Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től tematikus blogokat is vezet. Érdekli a várostörténet és az információ-tudomány, hobbija a természetjárás és a fotózás, a határtudományos témákkal foglalkozó Meridián Csoport alapító tagja. Jelenleg kerületi lapszerkesztő, autós kiadványok olvasószerkesztője, valamint az ELTE BTK informatikus könyvtáros szakának hallgatója.

Ajánló

twitter_koveteshird.jpg

 
pislogas_hirdetes.jpg 

idegenzona_ujfejlec.jpg

  

meridian_logo_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201702.jpg

KISPEST ÚJ DÍSZPOLGÁRA

Prusi 2016.09.25. 10:53

A Kispest 145. születésnapja alkalmából rendezett júniusi ünnepi képviselő-testületi ülésen dr. Balogh Pál vehette át a Kispest Díszpolgára címmel járó arany emlékgyűrűt és kitűzőt. Az aranydiplomás mérnök, wekerlei lokálpatrióta évtizedek óta aktívan részt vesz a kerület közéletében, 1994-től négy cikluson át helyi önkormányzati képviselő, 1998–2002 között társadalmi megbízatású alpolgármester, 2006-tól 2010-ig a Fővárosi Közgyűlés tagja is volt, mindkét testületben elsősorban várospolitikai, fejlesztési, üzemeltetési, környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozott. Kispest új díszpolgárával wekerlei kötődéseiről, az építészeti értékmegőrzés fontosságáról és Kispest fejlesztési lehetőségeiről beszélgettünk.

20160925_illusztracio_1.JPG

Címkék: Kispest

BUDAPESTI FORGÁCSOK XLI.

Prusi 2016.09.17. 21:25

ROLLEROK

Roller régebben is volt, bár nem ilyen bőségben, mint manapság. Ezen felül tanácsot sem adott senki a használatra vonatkozóan (ahogy olvasom a reklámokban) – de miért is? Rá kellett állni és az egyik lábbal hajtani, nagy dolog... Nem is a mai rollerokról szeretnék írni, hanem a régiekről, fejtágítás céljából – de ne tessék megsértődni!

Rollert általában a játékboltban árultak, vagy csinált (készíttetett) az ember magának szülei vagy szakember segítségével. Pardon: külföldről is küldhettek ismerőseink, és ettől az összes nézőnek csoroghatott a nyála az irigységtől, mint mostanában egy ritka és drága csodaautó látványától.

A rollert néha skírónak hívtuk, de félreértés sosem volt. A járgány vázát fából vagy fémcsövekből készítették, tömör gumival szerelték a kerekeket (a kivételről lásd lentebb!), más flanc nem volt. A farollert a kisebbek, a fémest a nagyobb gyerekek hajtották. Ebben a viszonylatban felnőtt szóba sem jöhetett. Megjegyzem a külföldi „export” – a nyálcsorgás fokozása érdekében – felfújható gumikkal érkezett és suhant, mint egy nyolchengeres Cadillac. Persze fékje is volt, naná, elöl-hátul, kézzel-lábbal kezelte az irigyelt tulaj.

bp_forgacs_20160916.jpg

ROLLEREZŐ KISFIÚ 1949-BEN A DIMITROV (MAI FŐVÁM) TÉREN. FORRÁS: FORTEPAN

A saját készítésű roller legnagyszerűbb változata a golyóscsapágyon guruló változat volt. Aki még ilyet nem látott: a csupasz golyóscsapágyon gurult a „gép”. A golyóscsapágy általában közepes méretű, természetesen használt, valahonnan kiszerelt (kidobott) volt, de rollerhez tökéletesen megfelelt. És a hangja... Már messziről kattogott, csattogott, zúgott, a félősebb gyalogosok frászt kaptak a hangtól, nem beszélve a skírót vezető „versenyző” félelmetes manővereitől. A golyóscsapágyas roller úgy hasonlított a normális civil eszközhöz, mint egy igazi versenymotor a hétköznapi kis Csepel „kecskéhez”. És a legfantasztikusabb különbség az oldalkocsi volt. Igen: rollerhez oldalkocsi. Mert ezekhez a „gépekhez” néha oldalkocsit kapcsolt a bátor készítő mester, aminek következtében felértékelődött a kis termetű kisöcs szerepe, aki összekuporodva nézte büszkén a civileket, míg a báty erőteljes láblendítésekkel hajtotta a laposan guruló versenyrollert. Volt rajtszám is természetesen, igazodva a korabeli oldalkocsis versenymotorok jelzéseihez: a 3-as a Gaál volt, a 28-as a Domsa és a többiek.

Ezekkel a rollerokkal persze csak az aszfalton lehetett robogni, a macskaköves úttest erre nem volt alkalmas. Pesten kevés lejtő volt, ami az erőlködés nélküli száguldást segítette volna. Budán jobb volt a helyzet, de nem szabad elfelejtkezni a visszaút nehézségéről. Villamosra kinek volt pénze?

A száguldáshoz sajnos hozzátartozott a bukás is, az aszfalt feltörlése egyáltalán nem volt rendkívüli esemény. A golyóscsapágy bizony csúszkált a kanyarokban, a versenyzőtárs kisöcs (kapaszkodó híján) néha elrepült a „kocsiból”, a szólógép vezetője „eltaknyolt” egy hirtelen manőver közben, a gumikerekes csodagép kátyúba botlott, vezetője pedig átbukfencezett a kormányon. De oda se neki! Se fejvédő, se térdvédő, se könyökpárna, még csak ez kellett volna! A rövid gatyás kislegények büszkén viselték az esés sebesülési nyomait, elvégre férfiak voltak, vagy mi a szösz!

Címkék: Nagybátyám írásai

PANORÁMA A HÁRMASHATÁR-HEGYRŐL

Prusi 2016.09.07. 12:48

Fenyőgyöngyétől kényelmes, egyórás sétával – az országos kék jelzésen – közelíthető meg a méltán népszerű Hármashatár-hegy, amelynek 495 méter magas csúcsán, egy második világháborús lövegállás helyén idén tavasszal új kilátó épült. A Guckler Károly (1858–1923) erdészről elnevezett, fenyőgerendákból készített nyolcszögletű kilátópont gyönyörű körpanorámát biztosít Budapestre, a Dunára, a Budai-hegységre, a Pilisre és a Börzsönyre, tiszta időben a távolabbi Cserhát és a Mátra is látható.

Címkék: természetjárás Budapest Országos Kéktúra

VÉGIG A SPARTACUS-ÖSVÉNYEN

Prusi 2016.09.06. 11:46

A Visegrádi-hegység egyik legszebb turistaútja az eredetileg vadászoknak kialakított Spartacus-ösvény, amelyet 2015 szeptemberében adtak át a kirándulóknak. Az immár zöld sávval jelölt, Pilisszentlászló és Visegrád között kanyargó keskeny ösvény merész, látványos vonalvezetésével tűnik ki a magyarországi turistautak közül, nem utolsósorban az útvonalról többször is feltáruló fantasztikus panorámának köszönheti hírét.

A magyar természetjárók régi álma vált valóra, amikor a Pilisi Parkerdő Zrt. átadta a turistaforgalomnak az eredetileg még az 1930-as években létesített, főként vadászati célokat szolgáló ösvényt, amely Pilisszentlászló és Visegrád között, mintegy 5 kilométeren át kanyarog a hegyoldalban. Sokáig csak egy szaggatott vonalka jelezte a turistatérképeken, a legelvetemültebb természetjárókon és tájfutókon kívül kevesen ismerték a hegység egyik rejtett gyöngyszemének tartott ösvényt. Augusztustól októberig kifejezetten tilos volt rajta a túrázás, hogy a kirándulók ne zavarják a környék vadállományát. 2015-ben aztán mégis úgy döntött a Pilisi Parkerdő Zrt., hogy módosítja az eredetileg Pilisszentlászlóról a Lepence-patak völgyében futó zöld turistajelzés útvonalát. Így ma már a Spartacus-ösvényen keresztül Visegrádig bárki nyugodtan végigjárhatja a négy és fél kilométeres útvonalat, amely végig szintben kanyarog a hegyoldalban.

A Spartacus-ösvény – az útvonal elején és végén elhelyezett figyelmeztető táblák ellenére – száraz időben biztonságosan járható, több helyen keskeny, egyszemélyesre szűkülő szakaszokkal. A kitűnően felújított, megtisztított ösvény kényelmesen tekergőzik a meredek oldalban, néhol hatalmas sziklák között, eleinte bükk szálerdőben, később ritkás ligetes részen vezet át. Egy jellegzetes sziklatornyot elhagyva a Duna szalagja is megcsillan a Börzsöny és a Visegrádi-hegység közt. Kissé megszelídülve ér az ösvény gyönyörű bükkerdőben az elhagyatottan álló Jenő-kunyhóhoz, majd a vadregényes Apát-kúti-völgy felett halad tovább Visegrád felé. Pilisszentlászlóról induló, összesen 17 kilométeres körtúránkon az Ördögmalom Erdei Étteremben elfogyasztott vacsora után, a vadregényes völgyben kanyargó erdészeti műúton, már sötétedés után értünk vissza a falu központjába.

Címkék: természetjárás Dunakanyar

ÖTVENEZER LÉPÉS A GUTINBAN

Prusi 2016.09.03. 22:35

Túraútvonal: Felsőbánya, Turist Şuior – E. M. Şuior – Ökör-tisztás – Masa Domnilor – Rezervația Creasta Cocoşului – Kakastaréj – Masa Domnilor – Ökör-tisztás – E. M. Şuior – Felsőbánya, Turist Şuior

dsc01305.JPG

Címkék: természetjárás Erdély