VIGYÁZTAM!

Manapság egy vásárcsarnokban az áru mozgatása már nem olyan nehéz, mint régebben. Bár a rekeszeket, dobozokat, zsákos krumplit stb. most is meg kell fogni, de a szállítást már elektromos targonca végzi, jól kiépített utak segítik a haladást.

Én a Vámház körúti „bevásárlóközpontot” ismerem – 1951 óta, akkor költöztünk a környékre, azóta járok (jártam) oda vásárolni. Régebben a „főút” és az „oldalút” (az épület határoló falai melletti út) között még egy közbenső út is volt – persze szűkebb, mint a nagyok, de ezeket a legutóbbi felújításkor megszüntették. Nos, ezeken az utakon kellett az árut mozgatni. Ez történhetett egyszerű négykerekű kézikocsival vagy a hagyományos, mára már teljesen elfelejtett, klasszikus kétkerekű hordárkocsival (taligával). Megjegyzem, a főútra teherautók is behajthattak, amikről molnár-targoncával hordták a rekeszeket a kereskedőhöz. A taligát húzták a hordárok, az árut (rekeszeket) félelmetes magasra „stószolták” a rakfelületen. A hordár a taliga két „karját” fogva, a két kar által határolt ívelt bemélyedés előtti széles bőrszíjat a derekával (hasával) feszítve húzta a tetemes raksúlyt. És közben félelmetesen harsogta: „Vigyáztam!...” Ettől aztán minden idős néni és bácsi rémülten húzódott félre. A taliga a lovas kocsi kerekeihez hasonló, kisebb (nem gumi) kerekeken csattogva, érces hangon gördült a flaszteron. Karambolt soha nem láttam, ügyesek voltak a hordárok – és vigyáztak.

A FŐVÁM (DIMITROV) TÉR 1965-BEN, SZEMBEN A VÁMHÁZ (TOLBUHIN) KÖRÚT ÉS A KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK. FORRÁS: FORTEPAN

A józsefvárosi Vas utca 12. számú ház a Festetics família megbízásából épült 1912-ben. Bár a neves grófi család – melynek sarja volt György (1754–1819), a keszthelyi Georgikon alapítója is – csak a század első felében birtokolta az épületet, címerük ma ugyanúgy díszíti a bejárat fölötti részt, mint évtizedekkel ezelőtt. A vasba öntött nemesi jelképet azonban – a kapu rácsozatával együtt – a közelmúltban feketére mázolták, így a címer motívumai és a család jelmondata sajnos már alig kivehető.

Őseink megszámlálhatatlan talányos, a mai ember számára érthetetlennek tűnő alkotást hagytak maguk után. A világ különböző pontjain rejtőző titokzatos szobrokat, templomokat vagy piramisokat csodálva csupán találgatni tudjuk, kik és milyen céllal készítették őket. A kutatók pedig egyre gyakrabban szembesülnek a kellemetlen kérdéssel: elképzelhető, hogy az emberi történelem folyamán más, eddig ismeretlen, fejlett civilizációk is léteztek?

Ismét búcsúzni kellett egy villamosvonaltól – szerencsére csak a számától. A Frankel Leó utcában és a Bécsi úton a pályakorszerűsítés után is közlekedik majd a villamos, a 17-es járatszám azonban 2014. április 13-án üzemzáráskor megszűnt. Az utolsó kocsi 23:48-kor indult a Bécsi úttól, és 00:12-kor érkezett a Széll Kálmán térre, ahol én szálltam le „menetrend szerinti” utolsó utasként. Az alábbiakban az iho.hu beszámolójával és fotóival emlékezem arra a vonalra, amelyhez engem is több személyes emlék fűz.

UTOLJÁRA LÁTJUK ITT EZT A SZÁMOT ÉS A HUROK MARADVÁNYÁT VILLAMOSSAL.
A MAI NAPRA KÜLÖNLEGES VISZONYLATTÁBLÁK IS KÉSZÜLTEK.
FOTÓ: BERKY DÉNES, IHO.HU

Hétfőtől építkeznek a Margit híd és a Bécsi út között, már csak pótlóbusz jár a villamosvonal helyén. Az utolsó körre a Margit hídi végállomástól 23.30-kor indult a 17-es villamos, azonban 2014. április 13-án ez nemcsak egy átlagos utolsó indulás volt, tényleg ez volt az utolsó 17-es. Maga a vonal nem szűnik meg, ám a Budai fonódó villamoshálózat projekt keretében ismét létrejön a kötöttpályás kapcsolat a Batthyány tér és a Margit híd budai hídfője között, illetve a Török utcai vágányok ismét életre kelnek. Ezzel együtt a 17-es viszonylatszám megszűnik, helyét a 19-es, 41-es és 61-es villamosok veszik át, ezzel jócskán növelve a kötöttpályás kínálatot Óbudán.

AZ UTOLSÓ 17-ES VILLAMOS A LUKÁCS FÜRDŐNÉL.
FOTÓ: BERKY DÉNES, IHO.HU

Most tehát nem villamosvonalat, csak egy viszonylatszámot búcsúztattunk, azonban egy olyan számot, amely nagyon régóta része Buda közlekedésének. Az utolsó menetet a 1330-as pályaszámú KCSV7-es teljesítette. Este fél tizenkettőkor az átlagosnál több emberrel, de még több fotóssal indult el a Margit híd budai hídfő végállomásról, és pattogott végig a Bécsi útig a már igencsak leromlott állapotú pályán, ám ez ekkor senkit sem zavart. Sok utas kérdezgette, hogy mi ez, hogy utolsó, miért fotózzuk, de voltak, akik nem közlekedésrajongásból, egyszerűen csak a vonal szeretetéből voltak ott. Láttunk útközben is állványokkal felszerelkezett fotósokat, sőt még kerékpárral is követték a menetet, és a Bécsi úti végállomáson is sokan vártak az utolsó járatra. Visszaútban több fotómegállásra is volt lehetőség, de ezekről beszéljenek inkább a képek. Ez a menet már nem ment el a Margit hídig, helyette a Török utcán és a Nagykörúton át a Széll Kálmán térig szállította az utasokat. Itt mindenki elkészíthette felvételeit a tizenhetesről a Combinókkal, majd beálló kocsiként a leglelkesebb fotósok a Nagykörút–Jászai Mari tér–Közvágóhíd–Mester utca–Könyves Kálmán körút útvonalon végigutazhattak a Ferencváros kocsiszínig, ahova utoljára tért be 17-es jelzéssel villamoskocsi.

FORRÁS: IHO.HU