Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től tematikus blogokat is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, az MKE PEMEKSZ és a MANT tagja.

Ajánló

twitter_koveteshird.jpg

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

budapest_archivum_hird.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201811.jpg

HELYTELENBŐL HELYES ÍRÁS

Prusi 2013.03.12. 18:09

Ön jól tudja, hogy az „észszerű” a helytelen, az „ésszerű” a helyes forma? Tudja, miért hibás a „BÚÉK” forma, és hogyan kellene helyesen írni? Tisztában van vele, hogy Mariannal megy az Odeon moziba, vagy Mariann-nal az Odeon Moziba? Ráadásul büszke is erre? Már nem sokáig! Az alábbiakban a Nyelv és Tudomány kétrészes összefoglalóját idézem teljes terjedelmében, változtatás nélkül.

20130312_helytelenbol_helyesiras.jpg

ILLUSZTRÁCIÓ: PRUSINSZKI ISTVÁN

Körülbelül egy évvel ezelőtt lezárultak a helyesírási szabályzat módosításai, jelenleg a szabályzathoz kapcsolódó szótár munkálatai folynak. Addig azonban, ameddig az új szabályzat nem jelenik meg, az illetékesek nem igazán szeretnék megszellőztetni, hogy pontosan mi változik. Az új helyesírási szabályzat elfogadását – a korábbi tiltakozások ellenére – ugyanis nem előzte meg széles körű szakmai egyeztetés. Igaz, a szabályzat nem fog sokban változni – ami nagy baj, hiszen a szabályok jelenlegi megfogalmazása elég sok kívánnivalót hagy maga után. Éppen ezért valóban szükség lenne egy új szabályzatra: a valódi reformra azonban az illetékesek (a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága) nem vállalkoztak, helyette a jelenlegi szabályzatot kozmetikázták: így például a birtokos személyrag (-jel) helyett most majd birtokos személyjel (-rag) fog szerepelni, alanyi helyett általános (alanyi), tárgyas helyett határozott (tárgyas) ragozásról lesz szó. A szabályok megértését egyik sem fogja segíteni.

A szabályok változása csak kevés esetben fogja érinteni a helyesírást – azaz túl sok új dolgot nem kell majd megtanulnunk, ha az akadémia pillanatnyi szeszélyeit szeretnénk követni (és az eddigiekkel már tisztában vagyunk). Tulajdonképpen azt is megkérdőjelezhetnénk, hogy van-e oka tizenkettedik kiadásról beszélni a tizenegyedik egy újabb változata helyett – valójában azonban korábban sem mindig a radikális változások jellemezték az új szabályzatokat, csupán a legutóbbi kettő, az 1954-es és az 1984-es hozott lényeges változásokat.

Az újdonságokról kétrészes cikksorozatban számolunk be. Ebben a részben azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyeket a szabályzat korábban is érintett, de a tizenkettedik kiadásban már másképp foglal állást velük kapcsolatban. A sorozat következő részében azt vesszük szemügyre, mik azok a kérdések, amelyek korábban nem voltak szabályozva, de ezentúl lesznek – illetve mik azok, amelyeket korábban szabályoztak, de többé nem fognak.

 

FASZÉK, PÁCSÓ ÉS FÉNY–ÁRNY JÁTÉK

Az új szabályzat egyik legpozitívabb vonása, hogy bizonyos esetekben többféle írásmódot is lehetővé tesz. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb előrelépés, hogy a többszörösen összetett szavakat akkor is írhatjuk kötőjel nélkül, ha azok hat szótagnál hosszabbak. Továbbra sem lesz azonban lehetséges kötőjellel írni azokat az összetett szavakat, amelyek hat szótagnál hosszabbak, de csak két összetételi tagból állnak (alumínium-megmunkálás), amelyek több tagból állnak, rövidek, de szerkezeti egyértelműsítésük indokolná a kötőjel használatát, vagy amikor az összetétel egyszeres, rövid, olvasás segítése szempontjából mégis célszerű lenne kötőjelet használni (fa-szék, pác-só).

Az úgynevezett harmadik mozgószabály szerint korábban ha azonos utótagú összetételek előtagjai kerültek mellérendelő kapcsolatba, az utótagot külön kellett írni: fényjáték, árnyjáték, de fény-árny játék. Ezentúl azonban bizonyos szaknyelvi kifejezések esetében elfogadható lesz a nagykötőjeles írás is: fény–árny játék. Ezentúl az is kérdés, illetve megjegyzendő adat lesz, hogy hol használhatjuk ezt a megoldást. (Az alapkérdés persze az, hogy ha valami a szaknyelvben elfogadható, akkor máshol miért nem.) Arról nem is szólva, hogy ez a megoldás szembemegy azzal az alapelvvel, hogy az összetett szavakat egy szóba (tehát legalábbis kötőjellel) írjuk.

A korábbi szabályozás szerint korábban a kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellett kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot (Wittmann-nál), de a magyar keresztneveknél a három betű közül az egyik kiesett (Mariannál). Az új szabályozás szerint most már a magyar keresztnevek esetében is a kötőjeles megoldás alkalmazandó: Mariann-nal. Ez kiterjed minden tulajdonnévre: a Sakk-kal (de sakkal) – korábban a címek kérdése nem volt szabályozva.

Korábban a betűszókhoz kapcsolódó utótagot külön kellett írni, ha az utolsó betű ugyanazt a szót rövidítette, mint az utótag – ezentúl viszont a kötőjeles írás lesz a helyes, a korábbi CIB bank helyett a CIB-bank írásmódot kell majd alkalmaznunk. Az elválasztás szabályai úgy változnak, hogy nem változnak: a szabályzatba bekerül, hogy nem esztétikus az összetételi szóhatártól egy betűnyire elválasztani (súlya-dó) – tiltani azonban ezt nem tiltja továbbra sem semmi.

 

ODEON MOZIBÓL A HOLLÓ SÖRÖZŐBE

Korábban az intézménytípusra utaló elnevezések (pl. minisztérium, vállalat stb.) kisbetűvel volt írandó akkor is, ha egy bizonyos intézményre utalt. Ezentúl azonban belső használatra elfogadható a nagybetűs írásmód is. (A gyakorlatban ez a szabály értelmezhetetlen: belső használatú dokumentumokon bárki azt csinál, amit akar – másrészt nehéz elképzelni, mi minősülhet egy minisztériumban belső dokumentumnak, legalábbis ha feltételezzük, hogy demokratikusan, átláthatóan működik.)

A korábbi szabályozás szerint „az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kiskezdőbetűvel írjuk” (189. c) – ezentúl azonban megengedett lesz a nagybetűs írásmód is, tehát a pénzügyi osztály nemsokára Pénzügyi Osztályként is helyesnek minősül. Korábban a mozik és a vendéglátóipari egységek megnevezései nem lehettek a tulajdonnevek részei, azaz nem lehetett nagybetűvel írni őket (szemben a színházakkal): a Városi Színház mellett csak az Odeon mozi állhatott, Odeon Mozi nem. Ennek azonban vége, sőt, ha az Odeon Moziban megnéztünk egy filmet, a Holló Sörözőben is leguríthatunk egy korsóval. A lehetőségek azonban nem értek véget: ezentúl a rendezvények neveit is írhatjuk csupa nagybetűvel.

 

DÜHHEL ÉS ÉSSZERŰEN

A szabályzat korábban nem engedélyezett bizonyos alakokat akkor sem, ha valaki kiejtésének azok feleltek meg. Így például a düh szót a mai magyar beszélők kétféleképpen ejtik: [dü] vagy [düch]. A szó leírásában ez nem okoz gondot: a h egyértelműen írandó, hiszen az alak tárgyesetben mindenkinek [dühöt], az egyes szám harmadik személyű birtokos személyragos alakja [dühe] stb. Eltérhet azonban a kiejtés akkor, ha a szót a -val/-vel raggal látjuk el: lehet [düvel] és [dücchel] is: a helyesírás eddig csak a dühvel alakot fogadta el, ezután viszont elfogadható lesz a dühhel alak is. Hasonló jellemző a -gat képzős igék írására: itt egyes esetekben korábban csak bizonyos mássalhangzó-kieséses változatok voltak elfogadhatóak, a jövőben azonban a bólingat, kacsingat, tekinget mellett nem minősül hibásnak a bólintgat, kacsintgat, tekintget sem.

Változik egyes, keltezést kifejező számnevek toldalékolása is: az elsején korábban számmal csupán 1-jén alakban volt írható, ezentúl elfogadható lesz az 1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is írható lesz.

Sokak számára bizonyára a legmegdöbbentőbb változás lesz, hogy a -szerű elemet ezentúl nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az összetételi utótagokat: azaz az ésszerűt felváltja az észszerű. A javaslat eredetileg Kenesei Istvántól, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatójától származott. Mint Kenesei rámutatott, bár nincs önálló szerű szó, ez az elem úgy viselkedik, mint az összetett szavak elemei, azaz mellérendelésben el lehet hagyni: domb- vagy hegyszerű, ahogyan domb- vagy hegyhát – a képzőkkel ugyanezt nem lehet megtenni: domb- vagy hegység. Javasolta tehát, hogy a szerkezetet írják úgy, mint a többi összetételt – később aztán ő maga látta be, hogy vannak fontosabb szempontok is, mint például az egyszerűség, a hagyomány – a Magyar Nyelvi Bizottság viszont az eredeti javaslatnak megfelelően a változtatásról döntött.

Mint arra korábban felhívtuk a figyelmet, a jelenlegi helyesírási szabályzat lehetővé teszi, hogy nyomdatechnikai okokra hivatkozva idegen szavakról elhagyjuk a mellékjeleket. A magyar sajtó ennek következtében Jyväskylä városának nevét Jyvaskyla alakban írja, Łódźból Lódz (sőt Lodz) lesz, Menzel keresztneve Jiříből Jirívé (vagy Jirivé) válik stb., holott a mai technikai körülmények ezt semmivel sem indokolják. Nos, örömmel vesszük tudomásul, hogy a Magyar Nyelvi Bizottság ezt a hivatkozási alapot egy jól irányzott mozdulattal kirúgja a magyar sajtó alól, és ezentúl a mellékjelek semmilyen okból kifolyólag nem lesznek elhagyhatók.

 

BÚÉK, RÓM. KAT., OLD.

Bizonyos esetekben a helyesírási szabályzat csak egyféle rövidítést tett lehetővé, most azonban a Magyar Nyelvi Bizottság nem tanúsít többé ellenállást az írásszokással szemben, így a római katolikus nem csak r. k.-ként, de róm. kat.-ként is, az oldal nem csak o.-ként, de old.-ként is, a lásd pedig nem csupán l.-ként, de ld.-ként is rövidíthető lesz (lsd.-ként viszont továbbra sem). Ennél is radikálisabb változás történik a boldog új évet kívánok (-unk stb.) esetében: az eddig kizárólagos b. ú. é. k. többé nem lesz elfogadható, a korábban üldözött BÚÉK viszont az egyedüli helyes formává válik.

Korábban, ha órát és percet szerettük volna jelölni, kizárólag a 9.15 típusú megoldás minősült helyesnek: ezentúl azonban a 9:15 is elfogadható lesz. Az ínyencek olyan nyalánkságoknak is örülhetnek, hogy a korábbi tőbelseji ezentúl külön, tő belsejiként lesz írandó. És ezzel még nincs vége...

Az új helyesírási szabályzat tárgyal majd olyan kérdéseket is, melyekről eddig nem szólt, és többé nem szabályoz néhány kérdést, melyet eddig szabályozott. A következetesség azonban továbbra sem lesz a szabályzat erénye. Folytatjuk az áttekintést: arról lesz szó, hogy milyen olyan kérdéseket fog tárgyalni a szabályzat, amelyről eddig nem szólt – illetve mik azok, amelyeket többé nem fog szabályozni.

 

NAGYBETŰ VAGY KISBETŰ?

Nem a helyesírást érinti, de az új szabályzat szerint betűrendbe soroláskor figyelembe kell venni, hogy a szót nagy- vagy kisbetűvel írjuk-e – de csak akkor, ha egyébként a szó betűről betűre azonos. Ilyenkor a kisbetűs kerül előre: arany, Arany. (Azt, hogy a helyesírási szabályzat miért szabályozza a betűrendbe sorolást, magunk sem értjük: ez egyáltalán nem helyesírási kérdés.)

Fellélegezhetnek az ügyvédek: ezentúl a helyesírási szabályzat is engedni fogja, hogy a szerződésekben bizonyos közszavakat (mint Vevő, Felperes, Megbízott, Kezes stb.) nagybetűvel írjanak. Nem csupán lehetséges, de kötelező is lesz nagybetűvel írni a csillagképek nevének minden elemét: Kis Kutya, Nagy Medve. Az új szabályzat kitér már arra is, hogy bizonyos tárgyak (ereklyék, fegyverek, drágakövek, járművek stb.) is viselhetnek nevet, és ezek is nagybetűvel írandók, így például a Szent Korona és a Szent Jobb, vagy akár a Rózsaszín Párduc (a képzeletbeli rózsaszín gyémánt). A Szent Jobb és a Szent Korona már korábban is így szerepelt a szabályzathoz kapcsolódó szótárban, ám szabály nem vonatkozott rá. (Az 1998-as Helyesírási kéziszótárban azonban még szent jobb szerepelt.) Szintén nagybetűvel írandóak a fegyvernevek, melyek ezentúl hivatalosan is márkanévnek minősülnek: Uzi, Kalasnyikov.

A nemesi előnévvel rendelkezők viszont ezentúl nem írhatják nagybetűvel előnevüket: a nagybányai Horthy Miklós lesz az egyedüli elfogadható forma. Kicsit bonyolult lesz az idegen nevek névkiegészítőinek írása: Jean-Claude Van Damme csupa nagybetűvel a nevét, ezért mindig így kell majd írni; Erich von Däniken viszont kisbetűvel írja a vont, ezért kisbetűvel kell majd írni, de csak akkor, ha a teljes név szerepel – ha a keresztnév elmarad, akkor Von Däniken lesz az egyedüli helyes forma. Szomorkodhatnak azok a lakóparkok is, melyek eddig nevükben nagybetűvel írták a lakópark szót: ezentúl kizárólag a kisbetűs, Fenyőliget lakópark típusú megoldás számít majd helyesnek. A díjak, kitüntetések neveinek szabályozása pedig olyan bonyolult lesz, hogy meg sem próbáljuk összefoglalni a szabályait: mintájául az Osiris-féle Helyesírás javaslatai szolgáltak (l. a kötet 225. oldalától kezdve). Ez a szabályozás nem csupán a kis- és nagybetűket, de a kötőjelek használatát is érinti.

 

ANNAHEGY TÉRTŐL A MAGELLÁN-FELHŐIG

A szabályzat leszögezi, hogy ha egy kötőjeles szó összetételi taggá válik, akkor a másik tagot is kötőjellel kapcsoljuk hozzá: E-vitamin-túladagolás. Az általunk látott példákban azonban az eredetileg is kötőjeles alak mindig előtagként szerepel, így nem tudjuk, hogy a kör-e-mail típusú összetételeket is szentesíti-e majd a szabályzat. Ha azonban közterület neve lesz egy kötőjelet tartalmazó földrajzi név, akkor a kötőjel kiesik: ha pl. egy Anna-hegy tetején levő teret a hegyről szeretnénk elnevezni, akkor az Annahegy tér lesz. (Ez korábban csak szaknyelvi szabályozás része volt, mostantól általános iskolásokat is lehet vele nyúzni.)

Kötőjellel kell írni az egy tulajdonnévből és egy köznévből álló csillagászati neveket (Magellán-felhő) és az összetett kistérségneveket: Hévízi-Keszthelyi kistérség (melléknévi alakban: hévízi-keszthelyi kistérségi!). Szintén a kötőjeleket érinti, hogy az url-ekhez a toldalékot kötőjellel kell kapcsolni: a nyest.hu-n.

A csillagászati nevek szabályozása tulajdonképpen a nyolcvanas évek második felétől érvényes, a szabályzathoz csatlakozó szótár is ezt követi, de magában a szabályzatban eddig nem szerepelt. A kistérségek nevének szabályozása azért érdekes, mert 2013. január elsejétől a kistérségek megszűntek.

Szintén a kötőjelekkel kapcsolatos, hogy az idegen elemek közül nem csupán azokat kell külön összetételi elemnek tekinteni, amelyek önálló szóként is használatosak (centi, deci, extra stb.), hanem azokat is, melyek ha önálló szóként nem is használatosak, önálló használatú utótag is járul hozzájuk (pl. szupra- a szupravezetőben). Ez azért lényeges, mert korábban a szupravezetőgyártást egybe kellett írni, mivel csak egyszeres összetételnek minősült: most már többszörös összetétel lesz, ezért kötőjelesen írandó: szupravezető-gyártás. (Igaz, az ilyen kötőjelek többé nem kötelezőek, így a korábbi írásmód is helyes marad.)

A nagykötőjellel kapcsolatos új szabály, hogy a dátumok közötti nagykötőjel nem tapad, előtte a pont megmarad: 2013. I. 1. – III. 7.; 2013. március 11. – 2014. április 1. Mivel azonban a nagykötőjelet éppen az különbözteti meg a gondolatjeltől, hogy előtte és utána szóköz található, a gyakorlatban ez mégiscsak azt fogja jelenteni, hogy a dátumok közé gondolatjelet kell írni. (Az ilyen használatot egyébként a korábbi szabályzat is tartalmazta, pl. a f. hó 5. – f. hó 25., illetve a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum példák „bonyolultabb” esetében. Helyesebb lett volna ezt elhagyni.)

Ha már az írásjelek tapadásánál tartunk: az új szabályzat részletesebb tipográfiai leírást fog tartalmazni az írásjelekről: így például a pontról, a három pontról, a kérdő- és felkiáltójelről, a vesszőről, pontosvesszőről, kettőspontról le lesz írva, hogy előttük sosem állhat szóköz, utánuk viszont kötelező – és persze az is, hogy a nagykötőjel és a gondolatjel egyforma, az utóbbi sosem tapad, az előbbi viszont általában igen...

 

ENNYIVEL IS KÖNNYEBB...

Bár a jelenlegi szabályzatból bőven lett volna mit kidobni (mint a fent említett betűrendbe sorolást vagy a nagykötőjel rendhagyó, gondolatjelszerű használatát), csak viszonylag kevés szabályt töröltek. Ezek egyike a korábbi 159. pont, mely az asszonynevek írásmódját szabályozta, amúgy is a jogi előírásokra hivatkozott. Annak nyilván semmi értelme, hogy a szabályzat folyamatosan kövesse a jogi előírásokat (lehetőség sincs rá), ha pedig a jog valamit amúgy is szabályoz, azt felesleges a helyesírási szabályzatnak megismételnie.

Hasonlóan jó oka van a 298. pont törlésének. Ez a postai címzést szabályozza, és a posta által közzétett címzésminták követésére biztat – itt sincs értelme, hogy egy máshol kialakított szabályzást a helyesírási szabályzat megismételjen.

Szintén törölték a 263 d) szabályt, mely éppen a géptípusok nevéhez kapcsolódó számok írását szabályozta: ez írta elő, hogy a fenti Szojuz–24, Szaljut–5 esetében nagykötőjelet kell használni. A szabály törlésével azonban ebben az esetben is használhatunk kiskötőjelet, tehát a már bemutatott szerkezet nyugodtan írható Szojuz-24–Szaljut-5 űrkomplexum formában, azaz a „nem tapadó nagykötőjel” abszurditása kiirtható lett volna, ha nem erősítik meg a dátumos szabályozással.

MEGJELENT A NYELV ÉS TUDOMÁNY HONLAPJÁN

Címkék: szubjektív