Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től tematikus blogot is vezet. Érdekli az információtudomány és az informatikatörténet, a múlt és a jelen rejtélyei, valamint az űrkutatás és a csillagászat, hobbija a természetjárás és a fotózás, a Meridián Csoport és a Magyar Ufókutatási Klub alapító tagja. Jelenleg kerületi lapszerkesztő és autós kiadványok olvasószerkesztője.

Ajánló

twitter_koveteshird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 
pislogas_hirdetes.jpg 

idegenzona_ujfejlec.jpg

  

meridian_logo_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201802.jpg

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2017.11.30. 18:48

SZEPTEMBER 11. – PORTRÉ A KÖNYVTÁRVILÁGBAN

20170911_illusztracio.jpg

Megjelent a Könyvtárvilág, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által kiadott webmagazin legfrissebb száma, az alábbi linken olvasható a Portré rovatban velem készített interjú.

 

SZEPTEMBER 21. – KÖNYVTÁRMEGNYITÓ KISPESTEN

20170921_illusztracio.jpg

Barátságos hangulatban, kötetlen beszélgetéssel, novellahallgatással megnyitottuk a kispesti Párbeszéd Tere retró könyvtárát: a több ezer könyv rendezésében az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként, utolsó szakmai gyakorlatom keretében segítettem. „Varga Attila képviselő néhány percben elmondta az Ady Endre út 89 szám alatti helyiség előéletét, a közösségi tér megszületését és jövőbeli elképzeléseinket. A könyvtár létrehozásában, a több ezer könyv rendszerezésében jelentős szerepet vállaló Prusinszki István a könyvekről, a médiáról, az álhírekről írt diplomamunkájáról beszélt a jelenlévőknek. Lukácsy Tibor egy saját novellájának felolvasásával tette ünnepélyessé az estét, és ezután kezdődött a közel kétórás kötetlen beszélgetés, ahol sok mindenről szó esett: írásról, könyvkiadásról, a média szerepéről az életünkben, az ufókról, filmekről és természetesen arról, hogy milyen tartalommal töltsük meg a Párbeszéd Tere klubestjeit” – írta a Párbeszéd Tere Facebook-oldala, a fotót Anderlik Kriszta készítette a megnyitón. A klubban rendezett közéleti, ismeretterjesztő, szórakoztató beszélgetések sorában, október 18-án „Álhírek? Álhírek! Igazság a sorok között – Hamis valóság a közösségi médiában” tartottam – az egyetemi szakdolgozatomon alapuló – rövid előadást, amelyet kötetlen beszélgetés követett.

 

SZEPTEMBER 23. – TUDOMÁNYOK FŐVÁROSA A VÁRKERT BAZÁRBAN

A természettudományt és technológiai innovációt népszerűsítő interaktív kiállítás nyílt a Várkert Bazárban: a Tudományok Fővárosa címet viselő rendezvényen többek között a robotika, a csillagászat, az űrkutatás, a virtuális valóság és a környezetvédelem területéhez tartozó előadásokat és kísérleteket tekinthettek meg az érdeklődők. A több mint 40 kiállító standjánál egyebek mellett önjáró robotok, elektromos járművek és mobil planetárium várta a közönséget, de ki lehetett próbálni a Pulispace holdjáró-rovert, és volt drónverseny is.

 

OKTÓBER 4. – HATVAN ÉVE INDULT EL AZ ŰRVERSENY

Hatvan éve indult el az emberiség a világűr felé. A jubileum alkalmából a Magyar Asztronautikai Társaság és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartotta az Űrkutatás Napja elnevezésű ismeretterjesztő rendezvényt, amelyen – a MANT tagjaként – én is részt vettem. „Almár Iván egyébként úgy gondolja, hogy helyesebb lenne, ha ezt a dátumot nem az űrkorszak kezdetének, inkább az űrcivilizáció kezdetének neveznék” – írta tudósításában az mno.hu.

 

OKTÓBER 17. – REJTÉLYES VILLANÁS AZ ORSZÁG FELETT

Éjszaka hazánkban és a környező országokban is többen figyelmesek lettek egy óriási fényvillanásra az égbolton – párommal a 4-es úton hazafelé tartva figyeltünk fel a „rejtélyes jelenségre”. Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára a 24.hu megkeresésére arról tájékoztatott, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a jelenséget egy tűzgömb, azaz egy Vénusznál fényesebb meteor okozta. Mint fogalmazott, több észlelő arról számolt be, hogy a villanás annyira fényes volt, hogy árnyékot is vetett. „Az eddig beérkezett információk alapján úgy tűnik, hogy a tűzgömb Kelet-Szlovákia térségében ért be a légkörbe, és bár igen fényes volt, feltehetően a légkörben elégett” – magyarázta.

 

NOVEMBER 4. – HAJNALI KÖD A 4-ES ÚTON

Hajnalban – a szinte áthatolhatatlan köd miatt – horrorfilmbe illően lehet autóval közlekedni, a látótávolság még távolsági fényszórókkal és ködfényszórókkal is alig néhány méter (!) a 4-es úton. Tényleg félelmetes és életveszélyes az „út a semmibe”: a megengedett 90 km/h-s sebesség helyett legfeljebb 40-nel haladsz, és rettegsz. Nem látsz semmit, tényleg semmit. Haladsz a bizonytalanba, az amúgy ismert út ismeretlen. Kapcsolod a távolságit, az első-hátsó ködlámpát, és még a vészvillogót is. KRESZ ide vagy oda, az életed és utasod élete a tét, mert valóban akkora a köd – és imádkozol, a többi autóssal együtt, akik hasonlóan gondolják… Ez már több mint köd: horror. De menned kell tovább...

 

NOVEMBER 9. – „ÖRÖKKÖN ÖRÖKKÉ ÉS MÉG AZUTÁN IS”

20171109_illusztracio.jpg

 

NOVEMBER 11. – MEGMENEKÜLHET A PLANETÁRIUM

A kormány döntött a Budapesti Planetárium épületének felújításáról, és ennek előkészítését 50 millió forinttal támogatja – közölte az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság. A közlemény emlékeztetett: a kormány 2017 júniusában döntött arról, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által fenntartott Budapesti Planetárium életveszélyes állapotának elhárítására 86 millió forintot biztosít. A kormány újabb döntésével támogatja az épület átfogó felújítását, műszaki-szakmai fejlesztését, és biztosítja az előkészítéshez szükséges fedezetet – olvasható a tájékoztatásban.

 

NOVEMBER 20. – MEGSZŰNIK A NYOMTATOTT VASÚTI MENETREND

A most használatos, december elején múlva lejáró menetrendkönyv az utolsó, a 2018-ast már nem nyomtatja ki a MÁV, de mindenki letöltheti magának PDF-ben. Egy 2014-ben végzett utaselégedettségi vizsgálat szerint az utazók mindössze 1,5 százaléka tájékozódik már csak a menetrendkönyvből. A menetrendkönyvek szerepét az elektronikus utastájékoztató csatornák mellett a jelenleginél hangsúlyosabban és szélesebb körben megjelenő vonali menetrendek veszik át. Továbbra is biztosított lesz a vasúti menetrend belföldi közszolgáltatási tartalmának naprakész elérhetősége és letölthetősége az Elvirában és a MÁV-csoport honlapján – válaszolta a MÁV a Fonódó blog megkeresésére.

Címkék: kaleidoszkóp

„NEM CSAK AZ ÚT FOGY EL, AZ UTAZÓ IS EGYRE KEVESEBB”

Prusi 2017.11.18. 18:18

Országos problémára hívtam fel a figyelmet egy konkrét útszakasz kapcsán, a Gomba és Úri községet összekötő 3113-as út állapotáról írt blogbejegyzésemben.

20171118_illusztracio.jpg

NOVEMBERBEN A GOMBAI HATÁRBAN. FOTÓ: LEHOTA VILMOS

Miután – legnagyobb örömömre – másfél nap alatt több mint kilencezren (!) olvasták a posztot, úgy gondoltam, a téma valóban közérdeklődésre tarthat számot, ezért a bejegyzés linkjét egy rövid kísérőszöveggel elküldtem Gomba község elöljárójának, Lehota Vilmosnak. A közel háromezres lélekszámú Pest megyei település független polgármestere még aznap válaszolt: ezt követő levélváltásunkban engedélyt adott arra, hogy alábbi levelét – amelyben szerintem igencsak tanulságos gondolatokat fogalmazott meg – teljes terjedelmében idézzem.

„Tisztelt Prusinszki Úr!

Köszönöm az ajánlót, így már én is elolvastam. A többi olvasóhoz – főleg a számosságukhoz – pedig gratulálok.

Örülök a citátumnak, de figyelmébe ajánlom az alábbi sorokat is a 2014. márciusi polgármesteri tájékoztatómból:

»9. hét – 2014. február 24. – március 2.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. átadta a munkaterületet az útburkolat felújítását végző kivitelezőnek. A műszaki leírás ellentmondásos volt, mivel a 0+0-tól a 2+100 km-szelvényig, de a település vége tábláig kell elvégezni a burkolatfelújítást, de a település végét jelző tábla a 2+164 km-szelvénynél található. Az MKN Zrt.-t képviselő Pintér Ferenc azzal oldotta fel az ellentmondást, hogy a műszaki átvételnél a „település vége tábla” megjelöléshez fog ragaszkodni. A bejáráson egyértelműsítette az átadó képviselője, hogy a szakaszon érintett buszöblöket aszfaltozni kell. Az átadási jegyzőkönyv mellett külön észrevételt nem tettem, a beavatkozás pontos időpontját rögzítve a települési honlapon tettük közzé a megszerzett információkat.«

Ez egy kissé árnyalja a blogban szereplő szövegrészeket, ugyanis az út első 2164 méterét már sikerült kijavíttatni, így a falu lakói kevésbé érzik az út problémáit, nem élnek már az első 550 méterre vonatkozó sirámaim. Úri és Gomba között meg nemcsak az út fogy el, de az utazó is egyre kevesebb. Lassacskán már csak az jár arra, aki másként nem tehet, továbbá az útdíjat kikerülő teherautók (ha nem fizetnek útdíjat, hamarosan út sem lesz alattuk).

Önnel együtt sajnálom a 3113-as jelű országos összekötő út 2+164 és 7+400 kilométerszelvényei között utazókat, viszont – sajnos – számomra a fő oka is egyértelmű: nem jutott Pest megyének elegendő forrás a nagy uniós pénzesőből, mert egy régióként határozták meg a fővárossal, így az ország lakosságának 30 (!) százaléka egy dobozba került, a többi 70% meg hatfelé oszlott (!). Ráadásként ez a „nagy doboz” már nem szorult felzárkóztatásra, csak aprópénzt kapott a többihez képest, és még azt is elvitték a fővárosi beruházások, élükön a „négyesmetró-panamával”. Ebből kifolyólag nem kell túl messze menni a fővárostól, hogy balkáni körülményekkel találkozzunk (eső után köpönyeg, hogy a kormányzat 2015-ben döntött a Központi régió szétválasztásáról, mert mire ez számszerűsíthetővé válna, addigra már nem lesz osztandó a műveletben).

Gondolom, a 3113-as úton végig tudott autózni. Érdemes a két végére szánt felújítási forrásokat összevetni, mert meglepő eredményre juthatunk. Az Úri és Sülysáp területén lévő ~7 kilométer és a gombai 2 kilométer fajlagos költsége messze nem ugyanaz, ahogyan a műszaki tartalom sem. Véleményem szerint meg kellett volna találni azt a közbülső műszaki tartalmat, amivel a teljes 14,2 km megújulhat egyszerre. 2007-ben csak az út második felére készült terv a teljes útszakasz felújítási pénzének felhasználására. Én ezt is látom a probléma mögött, de az egészséges irigységre is rá tudom fogni…

Nem akarom semmissé tenni a problémát, ámbár javaslom, hogy erről a vacak 3113-as útról a falu közelében letérve tegyen egy gyalogtúrát a dombok közötti változatos völgyekben. Gombán még kellemes élményekkel is gazdagodhat, és az arról szóló írások is felhívhatják a figyelmet a településünkre. Teljesen máshogy és egészen másra.

Tudom, hogy a negatív reklám is reklám, de településvezetőként a másiknak jobban tudok örülni.

Köszönettel és üdvözlettel:
Lehota Vilmos”

Polgármester úrnak küldött válaszlevelemben megígértem: jövő tavasszal, amikor ismét szép idő lesz, „bakancsos turistaként” is elmegyek majd Gombára, és egészen más oldaláról is bemutatom a falut és környékét. „Túrázni viszont ilyenkor is érdemes, én is most értem haza a gombai határból. Küldök egy mai mobilos fotót a mostani állapotról – csak kedvcsinálónak” – írta válaszában Lehota Vilmos.

Ezúton is köszönöm, az ajánlást megfogadom, és – miközben bízom abban, hogy hosszú idő után az út is újjáépül, az utazó is egyre több lesz – tanulságként engedtessék meg egy szubjektív megjegyzés, a szavak legnemesebb értelmében: így is lehet.

Így is lehet válaszolni, így is lehet kommunikálni, ily módon is elő lehet segíteni társadalmilag fontos ügyek intézését – vagy legalábbis megpróbálni.

Címkék: szubjektív

TÚLÉLŐPRÓBA A HALÁLÚTON

Prusi 2017.11.14. 20:32

Csupán centikkel kerültem el az ütközést a szembejövő Ikarusszal a kanyarban, majd iszonyatos csattanás hallatszott a hátsó tengely felől. Nem „egyszerű” kátyúba futottam: szó szerint megnyílt a föld az autó alatt.

20171114_illusztracio.jpg

ILLUSZTRÁCIÓ: MTI-FOTÓ, JÁSZAI CSABA

„A munkások képzeletek szerint országutat készítenek, melly minden tréfán kivül hazánkban sok helyen búza alá alkalmasabb lenne, mint utazók s társzekerek számára”. Széchenyi István 1830-ban megfogalmazott gondolatai jutottak eszembe, miután Dakar-raliba illő körülmények között sikerült végigzötykölődnünk a Pest megyei Úri és Gomba községet összekötő 3113-as úton.

Az elméletileg megengedett – itt több mint megmosolyogtatónak ható – 90 km/h-s sebesség legfeljebb harmadával szlalomoztunk a szétmorzsolódott aszfaltmaradékon kátyúból kátyúba, gödörből gödörbe, kráterből kráterbe a mindkét oldalon töredezett útszélek között, attól rettegve, melyik pillanatban esik atomjaira alattunk az amúgy dzsiplelkű francia autó.

Ez az „országos összekötő útként” definiált, de még szekérútnak sem nevezhető, alig több mint hat kilométeres szakasz az egymást követő hajtűkanyarokkal, helyenként egy tengelytávnyira szűkülő szélességével, gyalázatosan lekopott burkolati jelzéseivel tökéletesen mutatja „Magyarországnak mai állapotját”: egyeseknek a döbbenettől, másoknak a halálfélelemtől ugrik ki a helyéről a szíve, törnek a tengelyek, repülnek a kerekek, hullanak az alkatrészek, őszülnek az emberek.

Mint arra Gomba község polgármestere a Magyar Közút Kht. Regionális Főmérnökségének 2010-ben (!) írt levelében is rámutatott: a méltatlanul mellőzött út állapota több mint vállalhatatlan: a „kátyúzásnak” nevezett szakszerűtlen aszfaltos tömedékelés teljesen eredménytelennek bizonyul, a Volánbusz Zrt. autóbuszainak és a tanyagondnoki szolgálat naponta többször erre közlekedő járműveinek futóművei záros időn belül, újra meg újra teljes felújításra szorulnak, gyakorlatilag „a 3113-as jelű országos összekötő út első kilométerén közlekedni lassacskán lehetetlen, de mindenképpen veszélyes”.

Nehezen találom a szinonimákat erre a szégyenletesen gyatra útszakaszra, s azon csodálkozom, hogy még nem tört ki lázadás a nap mint nap erre közlekedők körében.

De abban az országban, ahol az autópályák is úgy néznek ki a sok kátyútól, mint egy kockás abrosz, mégis súlyos ezreket gombolnak le a sztrádahasználatért… Abban az országban, ahol tucatjával épülnek az út menti stadionok, ahol úton-útfélen sorozós plakátokat látni, ahol a „balkáni” nem jelző, hanem intézményesített állapot, ahol állítólag minden fontos, csak épp a lényeg sikkad el – ott már valóban csak a csodában lehet bízni. Vagy – mint oly sok esetben – komolyabb tragédiának kell bekövetkeznie ahhoz, hogy végre feleszméljenek az illetékesek?...

Ha ezt nem szeretnék megvárni, inkább kaparják fel egy lapáttal a maradék aszfaltot, és építsenek kisvasutat ezen a nyomvonalon, máshoz úgysem értenek – Úrit pedig már a nevéből adódóan is vonzó turisztikai célponttá lehetne tenni.

Címkék: szubjektív

ROMANTIKUS SÉTA AZ ILONA-VÍZESÉSHEZ

Prusi 2017.11.13. 06:22

Házaspárként tett első kirándulásunk helyszínéül tökéletes választásnak bizonyult az idilli fekvésű parádfürdői Ilona-völgy, ahol Magyarország legnagyobb természetes zuhataga található.

Nem csupán gyermekkori emlékeket, hanem közös élményeket is idézett számunkra Parádfürdő környéke, hiszen múlt tavasszal már jártunk a Károlyi-kastélynál és a legendákkal övezett – 2015-ben kidőlt – hatalmas kocsányos tölgynél, a több mint 300 éves Rákóczi-fánál. Az innen mintegy 5 kilométerre fekvő Ilona-völgyi-vízeséshez vezető, hangulatos rétek között futó aszfaltos utat százéves vadgesztenyékből és hársakból álló szépséges fasor övezi, a várbükki elágazást követően az ősszel különösen szép színekben pompázó bükkösben haladtunk tovább. Útközben több foltos szalamandrát is láttunk: a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján szereplő faj eszmei értéke 50 ezer forint.

A kezdetben kényelmes, széles gyalogút szorosan a patak mellett vezet, többször is átszeli azt, majd egyre keskenyebbé és kövesebbé válva, kanyarogva kapaszkodik fel a vadregényes, sziklás völgyben egészen a vízesésig. Hazánk legnagyobb szintkülönbségű zuhatagának vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából, vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból.

„Örökkön örökké és még azután is” bízom abban, hogy itt elhangzott kívánságunk meghallgattatásra talál, szerelmünket a Mátra elapadhatatlan pozitív energiái táplálják tovább.

Címkék: természetjárás