Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

BUDAPESTI FORGÁCSOK XXIII.

2015. január 08. - Prusi

RÉGI EGYENRUHÁK

Mostanában könnyen zavarba jönnék, ha valaki megkérne, hogy írjam le egy katonatiszt egyenruháját. A kérdésnek aligha tudnék eleget tenni, mert még azt sem tudom biztosan, hogy a rangjelzés a kabát vállán vagy a galléron található-e. (Egy-egy televíziós bejátszás nem ilyen ismeretek bővítését szolgálja.) Valószínűleg a katonák (és a többiek) utasításra a szolgálaton kívül nem hordhatják az uniformist, átöltöznek civilbe, és láthatatlanná válnak. Régebben nem így volt, és többen voltak az egyenruhát viselők is. A fegyveres testületek egyenruhája a szovjet mintát követte: tányérsapka, egyenzakó, egyennadrág, az egyes testületeket az öltözék színe különböztette meg.

Amikor a 60-as években a zsúfolt 23-as autóbuszon zötyögtem reggelente a Soroksári úton, velem együtt zötyögtek a többi utassal egymáshoz préselődve a százados és őrnagy „urak”, mivel – ha jól tudom – valamilyen katonai raktárbázisra tartottak. Este pedig vissza.

Közrendőrt mostanában is láthatunk az utcán, tisztet viszont alig – így egyenruhájuk ismerete számomra egy kicsit féloldalas.

A tűzoltók között ismerhettük az üzemi tűzoltókat, akik egy-egy nagyobb gyárban „őrizték” a tüzet. A vonuló tűzoltók autókon robogtak a tűz oltására, vagy más katasztrófa, baleset elhárítására. A gallérjukon lévő jelzés adott útmutatást a különbözőségre.

Ha manapság nyáron biciklit toló, zöld rövidnadrágos, nagy táskát cipelő vagy guruló bevásárló kiskocsit húzó egyénnel találkozom, 50 százalék az esély, hogy postást látok. A korai idők postásai komolyabb egyenruhát hordtak (sötétkék színben), és a fejfedő a Bocskai-sapkára hasonlított, amit később itt is a tányérsapka váltott fel.

bp_forgacs_20150108.jpg

JELENET AZ „EGY RÉGI VILLAMOS” CÍMŰ, 1960-BAN KÉSZÜLT RÖVIDFILMBŐL. FORRÁS: FORTEPAN

A villamosok kezelőszemélyzete is egyenruhában tekerte a sebességadagoló kart, vagy adta-lyukasztotta a jegyet. Sapkájukon a villamoskocsit ábrázoló stilizált jel különböztette meg őket a FAÜ (Fővárosi Autóbuszüzem) buszvezetőinek és kalauzainak táborától. Az ő sapkájukon egy autóbusz volt látható.

A Budapest–Szob közötti vonatjáraton gyakran ülhettünk egy kupéban a büntetés-végrehajtás alkalmazottaival (egyszerűbben: fegyőrökkel), akik szürke egyenruhában, de természetesen a katonai viselet szerint öltözködtek, és utaztak Vácra vagy Márianosztrára.

A portási beosztás általában a csökkent munkaképességűek számára volt fenntartva, és többé-kevésbé idős emberek őrizték a gyári kapukat. Ehhez egyenruha is járt, amely sötét színű, elég vastag posztóból készült, és természetesen a portássapka tette felismerhetővé ezt a fontos beosztást betöltő személyt.

Már nem sokan emlékeznek a „polgári fegyveres őrre”, akit a köznép iparőrnek emlegetett. Ez a testület az egykori Kohó- és Gépipari Minisztérium (bizony ilyen is volt) fennhatósága alatt működött. Feladata az volt, hogy a komolyabb gyárak – például katonai felhasználási termékek előállítói – számára fegyveres őrzést biztosítson. Sötétkék egyenruhájukhoz a tányérsapka sötétlila körszalagja járult.

Hogy ki mindenkinek volt még egyenruhája? Pilótáknak, folyami hajósoknak, úttörőknek, ipari tanulóknak, katonai középiskolásoknak, bányászoknak, vámőröknek, fináncoknak... Némelyikük most is létezik.

süti beállítások módosítása