Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202103.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

BUDAPESTI FORGÁCSOK XXIV.

Prusi 2015.01.28. 09:07

VERNÉTŐL MI VAN BENT?

Igen, így, Vernétől, Verne Gyulától, hiszen az újabb regénykiadásoknál lett csak Jules Verne az író, akit természetesen ezen a néven sosem kerestünk a könyvtárban.

Amikor anyám kilencéves koromban beíratott a Királyi Pál és a Bástya utca sarkán lévő Szabó Ervin fiókkönyvtárba, elámultam a rengeteg könyv láttán. Bár otthon könyvespolcunk hat „emeletén” sok könyv kínálta magát, ezek felnőtteknek való könyvek voltak, én pedig akkor még a meséket szerettem, nos, itt a könyvtárban találtam kedvemre valót eleget.

Nem Verne Gyulával kezdtem a könyvtári ismerkedést, hanem – a kor szellemének megfelelően – a Szaltán cárról szóló Puskin-mesével, majd a többivel, a Népek meséivel, az Illyés Gyula által összeállított Hetvenhét magyar népmesével és így tovább. A gyakorlat teszi mesterré a kisdiákot is, vagyis az olvasás gyönyörűségének megtalálásához is gyakorolni kell, a mesék után jöhettek az ifjúsági regények szépen sorjában. Ekkor tettem fel rendszeresen a könyvtári látogatásokkor a címbeli kérdést, mert egy idő után Verne Gyula kedvenc írómmá vált. Akkoriban új kiadások nemigen voltak, a háború előtti ismert borítóról köszönt vissza Az öt hét léghajón, a Keraban, a vasfejű (új kiadásban „a makacs”), a Hódító Robur, a Tizenöt éves kapitány, A rejtelmes sziget és a többi lebilincselően izgalmas regény. (Az 1954-es kiadású A rejtelmes szigetet már Jules Verne írta.)

Utólag visszagondolva nem értem, hogy ezek az érdekes könyvek miért nem lehettek a korszak kötelező irodalmában – de mindegy. Igaz, a könyvtárban olvashattuk őket.

bp_forgacs_20150128.jpg

De izgalmasak voltak a szovjet ifjúsági regények is, hiszen az alaphelyzet – mutatis mutandis – megegyezett Verne Gyula vagy a többi regényíró műveiben foglaltakkal: a „rossz” elleni küzdelem a „jó” győzelmével fejeződik be. A Timur és csapata, a Vologya utcája, a Távolban egy fehér vitorla éppen úgy alkalmas volt az izgalomra, mint a Winnetou vagy Old Shatterhand kalandjai, noha a két utóbbit nem találtam a könyvtár polcain. Viszont voltak rokonok, ismerősök, barátok, akiktől kölcsönkaptam régi könyveket, May Károlyt, Sebők Zsigmond Mackó urának utazásait, a Bőrharisnyát, A Pál utcai fiúk egy háború előtti kiadását is a szomszédtól. De olvashattam Benedek Elek meséit díszkiadásban az egyik harmadik emeleti lakó jóvoltából.

A könyvtárban néha sorba kellett állni, de érdemes volt, mert annak a nagy laklinak (nekem), akinek nem jutott eszébe más, mint Verne Gyula, az elolvasott könyvek visszavétele után a könyvtáros néni megengedte, hogy a pult mögötti polcokon kedvemre választhassak valami nekem valót, persze egy kis tippadási segítséggel, hiszen magamtól nem kerestem volna Sienkiewicz Sivatagon és vadonban című regényét, amit akár Verne is írhatott volna. A Robinson ifjúsági változatára is itt bukkantam – alapmű, aki nem ismeri, Pénteket sem ismeri, és csak néz, mint babkonzerv a polcon, ha szó esik róla.

Így segített a könyvtáros néni az olvasható könyvek között eligazodni, a borbély bácsi, aki kölcsönadta Mackó úr egyik utazását becsületszóra, mert a nevemet sem ismerte, szüleim, akik aztán a komolyabb könyvek olvasása irányába tereltek.

Hogy manapság járnak-e még könyvtárba gyerekek, nem tudom. Az én egykori könyvtáram helyén ajándékbolt van. Azt látom, hogy kis, elemes masinákon ifjaink buzgón olvasnak a villamoson és a buszon – remélem, emlékezni is érdemes majd a tartalomra. Azt nem tudom, hogy mit olvasnak, de valószínűleg nem azt, amit én olvastam fiatal koromban. Hogy ezt mire alapozom? Egy nálam 40-50 évvel fiatalabb társaságban megjegyeztem valakiről, hogy „...olyan bürokrata szegény, mint Dub hadnagy volt”. Megjegyzésem hallatán kérdő szemek szegeződtek rám. „Hát ugye, mint tudjuk, a Svejkben...” – próbáltam menteni a helyzetet.

Címkék: Nagybátyám írásai

ÖRÖKMOZGÓ HADSEREG

Prusi 2015.01.27. 20:53

Új programot indított a Pentagon annak megoldására, hogy az amerikai katonák minél hosszabb ideig maradhassanak ébren. A fáradt harcosok eddig serkentő hatású kábítószereket kaptak a hadseregtől, de ez a módszer az elmúlt években számos bírálatot kapott. A legújabb elképzelés szerint az alváshiányért felelős agysejteket elektromágneses impulzusokkal „semlegesítenék”, így az ébrenlétre ítélt katonák megállás nélkül képesek lennének harcolni – ezzel pedig alapjaiban változtatnák meg a hadviselés szabályait.

20150127_illusztracio_1.jpg

Címkék: Tiltott Zóna

süti beállítások módosítása