Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202011.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

„DÍSZES KÖNYVTÁRI PALOTÁRÓL HATÁROZTAK”

Prusi 2014.06.15. 09:33

A ferences templom és a mai Reáltanoda utca közötti területen egészen 1784-ig a ferences rend egyemeletes kolostora állt. Ebben az évben döntött úgy ugyanis II. József császár, hogy ide költözteti a Pázmány Péter által Nagyszombaton alapított, majd 1777-ben Budára helyezett királyi egyetemet. A rendház déli szárnyában a mérnökiskola, a nyugatiban a könyvtár kapott új otthont, a veteményes kertet pedig a botanikus kert számára sajátították ki. A ferences barátoknak így csupán a keleti szárny maradt meg.

20140615_illusztracio_1.jpg

A VASÁRNAPI UJSÁG 1875-ÖS RAJZA BUDAPEST ÚJ NEVEZETESSÉGÉRŐL

A ferencesek II. József halála után többször is folyamodtak jogorvoslatért, mégis több mint két évtized telt el, míg megszületett a kedvező határozat: I. Ferenc 1807 májusában kelt rendelete, amely arra kötelezte az egyetemet, hogy a füvészkertté alakított zárdakertért „egyszer és mindenkorra, kártalanítás címén” 7000 forintot fizessen. A füvészkertet hamarosan az Országútra – a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkára – helyezték át, ahol Grassalkovich Antal e célra nagy területet adományozott. Az elhagyott kerten keresztül pedig 1813-ban megnyílt a mai Szép utca, amelyet nyolc házhellyel azon nyomban fel is parcelláztak. A ferences rendiek eközben tovább folytatták harcukat egykori birtokukért, s bár újabb hosszú évtizedek teltek el pereskedésekkel, az ügy végére mégsem került pont, egészen 1872-ig, amikor is megszületett a már régóta esedékes megegyezés. Ez alapján a vitatott ingatlant telekkönyvileg is megosztották, így az egyetemek jutott az a telekrész, ahol a jelenlegi könyvtár is áll, hogy új, minden tekintetben modern könyvtárépületet emeljenek itt.

„Évtizedeken át a Ferenczrendiek zárdája melletti börtönszerü és szurtos helyiségbe volt az egyetem könyvtára szoritva; az ifjuság számára egy tömlöczféle szük és sötét terem állt nyitva, hová csak kis része fért be az olvasni kivánóknak; a könyvek folyvást szaporodó ezrei egymásra halmozva hevertek és hevernek s az egyetemi tanács és a közoktatási ministerium csak a legsürgetőbb szükségnek engedett, midőn végre egy, az ország első tudományos intézetéhez és a fővároshoz is méltó díszes könyvtári palota épitését elhatározta” – írta a Magyarország és a Nagyvilág című lap egyik korabeli száma. Az áldatlan állapotok változtatására 1873 májusában Szkalniczky Antal műépítész – a Központi Egyetem, az orvoskari épületek és a Főposta tervezője – tette meg az első lépést azzal, hogy benyújtotta az építkezés teljes költségvetését, s ezzel kezdetét vette a könyvtár történetének új fejezete: a jelenlegi épület felépítése.

A tervezők kezét a kicsi, szabálytalan trapéz alakú telken kívül más előírások is megkötötték. Ekkor ugyanis már készen állott a szomszédos bankszékház, a Reáltanoda utca túloldalán magasodó Pesti Hazai Takarékpénztár. A könyvtárépületnek alkalmazkodnia kellett a banképület utcavonalához, a tetőpárkány magasságához, sőt, előírás volt a párhuzamos sarokkupola tervezése is. A szakmai szempontok tehát sajnos csak másodrendű szerephez jutottak. A kiváló tudós és könyvtárigazgató, Toldy Ferenc egy akkori értelemben vett modern könyvtárat képzelt el több olvasóteremmel, tanári olvasóval és kis belmagasságú, jól kihasznált raktárakkal, a minisztérium azonban – a mintegy egymillió akkori forintért – egy reprezentatív palotát akart építtetni, s erre biztatta az építészt is.

20140615_illusztracio_2.JPG

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR NAPJAINKBAN. FORRÁS: WIKIPEDIA.HU

Így a kivitelezést végül a látványosság és a barokk könyvtárépítés hagyományai határozták meg. „A szükség és a kor követelményei elégittettek ki tehát, midőn a régi rozzant könyvtár helyébe az egyetemi könyvtár telkén egy uj épületet emeltek, mely már külső diszénél fogva hivatva van Budapest nevezetességeit eggyel gazdagitani és mint tudományos czélu intézet minden tekintetben megfelelni azon általános törekvésnek, mely hazánkban a közmüvelődés ügyei körül néhány év óta örvendetesen tapasztalható” – írta 1875-ben a Vasárnapi Újság az új, eklektikus stílusú „könyvtárpalotáról”. A közel három évig tartó építkezés 1875 telén fejeződött be. „1876. január 28-án (Deák Ferenc halála napján) már minden könyv az uj épületben volt. Ezalatt és azután a könyvek betürenden rakattak a szekrényekbe, ugy mint 100 év előtt történt a régi épületben – olvashatjuk az egykori igazgatóhelyettes, Szinnyei József tíz évvel később megjelent visszaemlékezésében. – A fényes olvasóterembe csak kötött könyvek juthattak, de nem annyi, mint a régi kézikönyvtárba, néhány száz, hanem tízezer kötet. Hogy az uj olvasóterem használható állapotba helyeztessék, Trefort vallás- és közoktatási miniszter engem bizott meg annak rendezésével, melyet aztán tiszttársaimmal végeztünk. A könyveket számoztuk és céduláztuk, igy a katalógussal február 26-án elkészültünk: március 23-kán az első nyomtatott példány a miniszter kezében volt és március 26-kán (1876-ban) az egyetemi könyvtár ünnepélyesen megnyittatott.”

Az új épület átadásával végleg lezárult a csaknem egy évszázadnyi pereskedés okozta bizonytalan helyzet. A gyönyörű palotában, azóta már rendezettebb, nyugodtabb körülmények között működő Egyetemi Könyvtár pedig a magyar könyvtárak meghatározó tagjává vált, s ma az ország egyik leggazdagabb és legrégebbi történeti, művelődés- és irodalomtörténeti gyűjteményével büszkélkedhet: köztük Janus Pannonius görög nyelvű kódexével, több mint egy tucat Konstantinápolyból hazakerült corvinával, a 14. század első felében készült Dante-kézirattal, magyar ősnyomtatványokkal és számos más, felbecsülhetetlen értékű ritkasággal.

Az elmúlt évtizedekben a hatalmas gyűjtemény feldolgozásán kívül a könyvtárnak több nehézséggel is meg kellett küzdenie: az épület főfalai ugyanis az 1974-es metróépítés során, egy robbantás következtében úgyszólván kettéváltak. A könyvállományban keletkezett károk mellett így egy hosszú – s már tudjuk: a könyvtár történetében nem éppen példa nélküli – pereskedés árnyékolta be az elmúlt évek nagyszabású rekonstrukciós munkálatait, melyek 1982-ben kezdődtek el, és 1999 nyarán fejeződtek be a belső udvar ünnepélyes átadásával.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2001. MÁRCIUS 27-I SZÁMÁBAN

Címkék: História Sajtóarchívum Könyvtár–információ

süti beállítások módosítása