Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től tematikus blogokat is vezet. Érdekli a várostörténet és az információ-tudomány, hobbija a természetjárás és a fotózás, a határtudományos témákkal foglalkozó Meridián Csoport alapító tagja. Jelenleg kerületi lapszerkesztő, autós kiadványok olvasószerkesztője, valamint az ELTE BTK informatikus könyvtáros szakának hallgatója.

Ajánló

twitter_koveteshird.jpg

 
pislogas_hirdetes.jpg 

idegenzona_ujfejlec.jpg

  

meridian_logo_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201709.jpg

SZAKDOLGOZAT AZ INFORMÁCIÓK HITELESSÉGÉRŐL II.

Prusi 2017.09.02. 18:49

Az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként „Információk hitelességének mérlegelése hagyományos könyvtári és hálózati környezetben” címmel írtam diplomamunkát. Az alapszakos szakdolgozatot – sikeres védését követően – szerkesztett formában, több részben közlöm a blogon. Az előző rész itt olvasható.

20170902_illusztracio_1.jpg

ALTERNATÍV ELMÉLETEK AZ INTERNETEN

Az információk terjedését illetően a világháló napjainkra a lehetőségek végtelen tárházává vált, amellyel láthatóan sokan élnek – és még többen visszaélnek. A különböző közösségi oldalakon a legnagyobb követői táborral – kevés kivételtől eltekintve – nem a tudományosan alátámasztott, hiteles információkat nyújtó oldalak rendelkeznek, hanem olyan alternatív megközelítéseket fejtegető oldalak, amelyek gyakran teljesen félrevezetik az érdeklődő személyeket. Az áltudomány „művelői” állításuk szerint a tudomány kritérium- és érvrendszerét, módszereit és eredményeit alkalmazzák, de valójában inkább a hiszékenységre építenek emocionális, minden kritikus megközelítést nélkülöző módon, gyakran támaszkodnak elégtelen bizonyítékokra vagy szándékosan figyelmen kívül hagynak olyan tényeket, amelyek más irányba mutatnak, mint amit szeretnének. [62]

Minden tudományágnak jól elkülöníthető módon megtalálható a párja az áltudományokban. Ide sorolható számos olyan alternatív irányzat, amely korunk tudományos világképébe nem illeszkedik bele, a világot, annak működését és részeit a tudományostól eltérő szempontból vizsgálja, és állításai általában nem egyeznek meg a bizonyított tényekkel. Ilyen módon a csillagászattal az asztrológia és az ufológia, a fizikával az örökmozgók és alternatív erőforrások, a szabad energia, az antigravitáció, a mágneses gyógyítás, a relativitáselmélet tagadása és a hidegfúzió, a kémiával az alkímia, a matematikával a számmisztika, az orvostudománnyal az alternatív gyógyászat, a homeopátia, a mindent gyógyító szerek és eljárások, a frenológia, a kuruzslás és az energiagyógyítás, a régészettel az eltűnt földrészek, városok és civilizációk, az elfelejtettnek tekintett régi ismeretek és tudások, a pszichológiával a parapszichológia és a jóslás állítható szembe.

 

Az ufológia meghatározása

E rendkívül széles spektrumból egy szűkebb témakört, az elmúlt évtizedekben világszerte az egyik legnépszerűbb áltudománnyá vált, és Magyarországon is kiemelt érdeklődéssel övezett ufológiát vetettem alaposabb vizsgálat alá az információk hitelességének mérlegelése szempontjából.

Almár Iván csillagász, űrkutató, a fizikai tudomány doktora a tudomány és áltudomány közti lényeges különbséget a saját szakterületén a következő módon fogalmazta meg: „Az égitestekkel kapcsolatos ősrégi babonákat nem számítva, napjaink csillagászata két fronton ütközik nap mint nap az áltudományokkal vagy pszeudo-tudományokkal: a régebbi az asztrológia, vagyis a hit abban, hogy a bolygók helyzete meghatározott módon hatást gyakorol egyéni sorsunkra, illetve az újabb az ufológia, vagyis a hit abban, hogy Földön kívüli értelmes lények titokzatos látogatásai hatással vannak vagy lehetnek egyéni sorsunkra és a társadalomra. Sok minden közös ezekben a látszólag távoli tanokban. A »-lógia« végződés arra utal, hogy mind az asztrológia, mind az ufológia tudományos igénnyel lép fel, ugyanakkor mindkettő hiten és nem bizonyítékokon alapul, és mindenekelőtt azt állítja, hogy egyéni és társadalmi életünket ezek a kozmikus hatások irányítják. A különbség szinte csak annyi, hogy az asztrológia ősi hiedelem, amely az eltelt évezredek alatt abszolút fejlődésképtelenségről tett tanúságot, vakon ragaszkodik ésszerű módon alá nem támasztható, soha egyértelműen nem igazolt módszereihez, elavult világképéhez. Az ufológia viszonylag új jelenség, amely akkor jelent meg, amikor az emberiség eljutott az űrutazás küszöbére, tehát a nagy tömegek számára egy csillagközi utazás gondolata realitássá, később – a sci-fi filmek és regények hatására – egyenesen banalitássá vált. Az asztrológia fejlődésképtelenségével természetesen szembeállítható a csillagászat tudományának rohamos fejlődése az elmúlt évszázadokban. Az ufológiával szembe más nem állítható, mint az élet és az értelem szisztematikus és tudományos módszerekkel történő – de mindeddig eredménytelen – kutatása az Univerzumban, vagyis az úgynevezett SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) program.” [63]

20170902_illusztracio_2.jpg

Mind a mai napig senki sem talált sehol olyan megbízható nyomot, egyértelmű jelet vagy leletet, amely elfogadható bizonyítékul szolgálna a tudomány számára arra, hogy Földön kívüli lények látogatták vagy látogatnák bolygónkat. „Igaz, hogy sok olyan rejtélyes megfigyelés volt és van ma is, amelyeket tetszetősen lehetne magyarázni nem földi intelligenciák beavatkozásával. Tekintélyes számú nehezen tisztázható vagy még ma sem kellőképp tisztázott ilyen esetet lehet összegyűjteni. Csupán az a probléma, hogy az erre irányuló adatgyűjtő tevékenységek olyan mértékben figyelmen kívül hagyják a tudományos kutatás módszereit, eredményeit és a tudományos tényeket, hogy »bizonyító« érveik teljesen használhatatlanok. Eddig még egyetlen mesterségesnek és nem földi eredetűnek vélt UFO-észlelés sem állta ki az objektív tudományos értékelés próbáját, így hát – sajnos – nem mondhatjuk, hogy már sikerült bizonyítékot találni a nem földi eredetű intelligens élet létezésére.” [64]

 

Információk hitelességének szempontjai az ufológiában

Az ufológia „nem tudományos” volta ellenére hazánkban is rendkívüli népszerűségnek örvend a rejtélyes égi jelenségekkel és az intelligens földönkívüli civilizációkkal foglalkozó – különböző műfajú – könyveknek, szubkulturális folyóiratoknak és internetes honlapoknak, valamint az akár több tízezer követővel rendelkező tematikus közösségi oldalaknak és a témakör iránt érdeklődőket tömörítő csoportoknak, ún. virtuális kluboknak köszönhetően. Ezen csoportok tagjainak többsége természetesnek tartja, hogy a Világegyetemben értelmes civilizációk léteznek, és az Univerzumot benépesítő, nálunk technikailag fejlettebb és intelligensebb fajok rendszeresen látogatják is a Földet.

A fenti témakör szempontjából releváns hír- és információforrások hitelességére, megbízhatóságára és megítélésére vonatkozóan anonim kérdőíves kutatást végeztem a rejtélyes égi jelenségekkel és intelligens földönkívüli civilizációkkal foglalkozó, magyar nyelvű Facebook-csoportok tagjai között. Az internetes kérdőívet – amelyet nyílt és zárt csoportokban osztottam meg – 2017. március 5. és április 9. között 239 válaszadó töltötte ki. A kitöltők nemének aránya közel azonos – 51%-a férfi, 49%-a nő –, legnagyobb arányban a 41–65 év közöttiek (50%) és a 27–40 év közöttiek (31%) képviseltették magukat. Felsőfokú végzettséggel a válaszadók 37%-a rendelkezett, a gimnáziumi érettségivel, szakközépiskolai érettségivel és a szakmunkás végzettséggel rendelkezők aránya közel azonos volt.

A megkérdezettek 90%-a szerint létezik más intelligens civilizáció a Világegyetemben a Földön kívül, s csupán 10% tartja ezt elképzelhetetlennek. A válaszadók 55%-a tapasztalt már olyan égi jelenséget, amelynek eredetére semmilyen magyarázatot nem tudott adni, és közel 20%-a – azaz 47 személy – vallotta azt, hogy megítélése szerint már találkozott intelligens földönkívüli lénnyel megfigyelés vagy személyes kapcsolatteremtés révén.

20170902_illusztracio_3.jpg

A kérdőív kitöltői több lehetőséget is bejelölhettek a hír- és információforrásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszaikban. Kiemelkedően magas, több mint 93% volt azok aránya, akik elsősorban internetes hírportálokról értesülnek a legfrissebb hírekről, s a válaszadók közel 63%-a a Facebookról (is) informálódik. A legújabb tudományos kutatási eredményekről, felfedezésekről és technikai vívmányokról a kitöltők 79%-a internetes hírportálokról tájékozódik, 51%-a Facebook-csoportokból, 28%-a ismerőseinek facebookos megosztásaiból (is) értesül. A válaszadók fele a hazai és nemzetközi tudományos szervezetek honlapjait, közösségi oldalait is rendszeresen figyelemmel kíséri. A kitöltők mindössze 36%-a havonta vásárol ufológiával is foglalkozó nyomtatott magazinokat.

A rejtélyes égi jelenségekkel és intelligens földönkívüli civilizációkkal foglalkozó Facebook-oldalak közül a válaszadók több mint 67%-a a – saját megítélése szerint – tárgyilagos, tényekre hivatkozó oldalakat, 61%-a a visszakereshető forrásokkal rendelkező oldalakat részesíti előnyben. Csupán a megkérdezettek 23%-a tartja fontos szempontnak, hogy az adott oldalon számos különböző témájú hír szerepeljen, mindössze 13% veszi figyelembe egy-egy ismerős ajánlását, és kevesebb mint 10% számára fontos szempont az adott Facebook-oldal követőinek létszáma.

Az interneten olvasott hírek valóságtartalmára vonatkozó kérdésre szintén több választ lehetett adni. A válaszadók 56%-a annak megfelelően dönti el, hogy egy hír igaz, hogy nemcsak a közösségi oldalon olvas róla, hanem más internetes forrásból is utánanéz. Mintegy 47% vallotta azt, hogy ha több hasonló témájú oldalon is megtalálja az adott hírt, akkor elhiszi azt, számára nem szükséges további megerősítés a hír valóságtartalmáról, s csupán a kitöltők 5%-a válaszolta azt, hogy nem gondolkodik a hírek valóságtartalmán, „hiszen ha benne van a hírekben, akkor igaz”.

A kérdőívet kitöltő 239 személyből 187 válaszolt arra a – nem kötelező, rövid szöveges választ igénylő – kérdésre, hogy mit tekintene hiteles bizonyítéknak az intelligens földönkívüli civilizáció(k) földi jelenlétére vonatkozóan. A válaszadók mintegy fele, 92 kitöltő a saját élményt és a személyes tapasztalatot említette, 28 válaszadó számára meggyőző bizonyítékul szolgálna egy kormányzati szerv vagy tudományos intézmény bejelentése a nyilvános kapcsolatfelvételről, 27 válaszadó számára az eddigi tudása és ismeretei alapján felállított világkép önmagában is elegendő bizonyítékul szolgál, míg 25 válaszadó a tudományos kritériumrendszernek is megfelelő bizonyítékokat fogadná el. Noha a kérdőív kitöltőinek döntő többsége elsősorban internetes felületekről tájékozódik, csupán két válasz érkezett arra vonatkozóan, hogy az interneten fellelhető információk elegendő bizonyítékul szolgál(ná)nak az intelligens földönkívüli civilizáció(k) földi jelenlétére.

 

Alternatív elméletekkel foglalkozó művek könyvtári besorolása

Az információk hitelességének vizsgálatára vonatkozó másik kérdőíves kutatásomat a hazai iskolai és közművelődési könyvtárakban dolgozó könyvtárosok körében végeztem, különös tekintettel az alternatív tudományos elméletekkel, ezoterikus tanokkal, valamint a rejtélyes égi jelenségekkel és intelligens földönkívüli civilizációkkal foglalkozó művek könyvtári besorolásának szempontjaira.

Az internetes kérdőívet – amelyet szakmai levelezőlistákon és fórumokon, valamint elsősorban könyvtárosoknak szóló közösségi oldalakon osztottam meg – 2017. március 6. és március 19. között 105 válaszadó – 77 közkönyvtáros és 28 iskolai könyvtáros – töltötte ki. A válaszadók 30%-a 50 ezer főnél kisebb lélekszámú városban, 28%-a megyeszékhelyen, 20%-a fővárosi kerületben, 16%-a községben, 6%-a 50 ezer főnél nagyobb lélekszámú városban található könyvtár munkatársa.

Az alternatív tudományos elméletekkel, ezoterikus tanokkal foglalkozó műveket – a kérdésre több választ is lehetett adni – a könyvtárak 77%-ában az Ezoterika–okkultizmus kategóriába, 20%-ában A tudomány általában kategóriába, 8%-ában a Természettudomány kategóriába sorolják. Csupán öt könyvtáros nyilatkozott úgy, hogy könyvtárukban nem található egyetlen ilyen témájú dokumentum sem.

20170902_illusztracio_4.jpg

MINDIG VAN VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉG. FOTÓ: RUZSA ISTVÁN

A rejtélyes égi jelenségekkel és az intelligens földönkívüli civilizációkkal foglalkozó művek besorolása a válaszok alapján részben fordított és rendkívül változatos képet mutat: az ilyen témájú művek mintegy 47%-a A tudomány általában, 31%-a az Ezoterika–okkultizmus kategóriában található, de számos könyvtárban a Csillagászat–űrkutatás és a Szépirodalom kategóriákban is érdemes keresni őket. A megkérdezett könyvtárosok személyes emlékei alapján az ufológia iránti érdeklődés az elmúlt években érezhetően csökkent. Mindössze tíz könyvtáros számolt be ennek ellenkezőjéről, elsősorban vidéki közkönyvtárakból.

A tájékoztató munka során a megkérdezett könyvtárosok 39%-a csak kifejezetten kérdésre, 23%-a az olvasó személyétől, életkorától, bizonytalanságától vagy magabiztosságától függően fejezi ki kételyeit a könyvekben foglaltak hitelessége kapcsán, míg 21%-uk ezt egyáltalán nem tartja fontosnak.

Hasonló arányban érkeztek válaszok arra a kérdésre is, hogy ajánlanak-e – s ha igen, milyen gyakran – más, hiteles művet az olvasó által kért „nem tudományos” helyett vagy mellett: a válaszadók 40%-a csak kérdésre, 31%-a az olvasó személyétől, életkorától, bizonytalanságától vagy magabiztosságától függően.

A válaszadók többsége szerint egy kötet besorolása tudományos vagy nem tudományos kategóriába általában már a borító vagy fülszöveg, a szerző korábbi munkái vagy a kiadó alapján eldönthető, de szinte mindig bele kell olvasni, és nem jellemző, hogy tanácsot kell kérni a besoroláshoz.

A kérdőív kitöltőinek 40%-a úgy véli, a könyvtár mint hiteles tájékoztató intézmény hatékonyságához többnyire elegendő a könyvtár és a katalogizáló munkatárs kompetenciája, egyúttal 37%-uk szerint a kétes esetek megítélését segíthetné egy könyvtárak közötti információs csatorna. Azonos arányban – 27-27%-ban – érkeztek válaszok arra vonatkozóan, hogy szükség volna tudományos szakértők által hitelesített ajánló szolgáltatásra, illetve a könyvek kötelező, kiadói besorolására például tudomány / áltudomány kategóriákba, s a megkérdezettek 31%-a szerint nincs szükség a tudományos hitelesség minősítésére az olvasói igények maradéktalan kiszolgálásához.

FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ POSZTBAN

 

HIVATKOZÁSOK

[1] SHANNON, Claude E., WEAVER, Warren: A kommunikáció matematikai elmélete : az információelmélet születése és távlatai. Budapest : Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. p. 156.

[2] CSERMELY Péter et al.: Kutatás és közlés a természettudományokban. Budapest : Osiris Kiadó, 1999. p. 14–15.

[3] FÜLÖP Géza: Ember és információ. Budapest : Múzsák Közművelődési Kiadó, [1984]. p. 19.

[4] FÜLÖP Géza: i. m. p. 19-20.

[5] ROSZAK, Theodore: Az információ kultusza. Budapest : Európa Könyvkiadó, 1990. p. 30-31.

[6] FÜLÖP Géza: i. m. p. 62.

[7] FÜLÖP Géza: i. m. p. 64.

[8] BROOKES, Bertram Claude: Az informatika mint alapvető társadalomtudomány. In: UNGVÁRY Rudolf, ORBÁN Éva: Osztályozás és információkeresés. Kommentált szöveggyűjtemény. 2. köt. Az információkeresés és elmélete. Budapest : [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár, 2001. p. 157–160.

[9] FÜLÖP Géza: i. m. p. 33.

[10] MÜLLER Zsuzsanna: A Wikipédia tartalmi megbízhatóságának kérdése. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 58. évf. (2011) 7. sz. p. 300.

[11] PERJÉS László: Információvadászat az interneten. Elérhető: http://www.gmconsulting.hu/2001/11/informaciovadaszat-az-interneten/ [Letöltés ideje: 2017. április 3.]

[12] MÜLLER Zsuzsanna: i. m. p. 300.

[13] GALEEVA, Irina Salihovna: Dostovernost’ informacii v Seti : kak opredelit’? In: Vestnik BAE. 15. évf. (2014) 2. sz. p. 50.

[14] KOLTAY Tibor: Az információ árnyoldalai: az információs túlterhelés, az információ okozta szorongás és más ellentmondások, patológiás jelenségek. Elérhető: http://ki.oszk.hu/kf/2010/10/az-informacio-arnyoldalai-az-informacios-tulterheles-az-informacio-okozta-szorongas-es-mas-ellentmondasok-patolo-gias-jelensegek [Letöltés ideje: 2017. április 3.]

[15] KOLTAY Tibor: Információs túlterhelés. Elérhető: http://ki.oszk.hu/3k/2012/11/informacios-tulterheles [Letöltés ideje: 2017. április 3.]

[16] GALEEVA, Irina Salihovna: i. m. p. 51.

[17] PERJÉS László: Információvadászat az interneten. Elérhető: http://www.gmconsulting.hu/2001/11/informaciovadaszat-az-interneten/ [Letöltés ideje: 2017. április 3.]

[18] KOLTAY Tibor: i. m. [Letöltés ideje: 2017. április 3.]

[19] DÉVAI Péter: Hitelesség az interneten : a mértékadótól a megbízhatóig. Elérhető: http://ki.oszk.hu/kf/2010/10/hitelesseg-az-interneten-a-mertekadotol-a-megbizhatoig/ [Letöltés ideje: 2017. április 3.]

[20] WILSON, Patrick: Second-hand knowledge : An inquiry into cognitive authority. Greenwood Press, 1983. 210 p.

[21] MÜLLER Zsuzsanna: i. m. p. 300.

[22] DÉVAI Péter: Hitelesség az interneten : a mértékadótól a megbízhatóig. Elérhető: http://ki.oszk.hu/kf/2010/10/hitelesseg-az-interneten-a-mertekadotol-a-megbizhatoig/ [Letöltés ideje: 2017. április 3.]

[23] GENTZKOW, Matthew – ALLCOTT, Hunt: Social Media and Fake News in the 2016 Election. Elérhető: https://web.stanford.edu/~gentzkow/research/fakenews.pdf [Letöltés ideje: 2017. március 14.]

[24] MIKKELSON, David: We Have a Bad News Problem, Not a Fake News Problem. Elérhető: http://www.snopes.com/2016/11/17/we-have-a-bad-news-problem-not-a-fake-news-problem [Letöltés ideje: 2017. március 17.]

[25] MARINOV Iván: Mit mond a legismertebb legendavadász a Facebook kamuhírproblémájáról? Elérhető: http://www.urbanlegends.hu/2016/11/mit-mond-a-legismertebb-legendavadasz-a-facebook-kamuhirproblemajarol [Letöltés ideje: 2017. március 17.]

[26] Children and Parents: Media Use and Attitudes Report 2015. Elérhető: https://www.ofcom.org.uk/__data/assets/pdf_file/0024/78513/childrens_parents_nov2015.pdf [Letöltés ideje: 2017. március 14.]

[27] MACDONALD, Fiona: Bad News : 80% of Students Can’t Tell the Difference Between Real and Fake News. Elérhető: http://www.sciencealert.com/bad-news-study-finds-80-of-students-can-t-tell-the-difference-between-real-and-fake-news [Letöltés ideje: 2017. március 14.]

[28] BROOKE, Donald: Stanford researchers find students have trouble judging the credibility of information online. Elérhető: https://ed.stanford.edu/news/stanford-researchers-find-students-have-trouble-judging-credibility-information-online [Letöltés ideje: 2017. március 14.]

[29] SILVERMAN, Craig – SINGER-VINE, Jeremy: Most Americans Who See Fake News Believe It, New Survey Says. Elérhető: https://www.buzzfeed.com/craigsilverman/fake-news-survey [Letöltés ideje: 2017. március 14.]

[30] SP Team: Study: 70% of Facebook users only read the headline of science stories before commenting. Elérhető: http://thesciencepost.com/study-70-of-facebook-commenters-only-read-the-headline [Letöltés ideje: 2017. március 14.]

[31] GABIELKOV, Maksym et al.: Social Clicks : What and Who Gets Read on Twitter? ACM Sigmetrics : IFIP Performance 2016, Jun 2016. Elérhető: https://hal.inria.fr/hal-01281190 [Letöltés ideje: 2017. március 14.]

[32] DEL VICARIO, Michela et al.: The spreading of misinformation online. In: Proceedings of the National Academy of Sciences. Vol. 113. (2016) No. 3. p. 554–559. Elérhető: http://www.pnas.org/content/
113/3/554.full.pdf [Letöltés ideje: 2017. március 14.]

[33] WARDLE, Claire: Fake news. It’s complicated. Elérhető: https://firstdraftnews.com/fake-news-complicated [Letöltés ideje: 2017. március 17.]

[34] Elérhető: http://index.hu/tech/hoax/2017/01/16/nemcsak_a_facebookon_omlik_a_kamu_hanem_a_mediaban_is/ [Letöltés ideje: 2017. március 17.]

[35] Elérhető: https://tabloidcorrections.wordpress.com/2016/11/03/is-your-daily-paper-lying-to-you [Letöltés ideje: 2017. március 17.]

[36] REID, Alastair: The 5 sources of fake news everyone needs to look out for online. Elérhető: https://firstdraftnews.com/the-5-sources-of-fake-news-everyone-needs-to-look-out-for-online [Letöltés ideje: 2017. március 17.]

[37] MARINOV Iván: Ők árasztják el Facebook-falunkat kamuhírekkel. Elérhető: http://www.urbanlegends.hu/2016/05/ok-arasztjak-el-facebook-falunkat-kamuhirekkel [Letöltés ideje: 2017. március 17.]

[38] STEARNS, Josh: Why do people share rumours and misinformation in breaking news? Elérhető: https://firstdraftnews.com/people-share-misinformation-rumors-online-breaking-news-events [Letöltés ideje: 2017. március 17.]

[39] MARINOV Iván: Ezért osztunk meg kamuhíreket a Facebookon. Te felismered magad? Elérhető: http://www.urbanlegends.hu/2016/11/ezert-osztunk-meg-kamuhireket-a-facebookon-te-felismered-magad [Letöltés ideje: 2017. március 17.]

[40] Elérhető: http://newsroom.fb.com/news/2016/12/news-feed-fyi-addressing-hoaxes-and-fake-news/ [Letöltés ideje: 2017. március 31.]

[41] HABÓK Lilla: Áthatolhatatlan lett a Facebook-szűrőbuborék? Elérhető: https://www.hwsw.hu/hirek/56417/facebook-filter-bubble-echo-chamber-szelektiv-valasztas-szurobuborek-megerositesi-torzitas.html [Letöltés ideje: 2017. április 5.]

[42] MARINOV Iván: Európai front nyílik a kamuhírek ellen. Elérhető: http://www.urbanlegends.hu/2017/
01/europai-front-nyilik-a-kamuhirek-ellen [Letöltés ideje: 2017. március 31.]

[43] Elérhető: http://hvg.hu/tudomany/20170206_facebook_google_cross_check_alhirek_kamu_hoax [Letöltés ideje: 2017. március 31.]

[44] Elérhető: http://news.sky.com/story/facebook-twitter-and-google-could-face-fake-news-questions-from-mps-10730042 [Letöltés ideje: 2017. március 31.]

[45] Elérhető: https://www.theguardian.com/media/2017/jan/12/bbc-sets-up-team-to-debunk-fake-news [Letöltés ideje: 2017. március 31.]

[46] Elérhető: https://www.theguardian.com/media/2016/dec/28/czech-republic-to-fight-fake-news-with-specialist-unit [Letöltés ideje: 2017. március 31.]

[47] Elérhető: http://hvg.hu/tudomany/20170410_alhirek_szurese_google_kereso_fact_check_ellenorzott_tenyek [Letöltés ideje: 2017. április 10.]

[48] TÓTH Máté: (Információs szak)emberek a változó világban. Elérhető: http://ki.oszk.hu/3k/2012/09/informacios-szakemberek-a-valtozo-vilagban [Letöltés ideje: 2017. április 5.]

[49] DÉVAI Péter: Hitelesség az interneten : a mértékadótól a megbízhatóig. Elérhető: http://ki.oszk.hu/kf/2010/10/hitelesseg-az-interneten-a-mertekadotol-a-megbizhatoig/ [Letöltés ideje: 2017. április 3.]

[50] Elérhető: https://www.csuchico.edu/lins/handouts/eval_websites.pdf [Letöltés ideje: 2017. április 3.]

[51] DOLLINGER, Arielle: Can Librarians Save Us from Fake News? Elérhető: https://www.vice.com/en_us/article/can-librarians-save-us-from-fake-news [Letöltés ideje: 2017. április 5.]

[52] Elérhető: http://thetrustproject.org [Letöltés ideje: 2017. április 5.]

[53] Elérhető: http://iue.libguides.com [Letöltés ideje: 2017. április 5.]

[54] Elérhető: http://www.thenewsliteracyproject.org [Letöltés ideje: 2017. április 5.]

[55] BANKS, Marcus: Fighting Fake News : How libraries can lead the way on media literacy. Elérhető: https://americanlibrariesmagazine.org/2016/12/27/fighting-fake-news [Letöltés ideje: 2017. április 5.]

[56] Elérhető: http://community.libguides.com [Letöltés ideje: 2017. április 5.]

[57] Elérhető: http://library.austincc.edu [Letöltés ideje: 2017. április 5.]

[58] Elérhető: https://blogs.ifla.org/lpa/2017/01/27/alternative-facts-and-fake-news-verifiability-in-the-information-society [Letöltés ideje: 2017. április 5.]

[59] Elérhető: http://www.csmonitor.com/The-Culture/2017/0215/The-fight-against-fake-news-is-putting-librarians-on-the-front-line-and-they-say-they-re-ready [Letöltés ideje: 2017. április 5.]

[60] Elérhető: https://blogs.ifla.org/lpa/2017/01/27/alternative-facts-and-fake-news-verifiability-in-the-information-society [Letöltés ideje: 2017. április 5.]

[61] Elérhető: http://www.jamk.hu/sites/default/files/pictures/hungarian_-_how_to_spot_fake_news.jpg [Letöltés ideje: 2017. április 5.]

[62] SAGAN, Karl: Korok és démonok. Budapest : Typotext, 2010. p. 14–15.

[63] BENCZE Gyula: Egyedül nem megy… In: Magyar Tudomány. 102. köt. (1995) 7. sz. p. 810.

[64] FODOR L. István: Földön kívüli élet. [Budapest] : Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, 1984. p. 196–197.

Címkék: szakdolgozat információtudomány könyvtártudomány