Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

BUDAPESTI FORGÁCSOK XLV.

2017. február 20. - Prusi

NÉPSTADION: VOLT, NINCS

Az ország legnagyobb sportpályáját 1953. augusztus 20-án avatták fel. A hatalmas építmény impozáns látványa még a budai Várból nézve is lenyűgöző volt. Közelről pedig a méretek kápráztatták el a látogatót. Nos, ez a lelátómonstrum nincs többé, lebontották, kivéve az ún. toronyépületet, amely talán mementóként áll még, de lehet, hogy majd az új stadionba beépítik.

Nem az építményről, annak műszaki érdemeiről, hanem a működés néhány emlékéről szeretnék írni, hátha érdekes, a helyére tervezett új létesítmény ellenére is.

A Népstadion (maradjunk ennél az elnevezésnél, hiszen a leghosszabb ideig ezt a nevet viselte) nemcsak a labdarúgásnak, atlétikai versenyeknek otthont adó helyszín volt, hanem egy egész „birodalom”, amelynek a nagy lelátó csak egy része volt. A Népstadion és Intézményei magukba foglalták a régi Nemzeti Sportcsarnokot, a Millenárist, a Kisstadiont, a Jégcsarnokot, a Városligeti Műjégpályát, a Budapest Sportcsarnokot, a Tatai Edzőtábort, a Dunavarsányi Vízitelepet, a Mátraházai Edzőtábort, a Jánoshegyi Síközpontot, az Olimpiai Csarnokot, a Körcsarnokot – remélem, nem hagytam ki semmit a felsorolásból. Az intézmény fentebb említett toronyépületében működött ennek a hatalmas létesítménynek az igazgatósága.

Amíg nem volt metró, villamossal vagy busszal közelíthettük meg a helyszínt, nem kis gyaloglás után, részben a Keleti pályaudvartól, vagy az akkori Vorosilov – mai nevén Stefánia – úton, vagy a túloldali Hungária körútról. A stadiont – a kerítések mentén – egyforma távolságra jegypénztárak tömege övezte, hiszen abban az időben (az 50-es, 60-as években!) nem létezett a mai modern kor jegyelővételi rendszere, oda kellett menni és sorba kellett állni a jegyért – de jegypénztár volt elég. Ezeket a jegypénztári kis épületeket, ahol megmaradt a régi kerítés, nem bontották el. A jegyek elég nagyméretűek voltak, olyan 8-9×10-12 cm-es méretben, rajtuk a stadion vázlata és azon a szektoron, amelyre a jegy szólt, egy piros pont volt, megkönnyítendő a tájékozódást, sőt még egy útbaigazítás is volt, hogy a helyet melyik oldali bejáraton lehet a legegyszerűbben megközelíteni. A jegy közepén nagy piros számmal határozták meg az eseményt, így a bejáratnál könnyen lehetett ellenőrizni a belépés jogosságát.

bp_forgacs_20170220.jpg

A NÉPSTADION MEGNYITÓJA 1953. AUGUSZTUS 20-ÁN. FOTÓ: FORTEPAN

A stadion ülései fából készültek, mintha vékony gerendákkal összeállított padon ültünk volna, háttámla nem volt. Később aztán jött a műanyagkorszak. A nézőtér befogadóképessége változott az idők folyamán, ugyanis az állóhelyeket is ülőhelyekké alakították, így kb. telt háznál olyan 70-80 ezer ember tudott szurkolni a játékosoknak/versenyzőknek/egyéb fellépőknek.

A nézőtér – a kiemelt vendégek számára épült K lelátón kívül – nem volt fedett. A központi VIP-lelátót egy föld alatti folyosón lehetett autóval (!) megközelíteni, bejárata a Nemzeti Sportcsarnok melletti kapuhoz volt közel.

Nem érdektelen megemlíteni – a teljesség igénye nélkül – azokat az eseményeket, amelyek megtöltötték a lelátókat: 1955 – kosárlabda EB; 1958 – amerikai atlétaválogatott szereplése; 1966 és 1998 – atlétikai EB; 1965 – Universiade; a kettős futballmérkőzések; a húsvéti osztrák-magyar mérkőzések stb. A kulturális rendezvények is sok nézőt vonzottak: Louis Armstrong és együttese vagy a rendszeresen megrendezett SZUR (színészek-újságírók) összecsapás telt ház előtt zajlott.

Bár nem a a stadionban rendezték, érdemes megemlíteni az amerikai Harlem Globetrotters kosárlabda-zsonglőrjeinek szereplését a Kisstadionban, akik (a magukkal hozott saját „ellenféllel” játszva) kápráztatták el szenzációs trükkjeikkel a nézőket, többek között e sorok íróját is. Itt lépett fel a Spencer Davis Group brit beat zenekar is, és még sokan mások.

A stadion hangosítását a magyar Elektroakusztikai Gyár (EAG, majd később BEAG) tervezte és szerelte – világszínvonalon. A világítóberendezéssel való ellátás lehetővé tette az esti rendezvények lebonyolítását is.

Az atlétikai pálya salakborítását (amely egyébként kiváló minőségű volt) a technikai fejlődés folyományaként műanyag borítás váltotta fel.

Az újonnan felépítendő stadion majdani hatvanéves történelme remélhetőleg nem kevesebb emlékkel rendelkezik majd, mint az egykori Népstadion.

süti beállítások módosítása