulisszák mögé, az egyetemi tanulmányoktól és szakmai gyakorlattól függetlenül. Zsuzsival délelőtt az Országos Széchényi Könyvtárban kutattunk fel eredeti sajtóanyagokat a készülő könyv kapcsán. Az OSZK könyvtárosai számára is feladta a leckét egy nemzetközi (!) könyvtárközi kölcsönzésre vonatkozó kérésünk, ezzel kapcsolatban több munkatársukkal is külön kellett egyeztetni különböző szolgálati helyeken és emeleteken, ahol eddig soha nem jártam. Még a központi katalógusokra „specializálódott” kolléga is csak hosszas keresgélés és telefonálgatás után tudott némi reményt felcsillantani, így folytatom az izgalmas nyomozást az ominózus kiadvány után. Kora este Zsuzsival és édesanyámmal a kispesti Üllői úti könyvtárba mentünk, ahol – a múltkori rendhagyó tombola nyereményeként – Popovics Beatrix könyvtárvezető személyesen kalauzolt végig a kulisszák mögött, az olvasók elől egyébként elzárt területeken. Édesanyámról és a páromról pedig egy-egy „utcát” is elneveztek a polcok között.

 

DECEMBER 31. – NEGYVENÉVES AZ ÉSZAK-DÉLI METRÓ

Negyven évvel ezelőtt indult meg a forgalom a budapesti 3-as metró első szakaszán, a Deák tér és a Nagyvárad tér között. A mai napig sok helyen kék metróként emlegetett vonalat 1976. december 31-én nyitották meg a Deák tér és a Nagyvárad tér között. 1980-ra épült meg az újabb rész Kőbánya-Kispestig. Egy évvel később a Deák tér és a Lehel tér közötti szakaszt helyezték üzembe, amit 1984-ben az Árpád hídig továbbépítettek. 1990-ben adták át az Árpád híd–Újpest-Központ közötti szakaszt, azóta változatlan hosszúságú a vonal. Napjainkban a metróhálózat leghosszabb vonala a 3-as – és felújítás elmaradása, illetve csúszása miatt egyben a legleromlottabb is jelenleg – írja a hvg.hu.

 

FEBRUÁR 2. – VOLT EGYSZER EGY MALÉV

20170202_illusztracio.jpg

Öt évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le 66 év működés után a Malév. A nemzeti légitársaság utolsó járata, az MA745-ös Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. „Volt egyszer egy Malév” címmel a kispesti Párbeszéd Tere rendezett visszaemlékező beszélgetést, amelynek vendége volt Dombi János repülőgépvezető, a Dash 8-as típus főpilótája és Veréczi László, a földi kiszolgálás egykori vezetője, valamint a Malév, a Budapest Airport és más társszervek több régi és mostani dolgozója.

 

FEBRUÁR 3. – KONFERENCIA A BÉLYEGMÚZEUMBAN

20170203_illusztracio.jpg

A nemzetközi tudománytörténet reneszánsz kori nagy alakjáról, az 550 évvel ezelőtt Magyarországra érkező Regiomontanusról (1436–1476) megjelent bélyeg alkalmából rendezett konferenciát a Bélyegmúzeum a bélyegek mellett számos más érdekességet, például Hold- és bolygógömböket, maketteket, könyvritkaságokat felvonultató látványos Asztro-trilógia kiállításhoz kapcsolódóan. A Regiomontanustól a Masat–1-ig című egész napos konferencia megnyitásként került sor a világhírű reneszánsz matematikust, csillagászt és asztrológust ábrázoló bélyeg ünnepélyes forgalomba helyezésére. Az első példányokat Nagy László, a Magyar Posta filatéliai igazgatója és Farkas Bertalan nyá. dandártábornok, az első magyar űrhajós látta el emlékbélyegzővel. Köszöntőt mondott még Almár Iván csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Farkas Bertalannal ezúttal is lehetőségem nyílt röviden beszélgetni, és ígéretet tett arra, hogy külön interjú keretein belül segíti szakdolgozatom elkészítését.

 

FEBRUÁR 8. – HATVAN ÉVE HUNYT EL NEUMANN JÁNOS

Hatvan éve, 1957. február 8-án halt meg Neumann János, a múlt század kiemelkedő matematikusa, a számítógép atyja, az egyetemes és a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakja. Neumann a matematika szinte minden területén maradandót alkotott, 150 dolgozata közül csak 20 fizikai tárgyú, a többi elméleti és alkalmazott matematikai, játék-, illetve számítógép-elméleti tanulmány. Kiemelkedő érdemeket szerzett az elektronikus számítógépek logikai tervezésében. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Tanácsadóként szerepelt az EDVAC tervezésénél 1944-től: az első olyan számítógépet, amely a memóriában tárolja a programot, 1952-ben helyeztek üzembe.

 

FEBRUÁR 15. – „A MENETREND BETARTÁSA ÉRDEKÉBEN”

Mai tapasztalataim szerint újabb alternatív megoldást eszelt ki a székesfőváros közlekedési központja a hármas metróvonal katasztrofális műszaki állapotának „leplezésére”. Szalóczy Pál hangja általában jót jelent a metrón – minden bemondott megállóval közelebb a célhoz –, ezúttal a következő szöveggel lepett meg a Felszabon, s onnantól minden egyes megállóban a Határ útig: „Tisztelt utasaink! A vonat a menetrend betartása érdekében néhány percig az állomáson várakozik.” Először arra gondoltam, mától „meglepetés-menetrendet” léptetett életbe a BKK, amelynek célja minél hosszabb ideig tartó, turisztikai célú tartózkodás az egyes metróállomásokon. Ebből számos kreatív ötletet ki lehetett volna hozni, de ezúttal természetesen nem erről, hanem nyilvánvalóan műszaki okokról volt szó, csak ezt már nem merik bemonda(t)ni. De ha már bemonda(t)nak valamit – különösen csúcsidőben –, legalább kevésbé átlátszó hazugság legyen. Vonat helyett pedig nyugodtan nevén lehet nevezni a metrót (ld. még: „Az utolsó vonat az állomásra érkezett”), az elfüstölt M3-as metró már úgyis közhellyé lett, legalább ezentúl valami másról, „leégett hármas vonatokról” beszélhetünk…

 

FEBRUÁR 16. – NYOMDÁBAN A KISPEST ÚJSÁG

Ma este a Mediaworks nyomdájában, a XXII. kerületi ProLogis Harbor Park Logisztikai Centrumban személyesen is meggyőződhettem az általam szerkesztett Kispest újság előállításának folyamatáról.

20170216_illusztracio.JPG

Címkék: Kaleidoszkóp

süti beállítások módosítása