„Munkaterület” és „csúszásveszély” feliratú kordonokat helyeztek ki a legforgalmasabb fővárosi aluljárókban – írta a szerdai Blikk, némi késéssel ahhoz képest, hogy én már vasárnap láttam elkerített részt a Ferenciek terén. Mint az Index videója is megerősíti, a körülzárások ‒ természetesen egészen véletlenül ‒ éppen azokat a területeket érintik, ahol általában a hajléktalanok húzzák meg magukat.

„A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. és a BKK Közút Zrt. a budapesti aluljárók rendben tartásával kapcsolatos közszolgálati feladatainak eleget téve folyamatos nagytakarításba és fertőtlenítésbe kezdett az aluljárókban. Ennek zavartalan végzéséhez munkaterületeket alakítottak ki, amelyeket lezártak kordonnal és táblákkal – írta a napilapnak adott válaszában a Fővárosi Önkormányzat. ‒ Az FKF Zrt. vizes takarítási technológiát alkalmaz, amely miatt akár elcsúszhatnának és megsérülhetnének a járókelők, ezért a terület lezárása fokozottan indokolt.”

Kétségtelen, hogy a főváros sajátos tervet eszelt ki a hajléktalanok lentről történő száműzésére. S úgy tűnik, ezzel megoldottnak is tekinti a problémát.

Az érintett aluljárókból valóban eltűntek a fedél nélküliek. Most a felszínen ‒ a Ferenciek terén vagy a Blaha Lujza téren az árkádok alatt ‒ kell átbukdácsolni a szennyes pokrócokba csavart, förtelmes bűzt árasztó emberi testeken, Budapest belvárosának régi-új turistacsalogató nevezetességein. Ez aztán a megoldás.

A hipnózis évszázadok óta a színpadi szórakoztatás egyik legnépszerűbb formája. Az emberek többsége azonban még napjainkban is kissé gyanús szemmel nézi a hipnotizőröket, akik a különleges technikában rejlő lehetőségeket nem csupán a gyógyítás vagy a bűnüldözés terén használják, hanem állatok elkábítására is előszeretettel alkalmazzák. Szinte hihetetlen, de a szuggesztió ereje még a legvérszomjasabb fenevadakat is egy pillanat alatt kezes báránnyá változtathatja…

Ma délután nyomoztam egy kicsit a kedd esti „rejtélyes villanások” után, amelyekre elsőként az Index cikke adott magyarázatot. Nemcsak a VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. újpalotai telephelyénél készítettem fotókat, hanem madártávlatból, egy közeli panelház tetejéről is sikerült lefotóznom egy tegnapihoz hasonló, de annál kisebb mértékű elektromos kisülést. Néhány másodperccel korábban éles szirénahang figyelmeztetett a várható fény- és hanghatásra, majd vakító villanás látszódott a telephely irányából, és mennydörgésszerű robaj töltötte be a levegőt. Egyébként a környéken élők már megszokták ezeket a teszteléseket, amelyek általában havonta néhány napon keresztül tartanak.

Több mint 100 kilométeres körben tízezrek figyeltek meg kedden este hét óra előtt ismeretlen eredetű, erős fényű villanásokat Budapest felett. Az eseményről beszámoló Időkép.hu meteorológiai oldal ‒ amelyhez 18 óra 44 perckor futott be az első észlelés ‒ reggel még nem tudott magyarázattal szolgálni az esti látványosságra, a villámokat és a meteorokat „nagy eséllyel” kizárta. Rövidesen kiderült, hogy valóban nem természeti jelenség, hanem egy újpalotai telepen folyó tesztelés felelős a különös villanásokért.

Egy ‒ a Lánchíd és a Margit híd közé telepített ‒ webkamera felvételein, a fenti képeken 18 óra 17 perckor és 18 óra 41 perckor is látható egy-egy hatalmas felvillanás nyugati irányból. A meteorológiai portál egyik olvasója szintén videóra vette a jelenséget, amely az M0-sról is látszott. Az Időkép.hu villámlokalizációs rendszere nem észlelt elektromos aktivitást az országban. Az Országos Meteorológiai Szolgálat diszpécsere a HVG érdeklődésére még kedd este elmondta, hogy az esetről hozzájuk nem érkezett bejelentés, és feltehetően valóban nem villámlás okozta a káprázatos fényhatást, de az is valószínűtlen, hogy a vastag felhőzeten átsüssön egy meteor fénye.

Az Időkép.hu több olvasója feltételezte, hogy a nappali világosságot okozó fényhatás forrása az Országos Villamostávvezeték Zrt., illetve az ahhoz tartozó nagyfeszültségű kutatólaboratórium volt, ahol állítólag „titokzatos kísérletek zajlanak”. Mindenesetre érdekes, hogy az OVIT rákospalotai telephelye a hazánkban oly kevés, korábban kitakart helyszín egyike a Google Maps műholdas felvételein.

Az Index szerdán délelőtt hírül adta a „rejtély megfejtését”. Mint írják, a fényjelenségért a VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. XV. kerületi telepén folyó kísérleti munka a felelős. A VEIKI munkatársa a HVG kérdésére megerősítette, hogy kedd este is éppen egy nagyfeszültségű szigetelőlánc villamos íves próbáját hajtották végre, amely kisülésekkel és hanghatással jár. „Negyven éve havonta ötször tartunk ilyet, tegnap a borús idő kicsit felerősítette a próbát kísérő fényjelenséget” ‒ mondta a társaság illetékese, hozzátéve azt is, hogy a hasonló vizsgálatokat főként nappal tartják, ezért nem lehetett korábban érzékelni őket.

VARGA LÁSZLÓ, A VEIKI-VNL VILLAMOS NAGYLABORATÓRIUMOK KFT. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA AZ RTL KLUB HÍRADÓJÁBAN

A VEIKI által utóbb kiadott közleményből kiderül, hogy az 1949-ben alapított Villamosenerigaipari Kutató Intézet villamos laboratóriumának jogutódja nemzetközileg elismert, akkreditált laboratórium, amely különféle berendezéseken ‒ például transzformátorokon, kapcsolóberendezéseken, megszakítókon, szigetelőkön, sodronyokon és a távvezetékek szigetelőláncain ‒ végez vizsgálatokat. 2013. január 22-én egy 400 kilovoltos távvezeték-szigetelőlánc szabványos ívállósági vizsgálatát hajtották végre, azaz a távvezetékeket az oszlopokhoz rögzítő szigetelőelemek megbízhatóságát tesztelték úgy, hogy nagy feszültséget és áramot bocsátottak a rendszerre. „Ezek a vizsgálatok általában három rövid idejű íves zárlati próbából állnak, amelyekből az első kettő 0,2 másodperc, míg a harmadik 0,5 másodperc időtartamú, nagy fény- és hangjelenség kíséretében. A korai sötétedésben a közel 3 méter hosszú villamos ív fénye visszatükröződött a felhőkről, emiatt széles sugarú körben vált láthatóvá” ‒ közölte a laboratórium. Varga László, a VEIKI ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a tesztelés során előre nem tervezett esemény nem történt, a vizsgálatoknak pedig nincs káros környezeti hatásuk.

Ma délután én is nyomoztam egy kicsit a „rejtélyes villanások” után. Nemcsak a VEIKI újpalotai telephelyénél készítettem fotókat, hanem egy közeli panelház tetejéről is sikerült lefényképeznem egy tegnapihoz hasonló, de annál kisebb mértékű elektromos kisülést. Fotóimat itt lehet megtekinteni.

A Bródy Sándor utca és a Puskin utca sarkán található Gschwindt-ház több mint száz éve áll szemben a Nemzeti Múzeum kertjével, a híres józsefvárosi palotanegyed központjában. Építtetője, Gschwindt György 1900-ban bízta meg P. Tóth Sándor építőmestert, hogy az akkor még üresen álló telek adottságaihoz alkalmazkodó „várkastély stílusú” épületet tervezzen. Két év sem kellett hozzá, és készen állt a háromszintes, díszes homlokzatú saroképület, amely kényelmes, világos emeleti helyiségekkel várta az első lakók beköltözését.