Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202103.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

„DÍSZES KÖNYVTÁRI PALOTÁRÓL HATÁROZTAK”

Prusi 2014.06.15. 09:33

A ferences templom és a mai Reáltanoda utca közötti területen egészen 1784-ig a ferences rend egyemeletes kolostora állt. Ebben az évben döntött úgy ugyanis II. József császár, hogy ide költözteti a Pázmány Péter által Nagyszombaton alapított, majd 1777-ben Budára helyezett királyi egyetemet. A rendház déli szárnyában a mérnökiskola, a nyugatiban a könyvtár kapott új otthont, a veteményes kertet pedig a botanikus kert számára sajátították ki. A ferences barátoknak így csupán a keleti szárny maradt meg.

20140615_illusztracio_1.jpg

A VASÁRNAPI UJSÁG 1875-ÖS RAJZA BUDAPEST ÚJ NEVEZETESSÉGÉRŐL

Címkék: História Sajtóarchívum Könyvtár–információ

MEGRENDEZETT KATASZTRÓFA

Prusi 2014.06.13. 16:40

Közel száz évvel a Titanic katasztrófája után megdöbbentő elmélettel rukkolt elő két angol kutató. Robin Gardiner és Andrew Newton szerint a világ egyik legnagyobb hajójának pusztulását nem baleset, hanem biztosítási csalás okozta. Ráadásul nem is a Titanic, hanem a hajótársaság másik óceánjárója, az Olympic süllyedt el!

20140613_illusztracio_1.jpg

Címkék: Tiltott Zóna

BUDAPESTI FORGÁCSOK IX.

Prusi 2014.06.10. 18:35

MOZI AZ ÚTTÖRŐ ÁRUHÁZBAN

bp_forgacs_20140610.jpg

A Puskin mozival szemben volt az Úttörő Áruház. (Hivatalosan Úttörő és Ifjúsági Állami Áruház.) Egy elhanyagolt része (földszinti üres kirakat) most is megvan, egyébként megszűnt. Valamikor Nagykovácsi Áruháznak hívták, tulajdonosa Nagykovácsy Milenkó volt, síremléke a Farkasréti temetőben található.

Az áruház – szerintem – nem sokban különbözött a többi áruháztól, de a legfelső emeleten minden kisiskolás (vagy még kisebb) gyermek örömére mozi is működött. Az előadások nem folytatólagosak voltak, ki kellett várni a mintegy félórás film(ek) végét. A jegyet a rendszeres látogatások miatt már ismerősként üdvözölt pénztáros néni adta igen olcsón, viszont a jegy nem helyre szólt, emiatt a kezdésnél ügyesnek kellett lenni.

Amikor végre megszólalt a film végét jelző csengő, az addig illedelmesen várakozó ifjú nézősereg egymást taszigálva az ajtó előtti zöld függönyhöz nyomult. Az előadást megtekintő benti csapat az oldalsó ajtókon tódult ki, harsány „filmelemző” véleményük pattanásig feszítette a bevonulásra összegyűlt tömeget, ami kisebb lökdösődésben, helyezkedésben, taszigálásban nyilvánult meg. És akkor végre megjelent a kék köpenyt viselő, mindig szótlan és egykedvű mozigépész bácsi, akinek hihetetlen hatalma és félelmetes tekintélye volt. Erőteljes rántással elhúzta a függöny két szárnyát, felmérte a megjelenésére teljes némaságba visszakozott tömeg nagyságát, és jelt adott a bevonulásra. Az illedelmes viselkedés két-három lépés után megváltozott, és a bevonulók az első sorokért már csatát vívtak: de aztán mindenki megtalálta helyét, egy kis durcásság és nyelvöltés után.

A bevonulás után kezdődött a második felvonás: a jegyeket a mozigépész bácsi soronként és székenként szigorúan begyűjtötte, közben egy-egy néma pillantással a hangoskodást sikerrel csillapította. Mert hát akkor már a várható örömök alig tudták türtőztetni a nézőket.

Még egy utolsó csavar az idegzeten: a gépész bácsi elvonult a gépházba, de mi, tájékozottak már tudtuk, mi fog következni. A terem elsötétült, a mennyezet alatti rejtett fénycsövek vörös fénnyel árasztották el a nézőteret. És akkor elkezdődött a vetítés. (A vörös fény persze eltűnt.)

Én annyi szép, színes szovjet rajzfilmet azóta sem láttam. Medvék, mókusok, kakasok és vidám úttörők (pardon, szovjet film volt: pionírok) kergetődztek, üldözték a rosszcsont bajkeverőket, és – természetesen – a nép ellenségeit, a bojárokat, a földesurat, a gazdag mostohát.

Mi pedig néztük a kavalkádot, az üldözéseket, és ahogy a gonosz elnyeri méltó büntetését. Mint a Tom és Jerryben – de hol volt az még akkor!

Címkék: Nagybátyám írásai

süti beállítások módosítása