Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

2018. május 31. - Prusi

MÁRCIUS 17. – „NAGYKORÚ” LETT AZ ELSŐ CIKKEM

20180317_illusztracio.jpg

Az akkor még fekete-fehér Népszabadság Budapest mellékletében 2000. március 17-én jelent meg nyomtatásban az első írásom. A 16 évesen (!) írt elsőt azóta több mint 1500 újságcikk követte a legkülönbözőbb lapokban, témákban és műfajokban. Az immár 18 évet átölelő statisztikában több ezer szerkesztett és/vagy korrektúrázott újságoldal és mintegy 500 blogbejegyzés is helyet követel: utóbbiakat eddig összesen 760 ezren olvasták.

 

MÁRCIUS 24. – VILÁGOKON ÁT

20180324_illusztracio.jpg

Egy rendkívül érdekes és értékes sorozat az utolsó időkből, amikor a Magyar Televízió még valóban értéket közvetített: a Lőrincz Gabriella szerkesztésében, rendezésében és műsorvezetői kalauzolásával, 1999–2005 között készült „Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában” 12 része az emberi élet nagy és örök dilemmáit veszi sorra, s ha nem is a teljesség, de az elmélyültség igényével, filozofikus hangvételben tolmácsolja a spirituális létszemlélet alapfogalmait. Az „összefüggések tudománya” meglátja a világ jelenségeiben az analógiás megfeleléseket, a materiális tényezők mellett a szellemi valóságok létezését. Az ismeretterjesztő sorozat közreműködői által megfogalmazott világszemléleti alternatívák egyaránt merítenek ősi kultúrkörök tudáskincséből és a modern, kísérleti tudomány sokszor merész hipotéziseiből. – A műsor szakértője és állandó közreműködője, Dúl Antal teológus–könyvtáros 2018. február 11-én elhunyt.

 

MÁRCIUS 31. – EGYRE TÖBB A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓ

A rendszerváltáskor 4179 települési könyvtár működött az országban, ám jellemzően a kisebb településeken olyan anyagi terhet jelentett a fenntartásuk, hogy 2006-ban már csak 2574 várta az olvasókat. Az 1990-es 1,48 milliós látogatószám 1996-ra 1,32 millióra csökkent, azóta viszont – ha csekély mértékben is, de – emelkedik a beiratkozottak száma, jelenleg 1,51 millióan élnek a lehetőséggel – írja a Népszava.

 

ÁPRILIS 1. – ÖT SZÁZALÉK

– Figyelj már, barátom, kérdezhetek valamit? – szólalt meg mellettem egy rekedtes férfihang, és egy dülöngélő alak lépett a látóterembe.
– Most nem érek rá, ne zavarjon – feleltem határozottan, rezzenéstelen arccal, fel sem pillantva. Éppen a jegyvásárlással voltam elfoglalva a KÖKI-n.
Mihelyst a MÁV automatája kiadta a jegyemet, megfordultam.
– Barátom, figyelj már, az a helyzet, hogy… – kezdte újra.
– Ez inkább kérés, mint kérdés – vágtam a szavába, és a kezébe nyomtam hatvan forintot.
Éppen annyit, amennyit az automatás jegyvétellel megspóroltam.
Ezeknek nyilván szerződésük van a MÁV-val – konstatáltam.

 

ÁPRILIS 2. – ÖTVENÉVES A 2001: ŰRODÜSSZEIA

Ötven évvel ezelőtt mutatták be Arthur C. Clarke egyik legismertebb, azonos című sci-fi regényének amerikai filmváltozatát, melyet Stanley Kubrick rendezett. A 2001: Űrodüsszeiát – eredeti címe: 2001: A Space Odyssey – a sci-fi műfaj egyik klasszikusaként tartják számon, több rétege és mély értelmű képi szimbolikája, a művész- és közönségfilm kategóriák közti átmeneti volta az egyik legtöbbet elemzett sci-fi filmmé tette, vizuális effektjeiért pedig Oscar-díjat kapott. A történet szerint négymillió évvel ezelőtt egy idegen civilizáció segített elindulni az emberré válás útján, az ő nyomukra bukkannak amerikai tudósok 1999-ben a Holdon. A felszínre került monolit a napfény hatására üzenetet küld a Jupiter irányába. Az amerikai kormány expedíciót indít a Jupiterhez, az űrhajó utasai az utat hibernált állapotban teszik meg. Az irányítást végző HAL 9000 számítógép egy programozási hiba miatt úgy ítéli meg, hogy a legénység veszélyt jelent az expedíció sikerére, ezért egy kivételével megöli őket. David Bowman egyedül érkezik meg a Szaturnusz 17. holdjához, a Iapetushoz, ahol a Holdon találthoz hasonló monolit beszippantja. Bowman egy, az idegenek által szimulált szobában ébred, ezután megöregszik, meghal, majd újjászületik a lét egy magasabb fokán.

 

ÁPRILIS 3. – CÍMLAPON AZ INDEXEN

Mindig nagy örömmel tölt el, amikor a legnépszerűbb hazai hírportál címlapon ajánlja egy-egy blogbejegyzésemet, erre az elmúlt héten kétszer is volt példa. Az Index kiajánlásának is köszönhetően – ráadásul 24 órán át volt a címlap tematikus felületén – közel 30 ezren (!) kattintottak a KÖKI állapotáról szóló posztomra, amely ezzel a harmadik legolvasottabb jegyzetté avanzsált a blogomon. A bizonnyal még sokáig megdönthetetlen rekordot az 1987-es nagy havazásról készített összeállításom tartja 208 ezer letöltéssel, és – számomra meglepő módon – 186 ezres letöltéssel nem sokkal marad el az „Elfeledett metróállomás Kőbányán”. A blog 2012-es indításakor nem gondoltam volna, hogy a közlekedéssel kapcsolatos bejegyzéseim viszik majd a prímet. Ez azonban a jövőben sem jár semmilyen elkötelezettséggel – soha nem keresem a témákat, a témák találnak meg engem.

 

ÁPRILIS 21. – ADIGZSI, A TUVA SÁMÁN

20180421_illusztracio.jpg

Egyedülálló néprajzi dokumentumfilm díszbemutatóján vehettünk részt az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Kanalas Éva „Adigzsi, a tuva sámán” című filmje az archaikus és napjainkban is élő tuva sámánhagyományt, az égi eredetű, örökölt tudású Adigzsi tuva kám mindennapi sámántevékenységét mutatja be a belső-ázsiai, dél-szibériai hegyláncok között élő őslakos tuva családok körében. A díszbemutatón a film főszereplője is részt vett.

 

ÁPRILIS 25. – CSILLAGÁSZATI ELŐADÁS SZENTENDRÉN

20180425_illusztracio.JPG

Kiss László csillagász „Exobolygók: karnyújtásnyira az idegenek?” címmel tartott előadást a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban. Lebilincselő előadásában betekintést adott a szakterület módszereibe, legfrissebb eredményeibe, a magyar részvételre a földi és űrcsillagászati kutatásokban, illetve – kissé szabadon eresztve a fantáziát – megpróbált választ adni a címben feltett kérdésre.

 

MÁJUS 11. – TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓRÓL A CORVINUSON

Első alkalommal rendezett konferenciát a tudománykommunikációról a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézete, illetve a Tud.Com tudománykommunikációs kutatócsoport. A konferencia lehetőséget biztosított a tudománykommunikáció különböző értelmezéseinek, elméleti és gyakorlati szempontú megközelítéseinek összevetésére, valamint konkrét elemzések felmutatására. A különféle diszciplínákat kutató, hetvennél is több résztvevő három plenáris, 40 szekció- és 15 poszterelőadás formájában dolgozott együtt. Több érdekes, a szakdolgozati témámhoz szorosan kapcsolódó előadást hallgattam meg: Velics Gabriella, az ELTE Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Centrumának egyetemi docense „Breaking news? A tudomány hírértéke”, Sipos Júlia, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, tudománykommunikációs referense „Múzsa vagy béklyó? A tudományos ismeretterjesztés kontextusa”, Kiss László, az MTA CSFK Csillagászati Intézet igazgatója „csillagaszat.hu: Tapasztalatok egy tudományos ismeretterjesztő hírportállal”, Frey Sándor, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa „Az Űrvilág hírportál 15 éve”, Falyuna Nóra, az ELTE BTK és az MCC PhD-hallgatója „A(z ál)tudományos stílus: terminológia és érvelés” címmel tartott előadást.

 

MÁJUS 31. – TITOKBAN MEGSZÜNTETTÉK AZ URÁNIÁT

A gellérthegyi TIT Uránia Csillagvizsgáló több generáció kíváncsiságát kielégítő, muzeális értékű távcsövét titokban leszerelték, a Sánc utcai villaépület üres kupolája alatt azóta az új orbáni népesedéspolitika lehetőségeit kutatják. Az intézmény bezárását a TIT jóformán titokban, a nyilvánosság tájékoztatása nélkül hajtotta végre, ráadásul az Urániát a mai napig saját intézményeként sorolja fel a TIT honlapja: egy ilyen emblematikus intézmény megérdemelt volna legalább egy hárommondatos közleményt – írja a Magyar Narancs. Immár csak egy közösségi csillagvizsgáló működik Budapesten, a Magyar Csillagászati Egyesület óbudai Polaris Csillagvizsgálója.

TÖLTŐDÉS AZ ATTILA-DOMBON

2018. május 19. - Prusi

A Budapesttől 60 kilométerre, Tápiószentmártonban található Kincsem Lovaspark területén, a Blaskovich nemesi család egykori birtokán nevelkedett a sportsikerei révén később világhírűvé vált csodakanca. A lovasparkhoz tartozó Attila-dombon érezhető „energia” a mérések szerint a megszokottnál másfélszer, kétszer erősebb háttérsugárzásra vezethető vissza.

Gróf Blaskovich Ernő (1834–1911), a tápiószentmártoni ménes alapítója Priszkosz rétor korabeli leírása alapján valószínűsítette, hogy hajdanán itt állhatott Attila fapalotája, ezért ásatásokat kezdett a területen. Ennek köszönhetően 1924-ben itt találták meg a legjelentősebb szkíta kori leletünket, az Aranyszarvast, amely jelenleg a Nemzeti Múzeum féltett kincse. Ezen kívül számos újkőkori, réz-, bronz-, vas-, szarmata-, avar és honfoglalás kori használati és dísztárgy került felszínre. Ez azt támasztja alá, hogy már Kr. e. 4-5 ezer évvel ezelőtt is éltek itt emberek. A hely régészeti védettséget élvez, mert a terület teljes feltárása még nem történt meg.

A Kincsem Lovaspark lapos síkságából néhány méter magasan kiemelkedő Attila-domb nemcsak az Aranyszarvas miatt vált jelentőssé, de a hiedelmek szerint a dombot keresztülszelő különleges mágneses erőterek és sugárzások révén a hely csodatévő hatással rendelkezik. A világhírű csodakanca, Kincsem kifutója éppen az Attila-dombon volt: többen ezzel magyarázták egyedülálló sikersorozatát.

A hun uralkodóról elnevezett domb sokak szerint aktív energiaáramlások színtere, ezáltal segít az idelátogatóknak a testi és lelki egyensúly harmonizálásában, illetve az utóbbi hiányából fakadó tünetek enyhítésében. A vidékben rejlő és a dombtetőre érve azonnal megtapasztalható természetes, magával ragadó őserő mellett az itt uralkodó nyugalom, a domb mellett elterülő, végtelen alföldi táj szépsége, a különféle madarak éneke és a tiszta, üde levegő is jótékony hatást gyakorol az erre kirándulók közérzetére.

Nagy Béla geológus korábban Marx György (1927–2002) fizikussal együtt megvizsgálta az Attila-dombnak tulajdonított csodatévő hatást, és konkrét méréseik során igen gyenge radioaktivitást észleltek: „A megszokott háttérsugárzás másfélszeresét, kétszeresét tapasztaltuk amőbaszerű foltokban” – nyilatkozta az mta.hu-nak 2010-ben a geológus. Az MTA doktora ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy kérdőíves felmérést is végeztek 300 ember bevonásával arról, érezték-e az Attila-domb bármilyen jótékony hatását. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy az oda zarándokló emberek meggyőződéssel vallják, nekik jót tett az ott tartózkodás. A geológus nem vonja kétségbe, hogy a jó közérzet elérésében a gyenge radioaktivitás is segíthet, hiszen sokan állítják, hogy éreznek bizonyos sugárzást: „De ez inkább a belső nyugalom, a béke érzése, mert nem létezik semmiféle általános földsugárzás” – fogalmazott Nagy Béla. Az Attila-dombon sekélyfúrásokat végeztek, fél méter mélységben egy napig mérték az érzékelő berendezések a talajlevegőt. A kiértékelt eredmények pedig a már említett minimális sugárzást mutatták, hangsúlyozta a geológus annak a véleményének is hangot adva, hogy egyes vizsgálatok szerint ez éppen az a radioaktív tartomány, amely esetleg valóban alkalmas lehet gyógyításra.

KILENCVENÖT ÉVE A KISPESTIEKÉRT A KMO MŰVELŐDÉSI HÁZ

2018. május 14. - Prusi

Nagyszabású programsorozattal ünnepelte 95. születésnapját a KMO Művelődési Ház, amely a kezdetektől Kispest kulturális életének meghatározó szereplőjeként, a helyi közösségek aktív formálójaként, komoly népszerűségnek örvendve működik. A KMO Teleki utcai épülete 1923 óta várja vendégeit kulturális programjaival, melyek minden korszakban követték a művelődési igényeket. Gábor Ilonával, a művelődési ház igazgatójával az intézmény múltjáról, jelenéről és jövőjéről, Kispest életében elfoglalt helyéről és a falai között zajló szakmai munkáról beszélgettünk.

20180514_illusztracio_1.JPG

Tovább
süti beállítások módosítása