Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től tematikus blogokat is vezet. Érdekli a várostörténet és az információ-tudomány, hobbija a természetjárás és a fotózás, a határtudományos témákkal foglalkozó Meridián Csoport alapító tagja. Jelenleg kerületi lapszerkesztő, autós kiadványok olvasószerkesztője, valamint az ELTE BTK informatikus könyvtáros szakának hallgatója.

Ajánló

twitter_koveteshird.jpg

 
pislogas_hirdetes.jpg 

idegenzona_ujfejlec.jpg

  

meridian_logo_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201709.jpg


A PILISMARÓTI HOFFMANN-KUNYHÓ

Prusi 2014.09.20. 19:55

Az erdészek együttműködéséről, kezdeményezéseiről szólnak azok a feljegyzések, amelyek a pilismaróti Hoffmann-kunyhó építéséről és a turistamozgalomban betöltött szerepéről számolnak be. Az eredeti kunyhó már az 1880-as években állt. Zsindelytetős gerendaház volt, amelyet paticskerítéssel vettek körül. Eleinte az erdészek, erdei munkások menedékhelyéül szolgált, majd 1890. június 15-én – természetjárók népes csoportjának jelenlétében – átadták az egyre terebélyesedő turistatársadalomnak.

DSC00464.JPG

Az épület kezelője a Magyar Turista Egyesület budapesti szakosztálya lett. Neve az erdészeti közalapítvány pilismaróti erdőgondnokának, Hoffmann Sándornak az emlékét őrzi. Az eredeti faépület az 1930-as végén még állott „Hoffmann puliba” felirattal. A háború után terméskőből építették fel az új „kunyhót”, később pedig különböző tákolmányokat ragasztottak hozzá. Időközben a kerület erdészének lakása is felépült vele szemben. A környékbeli erdőkben zajló termelések miatt szükség volt ideiglenes munkásszállásra és a kihelyezett fogatok számára istállóra. Ezen szerepének befejeztével az épületegyüttes újra a turizmus szolgálatába lépett. Az omladozó épületeket Makovecz Imre tervei alapján építették át a nyolcvanas években, azonban a szállásépület állaga és komfortfokozata miatt átépítésre szorult 2001-ben. Most erdei szállásépületként, illetve zártkörű rendezvényekre bérbe vehető étteremként áll a természetszeretők rendelkezésére. A szolgálati lakás a Pilismaróti Erdészet hoffmanni kerületét szolgálja ki.

A Hoffmann-kunyhótól alig 300 méterre lévő, ma is bővizű Hoffmann-forrás mindig üdítő ivóvizet biztosít az arra járóknak. Az épületek mögött létesített padok, asztalok és tűzrakóhely a kirándulás közben megpihenni vágyókat szolgálják.

Sok szép látnivaló közelíthető meg innen. A közelben található a Cser-kút forrás, melyhez az Urak hídján keresztül juthatunk nem jelölt turistaúton. A Z+ úton juthatunk az Égett-hárshoz, ahonnan már látszanak a pilisszentléleki pálos kolostor szemet gyönyörködtető romjai. Ott nem a kolostorrom felé indulván a P jelzésen eljuthatunk a Hirsch-oromig, ahonnan megkapó panorámaként tárulnak elénk a pilismaróti erdők a Malom-völggyel. Ezen az úton tovább jutunk Pilismarótra a Miklós-deák-völgyön keresztül.

A Z+ jelzés a másik irányban elvisz a Szakó-nyeregig, ahonnan választhatunk az útelágazás adta lehetőségekben. Igen látványos út vezet fel Dobogókőre a P jelzésen. Kalandos út visz a Z úton az Árpádváron át – amely még a XVII. században is településként működött –, a Rám-szakadékon keresztül – amely egy gyönyörű, de nedves időben veszélyes útvonal – Dömösre. A Z□ úton keresztül érhetjük el azt a Római utat, amely a Két-bükkfa-nyereg felé veszi az irányt, ahonnan a Pilis-tető és Dobogókő is elérhető szebbnél szebb utakon.

SZÖVEG FORRÁSA:
A PILISI PARKERDŐ ZRT. TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁJA

Címkék: természetjárás Pilismarót

PILISMARÓT HALASTAVAI

Prusi 2014.08.03. 14:32

A Miklós-deák-völgyi patak a pilismaróti Malom-patak mellékága, a Duna közvetlen vízgyűjtőjéhez tartozik. A Miklós-deák-völgyi legalsó tó víztározóként működött 1960-ig. A gát építése a millennium időszakára tehető, Magyarország ezeréves fennállásának állít emléket a közelben épült emlékmű is.

A környéken egyhektáros csemetekert is létesült, amelynek épített vízrendszere segítségével lehetséges volt az ott nevelt csemeték öntözése. A gáton két zsilip volt, az egyik a vízszint szabályozását szolgálta, a másik a csemetekertbe vezette a vizet.

1960 táján a meglévő tó felvízi oldalán épült egy másik tó, halászkunyhóval a partján. A tavak ekkor protokollhorgászatot biztosítottak, állandó őr látta el az ottani munkákat. Miután egy harmadik tó is épült, ezek védelmére egy hordalékfogó gátat létesítettek kb. 300 méterre a felvízen, így működött 1985-ig a tórendszer. Az üzemelésnél a legköltségesebb feladat a meder három-négyévenkénti iszapmentesítése, kotrása és az állandó őrzés volt.

A vízfolyáson az utóbbi évtizedekben több nagy árhullám vonult le, amely a létesítmények jelentős részét használhatatlanná tette. Az utolsó, 1999-ben levonult rendkívüli árhullám átszakította az alsó gátat. Ezt követően a tavakat nem lehetett üzemeltetni, ennek hiányában kiszáradtak.

A tórendszer átalakítását 2012-ben kezdte meg, és 2013 őszén fejezte be a Pilisi Parkerdő Zrt. a KEOP „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” európai uniós finanszírozású program keretében. A munkák célja a vízfelület-létesítés, a vízvisszatartás (tározó szerep) és a vízfolyás átjárhatóságának biztosítása volt. A tórendszer feletti mederszakasz és a tórendszer alatti mederszakasz átjárhatóságát (vízi állatfajok, pl. a kövi rák számára) a tavakkal párhuzamosan kiépített, országos szinten különlegesnek mondható megkerülő csatorna biztosítja.

A tórendszer három víztározó tóból és egy, a tavak felvízi oldalán kb. egy kilométer távolságban lévő negyedik, nagy területű, hordaléklerakásra alkalmas területből áll. Nagyobb vízhozam esetén a tavakba lehet irányítani a patak felesleges vizét. Szélsőségesen magas vízhozam esetén a lezúduló hordalék a patak magasabban lévő szakaszán kialakított hordaléklerakó területen, a 4. számú tóban raktározódik, a vízhozam itt csillapítódik, megvédve így a patak faluban futó szakaszát és Pilismarótot.

SZÖVEG: A MIKLÓS-DEÁK-VÖLGYI TAVAK TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁI
FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN

Címkék: Dunakanyar Pilismarót

TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉS PILISMARÓTON

Prusi 2014.03.29. 10:28

A Pilisi Parkerdő Zrt. március 28-án átadta a pilismaróti Miklós-deák-völgyi tavak vizes élőhelyének gátrendszerét. A rekonstrukcióra 90 millió forintot fordítottak, a beruházás egy 240 millió forintos természetvédelmi program része volt – írja közleményében a Pilisi Parkerdő.

20140329_miklosdeak_felujitas.jpg

FOTÓ: PILISI PARKERDŐ ZRT.

A 2012-ben megindult munkálatok során lebontották a régi gátakat és zsilipeket, így az egykor három tóból és egy hordaléklerakó területből álló vizes élőhelyet új, természetvédelmi szempontból megfelelő műtárgyak építésével állították helyre. Ezeket a tájba illeszkedő műtárgyakat a folyóvízi fajok életkörülményeit figyelembe véve alakították ki.

A tavak alapvető szerepe az volt, hogy nagyobb csapadékok idején lehetővé tegyék a patakon lezúduló víznek még az erdőben történő visszatartását, így védjék a környék településeit az árvíz okozta károktól, és az egykori, közeli csemetekert vízellátását is ezek a tavak biztosították. De az elmúlt évek nagy árhullámai annyira megrongálták a tórendszer létesítményeit, a zsilipeket és gátakat, hogy sem tározó funkcióját nem tölthette be, sem a halak és védett kétéltű fajok számára nem nyújthatott tovább élőhelyet.

A legrégebbi, 1800-as évek végén épült gátnál ipartörténeti értékei miatt megőrizték a létesítmény eredeti jellegét. A rekonstrukciót követően a tórendszer ismét képes megtartani a patak vizét, így az felhőszakadás esetén nem veszélyezteti Pilismarótot. A patak felső és alsó folyása között kiépítettek egy megkerülő csatornát, mely a kisebb élőlények számára átjárhatóvá teszi a gátakkal szabdalt részt. A megújult terület most már különleges élővilággal, az élővilágot bemutató hat információs táblával és padokkal várja a látogatókat.

A Miklós-deák-völgyi tavak rekonstrukciója a „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” elnevezésű, 240 millió forint összköltségvetésű pályázat egyik része. Ennek keretében visszaszorították az erdőkben nem őshonos fafajokat – ilyen például az akác vagy a bálványfa –, valamint helyreállítottak több kisebb tavat is. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2013-ban és 2014-ben turistaház-felújítási programmal, az Országos Kéktúra 113 kilométeres útvonalának felújításával, a Rám-szakadék Tanösvény létesítésével és még számos fejlesztéssel igyekszik a Pilisbe csábítani a turistákat.

Címkék: Dunakanyar Pilismarót

HECKENAST VILLÁJA PILISMARÓTON

Prusi 2013.08.28. 22:47

Pilismarót központjában, a Rákóczi út 19. szám alatt található Heckenast Gusztáv romantikus stílusú villája, amit 1860 körül a kor egyik legjelentősebb építésze, Feszl Frigyes tervezett. Különös furcsasága a sorsnak, hogy – a hagyomány szerint – éppen itt, a forradalmi Nemzeti dal nyomdászának udvarában fogalmazta meg Deák Ferenc a kiegyezés tervezetét. Heckenastnál megfordult többek között Arany János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Eötvös József és Gyulai Pál is.

20130828_heckenast_1.JPG

Címkék: Dunakanyar Pilismarót

PILISMARÓTI NOSZTALGIA

Prusi 2012.10.30. 18:52

Címkék: Dunakanyar Pilismarót

HAJÓTEMETŐ A PILISMARÓTI-ÖBÖLBEN

Prusi 2012.07.28. 20:36

Címkék: képriport Dunakanyar Pilismarót

KIRÁNDULÁS A HIRSCH-OROMHOZ

Prusi 2012.07.07. 18:52

Túraútvonal: Pilisszentlélek – Pálos kolostor romjai – Égett-hárs – Felső-Ecset-hegy – Alsó-Ecset-hegy – Hirsch-orom – Somos-árok – Kadar-kút – Miklós-deák-völgy – Pilismarót

Címkék: természetjárás Dunakanyar Pilismarót

DOBOGÓKŐTŐL HAMVASKŐIG

Prusi 2012.06.24. 19:45

Túraútvonal: Dobogókő – Szép-hárs – Jász-hegy üstöke – Három-forrás – Lukács-árok – Szentfa-kápolna – Dömös, hajóállomás; Pilismarót – Miklós-deák-völgy – Hamvas-kői vadászház

Címkék: természetjárás Dunakanyar Pilismarót

PILISMARÓTI KIRÁNDULÁS

Prusi 2012.05.29. 18:34

Túraútvonal: Szob, kompátkelés – Basaharc – Basaharci-völgy – Hosszú-hegy – Sas-hegy – Hideglelős-kereszt – Búbánatvölgy

Címkék: természetjárás Dunakanyar Pilismarót

A HIDEGLELŐS-KERESZT BŰVÖLETÉBEN

Prusi 2012.03.17. 01:30

20120317_hidegleles_a_hegyen.jpg

Eddig azt hittem magamról: tudok térképet olvasni. Hihetem is, szerencsére nem gyakran tévedek el.

Vajon bennem volt a hiba, amikor múlt nyáron – 2011. július 16-án – kezembe fogtam a Cartographia Kft. által 2010-ben (!) kiadott Pilis–Visegrádi-hegység turistatérképet? És a testvéremmel együtt elindultam Pilismarótról, célként kitűzve az Esztergom és Pilismarót között magasodó Hideglelős-keresztet.

Nem túrázni szerettünk volna, csak egy délelőtti kirándulást terveztünk. A kettő közötti különbséget nem én fogom elmagyarázni.

Éppen ezért Búbánat-völgyig busszal mentünk. (Innen üzenem a Volánbusznak, hogy nem „Búbánatvölgye”. Ha földrajzi név, akkor Búbánat-völgy, ha a településrész neve, akkor Búbánatvölgy. Fognak is rám hallgatni, egyértelmű.)

Bárcsak bemásolhatnám ide az adott terület turistatérképét, de hiába szkenneltem be, „a Cartographia Kft. írásbeli engedélye nélkül tilos a kiadványt részben vagy egészben sokszorosítani, vagy bármely módon rögzíteni és újrahasznosítani”, és ezt érdemes komolyan venni.

Mindenesetre én azt látom a térképen, hogy Búbánat-völgy buszmegállótól kevesebb mint egy kilométert kell gyalogolni – a piros háromszög turistajelzésen – a 11-es főúton. A piros háromszög az ominózus megállóból indul, és – mint „neve” is mutatja – egy hegycsúcsra kell irányítania. Ezúttal konkrétan a Hideglelős-kereszthez.

A térkép szerint egyértelműen a Törpe-sziget keleti csúcsától pontosan délre kellene „bevezetnie” az erdőbe. De nem vezetett be, akárhogy kerestük. Még a Duna-partra is lementünk, hogy megnézzük, hová esik a sziget keleti csúcsa. A szigetcsúcs „esett”, a jelzés nem.

Ilyen helyzetben mindig vissza kell menni az utolsó ismert jelzésig. Ez meg is történt. Ezt fotóztam le, a „Duna–Ipoly Nemzeti Park” táblával és a „kilométerkővel” együtt. Még az orom is látszódik, épp a villanyvezeték takarja a Hideglelős-kereszt „hűlt helyét”. Természetesen nem a keresztnek volt hűlt helye, hanem a későbbi jelzésnek.

Végül nem sikerült feljutnunk. Túl éhesek voltunk ahhoz, hogy tovább próbálkozzunk. Inkább visszabattyogtunk a megállóba, és hazamentünk ebédelni.

Visszafelé, a busz ablakán kipillantva láttuk a Basaharcról induló piros kereszt jelzést. Ez ugyanúgy a Hosszú-hegyre visz fel, mint a piros háromszög, csak a másik irányból. Egyébként az egész út nem több öt kilométernél, még szintkülönbséggel együtt is csak jelképes táv.

Hogy miért nem Basaharcról indultunk?... Nyilván túl egyszerű lett volna. Akkor biztosan nem váltam volna a Hideglelős-kereszt „megszállottjává”.

Akkor nem feltétlenül szerkesztettem volna meg az alábbi újságoldalt sem… Az elérhető adatokat összeírtam és betördeltem – ráadásul Wordben… –, mintha meg is jelent volna valahol… Egy fotórészlettel a Wikipédiáról, Mitter Balázs révén és egy teljes képpel az avus.blog.hu-ról.

Egyébként ha már ennyire ügyelünk a szerzői jogokra – és kell is –, akkor érdemes a helyesírásra is ügyelni. Mert bizony Hideglelős-kereszt, így, kötőjellel. Csak tudjam mihez kötni, hová is megyek majd nagy megszállottságomban május végén. Ekkorra tűztük ki ugyanis az újabb „teljesítménytúra” időpontját. Természetesen a piros kereszten indulva, Basaharcról. Ha szemtől szembe nem sikerült „meghódítani”, akkor hátulról támadunk. És ezúttal biztos vagyok benne, hogy sikerrel járunk.

A hagyomány azt tartja, hogy háromszor kell térden csúszva megkerülni a keresztet, és meggyógyul az ember. Azt hiszem, nekem elég lesz egy pillantást vetnem rá… Csak nehogy azt tessék mondani, hogy elmebaj esetén nem segít a kereszt.

Címkék: szubjektív Pilismarót