Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től tematikus blogokat is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, az MKE PEMEKSZ és a MANT tagja.

Ajánló

twitter_koveteshird.jpg

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

budapest_archivum_hird.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201811.jpg

ROCKENBAUER PÁL EMLÉKÉRE

Prusi 2013.08.19. 07:25

Tegnap reggel emlékszalagot helyeztem el Rockenbauer Pál halálának helyszínén, a Nógrád megyei Szendehely közelében, a Naszály tövében állított kopjafánál. Rockenbauer Pál az Országos Kéktúrát bemutató Másfélmillió lépés Magyarországon című televíziós sorozattal vált ismertté, az ő hatására veszek részt én is hazánk legnagyobb jelvényszerző túramozgalmában.

DSCN5658.JPG

A magyar televíziós természetfilmezés egyik legkiemelkedőbb alakja 1933. január 14-én született Budapesten, és 1987. november 26-án Katalinpuszta mellett hunyt el. Biológusként diplomázott, de széles körű irodalmi, természettudományos, szociográfiai és kultúrtörténeti műveltségre tett szert, amit már a Magyar Televízió 1956-os indulásától, a köz érdekében tudott kamatoztatni. A televízió volt első és egyben utolsó munkahelye. Szerkesztőként és rendezőként főleg ismeretterjesztő és természetfilmek készítésében vállalt szerepet, amelynek során mind az öt kontinenst bejárta, és sokat tett a magyar hegymászás népszerűsítéséért is.

A gyermekosztály rovatvezetőjeként neve hamar ismertté vált, népszerűségét latba vetve küzdött, hogy a televíziónézők minél több ismeretet szerezhessenek a Föld országairól és hazájukról. A mediterráneumtól az Antarktiszig bejárta a világot, és olyan tudást adott át, amit akkoriban másképp nem lehetett volna megszerezni. Tudós volt, ugyanakkor kiváló sportember is, aki nem ismert munkája elé gördülő akadályt, legyen az barlang, hegy vagy sivatag. Erről tanúskodik 1976-ban készült Kilimandzsáró című filmje a fekete kontinens legtetejére vezető expedícióiról. „A napsugár nyomában” 13 részen keresztül vezet körbe Földünkön, s bár Rockenbauer legnagyobb fájdalmára a képek minősége hagy kivánnivalót maga után, mégis csoda, hogy mindössze hatezer dollárból készült el.

rockenbauer_kektura.jpg

Rockenbauer Pálra legtöbben valószínűleg a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozatból emlékeznek: 1978 júliusában az Országos Kéktúra útvonalát bejárva mutatta be a lelkes filmes csapat a hazai tájak és nemzetünk rejtett értékeit. Az út során neves magyar szakemberek segítették az egyes tájak kialakulásának és egy-egy természeti képződménynek a bemutatását. Az adott területet az ott élő emberek hozták a nézők szívéhez közelebb, akik őszintén meséltek otthonukról, környezetükről, munkájukról. A sorozat népszerűségét emelte, hogy Sinkó László Kossuth- és Jászai-díjas színész, a sorozat narrátora is részt vett a túrán.

1987-ben már javarészt megvolt a sorozat folytatása – „…és még egymillió lépés” címmel –, de a befejezését már nem érhette meg. A halál váratlanul ragadta el, a kopjafa az ő emlékére áll ezen a helyen. A zengővárkonyi szelídgesztenyésben nyerte el végső nyugalmát, ahol annyi kellemes órát töltött el.

Jelentősebb filmalkotásai: Szívességből Mediterránba (1965), Magyarok az Antarktiszon (1969), A napsugár nyomában (1971), Magyarország kisvasútjai (1974), Jöjj, nézd a Kilimandzsárót (1976), Másfélmillió lépés Magyarországon (1979), Kecskeméttől Pamírig (1983), Magyar búvárok kubai vizeken (1984), …és még egymillió lépés (1986).

 

AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRA TÖRTÉNETE

Az Országos Kéktúra nemcsak hazánk, de Európa első hosszútávú turistaútja is. Útvonalának végső kialakulása szervesen összefügg Rockenbauer Pál életével és munkásságával. 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulójára készült el az akkor még 910 kilométeres út dr. Cholnoky Jenő kezdeményezésére. Tíz év alatt, 1928 és 1938 között Sümegtől a Nagy-Milicig festették fel a kék jelzést, és az 1938-as, ünnepi nyitótúrát Szent István-vándorlásnak keresztelték el. A háborút követően 1952-ben keltették új életre a mozgalmat, és ebben az évben adták át az első jelvényt a kéktúra teljesítéséért, amit mára több mint háromezren birtokolnak.

okt_cimlap_blogra.jpg

Később, a hetvenes években meghosszabbították az utat az osztrák határ menti Velem községig. Az évtized végén Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, és Másfélmillió lépés Magyarországon címmel forgatott útifilmjük mérföldkővé vált az Országos Kéktúra történetében. Hét évvel később ismét útra keltek, és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy a maguk választotta úton előbb a Dél-dunántúli Kéktúra nyugati végpontját, Kaposvárt, majd onnan ezen az úton haladva érjék el Szekszárdot „még egymillió lépés” megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált az útvonal szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra” néven. Ezzel egy időben, a filmsorozat Rockenbauer Pál emlékének dedikált folytatása, a Kerekek és lépések kapcsán megszületett a terv az út további bővítésére. 1992-ben felfestették az Alföldi Kéktúra első szakaszát is. A keleti megyék egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a millecentenárium évére, 1996-ra elkészült a hatalmas kör, összeért a kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kéktúrát.

SZÖVEG FORRÁSA:
A ROCKENBAUER-KOPJAFA MELLETTI EMLÉKTÁBLA

Címkék: szubjektív természetjárás