Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től komplex blogot is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, az MKE PEMEKSZ és a MANT tagja.

Ajánló

twitter_koveteshird.jpg

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 

misztikus_zona_hird.jpg

 

tiltott_zona_hird.jpg

 

budapest_archivum_hird.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201903.jpg

KÖZÖSSÉGET ÉPÍTENEK A VÁROSI KERTEK

Prusi 2016.08.15. 15:35

Nem csupán az önellátást szolgálja, hanem közösséget is összekovácsol a kertművelés a zöldségekkel, gyümölcsökkel, fűszernövényekkel beültetett városi kertekben. Az önkormányzat és a Városi Kertek Egyesület közös munkájának eredményeként 2012-ben Kispesten nyílt meg Magyarország első önkormányzati támogatással létrejött közösségi kertje, amelyet azóta minden évben újabb követett. Rosta Gáborral, a szakmai hátteret biztosító egyesület vezetőjével – aki Kispest érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként idén Dicsérő Oklevélben részesült – a közösségi kertmozgalom alapításáról, céljairól és további lehetőségeiről beszélgettünk.

20160815_illusztracio_1.JPG

– Nyugaton már több évtizedes hagyományokra tekintenek vissza a közösségi kertek. Milyen előzmények után ért el hazánkba is ez a mozgalom?

– Egy öt-hat négyzetméteres ágyás első látásra igen aprónak tűnhet, de egy-egy család mégis elegendő zöldséget, fűszernövényt tud rajta termelni, csak elhatározás és összefogás kell hozzá. Az 1929-es gazdasági világválság idején az elszegényedő emberek kerteket hoztak létre a foghíjtelkeken, hogy így gondoskodjanak maguknak némi élelmiszerről. Nagy-Britanniában a második világháború idején az úgynevezett győzelemkertekben termelt zöldségekkel egészítették ki a szűkös fejadagokat. A 2008-as tőzsdei megingás ismét ráirányította a figyelmet az önellátás fontosságára, Nyugat-Európában és a tengerentúlon újabb lendületet adott a mozgalomnak. Budapesten akkor még nem volt ilyen közösségi kert, ezért elhatároztam, hogy itt is megpróbálom meghonosítani ezt a kezdeményezést.

– Hogyan kezdődött az együttműködés a kerülettel?

– Korábban főiskolai oktatóként válságmenedzsmentet, válságkommunikációt tanítottam, középvezetőként nagyvállalati környezetben dolgoztam, és arra gondoltam, hogy más területen is hasznosítom az így szerzett tapasztalatokat. A városi tanya címmel könyvet írtam a válság idején szükséges szemléletváltásról, majd belevetettem magam a közösségi kertek szervezésébe. Hat évvel ezelőtt az összes budapesti polgármestert megkerestem ezzel kapcsolatban. Mindenki nagyon pozitívan állt hozzá, de a példa nélküli kezdeményezés rendre megfeneklett a bürokrácián, az ingatlangazdálkodási, pénzügyi, környezetvédelmi, egészségügyi szabályok zátonyain. Szinte csodával ért fel, hogy Kispest önkormányzata bizottsági ülések, egyeztetések egész sora után az összes papírra ráütötte az összes pecsétet.

– Miért éppen Kispesten sikerült először megvalósítani az elképzelést?

– Hatalmas helyzeti előnyt és pozitívumot jelent a kerületben található rengeteg zöldfelület Wekerlétől a Kertvárosig, ennek köszönhetően Kispesten kiemelten fontos a zöldgondolat és a zöldmenedzsment. A Polgármesteri Hivatal önálló Zöldprogram Irodája nagyon komoly és minőségi munkát végez zöldügyekben, az önkormányzat pedig pártérdekektől függetlenül támogatja az előremutató kezdeményezéseket. Ezzel együtt is eltelt két év az első kert megnyitásáig, hiszen be kellett illeszteni az önkormányzati jogba a finanszírozást és a területhasználatot, hosszú adminisztratív küzdelem ment a háttérben. Kétségtelenül nehezebb megvalósítani egy önkormányzati beruházást, viszont az önkormányzati háttér rendezett hátteret és tartós, stabil működést jelent.

– Kispesttel immár hatodik éve kiváló az együttműködés, és azóta is töretlen a lendület.

– Bár egyre több kert alakul a fővárosban, nem szabad elfelejteni, hogy az első közösségi kert önkormányzati támogatással Kispesten létesült, és azóta is minden évben megnyílt egy újabb közösségi kert. Az Első Kis-Pesti Kert 2012-ben készült el az Irányi utca és a Bem József utca sarkán. Az Aranykatica Kertet 2013-ban a Dobó Katica és Arany János utca mentén, az újonnan épült Forrásház mellett alakítottuk ki. A Zengő utca és a Kasza utca sarkán található Zengő Kertet 2014-ben adtuk át, múlt ősszel pedig a Kosárfonó utca–Eötvös utca–Vak Bottyán utca által határolt területen, az egykori KRESZ-park egy kis részén kialakított Árnyas kertet avattuk fel. Szerencsére minden kert kiváló terméseredményekkel büszkélkedhet, a saját konyhába szánt zöldségek termesztésén túl az egészségesebb életmód alakítására is hatnak, s ami a legfontosabb: összetartó közösségeket alakítottak ki a lakótelepeken.

20160815_illusztracio_2.jpg

– Miként formálja a városi közösséget a kertművelés?

– A közösségi kert különösen fontos a panelházas övezetben, ahol sokaknak nincs kertje, így viszont néhány perc alatt a kiskertben lehet lenni, akár az ablakból a veteményesre látni. A kertek önszervezően szabályozzák saját működésüket. Sok kis helyi közösség alakul ki, ahol az emberek nemcsak együtt termesztenek növényeket, hanem össze is jönnek, elbeszélgetnek, segítik egymást, közös programokat szerveznek. A városi kertészkedés a kisgyermekes családoktól a nyugdíjasokig összeköti a generációkat, és ez különösen sokat jelent az egyedül élő embereknek.

– Mit lehet termelni a kertekben, milyen lehetőségekkel élnek a „városi kertészek”?

– A kertszabályzat szerint mérgező növényeken és kábítószereken kívül bármit lehet termelni a kertekben. Csupán paradicsomból 15-féle terem, szemben azzal, hogy a piacon legfeljebb ötfélét lehet kapni. Tapasztalataim szerint első évben mindenki a mennyiséget tartja szem előtt, a második évtől már próbálnak hozni különleges növényeket is, hogy minél sokszínűbb, díszesebb legyen a kert. Mindezt bárki saját szemével láthatja, s nem csak a kerítésen kívülről: a kispesti közösségi kertek augusztus utolsó hétvégéjén, a Nemzetközi Konyhakerti Nap alkalmából ismét tárt kapukkal, különböző finomságokkal és programokkal várják az érdeklődőket, kicsiket és nagyokat.

– Tervezik-e újabb közösségi kertek alapítását vagy a meglévő kertek bővítését, fejlesztését?

– Kispest negyedik közösségi kertjét a régi KRESZ-park egyik sarkában alakítottuk ki, így az önkormányzat számára ez adta a motivációt ahhoz, hogy a területet tovább kellene fejleszteni, funkcióit újragondolni. Ennek szellemében rendeztünk tavasszal a Corvinus – most már Szent István – Egyetem tájépítész hallgatóival egy tervezési kurzushetet, ahol végzős, mesterszakos hallgatók mutatták be a park megújítására vonatkozó elképzeléseiket. Az önkormányzat tervei szerint ezeket a koncepcióterveket a végleges terv elkészítéséhez is felhasználják majd, mihelyst sikerül finanszírozási, pályázati forrást találni a park rendbetételére. Így nyertes pályázat esetén a régi KRESZ-park mintegy 10 ezer négyzetméteres területe teljes egészében megújulhat.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A KISPESTI MAGAZIN 2016. JÚLIUS–AUGUSZTUSI SZÁMÁBAN

FOTÓK: ERDŐS LÁSZLÓ

Címkék: interjú