Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202103.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2012.08.31. 06:34

MÁJUS 20. – ÖSSZKOMFORTOS HALLGATÁS

„Összkomfortos” elhamvasztást reklámoznak fix áron, 49 900 Ft-ért a YouTube-on. Vajon halálos bulizás – netán egy gyilkosan vidám este – esetére? Persze valószínűleg nem az „összkomfortot”, hanem a hamvasztás összköltséget jelenti az „összk.” rövidítés. De manapság mit lehet tudni?... És ha nem vagyok megelégedve az akciós szolgáltatással, mert nem maradt elég hamu belőlem?

 

MÁJUS 26. – KI VOLT VAS GEREBEN?

20120526_illusztracio.JPG

Kétségtelenül sokkal hangzatosabb a Vas Gereben, mint a Radákovics József – pedig a két személy természetesen egy és ugyanaz, hiszen ritkán neveznek el bárkit is a születésekor „vasgereblyének”. Vas Gereben (1823–1868) ügyvéd és hírlapíró volt, a szabadságharc utáni években népszerűségben Jókaival vetekedett. „Ugyanakkor azonban kötekedő ember volt, szellemessége tudott és szeretett gyilkos élű lenni, humoros formában sértően kritizálni. Ezért nevezték el egyik baráti körében már ifjúkorában Vas Gerebennek. A gereben fésűforma goromba mezőgazdasági eszköz, amellyel a növényi rostokat kényszerítik rendre. Ha a gereben vasból készül, még gorombább. Ő pedig kedvtelve vállalta ezt a hibákat durván fésülő szerepet, és írói néven Vas Gerebennek nevezte magát” – olvasható A magyar irodalmi arcképcsarnokban.

 

MÁJUS 30. – LOTTÓS LÖVÖLDÖZÉS

Egy igazán szemléletes példa az Urbanlegends.hu jóvoltából: „Képzeljük el a következő játékot – kezdi Christoph Drösser a Csábító számok című könyvében. – A Nagykanizsát Nyíregyházával összekötő képzeletbeli autópálya szélén valaki egy 1 centiméter széles, 2 méter magas lécet ver le a földbe. Valahol Nagykanizsa és Nyíregyháza között, de fogalmunk sincs, hogy pontosan hol. Éjjel vezetünk, és van nálunk egy pisztoly. Egy tetszőleges időpillanatban – amelyet teljesen szabadon választhatunk meg – tekerjük le az ablakot, és lőjünk egyet vaktában az út széle felé. Ha eltaláljuk a lécet, nyertünk. Feltenne rá akár csak pár száz forintot is, még ha találat esetén a nyeremény több százmillió forint lenne is? Nem? Pedig rengeteg ember éppen ezt teszi minden héten, amikor kitölt egy lottószelvényt. Nevezetesen annak esélye, hogy eltaláljuk az öt szerencsés számot, ugyanakkora, mint az éjszakai sikeres célba lövésé, körülbelül 1 a 44 millióhoz. Hát, további sok sikert!” – írja. Ettől függetlenül én is lottózom...

 

JÚNIUS 1. – KATASZTROFÁLIS ÖSSZETÉTEL

Önkéntes katasztrófavédelmi aktivistaként sokáig nem tudtam kibékülni a ‒ polgári védelem és a tűzoltóság összevonásából létrejött ‒ katasztrófavédelem elnevezésével. Egészen addig, amíg a múltkor nem találtam elfogadható indoklást erre az – először kissé erőltetettnek tűnő – szóösszetételre, az Édes Anyanyelvünk című folyóirat 2012/1. számának 9. oldalán. „Katasztrófa, védelem! – talán így kiáltott fel egy laikus nyelvvédő, purista, amikor először meghallotta a katasztrófavédelem szót. Hát már miért kellene védeni a katasztrófát? Elég baj az, ha bekövetkezik! – tette még esetleg hozzá, nyilván a gyermekvédelem szóra gondolva, amely összetétel valóban ekképp bontható fel: a gyermeknek a védelme, tehát birtokos jelzős összetétel. De a balesetvédelem szó esetében már más a helyzet: baleset elleni védelem, mint ahogy katasztrófa elleni védelem a jelentése a katasztrófavédelemnek (jelentéssűrítő összetétel). Tehát nem szabad ugyanúgy, állandó logikával feloldani, értelmezni az összetételeket. A lopásgátló valóban a lopást gátolja (jelöletlen tárgyas összetétel), de a lakásriasztó már nem a lakást, hanem a tulajdonosokat, a szomszédokat, esetleg a rendőrséget riasztja (jelentéssűrítő összetétel). A kígyóméreg valóban a kígyó mérge, halált okozó váladéka, míg a patkányméreg patkányirtó szer” ‒ magyarázza a szóösszetételeket a kiváló nyelvész, Minya Károly. Ettől függetlenül ‒ és ezt már én teszem hozzá ‒ szerencsésebb lett volna a „katasztrófaelhárítás” elnevezés, amely biztosan nem okozna félreértést. Ráadásul a média következetesen „katasztrófavédőként” említi a szervezet hivatásos tagjait, pedig ők sokkal inkább katasztrófavédelmisek ‒ avagy katasztrófaelhárítók.

 

JÚNIUS 3. – HATÁRKŐ A HATÁR ÚTON

20120603_illusztracio.JPG

Néhány napja figyeltem fel erre a régi határkőre az Europark előtt, az egykori Pest és Szentlőrincz határán. Jelenleg a IX. és a XIX. kerületet „választja el” egymástól. A henger alakú, egy méter magas oszlop másik oldalán a „St. Lőrinz” felirat olvasható, mert Kispest csak 1871-ben lett önálló kisközség (!), 1874-ben már nagyközség, de még akkor is csupán 1800 lakossal. Pestszentlőrinc száz évvel ezelőtt szakadt el Kispesttől, és a jelenlegi XIX. kerületet 1950-ben csatolták Budapesthez. Természetesen a „Határ utat” sem véletlenül hívják így.

 

JÚNIUS 7. – MOLDOVA DEDIKÁL

20120607_illusztracio.jpg

Moldova György nekem dedikálja „Kádár János” című könyvét a ma megnyílt 83. Ünnepi Könyvhéten, a Vörösmarty téren. „Prutyiszki Istvánnak barátsággal – Moldova György”. De csak Moldova hívhat Prutyinak!...

 

JÚNIUS 8. – A SZOCIALIZMUS HÉT CSODÁJA

1. Mindenkinek volt munkája.
2. Bár mindenkinek volt munkája, senki sem csinált semmit.
3. Bár senki sem csinált semmit, a terv 100% fölött teljesült.
4. Bár a terv 100% fölött teljesült, mégsem lehetett semmit kapni.
5. Bár nem lehetett semmit kapni, mindenkinek megvolt mindene.
6. Bár mindenkinek megvolt mindene, mégis mindenki lopott.
7. Bár mindenki lopott, mégsem hiányzott soha semmi.

 

Isten nélkül és imádság nélkül, de műtrágyával és traktorral!

– Mire nem lesz szükség az új gazdasági mechanizmusban?
– Ágyra. Mert a dolgozók éjjel-nappal dolgozni fognak, a párt éberen fog őrködni mindenek felett, és aki mindezt nem tudja elviselni, az ülni fog.

– Miért hajlik meg a padlódeszka a párttitkár alatt?
– Mert okosabb enged…

– Mi a különbség a létező és a működő szocializmus között?
– A létező szocializmus nem működik, a működő szocializmus pedig nem létezik.

– Mi a kommunizmus előnye más rendszerekkel szemben?
– A kommunista rendszer előnye az, hogy képes leküzdeni mindazokat a nehézségeket, amelyek más rendszerekben elő sem fordulhatnának.

Forrás: A kommunizmus füveskönyve

 

JÚNIUS 9. – RÉVBE ÉRTEM A KOMPPAL

Mi a különbség a rév és a komp között? Tényleg erre voltam kíváncsi. Feltettem a kérdést a Google-nak, ezt válaszolta: „A kompon lehet elrévedni, a réven nem lehet elkompodni.”

Utána feltettem a kérdést a Magyar értelmező kéziszótárnak, ezt válaszolta: „Komp: járműveknek, embereknek egyik partról a másikra szállítását végző vízi jármű. – Rév: 1. vízi átkelőhely ott, ahol nincs híd, 2. kisebb vízi járművek kikötőhelye, 3. komp (tájnyelvben)”. Szerintem – alighanem sokakkal egyetértve – az utóbbi már köznyelvinek is minősíthető olyan értelemben, hogy a rév csak személyeket szállít, míg a komp járműveket is.

A Wikipedia szerint: „A komp folyókon, tavakon vagy tengeren történő átkelésre szolgáló közlekedési eszköz, különleges hajó, amit személyek, állatok és különböző járművek szállítására használnak.”

Egyébként ha csak azt nézem, hogy a dunakanyari „átkelések” üzemeltetőinek honlapján hogyan szerepel az elnevezés, tehát ők hogyan nevezik magukat, akkor Visegrád–Kisoroszi: rév (csak személyszállító), Visegrád–Nagymaros: komp (autókat is szállít), Dömös–Dömösi átkelés vasúti mh.: rév (csak személyszállító), Pilismarót–Zebegény: rév (csak személyszállító), Pilismarót–Szob: komp (autókat is szállít). A Volánbusz egyik visegrádi megállója viszont „Nagymarosi rév”, persze, mármint a „kisebb vízi járművek kikötőhelye”, vagyis ahonnan a komp indul (!), mert „Visegrád, hajóállomás” már egy másik buszmegálló neve. Utóbbiból az úgymond „nagyobb vízi járművek”, például kirándulóhajók, szárnyashajók indulnak – és tényleg.

Nem is bonyolítom tovább a dolgot – ahhoz túlságosan elkompodtam.

 

JÚNIUS 14. – PRUZSINSZKY ANEKDOTÁI

Mikszáth Kálmán regényében, a Beszterce ostromában (1894) Pongrácz gróf udvarában él Pruzsinszky Szaniszló, akinek a feladata a várúr szóval tartása, anekdotákkal mulattatása.

„A vacsora után együtt borozgatott a lengyelével, Pruzsinszky Szaniszlóval (hiszen minden jóravaló várban kell, hogy legyen egy lengyel). Pruzsinszky anekdotákat beszélt neki és mindenféle történeteket, amiket jártában-keltében fölszedegetett.

Mikor a tizenegy órát ütötte, megveregette a Szaniszló vállait:

– Derék ember vagy, lengyelkém, soha ki nem fogysz a beszédből, hanem most már eredj a szobádba és feküdj le. Az inas majd bevisz egy kulacsot a párnád alá, hogy ha éjjel fölébredsz, húzhass belőle egyet.”

Pruzsinszky Szaniszló valójában hivatásos színész. Lengeffy húsz évvel korábban, Pataky József társulatánál még Tarcsay László néven ismerte, amint az a Vág melletti fogadás előkészítésekor kiderül. A gróf udvarában Pruzsinszky persze a lengyel bujdosó szerepét játssza, szorgalmasan búsong hazája sorsán, és borral teli serlegek mellett anekdotákkal szórakoztatja a várurat. Ha alkalom van rá, szemeit az égnek fordítja, és elragadtatott fölkiáltással – „Ó, te nemes lélek!” – dicsőíti gazdáját. Kitart amellett, hogy a gróf betegségét az utolsó pillanatig titkolni kell, annyi pénzt sajtol ki belőle, amennyit csak lehet, és mikor már a dolgok nagyon rosszul állnak, még egy utolsó eret vág rajta. A zafírokkal, rubintokkal kirakott menteláncot elkunyerálja, s végleg kereket old. Szökése másokban is a vég érzetét kelti. „Hogy ím Pruzsinszky odább állt, nagy bolhát eresztett a többiek fejébe. Hm, a patkány menekül. A lengyelnek esze van, és orra van. A lengyel megérzi a veszedelmet, mint a béka az esőt.”

 

JÚNIUS 17. – ÓVATOSAN AZ ERDEI UTAKON

„A Pilisi Parkerdő Zrt. mintegy 180 kilométer, kerékpárosok előtt megnyitott erdészeti útján a balesetek elkerülése érdekében kéri a vonatkozó szabályok fokozott betartását” ‒ olvasom a parkerdő felhívását. Jó tudni, hogy az útszakaszok kizárólag saját felelősségre vehetők igénybe, és legfeljebb 30 kilométeres sebességgel lehet kerékpározni a kijelölt utakon, 8 és 18 óra között. Bár valószínűleg még soha senkit nem büntettek meg azért, mert reggel 7:55-kor 35 km/órával biciklizett, néhány hete ismét történt egy súlyos baleset ‒ a bringás túl gyorsan hajtott a lejtőn, kicsúszott az útról és súlyos sérüléseket szenvedett ‒, tanulságos példaként szolgálhat.

 

JÚNIUS 20. – ÁLCÁZOTT ÚJSÁGÍRÓKÉNT

20120620_illusztracio.JPG

Ma délelőtt részt vettem – hétköznapi érdeklődőként – a Fővárosi Közgyűlés ülésén, a Városháza dísztermében. Még soha nem voltam fővárosi testületi ülésen, de évekkel ezelőtt én tudósítottam a Józsefváros újságot a VIII. kerületi képviselő-testület üléseiről, így azokon „hivatalból” mindig ott ültem. Sok különbséget nem tapasztaltam… Bár ezúttal csupán „egyszerű” budapesti polgárként foglaltam helyet a hallgatóság soraiban, az ülés előtti rögtönzött sajtótájékoztatókon éppen úgy odamehettem fotózni az újságírókhoz, mintha én is közéjük tartoztam volna. Sőt, talán még kérdéseket is feltehettem volna a politikusoknak… Az engem érdeklő napirendi pont – helyszínen kiosztott – módosított előterjesztését is szemrebbenés nélkül elkértem a sajtósoktól, de a szavazást természetesen már nem vártam meg. Hiszen az eredmény – amely egyébként több mint kilenc órával az ülés kezdetét követően született meg – úgyis borítékolható volt…

 

JÚNIUS 30. – SZENTKERESZT SZENT KÚTJA

20120630_illusztracio.JPG

Múlt századi ismertető az 564 méter magasan található pilisszentkereszti Szent-kútról: „A pomázi úttól balra, a szőlőkbe vezető úton lehet megközelíteni. E rendben tartott, be is kerített forrást, amely fölé a község kis kápolnafélét is emeltetett, nemcsak Pilisszentkereszt, de az egész vidék csodatevő helynek ismeri. Tavaszi és őszi búcsúkor az egész országból, sőt még külföldről is felkeresik. Némelyek fehér galambot láttak vizében fürödni, mások Mária képét látták benne. Amióta vizétől – melyben valami kevés ásványi alkotórész is található – néhányan meggyógyultak, szent helynek mondják. Vizét más megyékbe is hordják. Ez az ülőhelyekkel is ellátott, állandóan árnyékos hely a pilisszentkeresztieknek kedves sétahelyük.”

 

JÚLIUS 7. – PILISSZENTLÉLEK TÖRTÉNETE

20120707_illusztracio.JPG

Pilisszentlélek az ország egyik legkisebb lélekszámú községe. A Pilis és a Visegrádi-hegység között, a Szentléleki-völgymedencében fekvő település a Pilisi Tájvédelmi Körzet és a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.

A község már az őskorban is lakott hely volt, az Árpád-korban pedig királyi vadászterület. A tatárjárás ezt a környéket sem kímélte. 1236-ban IV. Béla a szentkereszti pálosoknak adományozta a területet, ahol IV. (Kun) László 1287-ben pálos kolostort alapított. A török időkben a kolostor és a közelében épített falu elpusztult. 1541-ben Buda, majd 1543-ban Esztergom elfoglalása után végleg elnéptelenedett a vidék. 1703-ban a pálosok üveges mestert telepítettek ide. András mester a szentléleki völgy első lakója volt a középkor után, akit mesterségéről Hutás Andrásnak neveztek. Műhelyéről – amelyben palackot és zöld színű üveget gyártottak – Hutának kezdték nevezni ezt a helyet.

A pálosok a Nyitra megyei Felsőelefántból 1740 körül, majd az 1830-as években Gömör vármegyéből telepítettek ide tótokat. A község lélekszáma 200-500 fő között mozgott. Az itt élők fő foglalkozása a mészégetés volt, de sokan foglalkoztak fakitermeléssel, szőlőtermesztéssel is.

 

JÚLIUS 8. – MENETSZÉL

– „Jó napot kívánok, egy félárút szeretnék kérni Pilisszentlélekre” – kezdeném az utazást, de a mögöttem sorban álló szlovák asszony kiokít. „Ne lelkezzél itt, drága lelkem, mi hutaiak vagyunk” – mondja önérzetesen. A sofőr némán bólint, együttérez. Szájában félig elszívott, füstszűrő nélküli cigaretta. Kiadja a jegyet, és furcsán néz rám. A borostás arcán gyöngyöző izzadságcseppeken és a verítéktől foltos atlétáján látom: ő sem fázik.

Minden felszálló helyet foglal, egyedül én maradok állva. Döglesztő a hőség a negyvenéves, lepukkant Ikarus üvegkalitkájában. Még nem találták fel a légkondit?... – háborgok magamban naivan, de érkezik a megerősítés a hátam mögül: „Nemôžeme vystáť teplo, Józsi, otvoriť dvere, légy szíves.”

„Majd ha kiérünk Egomból” – válaszolja flegmán a sofőr.

És betartja az ígéretét.

„Csak” hetvennel száguldunk, amikor egyik pillanatról a másikról kivágja az első ajtót.

Megcsap a huzat. Rögtön jobban érzem magam.

És így megyünk végig, Esztergomból Pilisszentlélekre.

Ott állok a borostás, izzadó, cigarettázó sofőr mellett, és örülök, hogy feltalálták az ingyen-légkondit.

Hátam mögül érkezik a megerősítés: „D’akujem pekne.”

Én is. Élmény volt.

 

JÚLIUS 9. – KILÁTÁS A HIRSCH-OROMRÓL

20120709_illusztracio.JPG

Kilátás a Pilismarót és Pilisszentlélek között félúton, 414 méter magasan fekvő Hirsch-oromról, a megújult Turista Magazin első lapszámával. Az itteni emlékművet – a rajta elhelyezett műmárvány tábla tanúsága szerint – „Magyarország ezer éves fennállása alkalmából Nagys. Hirsch István m. kir. közalap. főerdő tanácsos Úr tiszteletére emeltette a pilis-maróthi m. kir. közalap. erdészeti személyzet” 1896-ban, és „a honfoglalás 1100. évfordulóján magyarságunk és erdész elődeink előtt tisztelegve újította fel a Pilisi Parkerdő Rt.”

 

JÚLIUS 10. – VEZÉRŐRNAGY A GYÁLI ÚTON

Mint a Magyar életrajzi lexikonból megtudtam, Merényi Gusztáv (1895–1950) belgyógyász, orvos-vezérőrnagy 1920-ban szerzett diplomát a budapesti Tudományegyetemen, 1936-tól a magyar légierő vezető orvosaként a katonai repülés orvosi kérdéseivel foglalkozott. A Műszaki Egyetem Aerodinamikai Intézetének támogatásával 1938-ban megszervezte az első magassági kísérleti állomást, ahol a gyorsan bekövetkező oxigénhiányhoz való alkalmazkodás kérdéseit vizsgálta. Az ő tervei alapján készült el a Repülőorvosi Vizsgáló Intézet, amely később a Gyáli úti Honvédkórház keretében folytatta működését. 1941-ben egyetemi magántanárrá habilitálták, a szegedi és kolozsvári egyetemeken tartott előadásokat repülésélettanból. 1940-ben a Bajcsy-Zsilinszky Endre által vezetett ellenállókhoz csatlakozott, és a vezetése alatt álló Pajor Szanatóriumban nyújtott menedéket az üldözötteknek, majd letartóztatása elől illegalitásba menekült. 1945-ban a budapesti Vöröskereszt Kórház parancsnoka, 1946-ban a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának vezetője lett, orvos-vezérőrnagyi rangban. Sokat dolgozott a vérellátás gondjainak megoldásán, 1947-ben megkezdte az első Magyar Véradó Központ és Vérellátó Állomás létrehozását. 1950-ben – a Rajk-per kapcsán – koncepciós perbe fogták és kivégezték, majd 1956. október 13-án újratemették. Teljes rehabilitációja csak 1990-ben történt meg. Emlékére a Gyáli úti kórházat 1970-ben Merényi Gusztáv Kórháznak nevezték el. Sírja a Farkasréti temetőben található.

 

JÚLIUS 11. – KÖTŐJELESKEDÉS

Egy szövegben számos írásjel szakíthatja meg a betűk szép sorát, mégis talán az a bizonyos vízszintes vonal a legproblémásabb. Különösen azért, mert a szövegszerkesztő programok automatikus javítása gyakran – finoman szólva is – furcsán oldja meg a használatát. Az automatikus javítás ugyan általában gondolatjelre cseréli a kötőjelet, de szinte ez az egyetlen ismert lehetőség, mert a Windows billentyűzetén nem egyszerű előkeresni a gondolatjelet. Az „é” és „á” alatti kötőjelet Shifttel együtt lenyomva aláhúzást kapunk, de a Ctrl + numerikus mínusz már gondolatjelet eredményez. Bekapcsolt Num Lock mellett az Alt + 0150 számkombináció beírása is gondolatjelet mutat. A Word igyekszik javítani kötőjeleinket, azonban gondot okoz, ha a gondolatjel után más írásjel következik (például –,), ilyenkor elmarad az automatikus korrekció. Ezért érdemes inkább a fenti kombinációkat alkalmazni, vagy – még egyszerűbb módon – saját billentyűparancsot rendelni a gondolatjelhez a szimbólumok beszúrásánál.

 

JÚLIUS 14. – MAGYARORSZÁG, VÉGÁLLOMÁS

20120714_illusztracio.JPG

 

JÚLIUS 15. – A CSOLNOKI XII. AKNA

A csolnoki XII. akna mélyítését 1937 decemberében kezdték meg, és 1939-ben a -163 méteres szinten, a rakodó megépítésével fejezték be a -168 méteres szintig mélyített aknát. 1940-ben a dorogi alagutat meghosszabbították az akna külszíni területéig, így lehetővé vált a szén Dorogra szállítása. Az alagútból egy lejtősaknát is mélyítettek. Az üzem termelése folyamatosan növekedett, 1944-ben már 305 ezer tonna szenet adott. A háborús események miatt a termelés visszaesett, és csak 1953-ban tudták meghaladni a korábbi termelést, 584 ezer tonnával. 1961-ben az aknaüzem vízvédelmi rekonstrukciója keretében megkezdték a XII/a. akna mélyítését. 1968-ban megtörtént a XII. és a XII/a. aknák összekötése. 1970 júliusában katasztrofális vízbetörés következett be 140 m3/perc mennyiséggel. 1974-ig a termelés folyamatos volt, ezt követően az üzemet megszüntették, művelt területeit XIX. aknához csatolták. Forrás: Csolnoki Bányászati és Ásványgyűjtemény

 

JÚLIUS 22. – LAKÁSTŰZ A SZOMSZÉD LÉPCSŐHÁZBAN

20120722_illusztracio.JPG

A XIX. kerületi Lehel utca egyik tízemeletes épületében egy harmadik emeleti lakás gyulladt ki. A tűz átterjedt a negyedik emeletre is, de a nagy erőkkel kivonuló tűzoltók rövid idő alatt megfékezték a lángokat. A tűzoltóság a legmagasabb, ötös fokozatú riasztást rendelte el, hat tűzoltóautó és több mint negyven tűzoltó érkezett a helyszínre. A füst teljesen elborította az épületet, ezért a lépcsőházat kiürítették, ötven lakónak kellett ideiglenesen elhagynia otthonát. Az eset után hét gyermeket és négy felnőttet szállítottak kórházba enyhe füstmérgezéssel. Később az egész épületet átszellőztették és átvizsgálták, így kora délután mindenki visszatérhetett otthonába. A szomszédok elmondása szerint a kiégett lakás konyhájában olajat melegítettek, amely meggyulladt, és ettől kapott lángra a berendezés, majd az előszoba bútorzata is.

 

JÚLIUS 24. – MEGFELELŐ IDŐZÍTÉS

Múlt évben 368 pont volt a felvételi határ, idén már 425 pont az ELTE–BTK informatikus könyvtáros A-N-Á szakra. Nekem 400 pontom volt, ezzel múlt évben felvettek, bár rögtön halasztottam is egy évet. És milyen jól tettem, hogy a múlt évben adtam be a jelentkezést!... Egyébként 2011-ben összesen 242-en jelentkeztek erre a szakra, az A-N-Á képzésre, első helyen 70-en jelölték meg – köztük én is –, ebből 62 diákot vettek fel, míg az A-N-K képzésre 68-an jelentkeztek, első helyen öten jelölték meg, ebből nyolc diákot vettek fel, tehát összesen hetvenen folytatták tanulmányaikat ezen a szakon.

 

JÚLIUS 25. – ÖT ÉV MÚLVA KIDERÜL

„Öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból – jelentette ki tegnap Orbán Viktor, amikor a Fidelitas vezetőivel és tagjaival találkozott. Az MSZP szerint Orbánnak kivételesen igaza lesz: pár év múlva ugyanis a szocialista kormány programjának megvalósulásával valóban tömegével jönnek majd vissza külföldről a magyar fiatalok” – írja a Népszava.

 

JÚLIUS 31. – LÉGVÉDELMI BÁZIS A PILIS-TETŐN

20120731_illusztracio.JPG

A Pilis-tető a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegycsúcsa, tengerszint feletti magassága 756 méter. Ezen a hegytetőn egykor a Magyar Néphadsereg légvédelmi rakétabázisa működött, amit a rendszerváltás után felszámoltak. A katonai bázis avagy harcálláspont egészen 1996-ig üzemelt, és Budapest légtérvédelmét látta el 11/2. Légvédelmi Rakétaosztály néven. A hozzá tartozó laktanya Pilisszentkereszt község felett, a Dobogókőre vezető út mellett található. A Pilis-tetőn emelt építmények az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan az enyészet martalékává váltak. A katonai bázisból már csak azok az elhagyatott betonbunkerek maradtak meg, amelyekben régen a rakétaszállító teherautók álltak – olvasható az időjárásmérő állomás honlapján, az archív fotó összehasonlítható a mai látvánnyal.

 

AUGUSZTUS 1. – PÁLOSOK FÁJA KLASTROMPUSZTÁN

20120801_illusztracio.JPG

„A Kesztölchöz tartozó Klastrompuszta 1250-től 1304-ig az Özséb esztergomi kanonok által alapított pálos szerzetesrend központja volt. A XIII. század elején a pilisi erdőkben egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték, akikkel a későbbi rendfőnök, Özséb tartott rendszeres kapcsolatot. 1246-ban, a tatárjárás után lemondott vagyonáról, és Báncsa István érsek hozzájárulásával ő is a Pilisbe vonult, hogy remeteként élhessen. Maga köré gyűjtötte társait, akikkel a barlangok közelében templomot és kolostort alapított a Szent Kereszt tiszteletére. A szerzetesrendet Szent Pál első remeterendjének nevezték. Az 1256. évi esztergomi zsinaton Özséb mint a rend főnöke jelent meg” – olvasható a Klastrompuszta határában álló terebélyes hársfa melletti táblán, amely az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend emlékét őrzi.

 

AUGUSZTUS 10. – HATÁRESET

20120809_illusztracio.JPG

 

AUGUSZTUS 17. – KILÁTÁS A JULIANUS BARÁT-TORONYBÓL

20120817_illusztracio.JPG

A Börzsöny déli részén található, 482 méter magas Hegyes-tető – német nevén Spitz Berg – kilátójából, a Julianus barát-toronyból csodálatos kilátás nyílik a Dunakanyarra. „Budapest közelségének és a kiváló megközelíthetőségnek köszönhetően a Nagymaros és Zebegény környéki erdőkben a természetjárás nagy múltra tekint vissza. A Hegyes-tető és a Szent Mihály-hegy környéke az 1914-ben alakult ún. Encián Turisták kezdeményezésére a Magyar Turista Szövetség egyik mintaterülete lett. A környék turistaútvonal-hálózatának felfestésére 1932-ben került sor, az útvonalak mentén több pihenőhely létesült. Az 1938-39-ben épült Julianus barát-torony – hazánk egyik legszebb kilátóhelyének – oldalán ma is látható az Encián Turisták emléktáblája” – olvasható a torony melletti tájékoztató táblán.

 

AUGUSZTUS 19. – GÁRDONYI SZÜLŐHÁZÁNÁL

20120819_illusztracio.jpg

Gárdonyi Géza – Ziegler Géza néven – 1863. augusztus 3-án született az agárdpusztai Nádasdy-birtokon, ahol apja uradalmi gépészként dolgozott. Az épület hosszú gerincű, meszelt téglafalú, egykor nádfedelű, ma cseréptetős cselédház, amelyben az író születésekor az uradalmi cselédség „arisztokráciája” lakott – írja a Wikipedia. Az emlékház honlapjáról pedig megtudható, hogy a közelmúltban felújított szülőházban a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Heves Megyei Múzeumi Szervezet rendezett be új emlékkiállítást. Az általam is megtekintett tárlat bemutatja az író életének legfőbb állomásait, irodalmi munkásságának kiemelkedő értékeit. Gárdonyi naplója és műveinek legszebb kiadásai mellett néhány eredeti, személyes tárgya is látható. Az érdeklődők megismerkedhetnek alkotói módszerével, írói munkásságával, bepillantást nyerhetnek különleges titkosírásába és megismerhetik a megfejtés kalandos történetét is.

 

AUGUSZTUS 22. – MAGYARORSZÁG TETEJÉN

20120822_illusztracio.JPG

Ahogyan ma eljutottunk Magyarország legmagasabb pontjáig – MÁV-val, Volánnal és gyalogosan –, továbbá amit 12 kilométeres kis túránk alatt tapasztaltunk a környéken meg a Kékestetőn, egész egyszerűen kiábrándító és szomorú volt. Lepusztultság, elhanyagoltság, szemét mindenütt. Még rosszabb a helyzet, mint másfél évtizeddel ezelőtt, amikor utoljára jártam itt. Turisták helyett autóval odautazó „kirándulók”. Sehol egy bolt, sehol egy rendes büfé vagy étterem, legfeljebb a bóvlit és bizsut áruló kereskedők sátrai. Mátraháza teljesen kihalt, Kékestető csak félig. Szürreális élményt, lehangoló látványt jelentett. De az 1014 méteres magasságot jelző kő azért egy mosolyt megért – a fotó kedvéért. Ez a pillanat volt „magasan a legjobb” a mai napon.

 

AUGUSZTUS 25. – MAGASHÁZ

Leszaladtam az újságért, visszafelé egy borostás öreggel együtt szálltam be a liftbe.

– Hanyadikra megy? – kérdem.

– A nyolcadikra – válaszolja. – Oda még nem kell útlevél.

– Igen? A tizediken állítólag egyszer már kérték – replikázok. – Én a harmadikon lakom, földhöz ragadtabb vagyok, mint maga.

– Én is igyekszem időben kiszállni, nehogy aztán a végén beállítsak az atyaúristenhez – búcsúzik az öreg.

Nem is tudtam, hogy ilyen magas a házunk.

Címkék: Kaleidoszkóp

süti beállítások módosítása