Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től tematikus blogokat is vezet. Kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás. A Meridián Csoport alapító tagja, az MKE PEMEKSZ és a MANT tagja.

Ajánló

twitter_koveteshird.jpg

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

budapest_archivum_hird.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201811.jpg

RÖSER BAZÁRA

Prusi 2012.11.27. 16:27

A Károly körút 22. szám alatti házat az előző századfordulón még Röser-bazárként ismerték a környéken élők. Homlokzatát közel 120 éve ékesíti az eredeti funkciójára utaló, fekete márványlapon aranyozott felirat. Udvarában ma is tucatnyi üzlet működik, közülük a legrégebbi több mint fél évszázada.

DSCN1780.JPG

Az 1880-as évek elején Röser Miklós, korának egyik ismert pesti vállalkozója – gazdasági iskolájának igazgatója – úgy döntött, hogy bazárt alapít az Országúton, a hajdani városfal közvetlen közelében, hogy tető alatt folytassa az utcai vásárok hagyományait. Két, egymás mellett fekvő épületet vett meg erre a célra: a Kauser Gyula műépítész által tervezett, ötemeletes Károly körút 22. alattit, valamint a háromemeletes Újvilág utca 23-25. számút. A házsor neve és számozása később megváltozott, az utóbbi házat ma Semmelweis utca 19. számmal jelölik.

A földszintet 1891-ben alakították át bazárnak, amelynek tulajdonosa másfél évtizeden át egyedül Röser Miklós volt, majd egy tekintélyes fővárosi kereskedővel, Holitscher Siegfrieddel társult. 1911-ben ismét átépítésre került a sor, ezúttal Dávid János (1850–1934) és fiának tervei szerint az épületen belül végeztek kisebb-nagyobb munkálatokat. A velencei reneszánsz stílusra emlékeztető átjáróházban még a két világháború között is működött a híres bazár, amelynek udvarán kalaposok, szabók, cipészek, bőrdíszművesek, virágárusok és különböző kereskedők telepedtek le. A hattengelyes épület homlokzatának kiképzése szintén a figyelemfelkeltést szolgálta. A körfolyosókat például öntöttvas korláttal szegélyezték, a második emeleti falfülkében pedig egy női szobrot helyeztek el. Az ötemeletes ház legimpozánsabb részét, az oromzatot díszes, tömör falrész zárja le, középen a bazárra utaló felirattal.

Az egykori bazár napjainkban is üzletházként funkcionál: az udvaron divatáru-, ékszer-, öv és táska-, ajándék- és gyermekruhaüzletek csábítják a vásárlókat – éppen úgy, mint elődeik száz évvel ezelőtt. A működők között a kilencvenes években még egy-egy üres helyiség is akadt, de mára ezeket is kiadták: egyebek között galéria, ruhaüzlet, kávézó működik a hangulatos udvarban, amelynek legrégebbi üzlete egy fél évszázaddal ezelőtt alapított ékszerbolt. Az emeleti lakásokba is innen, az udvarból balra és jobbra induló lépcsőházakból lehet feljutni. Amikor régi híres tulajdonosok és bérlők iránt érdeklődtünk, a mostani lakók közül legtöbben Barta Sándor (1897–1938) nevét említették. A XX. századi költőre a kaputól jobbra kőtábla is emlékeztet, rajta az alábbi idézettel: „Ember... testvérem vagy, üdvözöllek a Földön”.

Az épületet legutóbb az 1960-as évek végén újították fel, így a közelmúltban vált esedékessé az újabb tatarozás. Pályázati támogatások segítségével 2003-ban renoválták a Károly körúti homlokzatot, ekkor helyezték el az eredeti funkcióra utaló feliratot is a bejárat felett.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2004. AUGUSZTUS 13-I SZÁMÁBAN

Címkék: Budapest