Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től tematikus blogokat is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, az MKE PEMEKSZ és a MANT tagja.

Ajánló

twitter_koveteshird.jpg

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

budapest_archivum_hird.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201811.jpg

VÍZIVÁROS VARÁZSLATOS GYŰRŰJE

Prusi 2013.04.15. 16:36

A vízivárosi Corvin tér keleti oldalának kicsiny házai udvarukkal a Duna, bejáratukkal és mutatós homlokzatukkal pedig az utca irányába fordulnak. Az évszázadokkal ezelőtt épült, s azóta többször átalakított épületek szinte mindegyike magán viseli a múlt emlékeit, díszítései kapcsolódnak a tér hajdani és mai névadóihoz. Az 5. számú ház archaizáló domborművei például Mátyás királyt jelenítik meg, a néhány lépésnyire található 2. számú ház bejárata fölötti zárókő pedig Corvin János kedvelt madarát, a hollót ábrázolja.

DSCN2058.JPG

Az egyemeletes barokk épület a feljegyzések szerint már a XVIII. század első felében állt, bár mai formájára még alig emlékeztetett. Homlokzata 1870 körül öltött klasszicista köntöst, és ablakait is kicserélték: karcsúbb, magasabb keretekkel tették mutatósabbá a falakat. A százharminc évvel ezelőtti tulajdonos, Kerndl Franciska ma aligha ismerne rá a parányi vízivárosi palotára. Knabe Ignác 1868-as átalakítási tervén ugyanis még oszlopok díszítették a homlokzatot, s mind a kapu, mind az ablakok félkörívesen záródtak.

Noha a korabeli újságok meglehetősen szűkszavúan méltatták a derék építész, Knabe mester érdemeit, céhének fennmaradt iratai ékesen bizonyítják, hogy az 1850-es évek derekától a megfelelő engedélyek birtokában, kiválóan végezte munkáját. Elsősorban Pesten, bár Budán is több megbízást kapott, például a mór stílusú – azóta elpusztult – izraelita imaház építését 1865-ben.

Az épület nevezetessége az udvari homlokzaton, a kapualj nyílása mellett elhelyezett két árvíztábla. A kőből faragott mutatóujj az 1838. március 15-i vízszintet mutatja, a Duna 1876-os áradását pedig egy öntöttvas nyíl örökíti meg, amelynek vonala az udvar szintjétől mintegy 140 centire lehet. Szinte biztos, hogy a nevezetes áradás idején még nyoma sem volt a ház másik érdekességének, a zárókövön látható hollónak. A nemesi jelképet valószínűleg csak néhány évtizeddel ezelőtt, talán éppen a világháború utáni helyreállítás során faragták ki a vastag kőből. A Corvin Jánosra utaló kis madarat egy faágon ülve, leeresztett szárnyakkal ábrázolta művésze, aki gondosan odafigyelt az apró részletekre is. A holló mintha kaján pillantással adná tudtunkra, hogy csőrében nem mindennapi kincset őriz: egy varázslatos, egyedi pecsétgyűrűt, amelynek tulajdonosa még évszázadokkal ezelőtt bízta meg őt ezzel a feladattal.

DSCN2079_1.jpg

Corvin János (1473–1504) Mátyás király házasságon kívül, Edelpeck Borbála bécsi polgárleánytól született fiaként vált a XV. századi magyar történelem híres alakjává. A király ugyanis, nem lévén törvényes örököse, utódjául szánta és gondos neveltetésben részesítette. Herceggé tette, és a nagyanyjától, Szilágyi Erzsébettől végrendeletileg kapott birtokokat további adományokkal gyarapította. Így lett Corvin János az ország egyik legnagyobb birtokosa, és apja mindent megtett azért, hogy biztosíthassa számára a trónt. Mátyás halála után a délvidéki urakkal karöltve próbálta megszerezni a koronát, pártját azonban nem tudta egységbe kovácsolni. 1490-ben fegyveres vereséget szenvedett, amely után ő maga is elismerte királynak a helyette megválasztott II. Ulászlót, sőt, a beiktatási ünnepségen saját maga vitte a koronát is. Később bosnyák királyként, a szlavón hercegség és bánság uraként a déli határt védte, és többször eredményesen verte vissza a török támadásokat. Uradalmai jelentős részét azonban élete végére sorra elveszítette, és az 1500-as évek elején a nádori tisztség elnyerésére irányuló törekvései is meghiúsultak.

Mint a Sürgöny című lap egyik korabeli számában olvasható, a vízivárosi terecske pléhtábláin 1863-ban még Mátyás király neve szerepelt. A tér csak 1874 óta viseli az egész életében viták kereszttüzében álló herceg, Corvin János nevét, és rá emlékeztet a 2. számú ház bejárata fölötti, alig észrevehető dombormű is.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2003. JANUÁR 25-I SZÁMÁBAN

Címkék: Budapest