Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202103.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2013.08.31. 10:35

JÚNIUS 2. – DÍJCSÖKKENTÉS MÁSKÉNT

Budapesttől Nyíregyházáig – a többletszolgáltatást nem nyújtó gyorsvonati pótjegy miatt – immár 410 Ft-tal kerül többe az utazás, ezzel a retúrjegy ára meghaladta a „lélektani” 10 ezer Ft-os határt. Számos európai fővárosba ennél jóval olcsóbban, gyorsabban és kényelmesebben el lehet jutni – repülőgéppel!... Ez jellemző a Magyar Államvasutakra. Az MTV tegnap esti híradója „természetesen” az aktuális vasúti „díjcsökkenést” (!) emelte ki.

Ismerem például az Esztergom–Almásfüzitő vonalat, az ominózus 42 kilométert 72 perc alatt (!) teszi meg a vonat, és a pályaszakasz már húsz évvel ezelőtt is balkáni állapotban volt. Június elsejétől itt ugyan kicsit kevesebbet kell fizetni – és még országosan további 500 kilométeren –, de a korábban látványosan beharangozott „árcsökkenés” eltörpül a gyorsvonati pótjeggyel álcázott áremelés mellett. Érdekes módon az utóbbi egészen másként lett „tálalva”!...

 

JÚNIUS 5. – VÖRÖS HADSEREGTŐL A FELSZABADÍTÓKIG

20130605_illusztracio.jpg

Vöröshadsereg, Felszabadítók és Zalka Máté – ma is használatos „kommunista” utcanevek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bogács községben. Feltehetően már nem sokáig maradnak így...

 

JÚNIUS 6. – ERDÉSZETI ÚTON PILISMARÓTRA

A Duna áradása miatt Dömös és Visegrád, valamint Esztergom és Pilismarót között ma délelőtt lezárták a 11-es főutat. Pilismarót és Dömös áru- és személyforgalmának ellátására a Pilisi Parkerdő Zrt. megnyitotta a Pilismarót és a Két-bükkfa-nyereg közötti, Pilisszentlélek és Pilisszentkereszt irányába vezető erdészeti utat. Az ún. Hoffmann-kunyhói úton személygépkocsik és 7,5 tonnánál kisebb tehergépjárművek haladhatnak. A sofőröktől azonban fokozott óvatosságot kér az erdőgazdaság, hiszen a keskeny, kanyargós üzemi úton vadon élő állatok felbukkanására lehet számítani. Az erdészeti út teljes hosszán 30 km/óra a megengedett maximális sebesség. Az érintett útszakaszon a 11-es főút újbóli megnyitásáig a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőrendészete és a helyi rendőrség fokozott ellenőrzést végez – adta hírül az erdészet honlapja.

 

JÚNIUS 9. – TETŐZÉS ELŐTT A PESTI RAKPARTON

20130609_illusztracio.jpg

Az előrejelzések szerint ma késő este várható a Duna tetőzése Budapesten, minden eddigi szintet meghaladó mértékben, 890 centiméteres vízállásnál, amely 30 centiméterrel több az eddigi rekordot jelentő 2006-os vízszintnél. Az Erzsébet híd pesti hídfőjéről készítettem fotókat olyan látványról, amelyben még soha nem volt – és remélhetőleg soha többet nem is lesz – részem.

 

JÚNIUS 11. – ÖRKÉNY ISTVÁN: INFORMÁCIÓ

„Tizennégy éve ül a kapubejáratban, egy kis tolóablak előtt. Mindössze kétfélét kérdeznek tőle.
– Merre vannak a Montex irodái?
Erre így válaszol:
– Az első emeleten, balra.
A második kérdés így szól:
– Hol található a Ruggyanta Hulladék Feldolgozó?
Amire ő így felel:
– Második emelet, jobbra a második ajtó.
Tizennégy év óta még sohasem tévedett, mindenki megkapta a kellő útbaigazítást. Egyszer történt csak, hogy ablakához odaállt egy hölgy, és föltette a szokásos kérdések egyikét:
– Kérem szépen, merre van a Montex?
Erre ő kivételesen elnézett a messzeségbe, aztán így szólt:
– Mindnyájan a semmiből jövünk, és visszamegyünk a nagy büdös semmibe.
A hölgy panaszt tett. A panaszt kivizsgálták, megvitatták, aztán elejtették.
Tényleg, nem olyan nagy eset.”

 

JÚNIUS 18. – ISMÉT MEGKÖZELÍTHETŐ PILISMARÓT

A dunai áradás levonulása után Pilismarót és Dömös ismét megközelíthető a 11-es főúton. A közút megnyitásával párhuzamosan a Pilisi Parkerdő Zrt. megszüntette az erdészeti út ideiglenes megnyitását, amely tizenhárom napon keresztül a két település egyetlen megközelítési lehetőségét jelentette.

A kéthetes időszakban az erdőgazdaság munkatársai a helyi rendőrség segítségével irányították a napi öt-hatszáz jármű áthaladását a mintegy 10 kilométeres útszakaszon. Az ún. Hoffmann-kunyhói úton bonyolódott az árvízi védekezés forgalma, amely nem egy esetben nehézgépjárművekből álló konvojok áthaladását jelentette. Szintén ezen az úton érkezett az élelmiszer, a posta és az egyéb alapvető ellátás is a két településre, amelyek lakosai szintén az erdei úton keresztül juthattak ki a közúton nem megközelíthető településekről.

A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai már a megnyitás előtti napokban több napon át dolgoztak az út járhatóvá tételén, levágták a belógó ágakat, 56 tonna zúzalék felhasználásával kijavították a nagyobb kátyúkat. A javítás az elmúlt két hét erős forgalma, különösen a nehézgépjárművek közlekedése miatt ismét szükséges lesz – olvasható az erdőgazdaság honlapján.

 

JÚLIUS 3. – EGYÜTTMŰKÖDÉS A TERMÉSZETJÁRÓKKAL

Együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és a Magyar Természetjáró Szövetség, amelynek köszönhetően hamarosan európai színvonalú turistautak és turistaházak lehetnek Magyarországon. A dokumentumot július 3-án Orbán Viktor miniszterelnök és Garancsi István, az MTSZ elnöke látta el kézjegyével az ország első turistaháza, a dobogókői Báró Eötvös Loránd Menedékház előtt. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy az MTSZ fejlesztéséhez szükséges, állami tulajdonban lévő területeket, létesítményeket megkaphatja a szövetség, sőt, azok felújítását, karbantartását is támogatja a kormány. A természetjáráshoz kapcsolódó jelrendszer kiépítéséhez nélkülözhetetlen jogszabályok megalkotásában, valamint a kerékpárutak rendbetételében is számíthat központi segítségre a szövetség – olvasható a Turista Magazin honlapján.

 

JÚLIUS 6. – AZ ORSZÁG LEGIDŐSEBB BLOGGERE

Tegnap találtam rá Antalffy Tibor honlapjára, egyszerűen szenzációs. Az ország legidősebb bloggere túl a nyolcvanon is fiatalosan és szórakoztatóan „mondja meg a frankót” a legkülönbözőbb témákban, nehéz abbahagyni az olvasást.

Tibor bácsi 1933-ban született, az ’56-os forradalom után elhagyta az országot. Hat évet töltött Ausztráliában, majd visszatért Magyarországra. A Kádár-korszak alatt évtizedeken át műszaki és tudományos munkákat fordított magyarra. Egész életében szabadúszó volt, 57 évesen írta meg első könyvét – amit később több hasonló, „tudományosan szórakoztató olvasmány” követett –, jelenleg az interneten folytatja az írást. „Eredeti egyéniség. Nézeteivel olykor vitába lehet szállni, általában nem is örökérvényű, általános igazságokat hangoztat, hanem sajátos véleményt, de az biztos, hogy mindig állásfoglalásra késztet” – írja bemutatkozásában. Érdemes olvasgatni a honlapját, amit naponta frissít.

 

JÚLIUS 9. – PIHENŐ A KAÁN-FORRÁSNÁL

20130709_illusztracio.JPG

Előző túrám során, Pilisszentlászlóról Visegrád felé tartva a Kaán-forrást is érintettem. Kaán Károly (1867–1940) erdőmérnök, gazdaságpolitikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Nevéhez fűződik az országos erdőgazdálkodás újjászervezése, az Alföld fásítási programja és a korszerű állami természetvédelem megszületése. Erőfeszítéseinek köszönhetően született meg 1935-ben az erdő- és természetvédelemről szóló első törvény. Nevét viseli a Nagy-Hárs-hegy csúcsán álló Kaán Károly-kilátó és a Visegrád közelében található Kaán-forrás.

 

JÚLIUS 12. – NÉGYMILLIÓAN SZEGÉNYSÉGBEN

Mint a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból kiderül, az egyedül élőknek legalább 85 960 forintra, míg a kétgyermekes családoknak 250 ezer forintra volna szükségük a létminimumhoz. Ezzel szemben a minimálbér nettó összege 25 ezer forinttal marad el az egyedül élőkre vonatkozó adattól. Az MSZP üdvözölte a KSH publikációját, amelyből kiderül, hogy több mint négymillióan élnek az egy főre jutó létminimum alatt – írja a Népszava.

A KSH 1991 óta közli évente a számított létminimumértéket. Meghatározásuk szerint ez egy olyan összeg, amely biztosítja a háztartásokban élőknek a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését. A szakmunkás-minimálbér nettója 70 740 forint volt, tehát több mint 15 ezer forinttal maradt el a létminimum összegétől. A statisztika ezúttal is önmagáért beszél...

 

JÚLIUS 15. – BEZÁRT A VILÁG UTOLSÓ TÁVÍRÓCÉGE

Újabb technikatörténeti korszak zárult le: két évvel az utolsó írógépgyár megszűnése után, 2013. július 14-én a világ utolsó távírócége is befejezte működését – adta hírül az Index. Az indiai állami telefonvállalat, a BSNL azért hagyott fel a 160 éves múltra visszatekintő távírószolgálat üzemeltetésével, mert a fenntartása évente 23 millió dollár veszteséget termelt. 1985-ben még napi 60 millió üzenetet küldtek villamos távíróval, ez a szám 2013-ra ötezerre csökkent. Harminc évvel ezelőtt több mint 45 ezer távíróállomás működött az országban, de napjainkra mindössze 75 maradt.

A világ első táviratát Samuel Morse továbbította 1838-ban, de az első indiai táviratot csak a brit orvos és feltaláló, William O’Shaughnessy küldte el 1850-ben. Bár a hálózatot folyamatosan karbantartották, és az üzeneteket ma már számítógéppel írják morzekód helyett, a klasszikus távirat modellje véglegesen elavult, amely az internet, a mobiltelefonok és a szöveges üzenetküldő rendszerek elterjedését ismerve nem meglepő.

 

AUGUSZTUS 3. – MADAS LÁSZLÓ EMLÉKEZETÉRE

20130803_illusztracio.JPG

Legutóbbi túrámon, Pilisszentlászló és Visegrád között félúton, a Vízverés-nyergében Madas László emlékművének közelében pihentem néhány percet. Dr. Madas László (1920–2009) vasdiplomás, Európa-díjas erdőmérnök, az Országos Erdészeti Egyesület tiszteletbeli tagja, Visegrád díszpolgára, a közjóléti és természetvédelmi szempontú erdőgazdálkodás egyik hazai úttörője 1969-től 1983-ig volt a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatója.

 

AUGUSZTUS 10. – VILÁGVÉGE KEDVEZMÉNNYEL

20130810_illusztracio.jpg

Az Esztergom és Almásfüzitő közötti szárnyvonalon 2009-ben – „gazdaságossági okokra” hivatkozva – megszüntették a személyszállítást, de az új kormány egy évvel később újranyitotta a vonalat. Esztergom és Komárom között jelenleg mindössze két vonatpár, Bzmot motorvonat szállít utasokat, a pálya rossz állapota miatt Esztergom–Kertváros és Almásfüzitő között 15 százalékos kedvezménnyel, ún. regionális menetjeggyel. Tegnap – kizárásos alapon – 06:56-kor indultunk Komáromba, és a 14:31-es vonattal mentünk vissza Esztergomba. Az oda-vissza mintegy 100 kilométer megtételéhez három óra (!) kellett… Fenti képeken: balra az „elképesztő forgalmat lebonyolító” esztergomi vasútállomáson várakozó motorkocsi, jobbra mutatom a vonat kihasználtságát… Ez nem is meglepő, hiszen napjainkra a mellékvonal által érintett szinte összes településen megszűnt az ipari termelés. Az egykor virágzó Duna-parti iparvidék sorsukra hagyott, elhanyagolt régi üzemépületei világvége-hangulatot idéző környezetben várják a végső pusztulást. Mindez „kedvezményesen” megtekinthető a Fidesz-kormány „vasútfejlesztésének” egyik példájaként felhozott Esztergom–Almásfüzitő közötti szakaszon döcögve…

 

AUGUSZTUS 22. – CSOBÁNKA SZENT KÚTJA

20130822_illusztracio.JPG

Messze földön híres gyógyító vizéről. Eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt. Évszázadokkal ezelőtt „lázkutacska” néven ismerték, egy Mária-jelenés után kapta a Mária-kút, Szent-kút nevet. A legenda szerint 1842-ben egy nyáját legeltető pásztor előtt a forrás közelében jelent meg Szűz Mária. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak. Hálából 1844-ben a mocsaras területet kitisztították, kutat ástak és fölé kápolnát emeltek, amit július 2-án, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel. A nyitott forrás fölé 1913-ban lourdes-i barlangot emeltek, ahová hamarosan sok hálatábla került az első világháborús katonákért. Itt áll a szerbek keresztje is, amelyen egykor Illés próféta képe volt látható. A kápolna általában zárva tart, csak búcsú idején vagy különleges alkalmakkor nyitják ki.

 

AUGUSZTUS 23. – TURISTAHÁZ A KEVÉLY-NYERGEN

Tegnapi túrám során a Csobánka közelében található Kevély-nyerget is érintettem. Mint az itt elhelyezett ismertető táblán olvasható, a múlt században ezen a – 430 méter magasan fekvő – tisztáson állt a Kevély-nyergi menedékház, amely az 1920-as években épült. A Természetbarátok Turista Egyesületének tagjai vasárnaponként hátizsákban hordták fel az építőanyagot, és kétkezi munkával építették fel a házat. Az öt hálószobás, manzárdos, ebédlős, 60 férőhelyes épület öt év alatt készült fel. Felépülésében jelentős szerepe volt Redlinger Adolfnak, a TTE akkori elnökének. A turistaházat 1928-ban avatták fel, nevét Stromfeld Aurélról kapta, aki nagyon sokat tett a természetbarátok képzéséért és a turista-útjelzések felfestéséért. Pad őrzi emlékét itt a tisztáson.

1992-ben – egy nappal azelőtt, hogy az épületet a Pilisi Parkerdőgazdaságtól a Budapesti Természetbarát Szövetség átvette volna – a ház tisztázatlan körülmények között porig égett. Évekig csúfította a területet az üszkös rom, végül 2000-ben eldózerolták. A ház emlékét ma már csak néhány régi fénykép és a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozat őrzi.

 

AUGUSZTUS 24. – AZ EGRI VÁR ROMJAI A PILISBEN

20130824_illusztracio.JPG

A látogató számára úgy tűnhet, valódi középkori várromhoz érkezett, pedig az „egri vár” az 1968-ban forgatott Egri csillagok című filmhez épült. Gárdonyi Géza 1901-ben írt regénye, amely a forgatókönyv alapjául szolgált, az egri vár legendás ostromát örökíti meg, amelynek során 1552-ben Dobó István várkapitány a harmincszoros túlerőben lévő török hadsereggel szemben győzedelmeskedett. Várkonyi Zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a Nagy-Kevély lábánál, Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül. A forgatások alatt a nagyrészt fából készült vár egy része leégett, de rögtön újjá is építették. Sajnos a film elkészülte után a vár magára maradt, így az ember és a természet romboló hatása mára romossá tette. A forgatás 40. évfordulójára, 2008 nyarán a vár környékét a Pilisborosjenői Önkormányzat rendbehozatta – olvasható a várfalon elhelyezett ismertető táblán.

Címkék: Kaleidoszkóp

HECKENAST VILLÁJA PILISMARÓTON

Prusi 2013.08.28. 22:47

Pilismarót központjában, a Rákóczi út 19. szám alatt található Heckenast Gusztáv romantikus stílusú villája, amit 1860 körül a kor egyik legjelentősebb építésze, Feszl Frigyes tervezett. Különös furcsasága a sorsnak, hogy – a hagyomány szerint – éppen itt, a forradalmi Nemzeti dal nyomdászának udvarában fogalmazta meg Deák Ferenc a kiegyezés tervezetét. Heckenastnál megfordult többek között Arany János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Eötvös József és Gyulai Pál is.

20130828_illusztracio_1.JPG

Címkék: História

süti beállítások módosítása