Túraútvonal: Pilisszentlélek, Hármashíd – Barát-kúti erdészház – Pálos kolostor romjai – Égett-hárs – Felső-Ecset-hegy – Ráró-hegy – Fehér-szikla – István-tető – Enyedi-kereszt – Savó-kúti-tisztás – Vasarc – Basaharci-völgy – Pilismarót, Basaharc
Túraútvonal: Pilisszentlélek, Hármashíd – Barát-kúti erdészház – Pálos kolostor romjai – Égett-hárs – Felső-Ecset-hegy – Ráró-hegy – Fehér-szikla – István-tető – Enyedi-kereszt – Savó-kúti-tisztás – Vasarc – Basaharci-völgy – Pilismarót, Basaharc
Ötven métert mászik felfelé azért, hogy munkába állhasson. Ki az? Sokaknak találós kérdés, a toronydaru-kezelőknek azonban a megélhetést jelenti az építőanyagok mozgatása a több tonnás szerkezetek irányítófülkéjéből. Tériszony kizárva.
A „hagyományos” érkezés és távozás céljára szolgáló bejáratokhoz – eredeti rendeltetésükből adódóan – már az ősi időkben is megannyi rejtélyes szimbólum, mágikus eljárás és hiedelem fűződött. A világ különböző tájain elterjedt, érdekes azonosságokat mutató jelképeket számos elképzelés köti össze egy-egy szent vagy tiltott területre történő belépéssel, valamint a túlvilággal és a párhuzamos dimenziókkal kapcsolatban, így az ajtó és a kapu misztériuma a mitológiában, a vallásban és az okkultizmusban egyaránt kiemelt jelentőséget kapott.
Már a 19. században megjelent hazai napilapok és folyóiratok is előszeretettel foglalkoztak a földönkívüli élet lehetőségével és az ezzel kapcsolatos tudományos kutatásokkal. A korabeli újságokban számos érdekfeszítő tudósítás, tanulmány jelent meg olyan eseményekről és jelenségekről, amelyek a mai olvasók érdeklődését is okkal kelthetik fel. Ezek között külön figyelmet érdemel egy 1862-ben tett felfedezésről szóló beszámoló, amely valóságos szenzációként robbant az akkori sajtóban, és még a legádázabb szkeptikusokat is gondolkodóba ejtette.