Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202103.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

VÉRES HARC A CIVILIZÁCIÓVAL

Prusi 2014.12.13. 19:35

Időről időre szenzációként röppen fel a hír, amikor olyan rejtett indián törzsre bukkannak a dél-amerikai esőerdők mélyén, amely évszázadok óta tudatosan kerüli a kapcsolatot a civilizációval. Az Amazonas vidékén élő nomádok közül sokan látták már meghalni társaikat idegenek fegyvereitől vagy a tőlük elkapott betegségekben, esetleg hallották, milyen sorsra jutottak azok a törzsek, amelyek megpróbáltak betagozódni a civilizációba. A hagyományos életformát követő indiánokat profitra vágyó olajcégek, illegális favágók és vakbuzgó hittérítők fenyegetik, létért folyó küzdelmüket pedig halálos pontossággal célba juttatott dárdák és az égen felbukkanó repülőgépek felé rázott nyilak jelzik.

20141213_illusztracio_1.jpg

Címkék: Tiltott Zóna

BUDAPESTI FORGÁCSOK XXI.

Prusi 2014.12.12. 15:52

A KELENFÖLDI TEXTILGYÁR A 60-AS ÉVEKBEN

Kelenföldön, a Budafoki úton 1923-ban létesített a Goldberger cég először egy szövödét, majd négy év múlva, 1927-ben egy hozzá kapcsolódó fonodát. Ezzel létrejött a Keltex, a Goldberger cég Kelenföldi Textilgyára. (A cég másik gyára, a Textilnyomó Óbudán működött.) A háború után természetesen minden megváltozott, átalakult, bár a gyár megmaradt – de semmi nem tart örökké: a különböző textilgyárakat tömörítő Budaprint Tröszt – amelynek része volt a Goldberger is –, 1997-ben megszűnt.

A Keltex – vagy ahogy az ismerősök hívták, a Goli – hatalmas volt. Három műszakban foglalkoztatta a munkásokat, akiknek a túlnyomó többsége női dolgozó volt. A „szövőnő” fogalom félreérthetetlenné tette a foglalkozási viszonyt. Hogy miért alakult ki ez a helyzet – hogy ti. férfiak miért nem szőttek –, nem tudom. A folyamatos műszakban dolgozó asszonyok és lányok igen nehéz körülmények között végezték a munkát. A gépek közötti állandó járkálás, amely a kor (az 50-es, 60-as évek) munkaverseny-divatjának megfelelően minél több gép kezelésére ösztönözte a szövőnőket, a borzalmas szövödei zaj, a gépek (szálak) állandó figyelése az elviselhetőség határig terjedő fizikai és idegi megterheléssel járt. Hozzá kell tenni, hogy a textilgyári (szövödei) körülmények általában ilyenek voltak, ez egy ilyen ipar volt. A következmény halláskárosodás, lábfájás, visszérbetegség, gyomorfekély és még ami a halmozott terheléshez járult. Aki – mint gyári, de nem szövödei dolgozó – kénytelen volt valamilyen okból bemenni a szövödébe, és persze nem szokta a borzalmas zajt, amikor elhagyta a „zajpoklot”, szinte megszédült a kinti – a bentihez képest – „halotti csendtől”. A fonoda, feltehetően a modernebb gépek miatt, már elviselhető zajterheléssel működött.

bp_forgacs_20141212.jpg

Mint minden nagy gyárban, sok érdekes üzemrésszel, műhellyel, gyártási folyamattal ismerkedhetett meg az ott dolgozó – nem éppen textiles – munkaerő. Az alaptevékenység szakszavai mellett (írezés, perzselés, vigogne-fonoda) jó néhány fárasztó fizikai művelet rejlett egy-egy kiegészítő szakszó mögött: a hipós ballonok összefüggtek az éjjel betolt, hipóval töltött vasúti tartálykocsik tartalmának öblös, sötétzöld üvegballonokba történő lefejtésével, ami nem volt gyerekjáték. A közismert fehérítő folyadék ipari változata igencsak mart, bonyolult és nehéz védőruhában volt szabad a műveletet végezni, de a túlórapótlék (veszélyességi pótlékkal együtt) megérte a fáradságot. A marónátront tartalmazó több mázsás hengerek (dobok) görgetése szintén nem volt gyerekjáték, de a rendszeres gurigázás fejlesztette az izmokat. (Érdemes megjegyezni, hogy a közeli Andor utcán a Kelenföldi pályaudvarról vezetett iparvágány csatolta össze a környék gyárait – a Keltexet is – a vasúti vérkeringéssel. Igen, akkoriban a XI. kerület nem „Rózsadomb 2” volt. A Budafoki úton és a Fehérvári úton egymást érték a jelentős gyárak: BHG – régi nevén Standard –, a most is működő Hőerőmű, a Kábelgyár, a Franck Kávé, a Kismotor és Gépgyár – a korábbi Csonka Gépgyár –, a Pamuttextil Művek, a Kovács Motor és Gépgyár és a többiek.)

A gyárat alapító Goldberger Leó, majd az állam több szociális célú intézkedéssel próbálta a nehéz munka következményeit enyhíteni: női szállás, a „Kolónia”, ahogy nevezték (ma is létezik, bár nyilván nem munkásszállás), óvoda, sportpályák, üzemi étkezde, üdülő a Duna-parton. Két sportpálya is volt közvetlenül a gyár mellett: a Kolónia és a szövöde között futballpálya kínálta a lehetőségeket. Ezen a pályán nemcsak a férfiak rúgták a labdát, hanem a gyár nagypályás női kézilabdacsapata is hazai pályaként használta. A Kolónia túloldalán a nagypályás kézilabda megszűnése után a mai normál kézilabdapálya adott terepet a golis lányoknak, akik e sportágban számottevő erőt képviseltek. Manapság már sajnos a futballpálya hulladéklerakó, a kézilabdapályát beépítették.

A Keltex – az egykori Goli – szép emléke a magyar textilgyártásnak.

Címkék: Nagybátyám írásai

SZENT ELMO VÉRTANÚSÁGA

Prusi 2014.12.08. 14:18

A hajóárbóc csúcsán táncoló lángocskákat a Földközi-tenger hajósai nevezték el védőszentjükről, Erasmusról Szent Elmo tüzének. Az egykori tengerészek kedvező égi jelnek tekintették a misztikusan fel-felvillanó fényeket, és ezt a hiedelmet erősítette, hogy a káprázatos jelenség rendszerint egy-egy nagyobb vihar elvonulásakor tűnt fel. Vajon miként vált az itáliai Formia püspöke a hajósok patrónusává, és mikor született a Szent Elmo vértanúhaláláról szóló, horrorisztikus részletekben bővelkedő legenda?

20141208_illusztracio_1.jpg

Címkék: Misztikus Zóna

süti beállítások módosítása