Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, 2012-től tematikus blogokat is vezet. Érdekli a várostörténet és az információ-tudomány, hobbija a természetjárás és a fotózás, a határtudományos témákkal foglalkozó Meridián Csoport alapító tagja. Jelenleg kerületi lapszerkesztő, autós kiadványok olvasószerkesztője, valamint az ELTE BTK informatikus könyvtáros szakának hallgatója.

Ajánló

twitter_koveteshird.jpg

 
pislogas_hirdetes.jpg 

idegenzona_ujfejlec.jpg

  

meridian_logo_hirdetes.jpg

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_201709.jpg

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2016.08.31. 21:34

JÚNIUS 1. – KELLEMESET A HASZNOSSAL

Ma zártkörű megbeszélésen vettem részt, ahol – számos más téma mellett – a szerkesztői munkám jövőjét is érintettük. Konklúzióként elmondható, hogy nem lehet elég magasra tenni a lécet, önkormányzati lapszerkesztőként számos kihívásnak és elvárásnak kell megfelelni, de ezeket örömmel vállalom, és megfelelő minőségű munka esetén hosszútávra lehet tervezni. Pontosan érzem azt a felelősséget, amire annak idején Hegyi Imre tanított. Közben korrektúrázom a Retro Mobil július–augusztusi számát, és „természetesen” sorra szerzem az ötösöket az egyetemen, már csak két vizsga maradt hátra. Könyvtári szakmai gyakorlaton Zádor Anna művészettörténész hagyatékával foglalkozom az ELTE BTK Művészettörténeti Intézet könyvtárában a Múzeum körúton. Tegnap az aktuális törlési jegyzéket is ellenőriznem kellett – nosztalgikus élmény volt ismét katalóguscédulák között keresni… –, és több apróbb munkafolyamatban is segítek. Már elkezdtem a szakdolgozatom előkészületeit is, speciális és izgalmas témát dolgozok majd fel. Minden jel arra utal: az újságírás, a lapszerkesztés, a könyvtár- és információtudomány kiválóan kiegészíti egymást, ismét jó döntés volt ötvözni a kellemeset a hasznossal. És ehhez nem csak szerencse kell…

 

JÚNIUS 25. – KINÉL A LABDA?

dsc00504.JPG

Éppen egy évtizede, mióta Kispesten lakom, foglalkoztat a házunk előtt, a Lehel és az Eötvös utca között található kék-fehér tábla rejtélye, s keresem a választ arra: miért tilos labdázni? Talán még Dévényi Tibi bácsi fénykorában kerülhetett ki az aszfalt közepén, „kiskertben” ültetett satnya bokrokhoz a pontos labdázást tiltó, mára igencsak megfakult alumíniumlap. De vajon miért tiltotta meg a tanács a labdázást? És pontosan mely területen? Csak a bokor labdamentes terület, vagy az egész kispesti lakótelep? Csak pontos labdával nem szabad játszani, vagy kosárlabdával, teniszlabdával, hógolyóval, gömbhallal sem? Kerékpárral áthajthatok, gördeszkával átugrathatok a bokrokon, sőt a dohányzást, és fagyizást és a hamburgerzabálást sem tiltja tábla a környéken, itt bizony a fránya labda ellen irányul a merénylet, s ez a felvetés most, a foci EB idején ugyebár különösen megbotránkoztató. S akkor még nem tisztáztuk a legfontosabb kérdést: milyen büntetésre, szankcióra számíthat, aki hallatlan bátorsággal megszegi a különös tiltást, és labdába mer rúgni a megkopott tábla mellett?... Erről két módon bizonyosodhatok meg: közzéteszek egy újabb fotót, amin éppen egy – fehér alapon fehér pöttyös – labdával pózolok a tábla előtt, majd „jóakaróimnak” köszönhetően esetleg rettegve várhatom a bírósági idézést a labdatörvény megszegéséért. Vagy feldobom a labdát…

 

JÚLIUS 8. – ÖRÖKERDŐ PILISMARÓTON

A Pilisi Parkerdő Zrt. 3600 hektárral bővíti az örökerdő-állományát Pilismarót közelében, így 2017-től összesen 8600 hektáron folytatnak az erdő természetes egységét a lehető legjobban megőrző gazdálkodást. A társaságnak türingiai erdész szakemberek mutatták be, hogyan jelölik ki az erdei munkákhoz szükséges közelítőnyomokat, valamint az örökerdő vázának számító „javafákat”, illetve a spontán erdőfelújításhoz szükséges „jövőfákat”. Az örökerdőben többféle fajú és korú fa él együtt. Ezeken a területen tilos a tarvágás, az erdőborítás folyamatos és őshonos fajokból áll. Az örökerdő változatos, ellenállóbb a klímaváltozás hatásaival szemben és különleges erdőélményt nyújt – írja az ecolounge.hu.

 

JÚLIUS 20. – ELŐNYÖS VÁLASZTÁS

dsc08589.jpg

„Egykor kicsivel 2 millió forint alatt lehetett hozzájutni; a Suzukira több százezret rávert, de a többi kategóriatárshoz képest nem volt drága. A színre fényezett lökhárító, a napfénytető és a ködlámpa nem számított hétköznapinak a kisautók között” – írja Az Autó című szaklap 2016. júniusi lapszáma, amely a márciusban kapott Peugeot 106-osomról készített használtautó-tesztet. „Friss jogsis vezetőnek, nehéz anyagi helyzetben lévőknek ideális a kis Peugeot. Tesztautónk 17 éves, megkímélt, csupán 143 ezret futott, még sokáig szolgálhat” – olvasható a tesztben, így legyen! Városon belül továbbra sem szívesek vezetek – lehet választani dugóban araszolgatás és anyázás vagy szakadt Ikarusokon, füstölgő metrón, működő légkondi nélküli „légkondis” járműveken, alkoholistáktól és drogosoktól „fűtött” járatokon, penetráns szagú véglények társaságában történő utazás között –, de városon kívül egyre gyakrabban használom ki az alig fogyasztó kisautó nyújtotta előnyöket. Több mint tíz év kihagyás után, egyik pillanatról a másikra nehéz volt visszazökkenni a vezetésbe, a rutin visszaszerzéséhez kellett az elmúlt negyedévben összesen megtett 4000 kilométer a legváltozatosabb időjárási és terepviszonyok között – s bizony könnyen hozzá lehet szokni az autóval járó kényelemhez…

 

AUGUSZTUS 1. – LÁZADÁS AZ IKARUSON

Ma reggel valódi időutazáson vettem részt a Dunakanyarban, a „legfejlettebb” elővárosi vonalon: csúcsszuper 1979-es (!) Ikarus-trágyabuszt küldött Tatabányáról a Volán, kalauzüléssel és harmonikaajtókkal. A döbbent utasok „Ilyen ócska buszt!”, „Honnan szedték ezt a szart?”, „Hátulról tolják a fostaligát?” kiáltásokkal foglalták el helyeiket a MÉH-telepre való roncson. Szentendrén kis híján lázadás tört ki a nyithatatlan, beragadt ablakok miatt, ezért – az ájulás határára került öregasszonyokból álló utazóközönség biztatására – magamra vállaltam a hős megmentő szerepét, és egy határozott mozdulattal felnyomtam a nyithatatlan tetőablakot, amely hangos reccsenéssel kiszakadt a helyéről – a rozsdás kampót és a kitört csuklómat elraktam emlékbe. Végül két óra alatt csak betrotyogott Újpestre ez az ipari hulladék. Mint a sofőrtől megtudtam, leselejtezve még nem volt, de nem véletlenül láttam német nyelvű feliratokat a „busz” belsejében: a rendszerváltáskor a keletnémetektől hozták vissza (s valószínűleg még az NDK-ban takarították utoljára). A végállomásról irdatlan füstfelhő és hangrobbanás kíséretében száguldott tovább a pokolba a bűzös csotrogány, az utasok pedig fulladozva menekültek a roncsderbi újabb állomása, a szovjet metró alagútja felé…

Címkék: kaleidoszkóp

IDŐUTAZÁS A KURULTAJON

Prusi 2016.08.20. 12:05

Ötödik alkalommal adott otthont Bugac a Kurultaj magyar törzsi gyűlésnek, amelyet idén augusztus 12. és 14. között szervezett meg a Magyar-Turán Alapítvány. A program célja, hogy az ősmagyar szokások bemutatásán túl megismertesse a látogatókat azoknak a népeknek az ősi kultúrájával, akikkel a népvándorlás során a magyar törzsek kapcsolatba kerültek. Európa legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvényén 15 országból 27 nemzet képviselői vettek részt.

Több tízezren látogattak ki a hétvégén Európa legnagyobb lovas hagyományőrző ünnepére, ahol a vendégek különös időutazás részesei lehetettek. A bugaci puszta megtelt a nomád őseink által használt jurtákkal, különböző korok és nemzetek viseletébe öltözött hagyományőrzőkkel, íjászokkal, zenészekkel és kézművesekkel. Hatalmas jurtatábor épült, kézműves bemutatók és vásár, gyermekprogramok és tudományos ismeretterjesztő előadások emelték az ünnepi hangulatot. A magyar hagyományőrzők Pozsonytól Kézdivásárhelyig, Bártfától Újvidékig – szerte az egész Kárpát-medencéből – sereglettek Bugacra, ahol felvonultak a turáni rokon népek hun–türk korabeli hadi öltözetet viselő csapatai is. A színes kavalkád hangulatát a sámándobok sejtelmes hangja, az ostorpattogtatás, a lódobogás, illetve a több mint 50 fellépő együttes muzsikája fokozta.

Idén is felállították Attila sátrát, a világ legnagyobb jurtáját, amely előtt hosszú sorokban kígyóztak az érdeklődők, hogy megnézhessék azokat a fegyverrekonstrukciókat, amelyek a Kárpát-medence legrangosabb honfoglalás kori temetőiből kerültek elő. A kiállítás a miskolci Herman Ottó Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum és a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével, a Magyar-Turán Alapítvány tudományos szekciójának koordinálásával valósult meg. Az együttműködésben részt vevő múzeumok jóvoltából eredeti honfoglalás kori tárgyakat is bemutattak.

Az esemény legnagyobb látványossága idén is a seregszemle volt. Attila nagyfejedelem óriás festménye alatt több száz lovas és gyalogos elevenítette fel honfoglaló őseink harcos múltját. Felemelő látvány volt a hagyományőrző harcosok, gyalogosok, lovasok, csikósok, betyárok és huszárok felvonulása. A seregszemle során a nézők láthattak a honfoglalás kori sírokból előkerült leletek alapján rekonstruált fegyvereket, páncélzatot, lószőrrel díszített kopjákat, lándzsákat, fejszéket, kardokat, szablyákat, de nem maradt el a híres pusztai magyar íj sem, amitől rettegett Európa. A seregszemle élén szent madarunkat, a turult is megcsodálhatták a nézők, ugyanakkor a Kárpát-medencében fellelhető valamennyi lófajta is felvonult.

A Turán Szövetség nevezési díj nélküli lovas gyorsasági, lovas birkózás- és köböreversenyeket, valamint egyedülálló íjász-akadályversenyt hirdetett, amelyen idén kazak és üzbég lovascsapatok is részt vettek. A páncélos-gyalogosok IX-XI. századi öltözetben, páncélban és fegyverekkel vívtak meg egymással. A harc nem előre megrendezett koreográfia szerint zajlott, hanem szabad küzdelem volt, amely leginkább hasonlít a kor valódi harcaihoz. A három nap alatt számos lovas íjász és lovas harci bemutatót is láthatott a közönség.

A régészeti és antropológiai kiállítások közelében felállított előadósátorban idén is neves hazai és külföldi előadók tartottak ismeretterjesztő és tudományos előadásokat. A Kurultajra érkező rokon nemzetek művészei számos népzenei és néptáncbemutatót tartottak. A hazai közönség először láthatott olyan táncokat és hallhatott olyan zenét, amelyért egy európainak több ezer kilométert kellene messze keletre utaznia. A magyar ősvallás felelevenítői több száz táltosdobos kíséretében ezúttal is megszólaltatták a világ legnagyobb sámándobját. A magyarság és a rokon népek képviselőinek legnagyobb találkozója a hagyományos szertűzzel zárult.

SZÖVEG: KURULTAJ.HU, BAON.HU, VASARHELYHIRADO.HU NYOMÁN

FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN ÉS PERLAKI ZSUZSANNA ÉVA

Címkék: képriport

KÖZÖSSÉGET ÉPÍTENEK A VÁROSI KERTEK

Prusi 2016.08.15. 15:35

Nem csupán az önellátást szolgálja, hanem közösséget is összekovácsol a kertművelés a zöldségekkel, gyümölcsökkel, fűszernövényekkel beültetett városi kertekben. Az önkormányzat és a Városi Kertek Egyesület közös munkájának eredményeként 2012-ben Kispesten nyílt meg Magyarország első önkormányzati támogatással létrejött közösségi kertje, amelyet azóta minden évben újabb követett. Rosta Gáborral, a szakmai hátteret biztosító egyesület vezetőjével – aki Kispest érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként idén Dicsérő Oklevélben részesült – a közösségi kertmozgalom alapításáról, céljairól és további lehetőségeiről beszélgettünk.

20160815_illusztracio_1.JPG

Címkék: Kispest